Ismertet A pénzügyi eszközök és a hozzájuk kapcsolódó kockázatok jellegér l és jellemz ir l - FORDÍTÁS -

Ismertet A pénzügyi eszközök és a hozzájuk kapcsolódó kockázatok jellegér l és jellemz ir l - FORDÍTÁS -

Ismertet pénzügyi eszközök és a hozzájuk kapcsolódó kockázatok jellegér l és jellemz ir l BEVEZETÉS A jelen ismertet nek nem célja, hogy a Calyon által befektetési és kiegészítési befektetési szolgáltatásai alapján ajánlott vagy értékesített pénzügyi eszközökkel kapcsolatos kockázatokról kimerít elemzést adjon, hanem hogy az ügyfeleknek összefoglaló tájékoztatást és általános figyelmeztetést adjon a pénzügyi eszközökkel összefügg kockázatokkal kapcsolatban annak érdekében, hogy az ügyfelek a pénzügyi eszközök általános jellemz ir l és kockázatairól megfelel háttértudással rendelkezzenek, és ennek következtében megalapozott befektetési döntést tudjanak hozni. Az ügyfeleknek nem tanácsos anélkül ügyletet kötniük, hogy tisztában ne lennének az adott ügylet természetével és kapcsolódó kockázat mértékével. Tágabb értelemben bármilyen tervezett befektetést az ügyfél pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ismereteinek, tapasztalatának, pénzügyi helyzetének és befektetési céljainak figyelembevételével kell fontolóra venni. Az alább ismertetett kockázatok akár egyszerre is jelentkezhetnek, és a befektetés értékére el re nem látható hatással lehetnek. Minden pénzügyi termék bizonyos fokú kockázatot rejt magában, és még az alacsony kockázatú stratégiákban is megjelenhet a bizonytalansági tényez. Jól látható, hogy az adott esetben a kockázat a legkülönfélébb tényez kön múlhat, mint például azon is, hogy milyen módon bocsátották ki vagy strukturálták az adott pénzügyi eszközt. A Calyon ügyfelei számára azt tanácsolja, hogy miel tt bármilyen ügyletbe fognának, ismerjék meg a fennálló kockázatokat. Az egyes befektet k (vonatkozó rendelkezések által el írt esetben) a tervezett ügyletre vonatkozó dokumentációt is kaphatnak. A jelen ismertet ben említett kockázatok az alábbi 2. pontban kerülnek meghatározásra. A jelen ismertet nek a mindenkor hatályos változata a Calyon honlapján www.calyon.com a Termékek és Szolgáltatások alatt is megtekinthet. 1. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL ÖSSZEFÜGG KOCKÁZATOK JELLEGE ÉS JELLEMZ I 1.1 Részvények A részvény olyan értékpapír, mely a kibocsátó t kéjében testesít meg részesedést. A részvény minden egyes tulajdonosa "részvényes". A részvényes jogosult a társaság nyereségéb l éves osztalékfizetés útján részesülni, melynek összege a részvényes társaságban fennálló részesedésével áll arányban. A részvényes csak akkor kap osztalékot, ha a társaság bevétele alapján erre lehet ség nyílik. Az osztalék nem garantált, s t bármely társaság hozhat olyan döntést is, hogy osztalékot vagy kisebb összegeket nem fizet. Részvényvásárlás esetén a befektet várhatja azt is, hogy a részvények továbbértékesítése esetén nyereségre tesz szert. Azonban a befektetésnek az ilyen megtérülése sem garantált, mert a részvény árfolyama er sen függ a társaság teljesítményét l, teljesítményének piaci megítélését l, a gazdasági helyzett l, az adott üzletágbeli kockázatoktól illetve minden a társaságnál jelentkez egyedi kockázattól. A részvénybefektetés tehát nem csak az osztalékfizetéssel kapcsolatos kockázatot, hanem a t keveszteség lehet ségét is magában rejti. A részvényeknek valamely szabályozott piacra történ bevezetése sem garantálja ezen részvények likviditását (lásd a Likviditási kockázat cím részt). 1.2 Hitelviszonyt megtestesít értékpapírok és összetett hitelviszonyt megtestesít értékpapírok 1.2.1 Kötvények A kötvény olyan értékpapír, mely a kibocsátó befektet irányában fennálló adósságát testesíti meg. Amikor a befektet kötvényt vásárol, a kötvénykibocsátónak nyújt pénzkölcsönt, mely adósságnak min sül, melyet esedékességkor a vonatkozó kibocsátási dokumentáció szerint vissza kell fizetni. Ha a kibocsátási dokumentáció el írja, a hitelfelvev a kötvénytulajdonosnak (ún. kamatszelvény alapján) kamatot is fizet. A kamat mértékét, összegét és a kamatfizetés gyakoriságát a vonatkozó dokumentáció határozza meg. A kötvény kibocsátója tehát kötelezettséget vállal a t ke visszafizetésre és kamatfizetésre. Azonban, vannak olyan kötvények, az ún. kamatszelvény nélküli kötvények, melyek után a futamid alatt kamat nem jár. A hozamot a kötvénykibocsátáskor ténylegesen befizetett t ke és a lejáratkori 2

visszavásárlási érték közötti különbség adja. Ezenkívül vannak olyan értékpapírok, különösen a Calyon vagy a Credit Agricole Csoport cégei által kibocsátott Középlejáratú Euró Kötvények, melyek kamatot nem fizetnek. Az ilyen értékpapírok visszavásárlási értéke (lásd az 1.4.9 pontot (Strukturált termékek) alább) egy alapul szolgáló eszközhöz vagy ezek egy kombinációjához vagy képlethez köt dik. A különböz fajtájú kötvények eltér jellemz kkel rendelkeznek. Például az alárendelt kötvények általában rendkívül hosszú, s t el fordul, hogy határozatlan futamid vel rendelkeznek, ami párosul a befektet k azon jogának korlátozásával, hogy a kötvényt lejárat el tti visszavásárlását kérhessék, vagy esetlegesen a kibocsátó képessége korlátozott arra vonatkozóan, hogy lejárat el tti visszavásárlást