NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 119/2001. (IV. 23.) számú h a t á r o z a t a az iparositott technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatásához kapcsolódó lakóépület-felújítási program elfogadásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és úgy dönt, hogy: - az előterjesztés mellékleteként beterjesztett Lakóépület-felújítási Programot jóváhagyja - az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatásához meghirdetett nyilvános pályázat beadási részhatáridők mellé április 30.-át is felveszi. - Utasítja a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodát, hogy az új határidő közzétételével kapcsolatos teendőket lássa el. Felelős : Váradi István Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Határidő : azonnal k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A határozatot kapják: - A Közgyűlés tagjai - Polgármester Hivatal jegyzője és irodavezetői
2 Melléklet a 119/2001. számú határozathoz I. Nyíregyháza Megyei Jogú Város A. Lakóépület felújítási programmja 2001-2011 Nyíregyháza, 2001. április
3 Bevezető: A Széchenyi Terv keretében az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának támogatására meghirdetett pályázathoz kapcsolódóan Nyíregyháza Megyei Jogú Városnak is rendelkeznie kell a képviselő testület által elfogadott lakóépület felújítási programmal, amelynek tartalmaznia kell a településen jelentkező felújítási igény nagyságát, jellegét, valamint az önkormányzat beavatkozási lehetőségeit. Ez a program a pályázat megjelenését követő első reakaciók alapján készült. Ezért célszerű időszakonként felülvizsgálni és a változó igényekhez igazodva korrigálni. A felújítási igényt két aspektusból kell vizsgálni. Az egyik az állagmegóvás szempontjából szükséges felújítási igény, a másik a fedezettel bíró felújítási igény. A panelépület felújításnak kiterjedt szakirodalma van. Az alkalmazható technológiák széles választékban kidolgozottak. A kereskedelemben a szükséges anyagok beszerezhetők. A szakipari cégek felkészültsége munkájuk minősége megfelel az elvárásoknak. A felújítások kivitelezésének ez nem lehet akadálya. A sikeres épület-felújítási program megvalósításának kulcsa a lakástulajdonosok elhatározásán múlik. Az elhatározáshoz szükséges motivációk közül néhány: -az elérhető energia-költség megtakarítás -komfort érzet jelentős javulása -a felújítás értéknövelő hatása Az elhatározást gátló, fékező momentumok: -A társasházi közösség érdekeinek egyeztetése -saját erő rész biztosítása, hitelképesség, stb -szervező, bonyolító személy kiválasztása 1. Iparszerű technológiával épült lakás állomány összetétele: (1) 1.1.Kisblokkos technológiával épült lakótelepek Ssz. - Városrész - Építés éve - Épület ek száma - (db) - Lakások száma - (db) 1. Árpád u. 1958-62 2 112 2. Deák F. u. 1963 1 36 3. Északi krt. 60-1963 1960-68 24 804 4. Stadion u. és környéke 1965 17 498 5. Jósa A. u. 1965 1 56 6. Népkert u. 1960 1 24 7. Szarvas u. 1963-65 2 42 8. Toldi u. 1960 3 168 9. Tompa M. u. 1963-65 2 160 10. Vécsey u. 1964 3 128 - Megjegy zés 11. Petőfi u. 1964-66 4 154 nagyblokkos Ö s s z e s e n : 60 2182
