Raktározás 2009 1
TARTALOMJEGYZÉK 1.1. A RAKTÁROZÁS SZEREPE, HELYE A MAKRO ÉS MIKRO LOGISZTIKAI RENDSZEREKBEN...4 2. A RAKTÁRAK TÍPUSAI...12 3. A RAKTÁROZÁS FOLYAMATA...18 3.1. ÁRUBESZÁLLÍTÁS FOLYAMATA...18 3.2. A KISZÁLLÍTÁS FOLYAMATA...25 3.3. A TÁROLÁS...30 3.4. A RAKTÁROZÁSI ALAPFOLYAMATOK TECHNIKAI RENDSZEREI...34 3.5. RAKTÁRI ANYAGMOZGATÓ RENDSZEREK...47 3.3.6. MAGASRAKTÁROZÁSI RENDSZEREK...49 3.7. RAKTÁRAK TÁROLÓKÉPESSÉGE...51 2
BEVEZETÉS A jegyzet alapismereteket tartalmaz, a raktározással kapcsolatos folyamatokat, azok feladatait ismerteti. A következő szakmai modulok által meghatározott követelmények ismeretanyagait tartalmazza: 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása 2665-06 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző tevékenysége 2662-06 Kereskedelmi szakmenedzser tevékenysége 2664-06 Külgazdasági üzletkötő tevékenysége A jegyzet fő fejezetei: - A raktározás szerepe, helye a makro és mikrologisztikai rendszerben - Raktárak típusai - Raktározás folyamata - Árubeszállítás folyamata - Árukiszállítás folyamata - Tárolás - Raktározási alapfolyamatok technikai rendszerei - Raktári anyagmozgató rendszerek - Magasraktározási rendszerek - Raktárak tárolóképessége Szakképzések, melyek oktatásához a jegyzetben leírtak szükségesek: 55 345 02001 05502 Logisztikai műszaki menedzser asszisztens 55 345 01001 05502 Kereskedelmi szakmenedzser 55 345 02001 05505 Külgazdasági üzletkötő 55 345 02001 05506 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző 3
1.1. A RAKTÁROZÁS SZEREPE, HELYE A MAKRO ÉS MIKRO LOGISZTIKAI RENDSZEREKBEN Jelen fejezet a raktározás helyét mutatja be a vállalkozás reálfolyamatában. A raktározás valamely folyamatrendszer olyan alrendszere, amely sajátos teljesítményével, berendezéseivel, felszereléseivel a készletek megóvását, az áramlatok összehangolását szükség szerinti kiegyenlítését végzi. A raktározással kapcsolatos feladatok elvégzésének helyei a raktárak. A raktárakat nem mint épületeket, hanem mint komplex létesítményeket kell kezelni amelyeknek van saját külső kapcsolatuk és belső folyamatuk. A raktárak a szállítási láncrendszerben töltenek be gyűjtő, készletező, újraelosztó, rendszerező funkciókat. A rendszer elemei: - környezet - raktározási rendszer - rendszer bemenetei - rendszer kimenetei input környezet raktározási rendszer output 1.) környezet = ipari, kereskedelmi, közlekedési vállalkozások, stb. raktárak; 2.) raktározási rendszer = a raktározási feladatok megoldásában közreműködő elemek összessége; 3.) input = a környezetből érkező anyagok termékek összessége; 4.) output = a környezet felé kibocsátott anyagok, termékek összessége. 4
A kereskedelmi raktárak feladatai: - a vevők által igényelt választék biztosítása - a termelés alapanyag szükségleteinek, a termeléshez szükséges eszközök biztosítása - a termékelőállítás és felhasználás térbeli különbségének kiegyenlítése, olyan elosztó központok létesítése, amelyek nagyobb volumenű árumozgás következtében lehetővé teszik a gazdaságos szállítást, fuvarozást - a termékelőállítás és felhasználás időbeli különbségének kiegyenlítése, vagyis olyan mennyiségű és időtartalmú készlet tárolása amely a jelentkező vásárlói igények biztonságos kielégítését teszik lehetővé - biztonsági készletek tárolása. Amennyiben a raktárakat a makro logisztikai rendszerben vizsgáljuk, olyan logisztikai szolgáltatókat kapcsolhatnak be, akiknek tevékenységük közvetlenül a termelőhöz kapcsolódik és olyan munkamegosztáson alapul együttműködésük, amelyekkel a következők érhetők el: - a termelők csak a szorosan vett termékelőállítással, - a logisztikai szolgáltató pedig a termékelosztással foglalkozzon. A logisztikai központok regionálisan működő, a szolgáltatások széles skáláját nyújtó ellátó elosztó központok. Az általuk nyújtott szolgáltatásokat a következőképpen lehet csoportosítani: - logisztikai alapszolgáltatások: - fuvarozás előkészítése (fuvarszervezés, fuvarajánlatok beszerzése, a legbiztonságosabb, megbízható fuvarozónál a jármű megrendelése, útvonaltervezés stb.) - fuvarozás végrehajtása - rakodás - raktározás (belföldi áruk, külföldi áruk) - komissiózás - számítógéppel irányított raktárnyilvántartás, készletgazdálkodás - csomagolás - kiegészítő szolgáltatások: - járművek, anyagmozgató gépek javítása, szervizelése - raktárhelyiségek, járművek, anyagmozgató gépek bérbe adása - közreműködés a vámkezelésben - tanácsadás - oktatás. - egyéb szolgáltatások: - csomagküldő szolgálat - nyomdai reklám - postai, banki, biztosítási - kiállítás-szervezés - vámkezelések elvégzése. A logisztikai központok feladatainak csoportosítása forgalmi szempontok alapján: 5
