FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA Budapest Fekete Sas utca 3. 1027 Tisztelt Fővárosi Ítélőtábla! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M. tér 17. I/2.) felperes jogi képviseletében eljárva az ING Biztosító Zrt. (1068 Budapest Dózsa György út 84. B. ép.) alperes által a Fővárosi Törvényszék 15.G.40.112/2011/8. számon kelt ítélete ellen előterjesztett fellebbezésével szemben a Pp. 244. - a alapján az alábbi fe l l e b b e z é s i e l l e n k é r e l m e t terjesztem elő. Kérem a t. Ítélőtáblát, hogy az alperes által előterjesztett fellebbezést az alábbiakban részletezett indokaink alapján elutasítani, első fokú bíróság ítéletét helyben hagyni szíveskedjék. Kérelmem indokául előadom, hogy alperes fellebbezésében részletezett érvei alábbi indokaink alapján megalapozatlanok: 1. Az elsőfokon eljárt bíróság helyesen döntött, mikor megállapította, hogy a per tárgyát képező Ászf. módosítás mely a szerződés megkötésekor megállapított és felperes által elfogadott költségekhez képest 208-szoros költségnövekedést eredményezett - nem vált a szerződés részévé. 1.1. Álláspontunk szerint sem a 027 jelű Euró alap befektetéshez kötött biztosítási feltételei (Ászf.) sem pedig annak 2. számú melléklete nem tartalmaz olyan világos és közérthető rendelkezést, mely alperes számára biztosítaná az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Alperes által többször hivatkozott rendelkezés, mely álláspontja szerint az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé teszi, így hangzik: Ez a melléklet a szabályzatban meghatározott, a tartam során módosuló adatokat tartalmazza. A módosuló tételeket dőlt betűk és számok jelzik. (Ászf. 2. számú mellékletének 1. mondata). Az Ászf. 2. számú mellékletének hivatkozott mondata nem az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét fogalmazza meg egyértelműen, világosan és közérthetően, hanem a szerződésmódosítás puszta tényét deklarálja. Az Ászf. átváltásról szóló 11. pontja sem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a 2. számú mellékletben felsorolt költségek tekintetében az Ászf. egyoldalúan módosítható lenne alperes részéről: 1
11. Átváltás A szerződő kérésére a befektetési egységek bármikor más eszközalap(ok)ba helyezhetők. A befektetési egységek átváltása vételi áron történik, azaz az egységek vételi áron kerülnek levonásra az eszközalap(ok)ból és vételi áron kerülnek jóváírásra a szerződő által megjelölt eszközalap(ok)ban. Az átváltásra azon értékelési napon kerül sor, amikor a szerződő kérésének a biztosítóhoz történő beérkezése időpontjára vonatkozó vételi árak rendelkezésre állnak. Egy biztosítási év során az első átváltás költségmentes, a további átváltásokért a biztosító a szerződés 2. számú mellékletének 3. pontjában meghatározott átváltási költséget vonja le a szerződő számlájáról az átváltásnál alkalmazott vételi áron. Átváltás minden esetben csak azonos típusú befektetési egységre történhet. Tekintettel arra, hogy felperes és alperes a szerződés megkötésével egyidejűleg nem állapodtak meg abban, hogy alperes a szerződés bármely pontját módosíthatja egyoldalúan, így az Ászf. 2. számú mellékletének egyoldalú módosítása minden jogalapot nélkülöz. 1.2. Előadom továbbá, hogy a felperes által 2005. október 26. napján aláírt nyilatkozat nem igazolja, hogy a biztosítási ajánlat elfogadása előtt átvette a biztosítási ajánlatban megjelölt termék szabályzatait, az Ászf-et és annak 2. számú mellékletét, és azokat kifejezetten elfogadta, figyelemmel arra, hogy a fent hivatkozott nyilatkozat kitöltetlen, nincs benne pontosan és tételesen megjelölve mely iratokat vette át felperes. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 15/2001-es, a fogyasztók pénzügyi szervezetek általi tájékoztatásáról szóló ajánlása 12. pontjában az alábbi követelményeket fogalmazza meg: 12. A fogyasztó szerződéskötés előtti megfelelő tájékoztatása alkalmas lehet arra, hogy megelőzze a pénzügyi szervezet és a fogyasztó közötti viták kialakulását. A Felügyelet ajánlja a pénzügyi szervezetnek, hogy c) általános szerződési feltétel alkalmazása esetén maradéktalanul tegyen eleget az ily módon létrejövő szerződésekre irányadó előírásoknak, különösen az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseknek, f) külön hívja fel a figyelmet arra, hogy a pénzügyi szervezetnek milyen módon van lehetősége egyoldalúan módosítani a fogyasztóval megkötött szerződést. Felperes 2005. október 26. napján aláírta a Nyilatkozatot az Euró Alap befektetéshez kötött biztosítás kiemelt feltételeiről kapott tájékoztatásról, melynek pontjai között szintén nem szerepel külön tájékoztatás a hivatkozott PSZÁF ajánlásban foglaltak ellenére az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségére. Ennek hiánya álláspontom szerint nem azt tükrözi, hogy alperes elmulasztott eleget tenni a PSZÁF ajánlásnak, hanem azt a tényt támasztja alá, hogy az általános szerződési feltételei között nem az szerepelt egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége, így szükségtelen volt erre felhívnia felperes figyelmét. A fent előadottakon felül felhívom a t. Ítélőtábla figyelmét arra, hogy az alperes által megjelölt - nem az ING hivatalos - honlapon összegyűjtött biztosítási feltételek között jelen per tárgyát képező Ászf. 2007. július 02. napját megelőzően nem volt közzétéve. Alaptalanul hivatkozik tehát alperes arra, hogy felperes a szerződéskötést megelőzően interneten is tájékozódhatott volna, hiszen 2007. július 02. napját 2
megelőzően nincs közzétéve sem az Ászf., sem annak 2. számú melléklete, így kérdéses, hogy a szerződés megkötés napján valóban léteztek-e a hivatkozott dokumentumok. Felperes az elsőfokú eljárás során elismerte, hogy a szerződéskötés alkalmával az alábbi dokumentumokat vette át, illetve az alábbi nyilatkozatokat írta alá, melyek között szintén nem szerepel sem az Ászf., sem annak 2. számú melléklete: 1. Telefonos és internetes szolgáltatásaink (2008. március 28.); 2. Nyilatkozat Az Euro Alap befektetéshez kötött biztosítás kiemelt feltételeiről kapott tájékoztatásról (2005. október 26.) ; 3. Nyilatkozat az ügyfél-tájékoztatásról (2005. október 26.) kitöltetlen nyilatkozat 4. Hozzájáruló nyilatkozat személyes adat továbbításhoz (2005. október 26.); 5. Nyilatkozat a tényleges tulajdonos személyéről (2005. október 26.); 6. Életbiztosítási ajánlata befektetéshez kötött biztosításokhoz (2005. október 26.); 7. Kedvezményezett jelölő nyilatkozat (2005. október 26.); 8. Nyilatkozat a töredékdíj kezeléséről (2005. október 26.); 9. Nyilatkozat a biztosítási kötvény és a termékismertető átvételéről (2005. november 18.) 10. Nyilatkozat Direkt szolgáltatás igénybevételéről (2007. december 10.) Kétség esetén a Ptk. 205/A. (2) bekezdése alapján általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták, beleértve az egyoldalú módosítás lehetőségét, melyre a hivatkozott PSZÁF ajánlás alapján külön fel is kellett volna hívnia alperesnek a felperes figyelmét. Figyelemmel arra, hogy a kitöltetetlen nyilatkozat és a megjelölt honlap ennek igazolására alkalmatlan, álláspontom szerint alperest, mint általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a biztosítási ajánlat aláírását megelőzően felperessel minden szerződési feltételt megtárgyaltak. Ennek igazolására az elsőfokú eljárás során nem került sor. A fent előadottak figyelembe vételével helyesen állapította meg az elsőfokon eljárt bíróság, hogy jelen perben alkalmazandó a GK 37. számú állásfoglalás, mely alapján az általános szerződési feltételek módosításánál is figyelemmel kell lenni a Ptk. 205/B. rendelkezéseire. 2. Másodlagos kereseti kérelem Alperes fellebbezésében részletesen kitért a felperes másodlagos kereseti kérelmének megalapozatlanságára. Tekintettel arra, hogy az elsőfokon eljárt bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmében foglalt tényállást részletesen megvizsgálta és megalapozottnak tartotta, helyesen járt el az elsőfokon eljárt bíróság, mikor a másodlagos kereseti kérelemben foglaltakról ítéletében nem rendelkezett, így alperes másodlagos kereseti kérelem tekintetében kifejtett álláspontja jelen eljárásban szükségtelen. 3. Az alperes elsőfokú eljárás során felsorakoztatott érveire az alábbiakat nyilatkozzuk: 3
3.1. Helyesen állapította meg az elsőfokon eljárt bíróság hogy a Pp. 123. -ára figyelemmel a megállapításra irányuló kereset valamennyi feltétele fennáll, hiszen a kért megállapítás tartalma szerint nyilvánvalóan a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében volt szükség, valamint a szerződés megszűntének hiányában teljesítést az alperestől nem követelhet. 3.2. Alperes az elsőfokú eljárás során több alkalommal valamint jelen eljárásban is hangsúlyozza, hogy a biztosítottak közösségének védelme érdekében történt a per tárgyát képező általános szerződési feltétel módosítása. Alperes által előadott érvek e tárgykörben az alábbi indokaim alapján megalapozatlanok: A PSZÁF honlapján 2546/4/2009. számú, 2009. február 27. napján kelt vezetői körlevél nincs közzétéve, ugyanakkor közzétételre került egy 4/2009. számú, 2009. február 25. napján kelt vezetői körlevél, melyben a PSZÁF a hitelintézetek figyelmét arra hívja fel, mit tehetnek a prudens működésük, likviditásuk és tőkehelyzetük stabilitásának biztosítása érdekében. E kérdéskör nem képezi jelen per tárgyát. Tekintettel arra, hogy PSZÁF honlapján 2546/4/2009. számon vezetői körlevél nincs közzétéve, jelen perben bizonyítékként becsatolt PSZÁF vezetői körlevél valódisága megkérdőjelezhető. A PSZÁF 4/2009. számú vezetői körlevele végén az alábbi tájékoztatás olvasható: Tájékoztatom, hogy a jelen levélben foglaltaknak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény 4. -ában megjelölt törvények hatálya alá tartozó szervezetekre nézve kötelező ereje nincs, rendeltetése a prudens működés elősegítése, ugyanakkor azok megvalósulását a Felügyelet az ellenőrzés során figyelembe fogja venni. Alperes nyomtatványaiban nyomatékosan felhívja befektetni kívánó ügyfelei figyelmét a befektetéssel járó kockázatra. Alperes beadványaiban részletesen ismerteti az arbitrázs tevékenységét általánosságban, annak következményeivel és az eszközalapban maradó ügyfelek közösségére gyakorolt károkkal együtt, ugyanakkor annak tényekkel és adatokkal történő igazolása nem történt meg, hogy felperes valóban arbitrázs tevékenységet folytatott volna. Az a tény, hogy felperes megfontolt és sikeres befektetői döntéseket hozott, nem igazolja, hogy arbitrázs tevékenységet folytatott volna. Alperes 2005. november 05. napján kelt levelében az alábbiakról tájékoztatja felperest: Az igényfelmérés alapján Ön felhalmozási, befektetési céllal kívánt életbiztosítást kötni. Olyan rugalmas megtakarítási formát keresett, amelyben Ön állíthatja össze befektetési portfólióját egyéni kockázatviselési hajlandóságának megfelelően. A fentiek figyelembe vételével ajánlotta alperes felperesnek az Euró Alap elnevezésű befektetéshez kötött életbiztosítási terméket. Álláspontom szerint felperes nem spekuláns, csupán egy ügyfél, aki szerződésben biztosított jogaival kívánt és mai napig kíván élni. 3.3. Alperes alaptalanul hivatkozik arra, hogy a Ptk. 209. (6) bekezdése alapján nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg, figyelemmel arra, hogy a felperes elsődleges kereseti kérelme annak megállapítására irányult, hogy az Ászf. 2. számú mellékletében megnevezett átváltási költség maximalizálásának eltörlése felperes tekintetében 2010. november 04. napjától nem vált a szerződés részévé. 4
