EURÓPAI VASÚTI ÜGYNÖKSÉG RENDSZERALAPÚ MEGKÖZELÍTÉS Alkalmazási útmutató vasúti biztonságirányítási rendszer megtervezéséhez és végrehajtásához 1.0. verzió 2010.12.13.
Változat-ellenőrzés Kidolgozta: Kiadta: Lektorálta: Szerző: A dokumentum típusa: A dokumentum státusza: Európai Vasúti Ügynökség 120 rue Marc Lefrancq - F-59300 Valenciennes - Franciaország Anders LUNDSTRÖM, osztályvezető, Biztonsági osztály Bart ACCOU Anna PATACCHINI Alkalmazási útmutató vasúti biztonságirányítási rendszer megtervezéséhez és végrehajtásához a vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők számára a 2004/49/EK irányelv 9. cikkének és III. mellékletének megfelelő biztonságirányítási rendszer végrehajtása érdekében Nyilvános Változat: 1 Dátum: 2010. december 13. Változtatás-ellenőrzés 2
Tartalomjegyzék Változtatás-ellenőrzés... 2 I. rész Bevezető rendelkezések... 5 1. Bevezetés... 5 2. A biztonságirányítási rendszer célja... 8 3. A biztonságirányítási rendszer alkalmazási köre és tartalma... 10 II. rész Általános útmutatás... 11 4. Jogalap... 11 5. Rendszeralapú megközelítés... 12 5.1. A biztonságirányítási rendszer (mint a rendszeralapú megközelítés alapja) tartalma... 12 5.2. Rendszeralapú megközelítés elfogadása... 14 6. Elemek... 18 7. A tervezés és javítás folyamatai... 20 7.1. Vezetés... 21 7.1.1. Elkötelezett igazgatás... 21 7.1.2. Biztonságpolitika... 23 7.1.3. Vállalati biztonsági célkitűzések... 23 7.1.4. Döntéshozatal... 24 7.1.5. Igazgatási ellenőrzés... 25 7.2. Kockázatértékelés... 27 7.2.1. A vasúttársaságok/pályahálózat-működtetők tevékenységéhez kapcsolódó kockázatkezelés... 27 7.2.2. Más felek tevékenységével összefüggő kockázatok... 29 7.2.3. A kockázatfelméréshez és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtásához kapcsolódó eljárások és módszerek (változáskezelés)... 30 7.2.4. A jogszabályoknak, szabályoknak és szabványoknak való megfelelés... 31 7.2.5. A pályahálózat-működtetők koordinációs feladatai... 32 7.3. Nyomon követés... 34 7.3.1. Biztonsági adatgyűjtés és -elemzés... 34 7.3.2. A balesetek és váratlan események jelentése, vizsgálata és elemzése, megelőző és korrekciós intézkedések... 35 7.3.3. A biztonságirányítási rendszerek belső ellenőrzése... 36 7.4. Szervezeti tanulás... 38 7.4.1. Folyamatos javítás... 38 7.4.2. Biztonsági ajánlások... 39 7.4.3. Változáskezelés... 39 8. A végrehajtás folyamatai... 41 8.1. Struktúra és hatáskörök... 41 8.1.1. A hatáskörök megosztása... 41 8.1.2. Az igazgatás elszámoltathatósága... 42 8.1.3. Szervezeti struktúra... 42 8.1.4. A munkateher megtervezése... 43 8.2. Alkalmassági nyilvántartás... 44 8.2.1. Az alkalmazottak képzési programjai alkalmassági nyilvántartási rendszer... 44 8.3. Tájékoztatás... 46 3
8.3.1. A biztonsági információk konfigurációjának kezelése... 46 8.3.2. A személyzet és a személyzet képviselőinek bevonása... 47 8.3.3. Belső/külső kommunikáció... 48 8.4. Dokumentáció... 50 8.4.1. A biztonságirányítási rendszer dokumentációja... 50 8.4.2. Dokumentumkezelés... 51 8.4.3. Éves biztonsági jelentés... 51 9. Működtetési tevékenységek... 53 9.1. Működtetési intézkedések/eljárások... 55 9.1.1. Az alkalmazandó szabályok teljesítését célzó eljárások A megfelelőség biztosítását célzó eljárások a berendezések élettartama és a működtetés teljes időtartama során (működtetési szakasz)... 55 9.1.2. Szerződéses megbízottak igénybevétele és a beszállítók ellenőrzése... 56 9.1.3. Eszközkezelés... 56 9.2. Vészhelyzeti tervek... 58 9.2.1. Vészhelyzetek kezelése... 58 9.2.2. A pályahálózat-működtetők koordinációs feladatai... 58 I. melléklet A szövegben használt betűszók... 60 4
I. rész Bevezető rendelkezések 1. Bevezetés A 2004/49/EK irányelv 1 (vasútbiztonsági irányelv) a 4. cikkében egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a vasúttársaságok és a infrastruktúra működtetők felelősek a biztonságos üzemeltetésért, és e felelősség teljesítése érdekében biztonságirányítási rendszer létrehozását írja elő azok számára. A vasúttársaságok által végrehajtott, a vasútbiztonsági irányelv 9. cikkében és III. mellékletében felsorolt jellemzőket és elemeket tartalmazó biztonságirányítási rendszereket a nemzeti biztonsági hatóságoknak a 2004/49/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett, a biztonsági tanúsítványok követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszer alkalmazásával értékelniük kell. Ezt a közös biztonsági módszert az 1158/2010/EU rendelet 2 határozza meg. Az infrastruktúra működtetők által végrehajtott, a vasútbiztonsági irányelv 9. cikkében és III. mellékletében felsorolt jellemzőket és elemeket tartalmazó biztonságirányítási rendszereket a nemzeti biztonsági hatóságoknak a 2004/49/EK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett, a biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerek alkalmazásával értékelniük kell. Ezt a közös biztonsági módszert az 1169/2010/EU rendelet 3 határozza meg. A vasúti társaságoknak és az infrastruktúra működtetőknek ezért olyan módon kell dokumentálniuk eljárásaikat és intézkedéseiket, amely lehetővé teszi az alábbiakat: a biztonsági tanúsítvány vagy engedély kiadását megelőző értékelés; a biztonsági tanúsítvány vagy engedély kiadását követő felügyelet; a biztonsági tanúsítvány vagy engedély megújítása. 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/49/EK irányelve a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (vasútbiztonsági irányelv). 2 A Bizottság 2010. december 9-i 1158/2010/EU rendelete a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről. HL L 326., 11. o. 3 A Bizottság 2010. december 10-i 1169/2010/EU rendelete a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről. HL L 327., 13. o. 5
