NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA Az NymE Gazdasági Tanácsa a 2008. március 12-i ülésén egyhangúan elfogadta 95/2008. (IV.10.) SZ. HATÁROZAT:A Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa egyhangúan elfogadta Az egyetem kutatási-fejlesztési innovációs stratégiája c. előterjesztést. Előterjesztő: Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes SOPRON 2008
TARTALOMJEGYZÉK A kutató egyetem. 3 A karok publikációs tevékenysége.. 4 Nemzetközi projektek.. 4 Az innovációs tevékenységről, spin-off vállalkozások 5 Az NymE két spin-off cégének bemutatása. 5 A karok K+F+I bevételi tervei 7 Új központi laboratórium 7 K+F+I ösztönzési rendszer a karokon. 7 Kiválósági központ.. 8 Feladatok. 9 2
Mottó: Ma Magyarországon az egyetemek számára nincs nagyobb kihívás és feladat, mint a valódi kutatóegyetemek létrehozása. (A MAB plénumára készült elnöki jelentésből: 2006. szeptember.) A Nyugat-magyarországi Egyetem kutatási-fejlesztési és innovációs stratégiája Az anyag összeállításához A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt és a 1066/2007.(VIII.29.) Korm. határozatot is felhasználtuk A Nyugat-magyarországi Egyetem K+F+I stratégiája két filozófiai pilléren áll: egyrészt: nem képzelhető el korszerű, fenntartható felsőfokú oktatás folyamatos és korszerű K+F+I nélkül, másrészt: az egyetem fejlődésének, a kutatáshoz szükséges feltételeknek (labor felszerelések korszerűsítése, a meglévő rendkívül korszerű infrastruktúra üzemeltetése, stb.) a biztosítása kizárólag főhatósági pénzügyi forrásokból nem képzelhető el. (Hozzátehetjük, sehol a világon.) A kutató egyetem Az NymE újonnan megválasztott vezetősége célul tűzte ki, hogy kutató egyetemmé váljunk. (Erre egyébként a bevezetőben említett törvény és kormány határozat is ösztönöz bennünket.) A történések, a törekvések nagy része erre irányul. A kutatóegyetemmé válásnak általában két alapvető feltétele van: 1. az oktatók legalább 50 %-a rendelkezzen tudományos (PhD) fokozattal; 2. az évi költségvetés legalább 25%-át a K+F+I bevételek jelentsék. Az első feltételt az NymE teljesíti (54%), köszönhetően az egyetemi karoknak, közülük is különösen az Erdőmérnöki Karnak és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karnak, ahol a fokozattal rendelkezők aránya megközelíti a 80 %-ot. Ugyanakkor ösztönözni kell azokat a főiskolai karokat, amelyeknél ez a fontos mutató 30% alatt van. 1. sz. feladat. Nem állunk rosszul a kutatásra fordítható összegek terén sem. A kutatási tevékenységre a normatív támogatásból biztosított összeg a 10 karon 2007-ben csaknem elérte az 1.5 milliárd Ft-ot, a karok K+F+I bevétele megközelítette az 1.4 milliárd Ft-ot. (Ehhez nagymértékben hozzájárult az ERFARET és a KKK tevékenysége is.) Ha a következő fejezetben vázolt, az ERFARET-re és a KKK-ra vonatkozó elképzeléseket átgondoljuk, akkor ennek az összegnek a jelentős növelése nem tűnik irreálisnak. 2. sz. feladat. Publikációs tevékenység Az NymE karonkénti publikációs tevékenységét a következő táblázat mutatja be: 3
Publikációs tevékenység. Az NYME karain tevékenykedő oktatók publikációs tevékenységének összes eredményét a következő a táblázat mutatja be: A karok publikációs tevékenységének főbb adatai (művészeti jellegű publikációk nélkül) Publikációk AK BPK EMK FMK GEO KTK MÉK BTK MNSK TTMK Összes Füzet 208 14 222 Könyvszerkesztés 29 51 80 Lektorálás 35 434 12 481 Jegyzetben írt fejezet 30 5 74 25 83 28 75 17 31 13 381 PhD dolgozat, disszertáció 44 34 88 65 33 93 120 42 45 33 597 Jegyzet 51 24 170 50 132 98 144 118 53 24 864 Elektronikus dokumentum 26 47 293 256 158 118 181 100 31 11 1221 Könyv 270 118 93 62 51 97 93 210 59 