A Dunastratégia és a mezőgazdaság Dr. Jánossy László Králl Attila III. Országos Agrárfórum Kecel, 2011. február 4.
A Duna-régió stratégia és a mezőgazdaság 2
A Duna-vízgyűjtő felszíni és felszín alatti vizei 3
Védett területek a Duna vízgyűjtőjén 4
Közös víz közös felelősség 5
A Duna Regionális Stratégia Környezeti, társadalmi és gazdasági területeket érintő, makro-régiót érintő, komplex fejlesztési stratégia, és ennek részét képező cselekvési terv - Európai Bizottság 2010. december 8-án elfogadta - tagországi jóváhagyás, ill. megvalósítás 2011 első félévtől várható - integrált megközelítés a tervezésben, megvalósításban - nem jelent uniós szinten új finaszírozási, új jogi avagy új intézményi eszközöket, struktúrákat jobb kihasználást, rendszerek harmonizálását ösztönzi. 6
A Duna Regionális Stratégia 4 fő terület / pillér 1. közlekedés, szállítmányozás, energiaügyek 2. környezetvédelem, környezeti kockázatok csökkentése 3. gazdasági-társadalmi kibillenések/egyenlőtlenségek kezelése 4. biztonság, a (szervezett) bűnözés visszaszorítása a mezőgazdálkodás több területhez is kapcsolódik, bár a cselekvési tervben csak érintőlegesen szerepel leginkább a 2. pillérben 7
2. pillér környezetvédelem a Duna régióban Elsődleges szempontok: - vízminőség helyreállítása, fenntartása - környezeti kockázatok kezelése - biodiverzitás, tájak, talaj- és levegőminőség megóvása Lehetséges konkrét(abb) célkitűzések: - Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervben rögzített környezeti célok elérése - tápanyagterhelés csökkentése (Fekete-tenger miatt is!) - árvízkockázati kezelési tervek - Natura 2000 fenntartási/gazdálkodási tervek elkészítése 8
Megválaszolandó kérdések mezőgazdasági szempontból: 1. Milyen gazdálkodási gyakorlat, ill. művelési formák járulnak hozzá a Duna Régió Stratégia célkitűzéseinek megvalósításához? 2. Milyen alapvetések vezethetők le a stratégiából és a kapcsolódó egyéb irányelvekből (természetvédelmi irányelvek, víz keretirányelv, a formálódó talaj-irányelv, nitrátirányelv...) a mezőgazdálkodás, halászat, halgazdálkodás, erdőgazdálkodás számára? 3. Ehhez rendelkezésre állnak-e emberi és egyéb erőforrások? 9
JNOI Duna ökológiai szolgáltatásai Műhelykonferencia 2010. október 20. - Duna hajózhatóság: kitűzés, navigáció, hajózóút módosítás, kisebb hajók - Miniszteri rendeletmódosítás, túl szigorú feltételek - Ivóvízbázis, ártéri élővilág és történelmi értékek megőrzése - Megtartani az ökológiai szolgáltatások egyensúlyát egy-ügyűség elkerülése 10
Ökoszisztéma-szolgáltatások 11
A Duna ökológiai szolgáltatásai 12
A Duna ökológiai szolgáltatásai 13
Milyen (mező)gazdálkodási gyakorlat járul hozzá a vázolt célok eléréséhez? ❿ családi gazdaságok, kis és közepes gazdálkodók erősítése, helyzetbe hozása: földhöz juttatás, jogi akadályok lebontása, piaci lehetőségek, speciális pénzügyi lehetőségek biztosítása ❿ tájkímélő, extenzív gyakorlat tápanyag-bepótlás és vegyszerhasználat csökkentése ennek ösztönző támogatása, az ellentétes gyakorlattal szemben ❿ lokalizáció helyi tradíciók, helyi erőforrások, helyi értékesítés ❿ fajták egykori diverzitásának in situ újrateremtése ❿ egykori változatos fenntartható haszonvételi formák újrafelfedezése ❿ folyamatos erdőborításra való át(vissza)állás árvízvédelmi megfontolásokból is 14
Nem csak a Duna-stratégia miatt! Globális, de EU és helyi szintre is legyűrűző, egymásba oltott krízisek közepette élünk. Figyelem! Ezek a bajok nem jönnek már itt vannak (a teljesség igénye nélkül) - klímaváltozás mérséklés és adaptáció - energiaválság helyettesítők és spórolás - élelmiszerválság többet vagy jobbat? - ivóvízválság a mezőgazdaság a legnagyobb felhasználó világszerte - gazdasági válság és egyéb értékválságok 15