kezdeményezzen. Ezen értékpapírok visszavásárlása más hitelez knek történ visszafizetésnek alárendeltek. Az alárendelt kötvénykibocsátásnak min sítése többféle lehet, az egyszer t l a többrét alárendelésig változhat. Ez utóbbi esetben már nincs alacsonyabb min sítés adósság. Nagy hozamú kötvények kockázatosak, besorolásuk a befektetési min sítési küszöbnél alacsonyabb, azaz a Moody-nál Baa, míg a Standard and Poor's-nál BBB. Kamatjuk aránylag magas, hogy tükrözze a befektet magasabb kockázatát. A kibocsátási dokumentációban a befektet védelmet kötelezettségvállalások biztosítják, melyek például a kibocsátó számára tiltják vagy korlátozzák, hogy bizonyos fajta ügyleteket kössön vagy bizonyos fajta befektetéseket végezzen. A kötvénytulajdonosokra háruló legf bb kockázat a hitelezési szpred kockázat ( credit spread risk ) és a kamatkockázat, mivel a kötvény árfolyama mindig a kamatváltozásokkal és/vagy a hitelezési szpreddel ellentétesen mozog. Ezenkívül a kötvénytulajdonosoknak számolniuk kell a kibocsátó nem teljesítésnek kockázatával és a likviditási kockázattal is. 1.2.2 Összetett kötvények Az összetett kötvény lehet vé teszi, hogy a befektet a kötvénybe történ kezdeti befektetése révén más pénzügyi eszközökhöz, különösen részvényekhez jusson. Alább található az a három fajta leggyakrabban kibocsátott kötvény, mely lehet vé teszi a részesedésszerzést. S t ezen három kötvény kombinációjába is be lehet fektetni: (i) Átváltoztatható kötvények Ezen kötvények a kötvénytulajdonos kérésére változtathatók át. A lejárati és átváltási id pontokat a vonatkozó kibocsátási dokumentáció tartalmazza. Az értékpapírok jellemz it meghatározó dokumentáció határozza meg az átváltás arányát / paritását és rendelkezhet annak lehet ségér l, hogy a kibocsátó kérheti a kötvények lejárat el tt készpénzben történ visszavásárlását. A kötvénytulajdonos védelmére vonatkozóan szintén részletes rendelkezéseket tartalmaz a dokumentációt. A kötvények részvénnyé történ átváltoztatásakor a kötvénytulajdonos kötvénytuladjonosi min sége egyidej megsz nésével részvényessé válik. Ha a kötvénytulajdonos a kötvényeket nem változtathatja át részvényekre, továbbra is hitelviszonyban marad a kibocsátóval. (ii) Átcserélhet kötvények Ezeket a kötvényeket tulajdonosaik harmadik személy társaság meglév részvényeire becserélhetik. Ezen értékpapírok kibocsátói olyan társaságok, melyek más társaságokban rendelkeznek részvénnyel. (iii) Részvényopciós kötvények Ezen kötvények csak a kibocsátó választása szerint változtathatók át részvényekre. Következésképpen a kötvénytulajdonos a részvényekhez kapcsolódó kockázatokat visel. A fent említett eszközökkel járó kockázatok az összetett jellegükb l erednek. Ameddig egy befektet ilyen összetett kötvényekkel rendelkezik, számolnia kell ezen kötvényekkel kapcsolatos kockázatokkal és a mögöttes részvények értékének kedvez tlen változásával illetve a volatilitással. A kötvények átváltoztatásakor, cseréjekor vagy visszavásárlásakor a befektet knek a fenti 1.1 pontban meghatározott, részvények esetében jelentkez kockázatokkal kell szembenézniük. 1.2.2 Pénzpiaci eszközök Pénzpiaci eszközök vagy átruházható hitelviszonyt megtestesít eszközök olyan hitelviszonyt megtestesít értékpapírok, melyek általában éven belüli lejáratúak. Különböz alakban jelenhetnek meg, mint például a letéti igazolás, kereskedelmi papír vagy kincstárjegy. Ellentétben a kötvényekkel, ezen eszközökkel a (helyi központi bank által szervezett) helyi vagy nemzetközi piacon is lehet kereskedni. Mint más hitelviszonyt megtestesít értékpapírok esetében is, ezen eszközök tulajdonosainak is a jelen ismertet második részében részletesen körülírt kockázatokkal, de különösen a kamatkockázattal, a likviditási és hitelezési szpred kockázattal kell számolniuk. 1.3 Kollektív befektetési vállalkozás egységei és részvényei 3

A kollektív befektetési vállalkozás olyan befektetési cég, mely befektet kt l kap pénzeszközöket, és melyet ezen befektet k nevében egy szakképzett vezet kezel. A kollektív befektetési vállalkozásoknak is több fajtája van. A köztük lév különbségek f leg a felépítésükb l és osztályozásukból adódnak. Vannak olyan kollektív befektetési vállalkozások, melyeket a portfoliókezelési stratégiájuk alapján osztályoznak. Más kollektív befektetési vállalkozások úgymond "koordináltak". Ezek az ún. átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások 1. Az ilyen vállalkozásoknál a befektet által viselt kockázatok korlátozására szabályok vannak életben. Ezen befektetési vállalkozások kötelesek a diverzifikálás szabályai szerint likvid eszközökben befektetni. Az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban viszonylag könny ilyen befektetéseket értékesíteni. Függetlenül a kollektív befektetési vállalkozás típusától, az alapkezel különféle pénzügyi eszközbe fektet be. Így a kollektív befektetési vállalkozásba történ befektetéssel összefügg kockázatok a befektetési portfolióban megjelen eszközök jellegét l függ. A portfolió összetétele a befektet által kockázatvállalási hajlama szerint választott (dinamikus, kiegyensúlyozott vagy konzervatív) portfoliókezelési / kockázatvállalási stratégia szerint változhat. A kollektív befektetési vállalkozás lehet részben vagy egészben t kegarantált vagy -védett. Ebben az esetben a f kockázat a garanciavállaló által jelentett szerz d fél kockázat. Következésképpen fontos, hogy a befektet tisztában legyen azon kollektív befektetési vállalkozás kockázati profiljával, melybe befektet, és a kollektív befektetési vállalkozás prospektusában foglalt esetleges garanciális rendelkezéseket különös figyelemmel elolvassa. 