A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

Hasonló dokumentumok
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

MÓDSZERFEJLESZTÉSEK A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZEGEK 14 C TARTALMÁNAK MINŐSÍTÉSÉHEZ

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

AZ AMS C-14 MÓDSZER LEHETŐSÉGEI AZ ÜZEMANYAGOK ÉS HULLADÉKOK BIOGÉN TARTALMÁNAK DIREKT MÉRÉSÉBEN

Bihari Árpád Molnár Mihály Pintér Tamás Mogyorósi Magdolna Szűcs Zoltán Veres Mihály

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Radiokarbon: a kőbaltától az atomfegyver kísérletekig

Nagy érzékenységű AMS módszerek hosszú felezési idejű könnyű radioizotópok elemzésében

Szárazjég - szilárd halmazállapotú szén-dioxid gáz.

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ


Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

gyszerkutatásra sra itthon?

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

NOGUCHI & PETERS CENTRAL-EUROPE COMMUNICATIONS INC. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2015 PÜSPÖKSZILÁGYI TÉRSÉG

Fűtsünk pellettel, téli költségcsökkentés új kazánnal.

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból

Gelencsér András egyetemi tanár Pannon Egyetem MTA Levegıkémiai Kutatócsoport

TÖMEGSPEKTROMÉTEREK SZEREPE A FÖLDTUDOMÁNYBAN. Palcsu László MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) Környezet- és Földtudományi Laboratórium, Debrecen

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Kémia OKTV 2005/2006. II. forduló. Az I. kategória feladatlapja

Radon a felszín alatti vizekben

Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest mikroszkópos szerkezete 1. A fenyők fateste

Számítások ph-val kombinálva

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

Energetikai környezetvédő Környezetvédelmi technikus

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatása

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Napenergia kontra atomenergia

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata


3

1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?

Készítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

H.D.Napfény Kft ország. Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat. Független könyvvizsgálói jelentés

A szén dioxid leválasztási és tárolás energiapolitikai vonatkozásai

Magas gamma dózisteljesítmény mellett történő felületi szennyezettség mérése intelligens

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet MTA Atomki Debrecen

Energia előállítása állati tetemekből húslisztet elégető erőműben

A RADIOAKTÍV HULLADÉKKEZELÉS PROGRAMJA MAGYARORSZÁGON. Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft

TELEPHELY BIZTONSÁGI JELENTÉS

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

Környezetbarát elektromos energia az atomerőműből. Pécsi Zsolt Paks, november 24.

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS A MEGÚJULÓ ENERGIÁK MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON. Célok és valóság. Podolák György

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

On-line és off-line helyszíni hibagáz analízis. Czikó Zsolt MaxiCont Kft. 2009/10/16 1

50 év a sugárvédelem szolgálatában

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság

Környezeti kémia II. A légkör kémiája

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Az elektromos autó elterjedésének várható hatása Budapest környezeti állapotára

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, május 21.

Szekszárd távfűtése Paksról

ELSŐ SZALMATÜZELÉSŰ ERŐMŰ SZERENCS BHD

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2011/2. ütem -

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

PannErgy Nyrt. NEGYEDÉVES TERMELÉSI JELENTÉS I. negyedévének időszaka április 16.

Jegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.

A TERVEZETT M0 ÚTGYŰRŰ ÉSZAKI SZEKTORÁNAK 11. ÉS 10. SZ. FŐUTAK KÖZÖTTI SZAKASZÁN VÁRHATÓ LÉGSZENNYEZETTSÉG

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája.

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Átírás:

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN Janovics R. 1, Kern Z. 2, L. Wacker 3, Barnabás I. 4, Molnár M. 1 1 MTA-ATOMKI HEKAL, Debrecen janovics@atomki.hu 2 MTA GKI Budapest, 3 ETH Zürich, 4 RHK Kft., Budaörs VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi konferencia Veszprém, 2012. április 18-21

Bevezetés Mi a 14 C, honnan származik? 1. Természetes módon a kozmikus háttérsugárzás hatására keletkezik a légköri 14 N-ből. 2. Bekerül a szén ciklusba t 1/2 =5730 év A keletkezés és a bomlás egyensúlyban van. A természetes eredetű 14 C koncentrációja időben állandó!