73 1126 Könyvfejezet 99 42 297 129 77 196 442 561 166 188 2197 Nemzetközi referált folyóiratokban megjelent publikáció Nem lektorált folyóiratban megjelent közlemény Hazai, referált folyóiratokban megjelent publikáció 38 76 441 346 57 242 774 334 194 236 2738 486 840 493 140 230 1830 201 230 189 4639 505 279 995 534 378 446 1802 1135 322 496 6892 Konferencia kiadvány 564 333 1327 668 598 426 2697 446 238 467 7764 A táblázat jól érzékelteti, hogy a publikációk döntő többségét a konferencia kiadványokban (proceedings) megjelent előadásanyagok jelentik. Ezek értékét nem lehet vitatni, már csak azért sem, mert sok esetben bírálóknak is kiadják a tanulmányt annak elfogadása előtt, ugyanakkor a körülmények (az egyéni tudományos előrehaladás elvárásai, a különböző oktatási programok: BSc, MSc stb., nem beszélve a PhD programokról, ill. alapításokról stb.) arra ösztönöznek bennünket, hogy az eddigieknél jobban mozduljunk el a nemzetközi, impact factoros tudományos folyóiratok irányába. Nem könnyű feladatról van szó, hiszen a tudomány, a tudományos eredmények hasznosítása egyre nagyobb mértékben üzletté válik. Ezért ezen a területen is versenyhelyzet van. Ugyanakkor a tudományos publikációk a nemzetközi pályázatoknál meghatározók, ezért mindent meg kell tennünk, hogy ezen a területen előbbre lépjünk. Ehhez a nemzetközi együttműködés fokozása, a kutatás infrastruktúrájának fejlesztése, az egyetem tudományos műhelyei tevékenységének összehangolása az elsőrendű feladatok. Nemzetközi projektek Elsősorban az EU projektek számát és volumenét kell emelni. (2007-ben az NymE ilyen forrásból származó bevétele megközelítette a 40 millió Ft-ot, és emelkedő tendenciát mutat.) Ehhez a feltételeket meg kell teremteni. Ez annyit jelent, hogy a tudományos és külügyi rektorhelyettesi irodában felsőfokú angol nyelvvizsgával rendelkező EU referenset kell foglalkoztatni, aki azokkal a szervezetekkel tud együttműködni, akiknek Brüsszelben megfelelő kapcsolatuk van az ilyen jellegű pályázatok előkészítéséhez. Később az egyetemnek közvetlen brüsszeli összekötőjének kell lennie, hogy a pályázási feltételek változását, a várható súlypontokat prognosztizálni tudjuk. 3. sz. feladat Az innovációs tevékenységről, spin-off vállalkozások Az innovációs tevékenység intenzitásának növekedését számos tényező befolyásolja. Alapvető probléma, hogy ennek a tevékenységnek a definíciója sem tisztázott, hiszen sokan összekeverik a K+F területekkel. Pedig az egyik lényeges, persze egyszerűsített különbség a kettő 4
között az, hogy a K+F viszi, az innováció pedig hozza a pénzt. Ebből az is következik, hogy a két terület szervezése, hatékony működtetése teljesen más módszereket, környezetet igényel. A K+F aktivitás színtere elsősorban az egyetem, ill. a kutatóintézet, legyen az állami (MTA), vagy vállalati (magán). Az innováció más helyzetet teremt egy vállalati kutatásánál, és mást egy egyetemnél. A vállalati szférában adottak (adottnak kell lennie!) az innovációs csatornák. Az egyetemeken meg kell teremteni az innováció feltételeit, méghozzá nem közvetlen, hanem közvetett formában: non-profit szervezetek alapításával. Ezek spin-off, tudástranszfer tevékenységet, folytatva mellékhasznot termelnek, amely jelentős mértékben visszahat mind az egyetemi kutatásra, mind az oktatásra, annak szemléletére. A fontosságát ennek nem lehet túlértékelni, hiszen így nem áll fenn az a veszély, hogy a vállalati szféra túlzott ellenőrzése alá kerül az egyetemi oktatás és kutatás. Megmarad a gondolkodás szabadsága. A Nyugatmagyarországi Egyetem az ERFARET és KKK alapításával, és kiváló működtetésével jelentősen előrelépett ezen a területen. Ugyanakkor az egyetem is találkozik azokkal az általános problémákkal, amelyek Magyarországon az innováció hatékonyságát (sajnos nemcsak Magyarországon, hanem Európában is) gátolják. Az egyetem innovációs stratégiájának egyik fontos része, hogy a két spin-off cég hatékony működésének feltételeit továbbra is biztosítsa. 