KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL)

Átírás

1 Közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel) középszint 1321 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 20. KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS-ÜZEMVITEL) KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Fontos tudnivalók A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra kizárólag a megadott pontszámok adhatók. A megadott pontszámok további bontása csak ott lehetséges, ahol erre külön utalás van. Az így kialakult pontszámok csak egész pontok lehetnek. írásbeli vizsga / május 20.

3 Teszt jellegű kérdéssorok (Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása) Húzza alá a helyes válaszokat, vagy karikázza be azok betűjelét! 1. feladat: a) A légi közlekedésben állásszög alatt a szárnyak egymáshoz viszonyított szögét értjük. b) A légi közlekedésben állásszög alatt a szárnyaknak a repülőgép törzsének tengelyével bezárt szögét értjük. c) A légi közlekedésben állásszög alatt a megengedett felszállási szöget értjük. 2. feladat: a) A bruttó regisztertonna a hajó összes zárható, illetve zárhatóvá tehető részének térfogatát jelenti. b) A bruttó regisztertonna a hajó összes zárható részének térfogatát jelenti. c) A bruttó regisztertonna a hajó összes rakterének térfogatát jelenti. 3. feladat: a) Árutovábbítást részfeladatként végző gépjármű a hőszigetelt tehergépkocsi. b) Árutovábbítást részfeladatként végző gépjármű a tartály tehergépkocsi. c) Árutovábbítást részfeladatként végző gépjármű a sószóró tehergépkocsi. 4. feladat: a) A vasúti járművek vonókészüléke a vonóhorogból és az ütközőből áll. b) A vasúti járművek vonókészüléke a vonóhorogból és a csavarkapocsból áll. c) A vasúti járművek vonókészüléke a vonóhorogból és a kocsiszekrényből áll. 5. feladat: a) A statisztikai sokaság két fajtája a területi és az időbeli sokaság. b) A statisztikai sokaság két fajtája a mozgó és a tárgyi sokaság. c) A statisztikai sokaság két fajtája az álló és a mozgó sokaság. 6. feladat: a) A gyámrajz a térképet határoló kereten kívülre vagy a keretre írt magyarázó, tájékoztató szövegek és rajzok összefoglaló neve. b) A domborzatrajz a térképet határoló kereten kívülre vagy a keretre írt magyarázó, tájékoztató szövegek és rajzok összefoglaló neve. c) A síkrajz a térképet határoló kereten kívülre vagy a keretre írt magyarázó, tájékoztató szövegek és rajzok összefoglaló neve. írásbeli vizsga / május 20.

4 7. feladat: a) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt a rendeltetési helyére továbbítani, raktározni, vámkezelését intézni és a címzettnek kiszolgáltatni. b) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt a rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. c) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó köteles a küldeményt a rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. 8. feladat: a) Ha a közutak hosszát a terület nagyságához vagy a lakosság számához viszonyítjuk, útellátottságot kapunk. b) Ha a közutak hosszát a terület nagyságához vagy a lakosság számához viszonyítjuk, hálózatsűrűséget kapunk. Teszt jellegű kérdéssorok (Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása) Húzza alá a helyes válaszokat, vagy karikázza be azok betűjelét! 9. feladat: a) Az 5-ös számú elsőrendű főút érinti Kecskemétet. b) Az 5-ös számú elsőrendű főút érinti Békéscsabát. c) Az 5-ös számú elsőrendű főút érinti Debrecent. 10. feladat: a) A 150-es, 154-es és 155-ös vasúti menetrendi mezők Dombóvárnál találkoznak. b) A 150-es, 154-es és 155-ös vasúti menetrendi mezők Székesfehérvárnál találkoznak. c) A 150-es, 154-es és 155-ös vasúti menetrendi mezők Kiskunhalasnál találkoznak. 11. feladat: a) Az E60-as, az E85-ös és az E75-ös út érinti Magyarországot. b) Az E60-as, az E65-ös és az E75-ös út érinti Magyarországot. c) Az E50-es, az E55-ös és az E65-ös út érinti Magyarországot. írásbeli vizsga / május 20.