Noha a biztonsági tanúsítvány és engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszer egyértelmű iránymutatást nyújt a biztonságirányítási rendszer megfelelő végrehajtásáról, tekintettel a vasútbiztonsági irányelv 9. cikkére és III. mellékletére is, nincsenek kifejezetten a vasúttársaságoknak és az infrastruktúra működtetőknek címzett rendelkezések, amelyek referenciadokumentumként lennének használhatók biztonságirányítási rendszereik kialakításának és végrehajtásának elősegítése érdekében. Az ügynökség ezt a támogatást szándékozik megadni egy sor, biztonságirányítási rendszerekre vonatkozó iránymutatás útján, amely sorozatnak ez a dokumentum az első közzétett része. Ez az alkalmazási útmutató főként a vasútbiztonsági irányelv fent említett szakaszaira hivatkozik, azonban olyan elemeket is tartalmaz, amelyek átfogóbb képet adnak/nyújtanak a biztonságirányítási rendszerről. Ezeket az elemeket összefüggésükben mutatják be, továbbá kapcsolódnak a jogszabályban előírt kötelező követelményekhez. E dokumentumot az alábbiak egészítik ki: A vasútbiztonsági irányelv és más irányítási rendszerek, amely kifejti az egyéb például minőség-, környezet- vagy foglalkoztatás-biztonsági irányítási rendszerek integrálásának lehetőségét; Belső ellenőrzés, amely elmagyarázza e tevékenység technikáit és eljárásait; A biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia, amely a szakirodalomból vett példákkal magyarázza a vasútbiztonsági irányelvben és a biztonságirányítási rendszerekről szóló útmutatóban használt kifejezéseket. Ezeket a kifejezéseket félkövér betűvel és aláhúzva szedtük, és a meghatározásukra való hivatkozást lábjegyzetben közöljük; Az ismeretek elmélyítését célzó szövegek, azaz a biztonságirányítási rendszer egészének és egyes elemeinek megértését elősegítő szövegek felsorolása. A terminológia és a szövegek a helyes gyakorlatokon túlmenően utalnak a vasúti ágazat, valamint más nagy megbízhatóságot igénylő ágazatok 4 (polgári repülés, tengerészet, vegyipar, nukleáris ágazat stb.) és elterjedt irányítási rendszerek (például minőségirányítási rendszerek) terén elérhető egyéb dokumentumokra is. Az alkalmazási útmutató az alábbi szerkezetet követi: Bevezető rendelkezések. Az 5. fejezetben ( Rendszeralapú megközelítés ) leírt szerkezet szerint felépített általános útmutatás, amely a tervezési és fejlesztési, végrehajtási és működtetési tevékenységek folyamatainak főbb jellemzőit tárgyalja. 4 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 11. pontjában (csak angol nyelven). 6
Minden egyes elem leírását kiegészíti egy, a szövegekhez kapcsolódó információkat tartalmazó táblázat, amelyben az adott elemre kötelező követelmény vagy ERAiránymutatás vonatkozik (szövegdobozban). Mellékletek. FONTOS: Ez az alkalmazási útmutató nem bír az Európai Unió által elfogadott jogi aktusok kötelező erejével. A szándék szerint az útmutató referenciakézikönyv-sorozatként használható a biztonságirányítási rendszerek végrehajtásában érintett valamennyi szereplő számára, megkönnyítve a rendszeralapú megközelítés és a vasútbiztonsági irányelvben foglalt követelmények megértését. A szereplők további támogatása érdekében kiegészítő magyarázatokat nyújt és felhívja a figyelmet a biztonságirányítási rendszerek tervezésében, illetve végrehajtásában közreműködők által szem előtt tartandó tényezőkre. Az alkalmazási útmutató nem kötelező, hanem tanácsadó jellegű dokumentum. A benne foglaltak hasznosnak bizonyulhatnak egyes érintettek számára, míg a tapasztaltabbak akár folytathatják eddigi gyakorlatukat. Ennélfogva ezt az alkalmazási útmutatót csupán tájékoztató dokumentumként és a biztonságirányítási rendszerek megtervezéséhez, illetve végrehajtásához nyújtott segítségként kell olvasni és használni, de az nem váltja ki a vonatkozó hatályos szabályokat. 7
2. A biztonságirányítási rendszer célja A biztonságirányítási rendszer átfogó célja annak biztosítása, hogy a szervezet üzleti céljait biztonságos módon érje el. Ezeket a célkitűzéseket a mai örökké változó és összetett vasúti környezetben kell megvalósítani, annak bizonyítása mellett, hogy a szervezet megfelel minden, rá vonatkozó biztonsági kötelezettségnek. Elismert tény, hogy a jól szervezett üzletvitelnek számos előnye van. Hozzáadott értéket teremt azáltal, hogy hozzájárul az átfogó teljesítmény növeléséhez, fokozza a működtetési hatékonyságot, javítja az ügyfelekkel és a szabályozó hatóságokkal való kapcsolatot, és valódi biztonsági kultúrát 5 épít fel. A biztonságon túlmenően a strukturált megközelítés lehetővé teszi a szervezet saját tevékenységeivel összefüggő veszélyek meghatározását és a folyamatos kockázatkezelést a baleset-megelőzés céljából. Adott esetben figyelembe kell vennie a vasúti rendszer más vasúttársaságaival és infrastruktúra működtetőivel való kapcsolódási pontokat is. A biztonságirányítási rendszer minden vonatkozó elemének megfelelő végrehajtása biztosítja a szervezetnek azt a szükséges biztonságot, hogy jelenleg és a jövőben is minden körülmények között kézben tartsa a tevékenységéhez kapcsolódó ismert kockázatokat. A biztonságirányítási rendszer vasúttársaságok/infrastruktúra működtetők általi megfelelő végrehajtása a vasútbiztonsági irányelvben felvázolt teljes biztonsági keretszabályozás sikerének kulcseleme, mivel a nemzeti biztonsági hatóságok ez alapján adják ki a biztonsági tanúsítványokat és biztonsági engedélyeket. Ezért a kiforrott szervezetek felismerik, hogy a hatékony kockázatkezelés csak egy három kritikus dimenziót felölelő folyamaton keresztül valósítható meg: technikai alkotóelem a használt eszközökkel és felszerelésekkel, az a terepen/az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló dolgozók emberi alkotóelemei készségeikkel, képzettségükkel és motivációjukkal, és a szervezeti alkotóelem magában foglalva a feladatok közötti viszonyokat meghatározó eljárásokat és módszereket. Következésképpen egy jó biztonságirányítási rendszer három dimenzióban képes nyomon követni és javítani a kockázatkezelési intézkedéseket 6. A biztonságirányítási rendszer végrehajtása a 2004/49/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése és 9. cikkének (1) bekezdése értelmében jogilag kötelező erejű kötelezettség. Ezen alkalmazási útmutató a vonatkozó rendelkezéseken alapul, mindamellett a vasúttársaságoknak és az infrastruktúra működtetőknek a nemzeti átültetési jogszabályokat is figyelembe kell venniük biztonságirányítási rendszerük végrehajtása során. Mindazonáltal, még más jó ok is van a hatékony biztonságirányítási rendszer végrehajtására és működtetésére: a vasúti biztonságirányítási rendszerek 5 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 40. pontjában (csak angol nyelven). 6 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 35. pontjában (csak angol nyelven). 8
