FIGYELMEZTETÉS: Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a Tájékoztatóval kapcsolatosan a Kibocsátó, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a Forgalmazó felelőssége nem egyetemleges.a Kibocsátó kevesebb, mint egy éve működik, ezért nem rendelkezik lezárt pénzügyi évvel és auditált éves beszámolóval, ezt meghaladóan a Kibocsátó időlegesen a saját tőkéjét meghaladó mértékben fektethet részvényekbe, összességében a Kibocsátó részvényeibe befektetés kockázata az elérhető magas hozammal arányos, így a Tpt. 38. (4) alapján a részvény forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül. A jegyzés sikertelensége esetén a már kibocsátott 95.000,- db törzsrészvény technikai bevezetésére a jelen Tájékoztató alapján nem kerül sor. A Tájékoztatóban foglaltakért a teljes felelősséget a Kibocsátó viseli. ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ Amely Összevont Tájékoztató tartalmazza az ALTERA Nyrt. újonnan kibocsátásra kerülő, minimum 200.000 darab, maximum 1.250.000,- darab, egyenként 1000 forint névértékű, névre szóló, dematerializált törzsrészvénye nyilvános forgalomba hozataláról és legalább 295.000 darab, legfeljebb 1.345.000,- darab egyenként 1000 Ft névértékű, névre szóló dematerializált törzsrészvényének a Budapesti Értéktőzsde Részvény Szekciójának Részvények B kategóriába történő bevezetéséhez a Tpt. 21. (1) bekezdésében és a 26. (4) bekezdésében előírt két Tájékoztató egységes szerkezetű szövegét, a hatályos 2004. április 29-i 809/2004 EK bizottsági rendeletben előírt tartalommal. Forgalmazó: Jogi Tanácsadó: Dr. Loósz Tamás Ügyvédi Iroda A jegyzéshez és a szabályozott piacra bevezetéshez készített Összevont Tájékoztató közzétételét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete H-KE-III-720/2012. számú határozatában 2012.12.15-én engedélyezte. 2012. november 29. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 A. szakasz - Bevezetés és figyelmeztetések... 6 B. szakasz A Kibocsátó... 6 C. szakasz Az Értékpapírok... 8 D. szakasz Kockázatok...12 E. szakasz Ajánlattétel...21 2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK...25 2.1. Politikai és gazdasági jellegű kockázati tényezők...25 2.2. Iparágra jellemző kockázatok...25 2.2.1. Kulcsfontosságú vezetők és alkalmazottak elvesztésének kockázata...26 2.2.2. Adókockázat...26 2.2.3. Értékelésből eredő kockázat...26 2.2.4. A Befektetési eszközökből fakadó kockázatok...26 2.3. A részvényre és a részvénybefektetésre jellemző kockázatok...26 2.3.1. A részvénypiac kockázata...26 2.3.2. Árfolyamváltozás kockázata...27 2.3.3. Likviditási kockázat...27 2.3.4. Osztalékfizetés kockázata...27 2.3.5. Kereskedés kockázata...27 2.3.6. A részvények szabad átruházása korlátozásának kockázata...27 2.3.7. Adózási szabályok változásának kockázata...28 2.3.8. Felvásárlás és Kivezetés kockázata...28 2.4. Az értékpapír értékesítésének kockázata...28 2.4.1. A kibocsátás a Tpt. szerint a szokásosnál eltérő kockázatú...28 2.4.2. A részvényjegyzés a harmadik munkanapot követően lezárható...29 2.5. Kibocsátóval kapcsolatos további kockázatok...29 2.5.1. Befektetési célpontokkal kapcsolatos csőd,- ill. felszámolási kockázat...29 2.5.2. Likviditási kockázat...29 2.5.3. A Kibocsátó megszüntetése...29 2.5.4. Határidős ügyletek kockázata...29 2.5.5. Deviza kockázat...30 2.5.6. Részvénypiaci kockázat...30 2.5.7. Infláció illetve kamatszint csökkenése miatti kockázat...30 2.5.8. Származtatott ügyletekből adódó kockázatok...30 2.5.9. Nyilvános forgalomba hozatal sikertelenségének a kockázata...30 2.5.10. Nyilvános forgalomba hozatal további kockázatai...31 2.5.11. Cégbírósági bejegyzés elhúzódásának a kockázata...31 2.5.12. Hibás, vagy megkésett közzététel kockázata...31 2.5.13. Informatikai kockázat...31 2.5.14. Bevezetés elmaradásának kockázata...31 2.5.15. Árfolyamváltozás kockázata...32 2.5.16. A szavazatelsőbbségi részvényekben foglalt kockázat...32 3. FELELŐS SZEMÉLYEK...32 4. BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK...33 5. KIEMELT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK...33 6. NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATAL...33 6.1. Kulcsfontosságú információk...33 6.1.1. A nyilvános forgalomba hozatal a szokásostól eltérő kockázatú. 34 6.1.2. Az ajánlattétel okai és a bevételek felhasználása...34 6.2. A forgalomba hozandó/bevezetendő értékpapírokra vonatkozó információk...34 6.2.1. A forgalomba hozatalra és bevezetésre kerülő értékpapírok fajtája és osztálya...34 6.2.2. Az értékpapírok kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok...34 6.2.3. A részvények előállítása, típusa és fajtája...35 6.2.4. A kibocsátás pénzneme...35 ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 2
