30 ÉVES STRATÉGIAI TERV

30 ÉVES STRATÉGIAI TERV URÁNIPARI HOSSZÚ TÁVÚ KÁRMENTESÍTÉS FELADATAIRA MECSEK-ÖKO Zrt. 2012. február

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1.1 A rekultiváció stratégiai céljai... 7 1.2 A 30 éves stratégiai terv alapja és karbantartásának elvei... 10 2 Poszt-remediációs és hosszú távú feladatok... 10 2.1 Felszín alatti és külszínre nyíló bányatérségek... 10 2.1.1 I. bányaüzem... 12 2.1.2 II. bányaüzem... 13 2.1.3 III. bányaüzem... 14 2.1.4 IV. bányaüzem... 14 2.1.5 V. bányaüzem... 14 2.2 Meddőhányók, perkolációs terek, zagytározók... 14 2.2.1 I. üzemi meddőhányó... 17 2.2.2 II. üzemi meddőhányó... 18 2.2.3 III. üzemi meddőhányó (és III/a meddőhányó)... 20 2.2.4 IV. üzemi meddőhányó... 23 2.2.5 IV. légaknai meddőhányó... 23 2.2.6 V. üzemi meddőhányó... 24 2.2.7 V. üzemi légaknai meddőhányó... 24 2.2.8 III/A légakna meddőhányó, Tótvári meddőhányó... 24 2.2.9 Frici-tárói meddőhányó... 25 2.2.10 Perkolációs meddők... 25 2.2.11 Zagytározók... 26 2.3 Ércdúsító üzem és egyéb üzemudvarok... 28 2.3.1 I. bányaüzemi udvar... 29 2.3.2 II. bányaüzem üzemi udvar... 30 2.3.3 III. bányaüzemi udvar... 30 2.3.4 IV. szállító akna udvar... 30 2.3.5 IV. légakna udvar... 30 2.3.6 V. szállító akna udvar... 31 2.3.7 V. Légakna udvar... 31 2.3.8 Ércdúsító Üzem... 31 2.4 Vízkezelés és kapcsolódó vízelvezető, vízkormányzó rendszerek... 32 2.4.1 Bányavíz-kezelés... 32 1

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre 2.4.2 Zagytározói kármentesítői rendszer és vízkezelés... 38 2.5 Vízelvezető, vízkormányzó rendszerek... 43 2.5.1 A vízkormányzó rendszer műtárgyai... 45 3 Monitoring... 46 3.1 Hidrogeológiai monitoring... 46 3.2 Radiológiai monitoring... 48 3.3 Geodinamikai monitoring... 49 3.4 Környezetföldtani monitoring... 49 3.5 Geotechnikai-geofizikai monitoring... 49 4 A feladatok időütemezése és forrásigénye... 50 5 Örökség és újrahasznosítási tervek... 52 Ábrajegyzék 1. sz. ábra: Uránipari hosszútávú kármentesítéssel érintett terület 2. sz. ábra: A II. meddőhányó alól szivárgó víz U tartalma 3. sz. ábra: A III. meddőhányó déli vízvédelmi és monitoring rendszere 4. sz. ábra: Az északi és a III. üzemi bányatérségek feltelésének üteme 5. sz. ábra: Az urántartalom csökkenése az É-i üzemek bányavizében 6. sz. ábra: A talajvíz szulfát tartalma a zagyterek környezetében 7. sz. ábra: Az egységes vízelvezető rendszer folyamatábrája Táblázatjegyzék 1. sz. táblázat: Az uránérc bányászat során képződött meddők jellemzői 2. sz. táblázat: A meddőhányókon található urán mennyisége és a szivárgó vizek urántartalma 3. sz. táblázat: Üzemudvarok területe 4. sz. táblázat: A bányavizek térfogata és urántartalmának prognosztizált változása 5. sz. táblázat: A zagytéri kármentesítés becsült hozam és vízminőség adatai 6. sz. táblázat: Az uránipari hosszú távú kármentesítés 30 éves (2012-2041) költségösszesítő táblázata Függelékek jegyzéke 1. sz. függelék A víztisztítási koncepció elemei 2. sz. függelék A vízkormányzási rendszer elemei 2