4 (2) 1.2 Alagútzsalus technológiával épített lakóépületek Ssz. Városrész Építés éve Épületek száma (db) Lakások száma (db) 1. Őz-köz és környéke 1970-72 2 161 2. Ferenc krt. 1970-72 6 266 3. Széna tér és környéke 1973-75 7 492 4. Rákóczi u. 1978-79 2 106 5. Kossuth u. 1978-80 9 514 6. Vasvári P. u. 1982 4 127 7. Kodály Z. u. 1983 1 120 8. Ady E. u. 1985 2 88 9. Erdő sor 1986-88 3 170 Ö s s z e s e n : 36 2044 Megjegyzés (3) 1.3 Paneles technológiával épített lakóépületek Ssz. Városrész Építés éve Épületek száma (db) Lakások száma (db) Megjegyzés 1. Jósaváros 1977 50 3292 I.generációs 2. Ferenc krt. 1978 4 348 II.generációs 3. Érkerti lakótelep 1979-82 31 1618 II.generációs 4. Újvárosi lakótelep 1982-85 24 1784 II.generációs 5. Vasvári P. utca 1982-84 9 270 II.generációs 6. Dohány u. 1985-86 3 90 II.generációs 7. Korányi F. u. 1985 10 160 II.generációs 8. Ujvárosi II/A. 1986-88 12 1132 II.generációs Ö s s z e s e n : 143 8694 (a) 1.4 F Ő Ö S S Z E S Í T Ő M e g n e v e z é s Épületek száma Lakások száma (db) (db) Kisblokkos technológiával épült lakótelepek 60 2182 Alagútzsalus technológiával épített 36 2044 lakóépületek Paneles technológiával épített lakóépületek 143 8694 M i n d ö s s z e s e n : 239 12920
5 2. 2. Többlakásos magántulajdonú épületek felújítása (Átvett részletek A Nyíregyházi Lakáshelyzet Elemzése címü tanulmányból. Készítette: Városkutatás Kft. Bp. 1999 december ) II. A magántulajdonú állomány felújítása nem tartozik közvetlenül az önkormányzat felelősségi körébe. Az önkormányzati ingatlankezelő szervezet sem tartja a felújítási problémát akutnak Nyíregyházán a házak kedvező korösszetétele, és a magáncégek által megalapozottan végzett kezelési tevékenység miatt. Ugyancsak nem érzékelik az önkormányzati szakemberek a lakótelepek szociális összetételének kedvezőtlen változását sem. Ennek ellenére vannak nyugtalanító jelek, amelyek a sürgős beavatkozás irányába hatnak. A többlakásos magántulajdoni állomány súlya a lakásállományon belül becslésünk szerint körülbelül 42-45%. Állapotának meghatározására sajnos nagyon kevés lehetőségünk van. Átfogó állapotfelmérésre nem került sor. A műszaki állapotra tehát csak a korösszetételből tudunk következtetni. Az állomány korösszetétele kedvező, más városokkal összehasonlítva lényegesen fiatalabb. - A többlakásos állomány korösszetétele Eredendően társasházi lakások Lakásszövetkezeti épületben Önkormányzat i bérlakások Egyéb közületek és szövetkezete k -1899 112-281 16 1900-1919 92-316 35 1920-1944 75-304 57 1945-1959 31 11 494 42 1960-1969 990 837 1489 497 1970-1979 3754 2353 2645 399 1980-1989 4387 1043 1553 162 1990-1998 1498-43 - Forrás: 1990 Népszámlálás, Kiegészítő forrás: Lakásstatisztikai Évkönyv 1990-1998 A számok lakott lakásokat jelölnek Az 1990-es népszámlálás még a privatizáció előtt készült. Azóta eladásra került 5500-5900 lakás az önkormányzat és egyéb szervezetek részéről, azoknak pontos korösszetétele azonban nem ismert számunkra, így a többlakásos állomány korösszetétele megállapítható, de a pusztán magántulajdonúé nem tökéletesen. A táblázatból kitűnik, hogy ugyan fiatal az állomány, de feltűnően nagy a 60-as, 70- es években épült lakások aránya. Igaz tehát, hogy az állomány fiatal, de nem igaz, hogy ezért kevésbé szorulna felújításra. A 60-as, 70-es évek házainak legtöbb műszaki megoldása a tömegtermelés miatt gyengébb mint akárcsak a háború előtti vagy főleg a 80-as évek megoldásai. A 60-as 70-es években ipari technológiával épült házakban a tetőszigetelések 15-20, az alapvezetékek 25-30, a felszálló vezetékek 30-35 év után teljes cserére szorulnak, nem beszélve a felvonókról, a szellőző rendszerről, az elektromos vezetékekről. E mellett akuttá válnak a fűtési rendszerrel kapcsolatos problémák.
6 Körülbelül 16.000 távfűtött lakás található a lakótelepeken, amelyekből 9600 körüli a nagypaneles technológiával készült lakások száma. Az önkormányzat is felismerte a fűtési és szigetelési rendszerek problémáját, ezért ennek megoldására már vannak sikeres programok. A német hitel bevonása a felújítás finanszírozásába szintén felmerült mint lehetőség. Legnagyobb figyelmet azonban a kisebb összegből relatíve nagy megtakarítást eredményező távfűtés korszerűsítés kapott ( Nyitás program ). A távfűtés helyzete - jövedelmezőség, erőmű állapota, önkormányzati elfogadottság - általánosságban stabilabb mint más városokban. Erre a helyzetre alapozva vállalhatta fel a távhőszolgáltató az önkormányzat támogatása mellett már közel 4000 lakás szekunder rendszerének korszerűsítését. A program sikeresnek mondható, hiszen jelenleg négyszeres a túljelentkezés miközben a tulajdonosoknak anyagi áldozatot kell vállalniuk - 1350 Ft/radiátor, plusz a radiátorok lecserélése, ha szükséges - amely ugyan lényegesen kisebb, mint a tényleges ráfordítás. A város stratégiája tehát láthatóan az, hogy megerősítse pozíciójában a távfűtési rendszert, és megakadályozza a más városokban már észlelhető leválási folyamatot. A távhő rendszer szekunder oldali korszerűsítése szerencsés esetben végig vihető a város teljes távfűtött lakásállományán. A megvalósítás azonban komoly költségeket jelent. A korszerűsítés költségeinek lakossági hátralékát, a tényleges költségek és a lakosságtól beszedhető hozzájárulás közti különbséget a távhő vállalatnak - esetleg az önkormányzattal karöltve - kell előteremtenie. A megszűnő Központi Környezetvédelmi Alap támogatása helyett tehát új forrásokat kell keresni. A fűtési rendszerrel kapcsolatos felújítási problémák azonban csak egy részét alkotják a felújítási szükségletnek, és mégcsak nem is a legégetőbb részét. A működtetést biztosító felújítások szintén jelentkeznek, ráadásul a teljes lakásállomány negyedénél körülbelül egyidőben. E mellett azonban kimutatható, hogy a városban nagyon magas a hátralékkal rendelkező háztartások aránya - 8-10.000 háztartás, amelyből 6.500-8.000 háztartás a saját tulajdonában lakik. Amikor tehát egyidőben jelentkezik a felújítási igény, akkor kerül felszínre az a feszültség, ami a szükséges felújítások és a fizetőképesség között adódik. Ezt a veszélyt valamelyest növeli az a tény, hogy az alacsonyabb fizetőképességű, privatizált lakások tulajdonosainak épületei többnyire 1980 előtt épültek, míg a tehetősebb, eredendően magántulajdoni lakást vásárló tulajdonosok jelentősebb része 1980 után épült házban lakik. Tehát a magántulajdonosi szféra legszegényebb rétegének birtokában van a legsürgősebben felújítandó épületállomány. Hosszabb távon nem csak a távfűtött lakások energia fogyasztását kell szem előtt tartani, hanem a gázzal fűtött házakét, lakásokét is. A következő 4-5 év során az európai árképzéshez való alkalmazkodás miatt a háztartási gáz ára 100%-kal nőhet. E mellett tény, hogy a legrosszabbul hőszigetelt épületek országos szinten a családi házak. Amikor tehát a műszaki probléma találkozik a kiadások drasztikus emelkedésével, akkor újabb krízis várható az alacsony fizetőképességű családi ház tulajdonosok részéről. A város keresi ezért a felújítások megvalósíthatóságának lehetőségeit, amelyek között a tetőtér beépítés is számba jött. Ebben a konstrukcióban - teljesen vállalkozói alapon - a tetőtér vételi árából kisebb felújítási munkák mellett a homlokzatot is hőszigetelik. Van több épület, ahol a korszerűsítés megtörtént kis lakásszámú, alacsony beépítésű, szövetkezeti tulajdonú házak ezek. A tetőtér beépítéssel
7 kombinált felújítás egy nagyon jó kezdeményezés, megvannak azonban a megvalósíthatósági korlátai. Piaci korlátokat jelenthet a magasabb házakra épült lakások eladhatósága, szabályozási nehézségeket okozhat a megfelelő számú parkolóhely hiánya, szervezési problémákat vethet fel a társasházi tulajdon szövetkezetitől nagyon eltérő hitelezési, döntéshozatali szerkezete. Az önkormányzat ebbe a folyamatba a magán vállalkozásokkal együttműködő, technikai, szabályozási segítséget nyújtó szereplőként léphet be. Az ehhez hasonló kezdeményezésekre azért is szükség van, mert a magántulajdonosok a saját erejükből nem képesek - vagy nem akarják - a felújítás terheit vállalni. (A Kelet-Saxum Kft. felmérése szerint a megkérdezettek 70%-a nem vállalná az energia megtakarítást eredményező felújítás költségét. Az is valószínű azonban, hogy a valóságban ez a 70% nem csak az alacsony jövedelműeket, hanem a kooperálni nem akarókat is lefedi.) Az önkormányzati lakáspolitikának szükségszerűen építenie kell a központi támogatásokra, és ha célként tűzi ki azok maximalizálását, akkor alaposan át kell alakítani a jelenlegi lakáspolitikai súlypontokat. Nagyobb hangsúlyt kaphatnak a beruházás jellegű kiadások (magántulajdonosok lakásvásárlása, építése, korszerűsítése, önkormányzati lakásállomány bővítése) és kisebbet a fenntartás jellegűek (önkormányzati bérlakás állomány fenntartása, lakásfenntartási támogatás). Nyíregyháza esetében ez hatalmas gondokat okozhat, hiszen a szegény családok nagy aránya miatt a lakásfenntartási támogatás a városban rendszeresen nagy összegű kiadást jelent, nem beszélve az önkormányzati lakásállomány fenntartásáról. Az önkormányzat megválaszthatja, hogy a támogatásaiban a felújításokat, bővítéseket, modernizálásokat támogatja inkább vagy a lakásforgalmat az új vagy használt lakás vásárlásának segítésével. Tekintetbe véve, hogy Nyíregyházán a lakások mennyisége megfelelő, a lakásépítések üteme sokkal jobb az országos átlagnál, ezért valószínű, hogy a korszerűsítések támogatása és a használt lakás vásárlás révén a mobilitás növelése lehetne kiemelten hangsúlyos feladat. Ugyancsak fontos cél lehet kormányzati részfinanszírozás mellett az önkormányzati lakásállomány növelése. Az építéssel szemben a használt lakás forgalom támogatása azért is kiemelt cél lehet, mert az új lakások építését és vásárlását az állam az önkormányzatoktól függetlenül támogatja. A családok számára nagyon jelentős kamattámogatás lép életbe az új lakás építésére vagy vásárlására felvett bankkölcsönökhöz kapcsolódóan. (Ezt figyelembe véve azt kell meggondolnia az önkormányzatnak, hogy adjon-e támogatást a fiatal házasoknak új lakás építéséhez vagy vásárlásához, hiszen két forrásból támogatást kapva a megvalósítás esélyei nagyon megnőnek. A kétszeri támogatás azonban politikailag nehezen elfogadtatható.) A használt lakás forgalomnál azonban figyelembe kell venni, hogy ha az önkormányzati támogatás nem elég célzott, hanem kisebb összegeket sok helyre oszt el, akkor mennyivel növekedik meg a tranzakciók száma, és ez milyen hatással lehet a lakásárakra. Jelenleg az éves lakástranzakciók száma Nyíregyházán 3000-3500-ra tehető. Ha az önkormányzat a maximális állami támogatást lehívja, és a rendelkezésére álló körülbelül 550 millió forint 2/3-át a használt lakás forgalomra zúdítja, akkor átlag 0,8 millió forint támogatás/tranzakció esetén körülbelül 450-nel növelheti a tranzakciók számát. Ez a nagyságrend valószínűleg nem elegendő ahhoz, hogy látványos hatása legyen a lakásárakra.