6.2.5. A részvényekhez kapcsolódó jogok...35 6.2.6. Nyilatkozat azokról a határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján a részvényeket előállították és/vagy kibocsátották, illetve a jövőben előállítják és/vagy kibocsátják....37 6.2.7. A részvények kibocsátásának várható időpontja...38 6.2.9. A részvényekkel kapcsolatos kötelező átvételi ajánlat és/vagy kiszorítási és/vagy kényszereladási rendelkezések...38 6.2.10. Az előző pénzügyi évben vagy a folyó pénzügyi évben a Kibocsátó saját tőkéjére vonatkozó nyilvános vételi ajánlat...38 6.2.11. A részvényekből származó jövedelem forrásadója, tájékoztatás arról, hogy a Kibocsátó vállalja-e a felelősséget a forrásadó levonásával kapcsolatban...38 7. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI...39 7.1. A nyilvánosan forgalomba hozható részvény mennyiség.. 39 7.2. A lehetséges részvényjegyzők köre...40 7.3. Jegyzési időszak...40 7.4. Jegyzési helyek listája...41 7.5. A jegyzés feltételei...42 7.5.1. Dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámla....42 7.5.2. Részvényjegyzési ív kitöltése, (cégszerű) aláírása...42 7.5.3. Részvényjegyzés ellenértékének megfizetése...43 7.5.4. Aluljegyzés, a jegyzés érvénytelensége...43 7.5.5. Jegyzési garanciavállalás...44 7.5.6. Túljegyzés, allokáció...44 7.5.7. Elállási jog...44 7.5.8. Értesülés a jegyzés eredményéről...44 7.5.9. A részvények jóváírása a jegyzők értékpapírszámláin...45 7.5.10. Kifizetési ügynökök és letétkezelők...45 8. A RÉSZVÉNYEK NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALÁVAL ÉS TŐZSDEI BEVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK...46 9. TŐZSDEI BEVEZETÉS ÉS KERESKEDÉS...46 9.1. Tőzsdei bevezetés...46 9.2. Stabilizáció...47 10. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA...47 10.1. A Kibocsátó története, kialakulása...47 10.2. Társasági jogi információk...47 10.3. Befektetések...49 10.4. A Kibocsátó által követett felelős vállaltirányítási gyakorlat...49 11. AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÁTTEKINTÉSE...49 11.1. ALTERA Hibrid Modell...49 11.1.1. Célcsoport...50 11.1.2. Küldetés, stratégia...50 11.1.3. Alapelvek...51 11.2. A Kibocsátó befektetési politikája, termékstruktúra, főtevékenység...51 11.2.1. A Kibocsátó eszközallokációja...52 11.2.2. Stratégiák...52 11. 3. Főbb piacok...54 11.4. A Kibocsátó vezetésének megállapításai a versenyhelyzettel kapcsolatban...54 11.5. Kockázatkezelés, döntéshozók, biztosítékok...55 11.5.1. Tőkeáttétel...55 11.5.2. Likviditás...55 11.5.3. Diverzifikáció...55 11.5.4. Partnerkockázat...56 11.5.5. A portfóliók lehetséges elemei...56 11.5.6. Az egyes befektetési eszközök minimális, maximális és tervezett aránya...56 11.5.7. Befektetési korlátok...57 11.5.8. A kölcsönzés és terhelhetőség szabályai...57 ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 3
11.5.9. Likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya, a felvett hitelre vonatkozó szabályok...58 11.5.10. A befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatása...58 11.5.11. A portfólió egyes elemei értékelésének szabályai...59 11.5.12. Felelősségbiztosítás...61 12. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS...62 13. TÁRGYI ESZKÖZÖK...62 14. A KIBOCSÁTÓ VEZETÉSÉNEK ELEMZÉSE AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉGRŐL ÉS A PÉNZÜGYI HELYZETRŐL...62 14.1. A gazdálkodás és a vagyoni, pénzügyi helyzet összefoglaló adatai...62 14.2. Árbevétel...63 14.3. Nyilatkozat a működő tőkéről...63 14.4. Pénzforgalom - Cash flow...63 15. TŐKÉSÍTÉS ÉS ELADÓSODOTTSÁG...63 16. TRENDEK...64 16.1. Kilátások, növekedési lehetőségek...64 17. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK...64 17.1. Igazgatóság...65 17.2. Felügyelőbizottság...67 17.3. Audit Bizottság...68 17.3.1. Az Audit Bizottság hatásköre:...68 17.4. Javadalmazás és juttatások...68 17.5. Nyilatkozatok az összeférhetetlenségről...69 17.5.1. Családi kapcsolatok...71 17.5.2. Részvényesekkel kötött megállapodás...71 17.6. Testületi tagsággal kapcsolatos gyakorlat...72 18. FŐ RÉSZVÉNYESEK...72 19. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOKKAL FOLYTATOTT ÜGYLETEK...76 20. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK...76 21. OSZTALÉKPOLITIKA...76 22. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK...77 23. ADÓZÁS...77 23.1. A Részvényekhez kapcsolódó adózási kérdések...77 23.2. A legfontosabb adózási szabályok belföldi magánszemély befektetők esetén...78 23.3. Külföldi magánszemélyek adózása...81 23.3.1. Árfolyamnyereség...82 23.3.2. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem...82 23.3.3. Osztalék...82 23.4. Belföldi székhelyű társaságok adózása...82 23.4.1. Árfolyamnyereség...82 23.4.2. Osztalék...82 23.5. Külföldi székhelyű társaságok adózása...83 23.5.1. Árfolyamnyereség...83 23.5.2. Osztalék...83 24. A MAGYAR ÉRTÉKPAPÍRPIAC...83 24.1. A Tőkepiaci törvény...83 24.2. Befolyásszerzés nyilvánosan működő részvénytársaságban...83 24.3. A Tájékoztatóra vonatkozó szabályozás...86 25. FELHÍGULÁS...90 26. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK...90 26.1. Részvénytőke bemutatása...90 26.2. A Kibocsátó alapszabályának ismertetése...91 26.2.1. A Kibocsátó cégneve és székhelye...91 26.2.2. A Kibocsátó tevékenysége és időtartama...91 26.2.3. A részvényekhez kapcsolódó jogok:...92 26.2.4. Közgyűlés, szavazatok...93 26.2.5. Alaptőke emelés, alaptőke csökkentés...94 ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 4
26.2.6. Hirdetmények...95 26.2.7. Egyéb rendelkezések...95 27. A SZOKÁSOS ÜZLETMENETEN KÍVÜLI LÉNYEGES SZERZŐDÉSEK...96 28. HARMADIK SZEMÉLYTŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK...96 29. EGYÉB KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK...97 30. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK...98 31. A TÁJÉKOZTATÓBAN SZEREPLŐ FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA...98 32. KERESZTHIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE... 101 33. MELLÉKLETEK... 120 ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 5