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre 3. sz. függelék Hidrogeológiai és radiológiai monitoring tervei 4. sz. függelék Az uránipari rekultiváció 30 éves feladatainak összesítő költségei 5. sz. függelék Az uránipari rekultiváció 30 éves feladatainak monitoring költségei 6. sz. függelék A MECSEK-ÖKO Zrt. villamosenergia-rendszere Mellékletjegyzék 1. sz. melléklet: Conception plan for the long-term task following the abandonment of uranium ore mining MECSEKÉRC RT., 2001. 2. sz. melléklet: The WISMUT Review of the Conception plan for the long-term task following the abandonment of uranium ore mining developed by MECSEKÉRC (without Appendixes) WISMUT GmbH, 2002. 3. sz. melléklet: Feladatterv az uránércbányászat felszámolását követő hosszú távú feladatok végrehajtására MECSEKÉRC Rt., 2002. 4. sz. melléklet: Nemzetközi szakértői felülvizsgálat a Pécs melletti (Magyarország) korábbi urántermelő területek hosszú távú gondozási programjáról NAÜ, 2011. 5. sz. melléklet: ANNUAL REPORT 2010 ON THE COOPERATION BETWEEN Vezetői Összefoglaló WISMUT-MECSEK-ÖKO, 2011. 3

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Földrajzi elhelyezkedés és jogi helyzet A Mecseki Ércbányászati Vállalat 1955-től 1977-ig végzett uránbányászati és ércfeldolgozási tevékenységet a tevékenység végzéséhez szükségesnek ítélt 712 ha-nyi kisajátított területen. A pécsi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség 5395/1965. sz. határozataiban 6 db (összesen 64 km 2 területen) bányatelket alapított az uránbányászat és feldolgozás céljára. A rekultivációs munkák ugyan már a 90-es évek elején kezdetüket vették, azonban döntően a bányászati tevékenység megszüntetését követően indultak be, amelyeket az 1998. április 30.-i alapítást követően a Mecseki Ércbányászati Vállalat jogutódjaként létrejött MECSEKÉRC Rt kezdte meg. A zártkörű alapítású MECSEK-ÖKO Zrt. 2004. október 01-én jött létre a MECSEKÉRC Rt.- ből való kiválással. A Pécsi Bányakapitányság 10230/2004/1. és 10360/2004/1. sz. határozataival mind a 6 bányatelket a MECSEK-ÖKO Zrt.-re ruházta át. Ebből a jogi státuszból adódóan a Zrt. feladata lett egyebek mellett, az uránércbányászati károk felszámolásához kapcsolódó környezetvédelmi munkálatok, a hosszú távú monitoring rendszer működtetése. A mecseki uránérc-bányászat megszüntetésével kapcsolatos tevékenység a föld alatti és külszíni létesítmények felszámolása, tájrendezés bányászati tevékenység, mely az 1993. évi XLVIII. törvény Bányatörvény (Bt.) hatálya alá tartozik. Bt. 36. (1) A bányavállalkozó köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a műszaki üzemi tervnek megfelelően, fokozatosan helyreállítani és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (tájrendezés). A társaság alapítója és egyszemélyes tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt, illetve annak jogutódja az MNV Zrt. A környezetvédelemről szóló 1995. évi LVIII. törvény a környezetvédelem gazdasági alapjairól rendelkező részében a központi költségvetési finanszírozást a másra át nem hárítható környezetkárosítást megelőző és helyreállító intézkedések vonatkozásában. A Bányatörvényben foglaltaktól eltérően a finanszírozásért nem a tulajdonos, hanem a 2006/2001. (I.17.) Kormányhatározat szerint az akkori Gazdasági Minisztérium illetve mindenkori jogutódjai (jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium továbbiakban NFM), az évenkénti Költségvetési Törvényben meghatározott költségkereteken keresztül, felelnek. A MECSEK-ÖKO Zrt. birtokában lévő vagyonelemek, a társaság feladatkörének megfelelően döntő többségében piaci értelemben forgalomképtelen, rekultivált, illetve rekultiválandó földterületek, amelyek nagy része folyamatos utógondozást, karbantartást igényel. Ide tartoznak a szennyezett vizek kezelésére szolgáló létesítmények is. 4

