Milyen előnyökkel jár a kmpsztálás? Kevesebb lesz a szemét és lcsóbb a kezelése, így kevesebb a szemétdíj (ez nemcsak Önökön múlik). A talaj minőségét a kmpszttal nagyn jól lehet javítani. Fkzza a talaj bilógiai aktivitását. Javul a talaj víz-, hő- és levegőgazdálkdása. A talaj tápanyagtárló képessége növekszik. A kmpsztkban található hrmnhatású anyagk serkentik a növényi növekedést. Nagybb lesz a növények ellenállóképessége a kórkzókkal és a kártevőkkel szemben. A talajszerkezet stabilitása nő, csökken a prsdás és az erózió veszélye. Tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas. Lassú a tápanyag-feltáródás, kicsi a kimsódás veszélye. Nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegőt se szennyezzük. Kevésbé szennyezzük környezetünket, ésszerűen és felelősen járunk el. A kmpsztálás srán a szemünk előtt történik a természet önfenntartó körfrgása, amelynek mi is aktív részesei vagyunk. A kmpsztálás 10 alapszabálya A háztartási hulladék egy részének kmpsztálásával nemcsak a kert talaját javíthatjuk, hanem a környezetet is megkímélhetjük egy kevés felesleges hulladéktól. A jó kmpszt elviselhető szagú, és csak ritkán csalgatja a nemkívánats állatkat. A halm kialakításának, valamint a kmpsztföld hasznsításának kérdéseire az alábbi 10 alapszabály adja meg a választ. 1. A kmpsztálandó anyagkat ne földbe ástt gödörbe gyűjtsük, hiszen akkr nem szellőzik kellően át. Levegő nélkül a kmpsztból rthadó szemétdmb lesz. 2. A természetes talajn álló, épített, felül nyittt kmpszt a megfelelő. Alulról bejutnak a földlakó élőlények (pl. giliszták), ldalról átjárja a levegő, felül pedig könnyedén utántölthetjük. 3. A műanyaghrdóból kialakíttt kmpszt ldalába (pl. frró késsel) vágjunk nagy szellőzőnyíláskat, nehgy rthadásnak induljn a hulladék. 4. A kmpsztálandó anyagkat érdemes rétegesen elrendezni. A metszésből származó nagybb gallyakat rakjuk legalulra, erre következzen az egyre finmabb fűnyesedék. Tömöríteni nem szabad. A magvaikkal később kárt kzó gymnövényeket célszerű a halmban középre besrlni, mert tt magasabb a hőmérséklet és tökéletesebb a krhadás. 5. A rvarkat és egyéb nemkívánats állatkat csalgató anyagkat a kmpsztálás után nymban fedjük be földdel. Ha erre nincs mód, inkább mndjunk le a hasznsításukról. 6. A krhadás elősegítésére néha adhatunk a kmpszthz egy lapát kerti földet, kőprt, vagy már krábban érett kmpsztt, amely gyrsíthatja az érési flyamatt. 7. A kmpsztnak és a benne élő parányi lényeknek nedvességre van szükségük. Célszerű ezért árnyéks helyet választani, és ha nyárn mégis kiszáradna a kmpszthalm, akkr egy kanna vízzel újra átnedvesíteni. 8. A túlzttan nedves kmpszt sem ideális, ugyanis a hézagkat kitöltő víz gátlja a szellőzést, így rthadási flyamat indulhat be a halm belsejében. Az állandóan nedves környezetet a giliszták sem kedvelik. 9. A feltöltött kmpszthalmt fedjük be az ősszel összegereblyézett avarral vagy szikkadt fűnyesedékkel. A jól szigetelő növénytakaró elősegíti a kmpszt bemelegedését, megakadályzza a kiszáradását és csökkenti a heves záprk alkalmával tapasztalható tápanyag-kimsódást. 10. A kmpszt egy teljes évig érik. Ha gndsan rétegeztük egymásra alktóelemeit, nem lesz más dlgunk, mint várni a minél alapsabb krhadást. Egy év elteltével egy durva rstával válasszuk el a mrzsás szerkezetű humuszs kmpsztt az épen maradt növényrészektől, és dlgzzuk be a kerti ágyásk felső pár cm-es rétegébe.