1.4 Származékos ügyletek 1.4.1 Áttekintés A származékos ügylet egy olyan szerz dés, mely opciót vagy jogot biztosít egy személy számára arra, hogy egy másik személyt l a befektetési id szak során vagy a származékos ügylet lejártakor valamely változó árú eszközt vagy kamatlábat a szerz dés megkötésekor megállapodott áron vagy kötelezettség fejében szerezzen meg. A felek a szabályozott piacon vagy bilateriálisan is tárgyalhatnak. Ezen eszközök általános megnevezése a "származékos ügylet", mert olyan jogokat és pénzügyi kötelezettségvállalásokat testesítenek meg, melyek értéke változó vagy alapul szolgáló eszközökön vagy kötelezettségeken alapszik. 1 Az Európai Közösségek többször módosított 1985. december 20-i 85/611 irányelve alapján. A különböz fajta származékos ügyleteket az alapul szolgáló eszköz (részvény, kötvény, pénzpiaci eszköz, kamatláb vagy deviza árfolyam, t zsdeindex vagy áruk stb.) jellege alapján különböztetjük meg. Befektetésre rengeteg termékkombináció kínálkozik, ebb l ered en a származékos ügyletek rendkívül eltér kockázati profillal rendelkezhetnek. Vannak olyan származékos ügyletek, mely az egyik fél számára korlátozott kockázatot és korlátlan lehetséges el nyöket kínál, míg a másik fél helyzete épp ellentétes, potenciálisan korlátlan veszteséget és korlátozott nyereséget rejt magában. Ugyanígy a termék teljesítésének módja jelent s kihatással lehet a termékkel járó kockázatokra. Míg a készpénzzel kiegyenlített származékos ügyletek f leg a szerz d fél kockázatot és piaci kockázatokat hordoznak magukban, az alapul szolgáló eszköz átadásával fizikailag kiegyenlített ügyletekre ugyanezen kockázatok mellett még közvetlenül az adott alapul szolgáló eszközzel járó kockázat is vonatkozik az átadást követ en. Az adott termék konstrukciója mellett a származékos ügyletekkel kapcsolatos kockázat túlnyomórészt abból ered, hogy ezen szerz dések t keáttételesek. Ez azt jelenti, hogy egy pozíció megnyitásához vagy zárásához csak a piaci kockázatnak való teljes kitettség egy részét kell (díj vagy letét fizetésével) megfizetni. A származékos ügyletekkel kapcsolatos tényleges piaci kockázat akár a megfizetett díj vagy a letét többszöröse is lehet. A származékos ügyletek esetében a piaci kockázat abból ered, hogy a befektet ki van téve a piaci paraméterek értékében bekövetkezett változásoknak mint például a kamatláb, devizaárfolyamok, részvényárfolyamok, indexek változásainak vagy az áruk árváltozásainak, de ugyancsak az alapul szolgáló eszköz árfolyamváltozásainak, s t egyéb tényez knek is mint például az implicit volatilitásnak vagy a jelenérték változásainak. A származékos ügyletekhez kapcsolódó széles kör kockázati profil miatt fontos az adott termékkel összefügg stratégia kockázatával / hozamával tisztában lenni. 1.4.2 Opciós ügyletek Az opció vev je jogot szerez arra, hogy egy alapul szolgáló eszközb l el re meghatározott áron (a kötési ár) megadott mennyiséget vegyen meg vagy adjon el vagy a kötési ár és az alapul szolgáló eszközök jelenlegi ára közötti különbségnek megfelel pénzösszeget kapjon egy meghatározott napon ("európai opció") vagy a lejáratig bármikor ("amerikai opció"). Ezen jogért fizetett ár az opciós díj. Az opció eladója a vev irányában 4

kötelezettséget vállal, hogy az alapul szolgáló eszközt eladja vagy megvásárolja vagy az alapul szolgáló eszköz (lásd az 1.4.5 pontot) árában jelentkez különbségnek megfelel összeget a kötési áron megkapja függetlenül attól, hogy mi az alapul szolgáló eszköz jelenlegi árfolyama. A piaci kockázat az opció vev je számára az (esetlegesen újraértékelt) opciós díj összegére korlátozódik, míg az eladó lényegesen nagyobb kockázatot visel. A vev szerz d fél kockázatot vállalja azon fél tekintetében, akivel az opciót megtárgyalta. 1.4.3 Határid s ügyletek: t zsdén és t zsdén kívül T zsdei vagy t zsdén kívüli határid s ügylet fele arra vállal kötelezettséget, hogy esedékességkor egy bizonyos mennyiség alapul szolgáló eszközt vegyen vagy adjon át az ügylet megkötésekor meghatározott áron. A fél számára akkor jár fizetés, ha a mögöttes termék értéke n, míg a másik fél szerz d számára akkor jár fizetés, ha az alapul szolgáló eszköz értéke a két id pont között csökken. A t zsdei határid s ügyletek t zsdén (szabályozott vagy szervezett piacokon) forgalmazott szabványosított eszközök. Az alapul szolgáló eszköz mennyiségét és a szállítás vagy fizetés esedékességét tekintve szabványosítottak. Az (akár fizikai) árukra kötött t zsdei határid s ügyleteket általában megkülönböztetik a tisztán pénzügyi határid s ügyletekt l, melyeknek esetében az alapul szolgáló eszköz pénzügyi. A t zsdén kívüli határid s ügyletek bilaterális tárgyalás útján jönnek létre. Feltételeik lehetnek szabványosak vagy az eladó és vev között egyedileg megállapodott feltételek. A t zsdén kívüli