ahol érték a hulladék komposztálási napló

Átírás

1 ahol érték a hulladék komposztálási napló

2 A KONYHÁBAN MARADÉK, A KERTBEN ÉRTÉK Komposztálási útmutató A háztartásban keletkező szemét nagyjából 30%-a komposztálható szerves, amely elsősorban konyhai és kerti hulladékból áll. Ha nem gondoskodunk ennek megfelelő hasznosításáról, akkor jelentős mértékben nő az elszállítandó és lerakandó szemét mennyisége. A hulladéklerakóba kerülő szerves hulladék oxigén hiányában nehezen bomlik le, s mivel itt összekeveredik sok más hulladékkal, már sosem lesz belőle tiszta termőtalaj. Van azonban jobb megoldás! Szeretnénk Olvasóinkkal megismertetni a komposztálás fortélyait, és a komposztáló ládát átvevőket pedig megkérni arra, hogy vezessék rendszeresen a füzet közepén található komposztálási naplót. Mit és miért komposztáljunk? A komposztálással jelentősen csökkenthető a háztartásunkból elszállított és lerakóban elhelyezett szemét mennyisége. A komposztban található humusz hasznos a kertünk és a növényeink számára, mert javítja a talaj szerkezetét, valamint víz-, táp- és hőháztartását is. Továbbá növeli a talajlakó élőlények aktivitását, erősíti a növények immunrendszerét és kiváltja a műtrágyák használatát. Annak azonban, hogy mi kerülhet a komposztládába, szigorú szabályai vannak.

3 Komposztálóba való ok: elszáradt virágok összeaprított ágak, gallyak lehullott gyümölcsök faforgács, fűrészpor lenyírt fű, kerti gyomok, szalma falevelek zöldséghulladék tojáshéj kávézacc, tea és teafilter elszáradt virág, virágföld növényevő kisállatok használt, ürülékes alma kis mennyiségben selyempapír, tojásdoboz feldarabolva Komposztálni egyszerű A komposztáláshoz nincs szükség sok eszközre. A legfontosabb természetesen a komposztláda, amelyet a Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás bocsátott az igénylők rendelkezésére. Ez könnyen összeállítható, közel 1 köbméter űrtartalmú, 100%-ban újrahasznosított polipropilénből készült fedeles láda, amelynek lyukacsos fala biztosítja a megfelelő oxigénellátást, az alsó nyílás pedig a kész komposzt egyszerű eltávolítását. Kell továbbá egy ágvágó és egy metszőolló az ágak és a nagyobb méretű ok aprításához, illetve egy kerti villa vagy ásó a komposzt forgatásához. Ha ezek rendelkezésünkre állnak, a siker már csak rajtunk múlik. A komposztláda számára az ideális hely egy félárnyékos sarok vagy szeglet a kertben. Amennyiben ez nem lehetséges, helyezhetjük betonfelületre, aszfaltra vagy járólapra is. Ebben az esetben béleljük ki papírral, galylyakkal, hogy a lebontáshoz szükséges élőlények megtelepedhessenek. Tanácsos olyan helyet választani, amelyik például a konyhából könnyen megközelíthető. Nem komposztálandó ok: fertőzött, beteg növények déligyümölcsök héja húsevő állatok alma ételmaradék, hús, csont szintetikus és nem lebomló ok (mű, üveg, cserép, fém) festék, lakk, olaj- és zsírszármazék veszélyes, magas nehézfémtartalmú ok (nagy forgalmú utak mellől származó növényi hulladék, fű, falevél, elem, akkumulátor) Komposztálási napló minta Minta Endre Név:... Ádánd, Posta utca 16. Lakcím:... Dátum mennyisége lenyírt fu, falevelek 1,5 kg konyhai zöldséghulladék, tojáshéj, teafilter kerti gyomok, hulló alma konyhai zöldséghulladék, kávézacc 2 kg 2,5 kg 1 kg Megjegyzés túl nedves volt, tettem rá faforgácsot megforgattam a tetejét