számos jellemzőjükben igen hasonlítanak a minőség, munkahelyi biztonság és egészségvédelem 7, környezetvédelem és üzleti kiválóság szószólói által támogatott irányítási gyakorlathoz. Ezért a helyes irányítás elvei könnyen integrálhatók, és nem szükséges teljes mértékben átszervezni az ilyen rendszereket már működtető szervezeteket. 7 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 37. pontjában (csak angol nyelven). 9
3. A biztonságirányítási rendszer alkalmazási köre és tartalma A megfelelő biztonságirányítási rendszer megtervezése és végrehajtása kihívást jelentő feladat, és nincsenek kézenfekvő válaszok. Ennek az ügynökség által az érintett érdekelt felekkel együttműködésben kidolgozott általános, magas szintű útmutatónak az a célja, hogy gyakorlati tanácsok és javaslatok útján támogassa a strukturált és a szervezetek egészére kiterjedő vasúti biztonságirányítási rendszerek kialakítását, végrehajtását és működtetését. Az átfogó cél egy olyan eszköz biztosítása, amely könnyen használható a vasúttársaságok számára, ugyanakkor megkönnyíti a vasútbiztonsági irányelvben előírt, a következő 4. fejezetben ( Jogalap ) felsorolt jogszabályi követelmények teljesítését. Az útmutató a vasútbiztonsági irányelvvel és minden egyéb alkalmazandó vasútbiztonsági jogszabállyal együtt olvasandó. E dokumentum kidolgozása során arra törekedtünk, hogy az útmutatóban e dinamikus és nagy jelentőségű témáról kialakult, egyre szélesebb körben elfogadott nézetet egyszerűen és felhasználóbarát módon mutassuk be (lásd Az átfogó kép című ábrát a 6. fejezetben, valamint az egyes elemek leírását a 7., 8. és 9. fejezetben). A dokumentum említést tesz a biztonságirányítási rendszerek végrehajtásáról szóló kötelező erejű és útmutatóhoz kapcsolódó dokumentumokról is. A kezdetben közzétett dokumentumok köre folyamatosan bővül majd, így egyfajta élő rendszert képez, amely a tudás elmélyülésével és az időközben felmerülő további szükségletekre történő reagálás igényével fejlődik tovább. Az ügynökség felhasználja a dokumentumban foglalt elképzelésekkel kapcsolatban az ágazattól kapott visszajelzéseket az alkalmazási útmutató folyamatos továbbfejlesztéséhez. Az ügynökség további, különféle témába vágó szövegekkel kívánja még kiegészíteni ezt az útmutatót, amelyekben további magyarázat lesz olvasható egyes konkrét elemekről és a biztonságirányítási rendszerekkel összefüggő, több területen átívelő témákról, így például az emberi tényezőkről, a biztonságkultúráról, a munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról, a vállalati szintű kockázatkezelésről, az együttműködési kötelezettségről vagy a szervezeti érettségről. MEGJEGYZÉS: Ez a dokumentum önmagában nem kötelező jellegű; mindamellett a követelmények egy részét a vasútbiztonsági irányelv írja elő, ezért azokat be kell tartani. Az alkalmazási útmutatóban az alábbi igemódok a következő jelentéstartalommal értelmezendők: Kijelentő mód: azt jelöli, hogy az állítás kötelező jellegű. Az igeidőt csak a jogszabályi szöveg közvetlen idézésekor használják. Kell : ajánlást jelöl. Megengedő mód ( lehet ): lehetőség meglétét jelöli. 10
II. rész Általános útmutatás 4. Jogalap A vasúttársaságok/ infrastruktúra működtetők számára a biztonságirányítási rendszerek végrehajtásának jogalapja a 2004/49/EK irányelv. A vasútbiztonsági irányelv minden vonatkozó része megtalálható a dokumentum hivatalos fordításában: a 3. cikk Fogalommeghatározások (A 3 cikk (i) pontja tartalmazza a biztonságirányítási rendszer meghatározását) a 4. cikk (3) bekezdése A vasútbiztonság fejlesztése és javítása 9. cikk Biztonságirányítási rendszerek III. MELLÉKLET Biztonságirányítási rendszerek A biztonságirányítási rendszerek jellemzőit és kulcsfontosságú elemeit az irányelv 2. és 9. cikke, valamint III. melléklete tartalmazza. 11
5. Rendszeralapú megközelítés 5.1. A biztonságirányítási rendszer tartalma (mint a rendszeralapú megközelítés alapja) A vasúttársaságoknak/ infrastruktúra működtetőknek úgy kell megtervezniük biztonságirányítási rendszerüket, hogy az megfeleljen a 2004/49/EK irányelv 9. cikkében és III. mellékletében foglalt követelményeknek, amelyek a. részt követően vannak felsorolva. Az új vasúttársaság/pályahálózat-működtető az ezen alkalmazási útmutatóban leírt elemek alapján tervezheti meg biztonsággal összefüggő folyamatait. A meglévő vasúttársaságok/pályahálózat-működtetők ezen elemek segítségével ellenőrizhetik, hogy a rendszer megfelel-e saját szervezetüknek, hogy dönthessenek a fent említett követelményeknek való megfelelőség biztosításához szükséges lépésekről. A vasúttársaságok/pályahálózat-működtetők biztonságirányítási rendszereinek az irányítási rendszerek elképzelésének megfelelően tartalmazniuk kell a biztonsági folyamatok és eljárások leírását, amelyek mindegyikének (a vasútbiztonsági tanúsítványok/engedélyek megszerzésére vonatkozó követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszer alapján) értékelhetőnek és független ellenőrzések útján vizsgálhatónak kell lennie. Az alábbi táblázat a következőket mutatja be: az együttesen biztonságirányítási rendszert képző elemeket (1. oszlop), a vasútbiztonsági irányelv azon szakaszára vonatkozó hivatkozást, amelyből azok származtathatók (2. oszlop), a biztonsági tanúsítvány megfelelőségének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerben foglalt vonatkozó hivatkozást (3. oszlop). Az A S. elemek mind a vasúttársaságok, mind az infrastruktúra működtetők biztonságirányítási rendszerei esetében ugyanazok. A vasútbiztonsági irányelv 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban a infrastruktúra működtetők által végrehajtott biztonságirányítási rendszereknek tartalmazniuk kell bizonyos további információkat is, amelyekre a következő elemek figyelembevétele érdekében van szükség: a hálózaton működő különböző vasúttársaságok tevékenységének hatásai; a vasúttársaságok számára az ÁME-kkel/kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokkal és a nemzeti biztonsági szabályokkal, valamint a biztonsági tanúsítványukban előírt feltételekkel összhangban történő üzemeltetést lehetővé tevő rendelkezések; a vészhelyzetben alkalmazandó eljárások koordinálása az ellenőrzött hálózatot használó összes vasúttársasággal. 12