Ugyanakkor nem kívánjuk alperes beadványában foglaltakat figyelmen kívül hagyni, így előadjuk, hogy Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 1. (3) bekezdése a PSZÁF célját és feladatait határozza meg, nem pedig az egyes pénzügyi szervezetekét, így nem az alperes feladata az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése. A fent előadottak figyelembe vételével álláspontom szerint túl közvetett az a jogszabályi előírás, melyre hivatkozással alperes élni kíván a Ptk. 209. (6) bekezdésében foglalt mentesülés szabályával. 3.4. Elfogadhatatlan, ugyanakkor ismételten nem a jelen eljárás tárgyához kapcsolódik az elsődlegeses kereseti kérelemben felperes nem a per tárgyát képező általános szerződési feltétel tisztességtelenségét kérte megállapítani - az alperes a szerződő jogainak és kötelezettségeinek egyensúlyáról kifejtett álláspontja. Felhívom az alperes figyelmét arra, hogy a 2005. október 26. napján a létrejött befektetéssel kiegészített életbiztosítási szerződés nem az alperes és a fogyasztók egy csoportja, hanem az alperes és felperes között jött létre. A Ptk. 205/A. (1) bekezdése alapján általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg, a Ptk. 205/B. (1) bekezdése alapján pedig az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Tekintettel a Ptk. hivatkozott rendelkezéseire, amennyiben egy, a fogyasztói szokások figyelembe vételével kialakított általános szerződési feltétel a szerződés megkötésének időpontjában a fogyasztók 99%-ának megfelel, akkor a szerződés a fogyasztók 99%-a tekintetében létrejön, a fogyasztók további 1%-a ugyanakkor dönthet arról, hogy nem köt szerződést a fennálló feltételekkel. Ebben az esetben alperes által kifejtett álláspont megállja a helyét, hiszen a fogyasztók 99%-ával érvényesen köt szerződést. Fennálló szerződések esetében ugyanakkor az általános szerződési feltételek módosítása tekintetében a fentebb kifejtett álláspont nem állja meg a helyét, hiszen ha a fogyasztó 1%-ának nem felel meg az általános szerződési feltétel módosítása, azt nem fogadja el, valószínűsíthető, hogy magát a szerződést sem kötnék meg. Az egyes fogyasztót nem lehet kényszeríteni olyan általános szerződési feltétel elfogadására, legyen az egyébként tisztességes vagy tisztességtelen szerződési feltétel - mely a fogyasztó szerződéses akaratával ellentétes, arra hivatkozással, hogy a fogyasztók nagy többségének megfelel a módosított általános szerződési feltétel. Továbbá a polgári jog szabályaival sem összeegyeztethető ez az álláspont. A perbeli jogviszony esetében egyértelmű, hogy felperes nem kötött volna szerződést alperessel, ha a szerződés megkötésének napján az átváltási költség összege kizárólag százalékban kerül megadásra, az átváltási költség 5