határid s eladás esetében az alapul szolgáló eszközt a szerz désben meghatározott áron és id ben kell átadni még akkor is, ha az alapul szolgáló eszköz ára id közben ezen megállapodott ár felé emelkedett. A veszteség kockázata ezért a két érték közötti különbségben van. Elméletileg mivel az árak korlátlanul növekedhetnek, a veszteség lehet sége szintén korlátlan. A t zsdén kívüli határid s vétel esetében az alapul szolgáló eszközöket a szerz désben meghatározott áron és id ben kell átadni még akkor is, ha az alapul szolgáló eszköz ára id közben ezen megállapodott ár alá esett. A veszteség kockázata ezért a két érték közötti különbségben van. Legfeljebb a megállapodott kezdeti árnak megfelel összeg veszíthet el. A határid s kamatláb megállapodás (forward rate agreement vagy FRA) egy rögzített bevétel termék, mely ugyanabban a pénznemben meghatározott kamatlábak el re meghatározott id pontban fennálló különbségét fizeti ki. Sem az ügylet elején sem pedig a végén nem cserél dik ki t keösszeg. Például a határid s kamatlábügylet révén a kamatláb el re leköthet. Ha spekulációs célra használják (abban az esetben, ha az ügylet nem köt ki semmilyen pénzügyi eszközt, mely kockázata fedezend ), ezen a termék segítségével a befektet változó mérték referencia kamat növekedésére (FRA vétel) vagy csökkenésére (FRA eladás) spekulálhat. A határid s kamatlábügyletekkel kapcsolatban a legf bb kockázatot az jelenti, hogy a kamatlábak ingadozására érzékenyek. 1.4.4 Csereügylet (swap ügylet) Legáltalánosabb formájában a csereügylet egy olyan szerz dés, melynek alapján a felek a kamatjaikat és pénznemüket kicserélhetik. A csereügyleteket az különbözteti meg, hogy mire vonatkoznak, két f típusa a deviza-csereügylet és a kamatláb-csereügylet. Az els egy kétszeres devizaügylet, melyben az egyik szerz d fél azonnali árfolyamon a másik félnek bizonyos mennyiség devizát ad el, és mint a másik szerz d fél egy másik devizából vesz bizonyos mennyiséget, és vállalja, hogy ezt lejáratkor egy el re megállapodott áron visszavásárolja, mely az azonnali ár a két olyan futamidej befektetés kamata közötti különbséggel növelt vagy csökkentett összegével egyenl, mely az érintett devizák közötti csereügylet futamidejével megegyezik. Következésképpen ezen fajta csereügylet legf bb kockázata a két deviza árfolyamhoz kapcsolódó kamatkockázat, a devizakockázat de csak implicit módon, a likviditási kockázat és a szerz d fél kockázat. A másik fajta csereügylet egy olyan ügylet, melyben a felek kamatlábat "cserélnek", vagyis arra vállalnak kötelezettséget, hogy megállapodott gyakorisággal olyan összegeket fizetnek, mely egyenl a különböz kamatlábak adott névleges összegének megfelel összeggel. Ezen típusú csereügylet legf bb kockázata a kamatkockázat és a szerz d fél kockázat. Vannak olyan csereügylet ügyletek is, mely az alapul szolgáló eszköz teljesítésének cseréjét teszik lehet vé (lásd az alábbi 1.4.8 pontot). 1.4.5 Különbségre szóló szerz dés (Contract for difference) A különbségre szóló szerz dés olyan részvényekkel kapcsolatos ügylet, mely esetében nem szükséges magukkal a részvényekkel rendelkezni. Ezek a szerz dések a felek megállapodása szerint rövid lejáratúak, és egy bizonyos részvény vagy index 5

teljesítését tükrözik. Mint a részvények esetében is, a nyereség és veszteség lehet ségét a pénzügyi eszköz vételára és eladási ára közötti különbség határozza meg. 1.4.6 Opciós jegy (warrant) részvényre Az opciós jegy egy olyan jegyzett értékpapír, mely feljogosítja (de nem kötelezi) a vev t arra, hogy az alapul szolgáló eszközt a felek által el zetesen meghatározott áron, az ún. "kötési áron" és egy meghatározott napon (az "esedékesség napja") díj fizetése ellenébe megvásárolja vagy eladja. (Felhívjuk figyelmét, hogy a Calyon opciós jegyei európai opciósak.) Az alapul szolgáló eszköz lehet részvény vagy t zsdeindex. A birtokos az alapul szolgáló eszközt nem kapja kézhez, hanem a visszavásárlási árat kaphatja meg készpénzben, mely (i) az alapul szolgáló eszköz ára és a paritásával elosztott kötési ár vagy (ii) a kötési ár és az alapul szolgáló eszköz paritással elosztott ára közötti különbségnek felel meg. A befektetés során a vétel vagy eladás ára különböz változók szerint változik, de különösen az alapul szolgáló eszköz árfolyamától, a természetszer változékonyságtól vagy a kockázatmentes kamatlábtól függ. Az id múlása a birtokos számára hátrányos. Vétel esetén a kötési ár az az ár, amelyen a befektet az alapul szolgáló eszközt megvásárolhatja. Eladás esetén az az ár, amelyen a befektet az alapul szolgáló eszközt eladhatja. Az opciós jegy vev je vételi vagy eladási opcióval rendelkezik, mely lehet vé teszi számára, hogy potenciálisan magas nyereségre tegyen szert, míg a veszteség a befektetett díjra korlátozódik. Az opciós jegy utáni érdekl dés ezen aszimmetrikus jövedelmez ségnek tulajdonítható. Opciós jegyet nem lehet fedezet nélkül eladni. Az opciós jegyek árfolyama az alábbi tényez k változásait követi: az alapul szolgáló eszköz és a kötési ár közötti viszony, a lejárat id pontja, a kamatláb szintje, az osztalékhozam és a természetszer volatilitási szint. Az opciós jegyek tapasztalt befektet knek szánt termékek. A Calyon által kínált opciós jegyekre vonatkozó további információért kérjük, keresse fel a Calyon ügyintéz jét és "Découvrir et maîtriser les warrants" cím gyakorlati útmutatónkat (csak francia nyelven érhet el; lásd a jelen pont végén található Figyelmeztetést). 