1. ÖSSZEFOGLALÓ A. szakasz - Bevezetés és figyelmeztetések Elem 1. ÖSSZEFOGLALÓ A.1. Az Összefoglaló a Tájékoztató bevezetőjének tekintendő és a Tájékoztató fejezeteiben szereplő információkon alapul, ezen fejezetekkel, illetve a Tájékoztató Mellékleteiben bemutatott pénzügyi beszámolókkal együtt értelmezendő. A Részvényekbe befektetni szándékozók számára elengedhetetlen a jelen Tájékoztató egészének alapos áttanulmányozása és mérlegelése. Befektetési döntéseik meghozatalakor a Befektetőknek jelen Tájékoztatóban foglaltakon túl a befektetés kockázatait és előnyeit maguknak kell mérlegelniük. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a Tájékoztatóval kapcsolatosan a Kibocsátó, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó a felelőssége nem egyetemleges, A Kibocsátó kevesebb, mint egy éve működik, ezért nem rendelkezik lezárt pénzügyi évvel és auditált éves beszámolóval, ezt meghaladóan a Kibocsátó időlegesen a saját tőkéjét meghaladó mértékben fektethet részvényekbe, így a Tpt. 38. (4) alapján ezért a Részvény forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül. A Tájékozatóban foglaltakért a teljes felelősséget kizárólag a Kibocsátó viseli. Ha a Tájékoztatóval kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a magyar jogszabályok alapján a Tájékoztatóval kapcsolatban a bírósági eljárás megindítását megelőzően a felmerülő fordítási költségeket a felperes befektetőnek kell viselnie. B. szakasz A Kibocsátó Elem B.1. B.2. Alapinformációk a Kibocsátóról Az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A Kibocsátó székhelye: 1068 Budapest, Benczúr utca 43. II/3.; jogi formája nyilvánosan működő részvénytársaság, nyilvántartja a magyar társasági jog szabályai szerint a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága;cégjegyzékszáma: 01-10-047350) B.3. A Kibocsátó főtevékenysége: TEAOR 08 6420 Vagyonkezelés (holding). A Kibocsátó azoknak a kis és középbefektetőknek nyújthat kiváló befektetési lehetőséget, akik a reálgazdasági sokkok, és a középtávú fellendülés nélküli időszakokban is szeretnének a kockázatmentesnek tekintett hozamok feletti teljesítményt elérni, ugyanakkor magasabb kockázatviselő képességgel és magasabb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek. Az ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 6
B.4.a. B.5. B.6. általuk preferált befektetési időtáv minimum 3, akár 5 év feletti időtartam, de szükség esetén szeretnék nyitva hagyni a lehetőséget a befektetés eladására, amit a részvények bevezetését követően a Budapesti Értéktőzsdén tehetnek majd meg. A Kibocsátó úgy látja, hogy az elkövetkezendő 10 évben a fejlett piacok gazdaságában nem várható fellendülés, sőt számos országnak a GDP csökkenésével, az állampolgárok életszínvonalának csökkenésével kell szembesülnie. Az OECD országok nagy része nyomasztó államadósság teher miatt mind a költségvetési deficitek csökkentését, az elsődleges pozitív egyenleg kialakítását kell elérnie, amely a reálgazdaságra természetszerűleg visszafogó hatást gyakorol. Eközben a növekvő államadósság kockázatok az állampapír hozamokat felfelé nyomják, ami tovább nehezíti az adósság újrafinanszírozását. A helyzetre a monetáris politika oldaláról is bekövetkezhet egyfajta reakció. A pénznyomtatás, illetve a kvantitatív könnyítés esetleges újabb hullámai komoly inflációt generálhatnak, amely által az államadósságok relatív nagysága lecsökkenhet. A válság folytatódásának ezen forgatókönyve miatt önmagában a fix kamatozású eszközök vásárlása sem jelent biztosítékot a túlélésre. A globális gazdaság tekintetében a Kibocsátó ennél optimistább. Úgy gondoljuk, hogy a feltörekvő piacok súlyának növekedési tendenciája fennmarad, sőt a fejlett világ lassulása miatt ennek üteme még fokozódik is. Számos olyan vállalat van, amelynek árbevétele globális szinten is jelentős, így a fejlett országok gyenge fogyasztói és beruházási keresletét bőven ellensúlyozzák az elsősorban Ázsiában, és Latin-Amerikában lévő gazdaságok. Ezen folyamatok összessége egy szétváló, de globális szinten lényegesen el nem mozduló részvényárfolyamokat jelentő évtized lehet. Az ALTERA ezen folyamatok mellett, az allokációs stratégiája, illetve a megfelelő eszközválasztás mellett érdemi eredményeket érhet el. Nem értelmezhető! A Kibocsátóban 5%-ot elérő, vagy meghaladó részesedéssel rendelkezők: Szavazat tulajdoni arány Venczel Gábor 5161 db 5.16% 5.16% Szilágyi Lászlóné és további magánszemélyek, Szilágyi László (an.: Vareca Margit), Szilágyi László (an.: Antal Erika), Szilágyi Gergely,Szilágyi Tamás közös tulajdonában 5000db 5% 5% Salamon Béla 5000 db 5% 5% Szemes Árpád 5000 db 5% 5% Mercer Ltd. 22650 db 22,65% 22,65% Gablini Gábor 5000 db 5% 5% Nagy Imre 15000 db 15% 15% ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 7
Dr. Kőrös Attila 5000 db 5% 5% A Kibocsátó főrészvényesei megkülönbözetett szavazati joggal nem rendelkeznek. A Kibocsátó feletti ellenőrzés: Nem értelmezhető! B.7. 2012.01.13.-2012.05.31. Összefoglaló pénzügyi adatok Ezer Forintban PÉNZÜGYI MŰVELETEK 5811 EREDMÉNYE (Vagyonkezelési tevékenység) RÁFORDÍTÁSOK 1816 ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY 3995 ADÓFIZETÉSI 400 KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNY 3595 MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 3595 SAJÁT TŐKE 203595 A mai napig a Kibocsátó pénzügyi helyzetében nem történt lényeges változás A Kibocsátó kilátásai szempontjából nem történtek jelentős hátrányos változások. B.8. B.9. B.10. B.11. A Kibocsátó kereskedelmi helyzetében a korábbi pénzügyi információkkal lefedett időszak óta nincsenek lényeges változások. Nem értelmezhető! Nem értelmezhető! Nem értelmezhető! Nem értelmezhető! C. szakasz Az Értékpapírok C. Értékpapírok C.1. névre szóló, dematerializált C sorozatú törzsrészvény. A Jegyzésben érintett részvénysorozat ISIN kódja HU0000115308. C.2. Magyar Forint (HUF) C.3. A Kibocsátó jelenleg 2500 db dematerializált, névre szóló osztalék,- és 2500 db dematerializált, névre szóló szavazatelsőbbségi részvénnyel, valamint 95.000,- db, dematerializált, névre szóló törzsrészvénnyel rendelkezik, melyek mindegyike 1000 Ft névértékű és melyek ellenértékét teljes egészében befizették a Kibocsátó javára. C.4. A részvényekhez kapcsolódó jogok Osztalékjogok A részvényest a Kibocsátónak az irányadó jogszabályok szerint felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényei névértékére jutó arányos hányada (osztalék) illeti ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 8