- gyűjtő - terítő - országon belüli - export import - tranzit szállítási feladatokat ellátó. Az országok célja olyan elosztó - gyűjtő logisztikai központok működtetése, melyek tranzit forgalom átvezetése mellett növelik az adott országnak a nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódását. A logisztikai központok maguk is hozzájárulnak az adott ország gazdasági fejlődéséhez, létrehozásukkal az adott terület ipartelepítési szempontokból felértékelődik, javul az áruellátás, munkahelyek teremtődnek stb. A logisztikai központok mint áruforgalmi csomópontok az országon belüli áruáramlatok irányát jellegét is megváltoztathatják, vagyis szétrobbanthatják a hagyományos áruáramlási csatornákat. Egy vállalkozás eldöntheti szigorú költségszámítások elvégzése után, hogy mi előnyösebb számára, kisebb költséggel járó lehetőség, hogy saját raktárakat üzemeltessen, saját maga végezze a szállításokat, áru csomagolásokat, vagy ezen feladatok ellátását logisztikai központok beiktatásával végezze. Így a hagyományos eladó raktár termelés raktár - vevő kapcsolat megszűnhet, átalakulhat. A logisztikai központok telephely választásának főbb szempontjai: - álljon rendelkezésre megfelelő közlekedési hálózat; - legyen kiépített (kiépíthető) közműhálózat; - a területe sík belvízmentes terület legyen, - a kiválasztott terület tegye lehetővé az esetleges területbővítést; - a kiválasztott területen optimálisan megoldható legyen a forgalomszervezés; - álljon rendelkezésre megfelelő, képzett munkaerő; - a terület a tranzit utakhoz közel legyen; - vasúti, közúti, kikötői megközelíthetőség biztosítva legyen. Amennyiben a raktározás helyét határozzuk meg a mikro logisztikában, az a szállítási logisztikai alrendszerben helyezkedik el. Egy termelő vállalkozás reálfolyamatát, melyben a raktározás helyét határozzuk meg, a következő ábra mutatja: 6
Szállítók Külső környezet Belső környezet Vevők Beszerzési logisztika Alapanyag Alapanyag Termelési logisztika Szállítási logisztika Fuvarozás Raktározás Csomagolás Készletezés Árumozgatás Rakodás Készletezés Értékesítési logisztika Késztermék, (félkész termék) 1. A SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA: 1. Fuvarozás amikor az áru helyváltoztatását egyik pontról a másikra egy erre szakosodott saját fuvareszközzel rendelkező vállalkozás végzi díjfizetés ellenében. 2. Szállítás amikor az áru helyváltoztatását egyik pontról a másik pontra a vállalkozás saját fuvareszközével végzi. 3. Raktározás, mely történhet saját raktárban, vagy logisztikai központok által működtetett raktárakban. Fontos kérdések egy vállalkozás szempontjából, hogy: - Szükség van-e saját raktárra az adott vállalkozás reálfolyamatában(ellátási, elosztási láncban); - Milyen feladatokat ellátó raktárak létesítésére van szükség; - Hol és mekkora kapacitású raktárakat célszerű létesíteni; - Milyen raktározási technikák és technológiák kívánatosak a raktározni kívánt árukészlethez. 4. Árumozgatás, rakodás; ezek eszközeinek illeszkednie kell a szállítási logisztika egész alrendszerének elemeihez. (fuvarozás, raktározás, csomagolás, anyagmozgató eszközök, számítástechnikai rendszer stb.). Arra kell törekedni, hogy: - árumozgatás csökkenjen; - az egységrakományok a hozzájuk alkalmazható árumozgató gépek segítségével könnyen, gyorsan járműrakományokká alakíthatóak legyenek, a megrakott vasúti 7