1 2 3 Kockázatkezelési intézkedések a vasúttársaságok/ infrastruktúra működtetők a 9. cikk (2) A tevékenységéhez kapcsolódó minden kockázat tekintetében. bekezdése a 9. cikk (2) A karbantartással 8 és az anyagbeszerzéssel összefüggő kockázatkezelés. B bekezdése A szerződéses megbízottak igénybevételével és a beszállítók ellenőrzésével összefüggő kockázatkezelés. A vasúti rendszeren kívüli egyéb felek tevékenységéből eredő kockázatok. A biztonságirányítási rendszerek dokumentációja. A hatáskörök megosztása. A különböző szintek vezetőség általi ellenőrzésének biztosítása. A személyzet és képviselőik bevonása minden szinten. A folyamatos továbbfejlesztés biztosítása. A szervezet vezérigazgatója által jóváhagyott, és a személyzet mindegyik tagjával ismertetett biztonsági politika. A szervezet minőségi és mennyiségi célkitűzései a biztonság fenntartásával és javításával kapcsolatban, valamint a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások. Eljárások a meglévő, az új és a módosított műszaki és üzemeltetési szabványok teljesítésére, valamint az előírt egyéb feltételek teljesítésére. A kockázatelemzés elvégzésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására vonatkozó eljárások és módszerek, amennyiben az üzemeltetési feltételek megváltozása vagy új anyagok felhasználása újabb kockázatokat jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre vonatkozóan. Képzési programok kidolgozása a személyzet számára, amelyek biztosítják, hogy fenntartsák a személyzet szakképzettségét, és hogy a feladatokat ennek megfelelően végezzék el. A szervezeten belüli, és adott esetben az ugyanazt az infrastruktúrát használó szervezetek közötti, megfelelő információáramlást biztosító intézkedések. Eljárások és formátumok kidolgozása a biztonsági információk dokumentálására, továbbá eljárás meghatározása a döntő fontosságú biztonsági információ konfigurációjának ellenőrzésére. Eljárások, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, kivizsgálják és elemezzék, és hogy megtegyék a szükséges óvintézkedéseket. Az illetékes hatóságokkal egyeztetett vészhelyzeti bevetési, riasztási és tájékoztatási tervekre vonatkozó rendelkezések. A biztonságirányítási rendszer rendszeres belső ellenőrzését előíró rendelkezések. a 9. cikk (2) bekezdése a 9. cikk (2) bekezdése A III. melléklet 1. pontja A III. melléklet 1. pontja A III. melléklet 1. pontja A III. melléklet 1. pontja A III. melléklet 1. pontja A III. melléklet 2. a) pontja A III. melléklet 2. b) pontja A III. melléklet 2. c) pontja A III. melléklet 2. d) pontja A III. melléklet 2. e) pontja A III. melléklet 2. f) pontja A III. melléklet 2. g) pontja A III. melléklet 2. h) pontja A III. melléklet 2. i) pontja A III. melléklet 2. j) pontja C D E F G H I J K L M N O P Q R S 8 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 10. pontjában (csak angol nyelven). 13
5.2. Rendszeralapú megközelítés elfogadása A 3. cikk i) pontjával összhangban a biztonságirányítási rendszer fő célja az infrastruktúra működtetője vagy a vasúttársaság általi ( ) üzemeltetés biztonságos irányítása a vasútbiztonsági irányelv 4. cikkében foglalt általános követelmények teljesítése érdekében, amely bevezeti a folyamatos javítás, a rendszeralapú megközelítés 9 és a hatáskör-megosztás általános elvét. A rendszeralapú megközelítés más néven az irányításirendszer-technológia folyamatalapú megközelítése a következőkből áll: a folyamatok, úgymint kölcsönösen összefüggő, erőforrásból eredményt létrehozó tevékenységek; folyamattérkép, amely tartalmazza az interakciókat is; valamint a folyamatok és alfolyamatok részletes leírása. Így a vasútbiztonsági irányítási rendszer az üzemeltetés koncepcionális és részletes tervezését, működtetését és ellenőrzését lehetővé tevő, valamely vállalat üzletmenetének részeként végrehajtott folyamatok összességeként határozható meg. Ez azt jelenti, hogy a biztonságirányítási rendszer csak a vasútbiztonsági irányelvben felvázolt kulcsfontosságú vasúti tevékenységekre terjed ki (de például olyan tevékenységekre nem, mint a vasútállomás parkolójának vagy üzleteinek biztonsága). Ez a fejezet felvázolja a folyamatok funkciójuk szerinti ábrázolásának egy módját, amelyek a következők: tervezés és javítás, végrehajtás, működtetés. A fejezet azonban csak iránymutatási célokat szolgál, és az abban foglaltak teljesítése nem eredményezi a biztonságirányítási rendszerre vonatkozó követelményeknek való megfelelőség vélelmét. A javasolt modell csak az egyik lehetőséget írja le a sok közül a folyamatok csoportosítására. Minden egyes folyamat önmagában működési folyamatnak tekinthető, mert eredményt generál. A vasúttársaságok és infrastruktúra működtetők a modellt referenciaként használhatják folyamattérképeik és az interakciókat és meghatározott hatásköröket magában foglaló biztonságirányítási rendszerük létrehozása során. A következő táblázatok azt mutatják be, hogyan épülnek egymásra a biztonságirányítási rendszer különböző elemei. Ezek a táblázatok a következő fejezetben (6. Fejezet Elemek ) használt szerkezetet alkalmazzák és a következő információkat tartalmazzák: az elemek pozíciója a tervezés/javítás, végrehajtás és működtetés fő jellemzőin belül; 9 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 50. pontjában (csak angol nyelven). 14
7.4. Szervezeti tanulás 7.3. Nyomon követés 7.2. Kockázatértékelés 7.1. Vezetés számozásuk; a vasútbiztonsági tanúsítvány/engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló vonatkozó közös biztonsági módszer; az alkalmazási útmutató oldalszáma. 1. táblázat A tervezés és javítás folyamatai (7. fejezet) KBM Oldal 7.1.1. Elkötelezett igazgatás = 21 7.1.2. Biztonságpolitika J 23 7.1.3. Vállalati biztonsági célkitűzések K 23 7.1.4. Döntéshozatal = 24 7.1.5. Igazgatási ellenőrzés G 25 7.2.1. A vasúttársaságok/ infrastruktúra működtetők tevékenységéhez 10 A 27 kapcsolódó kockázatkezelés 7.2.2. Más (a vasúti rendszeren kívüli) felek tevékenységével összefüggő kockázatok 7.2.3. A kockázatfelméréshez és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtásához kapcsolódó eljárások és módszerek (változáskezelés) D 29 M 30 7.2.4. A jogszabályoknak, szabályoknak és szabványoknak való megfelelőség L 31 7.2.5. Az infrastruktúra működtetők koordinációs feladatai 9. cikk (3) bek. 32 7.3.1. Adatgyűjtés és -elemzés Q 34 7.3.2. A balesetek és váratlan események jelentése és kivizsgálása Q 35 7.3.3. Belső ellenőrzés S 36 7.4.1. Folyamatos javítás I 38 7.4.2. - Biztonsági ajánlások 11 Q 39 7.4.3. Változáskezelés M 39 10 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 7. pontjában (csak angol nyelven). 11 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 43. pontjában (csak angol nyelven). 15
8.4. Dokumentáció 8.3. Tájékoztatás 8.2. Alkalmassági nyilvántartás 8.1. Struktúra és hatáskörök 2. táblázat A végrehajtás folyamatai (8. fejezet) KBM Oldal 8.1.1. Felelősségmegosztás F 41 8.1.2. Az igazgatás elszámoltathatósága G 42 8.1.3. Szervezeti struktúra E 42 8.1.4. A munkateher megtervezése = 43 8.2.1. Alkalmassági nyilvántartási rendszer (az alkalmazottak képzési programjai) N 44 8.3.1. A biztonsági információk konfigurációjának ellenőrzése P 46 8.3.2. A személyzet és a személyzet képviselőinek bevonása H 47 8.3.3. Belső/külső kommunikáció O 48 8.4.1. A biztonságirányítási rendszer dokumentációja E 50 8.4.2. Dokumentumkezelés = 51 8.4.3. Éves biztonsági jelentés 12 9. cikk (4) bek. 51 12 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 44. pontjában (csak angol nyelven). 16
9.2. Vészhelyzeti tervek 9.1. Működtetési intézkedések és eljárások 3. táblázat Működtetési tevékenységek (9. fejezet) KBM Oldal 9.1.1. A nyújtott szolgáltatástípusra alkalmazandó szabályok teljesítését célzó eljárások - A megfelelőség biztosítását célzó eljárások a berendezések élettartama és a működtetés teljes időtartama során (működtetési szakasz) L 55 9.1.2. Szerződéses megbízottak igénybevétele és a beszállítók ellenőrzése B/C 56 9.1.3. Eszközkezelés = 56 9.2.1. Vészhelyzetek kezelése R 58 9.2.2. Az infrastruktúra működtetők koordinációs feladatai 9. cikk (3) bek. 58 17
6. Elemek Már említettük, hogy a vasúttársaságok és infrastruktúra működtetők által végrehajtandó biztonságirányítási rendszer a 2004/49/EK irányelv 9. cikkében és III. mellékletében felsorolt jellemzőket és elemeket tartalmazza. A biztonságirányítási rendszert alkotó jellemzőket és elemeket ezen útmutatóban a vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékeléséről szóló rendeletek II. mellékletében felsorolt kritériumok számozása szerint címkézzük. Alább látható a rendszeralapú megközelítés átfogó képként való ábrázolása, amely a folyamatok kölcsönösen összefüggő, funkciójuk szerint csoportosított halmazaként felöleli a biztonságirányítási rendszer minden elemét: a tervezés és javítás folyamatai (7. fejezet) a végrehajtás folyamatai (8. fejezet) működtetési tevékenységek (9. fejezet) E megközelítést az iránymutatások a következők szerint fejtik ki: Mindhárom csoportról leírás olvasható, és az abban foglalt hivatkozások a bennük foglalt elemek felé irányítják az olvasót. A folyamatok fő jellemzőin (tervezés/javítás, végrehajtás, működtetés) belül a biztonságirányítási rendszer elemeinek felsorolása és leírása fog szerepelni. Annak érdekében, hogy a közzétett referenciaszövegekben különbséget lehessen tenni a kötelező követelményeket leíró és az iránymutatásnak szánt szövegek között, többféle formázási stílus használatával könnyítettük meg a dokumentum használatát: az egyes elemek leírása után található szürke hátterű szövegdobozokban kötelező követelményeket tartalmazó vonatkozó szövegek olvashatók; 18
az élénkvörös hátterű szövegdobozokban található szövegek az ERA fenti követelményekre vonatkozó iránymutatását tartalmazzák. 19
7. A tervezés és javítás folyamatai A vasúttársaságoknak és infrastruktúra működtetőknek gondoskodniuk kell a vasúti rendszer felelősségük alá tartozó részének ellenőrzéséről, elsősorban azáltal, hogy szervezetükben intézkedéseket tesznek az alábbiak érdekében: a vasúti rendszer egészére alkalmazandó biztonsági követelményeknek (ÁME-knek, nemzeti követelményeknek, stb.) való megfelelőség; a tevékenységükkel összefüggő sajátos kockázatok meghatározása; bizonyos jövőbeni és helyi jellegű kockázatok azonosítása és kezelése. Az ilyen szervezetek igazgatását következetes és eseti intézkedések, strukturált végrehajtás és működési folyamatok, valamint az egyes tevékenységi területekkel összefüggő felelősségi körök elosztása útján kell megvalósítani. Ezen túlmenően a szervezetek dinamikusakés folyamatosan fejlődnek. Állandóan szükséges az összes biztonságirányítási rendszerrel összefüggő folyamat kiigazítása és javítása. Ennek érdekében a szervezeteknek hatékony vezetés (7.1.) és a személyzet bevonása útján biztosítaniuk kell a végrehajtás és a működtetési folyamatok tervezését és ellenőrzését. A kockázatértékelés (7.2.) hozzájárulhat a jövőbeni fejlemények és veszélyek például esetleges üzemzavarok vagy túlterhelések és azok következményeinek előrejelzéséhez. Sor kerülhet előre nem látható, a kockázatkezelési intézkedések megtervezésekor nem azonosított eseményekre is. Az is előfordulhat, hogy a megváltozott környezet (külső változások, például új technológiák, szabályok, szabványok és/vagy belső változások, például új vagy módosított technikák, működési folyamatok, szervezeti struktúra) miatt a kockázatkezelési intézkedések többé nem felelnek meg az eredeti célnak. Ezenfelül a felső vezetés eljárásaiban és szerkezetében bekövetkező változások is befolyásolhatják a biztonságirányítási rendszert. Mind a működési folyamatok teljesítményére, mind a környezetre kiterjedő folyamatos nyomon követés (7.3.) szükséges a lappangó rendszerhibák, azaz azon rendszerelemek azonosításához, amelyek az adott pillanatban vagy a közeljövőben veszélyt jelenthetnek. A nyomon követés elősegíti a tapasztalatok beépítését, amely fontos kiegészítője a kockázatok állandó mérlegelési folyamatának. Ezen túlmenően le kell vonni a tanulságokat (7.4.) a működtetés során bekövetkező váratlan eseményekből. Mindezeket, valamint az ellenőrzések, felülvizsgálatok eredményeit és minden más releváns forrásból származó információt fel lehet használni a rendszer javításához. Végezetül mindezekre a folyamatokra együttesen szükség van ahhoz, hogy egy vállalat vezetőségének elegendő információ álljon rendelkezésére a rendszer strukturális vagy funkcionális változtatásaival kapcsolatos megalapozott döntéshozatalhoz, hogy az a lehető legfelkészültebben várhassa a jövőbeni fejleményeket. 20