meg. A közgyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg, az Igazgatóság javaslatára határoz. A részvényest megillető osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként is teljesítésre kerülhet. Osztalékra az jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. A Kibocsátó köteles az Ex-kupon nap (Ex-kupon napnak a Budapesti Értéktőzsde Zrt. mindenkori szabályzataiban ekként meghatározott fogalmat kell tekinteni) előtt 2 (kettő) tőzsdenappal nyilvánosságra hozni az osztalék végleges mértékét. Az Ex-kupon nap legkorábban az esedékes osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő 3. (harmadik) tőzsdenap lehet. Az osztalékhoz való jog annak esedékességétől számított 5 (öt) év elteltével évül el. A Kibocsátó a saját részvényre nem fizet osztalékot, az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe. Az osztalék az évi rendes közgyűlés megtartásakor válik esedékessé oly módon, hogy az osztalék kifizetés kezdési időpontjáról rendelkező közgyűlési határozat kelte és az osztalékfizetés kezdési időpontja között legalább 10 (tíz) munkanapnak kell eltelnie. A Kibocsátó az osztalékot kizárólag banki átutalással fizeti ki. A Kibocsátó a banki átutalást a részvényes (közös képviselő) vagy az általa megjelölt személy(ek) részére teljesíti a részvényes által megjelölt bankszámlára vagy ügyfélszámlára. Az osztalék után a Kibocsátót kamatfizetési kötelezettség nem terheli. A Kibocsátó Közgyűlése két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban a Gt.-ben foglalt feltételekkel - osztalékelőleg fizetéséről határozhat. Az osztalékelőleg fizetésére az osztalék kifizetésére vonatkozó szabályok a Gt. szerinti eltérésekkel megfelelően irányadók. Szavazati jogok Egy törzsrészvény egy szavazatra jogosít. Elsőbbségi jog az azonos osztályú értékpapírok jegyzésekor A Kibocsátó alaptőkéjének pénzbeli hozzájárulás útján történő (nyilvános vagy zártkörű) felemelése esetén a Kibocsátó részvényeseit ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket, majd az átváltoztatható és velük együtt egy sorban a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait, ebben a sorrendben jegyzési-, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg. A Kibocsátó Igazgatósága az alaptőke pénzbeli hozzájárulás ellenében történő felemeléséről szóló döntést követő 2 (kettő) ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 9
munkanapon belül a Kibocsátó hirdetményi helyein tájékoztatja a részvényeseket a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről, a jegyezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló 15 (tizenöt) napos időszak kezdő és zárónapjáról. A Kibocsátó a részvényes ez irányú, elektronikus levélben közölt kérése esetén, a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának feltételeiről elektronikus levélben is tájékoztatást ad. Amennyiben a jogosultak írásbeli nyilatkozata alapján, az átvenni vállalt részvények száma meghaladja a tervezett alaptőke-emelés során forgalomba hozandó új részvények számát, az új részvények átvételére részesedésük arányában - először az elsőbbségi jogukkal élni kívánó részvényesek, majd az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosai ebben a sorrendben jogosultak. Tört szám esetén tehát ha az összeg egy részvény névértékét nem teszi ki a részvényeket a tulajdoni arányok nagyságának csökkenő sorrendjében, és a jogosultság törvényi sorrendisége alapján kell elosztani. Ha a jogosult az elsőbbségi jogra vonatkozó nyilatkozatát elmulasztja megtenni, vagy azt nem a megadott határidőn belül nyújtja be, az Igazgatóság úgy tekinti, hogy elsőbbségi jogával nem kíván élni. Amennyiben az alaptőke felemelése új részvények zártkörű forgalomba hozatalával történik, és egyik erre jogosult sem él törvényi elsőbbségi jogával, vagy a beérkezett írásbeli nyilatkozatok alapján az átvenni vállalt részvények mennyisége nem éri el az alaptőke emelés tervezett mértékét, a Közgyűlés illetve az Igazgatóság jogosult kijelölni azokat a személyeket, akiket az általuk tett vételi szándéknyilatkozatuk alapján, tulajdoni részesedésük arányában feljogosít az új részvények átvételére. A Közgyűlés - az Igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján - a jegyzési -, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog gyakorlását kizárhatja. Ebben az esetben az Igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog kizárására irányuló indítvány indokait. Az Igazgatóságnak indokolásában elő kell adnia azokat az előnyöket, amelyek a jegyzési elsőbbségi jog kizárása esetén a részvénytársaságnál jelentkeznek. Egyebekben az előterjesztés tárgyalásának szabályai megegyeznek a közgyűlési előterjesztések tárgyalásának általános szabályaival. Az előterjesztés elfogadásáról a közgyűlés az elsőbbség kizárásáról szóló határozati javaslattal együtt szavaz. Az Igazgatóság a közgyűlés vonatkozó határozatát a cégbíróságnak megküldi, és egyidejűleg gondoskodik a határozat tartalmának megfelelő közlemény Cégközlönyben történő közzétételéről. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 10
