ÚTMUTATÓ azon vállalkozásoknak, amelyek fejlődésük finanszírozására tőkét kívánnak bevonni a SZÉCHENYI TŐKEBEFEKTETÉSI ALAP forrásaiból 2011. május
2 1 Tájékozódás az alapoknál Milyen vállalkozásnak kell külső tőke? Elsősorban olyan vállalkozásnak, amely kiegyensúlyozott működése, piaci bővülése, termelési technológiájának, logisztikájának, marketingjének, stb. fejlesztése saját forrással, tulajdonosi hozzájárulással vagy hitelfelvétellel nem oldható meg (esetleg nagyon drágán és bizonytalan feltétekkel), továbbá nincs esélye támogatási forrás megszerzésére és finanszírozására. Külső tőke szakmai vagy pénzügyi befektető? Ahol a tulajdonosi kör és a vállalatvezetés határozott üzleti célokkal rendelkezik, tapasztalatai az adott vállalkozás előrejutásán alapulnak és elkötelezett a cég legalább középtávú fejlődése iránt, ott fontos lehet egy kiszámítható pénzügyi partner ( csendestárs ) bevonása az üzletbe. Állami tőke? Az Európai Unió forrásból történő tőkebefektetés alapvető jellemzője a kisebbségi tulajdonszerzés, a pontosan rögzített szabályokra épülő együttműködés, a privát tulajdonosok és a cégvezetés érdekeinek maximális figyelembe vétele és a kiszállás időpontjának és módjának előzetes tisztázása. Az állami tőkebefektetés nem a vállalkozás tulajdonának megszerzésére irányul, nem piaci részesedést akar szerezni, hanem pénzügyi befektetőként támogatja a vállalkozást céljainak elérésében. Partnerség vagy diktátum? Gyökeres eltérés más finanszírozási módoktól, a tőkebefektetésnek nem feltétele a tárgyi vagy pénzügyi biztosítéknyújtás. Másutt, a konstrukciót működtető szervezetek nem vállalnak valós tőkekockázatot, addig a tőkebefektetés esetében éppen ellenkező a helyzet. Az ügylet előkészítése valós partnerségen alapul, amelynek lényege az egyedi jellemzők messzemenő figyelembe vétele, a rugalmasság és a befektetési célvállalat tulajdonosaival és vezetésével való együttgondolkodás. A tőke fejében tulajdonrészt szerez a befektető.
3 Milyen áron? A tőkebefektető e helyzetben a) 100 %-ban kiszámítható módon és áttekinthetően jár el, b) a szakmai cégvezetés teendőit nem veszi át, c) a célvállalat privát tulajdonosaival szerződésben vállalt kötelezettségek alapján együttműködik, d) az adott cég által reálisan teljesíthető hozamelvárást rögzít a befektetett tőkére vonatkozóan, továbbá e) kifejezetten tiltott a befektetési célvállalat üzleti érdekeinek megsértése, viszont mindig biztosított az üzleti titok védelme. 2 Körülmények, amelyeket mérlegelni kell 25 pontban a) Kis pénz : befektetett tőke kb. 20 millió forinttól kb. 60 millióig terjedhet. Ehhez az összeghez tagi kölcsön kapcsolódhat. b) tőkeszerkezet: a befektető felemelheti az adott cég jegyzett tőkéjét ázsióval is. c) negatív saját tőke: kizárt a befektetésből, előtte rendezni kell. d) mínuszos mérleg, veszteséges működés: nem kizáró tényező, ha a tőkére vonatkozó előírásoknak a cég megfelel. e) üzleti jövőkép, fejlődési perspektíva: ennek bemutatása és alátámasztása elsődleges elvárás. f) két éves múlt : csak olyan cég lehet a befektetés célvállalata, amely a befektetési döntés meghozatalakor bizonyíthatóan legalább 2 éves üzleti múlttal rendelkezik, újonnan alapított projektcégbe való befektetés kizárt. g) a cég múltjának és jövőképének kozmetikázása : a befektető előzetesen mindig felméri a reális kockázatokat és tőkebefektetés után teljesen szabályos, transzparens üzleti működést követel meg. h) hitelkiváltás: a befektetett tőkéből kizárt. i) tőkefelhasználás: csak az adott cég üzleti fejlődését szolgáló célokra (akár többre is). j) tőkefedezet : a tőkebefektető fedezetet nem ír elő. k) a befektetett tőke útja :
4 a felhasználást a befektető megállapodásban rögzíti és ellenőrzi. l) társasági forma: részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság. m) kis- és középvállalkozás: az állami, az önkormányzati és a nagyvállalati tulajdon részaránya a befektetést megelőzően nem érheti el a 25 %-ot a jegyzett tőkére vetítve. n) rendezett működés: szükségesek a tevékenységi engedélyek, a rendezett munkaügyi kapcsolatok, a kötelezettségek teljesítése az adóhatóságok felé, a csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alóli mentesség, stb. o) kizárás: minden, amit az ERFA támogatások rendszere általában megtilt (pl. acélipar, szénbányászat, hajógyártás, nehéz helyzetű ágazatok, 50 %-nál nagyobb agrár-árbevételű vállalkozások). p) ingatlan a projektben: kereskedelmi célú ingatlanfejlesztést a befektetésből finanszírozni nem lehet, ugyanakkor ingatlanfejlesztés engedélyezett egy logisztikai vagy egy inkubációs komplex projekt részeként. q) kereskedelmi tevékenység: finanszírozása nem lehetséges, természetesen más a helyzet hálózatépítési beruházás esetében. r) beszállítókkal való együttműködés: a tartós partneri együttműködés fontos értékelési szempont, különösen számít a foglalkoztatási hatás. s) tartós együttműködés: bizonyíthatóan több évre tekint vissza és/vagy több évre előre mutat (legalább keretszerződés) szintjén. t) ideiglenes tőke: legfeljebb 7 évre szól, befektetéskor a felek megállapodnak a kilépés módjában és idejében. u) kivásárló fél: a befektető előtérbe helyezi a célvállalati és a társtulajdonosi kivásárlást. Ez biztonságot ad a privát tulajdonosoknak és a cégvezetésnek.