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre A MECSEK-ÖKO Zrt. és jogelődei a működésükhöz 17,3 ha beépített területet, míg a meddőhányók, a zagytározók és a perkolációs halmok elhelyezésére 356 hektárt használtak. A terület Pécs városától Ny-ra a Jakab-hegy D-i lejtőjén (I. és III. bányaüzemek), valamint a Nyugat-Mecsek Ny-i és É-i oldalain helyezkedik el, (II. sz., IV. sz. és V. sz. bányaüzemek). A terület magában foglalja Pellérd, (részben Pécs), Orfű, Abaliget, Hetvehely, Bakonya, Kővágótőttős, Kővágószőlős, Cserkút lakott helységek által határolt területek egy részét is. A bányaüzemeken kívül itt épült fel az Ércosztályozó és az Ércdúsító üzem, a szolgáltató és a Mélyfúró Üzemek telephelyei és műhelycsarnoka, az Acélöntöde, a Kísérlet, Kutatási és automatizálási Üzem gépcsarnokai, laboratóriumai. A működés korábbi objektumainak földrajzi elhelyezkedését az 1. ábra mutatja. 5

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre 1. sz. ábra: Uránipari hosszútávú kármentesítéssel érintett terület 6

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre 1.1 A REKULTIVÁCIÓ STRATÉGIAI CÉLJAI Az uránbányászat a 2085/1997. (IV. 3.) sz. kormányhatározatra történt befejezése után megkezdődött a terület helyreállítása. A helyreállításra a 2385/1997. (XI. 26.) számú kormányhatározattal elfogadott Beruházási Program stratégiai céljai az alábbiak voltak: Csökkenteni a radiológiai hatásoknak kitett lakosság sugárterhelését elsősorban a radiológiailag szennyezett bányászati és ércfeldolgozási meddők koncentrált elhelyezésével és inaktív anyagokkal való lefedésével. Ennek érdekében: központi hulladékgyűjtő hely kijelölése, amelyen elhelyezhetők a kisebb meddőhányók és a perkolációs meddő, valamint az épületbontások, kármentesítések során képződő szennyezett hulladékok. A meddők inaktív anyagokkal történő lefedése, amelyek egyrészt biztosítják a radiológiai határértékek betartását, másrészt csökkentik a vízbeszivárgás mértékét. Csökkenteni a felszíni és felszínalatti vizek radioaktív anyagokkal való szennyeződését. Ebből a célból: az uránnal szennyezett vizek tisztítása és a kivont urán veszélyes hulladék visszamaradása nélküli formában történő eltávolítása a terület további terhelésének elkerülése érdekében. Mérsékelni az ivóvízbázis ércfeldolgozásból eredő anyagokkal való szennyeződésének kockázatát. Ezért a zagyterek körül vízminőség-helyreállítás a nagymértékben elszennyeződött talajvíz kiemelésével és részleges tisztításával. Ismételt felhasználásra alkalmassá tenni az uránbányászat által károsult területek minél nagyobb részét. Ebből a célból: az ésszerűség határán belül kármentesíteni a szennyezett területeket, a kisebb meddőhányókat átszállítása a központi hulladékgyűjtő területre; a III. meddőhányóra. Hosszú távra biztosítani a radioaktív anyagokkal szennyezett hulladékok környezettől való elszigetelését. Ebből a célból: a szennyező anyag esetleges terjedésének körültekintő monitoringgal történő folyamatos nyomonkövetése, a fedőrétegek hosszú távú védelme érdekében folyamos erózióvédelem ellátása, többek között a megfelelő növényi kultúra biztosításával. A stratégia célok jelentős része a program 2008-as befejezésekor megvalósult. Már a program végrehajtása során kiderült, hogy a kitűzött stratégiai célok teljes körű teljesítése érdekében az eredetileg tervezett rekultiváció befejezése után megmaradt feladatokat hosszú távú kármentesítés keretében kell elvégezni. A felismerés után a hosszú távú feladatok számbavételére 2001-ben a MECSEKÉRC Rt. elkészítette Az uránércbányászat felszámolását követő hosszú távú feladatok koncepcióterve c. anyagot (1. sz. melléklet), amely egyeztetésre került az illetékes hatóságokkal. A koncepciótervet a németországi WISMUT GmbH cég auditálta (2. sz. melléklet) összevetve az akkori EU irányelvekkel. Ez alapján Feladatterv készült (3. sz. melléklet), amely meghatározta, hogy éves Intézkedési Terveken keresztül kell megvalósítani az elfogadott koncepciókat. Sajnos, ahogy az uránércbányászat hosszú távú kármentesítését szabályzó 2006/2001. (I.17.) Kormányhatározat, úgy ez a Feladatterv sem tartalmaz hosszú távú költségtervet (valószínűsíthetően a kevés tapasztalat miatt). 7