1.4.7 Indexált igazolások (rögzített fels és alsó küszöbbel rendelkez igazolások) ("Capped and Floored Certificates") Ezek rögzített futamid re kibocsátott pénzügyi eszközök, melyek indexben, részvényben, részvénykosárban vagy bármely más alapul szolgáló eszközben történ szintetikus befektetést tesznek lehet vé, mely visszafizetési feltételeit a kibocsátó határozza meg a kibocsátási id pontban. Lejáratkor az indexált igazolások visszavásárlásra az alapul szolgáló eszköz tényleges árfolyama szerint kerülnek. A fels küszöbbel rendelkez igazolások ("Capped Certificate") lejártakor a hozam akkor a legmagasabb, ha az alapul szolgáló eszköz a fels küszöb felé esik. Ha az alapul szolgáló eszköz az alsó küszöb alá esik, akkor nincs visszafizetés, a teljes befektetés elveszett. A rögzített alsó küszöbbel rendelkez igazolások ("Floored Certificates") lejártakor a hozam akkor a legmagasabb, ha az alapul szolgáló eszköz az alsó küszöb alá esik. Ha az alapul szolgáló eszköz a fels küszöb felé esik, akkor nincs visszafizetés, a teljes befektetés elveszett. Rögzített fels küszöbbel rendelkez igazolás vételekor és a futamid alatt, minél magasabb az alapul szolgáló eszköz árfolyamával kapcsolatos küszöb, annál nagyobb a kockázat. Rögzített alsó küszöbbel rendelkez igazolások esetében épp fordított a helyzet, minél alacsonyabb az alapul szolgáló eszköz árfolyamával kapcsolatos küszöb, annál nagyobb a kockázat. A rögzített fels és alsó küszöbbel rendelkez igazolások tapasztalt befektet knek szánt termékek. A Calyon által kínált igazolásokra vonatkozó további információért kérjük, keresse fel a Calyon ügyintéz jét és "Découvrir et maîtriser les cappés et floorés" cím gyakorlati útmutatónkat az alábbi címen warrants.calyon.com (csak francia nyelven érhet el; lásd a jelen pont végén található Figyelmeztetést). 1.4.8 Hitelkockázat átruházását célzó származékos ügylet A származékos hitelügyletek általában mérlegen kívüli termék, melyet a felek bilaterálisan tárgyalnak meg. Célja, hogy egy alapul szolgáló eszköz kockázatának hitelelemét áthárítsa. Ezen ügylet keretében két szerz d fél kerül össze, akik közül az egyik a hitelkockázat ún. eladója (vagy védelem vev je), míg a másik ezen kockázat vev je (vagy a védelem eladója). Bár bizonyos, követelés- vagy hitelállománnyal biztosított hitelviszonyt megtestesít értékpapírok a 6

hitelkockázat átruházását is lehet vé teszik 2, lényegében három olyan fajta származékos hitelügylet létezik, mely származékos ügyletnek min sül: Nem teljesítéskori csereügylet (Credit Default Swap vagy CDS): ezen fajta termék esetében a védelem vev je olyan eseményekkel szemben kívánja magát megvédeni, mely a tulajdonában lév alapul szolgáló eszköz adósának adósságát érinti (ún. "hitelesemény", széles kör fogalom, mely a felek megállapodása alapján magában foglalhatja különösen a cs döt, nem fizetést és az adós hitelmin sítésének romlását). Ennél fogva a védelem vev je kötelezettséget vállal arra, hogy az adósság lejártáig (vagy hitelesemény bekövetkeztéig) meghatározott gyakorisággal rögzített összeg díjat fizet. Ezt annak a védelem eladója általi kötelezettségvállalásnak a fejében teszi, hogy hitelesemény bekövetkezése esetén az alapul szolgáló eszközökkel kapcsolatos veszteséggel egyenl összeget fizessen meg, mely a kötelezettség névértéke és piaci értéke közötti különbségnek felel meg vagy azon eladó általi kötelezettségvállalás fejében, hogy az alapul szolgáló eszközt névértéken visszavásárolja. Hitelhozam különbség származékos ügylet (Credit Spread Derivative vagy CSD): ez a termék a vev nek az alapul szolgáló eszköz hozama és a referencia eszköz hozama közötti jöv beli különbséget garantálja. A védelem vev je az eladónak díjat fizet. Általában a vev arra törekszik, hogy magát az alapul szolgáló eszköz romlásától megvédje úgy, hogy referenciaként egy másik eszközt (például államkötvényt) vagy indexet vesz igénybe. E terméknek két fajtája van: (i) az els a credit spread forward: lejáratkor attól függ en, hogy a különbség pozitív vagy negatív a spread és a garantált összeg közötti különbséget a vev vagy az eladó kiszámítja és kiegyenlíti; (ii) a második a credit spread option: a védelem vev je a fent említett különbséget akkor kapja kézhez, ha az opcióval él, és lejáratkor nem kap pénzt, ha úgy dönt, hogy az opciót nem gyakorolja. Teljes hozamcsere - ügylet (Total Return Swap vagy TRS): ez a termék lehet vé teszi a befektet számára, hogy egy harmadik személyt l vásárolt eszköz teljesítményével kapcsolatos kockázatot egy olyan szerz déssel fedezzen, mely az eszköz teljesítményét egy változó mérték referencia kamatlábbal (mint például az Euribor (European Interbank Offered Rate) cserélje ki. A védelem vev je az alapul szolgáló eszköz által generált teljes hitelkockázatot és piaci kockázatot a védelem 2 Ezek a fedezett hitelkötelezettségek (Collateralised Debt Obligations vagy CDO) és a fedezett hitelkötelezettségek (Collateralised Loan Obligations vagy CLO). eladójára ruházhatja át. Az eladó a vev nek (példánknál maradva) az Euribor a felek által meghatározott kamatfelárral csökkentett vagy növelt összegének megfelel összeget fizet. Fizetések a kezdeti megállapodás feltételei szerint lejáratkor (mely szükségszer en el rébb esik mint az alapul szolgáló eszköz lejárata) vagy id r l id re teljesítend k. Ebben az esetben a vev az eszközökb l származó bevételt az eszköz újraértékeléséb l adódó bármely (az esetnek megfelel en pozitív vagy negatív) változással kiigazítva fizeti ki. Az eladó id nként az Euribor kamatfelárral növelt vagy csökkentett összegének megfelel fizetést teljesít. 