5 v) a befektetett tőke elvárt hozama: a mindenkori EU-s magyarországi referenciakamatláb+400 bázispont+kockázati felár éves szinten (jelenleg 12-13% körül). w) szabályok az együttműködésre: minden előre, szerződésben rögzített, a befektető nyomon követi a tőke felhasználását és a cég fejlődését, képviseletet a testületek (jellemzően: Felügyelő Bizottság) szintjén gyakorol. Negyedéves jelentéstételi kötelezettségek. x) tőkekockázat: a befektető teljes tőkekockázatot vállal. y) bizalom és felelősség: a befektető a tranzakcióval bizalmat szavaz a privát tulajdonosoknak és a cégvezetésnek, egyúttal felelősséget visel a célvállalat eredményes fejlődéséért. 3 Mire készüljön fel a partner? Tőke kell vagy más pénzügyi megoldás? A befektető tőkéje nem hitel és nem vissza nem térítendő támogatás, azaz amely cégnek ez utóbbiakra van szüksége, ne befektetői tőkét keressen. Tőkebefektetés esetén a befektető tulajdont szerez a vállalkozásban. Középtávú forrás-kihelyezés A tőkebefektető középtávú forrás kihelyezést céloz meg, fejlesztési célok megvalósításához kapcsolódva, s így nem érdekelt/érintett rövid (1-2 év) finanszírozásban. Csak életképes projektek A befektető üzletileg megalapozható jövőképpel bíró cégekbe fektet be, elkerülve azt, hogy befektetése csak meghosszabbítsa egy távlatban életképtelen szervezet fennmaradását. Piacot fejleszt és nem piacot rombol. Nem szervezi át a célvállalatot A befektető tőkéjével elősegíti az adott célvállalat stabil növekedési pályára állítását, de nem vállal aktív szerepet a cég átszervezésében. Tanácsadói tudás hozzáférését a szükséges átszervezéshez ugyanakkor biztosíthatja.
6 Üzleti terv elsődlegessége A befektetői tőkét igénylő vállalkozásoknak ezt kell mindenekelőtt végiggondolnia és részletesen kidolgoznia. Be kell bizonyítani a terv piaci megalapozottságát. Cégvezetés Az üzleti terv mellett a befektető döntéshozatala során a második jelentős tényező a cégvezetés felkészültsége, tapasztalata, piaci szemlélete. Kilépés Az üzleti terv és a cégvezetés mellett a harmadik legfontosabb értékelési tényező az, vajon ki tud-e lépni meghatározott idő elteltével a pénzügyi befektető a tulajdonosi együttműködésből? Egy reális kilépési stratégia végiggondolása elsőként a befektetés kezdeményezője oldaláról szükséges. 4 Miért előnyös a tőke befogadása? 5 legfontosabb érv a) Minden befektetési ügylet egyedi, azaz figyelembe veszi a célvállalat adottságait, működési jellegzetességeit. b) A befektetőt a célvállalat üzleti perspektívája érdekli, s nem kizáró ok például az elmúlt két év kevésbé sikeres működése. A válság által sújtott cégek is célvállalati körbe kerülhetnek. c) A tőkekihelyezés nem fedezet-centrikus ügylet. d) A tőkebefektetés javíthatja az adott cég hitelezhetőségét. e) A befektető részesedése miatt együtt él a céggel /folyamatosan együttműködik a cégvezetéssel/ mivel elemi érdeke minden olyan lehetőség feltérképezése, amellyel a célvállalat előre juthat. 5 A tőke együtt alkalmazható más pénzügyi konstrukciókkal Az EU-s és a hazai támogatási konstrukciók együttes felhasználása során a támogatás-tartalmak összeszámítására vonatkozó szabályokat a befektetett tőke esetén is alkalmazni kell. Mindezek figyelembe vételével a tőkét integráló támogatás-csomagok hatékonyan segíthetik a hazai kis- középvállalkozások fejlődését.
7 Néhány lehetőség: a) beruházás, fejlesztés finanszírozása, amikor a fedezetek elsődlegesen a működési hitelek fenntartását szolgálják: befektetett tőke + vissza nem térítendő pályázati forrás Start Tőkegarancia Zrt. pályázati kezességével b) beruházás, fejlesztés és tartós forgóeszközigény részfinanszírozása: befektetett tőke + Új Széchenyi Terv mikrohitel Start Tőkegarancia Zrt. mikrohitel-garanciájával c) kisebb részben beruházás, fejlesztés, nagyobb részben forgóeszközfinanszírozás bővítése. befektetett tőke + Széchenyi Kártyahitel a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciavállalásával