Fûtéskorszerûsített panelépületek fûtési energiafogyasztása és költségosztása Krémer Péter 1 Bevezetés Sikeres ÖKO-pályázat után, 2010 nyarán sor került az Õrmezõi Ifjúsági Lakásfenntartó Szövetkezethez (Budapest, XI. kerület, honlap: http://igmandi.fw.hu ) tartozó nyolc, mintegy 30 évvel ezelõtt épült, négyemeletes panelépület fûtésének korszerûsítésére. Az egyes fûtési felszállókat strangszabályozóval látták el, a radiátorokra termosztatikus radiátorszelepeket és rádiófrekvenciásan távleolvasható költségosztókat szereltek fel. A fogyasztásarányos szétosztásra való áttérés bevezetéseként, a költségosztással megbízott Calorsys Kft. a 2010. október-decemberi idõszakra próbaelszámolást készített, amelyben minden lakásra kiszámították, mennyit kellett volna fizetni a fûtésért fogyasztásarányos szétosztás esetén. Itt azonnal felmerült a légköbméter fogyasztás arány meghatározásának kérdése, és a fûtés szempontjából elõnytelen fekvésû lakások korrekciójának nagysága, amiben a lakóközösségnek kellett volna döntést hoznia. Megalapozottan dönteni csak arról lehet, amit ismerünk, itt pedig az egyes épületek, lakástípusok fûtési energiaszükségletérõl, hõtechnikai viselkedésérõl szinte semmit sem tudtunk. Így fogalmazódott meg egy elõzetes felmérési, illetve számszerû elemzési igény az egyes épületek fûtési energiafelhasználásáról, a fûtés szempontjából elõnyös és elõnytelen fekvésû lakástípusok fûtési energiaszükségletérõl, a felosztási arány és a fekvési korrekciók hõdíjra gyakorolt hatásáról. A továbbiakban a rendelkezésre álló, 2010. 10-12. havi, 3 hónapos idõszakra kapott eredmények bemutatására és rövid értékelésére kerül sor. Munkaeszközként egy olyan Excel táblázat szolgált, amelyben minden épület valamennyi lakásának összes radiátorához rendelhetõ faktorizált vonalegység rögzítésre került, a helyiségek fekvése szerinti (földszint, 4. emelet, északi fal, két külsõ fal) korrekciókkal paraméterezve. A légtérfogat fogyasztás költségarányt és a korrekciókat kívülrõl változtatva, így különféle hatásvizsgálatokat lehet végezni (Például: mekkora lesz az egyes lakástípusok fajlagos hõdíja közötti eltérés különféle költségarányok és korrekciók esetén?) Az idõközben megjelent 104/ 2011. (VI. 29.) Korm. rendelet tételesen meghatározza az alkalmaz- 7 ható korrekciók nagyságát, ezáltal 6 elejét veszi a lakók közötti esetleges vitáknak, 5 nézeteltéréseknek. Az elemzéshez szükséges fogyasztásarányos, faktorizált vonalegység adatokat a Calorsys Kft, míg az épületek hõközpontjainak fûtési energiafelhasználási adatait a Fõtáv Zrt. biztosította, ezáltal lehetõvé téve az ÖKO fûtéskorszerûsítés elsõ fûtési idény utáni számszerû értékelését is. 1. A vizsgált épületek A vizsgálat tárgyát az 1. ábra mûholdas ábrarészén látható nyolc, nagyjából párhuzamos fekvésû, ÉÉK DDNY tájolású, 6 szintes (a magasföldszint alatt fûtetlen pince, illetve garázsszint is található), négyemeletes panelépület képezte. Fûtésük a 2010 nyarán sorra került korszerûsítés után egycsöves, felsõelosztású, átkötõszakaszos rendszerû, termosztatikus radiátorszelepekkel és strangszabályozókkal ellátott, az 1. ábra jobb oldalának megfelelõen. Az épületek közül egy 7 lépcsõházas (az épületrészek között 3 dilatációs réssel) hét pedig 4 lépcsõházas (a két épületrész közötti dilatációs réssel). Struktúrájuk a következõ oldalon lévõ 2. ábrán látható. Valamennyi épület saját Fõtáv hõközponttal rendelkezik; a fûtési hõdíjakat eddig a fûtött légtér arányában osztották szét. 2. Az épületek fûtési energiafogyasztása A következõ oldalon bemutatott 1. táblázat és az adataiból szerkesztett 3. ábra az egyes épületek fûtési energiafelhasználása közötti eltéréseket mutatja. Mivel a lakások magassága egységesen 2,65 m körüli, az értékeléseknél elég volt a fûtött alapterületekkel számolni. A faktorizált vonalegységek sorban a költségosztókból kiolvasott, utána az egyes radiátorok felületével, paramétereivel faktorizált vonal- értékek összegei szerepelnek. Fekvési korrekciók itt nincsenek figyelembe véve. A kiinduló adatokat a Calorsys Kft. biztosította. A takarékosabb és kevésbé takarékos épületek közötti eltérés kisebb, mint 15%. 4 8 2 fûtési költségosztó termosztatikus radiátorszelep 1 A szerzõ okl. villamosmérnök 3 1 A vizsgált épületek mûholdfelvétele 1. ábra hõközpont elõremenõ visszatérõ A fûtési rendszer 30 Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/11. szám
7 lépcsõházas épület három dilatációs réssel 4 lépcsõházas épület egy dilatációs réssel 2. ábra. A vizsgált épületek struktúrája 1. táblázat. Az épületek fûtési energiafelhasználása 2010. 10.-12 hónapban és eltérése az átlagtól 3. ábra. Az egyes épületek fûtési energia-felhasználása [MJ/m 2 ] A 4. ábrán látható diagram két további jellemzõt is ábrázol: az egységnyi fûtött felületre, valamint az 1 GJ fûtési energiára esõ faktorizált vonalegységek száma közötti eltérések szintén az egyes épületekben lakók hõfogyasztási szokásaira, viselkedésbeni eltéréseire utalnak. 4. ábra. Az egységnyi fûtött felületre és az 1 GJ fûtési energiára esõ faktorizált vonalegységek száma Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/11. szám 31
3. A fajlagos hõdíjak lakástípusonként A vizsgálat célja a fûtés szempontjából kedvezõ és kedvezõtlen fekvésû lakások felderítése volt, kitérve arra is, hogyan alakulnak a lakások fajlagos hõdíjai a fekvési korrekciók változtatása esetén. A minél általánosabb következtetések levonása érdekében itt célszerû volt a 8 épület összes lakását együtt kezelni, olyan módon, mintha a 8 épület hõközpontjainak együttes fûtési energiáját kellene szétosztani a 445 lakás között. Az egyes épületetek lakásai az alábbi csoportokba sorolhatók (5. ábra): 67 m 2 (kék), szélsõ fekvésû lakások, 6 db fûtési felszállóval; 64m 2 (sárga), közbülsõ fekvésû lakások, 5 db fûtési felszállóval; 55m 2 (barna), közbülsõ fekvésû lakások, 4 db fûtési felszállóval; 50m 2 (lila), közbülsõ, D-DNY-i fekvésû lakások, 4 db fûtési felszállóval; 55d és 53d jelû (zöld), dilatációs fal melletti 55 és 53 m 2 -es lakások, 5 fûtési felszállóval. 67 m 2 64 m 2 55 m 2 A 2. táblázat, valamint a következõ oldalon lévõ 6. ábra mutatja ezen lakástípusok egységnyi fûtött területre esõ bruttó (ÁFA = 5%) hõdíjának 3 havi (2010. 10.-12. hó) átlagértékeit korrekciók nélkül, valamint a feltüntetett, rendelet szerinti fekvési korrekciók alkalmazása esetén. A költségfelosztás 40%-ban terület- (fûtött légtérfogat) arányosan, 60%-ban pedig a költségosztókkal mért hõfogyasztás arányában készült. A táblázat és diagramok egyértelmûen mutatják, hogy a fûtési energiafogyasztás szempontjából legkedvezõbb fekvésûek a 3. emeleti, 50 m 2 -es lakások, legkedvezõtlenebb fekvésûek a földszinti, 67 m 2 -es lakások. A várakozással ellentétben a lapostetõs, 4. emeleti lakások a felsõ elosztású fûtési rendszer miatt inkább a kedvezõ kategóriába sorolhatók. A rendelet szerint ilyen esetekben a legfelsõ emeleti korrekciók nem alkalmazhatók, így itt a korrekció értéke 0. Az alsó diagramon jól megfigyelhetõ a korrekció hatása: a rendelet szerinti 10% korrekció mintegy 6%-kal csökkenti a földszinti lakások hõdíját, természetesen az elõnyösebb fekvésû lakások rovására. Az összes fûtési energia (4 882 GJ), és az összes bruttó hõdíj (15,733 mft) közben nem változik, csak a szétosztási arányokban jönnek létre eltolódások. 4. A költségarány hatása a fûtési hõdíjra A már említett, 104/2011. (VI. 29.) számú Kormányrendelet 17/E. (1) bekezdése szerint: Ha a tulajdonosi közösség fûtési költségmegosztók alkalmazásáról döntött, akkor az elszámolási idõszakban igénybe vett fûtési hõmennyiségnek legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át az épületrészek fûtött légtérfogata arányában, a 53d fennmaradó részét fogyasztásarányosan, a fûtési költségmegosztók leolvasott adatai- dilatációs rés nak alapulvételével és azoknak a 6. mellékletben meghatáro- 50 m 2 55d 5. ábra. A lakástípusok (radiátorokat piros színnel jelöltük) 2. táblázat. A fajlagos hõdíjak lakástípusonként 32 Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/11. szám
6. ábra. A fajlagos hõdíjak [Ft/m 2 ] diagramja lakástípusonként (felül) és eltérés az átlagtól (alul) zott korrekciós tényezõkkel történõ módosításával számított értékei arányában kell az épületrészek között felosztani. A fogyasztásarányos hányad épületrészekre történõ felosztásának számítása során az egyes épületrészekre figyelembe vett fajlagos fûtési hõfelhasználás nem lehet nagyobb a felhasználási hely fajlagos fûtési hõfelhasználása 2,5-szeresénél. A rendelet tehát ad egy alsó és felsõ korlátot, amelyen belül a lakóközösség szabadon dönthet. A realitásokat leginkább megközelítõ költségarány kialakításához célszerû végiggondolni (megbecsülni, számszerûen meghatározni), milyen arányban keletkeznek olyan méretlen hõfogyasztások a fûtési rendszerben, amelyeket a lakók közvetlenül nem tudnak befolyásolni, viszont ellenértéküket a közösségnek együttesen kell kifizetnie. Az ilyen nem mért hõfogyasztásokat a légtérfogat-arányosan szétosztandó hányadhoz célszerû sorolni. Példa: Becslés a jelen esetre A fûtött lépcsõházak légtér-aránya az összes fûtött légtérhez képest: 10% A lakáson belüli fûtési csövek felületének részaránya az összes radiátorfelülethez képest: 25% A felszállók egyéb hõveszteségeinek aránya, hõközponton belül: 5% Összesen 40% adódik, ami legalább 40%-os légtérarányos felosztási hányadot tesz indokolttá. A 3. táblázat, és a hozzá tartozó diagram (7. ábra) megmutatja, mekkora változás várható az egyes lakástípusok fajlagos (1 fûtött m 2 -re esõ) hõdíjában, ha a 40%-os légtéraránytól +/-10%-kal eltérünk (lásd a következõ oldalon). A hatás természetesen a szélsõséges (elõnyös, elõnytelen) fekvésû lakásoknál lesz a legnagyobb. Az elõnyös fekvésû lakások minél nagyobb hõfogyasztási arány, míg az elõnytelen fekvésûek minél nagyobb légtér arány mellett járnak jobban. 5. A fekvési korrekciók hatása a fûtési hõdíjra Miután a közben megjelent rendelet a kérdést egyértelmûen szabályozza, a 4. táblázat eredményei és a belõle készített 8. ábra inkább csak illusztrációk. A kedvezõtlen fekvésû lakások közül a korrekció leginkább a földszinti lakások hõdíját csökkenti, de kisebb javulás látható a szélsõ fekvésû, 67 m 2 -es, és a dilatációs rések melletti 53d és 55d lakástípusoknál is. Ezt a kedvezményt a többi lakás dobja össze ; az összes hõdíj változatlan. 6. ÖKO fûtéskorszerûsítés eredményeinek értékelése Miután homlokzat- és födémszigetelésre, valamint általános nyílászáró cserére az épületeknél még nem került sor, az ÖKO fûtéskorszerûsítés által eredményezett energia-megtakarítás tisztán és jól értékelhetõ. Az átmeneti ingadozások kiszûrése céljából az értékelés a Fõtávtól 5 évre visszamenõleg bekért fûtési energia adatok alapján történt. Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében Fõtáv a havonta mért adatokat a külsõ hõmérséklettel, valamint a fûtött napok számával korrigálta. A következõ oldalon látható 5. táblázat és a 9. ábra már az ilyen szempont- Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/11. szám 33