4 Komposztálási napló Név:... Dátum mennyisége Megjegyzés Lakcím:... Dátum mennyisége Megjegyzés

5 A komposztálás ábécéje A komposztálandó okat rétegesen, keverve rendezzük el a ládában. Az aprított, nagyobb gallyakat rakjuk legalulra, majd erre jöhetnek a különféle zöld javak. A nedves és száraz, illetve a szén- és nitrogéntartalmú ok ideális arányára ügyelnünk kell. A túl sok nedves hozzávaló (fűnyesedék, zöldség, gyümölcs) eredménye sáros, bűzös massza. Ezt kell ügyesen ellensúlyoznunk száraz ágak aprítékával, száraz szalmával, kávézaccal, tiszta fahamuval, száraz falevelekkel. A rovarokat és a rágcsálókat csalogató okat a komposztáló ládába helyezés után érdemes befedni földdel, vagy a már bent lévő hoz keverni. A komposztálódás beindítására és elősegítésére időnként adhatunk a komposzthoz egy lapát kerti földet, kőport vagy már korábban érett komposztot. Ez gyorsítja az érési folyamatot. A komposztnak és a benne élő parányi lényeknek nedvességre van szükségük, ezért félárnyékos helyet válasszunk a komposztálónak. Ha nyáron mégis kiszáradna, egy vödör vízzel újra megnedvesíthetjük. FONTOS!!! Az őszi avart semmi esetre se égessük el! A legtöbb településen már tiltott az égetés, sokkal energiatakarékosabb, ha komposztáljuk vagy a bokrok alá seperjük a leveleket. Esetleg ki is száríthatunk egy adag levelet, hogy azzal takarjuk érzékeny növényeinket a téli fagyok elől. Ősszel a komposztláda fedelét zárjuk le, mert ez elősegíti a komposzt bemelegedését, megakadályozza a kiszáradását és csökkenti a nagy esők alkalmával tapasztalható táp-kimosódást. A komposzt beéréséhez akár egy-két évre is szükség lehet, de az érési folyamat alatt is rakjunk újabb zöldhulladékot a komposztra, hiszen az alsó kiszedő nyíláson folyamatosan tudunk komposztot vételezni, és kell az utánpótlás is. Amikor úgy látjuk, hogy az érési folyamat befejeződött, nyissuk ki a láda alján található ajtót, és kerti villával vagy ásóval kotorjuk ki a kész komposztot. Durva rostával válasszuk szét a morzsás szerkezetű humuszos komposztot az épen maradt növényrészektől, nagyobb daraboktól, és már vihetjük is a hasznos tápot a kerti ágyásokba vagy virágcserepekbe. Ügyeljünk arra, hogy a túl friss komposzt kiégetheti a növényt, ezért először győződjünk meg arról, hogy komposztunk elég érett-e. A kész komposzt egyik ismertetőjele, hogy finom, morzsalékos, amelyben már nem hemzsegnek az élőlények. Ha szorgalmasan és rendszeresen végezzük a komposztálást, nagy hibát nem követhetünk el, és nincs is annál csodálatosabb érzés, mint amikor a saját magunk által készített termőtalajt terítjük kedvenc növényeink alá! A túlzottan nedves komposzt sem ideális, mert a hézagokat kitöltő víz gátolja a szellőzést, így rothadási folyamat indulhat be a komposzt belsejében. Az állandóan nedves környezetet a giliszták sem kedvelik, pedig rájuk nagy szükségünk van. Ősszel, a lombhullatás idején sokan esnek abba a hibába, hogy túl sok száraz adalékot tesznek a komposztba, az avar azonban nem termel elég nitrogént ahhoz, hogy a lebomláshoz szükséges hőfolyamatot aktiválja. Ilyenkor is nekünk kell gondoskodnunk a nedvesebb ok hozzáadásáról.

6 Tévhitek fenyő tűlevél diófa levele felmagzott növények toboz Sokan azt gondolják, hogy bizonyos ok pl. a diófa levele, a fenyő tűlevele, toboza, a felmagzott gyomnövények vagy a fertőzött növényi részek nem komposztálhatók, pedig igen, csak hosszabb idő és gondosabb keverés szükséges hozzá. A gyommagok a komposztálás hőszakaszában (kb. 60 fokon) ártalmatlanná válnak, lebomlanak. Egyedül a fertőzött növényi részeket hagyjuk ki a komposztálóból! A falomb lassabban bomlik le, de ha magas nitrogéntartalmú gal - pl. fűnyesedék, konyhai hulladék keverjük, és kivárjuk a megfelelő érési időt, akkor a lomb sem okozhat problémát. Sokan úgy vélik, hogy a komposztálás káros, mert a komposzt tele van kártevőkkel, pl. cserebogárpajorral. A megfelelően kezelt komposztban a hasznos szervezetek találják meg létfeltételeiket, nem pedig az élő gyökerekkel táplálkozó talajlakó kártevők. A komposztban megtelepedő rózsabogárpajorok, pinceászkák, hangyák és más ízeltlábúak jelentősen meggyorsítják az érést, és a mikroorganizmusok számára feltárják a nehezen hozzáférhető darabokat is.

7 sikeres komposztálást és örömteli kertészkedést kívánunk! További információk: Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérségi Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium működési területén a Somi Regionális Hulladékkezelőtelep fejlesztése KEOP-1.1.1/2F/ Ez a kiadvány újrahasznosított papírra készült. Ha elolvasta, és nincs már rá szüksége, kérjük, tegye a többi külön gyűjtött papírhulladék közé!