1.4.9 Strukturált termékek A strukturált termék az ügyfél kifejezett igényeire szabott, biztosítékként vagy szerz déses formában megjelen pénzügyi eszköz. Ezen termékek általában az alábbi jellemz k közül rendelkeznek akár többel is: (i) a teljesítést az alapul szolgáló eszköz vagy alapul szolgáló eszközök kombinációja (kamatláb, részvények, indexek stb.) alapján vagy képlet segítségével kerül meghatározásra; (ii) t keáttételt eredményez; (iii) egyéb jellemz iben a felek állapodnak meg, mint például a visszavásárlás vagy a garancia rendelkezésre állása; (iv) olyan termék, mely nem teszi lehet vé különböz pénzintézetekt l ajánlat el zetes kérését; vagy (v) nem létez másodlagos piac vagy nem likvid másodlagos piac. Minden strukturált terméknek megvan a maga kockázati profilja. Mivel a kombinációk száma igen tág, az egyes termékek természetszer kockázata itt részletesen nem ismertethet. Strukturált termékre vonatkozó ügylet megkötése el tt érdemes err l részletes információt kérni. 2. ÁLTALÁNOS KOCKÁZATOK Az els fejezetben ismertetett pénzügyi eszközök egyes típusaival külön-külön összefügg kockázatok mellett még olyan kockázatok is felmerülnek, melyek minden fajta pénzügyi eszközt érintenek. Az alábbiakban leírt kockázattípusok bármilyen befektetésnél jelentkezhetnek. 2.1 Piaci kockázat A piaci kockázat a piaci jelz k mint például a kamatlábak, árfolyamok, hitelezési szpredek, részvényárfolyamok, index árak, árucikkek árai értékében bekövetkezett változást vagy a volatilitást jelenti. A piaci kockázat nem terjed ki (i) szerz d felek piaci ügyleteihez kapcsolódó hiteleseményekre, vagy (ii) fizetési / szállítási kockázatokra és a jogi és m ködési kockázatokra. A piaci kockázatoknak az alábbi típusai vannak: 7

KAMATKOCKÁZAT A kamatkockázat a kamatlábak kedvez tlen ingadozásának a kockázata. A kamatkockázat a fenntartási költségeket is magában foglalja. A fenntartási költség pozitív vagy negatív, ha az eszköz finanszírozási költsége a jóváírt kamatnál alacsonyabb vagy magasabb ebben a sorrendben. Következésképpen egy változó kamatozású kölcsön fenntartási költségei a kamatlábak növekedésével párhuzamosan n het. A kamatlábak ingadozása miatt a pénzügyi eszköz tulajdonosa t keveszteség kockázatával kerül szembe, és ennek a kockázatnak a fontossága a pénzügyi eszköz fajtájától függ en változik. DEVIZAKOCKÁZAT Devizakockázatról akkor beszélünk, amikor az alapul szolgáló eszközt a befektet pénznemét l eltér pénznemben értékelik vagy indexálják. Az árfolyamok csökkenése vagy növekedése az adott esetben a pénzügyi eszköz értékének csökkenését vagy növekedését vonhatja maga után, amennyiben a pénzügyi eszköz értéke más pénznemben lett meghatározva. Ha az alapul szolgáló eszköz egy adott devizában meghatározott referencia / referencia kamatlábhoz van indexálva vagy az eredeti pénznemt l eltér, más pénznemben van felértékelve, akkor quanto kockázatról beszélünk. SZPRED KOCKÁZAT A szpred kockázat a kibocsátó min sítése alapján az adós (piac által feltételezett) szerz déses nem teljesítésének valószín ségében bekövetkezett kedvez tlen változással kapcsolatos veszteséget méri. T KEÁTTÉTELI KOCKÁZAT A t keáttételi kockázat a befektetett összegnél magasabb névleges összeggel összefügg piaci kockázatból ered (példa: opciós díj vagy határid s kötések). AZ ID VEL TÖRTÉN LEÉRTÉKEL DÉS KOCKÁZATA Az id vel történ leértékel dés kockázata azt jelenti, hogy az alapul szolgáló eszköz id vel változatlan piaci feltételek közepette leértékel dik (opció jelenértéke vagy negatív fenntartási költségek). KORRELÁCIÓS KOCKÁZAT A korreláció egy olyan mutató, mely két változó változásai közötti összefüggés fokát mutatja. A korrelációs kockázat f leg quanto esetében (lásd a devizakockázatot fentebb) és szpredre és görbékre vonatkozó opciók esetében jelentkezik. OPCIÓS KOCKÁZAT Amikor az eszközben jelen van az opciós elem, az eszköz értékét az alábbi pár külön tényez változásai befolyásolhatják: volatilitás: az opció tárgyát képez alapul szolgáló eszköz árára jellemz változékonyságának mértéke. jelenérték: az opció értéke, ami nem tartalmazza annak bels értékét, viszont tartalmazza a fenntartási költségeket és az opció gyakorlásának valószín ségét. bels érték: az az összeg, melyen egy opció érdemes gyakorolni, vagyis a piaci által az újraértékelés id pontjában elvárt határid s árral kapcsolatos viszonylagos érték. "kockázat nélküli" árfolyam: a befektetés kockázat nélküli értéke. Az "egzotikus" opciók esetében, a kockázat bizonyos körülmények között az alapul szolgáló eszköz funkcióiból és a változásával kapcsolatos feltételekb l egyaránt eredhet (corridor, options with average, barrier options stb.) BÁZISKOCKÁZAT A báziskockázat az a kockázat, mely a kockázatfedezeti termék költsége nem változik a védeni kívánt eszköz költségével arányban (például: alapul szolgáló eszközére vonatkozó t zsdei határid s ügylet). LEJÁRAT EL TTI VISSZAVÁSÁRLÁS KOCKÁZATA Ez a kockázat az újrabefektetés kockázatához hasonló olyan kötvény vagy csereügylet esetében, melyet lejárat el tt meg lehet szüntetni, vagyis a kockázat, hogy a befektet nem lel a piacon azonos befektetési körülményekre, ha a meglév befektetése megsz nik. A RELATÍV TELJESÍTMÉNY KOCKÁZATA Az a kockázat, hogy egy eszköz nem hozza a referenciaindex teljesítményét. EGYEDI KOCKÁZAT 8