8 Az önkormányzatnak tehát egyensúlyozna kell az új célrendszer és a város szociális adottságaiból következő tennivalók között. Ennek az egyensúlyozásnak egy előremutató stratégiája, ha az eddig passzív támogatásként adott összegeket a kormányzati társfinanszírozás mellett átváltják aktív beruházássá. Tehát nem a lakás fenntartását kell támogatni, hanem javítani az állagát, csökkenteni a költségeit úgy, hogy azok olcsóbban fenntarthatóak legyenek. Másik lehetőség, hogy az önkormányzat előteremti azokat a pótlólagos forrásokat, amelyek kiegészítik az önrészt, és lehetővé teszik a szociális támogatásoknak a fenntartását a beruházási támogatások kihasználása mellett. Ennek érdekében elképzelhető a lakóingatlanok adójának kivetése, de csak akkor ha megfelelő számú közepes vagy nagy értékű ingatlan található a településen, és azok tulajdonosai bizonyíthatóan legalább közepes jövedelműek. Az ingatlanadó kivetése ugyanis akkor nem rentábilis, ha túl magas a kivételek, az adókötelezettséggel nem terheltek aránya. 2.1 A lakásépítés és a támogatási rendszer kapcsolata A jelenleg érvényben lévő központi lakástámogatási rendszer egyik alapvető problémája az, hogy azokat a családokat is új lakás építésére vagy vásárlására ösztönözi, kényszeríti, akik anyagi, jövedelmi szempontból kedvezőbb lakásmegoldást találhatnak a másodlagos lakáspiacon. 1. 2.2 A magántulajdonú többlakásos épületek felújításának alapstratégiája Nem lehet sok konkrétumot tudni a magántulajdonú állomány állapotáról, de a közvetett jelek arra utalnak, hogy rövidesen egyszerre jelentkező, tömeges felújítási problémák várhatóak. Az önkormányzatnak fel kell mérnie - legalább véletlenszerűen kiválasztott házak hozzávetőleges állapotfelmérésével, hogy a szükséges felújítások mennyire haladnak előre a magántulajdonú épületeknél. Ha érzékelhető a problémák halmozódása, amelynek megvan a lehetősége rövid távon, akkor be kell avatkoznia, mert a magántulajdonú állomány leromlása az önkormányzati lakások iránti igényt növelheti meg, nem beszélve a műszakilag, ezért szociálisan is leszakadó épületek, területek szlömösödéséről. A felújításokon belül különös figyelmet kell fordítani a lakáskiadásokban csökkenést jelentő, megtakarítást eredményező felújításokra. Nyíregyházán nem a lakások mennyisége a kulcskérdés, hanem a lakások fenntarthatósága. Az önkormányzatnak tehát nem annyira az építés elősegítésében, mint a létező lakásállomány modernizálásában kell segítséget nyújtania. Ennek része a már elindított Nyitás program, amelynek bővítését javasoljuk a kisebb hőszigetelési munkák irányába. A távfűtött lakások mérésének és a nyílászárók hőszigetelésének megoldása drasztikusan képes csökkenteni a távfűtés költségeit. Mindkét beruházás átlagosan 4-5 év alatt megtérül. A felújítások támogatása nem annyira anyagi, mint szervezési forrásokat igényel. Kétféle állami támogatás van a rendszerben, amelyekkel az önkormányzatnak meg kell tanulnia élni.
Ezeket a 12/2001. (I.31.)sz. Korm. rendelet tartalmazza. - 5.. lakásépítési kedvezmény ( szocpol ) csak új lakás vásárlására vagy építésére minimum 1 lakószobával való bővítésre 50% ( félszocpol ) - 13.. kiegészítő kamattámogatás (kb 7-8%-os kamat) csak új lakás vásárlásra vagy építésre Korszerűsítésre, komfortfokozat növelésére, hőszigetelésre nem adható. 9 Mindkét támogatási forma tehát megfizethető törlesztő részleteket eredményez, azonban a társasházak a banki követelmények - bírálat, fedezet - miatt nagyon nehezen juthatnak hitelhez. Az önkormányzatnak tehát a hitelképesség megteremtésében kell segítséget nyújtania kezesség vállaláson keresztül. E mellett az önkormányzat szerepet játszhat a felújítások szervezésében - lakógyűléseken való jelenlét és javaslattétel - állapotfelmérések készítésében, a közös képviselők felújítási ismereteinek bővítésében. (Ezen feladatok első látásra érthetetlennek tűnik, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felújítás elsősorban tudati és nem pénzügyi kérdés.) Az épületek műszaki állapotán túl középtávon azt is vizsgálni kell, hogy nem alakulnak-e ki szociálisan szlömösödő területek. A fizikai leromlás ennek csak az egyik dimenziója, a lakásérték csökkenésből adódó lakosságcsere, a szegénység koncentrálódása, területi elszigeteltsége további tényezők. Az ilyen szegénytelepeket nagyon nehéz felszámolni ha egyszer már kialakultak. Sokkal könnyebb kezelni, amíg még a lakosságcsere nem történt meg. Ezért kell most kiemelt figyelemmel kísérni a magántulajdonú lakóépületek felújítási folyamatát, hogy a szükséges felújítások elvégzésében ne alakuljanak ki látványos lemaradások. 2. A felújítási igény műszaki jellemzése a) Műszaki feladatok, igények Nyíregyházán az iparosított technológiával készült épületek életkora meghaladja a 20-30 évet, néhány esetben már közelít a 40 év felé. Mivel akkoriban egyszerre több épületet, nagy tömegben és rövid határidővel építettek, ebből eredendően a kivitelezés során több hiba is adódott, amit a mai napig meggyőzően nem orvosoltak. Ezen okok és az előbb említett három évtizedes életkor miatt az épületek felújításra szorulnak, amely felújítási feladatok négy fő csoportba osztályozhatóak: Csapadékvíz elleni tetőszigetelés cseréje. Külső nyílászárók cseréje. Külső homlokzat hőszigetelése. Belső épületgépészeti rendszer cseréje.
