Közlekedési alapismeretek középszint 0721 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Az értékelésnél a megadott pontszámokat kell alkalmazni. Ha a feladat csak részben értékelhető (hozzávetőleg 30%-os megoldottság esetén), a rész megoldásra adható. Hozzávetőleg 75%-os megoldottság esetén adható a megoldásra. Az értékelésnél csak egész pontok adhatók. Teszt jellegű feladatok: 1. feladat A 40-es számú menetrendi mezőben található Budapest Pécs vasúti fővonal fontosabb állomásai: Budapest Sárbogárd Rétszilas Dombóvár Szentlőrinc Pécs 2. feladat A 150-es számú menetrendi mezőben található Budapest Kelebia vasúti fővonal fontosabb állomásai: Budapest Kunszentmiklós Kiskunhalas Kelebia. 3. feladat A megyék és megyeszékhelyek: Győr-Moson-Sopron megye Győr Vas megye Szombathely Veszprém megye Veszprém Fejér megye Székesfehérvár Tolna megye Szekszárd Baranya megye Pécs Somogy megye Kaposvár Zala megye Zalaegerszeg 4. feladat A kisvárosok megyénként: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kisvárda, Záhony, Mátészalka, Bács-Kiskun megye Kiskőrös, Lajosmizse, Baja, Baranya megye Mohács, Siklós, Szigetvár. 5. feladat A számokkal kifejezett méretarányt a térképen átszámítással rajzban is kifejezhetjük. Ez a vonalas aránymérték, amely a térkép méretaránya alapján szerkesztett hosszmérték. A vonalas aránymérték segítségével végezhetjük el a térképen a távolságméréseket. írásbeli vizsga 0721 2 / 9 2007. október 24.
6. feladat A térképet határoló kereten kívülre vagy a keretre írt, magyarázó, tájékoztató szövegek és rajzok összefoglaló neve a gyámrajz. A gyámrajzhoz tartozó adatok: a térkép címe, méretaránya, aránymértéke és a készítésre vonatkozó egyéb adatok. A földrajzi fokhálózat adatait a keretre írják. 7. feladat a) Kaposvár b) Hatvan 8. feladat a) Pécs b) Debrecen 9. feladat a) Debrecen b) Székesfehérvár 10. feladat a) Szombathely b) Kiskunfélegyháza 11. feladat Az 1 : 250 000-es méretarányú térképen levő 3,75 cm-es távolság a valóságban 937 500 cmnek, azaz 9,375 km-nek felel meg. 12. feladat A legjelentősebb horvát kikötők az Adriai-tenger partján: Rijeka (Fiume), Split. 13. feladat Az E65-ös út az alábbi országokon halad keresztül: Svédország Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Horvátország Szerbia Görögország. írásbeli vizsga 0721 3 / 9 2007. október 24.
14. feladat A vasúti határátkelőhelyek Szlovákia irányába: Rajka, Komárom, Szob, Ipolytarnóc, Nógrádszakál, Somoskőújfalu, Bánréve, Hidasnémeti, Sátoraljaújhely. 15. feladat A közúti határátkelőhelyek Ausztria irányába: Rábafüzes, Szombathely, Kőszeg, Kópháza, Sopron, Hegyeshalom. írásbeli vizsga 0721 4 / 9 2007. október 24.