Egy eszközhöz egyedileg kapcsolódó tényez miatt az általános árfolyamváltozások vagy t kepiaci változásokat tükröz általános piaci kockázatok ellenére az eszköz árában esetlegesen bekövetkez változás kockázata. 2.2 Likviditási kockázat A likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy eszközt nem lehet gyorsan megvásárolni vagy eladni. A piac likviditása függ megszervezésének módjától (t zsde vagy t zsdén kívüli piac), de az adott alapul szolgáló eszközt l is. Az igaz, hogy egy átlagos termékeket könny lehet venni vagy eladni, de egy specializált termékre ez már nem biztos, hogy igaz. Ha a piac nem likvid, nem biztos, hogy a szükséges id alatt lehet vev t vagy eladót fellelni. A pénzügyi eszköz likviditása id vel változhat. 2.3 A változékonyságban rejl kockázat / volatilitási kockázat Ez a kockázat egy értékpapír árfolyam változásával függ össze. A változékonyság / volatilitás magas, ha az értékpapírra egy viszonylagos id alatt (azaz bizonyos eszközök esetében ez lehet napi vagy más esetekben hosszabb id szak) er teljes kilengések jellemz ek. A volatilitási kockázatát az adott pénzügyi eszköz adott id szak alatti legalacsonyabb és legmagasabb árfolyama közötti átlagos különbség alapján kerül kiszámításra. 2.4 Szerz d fél kockázata A szerz d fél kockázata esetében annak kockázatáról van szó, hogy az adós nem fizeti meg adósságát id ben. Három tényez befolyásolja az adósság mértéke, a nem fizetés valószín sége és a nem fizetés esetén behajtandó adósság mértéke. Vagyis az adós nem fizetésének valószín ségével kapcsolatos veszteséget méri. Például a befektet nek figyelembe kell vennie az értékpapír kibocsátójának min sítését, vagyis a kibocsátó (az esetnek megfelel en) törlesztési vagy visszavásárlási képességét. T zsdén nem jegyzett származékos termékek esetében, adóssággal nem kapcsolatos ügyletek vonatkozásában a szerz d fél kockázata az adott származékos eszköz csereértékének felel meg, ha ez az érték pozitív. 2.5 Értékelési kockázat Az értékelési kockázat egy befektetés értékelésénél alkalmazott becsült változók mint például a volatilitás, kamatlábak illetve az adott esetben a becsült osztalékhozam kedvez tlen változásához kapcsolódik. 2.6 Teljesítés helyének kockázata Az a kockázat, amely az alapul szolgáló eszköz piacának elhelyezkedéséb l adódik. Abban az esetben, ahol a piac nem a befektet "hazai" piaca, akkor a befektet nek a devizakockázattal is számolnia kell. 2.6.1 Külföldi piacok: Bármely külföldi befektetés vagy külföldi elemet is tartalmazó befektetés esetében felmerül az adott külföldi piac kockázata. Ezek a kockázatok eltérhetnek azon piaci kockázatoktól, melyen a pénzügyi eszközt kibocsátották vagy a befektet jelen van. 2.6.2 Feltörekv piacok: A feltörekv piacokon történ befektetések esetében olyan kockázatokkal is számolni kell, melyek a hagyományos piacra nem jellemz ek. Ezzel a kockázattal akkor is szembe kell nézni, ha a termék kibocsátója vagy szponzora valamely feltörekv országban székel vagy üzleti tevékenységét f ként ott végzi. Az ilyen piacokon történ befektetésekben gyakran megjelenik a spekulációs jelleg. A feltörekv piacokon történ befektetéseket alaposan érdemes megfontolni, mely során az adott piacra jellemz különféle kockázatokat számba kell venni. 2.7 M ködési kockázat A m ködési kockázat azon veszteség kockázatát jelenti, mely az elégtelen vagy rosszul m köd bels eljárásokból, munkavállalókból, rendszerekb l, vagy küls eseményekb l ered. Ez a kockázat kiterjed az emberi hibára, munkavállalók irányításával kapcsolatos gondokra, csalásra és szándékos károkozásra, a számítástechnikai rendszer hibáira, kereskedelmi jogvitákra valamint küls eseményekre, mint például a balesetekre, t zvészre, áradásokra stb. 2.8 Teljesítési kockázat Teljesítési kockázatról akkor beszélünk, amikor valamely pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet a megállapodott teljesítési határid re nem került teljesítésre. A kockázat mértéke az eszköz elméleti teljesítési id pontjában vett ára és az eszköz tényleges teljesítési id pontban fennálló ára közötti különbségnek felel meg. A pénzügyi eszköz megállapodott teljesítési ára és a teljesítés tényleges id pontjában vett piaci érték közötti különbségr l van szó, ha ez a különbség veszteséghez is vezethet. A t kepiacokon különböz fizetési és szállítási eljárások vannak használatban, és bizonyos piacokon a fizetési eljárások az ügylet volumenét l függ en változhatnak, így nehezítve teljesítésüket. A fizetés ezen fajta gondok miatti ellehetetlenülése a befektet t megfoszthatja annak lehet ségét l attól, hogy más befektetési lehet ségeket is kihasználjon. Értékpapírok eladásának a fizetési gondok miatti lehetetlensége eredményeképpen n a befektet veszteségének kockázata az értékpapírok értékének kés bbi változásai miatt vagy, ha a befektet az 9