4. sz. feladat. A következőkben az NymE két spin-off cégének bemutatásával szeretnénk igazolni a fentieket: Az Erdő- és Fahasznosítási Egyetemi Tudásközpont Nonprofit Kft. (ERFARET Kft.) jogelődje, az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) 2005. január 1. óta eredményesen tevékenykedik a Nyugat-magyarországi Egyetem (NymE) önálló, karoktól független szervezeti egységeként Sopronban. Megalakulását a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program pályázat keretében elnyert támogatás, valamint a konzorciumi tagok által vállalt önrész teszi lehetővé. Az NymE Erdőmérnöki Karán és Faipari Mérnöki Karán dolgozó kutatócsoportok a 12 ipari partnerrel együtt olyan komplex alkalmazásorientált K+F projekteket valósítanak meg, melyek eredménye a magas színvonalú tudományos alapés alkalmazott kutatás, valamint új termékek, technológiák, szolgáltatások, szabadalmak születése, tudás- és technológiatranszfer működtetése, spin-off vállalkozások, gyakorlatorientált innovatív munkahelyek létrehozása. Jelentős siker, hogy a Nyugat-dunántúli Régióból induló erdő- és fahasznosítási K+F tevékenység egyre inkább országos hatókörűvé válik. Az ERFARET Kft. gyártó tevékenységet nem folytat, feladata a felmerülő igények és a rendelkezésre álló erőforrások koordinációja. A versenyszféra szereplőinél megjelenő igényeket az NymE kutatói bázisa felé közvetíti, majd a keletkező szellemi terméket az ipari partnernek átadja. Az ERFARET Kft. szerepe, hogy a szellemi terméken alapuló, a megbízó ipari partnernél realizálódó termék értékesítéséből származó bevételből részesedést szerezzen szellemi tulajdonvédelmi, iparjogvédelmi tevékenységén keresztül. Tevékenységük további fontos elemei: az oktatás segítése a PhD képzés területén, poszt-doktorok támogatása, oktatási tevékenység folytatása, képzések, konferenciák szervezése, publikációk megjelentetése. Az ERFARET Kft. fent felsorolt szolgáltatásait továbbra is elsősorban az NymE soproni kampuszának két meghatározó ágazatára, az erdészet és a faipar területére kívánja fókuszálni. A jövő: A pályázati körülmények gyökeres megváltozása, az eredmény- és versenyközpontú K+F+I környezet mind-mind a szervezeti egység gazdasági társulássá történő átalakítását ösztönzik. A kialakuló hálózati rendszer további előnye, hogy a kutatóknak nem kell a pénzügyi források felkutatásával foglalkozni, hiszen a pályázati és innovációs feladatokat egyaránt ellátó menedzsment képes lesz nemzeti és nemzetközi pályázatok révén további források bevonására az 5
ipari befizetések mellé. A közeljövő legfőbb célkitűzései, teendői szorosan összefüggnek az ERFARET jelenlegi tevékenységével, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program pályázatához kapcsolódó projekt záró évének feladataival. 5. sz. feladat A Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központja (továbbiakban KKK) 2005. január 1-én kezdte meg működését, az egyetem önálló, karoktól független szervezeti egységeként. A központ megalakulását a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program pályázati lehetőségei között elnyert támogatás, valamint az egyetem és az ipari partnerei által vállalt önerő segítette. A KKK megalapításának célja elsősorban a környezetvédelem, környezeti erőforrás-gazdálkodás területén olyan innovatív tevékenység folytatása volt, amelynek