kocsik, közúti járművek, légi közlekedési eszközök, hajók stb. késedelem nélkül indíthatóak legyenek. 5. Csomagolás, melynek védenie kell az árut a fuvarozás, raktározás, szállítás alatt, védenie kell a mellette elhelyezett áruk épségét, valamint a fuvareszközt. A csomagolással szemben támasztott fontosabb követelmények: - Meg kell védenie az árut a környezet nem kívánatos hatásaitól. - Védenie kell a környezetet az árutól (pl.: veszélyes áruk). - A csomagolás igazodjon a különböző fuvarozási módok sajátosságaihoz (pl.: vasúti fuvarozás esetében, a vasúti kocsik összekapcsolása ütköztetéssel történik, a csomagolásnak ütközőbiztosnak kell lennie, vagy vízi úton történő árutovábbításnál vízhatlan csomagolást kell alkalmazni stb.). - A fogyasztói csomagolás legyen a vevő motiválásának fontos eszköze. - A csomagolás közvetítsen információkat a vevők felé (pl.: mire szolgál a termék, hogyan kell használni, a termék összetevői, meddig fogyasztható, hol gyártották és mikor stb.); ettől kivétel lehet a külkereskedelmi áruforgalomban feladott áru csomagolása, amikor az árut meg kell fosztani a csomagoláson található információktól (csomagolás neutralizálása). - Akkor megfelelő és jó a csomagolás, ha az ismertetteken kívül fogyasztói igényeknek, szokásoknak megfelelő mennyiséget tartalmaz, - ha a raktárakban kialakított egységrakomány képzési rendszer révén a teljes reálfolyamatban (termékutakban) az igényeknek megfelelően könnyen részmennyiségekre osztható. - ha a fogyasztói csomagolások könnyen gyűjtő csomagolásokká alakíthatóak. - ha a gyűjtő csomagolások könnyen és gyorsan egységrakományokká, az egységrakományok járműrakományokká alakíthatóak, az eszközök maximális kihasználásával a lehető legkevesebb költségekkel és a lehető legkevesebb veszteséggel, az áru sérülése nélkül. 6. Készletezés, a kitermelés helyétől a gyártáson keresztül a fogyasztóhelyig terjedő teljes anyagáramlási, termékáramlási folyamat része, vagyis a beszerzés és termelés, illetve termelés és értékesítés időben és térben történő eltéréseit köti össze. A készletek olyan anyagi javak, amelyeket egy vállalkozás azért tart, hogy az alkalmazás időpontjában azokat megfelelően felhasználhassa. Készletekre azért van szükség, mert sem fizikailag nem lehetséges sem pedig gazdaságilag sem indokolt mindig mindent ott előállítani ahol éppen szükség van rá. Egy vállalkozás szempontjából fontos, hogy mennyi készletet tart a raktáraiban. Mindig törekedni kell az optimális mennyiségű készletek tartására, hiszen a túlzott készletek gazdaságilag hátrányosak, az alacsony készletszint viszont veszélyezteti a termelő vagy szolgáltató biztonságát. A készletezés költségtényezői: 1. Készlettartási költségek, amelyek lehetnek a termék fizikai létével kapcsolatos költségek, valamint a készlet értékjellegéhez kapcsolódó készlettartási költségek. A készletek fizikai létével kapcsolatos költségek a következők lehetnek: - a raktárépületek fenntartása, üzemeltetése - a raktári anyagmozgatással kapcsolatos költségek 8
- idegen raktár bérleti díja - tárolási veszteség, vagyis az anyag mennyiségének csökkenése a készletezés során - különleges tárolási körülmények többletköltségei, mint például hűtött raktárak működtetése stb. - a raktározással kapcsolatos adminisztratív költségek A fenti költségekre jellemző, hogy: - folyamatosak - az átlagkészlettel összefüggőek - a készletszinttel ingadoznak. A termék értékjellegéhez kapcsolódó fontosabb költségek: - Avulás (értékcsökkenés) költsége: mely a készletekben lévő áruk fizikai és erkölcsi kopását jelentik. Erkölcsi avulás azt jelenti, hogy a régebben bizonyos áron beszerzett és azóta készletezett fel nem használt anyag ma olcsóbban lenne beszerezhető. Ilyen költség lehet ha az áru megvételre került, készletre vették, de felhasználásra nem került. - Biztosítás, ha a készleteket biztosítják különböző előre nem látott károk ellen. - Termék értékjellegéhez kapcsolódó nyilvántartási költségek. A fent felsorolt a készlet értékjellegéhez kapcsolódó készlettartási költségek a készletekkel arányosak. 2. Készletutánpótlás költségei, melyek a beszerzéssel kapcsolatos költségek. Fontosabb készlet utánpótlási költségek: - Fuvarozónak, szállítmányozónak fizetett díj; - A rendelések feladásaival, a beérkezett termékek átvételével kapcsolatos költségek; - A beszerzéssel kapcsolatos adminisztráció költségei; - Az ügyvitellel kapcsolatos költségek; - Az áru átvételével, rakodásával, anyagmozgatásával felmerülő költségek; - Az átvétel minőség ellenőrzésének költségei; - Rongálás, veszteség a fuvarozás alatt, s ezekből adódó költségek. Ezek a költségek a megrendelések számától és a megrendelt mennyiségtől függenek. 3. Hiányköltségek, melyek akkor keletkeznek, ha a készletezési rendszer a funkcióját nem tudja ellátni. Például a vevők megrendelését készlethiány miatt nem lehet kielégíteni, így elmarad az értékesítésből származó nyereség, vagy ha nem áll megfelelő mennyiségű alapanyag a raktárban és a gépek emiatt nem működnek, az alkalmazottak nem tudnak dolgozni, de az alkalmazottaknak az állásidőre bizonyos bért kell fizetni. E mögött nem áll teljesítmény, nincs termék, melyre ez a felmerült költség elszámolható lenne. Ide tartozik a kifizetett késedelmi kötbér is, amikor a vállalkozás szerződéses kötelezettségeinek nem tud eleget tenni és a vevő igényli a kötbér kifizetését. Hiányköltség lehet egy vállalkozás good will -jének az elvesztése. Ez azt jelenti, hogy az elmaradt, vagy nem szerződésszerű teljesítések miatt a vevő úgy dönt, hogy a vállalkozást megbízhatatlannak minősíti és többet nem rendel, akkor ez több, mint egy elmaradt nyereség. 9
2. A BESZERZÉSI LOGISZTIKA azért felelős, hogy a vállalat számára szükséges alapanyagok, alkatrészek a 6 M-nek megfelelően rendelkezésre álljanak. A beszerzési logisztika kapcsolata a szállítási logisztikával az, hogy a beszerzési logisztikai alrendszer által megrendelt alapanyagokat, félkésztermékeket eljuttassa a szállítási logisztikai alrendszerben található alapanyag raktárba. A raktárba betárolt alapanyagok, félkésztermékek beszerzése, vagyis mit kell beszerezni mikor és mennyit ez a vállalkozás készletezési stratégiájával áll szoros kapcsolatban. 3. A TERMELÉSI LOGISZTIKA az alapanyag raktártól a termelési folyamat különböző fázisain át a késztermék raktárig terjedő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi szoros együttműködésben a termelés szervezéssel és irányítással. A termelési logisztikai alrendszer inputja az alapanyag raktár. Az alapanyag raktárból kerülnek beszállításra az alapanyagok, félkésztermékek, hogy bekerülhessenek a termelési folyamatba. A termelési folyamatot kiszolgáló raktárak a vállalkozás reálfolyamatához közvetlenül kapcsolódva vagy kihelyezve működtethetőek. A termelési folyamat outputjaként kikerülő késztermék, félkésztermék, a szállítási logisztikai alrendszer készáru raktárába kerül betárolásra, mindaddig míg az értékesítési logisztika azt értékesíteni nem tudja. A készterméket, félkészterméket tároló raktárak logisztikai központokban is működtethetőek. 4. AZ ÉRTÉKESÍTÉSI LOGISZTIKA által megkötött adásvételi szerződésnek megfelelően a raktárakban az áruk csomagolásra kerülnek, esetleg a csomagolás előtt megtörténik komissiózás, majd az áruk kiszállítása a vevőknek. A raktári szolgáltatásoknak a logisztika 7M követelményeinek kell megfelelnie, valamint a vevők igényeit is messzemenően figyelembe kell venni. A fontosabb minőségi mutatók a következők: - A megrendelési, átfutási idő: a megrendelés átvétele és a megrendelt áruk célhelyre való eljuttatása között eltelt idő. Ez a mai fejlett számítástechnikai rendszerek és az ehhez kapcsolt fejlett szervezési-vezetési módszerek alkalmazásával jelentősen lerövidíthetőek. - A raktárba történő betárolási, átfutási idő: az áru külső szállítóeszközzel való beérkezésétől a tárolóhelyre való berakásig eltelt idő. - Kitárolási átfutási idő: a megrendelés átvétele és a megrendelt áru kiszállítása előkészítése között eltelt idő. - A rendelés visszaigazolások átfutási ideje: a megrendelések átvételeitől a visszaigazolásig eltelt idő. - Szállítási megbízhatóság, a legmegbízhatóbb fuvarozó kiválasztása - Szállítási pontosság. - Visszaküldött áru aránya. 10
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. Ismertesse a raktározás és a raktár fogalmát! 2. Helyezze el a raktározást a vállalkozás reálfolyamatában! 3. Ismertesse a logisztikai központok által nyújtott szolgáltatásokat! 4. Ismertesse a csomagolással szemben támasztott fontosabb követelményeket! 5. Mi eredményezi a készletek keletkezését a termékelőállítási és elosztási folyamatban? 6. Ismertesse a készletezés költségtényezőit! 7. Mi a raktározás szerepe a logisztikában? 8. Ismertesse a raktározás kapcsolatát a beszerzési, értékesítési, termelési, szállítási, csomagolási alrendszerekkel! 11
2. A RAKTÁRAK TÍPUSAI Jelen fejezet a raktárak csoportosítását ismerteti különböző szempontok alapján. 1. Nemzetgazdasági ágazatok alapján lehetnek a raktárak: - ipari; - mezőgazdasági; - kereskedelmi; - közlekedési raktárak; - közraktárak. 2. Termelési folyamatban betöltött szerepük alapján lehetnek: - alapanyag; - segédanyag; - félkészermék; - befejezetlen termék; - késztermék raktárak. 3. Elosztási folyamatban betöltött szerepük szerint lehetnek: - fogyasztási cikk kereskedelmi; - termelőeszköz kereskedelmi; - felvásárló, melléktermék és hulladékgyűjtő kereskedelmi; - közlekedési, szállítmányozói raktárak; - intervenciós raktárak. 4. A készletváltozás sajátosságai szerint a raktárak lehetnek: - azonos árufajta érkezik és távozik nagy mennyiségben (pl.: közraktárak stb.) R - kevés árufajta érkezik viszonylag nagy mennyiségben és távozik kisebb tételekben (pl.: kereskedelmi raktárak stb.). R - sok árufajta érkezik kis mennyiségben és távozik nagy mennyiségben (pl.: mezőgazdasági felvásárló kereskedelem stb.) 12
R - sok árufajta érkezik és távozik kis mennyiségben (pl.: alkatrészraktárak, gyógyszertárak raktárai stb.) R - távozó árufajták meghatározott időnként visszatérnek (pl.: szerszámraktárak stb.) R - távozó árufajták meghatározott idő után többször visszatérnek, de minőségi változáson mennek át (pl.: műveletközi raktárak, amikor a termelésből kikerülő befejezetlen termék a következő termelési folyamatig várakozik a raktárban) R 5. A forgalom iránya szerint a raktárak lehetnek: - belföldi és - vámáruk tárolására kialakított vámraktárak. A belföldi raktárakban belföldi árut tárolnak, a vámárut vámraktárakban lehet tárolni. A vámáru addig belföldi forgalomba nem bocsátható, míg nem vonják vámeljárás alá, illetve a vámot az importőr nem fizette meg. A vámraktározás történhet bármelyik, a vámhatóság által jóváhagyott és felügyelete alatt álló raktárban, ahol a meghatározott feltételek szerint tárolható a vámáru. A vámraktárt a vámhatóság által engedélyezett helység vagy bármely más meghatározott létesítmény képezheti. Az eljárás legfontosabb jellemzője, hogy az árukat felfüggesztő rendszer alá helyezi, így lehetővé teszik az áruk raktározását anélkül, hogy a vámraktárba történő áruelhelyezés alatt ki kellene fizetni utánuk az import vámot és / vagy egyéb kereskedelmi illetéket. 13
A vámraktárak típusai: - közvámraktár: az a raktár, ahol bárki elhelyezheti vámáruját; - magánvámraktár: ahová kizárólag csak a raktárengedélyes helyezhet el árukat. - vámszabad területi vámraktár. A vámraktáraknak hat típusa lehetséges; amelyek kombinálása egyazon helyen nem engedélyezett. Ezek közül három (A típusú, B típusú és F típusú) közvámraktár, három (C, D, E) pedig magánvámraktár. Raktárengedélyes az a vállalkozás (vámtechnikailag kifejezve személy ) aki egy vámraktár működtetésére és fenntartására jogosult és kötelezettségei a következők: - biztosítani, hogy a vámraktárban lévő árukat ne vonják ki a vámfelügyelet alól; - elvégezni a vámraktárba betárolt áruk raktározásával kapcsolatos feladatokat; - betartani a raktár engedélyben szereplő rendelkezéseket; - biztosítékot nyújtani, ha a vámhatóság azt előírja; - pontos nyilvántartást kell vezetnie a vámeljárásban (raktározási vámeljárás) szereplő termékekről. A beraktározó az, aki az árukat / vámárukat a vámraktározási eljárás alá vonta, kizárólagosan felel a vámeljárás alá vonásból rá háruló kötelezettségek teljesítéséért. Egy vámraktár létesítését (kivéve F típust) írásban kell kérelmezni, a tagállamok vámhatóságánál. A vámraktározást az illetékes vámhatóság határozattal engedélyezi. Az engedély csak akkor adható ki, ha az alábbi feltételek megvannak: - a kérelmező a közösség területén meglévő vállalkozás; - a kérelmező igazolja a raktározás gazdasági szükségességét; - vámbiztosítékot nyújtott a kérelmező A raktározási kérelmek és engedélyek legfontosabb adatai: - érvényességi idő; - vámraktár típusa; - vámraktározás helye, a létesítmények adatai; - vámeljárás alá vonható áruk köre; - raktárnyilvántartás; - ellenőrző vámhatóság. A vámraktározási vámeljárást