A kmpsztálás megkezdése előtt érdemes elbeszélgetni a szmszéddal. Tisztázzuk, hgy őt nem zavarja-e új prjektünk, netán vannak-e már tapasztalatai e téren. Akár a közös(ségi) kmpszt ötletét is felvethetjük... Hgyan kell kmpsztálni? A feleslegessé váló kerti hulladék szerves részét kmpsztként hasznsíthatjuk. Ebből az anyagból a kmpszthalmn értékes humusztrágya képződik, amivel hsszan fenntarthatjuk kertünk talajának termékenységét. Ugyanakkr elősegítjük a bilógiai körfrgást és a növények egészséges növekedését is. Keltse életre a talajt! Rendszeresen fektessen mulcsréteget a talajra, apríttt, krhadt anyagkból, mint például fnnyadt fűnyesedékből, félig érett kmpsztból stb. Levegőztesse mesterségesen a talajt, esetleg keverjen bele szerkezetjavító anyagkat, például perlitet vagy hmkt. Csalgassa kertjébe a földigilisztákat. A kmpsztban mindig bőséggel talál petéket. A talajban lejátszódó átalakulási flyamatkat gyrsíthatja csalánleves öntözéssel. Gyakran és bőségesen keverjen kmpsztt kertje talajáhz. A kmpsztkészítéshez szinte minden anyag megfelelő: a fűnyesedék ugyanúgy, mint ahgy a zöldségágyásból visszamaradt növényi részek, az évelők szárai, az ősszel lehulltt lmb, sőt még az apríttt fás részek is. Megfelel az összes knyhai szemét és maradék, kivéve a műanyagk, fémek és üvegek. A siker zálga a megfelelő előkészítés, s a termékeny kerti talaj meghálálja a törődést. A kmpsztdmbba betelepülnek a talajlakó élőlények és megkezdik jótékny tevékenységüket. A legfntsabb kmpsztálási teendők 1. A kmpsztdmb kívánats magassága körülbelül 150 cm. Minden 10 cm töltés után adjunk hzzá némi krhadás-elősegítő anyagt, pl. nitrgéntartalmú műtrágyát. A kiszáradás elkerülése végett a dmb tetejére terítsünk lmb- vagy fűréteget. A kmpsztdmb alapterületét a kerti hulladék mennyiségéhez mérten alakítsuk ki, de kiindulhatunk egy 100 * 200 cm-es parcellából. 2. A kmpszt gyrsabban érik, ha óvjuk a nap sugaraitól és a szárító szelektől. A kiszáradás nemcsak csökkenti az érési flyamat sebességét, hanem akár le is állíthatja azt. Ennek ellenére ne takarjuk be mesterségesen a kmpsztdmbt, hanem inkább keressünk számára árnyéks helyet, fák alatt vagy bkrk között. 3. A szabadn raktt kmpsztdmb helyett kapható a bltkban kmpsztrács vagy kmpsztsiló is. Olyat válasszunk, amelyik jól átengedi a levegőt, és alul nyittt, hgy a talajlakó élőlények, a földigiliszták kedvükre járkálhassanak. 4. A kmpszt éréséhez szükséges idő, míg az alapanyagkból mrzsás szerkezetű humusz képződik, erősen függ a felhasznált anyagktól, azk méretétől és a kezelés módjától. Az aprítás rövidíti az érési időt, gyrsítja a krhadást. A gazdabltkban kapható érésgyrsító, krhadáselősegítő anyagk is hasznsak lehetnek, még a vízmegkötésben is segítenek. 5. A földigiliszták és az őket kísérő apró teremtmények egész serege, az ászkák, ugróvillásk, százlábúak az érési flyamat főszereplői. Tevékenységükkel szerves trágyát állítanak elő. 6. A hagymapuclás maradéka, a póré levele, sőt a kávézacc a kmpsztba kerülve élénkíti a földigilisztákat. 8-12 hét alatt a hervadt virágkból, kerti és knyhai maradványkból értékes humuszt állítanak elő. 7. Az érett kmpszt szerkezete mrzsás, színe sötétbarna, illata pedig az erdei talajéhz hasnlats. 2-3 centiméteres rétegben terítsük szét egyenletesen az ágyásk felületén, és dlgzzuk a talajba a megfelelő hatás elérése végett. Ha a kmpszt büdös, akkr érése srán nem kaptt elég levegőt. Ilyenkr frgassuk át, és rétegezzünk bele száraz, rsts anyagkat, mint amilyen a szalma vagy a fafrgács.