eredményei hasznosak a megrendelő ipari partnereknek, egyúttal beépíthetők az egyetemi képzésbe, erősítve és bővítve ezzel az egyetem képzési palettáját. Az elmúlt időszakban a KKK jelentős kutatásokat végzett a fenti szakterületeken, melyet sikeres konferenciák, publikációk és szabadalom tanúsítanak. Eredményeik között kell megemlíteni: az egyetem karairól a kutatási tevékenységbe jelentős számú oktatót és kutatót vontak be, valamint, a KKK által szervezett képzéseket, a beszerzett korszerű eszközöket. Az elmúlt három év alatt a KKK 18 ipari partnerrel kötött kutatás-fejlesztési szerződést, mintegy 200 millió forint értékben. A szerződések keretében vállalt munka jelentős részét az egyetem Erdőmérnöki-, Apáczai-, és Geoinformatikai karai végezték el. A KKK konstrukció sikerességét bizonyítja az a tény, hogy 2007. október 17-én megjelent a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati felhívása, amely a Kooperációs Kutatási Központok és Regionális Egyetemi Tudásközpontok megerősítését tűzte ki célul, a meglévő KKK modell alapján. A jövő: A fentiek értelmében tehát a KKK fejlesztési terve az alábbiak szerint foglalható össze: A KKK, mint egyetemi egység a továbbiakban megszűnik. Helyette egy egyetemi tulajdonú, non-profit, korlátolt felelősségű gazdasági társaság jön létre. A gazdasági társaságnak a pályázati feltételek szellemében igazolnia kell, hogy a korábbi egyetemi szervezeti egység KKK munkáját folytatja, alkalmazottai jelentős részben a korábbi főállású KKK alkalmazottak közül kerülnek ki. A létrejövő gazdasági társaság fő tevékenységi köre a kutatás-fejlesztés, elsősorban a környezetvédelem és a környezeti erőforrás-gazdálkodás területén. Ipari partnerei várhatóan a meglévő ipari partnerek közül kerülnek ki, természetesen törekedni kell azonban újabb ipari partnerek bevonására is. A fentiek értelmében a KKK a jövő évtől gazdasági társaságként folytatja munkáját. Függően a tulajdonos Egyetem szándékától a saját maga által felkutatott ipari partnerek megbízásai mellett kezelheti az egyetem további partnereinek megbízásait is. Fő tevékenysége mellett a pályázati kiírás szellemében is jelentős feladata a doktoranduszok, poszt-doktorok támogatása, oktatási tevékenység folytatása, konferenciák szervezése és publikációk megjelentetése. A KKK jelenlegi feladatai között tehát első helyen szerepel a korábbi pályázat sikeres lezárása (a pályázat beadásra került), a folytatást biztosító gazdasági társaság megalapítása és a pályázat elnyerése. A két szervezet egysége és különbözősége Joggal merül fel a kérdés: Miért kell az egyetemnek két spin-off céget működtetnie? A válasz abból a specialitásból, különleges helyzetből adódik, hogy az erdészeti és faipari kutatások döntő hányadát országosan is Sopronban művelik, fogják össze, ill. koordinálják. A KKK valamennyi, az ERFARET által nem művelt K+F+I területet lefedi, de elsősorban a régióra összpontosít. A következő táblázat a két vállalkozás terveit mutatja: 6
AZ ERFARET ÉS A KKK TERVEZETT BEVÉTELEI 2008-2011-IG (eft) 2008 2009 2010 2011 ERFARET 230 000 660 000 660 000 680 000 KKK 160 000 280 000 360 000 További pályázat szükséges A karok K+F+I bevételeinek tervei A karok elmúlt 3 évben realizált K+F+I bevételei jó alapot adnak az előzőekben vállalt célkitűzések teljesítéséhez. A felmérések azt mutatják, hogy a karok óvatosan fogalmazták meg a vállalásaikat, ami abból adódik, hogy a két spin-off cég pályázata folyamatban van. Ha a pályázat sikeres lesz (erre minden esély adott), akkor az egyetemi K+F+I bevételek akár 30-40%-kal is növekedhetnek. Az óvatosságnak másik oka az, hogy a pályázati lehetőségek jelentősen