Az értékelésnél a megadott pontszámokat és részpontszámokat kell alkalmazni. Ha a feladat megoldása csak részben értékelhető, akkor a részpontszámok a kidolgozás arányában tovább bonthatók. Az értékelésnél csak egész pontok adhatók. Feladatsor: 16. feladat összesen: 17 pont A közút vonalvezetése Az utak vonalvezetésének kialakításakor mindig arra kell törekedni, hogy az útvonal jól illeszkedjen a környezetbe, a gépjárművezető a veszélyesebb helyeket időben észlelhesse, s az út és környezetének változatossága a vezető figyelmét ébren tartsa. A korszerű utak építésekor ezért kerülik mind a túl hosszú, mind a túl rövid egyenes szakaszokat, a kis sugarú köríveket és a túl nagy emelkedőket. A túl hosszú egyenes szakaszok a tapasztalatok szerint egyhangúak, fárasztóak, álmosítóak, és a vezető éberségét csökkentik. Általános elv, hogy 3 km-nél hosszabb egyenes szakaszokat csak kivételes esetben célszerű kialakítani. A túl rövid egyenesek az előttük lévő és utánuk következő ívekkel nincsenek összhangban, és a járművezetőt hirtelen kormánymozdulatokra késztethetik, ami könnyen a jármű stabilitásvesztéséhez vezethet. A körívek kialakításában lényeges, hogy az ívek sugara minél nagyobb legyen. A kis sugarú ívek hátrányosak mind a forgalombiztonság, mind az üzemeltetés gazdaságossága (pl. a gumiabroncs elhasználódása) szempontjából. Az egymást követő íveknél pedig kerülni kell, hogy a nagysugarú ívek között lényegesen kisebb sugarú ívet iktassanak be. Ezért az egymást követő ívek sugara lehetőleg ne térjen el nagymértékben egymástól. Az utak kereszteződéseinek kialakítása az átbocsátóképesség és a biztonság szempontjából játszik fontos szerepet. Az emelkedők beiktatása a terepviszonyok miatti magasságkülönbségek leküzdése érdekében szükséges. Általános elv, hogy az emelkedők és a lejtők kis hajlásszögűek legyenek. A térbeli vonalvezetés hatása a közúti forgalomra A gépkocsi vezetője az út szalagját filmszerűen látja maga előtt térbeli rövidülésben változni. Ezért az út vonalvezetésének megfelelőségét minden esetben a gépjármű kormánya mellőli nézőpontból kell vizsgálni. írásbeli vizsga 0721 5 / 9 2007. október 24.
A látómezőt mindig uraló út képe optikai határokon belül ún. optikai szakaszokban jelenik meg a gépjárművezető előtt. Sík vagy jól belátható terepen ez a szakasz együtt halad a gépjárművel. Tagolt vagy fedett terepen zsugorodik, de mindig van egy együtt haladó része is, az előírt látótávolság. A zsugorodás után az optikai szakasz tágulhat vagy ugrásszerűen megnövekedhet. A jó térbeli vonalvezetés pszichológiai hatásával is segíti a gépkocsivezetőt. 17. feladat összesen: 20 pont F g = (m g µ g ) = 1220 9,81 0,011 = 131,65 N F l = ( 2 ς A cw v 2 ) = 0,65 2,6 0,39 29 2 = 554,30 N 4 pont 5 pont p F e = ( m g ) = (1220 9,81 0,021) = 251,33 N 100 5 pont F m = F g + F l + F e = 937,28 N P m = F m v = 937,28 29 = 27181,12 W = 27,18 kw teljesítményt igényel a külső menetellenállások legyőzése. 18. feladat összesen: 16 pont A csővezetékes szállítás technikai berendezései A csővezetékes szállítás technológiája, összehasonlítva a többi közlekedési technológiával, egyszerűbb. A csővezetékes szállítási rendszer elemei: szállítócső, indító- és célállomások, szivattyú, ill. nyomásfokozó kompresszor, tárolók, automatikus elzárók. Az első időszakban a csővezetékek átmérője nem lépte túl a 10 20 cm-t. Az újabb csővezetékek a korszerű acélgyártás következtében a 70 80 cm-es átmérőnagyságot is meghaladják. A csővezeték anyaga acél, amelyet újabban, a súrlódás csökkentése érdekében, belső felületén műanyaggal is borítanak. Az indító- és célállomásoknál tartályok teszik lehetővé a folyamatos üzemet, ill. a szállított anyag folyamatos fogadását. Ezek a tartályok egyúttal a szállított mennyiség volumetrikus mérésére is alkalmasak. írásbeli vizsga 0721 6 / 9 2007. október 24.