értékpapírok eladására már szerz dött, akkor a befektet t esetlegesen a vev vel kötött kés bb ügylet tekintetében szerz désszegés eshet sége fenyegeti. 2.9 Letétkezelési kockázat Bizonyos piacokon, f leg a feltörekv piacokon a letétkezelési rendszerre vonatkozó szabályok a befektet védelem tekintetében kevésbé kidolgozottak lehetnek azon piacokkal szemben, melyeken szigorú letétkezelési szabályok vannak életben. Az ilyen piacokon - szükséges esetben al-letétkezel re bízott eszközök esetében felmerül annak kockázata, hogy az adott a letétkezel kötelezettségeit nem tudja szerz désszer en teljesíteni, vagy hogy cs dbe megy. Ez a kockázat súlyosbodik abban az esetben, ha az adott piacon nem m ködik a befektet k kártalanítására rendszer, vagy ha bár van ilyen rendszer, a befektet a rendszer védelmére nem jogosult. 2.10 Politikai és jogi kockázat Az a kockázat, hogy egy kormány (vagy bármely adott hatóság) új adókat vet ki, szabályozási vagy jogi kötelezettségeket vagy korlátozásokat állapít meg a befektet által már megszerzett értékpapírokkal kapcsolatban. Például egy ország kormánya dönthet úgy, hogy megtiltja az országban letétbe helyezett eszközök külföldre vitelét. 2.11 Egyéb kockázatok 2.11.1 Pénzügyi eszköz teljesítményének értékelése Abban az esetben, ha a befektet tájékoztatást kap egy pénzügyi eszköz teljesítményér l, akkor ez a tájékoztatás annak id pontjában fennálló teljesítményre vonatkozik. A múltbeli teljesítmény nem jelent garanciát a jöv beni teljesítményre nézve. 2.11.2 Pénzügyi eszközre vonatkozó feltételek változása Bizonyos esetekben az értékpapír-tulajdonosok közgy lése az értékpapírra vonatkozó feltételeket módosíthatja. 2.11.3 Min sítés A pénzügyi eszközöket egy vagy több min sít intézet is min sítheti. A pénzügyi eszköz min sítése nem szükségszer en tükrözi a vele kapcsolatos minden kockázatot vagy azt, hogy az adott kockázatok (ideértve a fent ismertetett kockázatokat) a pénzügyi eszköz értékét hogyan befolyásolhatja. A min sítés nem min sül pénzügyi eszközök vételére, eladására vagy birtoklására vonatkozó ajánlásnak, és azt a min sít intézet bármikor felfüggesztheti, módosíthatja vagy visszavonhatja. 2.11.4 Bruttósítás Az általános szabály az, hogy a pénzügyi eszközökhöz nem kapcsolódik olyan rendelkezés, mely forrásadó fizetését írja el az adós számára abban az esetben, ha az adóillet séggel nem rendelkez k számára fizetett bevétel után forrásadó fizetend ("bruttósítási" rendelkezés). Ilyen rendelkezés hiányában, a lehetséges befektet k annak kockázatának teszik ki magukat, hogy befektetéseik forrásadó kötelesek, mely esetben forrásadó-fizetési kötelezettségük keletkezik. A fenti kockázatoktól eltér a vis maior, amely természeti vagy gazdasági csapásokhoz vagy szabályozó hatóságok vagy piacm ködtet k általi döntéshez kapcsolódó kockázat, például valamely pénzügyi eszköz jegyzésének felfüggesztése. Sem a kibocsátó, sem a piac vagy Calyon felel s vis maior esemény tekintetében, bár ezen események amennyivel jelent sek befolyásolhatják a kibocsátó képességét, hogy kötelezettségvállalásait teljesítse vagy kihatással lehetnek a piac m ködésére. FIGYELMEZTETÉS Potenciális befektet k számára ajánljuk, hogy tanácsadóiktól kérjenek felvilágosítást, különösen valamely pénzügyi eszközbe történ befektetés jogi, adózási és egyéb szempontjaira vonatkozóan. Minden egyes potenciális befektet nek képesnek kell lennie arra, hogy megfelel, általa a körülmények között szükségesnek és hasznosnak ítélt tanácsadói segítséggel, de önállón mérlegelve eldöntse, hogy a pénzügyi eszköz megszerzése (i) igényeinek és pénzügyi céljainak megfelel; (ii) a befektetésekre vonatkozó szabályozásnak és korlátozásoknak megfelel; és (iii) megfelel befektetés a pénzügyi eszköz megszerzésével és birtoklásával kapcsolatos kockázatoktól függetlenül. Vannak olyan potenciális befektet k, akikre a befektetéseket tekintve szigorú szabályozás vonatkozik. Ezen befektet k számára ajánlatos jogi tanácsadóikhoz fordulni, hogy eldöntsék, hogy a vonatkozó jogszabályok illetve szabályozás alapján jogosultak-e az adott pénzügyi eszközben vagy piacon befektetni, hogy ezen eszközökbe történ befektetés más befektetésekkel nem ütközik-e, és kockázati profiljukhoz és befektetési stratégiájukhoz illik-e, és hogy a pénzügyi eszközök megszerzésével kapcsolatban vonatkozik-e rájuk bármilyen egyéb korlátozás. A jelen ismertet terjesztésére vagy továbbadására és pénzügyi eszközök kínálására vagy eladására bizonyos országokban jogi korlátozások vonatkozhatnak. A Calyon azt tanácsolja azoknak, akik ennek az ismertet nek a birtokában vannak, hogy a fenti korlátozásokról tájékozódjanak és ezeket tartsák be. A jelen ismertet nem min sül a Calyon által tett felhívásnak vagy ajánlatnak pénzügyi eszközök eladására vagy megszerzésére vonatkozóan. 10

11 Az ismertet r l fordítás csak tájékoztatás céljából készülhet. Eltérés esetén a francia változat az irányadó.