Ahhoz, hogy ezek a folyamatok a tervezés és a javítás terén is jó eredményeket hozzanak, nyilvánvalóan szükség van arra is, hogy a felelős személyzet/vezetőség tudja a dolgát, és annak elvégzéséhez időben rendelkezésére álljon minden releváns információ. Ez azt jelenti, hogy egyes végrehajtási folyamatokat (például a nyomon követés elveit) a javítási folyamatok esetében is alkalmazzák. A tervezés és javítás folyamatai: annak biztosítását szolgálják, hogy elérjék a kívánt célkitűzéseket, megelőzzék a problémák bekövetkeztét vagy megismétlődését, és a rendszert folyamatosan kiigazíthassák és javíthassák a változó külső és belső követelmények függvényében, meghatározzák, hogyan kell végrehajtani, értékelni és a változó környezethez igazítani a feladatokat, megfelelő erőforrások 13 biztosítása mellett. 7.1. Vezetés Az erős és hatékony vezetés biztosítja a biztonsági célkitűzések meghatározását és előtérbe helyezését (tervezés), a gyakorlatok végrehajtását a biztonsági célok teljesítése érdekében (megvalósítás), a rendszer hatékonyságának folyamatos ellenőrzését (ellenőrzés), valamint kiigazító és/vagy proaktív intézkedések megtételét (intézkedés). 7.1.1. Elkötelezett igazgatás A vezetés és a folyamatos javításnak kedvező környezet megteremtése minden vezetési szint felelőssége, de főként a legfelső vezetésé. A felső vezetésnek tudatában kell lennie annak, hogy a vasúti rendszernek az örökké változó belső és külső környezetben történő biztonságos üzemeltetése tekintetében a szervezet sikere nagymértékben függ attól, mennyire képesek nyomon követni és folyamatosan javítani a kockázatkezelési intézkedések eredményességét. Ha a felső vezetés nem tesz tanúbizonyságot tájékozott és tartós elkötelezettségről az iránt, hogy a biztonság az egyik elsődleges üzleti célkitűzés, a gyakorlatban a biztonságra helyezett hangsúly könnyen áttolódhat más, néha azzal ellentétes üzleti célokra, különösen a kevésbé érett szervezetek esetében. A vezetőség elkötelezettségének az is részét képezi, hogy a legfelsőbb szintű vezetés közvetlenül szerepet vállal a szervezet minden sajátos és fontos biztonsági intézkedésében vagy programjában. Az alábbi lista példákat sorol fel arra, hogyan valósítható meg az elkötelezett igazgatás a gyakorlatban egy sor biztonsággal kapcsolatos szempont tekintetében, valamint adott esetben utal azoknak a biztonságirányítási rendszer egyéb, ebben az alkalmazási útmutatóban tárgyalt elemeivel való kapcsolatára is: 13 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 33. pontjában (csak angol nyelven). 21
elhivatottság és érdeklődés mutatása a biztonság iránt; biztonságpolitika és célkitűzések megfogalmazása és hatályba léptetése (lásd: 7.1.1. biztonságpolitika); célkitűzések meghatározása a biztonságosság fokozására vagy fenntartására, és a teljesítmény értékelése a vasúti vagy más ágazatok egyéb szereplőihez viszonyítva (lásd: 7.1.3. vállalati biztonsági célkitűzések); források és képzés biztosítása (lásd: 7.2.1. kockázatkezelés és 8.2.1. alkalmassági nyilvántartási rendszer); annak biztosításaa, hogy a teljes személyzet beleértve a vonatkísérő személyzetet is kellőképpen képzett és alkalmas legyen a biztonsággal összefüggő feladatai ellátására (lásd: 8.2.1. alkalmassági nyilvántartási rendszer); ellenőrzés biztosítása a vállalat minden szintjén (lásd: 7.1.5. irányításellenőrzés); rendszeresen tájékozódás kell a biztonságról, például a teljesítményadatok (balesetek, váratlan események, veszélyes esetek), valamint az elért eredmények fényében a biztonságirányítási rendszer elemzése és felülvizsgálata (lásd: 7.3. nyomon követés); tájékozódás arról, mi történik a gyakorlatban, milyen ellenőrzéseket vagy értékeléseket végeznek, és a belső erőforrások vagy alvállalkozók útján végeztetett tevékenységek eredményeinek bekérése (lásd: 7.3.3. belső ellenőrzés); a biztonságirányítási rendszer megfelelő vezetőségi szintű felülvizsgálatának biztosítása; annak biztosítása, hogy a szervezet minden szintje (így a vezetőség szintje is) releváns biztonsági tájékoztatást kapjon (lásd: 8.3.3. belső/külső kommunikáció); megbizonyosodás arról, hogy az alkalmazottakkal megfelelően konzultálnak a biztonsággal kapcsolatos kérdésekről, és hogy azok aggályai elérnek a szükséges szintre, így többek között a szervezet kockázatainak értékeléséről gondoskodó testülethez is, valamint arról, hogy megfelelő ellenőrzési intézkedéseket tesznek és tartanak fenn (lásd: 8.3.2. a személyzet bevonása); a folyamatos javításnak kedvező környezetmegteremtése javítás); (lásd: 7.4.1. folyamatos az igazgatóság figyelmének felhívása azokra a munkaszervezeti intézkedésekre, amelyek jelentős következményekkel járhatnak a biztonság tekintetében (lásd: 7.4.3. változáskezelés); a biztonsági kultúra támogatása. Az erős és aktív igazgatást támogatja a látható és aktív felső szintű elkötelezettség: hatékony lefelé és felfelé irányuló kommunikációs rendszereklétrehozása; hatékony igazgatási struktúrákat kialakítása; a biztonságirányítás integrálása az üzleti döntéshozatalba. 22
7.1.2. Biztonságpolitika Hivatkozás a vasútbiztonsági tanúsítvány/engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékeléséről szóló közös biztonsági módszerre: J A biztonságpolitika kifejezi és tükrözi a szervezet vasútbiztonsággal kapcsolatos elkötelezettségét, kötelezettségvállalását (küldetését) és stratégiai nézeteit (jövőképét). A biztonságpolitikai nyilatkozatot a megfelelő médium (hivatalos közlemény, hírlevél, intranet stb.) használatával minden alkalmazottal közölni kell, és számukra elérhetővé kell tenni. Ennek magában kell foglalnia többek között egy szándéknyilatkozatot is, és tartalmaznia kell a szervezet által követendő általános irányvonalat, a biztonságirányítási rendszer általános célkitűzéseit, valamint az e célkitűzések megvalósításához szükséges forrásokat és tevékenységeket is. A szervezet vezetősége elkötelezettsége bizonyításának érdekében és azért, hogy az alkalmazottaknak egyértelmű iránymutatást nyújtson a szervezeten belüli biztonsági kultúra és biztonságtudat megszilárdítása érdekében teendő lépésekről, a biztonságpolitikának a következő jellemzőket is tükröznie kell: azt a vezetőség és az alkalmazottak együttesen dolgozza és a legmagasabb szervezeti szint hagyja jóvá; megfelel a szervezet kockázati szintjének és profiljának, és a folyamatos javítás iránti kifejezett elkötelezettség részeként jelen van az üzleti teljesítmény minden szempontjában; felvázolja azokat az elveket és alapvető értékeket, amelyeket a szervezet és a személyzet tevékenysége során szem előtt tart; a munkavégzési etika fejlesztését és javítását szorgalmazza; az összes alkalmazott elkötelezett iránta és részt vesz benne; összhangban áll a többi működési politikával; meghatározza az igazgatók, vezetők és alkalmazottak hatásköreit és elszámolási kötelezettségét. Ezen túlmenően törekedni kell arra, hogy a biztonságpolitika a teljes személyzet minden cselekvésében és döntésében tükröződjön, és azt rendszeresen felül kell vizsgálni. 