Likvidációs hányadhoz való jog A Kibocsátó jogutód nélküli megszűnése esetén a Részvények tulajdonosai jogosultak a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonra a részvényeik névértékének a Kibocsátó alaptőkéjével arányos részére. Osztalékelsőbbségi jog A Kibocsátó 2500 darab 1000 Ft névértékű névre szóló dematerializált osztalékelsőbbségi részvényt bocsátott ki. Ezen részvények mindegyike egy részvénysorozatba tartozik és a Budapesti Értéktőzsdére bevezetésre nem kerül. Az osztalékelsőbbségi jogot biztosító részvényosztályba tartozó részvények a részvény tulajdonosát a törzsrészvénytől eltérő mértékű osztalékra jogosítják akként, hogy amennyiben a Kibocsátó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti adózott eredménye pozitív, úgy az osztalékelsőbbségi részvényre jutó osztalék mértéke a Kibocsátó nem konszolidált adózott eredményének 20%-a. Ezen felül a Közgyűlés által évente meghatározott osztalékalapból további osztalékra is jogosult az osztalékelsőbbségre jogosító részvény mindenkori tulajdonosa a részvény névértékével arányos módon. Szavazatelsőbbségi jog A Kibocsátó 2500 darab 1000 Ft névértékű, névre szóló elsőbbségi részvényfajtába, ezen belül szavazatelsőbbségi részvényosztályba tartozó dematerializált részvényt bocsátott ki, amely az Alapszabály 7.10. pontjában meghatározott módon szavazatelsőbbséget (vétójogot) biztosít, oly módon, hogy elsőbbségi részvényfajtába tartozó szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény a részvény névértékéhez igazodó szavazati jogot biztosítja, ennek megfelelően a Kibocsátó minden 1000 Ft névértékű, szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvényfajtába tartozó részvénye 1 szavazatra jogosít, azzal a megkötéssel, hogy Közgyűlési határozat csak a szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény igenlő szavazata mellett hozható meg. Ezen részvények mindegyike egy részvénysorozatba tartozik és a Budapesti Értéktőzsdére bevezetésre nem kerül. C.5. A jegyzés során megszerezhető, valamint a tőzsdei bevezetéssel érintett törzsrészvények szabadon átruházhatóak. C.6. A Kibocsátó 2012. július 11-én tartott közgyűlése 6/2012. (VII.11.) számú határozatban elhatározta a Kibocsátó nyilvános forgalomba hozatal útján lebonyolítandó alaptőke felemelését és a 8/2012. (VII.11.) számú határozatban a C részvénysorozatba tartozó valamennyi törzsrészvényének tőzsdei bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. A tőzsdei bevezetés várható időpontja 2012. decembere, a jegyzési eljárás lebonyolítását követően. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 11
C.7. A Kibocsátónak 2500 db osztalékelsőbbségi részvénye van, amely a következő jogokat garantálja: A Kibocsátó osztalékelsőbbségi jogot biztosító részvénysorozatba tartozó részvényei a részvény tulajdonosának a törzsrészvénytől eltérő mértékű osztalékra jogosítják akként, hogy amennyiben a Kibocsátó Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti adózott eredménye pozitív, úgy az osztalékelsőbbségi részvényre jutó osztalék mértéke a Kibocsátó nem konszolidált adózott eredményének 20%-a. Ezen felül a Közgyűlés által évente meghatározott osztalékalapból további osztalékra is jogosult az osztalékelsőbbségre jogosító részvény mindenkori tulajdonosa a részvény névértékével arányos módon. Osztalékra az jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlést megelőző tulajdonosi megfeleltetés során részvényesként kerül azonosításra, továbbá az a részvényes, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. A fentieket meghaladóan a Kibocsátónak előre meghatározott osztalékpolitikája a Tájékozató aláírásának időpontjában nincs. A Kibocsátó vezetése a rendelkezésre álló eszközök és források, valamint a beruházási, befektetési és akvizíciós lehetőségek mérlegelése után tesz javaslatot a Közgyűlés számára az adott évi eredmény felosztásáról. D. szakasz Kockázatok D. Kockázatok D.1. 1. Politikai és gazdasági jellegű kockázati tényezők 1.1. Makrogazdaság A Kibocsátó működése és eredményessége összefügg Magyarország nemzetgazdasági folyamatainak alakulásával. Amennyiben a hazai makrogazdasági helyzetben negatív változások következnek be, a gazdasági növekedés üteme csökken, a külső és belső egyensúlyi pozíciók romlanak, akkor az esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen folyamatok hatásától a Kibocsátó sem függetlenítheti magát. 1.2. Szabályozás A magyar gazdaságban az utóbbi években nem voltak ritkák a szabályozási környezet előre meg nem jósolható, váratlan változásai, a kormányzati gazdaságpolitika erőteljes fordulatai. A ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 12