5 12. feladat: a) A szelő városi autóbusz-vonaltípus a város peremkerületeit köti össze a belváros érintése nélkül. b) A szelő városi autóbusz-vonaltípus esetében az autóbuszok egy-egy megállót csak egy irányban érintenek. c) A szelő városi autóbusz-vonaltípus esetében a két szemközt futó vonalnak van egy közös szakasza. 13. feladat: a) A Ro-La közút-vasút huckepack szállítási rendszer kísért kombinált forgalom. b) A bimodális közút-vasút huckepack szállítási rendszer kísért kombinált forgalom. c) A nyerges félpótkocsis közút-vasút huckepack szállítási rendszer kísért kombinált forgalom. 14. feladat: a) Amennyiben a fuvarozó hibát talál a járműre történő rakodás ellenőrzésekor, akkor azt saját költségére megigazítja, így teszi alkalmassá a küldeményt továbbításra. b) Amennyiben a fuvarozó hibát talál a járműre történő rakodás ellenőrzésekor, akkor azt a fuvaroztató költségére megigazíthatja, részlegesen vagy teljesen lerakhatja, így teszi alkalmassá a küldeményt továbbításra. c) Amennyiben a fuvarozó hibát talál a járműre történő rakodás ellenőrzésekor, akkor a vasúttársaság költségére elállhat a szerződéstől. 15. feladat: a) A tengeri vonalhajózás jellemzője, hogy a fuvardíj alku tárgyát képezi a hajóstársaság és a fuvaroztató között. b) A tengeri vonalhajózás jellemzője, hogy a hajók előre rögzített útvonalon közlekednek. c) A tengeri vonalhajózás jellemzője, hogy ezek a hajójáratok szinte kizárólag ásványolaj-szállításban vesznek részt. írásbeli vizsga / május 20.

6 Feladatok (Pontos számolás, feladatmegoldás) 1. feladat: 10 pont Az ábrán látható személygépkocsi sík úton 240 méter sugarú íven halad. A kerék és a talaj közötti súrlódási tényező értéke 0,51. Számítsa ki, hogy a gépkocsi: a) legfeljebb hány km/órás sebességgel képes haladni anélkül, hogy megcsúszna, b) legfeljebb hány km/órás sebességgel képes haladni anélkül, hogy felborulna! Minden kiszámított értéket egy-egy mondattal magyarázzon meg! Forrás: Lenzsér Levente Közlekedési alapismeretek a) m km v kmax μ g R 0,51 9, ,65 124,75 s h 4 pont A jármű legfeljebb 124,75 km/órás sebességgel képes haladni anélkül, hogy megcsúszna. b) l g R 1,485 9, ,284 m km v bmax 45,89 165,21 2 h s 2 0,83 1,66 s h 4 pont A jármű legfeljebb 165,21 km/órás sebességgel képes haladni anélkül, hogy felborulna. írásbeli vizsga / május 20.

7 2. feladat: 1 A következő táblázatban egy cég járműparkjának adatait látja: Járműcsoport Gépjárműállomány (db) (G i ) Teherbírás (t/jármű) (r i ) Napi összes futott kilométer (km/tgk) (s öi ) Napi rakott kilométer (km/tgk) (s ri ) MAN 10 8, VOLVO IVECO DAF k d 53% Határozza meg a következőket: a) az egész járműpark átlagos futás-kihasználási tényezőjét, b) az egész járműpark raktömegtonna-kilométer kapacitását, c) az egész járműpark árutonna-kilométer teljesítményét! Minden kiszámított értéket egy-egy mondattal magyarázzon meg! a) b) c) f G i s G s i ri öi , ,93% A járműpark futás-kihasználási tényezője, vagyis a rakott (hasznos) és az üres futás aránya 86,93%. R Gi ri söi 10 8, rtkm Az egész járműpark napi maximuma, vagyis raktömegtonna-kilométer kapacitása rtkm. A k d A k d R 0, ,6 átkm R A járműpark a valóságban ,6 árutonna-kilométer teljesítményt állít elő egy nap alatt. írásbeli vizsga / május 20.

8 3. feladat: 1 Az alábbiakban egy személyközlekedési vállalat járműparkjának adatait látja. A járműpark változásokon esett át január hónapban: Állományban töltött idő (nap) (n i ) Autóbusz típusa Autóbusz darabszám (db) (G i ) január Ikarus január Ikarus január Credo BN12 22 január NABI Excel 13 január NABI Excel 17 A javítási tényező 10%, a fuvarhiányos járművek száma pedig 6 db autóbusz/nap! Határozza meg az átlagos: a) járműállományt (G á )! b) napi javító gépjárművek számát (G J )! c) napi üzemképes gépjárművek számát (G ü )! d) napi teljesítő gépjárművek számát (G T )! Miden kiszámított értéket röviden magyarázzon meg! a) G G N n i i á n 46,68 db Január hónapban, ebben a változó autóbusz-állományban átlagosan 46,68 db jármű volt. b) c) G J G á ηj 46,68 0,1 4,67 db Átlagosan naponta 4,67 db autóbusz volt üzemképtelen, állt javítás vagy karbantartás alatt. G ü G á G J 46,68 4,67 42,01db Átlagosan naponta 42,01 db jármű volt üzemképes. d) G T G ü G fuvarhiányos 42, ,01 db Az állományból naponta átlagosan 36,01 db busz teljesített fuvarfeladatot. írásbeli vizsga / május 20.

9 Feladatok (Összefüggések, ismeretek értelmezése, kifejtése) 4. feladat: 8 pont Mutassa be a magyarországi vasútvonalak számozási rendjét! Válaszában térjen ki a számozás okára, földrajzi vonatkozásaira, valamint magára a számozásra! A vasútvonalakat a nyilvántartásuk megkönnyítése, valamint a jobb tájékozódás érdekében számokkal látják el. Magyarországon a vonalak számából csak annak földrajzi helyére lehet következtetni. A számozáshoz az ország két nagy elkülöníthető területi egységét (a Dunántúlt, illetve az Alföldet és az Északi-középhegységet) vették figyelembe. A Dunántúlon az óramutató járásával ellentétes irányban, 1-től 66-ig folyamatosan jelölik a vonalakat. Az egyes számot a Budapest-Hegyeshalom fővonal kapta. Az ország másik részében északról délre, az óramutató járásával egyezően 70-től 155-ig számozzák a vasútvonalakat. A 70-es kezdő számot itt a Budapest-Szob fővonal viseli. 5. feladat: 10 pont A városi (helyi) tömegközlekedési vonaltípusok közül mutassa be az átmérős vonalat! A megoldás során készítsen egyszerű ábrát is! A város egymással szemben fekvő külső peremkerületeit köti össze, általában a város központján áthaladva. Előnye, hogy a városközpontban nem szükséges végállomást kialakítani. Hátránya, hogy a centrumon való áthaladás késéseket okozhat, valamint egy esetleges forgalmi zavar a város több területére való eljutást érintheti, nehezítheti. Forrás: Lenzsér Levente Közlekedési alapismeretek 4 pont írásbeli vizsga / május 20.

10 6. feladat: 9 pont A hajózás üzemviteli módjai közül mutassa be a tolóhajózást az alábbiak szerint: fogalma, csatolási módszerek, előnyei! Fogalma: A tolóhajózás során a toló géphajó a tolt bárkákat valamilyen összeállított alakzatban maga előtt tolja, és velük egy merev, zárt egységet alkot. A tolóhajózás csoportosítása a csatolás módszere alapján: Merev csatolás a bárkák és a géphajó egy merev hajótestet alkot. Csuklós csatolás sok előnnyel rendelkezik, megvalósítása azonban körülményes és költséges. A tolóhajózás előnyei: a toló géphajó és a bárkák egy merev, zárt rendszert képeznek, ezért egyszerűbb a fordulás és a kikötés, mint a vontató hajózásnál; kisebb létszámú személyzetre van szükség az irányításhoz, így munkaerő takarítható meg; a hajócsavar által keltett hullámok nem befolyásolják a bárkák szabad úszását a vízen; üzemanyag-fogyasztása kedvezőbb, sebessége nagyobb, mint a vontató hajózásé. 7. feladat: 8 pont Sorolja fel, hogy napjainkban áramnem és feszültség tekintetében milyen vasútvillamosítási változatok terjedtek el! Mindegyik villamosítási rendszerhez írjon egy-egy országot példának ahol azt alkalmazzák! 3000 V, egyenáram például: Olaszország, Belgium, Spanyolország; 1500 V, egyenáram például: Franciaország, Anglia egyes területei, illetve Hollandia; V, 50 Hz váltakozó áram például: Magyarország, Finnország, Románia; V, 16 2/3Hz váltakozó áram például: Ausztria, Németország, Svájc, Norvégia. írásbeli vizsga / május 20.