csökkentek. Ugyanakkor az is tény, hogy a vállalatok innovációs alapjaira kötött megbízási szerződések, ill. az ilyen módon szerezhető források növekedési tendenciát mutatnak. (eft) 2007 2008 2009 2010 2011 K+F pályázati bevételek 1 088 845 1 110 622 1 132 834 1 155 491 1 178 601 K+F szerződéses kutatások 230 796 323 167 392 481 463 980 481 278 K+F bevételek összesen 1 319 641 1 433 789 1 525 315 1 619 471 1 659 879 Új központi laboratórium Külön ki kell emelni, hogy az NymE-n összesen 5 akkreditált laboratórium, ill. akkreditációval rendelkező mérőcsoport működik. Ezek számának növelésével a tudományos felkészültséget igénylő mérési szolgáltatások volumene növelhető. Másrészről a TIOP pályázati lehetőséget kihasználva 6 milliárd Ft értékben központi laboratórium megépítését ill. felszerelését tervezzük, amely várhatóan jelentősen növeli a fenti bevételeket. 6. sz. feladat. K+F+I ösztönzési rendszer a karokon A kutatási területek eltérő volta miatt, másrészről tradicionális tényezők miatt az ösztönzési módszerek az egyes karokon eltérőek. A hagyományos pedagógiai karok elsősorban az irodalmi és művészeti aktivitást támogatják. A fokozatszerzés (PhD) végső fázisában lévő kollégáknak órakedvezményt, ösztöndíjat adnak. További néhány jellemző példa: EMK: A különféle pályázati pénzek felhasználása során a Kar csak a központilag előírt 15%- os elvonást érvényesíti, külön elvonással azokat nem terheli. A pályázati pénzek saját felhasználásának elve anyagi ösztönzési rendszernek tekinthető. Hallgatók és doktoranduszok pályázati munkákba történő bevonása általános; kutatási témák terhére havi szinten átlag 15-17 fő hallgató, illetve doktorandusz áll munkaszerződésben a Karral. FMK: Komoly ösztönző erő az az alapelv, hogy a pályázati forrásokból, illetve a kutatási megbízások bevételeiből a munkatársak mindig az elvégzett munkával arányosan részesülnek. Tekintettel arra, hogy a Kar megfelelő, a létszámmal arányos kutatási bevétellel rendelkezik, 7
ez az arányos díjazás szintén megfelelően ösztönzi a munkatársakat a kutatási tevékenység folytatására. MÉK: A különféle elismerések odaítélésénél és az egyetemi, valamint állami kitüntetésekre történő felterjesztéseknél előnyt fognak élvezni az eredményes pályázati ill. kutatásifejlesztési tevékenységet folytató munkatársaink. SEK: Minden év elején pályázatot ír ki, amelyben az alábbi kategóriákban lehet támogatást kérni: kutatás, könyv megjelentetés, kiadás, konferenciákon való részvétel, konferenciák szervezése. A kutatásban más pályázatokhoz az önrész biztosításával nyújt segítséget. Előnyben részesíti az együttműködésben megvalósuló kutatásokat. Önálló kutatási témákat is támogat. Kiemelten támogatja az országos és nemzetközi érdeklődésre számítható rendezvények szervezését, valamint azokon való részvételt. Céljaik között szerepel 2008-tól azoknak a kutatóknak és oktatóknak a támogatása, akik díjnyertes OTDK-s pályamunkák témavezetői. A hallgatóknak a kutatási tevékenységbe való bevonására kiváló példa az MNSK-n A pedagógus pályaszocializációja projekt, melyet az elmúlt időszakban két OTKA pályázat is támogatott. A kutatásba bekapcsolódtak a SEK pszichológiai TDK-jának érdeklődő hallgatói is. Hasonló keretben zajlott egy felnőttképzési kézikönyv elkészítése, mely tartalmazza Magyarország, Szlovákia és Ausztria közös határrégióinak felnőttoktatással foglalkozó, a kutatásban együttműködő szervezeteit, illetve a cégek elérhetőségeit és egy rövid összefoglalót a megkérdezett cégek profiljáról három nyelven: magyarul, szlovákul, németül. Kiválósági központ Külön ki kell emelni, hogy az egyetemünknek jó esélye van arra, hogy pl. az erdészeti és faipari tudományágak, kiegészítve a környezetgazdálkodási (ökológiai) és vadgazdálkodási kutatásokkal, ill. ezenfelül még néhány területen (megújuló energia gazdálkodás, élelmiszeripar, biotechnológia) kiválósági központként működjön. Az ezen címre történő pályázati tevékenységet be kell indítani. 