az EV-okmányon kell írásban kérvényezni. (EV = Egységes Vámokmány). A vámraktározási eljárás lezárása után az áruk a következő vámjogi rendezés alá vonhatóak: - szabad forgalomba bocsátás; - vámszabad területre (vámszabad raktárba) helyezés; - más vámeljárás alá vonás; - újra kivitel; - ingyenesen az állam rendelkezésére bocsátás; - vámellenőrzés melletti megsemmisítés. Vámszabad területi vámraktár a közösségi vámterület olyan részei vagy helyiségei, amelyek elkülönülnek a vámterület többi részétől, és ahol a nem közösségi áruk nem esnek behozatali vám, sem kereskedelempolitikai intézkedések alá, ugyanakkor a közösségi mezőgazdasági 14
áruk élvezik a kivitelükhöz kapcsolódó intézkedéseket. A Közösségi Vámkódex és annak végrehajtási rendelete jelenti azt a jogforrást, amelyet az egyes tagállamok alkalmaznak. Típusai: - csak raktározási tevékenységet végző raktárak; - ipari vámszabadterületi raktárak, amennyiben a raktározási célú tevékenységen túl termelési célú tevékenységet is végeznek. A vámszabad területi raktárak főbb jellemzői: - a vámszabad terület a vámterület része, amely engedélyezéssel nyilvánítható a vámterület többi részétől elkülönített területté; - fizikai elkülönítés; - bejárta vámhatárként működik és vámfelügyelet alatt áll, így az oda belépő, illetve az onnan kilépő személyek, szállítóeszközök vámvizsgálat alá esnek; - a vámok és kereskedelempolitikai intézkedések tekintetében minősül külföldinek; - vámszabadterületi működést bárki kérelmezheti, ha a szabályokat betartja; - minden ott folytatott tevékenység engedélyköteles (termelés, raktározás, szolgáltatás stb.); - a termelési tevékenység (ipari vámszabadterület esetében) döntően importanyagból export célra történik; - a termelési tevékenységhez közvetlenül felhasználásra vagy raktározásra kerülő vámárukat vámfizetési kötelezettség nem terheli. Nem tévesztendő össze a közvámraktár a közraktárral. A közvámraktárban vámárut tárolnak, a közraktárban belföldi árut. A közraktárak olyan vállalkozások, amelyek közraktári engedély alapján díj ellenében iparszerűen foglalkoznak az áruk elhelyezésével és közraktári jegy kibocsátására jogosultak. A közraktári jegy értékpapír, árut testesít meg, a közraktárból az tárolhatja ki az árut, aki azt bemutatja. Tehát itt lehetőség van az áru értékesítésére, tulajdonos változtatásra, anélkül hogy az áru kikerülne a közraktárból. Addig, míg egy hagyományos raktárból az tárolhatja ki az árut, aki oda betárolta, a közraktárban tárolt áru tulajdonosa az, akinek a kezében a közraktári jegy van. A közraktárjegy két részből áll, az árujegyből és a zálogjegyből. Ezek egymástól elválaszthatatlanok. Ha együttes átruházás történik, akkor az összes jog az új árutulajdonosé lesz, az rendelkezik a közraktári jeggyel ás az áruval. A közraktárjegy fedezetül szolgálhat banki hitel felvételéhez. Ha a közraktárjegy tulajdonosa banki hitelt vesz fel a zálogjegyet a kölcsönadóra kell forgatni. Ha az árujegyet forgatja az értékpapír tulajdonosa, az csak a zálogjog által korlátozott rendelkezési jogot ad az árura. A zálogjegy birtokosa a közraktárban tárolt áruhoz soha nem juthat hozzá, arra van joga hogy ha a követelését nem kapta meg, kérje a közraktártól az áru értékesítését, melyből megtörténhet igényeinek kielégítése. 6. A tárolási technológia és a kapcsolódó ügyviteli folyamatok alapján a raktárak lehetnek: - hagyományos darabáru raktárak; - gyűjtőraktárak. A hagyományos darabáru raktárakban egyedi darabárukat vagy egységrakományokba foglalt darabárukat tárolnak. 15
A gyűjtő raktározás általában a nemzetközi szállítmányozáshoz kapcsolódik. Ahhoz, hogy a gyűjtőforgalomban az adott továbbítási viszonylatban vagy annak egy szakaszára teljes kocsirakományt képezzenek, szükség van a fuvarozandó áruk ideiglenes tárolására, raktározására, ami a szállítmányozók gyűjtő raktáraiban történik. A gyűjtőraktározás feladata az export forgalom esetében: - az érkező küldemények továbbítási irányoknak megfelelő betárolása, összegyűjtése; - a gyűjtőfuvarban szállító járműre a rakodás, árufeladás; - a fuvarozáshoz, szállítmányozáshoz kapcsolódó okmányok kitöltése. Import forgalom esetében: - érkezéskor a kipakolás a járműből; - átmeneti tárolás; - értesítés küldése a küldemény címzettjének; - terítés. A tárolás ideje alatt gyakran szükség van árukezelési műveletek elvégzésére, melyek az alábbiak lehetnek: - átcsomagolás; - átokmányolás; - reexport ügyleteknél a neutralizálás; - komissiózás; - címkézés; - egységrakomány képzés stb. A gyűjtőszállítmányozói raktárak fontosabb ismérvei: - a tárolási idő igen rövid, néhány nap, esetleg néhány hét; - nagy a rakodási igény, ennek megfelelő a raktárépület kialakítása; - nagy jelentőségű ezekben a raktárakban az egységrakomány képzés, és ennek elvégzéséhez - megfelelő eszközökkel rendelkeznek; - a raktárakban az árukat nem árufajtánként, hanem kül- és belföldi címzettek szerint, - gyűjtőpontonként elkülönítve tárolják. Ebből adódóan az adott tárolási egységben különféle megjelenési formájú, csomagolású áruk találhatók; - ezekben a raktárakban fontos okmánykezelési műveletek kapcsolódnak; - a raktáraknál fontos követelmény, hogy mindig fogadóképesek legyenek, azaz a beérkezett küldeményeket a tárolótérben el kell helyezni, vagy onnan kitárolni. 16
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK: 1. Csoportosítsa a raktárakat! 2. Ismertesse az egyes raktártípusokat a termelési folyamatban betöltött szerepük alapján! 3. A készletváltozás sajátosságai szerint csoportosítsa a raktárakat! 4. Ismertesse és jellemezze a vámraktárakat! 5. Ismertesse a vámszabadterületi raktárakat! 6. Hasonlítsa össze a közraktárat a közvámraktárral! 7. Ismertesse a közraktárjegyet! 8. Ismertesse egy vámraktár létesítéséhez szükséges engedélyek fontosabb adatait! 9. Ismertesse a gyűjtőraktárak feladatait! 10. Ismertesse a gyűjtőraktárak fontosabb ismérveit! 17
3. A RAKTÁROZÁS FOLYAMATA Jelen fejezet a raktározás folyamatát ismerteti, valamint az egyes fő folyamatok feladatait. A raktározási folyamat két fő részből tevődik össze, melyek a következők: - nyugvási modul; - mozgási modul. A nyugvási modul amikor az áru a tárolótérbe kerül és azt ott meghatározott ideig tárolják. A mozgási modul áll az árubeszállításból, a komissiózásból, a kitárolásból és az áru kiszállításából, valamint a raktárakon belüli illetve a raktárak közötti anyagmozgatásokból. Mint technikai folyamat a következő: - árubeszállítás (mozgási modul része); - tárolás (nyugvási modul része); - komissiózás (mozgási modul része); - kitárolás (mozgási modul része); - árukiszállítás (mozgási modul része); - raktárakon belüli, illetve az egyes raktárak közötti árumozgatás (mozgási modul része). 3.1. ÁRUBESZÁLLÍTÁS FOLYAMATA Az árubeszállítás az a folyamat modul, amelynek révén megteremtődik a vállalkozás és a környezet (beszállítók) kapcsolata, vagyis a raktár kapcsolódik a külső áruáramláshoz. Az árubeszállítás a következő elemekből tevődik össze: - a jármű fogadása, - a jármű kirakodása, - az áru átvétele (minőségi mennyiségi áruátvétel), készletre vétel, - tárolási egységek képzése, - a tárolási egység előkészítése a betárolásra. 1. A JÁRMŰ FOGADÁSA A beszerzési logisztika munkatársai által megkötött adásvételi szerződés értelmében, vagy a megrendelésnek megfelelően az árut az eladótól a vállalkozás raktárába kell eljuttatni. Ez történhet fuvarozás, szállítmányozás vagy szállítás révén. A raktárba történő beszállítás valamilyen járművel történik. Leggyakrabban az áru vasúti vagy közúti fuvarozás igénybevételével jut el a címzetthez. A raktárak kialakításának szempontjai a jármű fogadásának figyelembe vételével a következők: - a raktárakat úgy kell kialakítani, hogy alkalmazkodjon a különböző fuvarozási módok sajátosságaihoz; - úgy kell kialakítani, hogy biztosítható legyen a jármű gyors, biztonságos és kényelmes kirakodása; 18