Egykori és mai haszonvételek a Duna-mentén 16
Egykori és mai haszonvételek a Duna-mentén Indokolt lenne tehát településenként elvégezni a biodiverzitás kihasználására kialakult hagyományos gazdálkodás és életforma történeti elemzését, hogy ennek ismeretében lehessen tanácsot adni az ott élő közösség jövendőbeli életének kialakításához természetes, vagy természetközeli ökoszisztémák és a hozzájuk kötődő hagyományos gazdálkodási módok hosszú távon csak akkor őrizhetők meg, ha egymáshoz kapcsolódásuk is biztosított egy ökológiailag kellően stabil táj keretében Andrásfalvy Bertalan 17
Régi-új tájhasználat: alkalmazkodó gyümölcsészet Fenntartható közösségek JNOI-program keretében ❿ a táj ökológiai adottságaihoz igazított gyümölcstermesztés ❿ kihalóban lévő helyi, akár falu-specifikus fajták felélesztése ❿ az ehhez kapcsolódó tudás és szellemi tőke megőrzése, újrateremtése ❿ kapcsolódó hagyományok, gasztronómia ❿ önellátáshoz való hozzájárulás Reményteli, hogy egyre több ilyen kezdeményezés van! 18
Régi-új tájhasználat: alkalmazkodó gyümölcsészet 19
KAP-reform és tájkímélő gazdálkodás A Duna-stratégia külön erőforrásokat nem biztosít az abban leírt környezeti célkitűzések megvalósítására ebben a különböző agrárökológiai programok (Natura 2000 kompenzáció, AKG, EKV, nem termelő beruházások, stb ) finanszírozására alapoz. Ehhez az szükséges, hogy legalább ezek az előírások és kompenzációk valóban a tájkímélő, fenntartható (kemikália-mentes, mozaikos, extenzív) irányba mozdítsák a gazdálkodást minél nagyobb területeken. Sajnos ez nem mondható el általánosan lásd az ÚMVP időközi jelentése 20
JNOI - ajánlások a 2013-2020-as KAP reform- és zöldítési folyamataihoz - Élelmiszer-kilométerek csökkentése, illetve a szubszidiaritás elvének alkalmazása az élelmiszertermelésben és értékesítésben; - élelmiszerdiverzitás és szezonalitás érvényesítése a piacokon. - A támogatási rendszerek kidolgozása során a közösségi forrásokból közösségi célok támogatása elv átfogó alkalmazása. - A támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzési, illetve monitoring rendszer ne csupán a kifizetések szabályos kivitelezését értékelje, de alkalmas legyen a környezettel, és a biodiverzitással kapcsolatos közösségi célok megvalósulásának folyamatos mérésére. - A KAP célrendszerében külön kiemelt témaként jelenjék meg a termőtalajok védelme. - Kerüljön sor a biomassza felhasználás, illetve a bioüzemanyagtermelés jelenlegi és várható hatásainak átfogó elemzésére. - A természeti tőke, a biológiai sokféleség és az agrobiodiverzitás regenerációjának és karbantartásának biztosítása. 21
Árvízvédelmi kitekintés fogynak a hegyeket borító erdők, és egyre nagyobb a vizet be nem fogadó, beépített, útburkolattal ellátott terület. A kisebb patakok, vízfolyások útját is lerövidítették, és sok esetben betonágyban kényszerítették. A veszély továbbra is csak növekedni fog, ezért a gátak magasítását tervezik. Minél magasabbak lesznek a gátak, annál nagyobb gondot jelent majd a belvizek és kisebb vízfolyások vizének átemelése a folyómederbe a szivattyúzás költségei több millió forintba kerülnek naponta. Nyilvánvaló, hogy ez a vízkezelés zsákutcába jutott. Andrásfalvy Bertalan 22
JNOI-állásfoglalások és projektek a témában - Duna hajózhatósága - Fenntarthatóság előörsei - Gyümölcsészet 23
Köszönöm a figyelmet! dr. Jánossy László janossy@obh.hu +36 1 475 7324