3. táblázat. A költségarány hatása a fajlagos hõdíjra (a rendelet szerinti korrekciókkal) 7. ábra. Változás a 40%-os légtérfogat-arányhoz képest 4. táblázat. A fekvési korrekciók hatása a fajlagos hõdíjra (a légtérfogat-arányos költségarány 40%) 8. ábra. A fekvési korrekciók hatását szemléltetõ diagram ból azonos szintre hozott, egymással összehasonlítható adatokat értékeli, illetve mutatja be. A korábbi éveket tekintve, a fûtési hõfogyasztás viszonylag kiegyenlített. Az ingadozás az épületek szintjén sem haladja meg a 6%-ot, összességében pedig 0,5%-on belül van. Az utolsó, 2010/2011-es fûtési idényben mutatkozó, átlagosan 21,3%-os energiacsökkenés így mindenképpen szignifikáns. Összességében ez 3.071 GJ, forintban kifejezve pedig mintegy 10 millió forint. 34 Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/11. szám
5. táblázat. Az ÖKO fûtéskorszerûsítés eredményeinek értékelése 9. ábra. A korrigált fûtési energia változása az elõzõ évhez képest Ha a megtakarított hõdíjhoz hozzáadjuk a minden hónapban jelentkezõ, 10% alapdíj-kedvezménybõl származó megtakarítást, és ezt összevetjük a korszerûsítés lakók által finanszírozandó önrészével, átlagosan 2,5 év megtérülési idõt kapunk. Az ÖKO fûtéskorszerûsítés során a radiátorokra felszerelt elemek típusai, a teljesség kedvéért: Termosztatikus radiátorszelepek: Honeywell V2050 + T6000 Thera-3 termosztát Rádiófrekvenciás költségosztók: QVEDIS WalkBy WHE465Z típus Összefoglalás, célkitûzés A fajlagos hõfogyasztási adatok összehasonlításánál (6. ábra) egyértelmûen látszik, hogy az egyes lakástípusok átlagértékei közötti viszonylag nagy, mintegy 40%-os eltérések az épületek jelenlegi rossz hõszigeteltsége miatt keletkeznek. Mivel az egyes adatoszlopok mögött mindig 8 épület 80 100 db, azonos fekvésû lakásának átlagértékei állnak, itt a lakók egyedi hõfogyasztási szokásai (takarékos, pazarló, üresen álló lakás elzárt radiátorokkal stb.) még nem tükrözõdnek, hiszen ezek is átlagolódnak, vagyis kiegyenlítõdnek. Ez utóbbi figyelembe vétele az egyes lakások fajlagos hõdíjai közötti különbségeket nyilvánvalóan tovább fogja emelni. Az épületek jelenlegi rossz hõszigeteltségébõl eredõ állapoton csak további, energia-megtakarítást célzó beruházásokkal lehet lényegesen javítani. Ezáltal az egyes lakások fekvésébõl eredõ, az ott lakók által nem befolyásolható hõveszteségek csökkenni fognak, így egyre inkább az egyedi hõfogyasztási szokásokból eredõ eltérések fognak dominálni a fizetendõ hõdíjban. Az épületek homlokzatszigetelése, a pincefödém hõszigetelése, a komplett nyílászárócsere jelentõsen csökkenteni fogja a 67 m 2 -es szélsõ lakások, a dilatációs rések melletti lakások, vagy a felsõelosztású fûtés miatt egyébként is roszszul járó földszinti lakások jelenlegi hõveszteségeit is. Ezzel kapcsolatos jó hír, hogy a Lakásszövetkezet épületei már itt is pályázatot nyertek (ZBR Klímabarát Otthon, Panel Alprogram), így a felsorolt munkák, átalakítások hamarosan megkezdõdhetnek. Ezek befejezõdése után talán célszerû lesz egy újabb analitikus értékelés Köszönetnyilvánítás Jelen cikk szerzõje köszönetét nyilvánítja acalorsys Magyarország Kft.-nek, különösen Rózsa Ferenc ügyvezetõnek és Imre Gizellának, a rádiófrekvenciásan kiolvasott, faktorizált vonalegység-adatok átadásáért, afõtáv Zrt.-nek, különösen Némethi Balázs rendszerirányítási csoportvezetõnek, az épületek visszamenõleges fûtési energiafogyasztási adatainak kigyûjtéséért és átadásáért. Magyar Épületgépészet, LX. évfolyam, 2011/11. szám 35