Kmpsztkészítés házilag! A természetes kertészkedés a talaj kultúrállaptának megteremtésénél és fenntartásánál kezdődik. Mert az alkalmas termőhelyen, a termékeny talajban a növények erőteljesen fejlődnek és ellenállóak lesznek a betegségekkel szemben. A talaj termőképességének egyik legfntsabb feltétele a humusztartalma, ennek legfntsabb hrdzója a "barna arany", a házilag készített kmpszt. A kertekben, a háztájiban a nyári hónapkban sk szerves hulladék képződik: lekaszált fű, kiszedett gymk, brsó-, bab- és burgnyaszár, knyhai hulladék stb. Ezekből mst - amikr a magas hőmérséklet a krhadási flyamatt meggyrsítja - rövid idő alatt lehet nagy humusztartalmú, értékes trágyát érlelni. A kmpsztkazal helyét a kert egyik félreeső sarkában félárnyéks helyen jelöljük ki. Nincs szükség arra, hgy gödröt ássunk a kmpszt érlelésére, és nem kell hzzá betnaljzatt se készíteni, hiszen kívánats, hgy a szerves anyagk a talajjal közvetlenül érintkezzenek, a giliszták befúrják magukat a kmpszt nyersanyagába. Az visznt igen előnyös, ha deszkából vagy téglából kmpszttartót készítünk, mert ez megakadályzza a hulladékk szétszóródását. Tippek a kmpsztáláshz: Meggyrsítja a szerves anyagk elkrhadását, ha összerakásuk előtt felaprítjuk őket. A szerves anyagkat rétegesen rakjuk össze. Egy-egy 20 cm-es rétegre szórjunk kevés nitrgénműtrágyát vagy csntlisztet, illetve egyéb kmpsztaktivátrt. Savanyú talajkn ajánlats a szerves anyagkhz mészprt is keverni. Ahl a háztájiban barmfit vagy sertést tartanak, tt az állatk trágyáját is felhasználhatjuk a kmpszt trágyatartalmának dúsítására. Száraz időjárás esetén a kazlat időnként meg kell öntözni. Az összeraktt kmpsztt másfél-két hónapi érlelés után megkeverjük, hgy a nehezebben krhadó részek is levegőhöz jussanak. A felapríttt szerves anyagk a nyári időszakban két-hárm hónap alatt érnek kmpszttá, a darabs szerves anyagk elkrhadásáhz egy év szükséges. Ezen idő eltelte után a szerves anyagkból barna színű, szagtalan, könnyen lapátlható anyag képződik. A kmpszt minőségét finmíthatjuk azzal, hgy kirstáljuk belőle az el nem krhadt maradványkat. Az érett kmpsztt az őszi ásás előtt szórjuk ki és munkáljuk be a talajba. Átlags minőségű és beltartalmú kmpsztból négyzetméterenként 4-5 kg-t használjunk fel. Szerző/Frrás: Bálint András Mi kerülhet a kmpsztálóba? A zöldségtisztítás hulladékai, krumpli- és gyümölcshéj, kápszta- és salátalevél, tjáshéj, kávé- és teazacc, hervadt virág, szbanövények elszáradt levelei, virágföld, fahamu (max. 23 kglm3), növényevő kisállatk ürüléke a frgácsalmmal együtt, tll, szőr, papír, kartn kis mennyiségben feldarablva (pl. knyhai papír, tjás dbz, de színes nymdai termék nem), gyapjú-, pamut- és lenvászn maradék jól feldarablva, stb. A déligyümölcsöket rthadásgátló anyagkkal kezelik, hgy a hsszú szállítási és tárlási idő miatt bekövetkező minőségrmlást megakadályzzák, amelyek kársak a kmpszt mikrrganizmusaira. Ezért mielőtt felhasználjuk a héját ajánlats jó alapsan megmsni. Levágtt fű, kerti gymk virágzás előtt, lmb (erről részletesebben a lmbk kmpsztálása című fejezetben), tűlevél, szalma, összeapríttt ágak, gallyak, elszáradt egynyári virágk, palánták, lehulltt gyümölcsök, stb. Az örökzöldek biznys fajtáinak (mint például a tuják) a friss lmbjában a lebntó baktériumkat, gmbákat kársító anyagk vannak, az ilyen lmbt csak szárítva használjuk fel.