gazdaságpolitika, ezen keresztül az infláció, az árfolyam-politika és a kamatkörnyezet alakulása erőteljesen befolyásolhatja a részvénybefektetések megtérülését. A gyakran változó hazai jogi szabályozási környezet is kockázatot jelent, a változások jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó üzleti tevékenységére, az elérhető adózás előtti és utáni eredményre. 1.3. Hazai és regionális politikai kockázat A Kibocsátó működésére és eredményességére a hazai és regionális politikai helyzet általában ugyan csekély befolyást gyakorol, de nem zárható ki olyan helyzet kialakulása, amely nehezíti vagy kedvezőtlen esetben akár meg is akadályozhatja a Kibocsátó zavartalan tevékenységét. 1.4. Gazdasági, szabályozási és politikai kockázatok A cél-országok - amelyekbe a Kibocsátó befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják a Kibocsátó működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek a Kibocsátó eszközeinek hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről-időre a Kibocsátó portfóliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyam politikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az eszközök értékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti. 1.5. Iparágra jellemző kockázatok 1.5.1. Kulcsfontosságú vezetők és alkalmazottak elvesztésének kockázata A Kibocsátó üzleti teljesítménye és sikere jelentős részben a Társaságot irányító vezető tisztségviselőkre épül A befektetések hozama és a kockázatok kezelése nagymértékben függ e tapasztalt szakemberek tudásától, hozzáállásától. A Kibocsátó versenyképes feltételek biztosításával igyekszik ezen kulcs szakembereket megtartani, de nincs biztosíték arra vonatkozóan, hogy egy vagy több tapasztalt szakembert nem veszít el a jövőben. 1.5.2. Adókockázat ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 13
Az adóhatóság jogosult arra, hogy átvizsgálja a társaságok adóügyeit az adott adózási évtől számított öt évig. Egy jövőbeli adóvizsgálat során nem zárható ki, hogy a Kibocsátónál számottevő kiadást jelentő megállapításokra kerülhet sor. Az iparűzési adó és a többi helyi adónem esetében nem zárható ki, hogy a jogszabályi változások miatt emelkednek az adóterhek. 1.5.3. Értékelésből eredő kockázat A Kibocsátó a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék a befektetések aktuális piaci értékeket. Előfordulhat azonban, hogy egyes értékpapírok nyilvános árfolyama forgalom hiányában régebbi, ezért az eszközök átmeneti alul- vagy felülértékeltséget mutathatnak. 1.5.4. A Befektetési eszközökből fakadó kockázatok A Kibocsátó likvid eszközei között lehetnek bankbetétek, valamint állampapírok. A bankbetétek kockázata abban rejlik, hogy a betétet elfogadó bank fizetésképtelenné válhat, amely esetben a betét megtérülése bizonytalan. A Kibocsátó betéteire nem vonatkozik állami garancia. Az állampapírok esetében elhanyagolható a vissza nem fizetés kockázata. Az állampapírok lejárat előtti eladásakor a kockázata az eladási árfolyam bizonytalansága. 1.5.5. Befektetési célpontokkal kapcsolatos csőd,- ill. felszámolási kockázat Tekintetbe kell venni, hogy a portfólióban lévő értékpapírok Kibocsátói - kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak csőd vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek -, amely a Kibocsátó portfólióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti. 1.5.6. Likviditási kockázat A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú kötvények esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat a szabad pénzeszközök befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni. A likviditás hiány a befektetésekre kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 14
1.5.7. A Kibocsátó megszüntetése A Kibocsátó működése során előfordulhat olyan kedvezőtlen szituáció, amely a Kibocsátó megszűnéséhez vezethet. Ebben az esetben a befektetők a megszűnéskori kötelezettségekkel csökkentett eszközérték rájuk eső részét kaphatják befektetésükért. 1.5.8. Határidős ügyletek kockázata A kockázatfedezeti célból megkötött az összetett pozíció vonatkozásában a lejáratkor fix hozamot biztosító - határidős pozíciók értéke lejáratig a piaci változások függvényében veszteséget mutathatnak. 1.5.9. Deviza kockázat Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet-kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az egyes devizákban kifejezett érték magyar forintra konvertálva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetőknek bizonyos esetekben a portfóliót alkotó egyedi értékpapírok devizanemei magyar forinttal szemben meghatározott árfolyam ingadozásának kockázatával kell szembenézniük. 1.5.10. Részvénypiaci kockázat A befektetések között lesznek részvények. A nemzetközi és hazai részvény-befektetésekkel kiemelkedően magas nyereséget lehet elérni, általában azonban a legkörültekintőbb elemzésekkel sem lehet biztonsággal megjósolni a részvényárfolyamok jövőbeni alakulását, időnként esetleges veszteséggel is számolni kell, amely negatívan befolyásolhatja a Kibocsátó jövedelmezőségének alakulását. 1.5.11. Infláció illetve kamatszint csökkenése miatti kockázat Mivel az értékpapír portfólióban hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is kaphatnak helyet, így az általuk nyújtott hozam jelentősen befolyásolja az elért eredményt. Ezen instrumentumok hozama azonban mindig a piaci kamatlábaktól függ, amelyek viszont részben az inflációs várakozásokkal összhangban alakulnak. A Kibocsátó értékére a kamatlábak változása kedvezőtlen hatással is lehet. 1.5.12. Származtatott ügyletekből adódó kockázatok ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 15