7. sz. feladat. Cél: A legjobb 500-ba kerülni 5 éven belül Az említett kormányrendelet Európa élvonalába tartozó kutató egyetemeket említ. Vagyis ez a cél nem jól hangzó elképzelés, hanem kifejezetten eszköz az alapvető célkitűzés, a kutatóegyetemi rangos cím megvalósulásához. A karok széleskörű szakmai tudományos aktivitást folytatnak, amelynek jelentős része a hazai projektekben való részvétel, ill. külföldi együttműködés keretében valósul meg. Jellemző, hogy széleskörű tudományos-szakmai kapcsolatok fűzik intézeteinket az MTA és az FVM kutatóintézeteihez. A fejezet elején közölt táblázat azt mutatja, hogy az NymE oktatóinak és a kisszámú kutató gárdájának tudományos teljesítménye megfelel a nemzetközi elvárásoknak. Ugyanakkor a vezetésnek az is célkitűzése, hogy az NymE a világ 500 legjobb egyeteme közé kerüljön. Ehhez pedig többek között arra van szükség, hogy a tanulmányaink a vezető tudományos folyóiratokban is megjelenjenek, a Nature-ben, a Science-ben stb. Az eddigi tudományos teljesítménye a kollégáknak esélyt jelent ennek a feladatnak a megvalósítására. Ennek révén az OT- KA nyerési esélyeink is javulnak. Az 500 - hoz vezető út legjobb módja, ha az egyes tudományterületeken Európában klasszifikáljuk magunkat, és igyekszünk a legjobb 100 közé kerülni. 8. sz. feladat 8
Feladatok: 1. sz. feladat: Programot kell kidolgozni a kutatóegyetemekkel szemben támasztott követelmények minél előbbi megvalósítására. Felelős: Illetékes karok dékánjai, tudományos és külügyi rektorhelyettes, általános rektorhelyettes. Határidő: 2008. május 31. 2. sz. feladat: Egyeztetni kell a karokkal, hogy melyik kar és milyen mértékben tud a kutatási bevételek növeléséhez hozzájárulni. Felelős: Karok dékánjai, tudományos és külügyi rektorhelyettes, gazdasági főigazgató, gazdasági főigazgató-helyettes. Határidő: 2008. május. 31. 3. sz. feladat: Ki kell dolgozni az EU pályázati tevékenységi programot, ill. a felsőfokú angol nyelvvizsgával rendelkező EU referens munkaköri leírását. Felelős: általános rektor helyettes, tudományos és külügyi rektorhelyettes. Határidő: 2008. szeptember 01. 4. sz. feladat: Folyamatos egyeztetéssel kell nyomon követni és a tapasztalatok alapján segíteni a két spin-off cég koordinációs munkáját. Felelős: ERFARET és KKK igazgatója, tudományos és külügyi rektorhelyettes. Határidő: folyamatos 5. sz. feladat: El kell készíteni az ERFARET pályázatát. Felelős: ERFARET igazgató, tudományos és külügyi rektorhelyettes, Pályázati iroda Határidő: 2008. december 31. 6. sz. feladat: Központi laboratórium létesítésére pályázat (TIOP) elkészítése, sikeres pályázat esetén a megvalósítás menedzselése. Felelős: általános rektorhelyettes, pályázati iroda, gazdasági főigazgatóság. Határidő: 2008. február 29. ill. folyamatos 7. sz. feladat: Kiválósági központ pályázat elkészítése. Felelős: általános rektorhelyettes, tudományos és külügyi rektorhelyettes. Határidő: 2008. december 31. 8. sz. feladat: Folyamatos ellenőrzése annak a paraméterrendszer változásának, amely a világ legjobb 500 egyeteme közé kerülésnek a feltétele. Meg kell szervezni az adott szakterületeken az EU 100 közé kerülés akkreditációját. Felelős: általános rektorhelyettes, oktatási rektorhelyettes, tudományos és külügyi rektorhelyettes. Határidő: folyamatos Sopron, 2008. április 10. Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes 9