Sajóvölgye Takarékszövetkezet 3700 Kazincbarcika, Egressy út 39. Likviditási Stratégia Az Eszköz-Forrás Bizottság 28/2013.(05.29.) számú határozatával elfogadta. Az Igazgatóság az Eszköz-Forrás Bizottság döntését 34/2013.(06.24.) számú határozatával jóváhagyta. Hatálybalépés: 2013. Július 1. 1
Tartalom 1. Likviditási kockázat... 3 2. Az igazgatóság és az ügyvezetés szerepe... 4 3. Likviditási stratégia alapelve... 4 3.1. A likviditási kockázat csökkentésének eszközei... 5 3.2. Feladatok, felelősök... 6 4. Záró rendelkezések... 6 2
Likviditási stratégia 1. Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak a jövedelmezőséget és tőkehelyzetet érintő jelenlegi vagy várható kockázata, hogy az intézmény jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni. A likviditási kockázatnak számos definíciója, illetve belső kategorizálása létezik. Ezek lényegüket tekintve nem különböznek. A szakirodalom megkülönbözteti az időhorizont alapján a stratégiai és a taktikai likviditási kockázatot, a normál vagy stressz körülmények közötti likviditási kockázatot, illetve a finanszírozási és piaci likviditási kockázatot. Az intézmények likviditási kockázat kezelésének környezete az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott. A piaci tendenciák következtében (a piaci és a jegybanki repo finanszírozás valamint az értékpapírosítás szerepének növekedése, a piacok globalizációja, a fogyasztói magatartás változásai, stb.) a finanszírozási likviditási kockázat és a piaci likviditási kockázat kölcsönösen, egyre jelentősebb hatást gyakorolnak egymásra, különösen akkor, ha a piacokat stressz helyzet jellemzi. A finanszírozási likviditási kockázat annak a kockázata, hogy az intézmény nem tud megfelelni a várható és váratlan jelenlegi illetve jövőbeli cash-flow-kból és fedezetekből származó kötelezettségeinek anélkül, hogy ez kihatna a napi működésére vagy a piaci helyzetére. Ide tartozik többek között: a lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, a lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, a strukturális (a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával összefüggő) likviditási kockázat. A finanszírozási likviditási kockázat eszközök eladásával csökkenthető. Előfordulhat azonban, hogy az eszközök eladása nehézségekbe ütközik. A piaci likviditási kockázat annak a kockázata, hogy az intézmény nem képes a megfelelő piaci árakon a pozícióit realizálni a piacok elégtelen működése vagy zavarai következtében. A piaci likviditási kockázat alatt annak veszélye értendő, hogy egy piaci pozíció nem zárható megfelelően rövid idő alatt piaci áron, csak kedvezőtlenebb árfolyamon, így a megfelelő piaci ár realizálása megkívánja a pozíció fenntartását, ami likvid eszközök lekötését/felvételét igényelheti, ily módon nehezítve a finanszírozási likviditási kockázat kezelését. 3
2. Az igazgatóság és az ügyvezetés szerepe A Takarékszövetkezet igazgatósága: mindenkor átlátja a szervezet egészének likviditási kockázati kitettségét, likviditási helyzetét; biztosítja az intézmény hosszú távú finanszírozását, megfelelő szintű likviditási pufferek rendelkezésre állását; jóváhagyja az intézmény likviditási stratégiáját, politikáját és belső szabályozását, valamint azok módosításait; biztosítja, hogy az intézmény ügyvezetése a likviditási kockázat vonatkozásában is megtegye a stratégiák és politikák gyakorlati megvalósítása, valamint a kockázatok figyelemmel kísérésének és ellenőrzésének kialakítása érdekében szükséges lépéseket; áttekinti a likviditási politika végrehajtásáról, az intézmény likviditási kockázati kitettségéről, likviditási helyzetéről, a likviditási kockázat csökkentési eszközökről (limitek, likviditási pufferek és a finanszírozási források diverzifikálása), az ügyvezetés likviditási kockázat kezelési feladatainak végrehajtásáról, a likviditási kockázat mérési rendszerének megfelelőségéről, továbbá a stressz teszt eredményekről szóló jelentéseket, beszámolókat, belső ellenőri és könyvvizsgálói észrevételeket; szükség esetén kezdeményezi a likviditási politika és belső szabályozás, a likviditás mérési és kezelési eljárások és módszerek, illetőleg a likviditási tervek módosítását. A likviditási kockázat vonatkozásában az ügyvezetés feladata a likviditási stratégia és politika végrehajtásának gyakorlati megvalósítása, és a megvalósítás (személyi, tárgyi és működési) feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében megfelelő (a Takarékszövetkezet sajátosságaival összhangban álló, a folytatott tevékenységek összességét és a likviditási kockázat valamennyi típusát és vonatkozását lefedő) likviditási kockázat kezelési és ellenőrzési rendszert alakít ki és működtet, irányítási és ellenőrzési tevékenységet folytat, valamint beszámol az igazgatóságnak a likviditási stratégiáról és politikáról. 3. A Likviditási stratégia alapelve A Takarékszövetkezet folyamatosan rendelkezzen olyan mértékű likvid eszközökkel, illetve likvid forrásokhoz való jutás lehetőségével, amely egy jelentősebb, akár 20 %-os egyidejű betétkivonás esetén is biztosítani tudja az ügyfelek kiszolgálási lehetőségét, jelentősebb veszteség nélkül. 4