A kőolaj és termékei-, valamint a gáz szállítása ha a szállítást gravitáció, ill. a saját nyomás nem teszi lehetővé folyadékok esetén szivattyúval, gáz esetén kompresszorral lehetséges. A szivattyú-, ill. a kompresszorállomások számát, az állomások egymás közötti távolságát több tényező befolyásolja, pl. a terepviszonyok, a szállított termékek viszkozitása, a csővezetékek belső felületének érdessége. Általában nagy nyomáson (60 70 bar) szállítanak, habár ez veszélyesebb üzemet jelent, de lényegesen kisebb csőkeresztmetszettel lehet azonos szállítási teljesítményt elérni. A folyamatos szállítás érdekében a kompresszorállomások mellé rendszerint tárolókat építenek, ezzel egyenlítik ki az olajbetáplálás és -elvitel közötti ingadozást. Az automatikus elzárókkal a csővezetéket szakaszokra osztják. Az automatikus elzáró a csővezeték meghibásodása, kilyukadása esetén a nyomáscsökkentés hatására a vezetéket a hibás szakasz előtt automatikusan lezárja. Ez megakadályozza az olaj elfolyását, és a hibát sokkal könnyebb megtalálni. Gázvezetékekben a vezeték mélypontjainál kondenzátum-leválasztókat építenek, hogy meggátolják a vezeték eldugulását. A vezetéket ún. csőgörénnyel tisztítják. A csőgörény nem más, mint különböző tisztítószerszámokkal felszerelt dugattyú, amely a folyadékáramban haladva végzi a tisztítást. A tisztítás gyakorisága a vezetékben szállított anyag fajtájától és minőségétől függ, továbbá a csővezeték anyagminőségétől és belső felületének bevonatától. A csővezetéket ma már gyakorlatilag teljesen gépesítve fektetik. A csővezeték föld alá süllyesztése csak akkor szükséges, ha a hőmérsékleti szélső értékek nagyon ingadoznak. Hazánkban az évi szélső hőmérsékleti értékek nagyon ingadoznak. A téli minimum és a nyári maximum között gyakran 60 70 C különbség is van, amely mellett már jelentős dilatációs problémák jelentkeznek. Földbe süllyesztés esetén viszont elmarad a dilatáció. A beágyazott csőben a kisebb hőmérséklet-ingadozás miatt kisebb a dilatáció. írásbeli vizsga 0721 7 / 9 2007. október 24.
19. feladat összesen: 17 pont A hajózás kapcsolatát a szárazfölddel a kikötők teremtik meg. Attól függően, hogy milyen vízi út mentén létesültek, beszélhetünk folyami, folyamtorkolati, csatorna, tavi, tengeri kikötőkről. - A folyami kikötőknek két fajtája ismeretes. A medermenti kikötő esetében nem építenek külön medencét, hanem közvetlenül a folyó partján teszik lehetővé a kikötést. Ilyenek általában a személyhajó-állomások, valamint a partmenti rakodóhelyek. A nagyobb teherforgalmat lebonyolító kikötő számára medencét alakítanak ki. Ezt vagy a partba vágják, vagy a folyó egy erre alkalmas mellékágát zárják le és alakítják át. A medencébe a bejárati csatornán át juthatnak be a hajók. A medencék közötti földnyelveken (mólókon) telepítik a rakodásra, szállításra, tárolásra használatos létesítményeket. A partfalakat rézsűvel vagy függőlegesen építik. Ez utóbbi esetben a hajó közvetlenül a móló mellé állhat. A folyamtorkolati kikötőknek kell összekapcsolniuk a folyam és a tenger találkozásánál a belvízi és a tengeri hajózást. Ennek megfelelően kell kialakítani és felszerelni őket. A tengeri kikötőket a part adottságaitól függően építik meg. Nagyobb folyók torkolatvidékén a szárazföld felé terjeszkedhetnek a medencék, itt az egyes folyóágak is használhatók erre a célra. Ahol a parti viszonyok ezt nem teszik lehetővé, mólókat, hullámtörő gátakat építenek a tengerbe, így alakítják ki a kikötő medencéit. A tengeri kikötőnek vihar idején is meg kell óvnia az ott tartózkodó hajókat. Jégmenteseknek kell lenniük, minél nagyobb hajók biztonságos közlekedését kell lehetővé tenniük. Az ár-apály által okozott nagyobb vízszintingadozást zsiliprendszerrel egyenlítik ki (ezek a dokk-kikötők). A kikötők további szempontok szerint is csoportosíthatók. Forgalmi szempontból csoportosítva: A személyforgalmi kikötőben szállnak ki és be az utasok. Itt várakozóhelyiségről, jegypénztárakról és egyéb kiszolgáló létesítményekről kell gondoskodni. írásbeli vizsga 0721 8 / 9 2007. október 24.