Bevezetés 2. Az 1950-es 1960-as évek légköri nukleáris robbantásainak eredményeként 1963 Részleges atomcsend egyezmény 1968 Atomsorompó egyezmény A légkör 14 C koncentrációja exponenciálisan csökken a bioszféra és az óceánok CO 2 kicserélődése miatt

Δ 14 C diff 3. Napjaink mesterséges 14 C forrásai Nukleáris létesítmények tervezett kibocsátásai A levegő többlet 14 C koncentrációja a Paksi AE erőmű környezetében 120 A4 többlet A1 többlet A6 többlet A8 többlet 100 80 60 40 háttér szint 20 0-20 -40 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 naptári év

Munkánk célja Megvizsgálni, hogy az erőmű környéki vegetációban nyomon követhető e az erőmű többlet 14 C kibocsátása? A faévgyűrűk alkalmasak a légköri 14 C változásának éves felbontású követésére. A bombacsúcs kimutatható volt. De esetünkben szerencsére!? sokkal kisebb effektus várható.

Mintavételi helyszínek Paksi Atomerőmű környezete - A Paksi Atomerőmű- KKÁT- A4 állomás által határolt területen - az erőmű kéményétől ~500m-re Háttér mintavételi pont - A Paksi Atomerőmű B24-es háttérállomása közelében - Dunaföldvár külterületén - Az erőműtől 20 km-re É-ra Paksi Atomerőmű B24 háttér B24 ~ 20km KKÁT PAE

mintavétel 2010 őszén mintavétel növedékfúróval furat átmérő: 5 mm furat hossz: 140-160mm Mintavétel fiatal erdeifenyő (Pinus sylvestris L.) évgyűrűnkénti szeparálás

Minta feldolgozás faanyag fő összetevői lignin, gyanták, viaszok -anyagcserében részt vesznek NINCS ÉLES HATÁR AZ EGYES ÉVEK KÖZÖTT - vándorolnak a fában - lebomlanak NEM ALKALMAS újra NAGYON felépülnek KICSI EFFEKTUSOK KIMUTATÁSÁRA - vázanyag α-cellulóz nem vándorol a fában - stabil molekula nincs izotópcsere MEGŐRZI A KELETKEZÉSI IDEJÉRE JELLEMZŐ LÉGKÖRI 14 C/ 12 C ARÁNYT

Cellulóz preparálás 1. - 4% NaOH 12 órán át 75 C-on 2. - semlegesre mosás DV-vel 3. - 4%-os HCl 1 órán át 75 C-on 4. - 5%-os NaClO 2 os fehérítés 5. - mosás DV-vel ph 4-ig 6. - szárítás tiszta cellulóz

Grafitizálás és mérés ETH Zürich Grafitizáció Gázkromatográfhoz csatolt Automatkus Grafitizáló egység 1. égetés elemanalizátorral 2. gázkromatográf 3. AGE AMS mérés ENVIRON MICADAS AMS gyorsítós tömegspektrometria CO 2 +H 2 C+H 2 O

Eredmények

Δ 14 C A faévgyűrűk 14 C koncentrációjának időbeli változása 100,0 90,0 1. kb. 40 nyi trendszerű csökkenés mindkét esetben B24 háttér Paks AE 80,0 70,0 2. hibán belül egyező értékek kivéve két évet 2003, 2007 60,0 50,0 3. a háttér minta 14 C tartalmának időbeni változása kiegyenlítettebb 40,0 1999 2001 2003 2005 2007 2009 naptári év

Δ 14 C A Paksi AE környékén gyűjtött faévgyűrűk többlet 14 C koncentrációja a B 24 háttérhez viszonyítva (ápr-okt) 15 1. Nagyon kicsi de a hátteret szisztematikusan meghaladó többlet 14 C koncentráció 10 5 háttér szint 0-5 2. A paksi faminta átlagos többlet 14 C koncentrációja ~ 4 Δ 14 C -10 1999 2001 2003 2005 2007 2009 naptári év

Δ 14 C Az általunk mért értékek illeszkedése a légköri 14 C koncentrációváltozását ábrázoló eredményekre 200 180 160 140 120 A légköri 14 C koncentrációjának változása 1986-2010 (Levin és Kromer) Az általunk kapott eredmények mind trendben mind nagyságrendben illeszkednek Levin és Kromer eredményeire 100 80 60 40 1986 1990 1994 1998 2002 2006 2010 naptári év

Összefoglalás 1. A légkör 14 C koncentrációjának természetes csökkenése egyértelműen nyomon követhető mindkét fa esetében 2. A legtöbb évben hibán belül egyeznek az adatok viszont a paksi értékek szisztematikusan nagyobbak 3. Az erőművi 14 C járulék ~4 Δ 14 C amely csupán 10%-a a 10 év alatt végbement természetes szint csökkenésének 4. Összességében kijelenthető, hogy nagyon kis mértékben de kimutatható az Paksi AE által kibocsátott 14 C járulék a fákban.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!