7.1.3. Vállalati biztonsági célok Hivatkozás a vasútbiztonsági tanúsítvány/engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékeléséről szóló közös biztonsági módszerre: K Saját biztonságirányítási rendszere keretén belül minden vasúttársaságnak/infrastruktúra működtetőnek bizonyítania kell a vállalati biztonsági célok teljesítésére való képességét, amihez szükség lehet a biztonsági szint fenntartására vagy növelésére, összhangban az egyéb üzleti célkitűzésekkel. A vállalati biztonsági célokat egy állandó ciklikus folyamat részének kell tekinteni: 23
a múltbeli teljesítmény értékelése alapján határozzák meg őket (ez lehet az előző szervezet vállalati biztonsági célkitűzéseinek elérése is). Hitelesnek és elérhetőnek kell lenniük. A biztonsági teljesítmény mérése (a vonatkozó biztonsági adatok rutin ellenőrzési intézkedéseken, belső ellenőrzésen és biztonsági jelentéseken 14 keresztüli összegyűjtése) a nyomon követés részét képezi (lásd: 7.3 o.); különös fellépéseket kell tervezni és végrehajtani oly módon, hogy azokat minden érintett szervezeti szinten történő irányítás céljára le kell bontani (biztonsági tervezés); 15 a fellépéseket nyomon követik és (szintén rutin ellenőrzési intézkedéseken, belső ellenőrzésen és biztonsági jelentéseken keresztül) mérik azok eredményességét, nemcsak a biztonsági eredményre összpontosítva, hanem figyelemmel a biztonságirányítási tevékenységek tényleges teljesítményére is; a vállalati célkitűzéseket a nyomon követés eredményei szerint felülvizsgálják. 7.1.4. Döntéshozatal A biztonságirányítási rendszer folyamatait teljes egészében integrálni kell a vasúttársaság 16 üzleti hátterébe. Fontos, hogy az ilyen vállalatok szilárd döntéshozatali folyamatokra támaszkodhassanak az üzemeltetési biztonsággal összefüggő döntések indokolása és nyomon követhetősége érdekében. A vezetőség döntései során figyelembe kell venni a biztonságra gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatást. A folyamatoknak átláthatóknak kell lenniük, hogy követhető legyen a biztonsággal kapcsolatos végső döntés meghozatalának mikéntje. A folyamatok eredményesebbek, ha tisztázzák az alábbiakat: az üzletmenetet érintő biztonsági problémák meghatározása (például: költségvetéscsökkentés); prioritások megállapítása; a különböző szintek felelősségi körei; probléma-megoldási módszerek (elemzési eszközök); a szükséges szakemberek, tudás, szakértelem és tapasztalat megszerzésének értéke; a konzultáció hatóköre; eredmény; kapcsolódó lépések (tervek, ütemtervek, a végrehajtáshoz kapcsolódó feladatkörök). 14 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 44. pontjában (csak angol nyelven). 15 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 41. pontjában (csak angol nyelven). 16 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 28. pontjában (csak angol nyelven). 24
Ennélfogva katasztrofális eredménnyel járhat, ha elmulasztják megállapítani az egyéb igazgatási tevékenységek 17 biztonságra gyakorolt hatását, és a biztonságot nem veszik figyelembe alapvető üzleti kockázatként az összes vezetőségi döntés meghozatala során. 7.1.5. Igazgatási ellenőrzés Hivatkozás a vasútbiztonsági tanúsítvány/engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékeléséről szóló közös biztonsági módszerre: G Az igazgatási ellenőrzés általában azt jelöli, hogyan igazgatják, ellenőrzik és mérik a szervezetek forrásait. Célja a szervezet segítése abban, hogy a biztonság sajátos területén belül megvalósíthassa különös céljait vagy célkitűzéseit. A szervezet minden egyes szintjén, a megfelelő átruházott funkciók és alkalmazottak tekintetében arányosan végrehajtott ellenőrzés lehetővé teszi a biztonságirányítási rendszer folyamataiban adódó hibák és hiányosságok feltárását és ezáltal a megelőző 18 vagy korrekciós intézkedések 19 megtételét. Ennélfogva a biztonságot ténylegesen figyelembe kell venni a vállalatszervezet minden egyes szintjén, valamint fel kell tárni és időben orvosolni kell minden működésbeli hiányosságot. Emiatt a felső vezetés számára létfontosságú nemcsak a biztonság biztosítása, hanem az is, hogy kötelezettségvállalásának és jogszabályi kötelezettségének eleget téve javítsa a vasúti biztonságot, legyen tisztában a teljesítmény-nyomonkövetési és ellenőrzési eredményekkel, és vállaljon átfogó felelősséget a kockázatkezelési intézkedések és a vonatkozó biztonságirányításirendszer-folyamatok módosításainak végrehajtásáért. A következő tevékenységek példaként hozhatók fel az igazgatási ellenőrzés gyakorlati megvalósítására: a biztonságirányítási rendszerrel kapcsolatos tevékenységek ellátásának megtervezése, végrehajtása és nyomon követése, beleértve a szükséges kockázatértékelést és változáskezelést; a szervezeti struktúra olyan kialakítása, hogy az megfeleljen a keretszabályozásnak és minden alkalmazandó szabálynak, valamint a források elosztása; a felelősségi körök, funkciók és feladatkörök kiosztása a megfelelő szervezeti szintek között; az ellenőrzési feladatok kiosztása a megfelelő szervezeti szinteknek és visszajelzési csatorna létrehozása; biztonságpolitika kidolgozása és nyomon követése; 17 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 22. pontjában (csak angol nyelven). 18 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 26. pontjában (csak angol nyelven). 19 A kifejezés további magyarázatát lásd a Biztonságirányítási rendszerekhez kapcsolódó terminológia című dokumentum 8. pontjában (csak angol nyelven). 25