A teherforgalmi kikötőkben rakják ki és be az árukat. Itt rakják át az árut a csatlakozó közlekedési alágazatok (vasút, közút) járműveire vagy más hajókra. A nagy forgalmú teherkikötők fontos közlekedési csomópontok. Saját iparvágány-hálózatuk, esetleg rendezőpályaudvaruk van, elegendő közúttal rendelkeznek, raktárak, tárolóhelyek stb. segítik a teherforgalom lebonyolítását. Ezekben a kikötőkben alapvető jelentőségű a rakodás. Korszerű kikötő magas fokú gépesítettség nélkül nem képzelhető el. Portáldaruk, vagonbuktatók és más nehéz emelőgépek teszik lehetővé az áruk gyors és sérülésmentes rakodását. Mivel a transzkonténer-forgalom rohamosan fejlődik mind a belvízi, mind a tengeri hajózásban, a jelentősebb teherforgalmi kikötőkben konténerterminálokat vagy szállítótartályok kezelésére létesített konténerrakodó helyeket építenek. Ezek különleges gépi berendezéseivel végzik a transzkonténerek ki- és berakását, átrakását. Az olajkikötők rendkívül tűzveszélyesek, ezért ezeket egyéb kikötőktől elkülönítve létesítik. Itt szivattyúzzák át a nyersolajat és a nyersolajtermékeket a tankhajókból a rendszerint a közelben települt finomítóüzemek csővezetékrendszerébe. A vegyes forgalmú kikötők együtt bonyolítják a személy- és áruszállításhoz kapcsolódó feladatokat. Az üzemvitelhez magának a hajózásnak is szüksége van kikötőkre. Ilyen szempontból vannak az üzemanyag-felvétel céljából létesített, a hajógyárakat és a hajójavító műhelyeket kiszolgáló, a jegesedés ellen oltalmat nyújtó téli kikötők. Azt a kikötőt, amelyet valamely gyár vagy ipartelep hajózási forgalmának ellátására létesítettek, ipari kikötőnek nevezik. A forgalom jellege szerint megkülönböztetünk belföldi és nemzetközi kikötőt. A nemzetközi kikötőkben vámmentes területet szoktak kijelölni. Az ide beszállított, itt tárolt áru után nem kell vámot fizetni. A kikötő építése rendkívül költséges, ezért a kikötő használatáért kikötői illetéket kell fizetni. A hajójavító műhelyek üzemi kikötőkben létesülnek. A hajóépítés a hajógyár szárazföldi területén folyik. Amikor a hajótest elkészül és a hajó úszóképes, vízre bocsátják. Az építést, szerelést a kikötő vízén fejezik be. A vízre bocsátást segíti a sólya, amely lejtős partszakasz, és amelyen sínek vezetnek a vízhez. A hajót a sínek felső szakaszán rögzítve építik meg, majd a sólyán csúsztatják a vízre. A sólya a hajók szárazföldi javításához is használható. Ilyenkor a hajót csörlőkkel a partra vontatják, majd a munka befejeztével ismét vízre helyezik. írásbeli vizsga 0721 9 / 9 2007. október 24.