10 3.1.1 Csapadékvíz elleni tetőszigetelés cseréje Két csoportra bontható. Az első csoportba azon épületek sorolhatóak, melyek csak csapadékvíz elleni tetőszigetelés cserét igényelnek. A másik csoportba azon épületek sorolhatóak, melyeken a csapadékvíz elleni tetőszigetelést is és a tetőszigetelés alatti hőszigetelést is cserélni kell, mivel a mai hőtechnikai szabványoknak már nem felel meg vagy azért mert nem elég a vastagságuk, vagy azért mert olyan anyagokból készültek, amelyek az eltelt közel három évtized alatt elöregedtek és az építéskor meglévő műszaki, hőtechnikai tulajdonságaik leromlottak. 3.1.2 Külső nyílászárók cseréje Ezen iparosított technológiájú épületekben alkalmazott nyílászárók több mint 90 %-a a mai kor hőtechnikai szabványainak és követelményeinek nem felelnek meg, ezért az épületen fajlagosan itt jelentkezik a legnagyobb hőveszteség, valamint az időjárási viszontagságokban sem olyan ellenállóak, mint a mai külső nyílászáró típusok. 3.1.3 Külső homlokzat hőszigetelése Több szempont szerint is osztályozható ez a felújítási igény. A panelos technológiával készült épületeknél két csoportra bonthatók. Az un. első generációs panelházaknál az egész homlokzat külső újra-hőszigetelése szükséges, mivel az itt korábban felhasznált hőszigetelő anyagok az idő múlásával vizet kaptak, illetve öregedési, zsugorodási folyamaton mennek keresztül, ami következtében jelentősen romlott a hőszigetelő képességük. A másik csoportba az un. második generációs panelházak tartoznak, amelyeknél egy esetleges panelhézag szigetelés elegendő lehet, hogy a mai kor hőtechnikai követelményeinek megfeleljenek. A blokkos technológiával készült épületeket mindenképpen teljes felületen le kell hőszigetelni, mivel a mai hőtechnikai szabványoknak nem felelnek meg, valamint magas a hőveszteség a homlokzatokon. Alagútzsalus technológiával készült épületeknél, amennyiben már korszerűbb technológiával (pl. DRYVIT) készült a homlokzati hőszigetelése, csak javításokra van szükség, illetve az ablakok cseréjénél célszerű a nem megfelelő minőségű parapet falakat kicserélni. Végezetül megjegyezhető, hogy esztétikai szempontból is előnyös lehet bármelyik iparosított technológiával készült épületnél a homlokzat teljes felületű hőszigetelése. 3.1.4 Belső épületgépészeti rendszerek cseréje Itt is elmondható, hogy az elmúlt közel 30 év nyomott hagyott a gépészeti rendszereken. A szabványok jelentősen változtak, az akkor használatos anyagok, technológiák elavultak, elöregedettek, valamint a szakszerűtlen üzemeltetés és az általános karbantartások elmaradása miatt bekövetkeztek rendszerhibák, mely okok
11 miatt a gépészeti rendszerek (fűtés, vízellátás- csatornázás, elektromos hálózat, szellőztető rendszer) cseréje indokolt. Összegzésként elmondható, hogy jelenleg a felújítási igényt még csak becsülni tudjuk, mert pontos értékeket csak az adott egy-egy épület szakszerű felmérésével lehet megadni a szolgáltatók és a szakági tervezők alkotta csoport bevonásával. 4. A felújítási igény becslése: Előzetes becslések alapján az egy lakásra jutó terhek teljeskörü felújítás esetén elérik a 800.000-1.200.000,- Ft-ot is. A főösszesítőben megadott lakásszámra felszorozva elérheti a: 15,5 Mrd forintot. Ebből az önkormányzati szerepvállalás mértéke kb: 5,2 Mrd forintot Az előzetes érdeklődések alapján a program első két évében a lakásonkénti saját erő és így az önkormányzati támogatás értéke 200-250 ezer forintra várható. A program első két évében mintegy 150 lakás felújítása várható és ehhez rendelkezünk elegendő fedezettel. 