A Kibocsátó származtatott ügyletet befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre. A származékos ügyletek jellegüknél fogva sokkal magasabb és speciális kockázatokat hordoznak magukban, mint a tőkeáttételt nem igénylő befektetési formák. Ezen termékek likviditása rövid időn belül erősen visszaeshet, ezért előfordulhat, hogy a Kibocsátó a nyereséget nem tudja realizálni, illetve likviditási veszteséget kénytelen elkönyvelni. További kockázatot jelenthet az elszámoló árak változása, vagyis rövidtávon előfordulhat, hogy az árak nem tükrözik a piaci viszonyokat. Ezen kockázatok megfelelő befektetési technikákkal csökkenthetőek, azonban teljes mértékben ki nem zárhatók. 1.5.13. Jegyzés sikertelenségének a kockázata Előfordulhat, hogy a jegyzés során nincs a Tájékoztatóban megjelölt minimális mennyiségre sem elegendő kereslet, vagy egyéb okból a jegyzés egésze érvénytelen, sikertelen lesz. Ebben az esetben a befizetett összegek visszajárnak, de a befektető elmaradt kamatot lesz kénytelen elkönyvelni, továbbá eredeti befektetési szándéka sikertelennek minősül majd. A jegyzés sikertelensége esetén a már kibocsátott 95.000,- db törzsrészvény technikai bevezetésére a jelen Tájékoztató alapján nem kerül sor. 1.5.14. Jegyzés további kockázatai A részvényjegyzésre nyitva álló időszak a tájékoztatóban foglaltak feltételek megvalósulása esetén a harmadik munkanapot követően lezárható. Előfordulhat, hogy a tervezett részvényjegyzés ideje előtt a jegyzés lezárásra kerül, és így nem tud részvényt jegyezni az ügyfél. A részvényjegyzés során a jegyzőnek lehetősége van a részvényjegyzést követően a jegyzett részvények ellenértékének a jegyzési időszak végéig történő megfizetésére. Abban az esetben, ha a jegyző nem számol a korábbi lezárás eshetőségével, érvényesen nem tud fizetést teljesíteni, és így jegyzése teljes egészében elutasításra kerül. 1.5.15. Cégbírósági bejegyzés elhúzódásának a kockázata A jegyzés lezárultát követően a Cégbíróságnak be kell jegyezni a tőkeemelést és az újonnan kibocsátott részvények számát, illetve sorozatát. Ennek idejére a Kibocsátónak nincs befolyása, így a tőzsdei kereskedés is jó néhány hét elteltét követően indulhat meg, ami az újonnan jegyzett részvények eladását ez idő alatt lehetetlenné teszi. Emellett a bejegyzés lezárultáig a Kibocsátó nem tud a frissen befolyt tőkével új befektetésekbe kezdeni, ami elmaradt esetleges hozamok miatt alacsonyabb nyereséget jelenthet a részvényből jegyzők számára. ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 16
1.5.16. Hibás, vagy megkésett közzététel kockázata A Kibocsátó Igazgatósága valamennyi jogszabályt és hatósági ajánlást betartva, továbbá a Kibocsátó Közzétételi Szabályzatában leírtakra tekintettel mindent megtesz, hogy valamennyi tájékoztatási kötelezettségének eleget tegyen. Emberi mulasztás vagy technikai hiba miatt előfordulhat, hogy ezen közzétételek késnek, ami a részvényekkel kapcsolatos befektetési döntések meghozatalára negatív hatással lehet. 1.5.17. Informatikai kockázat A Kibocsátó vezetősége mindent megtesz azért, hogy a befektetési döntéshozatal, az adminisztráció, befektetők tájékoztatása, és a szokásos üzletmenet során az informatikai háttér és döntéstámogatás mindvégig rendelkezésre álljon. Emellett a Kibocsátó az adatbiztonságot is kiemelt jelentőségűnek tartja. Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy az informatikai rendszerek hibás működése hátráltatja a döntéshozatalt, amely a befektetési döntések meghozatalára, és ezen keresztül a nyereség nagyságára is kihat. 1.5.18. Bevezetés elmaradásának kockázata A Kibocsátó leghatározottabb törekvése, hogy a jegyzést követően bevezesse a részvényeket a Budapesti Értéktőzsdére. Ugyanakkor előre nem látható tényezők, például de nem kizárólagosan hatósági vagy tőzsdei döntések, a pénzügyi piacok súlyos egyensúlytalanságai és egyéb tényezők meghosszabbíthatják a tőzsdei bevezetés idejét, illetve akár teljes mértékben meg is akadályozhatják ezt. 1.5.19. Árfolyamváltozás kockázata A részvény árfolyamát a nyílt piacon, így a Budapesti Értéktőzsde B kategóriájában is a kereslet és kínálat viszonyai szabályozzák. A Kibocsátó rendszeresen közzéteszi nem auditált, és az adott pillanatban rendelkezésre álló információk alapján az egy részvényre jutó saját tőke értékét, de nem tud azért semmilyen garanciát vállalni, hogy a tőzsdén ettől akár jelentős mértékben eltérő árfolyam alakuljon ki. A részvény árfolyama az egy papírra jutó saját tőke értékétől lefelé is jelentős mértékben eltérhet, érdemi veszteséget okozva a részvény tulajdonosának. 1.5.20. A szavazatelsőbbségi részvényekben foglalt kockázat A Kibocsátó Közgyűlésén érvényes határozat csak a ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 17
szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvények igen szavazata mellett hozható meg, ugyanez vonatkozik az osztalékfizetés tárgyában hozható határozatra is. D.3. A részvényre és a részvénybefektetésre jellemző kockázatok 3.1. A részvénypiac kockázata A magyar részvénypiac (BÉT) viszonylag kis mérete és főleg nyitottsága, a külföldi befektetők nagy szerepe miatt jelentős mértékben reagál a nemzetközi tendenciákra és követi a részvénypiacok globális folyamatait. Teljesítményének alakulására kifejezetten erősen hatnak a nemzetközi, ezen belül is főleg az amerikai, az európai és a fejlődő piaci tőke- és pénzpiaci mozgások. Az aktív külföldi intézményi befektetők magas aránya erősíti a tőzsdei árfolyamok volatilitását és fel is nagyíthatja a nemzetközi tendenciákat a hazai piacon. A BÉT forgalmának 75-85%-át a négy legnagyobb kapitalizációjú társaság részvénye adja, elsősorban a külföldi befektetők ezen értékpapírokra összpontosuló kereslete és ezen társaságok mérete miatt. A Kibocsátó a BÉT-re történő bevezetést követően a kis és közepes kapitalizációjú társaságok közé tartozik majd. Ezen társaságok részvényeinek kereskedését általában az átlagosnál alacsonyabb likviditás és az árfolyam átlagosnál nagyobb volatilitása, vagyis érzékenysége és ingadozása jellemzi. 