Mi nem kerülhet a kmpsztálóba? A nagy frgalmú utak mentén nehézfém szennyeződéssel kell számlni, ezért az itt lekaszált füvet vagy más növényi maradványkat ne tegyük a kmpsztálónkba, főleg, ha a kmpsztt knyhakertben használjuk fel. Nehezen vagy egyáltalán nem lebmló anyagk, pl. műanyag, veszélyes hulladéknak minősülő sütő laj, prszívó gyűjtőzacskó (magas nehézfém tartalm), ételmaradék, hús, csnt bár lebmlik (a csnt csak igen nehezen) ne kerüljön a kmpsztálóba kóbr állatk, rágcsálók (egér, patkány) és fertőzést terjesztő legyek megjelenése miatt. Húsevő állatk alma fertőzés veszélye miatt. Fertőzött, beteg növényeket ne tegyünk a kmpsztálóba, bár a legtöbb gmba és baktérium elpusztul a lebntó fázisban, amikr a jelentős hőtermelés miatt a kmpszt hőmérséklete eléri az 55-60 -t (kis mennyiségnél ezt nem mindenhl), de még így is vannak fajk, melyek ezt a hőmérsékletet átvészelik és így a fertőzést tvábbterjeszthetik. Kmpsztáló láda A nyár vége felé szinte minden kertben különösen sk kmpsztálható hulladék anyag gyűlik össze. Ám, hgy az ilyen anyagk humusszá alakuljanak, megfelelő tárlóeszköz is szükséges, amelyben nem elrhad, hanem lebmlik az tt tárlt kerti, és egyéb hulladék. Erre a hzzáértők szerint a fatárlók, mégpedig a deszkákból összeraktt mzgatható ldalú tárlók a legalkalmasabbak. Az ideális tárló hárm egymás melletti rekeszből áll. Az elsőben tárljuk a hulladékt, a másdikban a egymásra rétegesen kmpsztálandó anyagkat, a harmadikba pedig a már kész kmpsztanyagt. A kmpsztálót közvetlenül a talajra kell állítani, hgy talajban lakó élő szervezetek akadálytalanul az alapanyagba juthassanak. A kmpsztáló helyét a kert egy félreeső, félárnyéks, és lehetőleg cserjékkel körülvett helyén állítsuk fel. Kialakításáhz pedig e leírásunk és képeink adnak útmutatást. Először is a láda-együttes méretét határzzuk meg, mégpedig a kertben rendszeresen összegyűjtött hulladékk mennyiségéhez mérten. Egy nagybb telekhez 200-240 cm hsszú, 60-90 cm mély és kb. 100 cm magas ládát célszerű készíteni. A méreteket természetesen az igényekhez igazdóan megváltztathatjuk. A ládák vázát 80x80 mm-es faszlpk alktják. Ezekbe 10 mm-es keményfa csapk segítségével csatlakztassuk majd a határló ldalakat adó 150 mm széles deszkákat. Hsszukat helyzetük alapján szabjuk egységesen egyfrmára (1), majd lécekből kialakíttt sablnt használva fúrjuk ki a 10-15 mm átmérőjű rögzítő csapk fészkeit (2). A csapk 60 mm hsszúak, a fészkek pedig 30 mm mélyek legyenek. Az szlpkba is sabln segítségével fúrjuk ki az ldalsó és a hátsó deszkák fészkeit, de közöttük hagyjunk 10 mm-nyi réseket. Az szlpk fúrósablnjának az elkészítéséhez is célszerű a deszkák sablnját használni. Az e sablnnal kifurkált szlpk (3) csapfészkeibe bármelyik deszkát beerősíthetjük, és a két szélső hátlapt alktó darabkat aznnal célszerű mindjárt össze is ragasztanunk (4). Vigyázzunk, az szlpkba eltérő ldalról kell a furatkat kialakítanunk, az elöl lévőknek, pl. csak egyik ldalukat kell csapfészkekkel ellátni. A hátsó sarkkn állóknak az egymásra merőleges élük, a közbenső két szlpnak meg a két párhuzams és az arra merőleges éle csapfészkes. Következő lépésben az elölről ferdén becsúsztatható deszkalapkat helyező lécidmkat alakítsuk ki. Mivel ezekből 36 darabra lesz szükségünk, érdemes a kirajzlásukhz rétegelt lemezből kivágtt sablnt készíteni, és ez alapján a 20x50 mm-es lécekre már gyrsan feljelölhetjük a szükséges elemek kntúrját (5). Kirajzláskr a darabkat összefrgatva egymás mellé illesztve jelentősen csökkenthetjük a leeső hulladék képződését. Az idmk kivágását lyukfűrészgéppel végezzük el (6). Ha megfelelő mélységben előre befűrészeljük a lécet, akkr a ferde vágáskkal mindjárt az egyes idmk darablását is elvégezhetjük. A merőleges vágásknál visznt dlgzzunk óvatsan, mert a pengével csak lassan, fkzatsan lehet "befrdulni" faanyagban. Itt bizny tisztázó vágáskra szükség lesz.