a folyamatos javítást lehetővé tevő biztonsági intézkedések és projektek kidolgozása és nyomon követése (a költségek figyelembevételével); a folyamatos oktatás és képzés ösztönzése minden szervezeti szint tekintetében az alkalmazottak hozzáállásának, illetve a vezetőség meggyőződésének és értékrendszerének alakítása céljából; igazgatási eszközök (azaz problémamegoldó eszközök és technikák) alkalmazása a biztonsági problémák megoldására; a teljesítményeredmények és -folyamatok referenciaértékekkel való összevetése; a biztonsági követelmények és az elérhető források egyensúlyba hozatala; az igazgatási és technikai folyamatok javítása; a fogyasztók és a beszállítók elvárásainak integrációja; belső ellenőrzések és felülvizsgálatok folyamatos végzése. A fent felsorolt tevékenységekből kiderül, milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz a tervezés és javítás folyamatai: az elkötelezettség, a nyomon követés és az ellenőrzés folyamatos ciklust biztosít az információbevitel és a biztonságos működtetés garantálására. 26
7.2. Kockázatértékelés A kockázatok elsősorban három területet érintenek: a pénzügyeket, az időt és a minőséget. Biztonsági kockázatok mindhárom területen felmerülhetnek a technikai rendszerekkel, emberi vagy szervezeti tényezőkkel összefüggő kockázatos események formájában. A vasúti rendszer biztonságos működtetése és az azzal összefüggő kockázatok kezelése az infrastruktúra működtető és a vasúttársaságok felelőssége, emiatt azok kötelesek végrehajtani a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket és alkalmazni a nemzeti biztonsági szabályokat és szabványokat. Ennek elérése érdekében a kockázatértékelés (azaz a kockázatelemzés és a kockázatfelmérés átfogó folyamata) minden tényleges biztonságirányítási rendszer alapvető eleme. 7.2.1. A vasúttársaságok/infrastruktúra működtetők tevékenységéhez kapcsolódó kockázatkezelés Hivatkozás a vasútbiztonsági tanúsítvány/engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékeléséről szóló közös biztonsági módszerre: A 1. A csak vasúttársaságok vagy infrastruktúra működtetők által végzett tevékenységekkel összefüggő kockázatok Ahhoz, hogy minden körülmények között kézben tudják tartani a vasútüzemeltetéssel összefüggő kockázatokat, a vasúttársaságoknak és infrastruktúra működtetőknek keretet kell kialakítaniuk a közvetlenül a tevékenységükből, a munkaszervezésből vagy a munkateherből eredő kockázatok módszeres elemzésére, és megfelelő intézkedéseket kell végrehajtaniuk a feladatokat elvégző vagy azok által érintett személyek biztonságának védelmében. Ehhez módszeresen meg kell határozni a kockázatokat annak biztosítása érdekében, hogy a szervezeten belüli összes jelentős tevékenységet azonosítsák és meghatározzák az ezekkel összefüggő valamennyi kockázatot. Az egyes azonosított kockázatok következményeinek és valószínűségének megbecslése útján elvileg meghatározhatók azok a prioritásnak minősülő alapvető kockázatok, amelyeket részletesebben szükséges elemezni. E kockázatok elemzése során a következő elemeket kell figyelembe venni: a) egyértelműen tisztázni kell, milyen munkáról van szó; b) meg kell határozni, elemezni és felmérni az elvégzendő munkához kapcsolódó kockázatokat; c) meg kell állapítani, hogyan lehet kizárni, enyhíteni vagy ellenőrizni ezeket a kockázatokat; d) olyan előírásokat kell kidolgozni vagy jóváhagyni, amelyek részletezik a teljesítendő feltételeket, beleértve a személyzet kompetenciáját, a biztonsághoz kapcsolódó információ cserét (konfiguráció, felülvizsgálat céljából mindenkori hozzáférhetőség, adatmegőrzés) és az adatrögzítést; e) nyomon követési rendszert kell végrehajtani a kívánt teljesítmény elérésének biztosítása érdekében. 27
2. Kockázatmegosztás (a kapcsolódási ponton végzett tevékenységekkel összefüggésben) A vasúttársaságnak vagy infrastruktúra működtetőnek fel kell ismernie annak szükségszerűségét és hajlandónak kell lennie arra, hogy adott esetben együttműködjön a többi szervezettel (vasúttársaság, infrastruktúra működtető, gyártó, karbantartással megbízott szervezet, karbantartásért felelős szervezet, a járművek üzembentartói, szolgáltatók, beszerző egység, mellékvágány-üzemeltetők stb.) a kapcsolódási pontot magában foglaló kérdésekben, amennyiben ez valószínűleg befolyásolja a megfelelő kockázatkezelési intézkedések alkalmazását. E kapcsolódási pontok elemzése során a következő elemeket kell figyelembe venni: a) egyértelmű rálátás szükséges a felek közötti folyamatokra és kapcsolódási pontokra; b) egyértelműen tisztázni kell az egyes felek feladatait; c) meg kell határozni, elemezni és fel kell mérni az elvégzendő munkához kapcsolódó kockázatokat; d) meg kell határozni e kockázatok kizárásának, enyhítésének vagy kezelésének módját (pusztán az, ha egymásra hárítják ezeket, nem tekinthető megoldásnak); e) olyan előírásokat kell kidolgozni vagy jóváhagyni, amelyek részletezik az egyes felek által biztosítandó feltételeket, beleértve a személyzet kompetenciáját, a biztonsághoz kapcsolódó információ cseréjét (konfiguráció, mindenkori hozzáférhetőség felülvizsgálat céljából, adatmegőrzés) és az adatrögzítést; f) nyomon követési rendszert kell megvalósítani a megállapodás szerinti teljesítmény elérésének biztosítása érdekében. Ezt a nyomon követést a már meglévő minőség- vagy biztonságirányítási rendszer részeként vagy abba integrálva is végre lehet hajtani; biztosítani kell a teljesítmény megfelelő nyomon követését, valamint a korrekciós vagy megelőző intézkedések azonosítását és végrehajtását. A kockázatelemzési folyamat során össze kell hasonlítani a becsült kockázatokat a szervezet által felállított kockázati kritériumokkal. Így a kockázatfelmérés segítheti az azzal kapcsolatos döntéshozatalt, hogy milyen jelentőségű egy-egy kockázat a szervezet számára, és hogy egy adott kockázatot el kell-e fogadni vagy a kockázat kezelése érdekében teendő (technológiai, emberi vagy szervezeti jellegű, illetve ezek kombinációját felölelő) végrehajtási intézkedések kiválasztása és végrehajtása útján kezelni kell. Hivatkozás az alkalmazandó jogszabályra: A kockázatkezelésre vonatkozó közös biztonsági módszer: A Bizottság 2009. április 24-i 352/2009/EK rendelete a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett, kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer elfogadásáról (az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 108/4., 2009.4.29.). Kiegészítő irodalom: ERA /GUI/01-2008/SAF A közös biztonsági módszerről szóló rendelet alkalmazási útmutatója. Kockázatértékelési kritériumok (előreláthatólag 2011-től lesz elérhető) 28