3.1. A likviditási kockázat csökkentésének eszközei A likviditási kockázat csökkentésének legfontosabb eszközei: a limitrendszer kialakítása és működtetése, a likviditási pufferek képzése és a finanszírozási források diverzifikálása. Limitrendszer alkalmazása a lejárati transzformáció, a nettó finanszírozási igény, a deviza keresztfinanszírozás, valamint a finanszírozási források tekintetében is. A limitrendszer a Takarékszövetkezet sajátosságainak (tevékenység volumene, jellege, likviditási kockázati politika, kitettség, más kockázatokkal való összhang) figyelembevételével kerül kialakításra. A limitrendszer kialakítása során figyelembe vételre kerülnek a rendelkezésre álló likviditási pufferek. A likviditás kockázat kezelésének - különösen stressz helyzetekben, amikor az intézménynek likviditási kockázati kitettségét rövid időn belül szükséges csökkentenie és a normál finanszírozási források nem állnak rendelkezésre vagy nem nyújtanak megfelelő likviditást egyik fontos eszköze a likviditási pufferek képzése. A likviditási pufferek olyan készpénz jellegű vagy magas fokú likviditással rendelkező, az intézmény által elkülönített eszközök, amelyek biztosítják, hogy az intézmény válsághelyzetben egy meghatározott időtartamon belül (túlélési periódus) úgy legyen képes eleget tenni kötelezettségeinek, hogy a működés alapvető feltételei nem kerülnek megváltoztatásra. A likviditási kockázat csökkentésének eszközeként a Takarékszövetkezet folyamatosan nyomon követi a forrásait érintő az összes forrás 1%-át meghaladó - koncentrációkat és törekszik a finanszírozási forrásainak diverzifikációjára. A Takarékszövetkezet rendelkezik a likviditási helyzet folyamatos figyelését, a treasury tevékenységet ellátó szervezettel, a számviteli-gazdasági területet ellátó igazgató irányításával. A Takarékszövetkezet számára az Integráció olyan gyors forrásbevonási lehetőséget jelent, amely a likviditási kockázatokat csökkenti, válságkörülmények között is. A Takarékszövetkezet rugalmas kamatpolitikájának következtében gyorsan tud reagálni a piaci forrásbevonás területén. A likviditási kockázatot csökkenti a problémamentes minősítésű hitelek állományának növelése, illetve a kintlévőségek behajtási hatékonyságának erősítése. A likvid eszközök költségeit csökkenti a látra-szóló források állományának növelése. A Takarékszövetkezet minden üzleti szervezete, belső szakmai szervezetei (pl. Eszköz- Forrás Bizottság) legfontosabb feladatai közé tartozik az eredményes és likvid működés fenntartása. Az ellenőrzés az Ügyvezetés feladata. A Takarékszövetkezet folyamatosan figyelemmel kíséri a lejáratok összhangját. A Takarékszövetkezet folyamatosan fenntartja a maximum 70 % mértékű hitel/betét arányt. A Takarékszövetkezet igyekszik elkerülni a nagybetétektől való függést. 100 millió forintot meghaladó betétlekötés egy ügyféltől vagy egy Hpt. szerinti ügyfélcsoporttól csak az Ügyvezetés engedélyével fogadható. 5
A szabályoknak való megfelelést támogatja az OTIVA rendszeres monitoringja illetve a stressztesztek. Likviditási vészhelyzetben elsősorban az OTIVA, az Integráció és a Takarékbank segítségére, együttműködésére számít a Takarékszövetkezet. 3.2. Feladatok, felelősök A likviditási stratégia meghatározása a Takarékszövetkezet Igazgatóságának a feladata. A likviditás figyelése, a treasury feladatok a Számviteli osztály feladata. A napi szakmai felügyelet és ellenőrzés a Back Office területért felelős igazgató feladata. A szabályozás, a kondíciók meghatározása az Eszköz-Forrás Bizottság hatásköre. Az ügyvezetés rendszeresen beszámol a Takarékszövetkezet cash-flow és likviditási helyzetéről az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ülésein. Az Integrációs szervezetekkel való kapcsolattartás egyik formája az OTIVA monitoring felé történő adatszolgáltatás, ami a Számviteli szakterület feladata. A vezetői kapcsolattartás az ügyvezetés feladat és hatás köre. Az ellenőrzésben kiemelt szerepe van a Belső ellenőrzési csoportnak, amely jelentési kötelezettséggel tartozik a tulajdonosok képviseletét ellátó Felügyelő Bizottság irányában. 4. Záró rendelkezések A likviditási stratégiát elfogadta: A Takarékszövetkezet Igazgatósága, 2013. Június 24.-i ülésén, a 34 /2013. számú igazgatósági határozattal. Jelen szabályzatot a Takarékszövetkezet honlapján kell közzétenni. Érvényes: 2013. Július 1. Következő felülvizsgálat esedékessége: 2014.június 30. Kelt, Kazincbarcika 2013. május 25. Kriston Nándor Elnök- ügyvezető 6