maximalizálása nélkül, hiszen felperes elsősorban azért kötött szerződést alperessel, mert alperes egy rugalmas befektetési lehetőséget kínált számára korlátlan átváltási lehetőséggel, alacsony átváltási költséggel. 3.5. Álláspontom szerint az elsőfokon eljárt bíróság helyesen állapította meg, hogy az általános szerződési feltételek módosulásánál is figyelemmel kell lenni a Ptk. 205/B. (1)- (2) bekezdésében foglaltakra. Alperes álláspontját ismételten általánosításokra kívánja alapozni. Az a tény, hogy a pénzügyi szervezetek szokásos szerződéses gyakorlatától valóban nem tér el lényegesen, ha az általános szerződési feltételekben meghatározott költségeket a szolgáltató egyoldalúan módosíthatja, nem változtat a jelen beadványunk 1.1 pontjában kifejtett álláspontunkon, mely szerint a felek között nem került olyan szerződési feltétel kikötésre, mely lehetőséget ad alperes számára, hogy a szerződési feltételeket egyoldalúan módosítsa. Annak fenntartásával, hogy vitatom az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét jelen jogviszonyban, az alábbiakra hívom fel a t. Ítélőtábla figyelmét. Ha a felek jogviszonyában létezne is egy olyan kikötés, mely felhatalmazná alperest az általa alkalmazott költségek egyoldalúan történő módosítására, alperes ezzel a jogával nem élhet korlátlanul, ahogy azt jelen esetben tette, hiszen az alábbiakban részletezett számítás alapján 208 szoros illetőleg 76 szoros költségemelést végzett, mindamellett, hogy a teljes átváltási költség konstrukcióját olyan mértékben változtatta meg az átváltási költség konstrukcióját, hogy felperes tekintetében a fennálló szerződés célját teljesen ellehetetlenítette. A maximum összeg eltörlésével a felperes átváltási költsége a 13. átváltástól kezdve az addigi, 2010. június 30. napjáig terjedő időszak átváltási költségének 76 szorosára, míg a szerződés kötéskori költségekhez hasonlítva 208 szorosára nőtt. (A felperes befektetésének értéke 2010. november 10-ei értéknappal 457 605,- Euro volt, melynek 0,005%=2 288,- Euro. A szerződés megkötésekor az átváltási költség maximum 11 Euro volt, így ahhoz képest 2288/11=208 szorosára emelkedett a költség, míg 2010. július 1. napját megelőző időszakban maximum 30. Euro volt, ami a fenti eljárást figyelembe véve 76 szoros emelést jelent.). Ilyen már-már szankció jellegű költségemeléshez nyilvánvalóan nem adja hozzájárulását egyetlen fogyasztó sem, amikor elfogadja a szolgáltató részéről egyoldalú szerződésmódosításról szóló szerződési feltételt. Előadom továbbá, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét ugyan nem zárja ki, de mindenképpen korlátok közé szorítja az alábbi, felperes részéréről minden kétséget kizáróan elfogadott általános szerződési feltétel: a befektetési jegyek vételével és eladásával összefüggő közvetlen költségeit, valamint az eszközalap értékének arányában meghatározott kezelési díjat. (Felperes 2005. október 26. napján kelt Nyilatkozata Az Euro Alap befektetéshez kötött biztosítás kiemelt feltételeiről kapott tájékoztatásról). A kiemelt feltételekről szóló tájékoztatással összhangban az Ászf. 8. c) pontja szintén csak arra jogosítja fel alperest, hogy az eszközalap értékéből levonja a befektetett eszközök vételével és eladásával, így elsősorban az eszközalap mögött álló befektetési alap befektetési jegyeinek vételével és eladásával összefüggő közvetlen költségeket. A kiemelt feltételek alapján alperes kizárólag a befektetési jegyek vételével és eladásával összefüggő közvetlen költségeit vonhatja le az eszközalap értékéből, nem pedig az alperes által indokolatlanul és egyoldalúan meghatározott összeggel átváltási költség jogcímén. 6
Fent előadott indokaink figyelembe vételével kérem a t. Ítélőtáblát, hogy az alperes által előterjesztett fellebbezést elutasítani szíveskedjen és az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyni szíveskedjen. Kelt Budapesten, 2012. február 29. napján Tisztelettel: Placz József képviseletében Dr. Zelles Zoltán ügyvéd Zelles és Társa Ügyvédi Iroda (1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) 7