5. Az Önkormányzat beavatkozási lehetőségei: 5.1 Támogatási rendszer kidolgozása Kapcsolódva a Széchenyi Terv kiírásához az Önkormányzat elkészítette az önkormányzati támogatás nyújtásának szabályozását célzó helyi rendeletet. Ez nevezetesen a 8/2001.(III.1.) számú Lakáscélú helyi támogatásokról szóló önkormányzati rendelet. A rendelet lakásonként 400.000,- Ft összeget jelöl meg maximálisan adható támogatásként. A támogatás odaítélését a Város üzemeltetési Bizottság hatáskörébe utalta. Ugyancsak a Bizottság dönt a támogatás lakástulajdonosonkénti összetételéről vagyis a vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes kölcsön arányáról. A lakástulajdonosok saját erő részének átvállalását szociális rászorultsági alapon is ki kellene dolgozni. Ezt az összeget azonban már a korábban elindított lakástámogatási rendszer módosításával a Szociális és Lakásügyi Bizottság ítélné meg. 5.2 Az Önkormányzati támogatás forrása: Az Önkormányzat a 2001 évi költségvetésében 10.000 eft-ot különített el az iparszerű technológiával épült lakások felújításának támogatására. A 2002 évi költségvetésben további 20.000 eft-ot irányzott elő támogatásra. A támogatás másodlagos forrása a kamatmentes kölcsönök visszafizetése során felhalmozódó tőke, amely ismételten felhasználható. További forrásként igénybe vehető a lakás alap visszapótlási kötelezettség terhére elszámolt összegek. A tervezett támogatási keret kimerülése esetén évközben tervmódosítással egyéb források átcsoportosításával lehetséges.
12 5.3 A program működtetése hosszú távon: Az Önkormányzat 2001-2002 évi költségvetésébe beállított támogatásra szánt összegek nagysága alapján ez a két év a lakóház felújítás kísérleti időszakának tekinthető. A tömeges felújítási igény jelentkezése a későbbi időszakban várható. Ezek okai: - A társasházak felújítási alap képzése minimális volt, szinte a közös helységek festését valamint a tető vízszigetelését célozta meg. A A kettős támogatási rendszer ösztönözni fogja a lakástulajdonosokat a célzott takarékosságra, illetve más források bevonását a lakás energiatakarékos felújítására. - A lakástulajdonosok jövedelmi viszonyai nem tették lehetővé nagyobb léptékű felújítás betervezését. A gazdasági növekedés eredményeként várhatóan egyre több lakástulajdonos számára felvállalható teher lesz a lakás energia-megtakarítást célzó felújítása. - Főleg a nagyobb lakásszámú épületek esetében a szociális rászorúltsági alapon történő támogatás gyakorlatának bevezetésére és nagyobb mértékü alkalmazására lesz szükség. 6. Egyéb lehetőségek: A lakóház-felújítási program megvalósításának támogatásához további szolgáltatások kapcsolódnak: - A NYÍRTÁVHŐ Kft. vállalja, hogy a hőveszteség feltárására thermo-viziós kamerával felvételeket készít az épületekről. Távhővel ellátott épületek esetén díjmentesen, más fűtésű épületek esetében mérsékelt díjért. A felvételek kiértékelésével meghatározhatók a szigetelési hibák pontos helye. Igy az optimális beavatkozás pontosabban tervezhető. - A lakástulajdonosok segítésére a NYÍRTÁVHŐ Kft. hőszigetelésben jártas szakcéget bízott meg. A tanácsadás ingyenes, míg a tervezés kedvezményes díjon vehető igénybe. - Az Épületfenntartási K+F Alapitvány szervezésében és üzemeltetésében egy számítógépes tervtár működik. A felújitási tervekhez szükséges panel épület dokumentációk beszerezhetők. Nyíregyháza, 2001.április