- úgy kell ütemezni a járművek fogadását, hogy egymást a kirakodásnál ne akadályozzák; - mindig csak annyi jármű érkezzen egy időben, melynek kirakodása technikailag és személyzetileg is biztosítható; - a jármű kirakodása ne akadályozza egy másik járműbe történő bepakolást. 2. A JÁRMŰ KIRAKODÁSA A külső szállításhoz kapcsolódó anyagmozgatás egyik kritikus területe a rakodás. A rakodás függ a külső szállítóktól beérkező áruk mennyiségétől, valamint azok érkezési idejétől. Itt a feladat a járműből történő kipakolás, amelyhez az emberi erőforrások tervezése kapcsolódik, vagyis itt fontos feladat az emberi erőforrások tervezése, vagyis az, hogy milyen mértékű rakodási kapacitás kialakítása szükséges. Az átlagértékre történő beállás gyakran idéz elő kapacitáshiányt, ami többletköltséget okozhat (pl.: vagonállás- pénz, kötbér). A maximumértékre történő beállás biztonságot nyújt, azonban a munkaerő kihasználása nem megfelelő, emiatt nem hatékony. Általában az optimális rakodási kapacitás a maximális és az átlagérték között van, vagyis a kettő számtani átlaga. A járműrakodás feltételei: - optimális rakodási kapacitás személyi feltételeinek biztosítása; - rakodóeszközök, gépek biztosítása; - a rakodóeszközök igazodjanak a beszállításra kerülő áru egységrakományához. 3. AZ ÁRU ÁTVÉTELE, KÉSZLETRE VÉTEL Az áru átvétele során összevetik a beérkezett áru mennyiségét, minőségét a szerződésben illetve a megrendelésben szereplő adatokkal, s ha mindenben egyező, akkor készletre veszik. Az átvétel lehet: mennyiségi ellenőrzéssel, és minőségi ellenőrzéssel. A minőségi ellenőrzés lehet tételes és szúrópróba alapján történő ellenőrzés. Az áru átvételénél ha a mennyiség illetve a minőség a megrendeléssel illetve a számlán lévő adatokkal nem egyező, akkor szükséges a mennyiségi és minőségi eltérések rendezése. Az áru átvételénél fontos szerepet kapnak az áru azonosítására használt kódok. Az árukódok alkalmazása információkat fejeznek ki egyezményes jelekkel, megkönnyítik az áruk beazonosítását, készletnyilvántartását. A kódrendszerek lehetnek: - alfás kódrendszer (0-9-ig terjedő arab számok); - alfanumerikus számrendszer (betűk és számok együttes alkalmazása) - vonalkód rendszer (számítógép nyelvére lefordított bináris alakban megjelenített számok alkalmazása). A vonalkód technika alkalmazását nemzetközi szabályok rögzítik. Leggyakrabban alkalmazott rendszerek: 1. EAN kódrendszer melyet 1977-től vezették be Európában. Székhelye: Brüsszel. 13 számból álló numerikus vonalas rendszer. Felépítése: 1-3 szám = ország azonosító 19
4-8 szám = gyártó vállalat kódszáma 9-12 szám = árucikk kódszáma 13. szám = ellenőrző szám Az ország azonosítására szolgáló 3 jegyű számot a brüsszeli központ adja ki, pl.: Magyarország kódszáma: 599. A gyártó vállalat 5 jegyű kódszámát a tagország EAN irodája adja ki. Az árucikk 4 jegyű kódszámát a gyártó adja ki. Az ellenőrző szám egyjegyű szám. 2. EAN 128-as kódrendszer, nemzetközileg szabványosított vonalkód. Az azonosító számok vonalkód jelképekkel jeleníthetők meg, lehetővé téve az elektronikus olvasást a raktári átvételnél, a komissiózásnál, a raktárakból történő kivételezéseknél és egyéb helyen, ami az üzleti folyamatokban szükségesek. Az EAN 128 célja: - Az áruátvétel meggyorsítása, pontossá tétele; - A megfelelő termékeket a megfelelő szavatossági idővel és megfelelő elszámolási súllyal kapják meg a raktárak; - Számítógépes készletgazdálkodási rendszer működtetése; - A termékazonosító szám mellett olyan információk kifejezése kódoltan, amelyek a termékazonosító számban nem közölhetők, ilyenek például: - Minőség megőrzési határidő; - Gyártás, csomagolás napja; - Gyártási szám; - Vevő rendelési száma; - Nettó, illetve bruttó tömeg; - Eladhatósági határidő; - Az áru szállítási címe; - A számlatovábbítás címe. A fenti információk sorrendi megkötöttség nélkül alkalmazhatók, az adattartam azonosító kettő vagy több karakteres lehet, mely zárójelben jelenik meg a közölt adat előtt. 3. ETK kódrendszer, Egységes Termékazonosító Kód, melyek elve megegyezik az EAN kódrendszer elvével, 9 számjegyből áll, nincs ország azonosító és ellenőrző szám: Felépítése: 1-5 szám = gyártó azonosító száma; 6-9 szám = árucikk kódszáma. Ezen kódrendszer alkalmazása kevésbé elterjedt, mint az EAN kódrendszer. 4. TÁROLÁSI EGYSÉGEK KÉPZÉSE Minden raktár eltérő tárolási rendszert alkalmaz. A raktárba beérkezett árukból a tárolási rendszernek megfelelő egységeket szükséges kialakítani. Törekedni kell a "termelési egység = raktározási egység = szállítási egység = értékesítési egység" megvalósítására. Optimálisnak az tekinthető, ha az áru szállítási egysége megegyezik a tárolási egységgel. Fontosabb fogalmak meghatározása. 20