3.2. Árfolyamváltozás kockázata A Részvények árfolyamát a tőzsdén a piaci kereslet és kínálat változása alakítja, az árfolyam ezért előre nem jelezhető irányban és mértékben változhat, jelentősen ingadozhat. A Kibocsátó működési eredményeiben bekövetkező változások, így többek között a tényleges és a várható eredmény és pénzügyi helyzet; a versenytársak által bevezetett új termékek; a részvényelemzők várakozásainak módosulása és azok Kibocsátó általi nem teljesítése; a befektetők magyarországi befektetésekre vonatkozó megítélése; az általános hazai és globális piaci körülmények egyaránt negatív hatással lehetnek a Részvények piaci árfolyamára. 3.3. Likviditási kockázat A Tájékoztató kibocsátását megelőzően nem folyt nyilvános kereskedés a Részvényekkel. A Részvényeket a Kibocsátó tervei szerint bevezetik a BÉT-re, ám semmilyen biztosíték nincs arra, ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 18
hogy a másodpiacon a Részvényeknek kialakul likvid piaca. Illikvid piac kialakulása negatív hatással lehet a Részvények árfolyamára és növelheti volatilitásukat. 3.4. Osztalékfizetés kockázata A Kibocsátó belátható időn belül nem tervezi osztalék kifizetését, a nyereséget vissza szeretné forgatni a további befektetések megvalósításához. A Kibocsátó a későbbiekben is akkor fizet osztalékot részvényeseinek, ha megfelelő mennyiségű szétosztható nyereséget termel meg egy adott pénzügyi évben. A fizetendő osztalékról a Kibocsátó közgyűlése határoz. Nincs biztosíték arra, hogy minden évben osztalékfizetésre kerül sor. 3.5. Kereskedés kockázata A Kibocsátó üzletmenetét jelentősen befolyásoló hírek nyilvánosságra hozatala, információközlési hiányosságok vagy egyéb a vonatkozó törvények, rendeletek és szabályzatokban előírt kötelességek elmulasztása miatt a PSZÁF, továbbá a Bevezetési és forgalomban tartási szabályzatban meghatározott esetekben a BÉT felfüggesztheti a Részvények kereskedését. 3.6. A részvények szabad átruházása korlátozásának kockázata Az értékpapírok szabadon átruházhatók, a Kibocsátó alapszabálya nem tartalmaz erre vonatkozó korlátozásokat. Ugyanakkor a Tpt. bennfentes kereskedésre vonatkozó rendelkezései (201. - 203. ) egyes időszakokban egyes vásárlók részére megtiltják az értékpapírokkal kapcsolatos üzletkötéseket. Más, esetleg későbbiekben hatályba lépő törvények is megfogalmazhatnak egyes időszakokra egyes vásárlók vagy vásárlói csoportok számára részvényvásárlási vagy eladási korlátozásokat. Az esetleges korlátozásokról szóló aktuális törvények, rendelkezések megismerése a részvényvásárlók, illetve eladók feladata. 3.7. Adózási szabályok változásának kockázata A Részvényekkel a BÉT-en való kereskedés során elért árfolyamnyereség magánszemélyek számára a Tájékoztató aláírásának időpontjában érvényes jogszabály (SZJA törvény) szerint tőzsdei ügyletnek minősül és az adóalap után az adó mértéke 16%-os. A BÉT-re bevezetett értékpapír osztaléka adójának mértéke 16%. Nincs biztosíték azonban arra, hogy az adózásra vonatkozó szabályozás a jövőben változatlan marad, az esetleges jövőbeli változás érintheti a Részvények hozamát. 3.8. Felvásárlás és Kivezetés kockázata ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 19
A Kibocsátó részvényeire a hatályos jogszabályok szerint nyilvános kötelező vételi ajánlat tehető, mely elfogadása esetén a Kibocsátó felett az ajánlattevő jelentős, vagy minősített befolyást biztosíthat. A Kibocsátó felvásárlása megváltoztathatja a vezető tisztségviselők személyét, vagy a kitűzött üzleti stratégiát. A szabályozott piacra bevezetett nyilvános társaságok részvényei kivezethetők a nyilvános piacról és a Kibocsátó zárt társasággá is alakítható. Nincs biztosíték arra nézve, hogy a jövőben egy esetleges meghatározó tulajdonos nem vezeti ki a Részvényeket a Budapesti Értéktőzsdéről. 3.9. Az értékpapír értékesítésének kockázata 3.9.1. A kibocsátás a Tpt. szerint a szokásostól eltérő kockázatú A Tpt. 38. (4) rendelkezései alapján az ALTERA részvények forgalomba hozatala a befektetők szempontjából a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül, mivel a Kibocsátó az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges. A Kibocsátó kevesebb, mint egy éve működik, ezért nem rendelkezik lezárt pénzügyi évvel és auditált éves beszámolóval, ezt meghaladóan a Kibocsátó időlegesen a saját tőkéjét meghaladó mértékben fektethet részvényekbe, összességében a Kibocsátó részvényeibe befektetés kockázata az elérhető magas hozammal arányos, így a Tpt. 38. (4) alapján a részvény forgalomba hozatala a befektetők szempontjából az itt felsorolt körülmények miatt is a szokásostól eltérő kockázatúnak minősül. A jegyzés sikertelensége esetén a a már kibocsátott 95.000,- db törzsrészvény technikai bevezetésére a jelen Tájékoztató alapján nem kerül sor. A Tájékozatóban foglaltakért a teljes felelősséget a Kibocsátó viseli. 3.9.2. A részvényjegyzés a harmadik munkanapot követően lezárható A részvényjegyzésre nyitva álló időszak a tájékoztatóban foglaltak feltételek megvalósulása esetén az eredetileg meghirdetett jegyzési időszak vége előtt is lezárható, a harmadik munkanapot követően. Abban az esetben, ha a jegyezni szándékozó ügyfél a jegyzési időszaknak a harmadik napot követő részében tervezi jegyzését, előfordulhat, hogy a tervezett részvényjegyzés ideje előtt a jegyzés lezárásra kerül, és így nem tud részvényt jegyezni az ügyfél. A részvényjegyzés során a tájékoztatóban leírtak szerint a ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. 20