A kivágtt darabkat a ferde ldalukhz igazdva, az szlpk aljától kiindulva kezdjük el felszegelni (7). Nem árt aznban a helyező betétek közé a deszka vastagságával azns lécet illeszteni, hgy a láda összeállítása után majd biztsan a helyére csúsztathassuk a deszkalapkat, egy se szruljn meg számttevően. Az szlpk alját állítsuk fellvaszttt és tartósan cseppflyós állaptban tarttt sztearinba, azaz gyertya lvadékba, hgy az jól a faanyag pórusaiba ivódhassn. Az szlpk ugyanis közvetlenül a talajn fgnak állni, és ha nem zárjuk le a faanyagk bütüjét, a felszívódó nedvesség hamar gmbásdást, később pedig krhadást idézne elő. Miután már az összes alkatrészt előkészítettük, fgjunk hzzá a kmpsztáló láda összeállításáhz. A helyét szükség esetén egyengessük el, hgy a tvábbi munka ne kzzn illeszkedési prblémákat. A már előzőleg összeragaszttt két szélső hátlapból, ldaldeszkákból, és a megfelelő szlpból a helyszínen ragasszuk össze az egyik szélső ládarészt. Az ldaldeszkákat vízálló ragasztóval ragasszuk az első szlpk fészkeibe. Az összeállítást megkönnyítendő, az szlpk közé helyezzünk alul és felül egy-egy fedődeszkát. Hevederes szrítóval, vagy két ideiglenesen felszegezett lécdarabbal egymáshz erősítve megkönnyíthetjük az ldaldeszkák beillesztését és ragasztását. A frissen összeerősített részt is ajánlats összehúzatni hevederes szrítóval. Következő lépésként a láda középső részének hátldalát állítsuk össze. A hátfalat alktó deszkákat a facsapk segítségével, ragasztóval bekenve, egymás után dugjuk a helyükre (8), majd melléjük állítva a másik hátlapt is, a deszkákat ennek az elemnek a furataiba illesztve ragasztóval rögzítsük, és húzassuk szrsan össze egy ideiglenesen az szlpkra szegezett hsszú lécpárral. Az első szlpk felső részére belülről csavarzzunk egy hssztartó lécet, majd egymás után csúsztassuk helyükre a magasító deszkákat (9). A kmpsztáló ládát célszerű védeni a csapadék ellen, ezért felületeit kenjük be knzerváló lazúrral, a tetejére pedig szabjunk 16 mm vastag fafrgácslapból felhajtható tetőt. Ennek mérete ldalanként 3-4 cm-el legyen nagybb az szlpk sarkai között mért távlságknál. A fafrgácslapt fedjük le kátránypapírral, amelynek széleit a fedőlap hátldalára visszahajtva tűzőgéppel rögzítsük (10), majd 10x20 mm-es léccel leszegve fgassuk le végleg. A tetőlapt a hátsó szlpkra csavarztt csuklópántkkal rögzítsük a ládára (11), majd szabjunk le 30x30 mm-es lécből 100 cm hsszú támfát, amely a fedél kitámasztására való. Ha mindezzel megvagyunk, akkr már csak a hulladékt és a kmpsztáláshz szükséges egyéb anyagkat kell a megfelelő rekeszbe lapátlnunk, hgy hónapk múlva - természetesen a megfelelő közbenső műveletek elvégzését követően - jó minőségű humusszá alakuljn. Frrás: www.ezermester.hu