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre Ma már a hosszú távú kármentesítés 8 évének, de a rekultiváció nagy volumenű munkáit elvégző Beruházási Program befejezése óta eltelt 3 év tapasztalatai alapján elkészíthetővé vált egy 30 évre kitekintő Stratégiai Terv, amely tartalmazza a feladatok mellett a szükséges ráfordításokat is. A feladatok meghatározásánál figyelembe lett véve a hosszú távú feladatokra 2001-ben készült Feladatterv (3. sz. melléklet) és eddigi végrehajtásának tapasztalatai. Alapvetően beépítésre kerültek a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ 2010-ben végzett és 2011-ben Nemzetközi szakértői felülvizsgálat a Pécs melletti (Magyarország) korábbi urántermelő területek hosszú távú gondozási programjáról néven kiadott felülvizsgálatában (a továbbiakban Audit hivatkozás az ajánlásokra: Audit-xxx) foglalt (4. sz. melléklet) ajánlások. A 2001. évi LXXVI. törvényben kihirdetet NAÜ Egyezmény 32. cikkelye által meghatározott kötelezettség keretében Magyarországnak is el kell készíteni a mindenkori aktuális (jelenleg 4.) Nemzeti Jelentését, melyet az OAH koordinál. A 4. Nemzeti Jelentés 7. sz. melléklete a bezárt uránbánya rekultivációja és az uránérc-bányászat felszámolását követő hosszú távú tevékenység leírása, illetve a 6.2 sz. mellékletben szerepel a volt mecseki uránérc-bányászati és ércfeldolgozási hatásterület rekultivációjának NAÜ által történt felülvizsgálatának rövid bemutatása is. A 30 éves Stratégiai Terv elkészítését elősegítették és minőségét jelentősen emelték a német WISMUT GmbH-val kötött együttműködés keretében szerzett szakértői tapasztalatok. Az együttműködés vezetői összefoglalója az 5. sz. mellékletben található. A nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a post-remediációs munkálatok indokoltak, amelyeket utógondozás keretében kell elvégezni, döntően általában a remediáció utáni öt évben, esetleg határozatlan időn keresztül. Az erózióvédelem megoldásának, továbbá a véderdő telepítések sikeressége esetén, az utógondozási munkák volumene jelentősen csökken és lényegében csak víztisztítási feladatok és csökkentett volumenű hidrogeológiai, radiológiai és kisebb mértékű felszínmozgási monitoring végzése látszik szükségesnek hosszabb távon. A bányavíztisztítás valószínűsíthetően 25-30 év múlva legalább részben megszüntethető lesz a víz urántartalmának várható csökkenése következtében. A zagytéri kármentesítő rendszer üzemeltetésének időtartama a vízminőség-védelmi elvárásoktól függ: a vízkiemelést feltehetően 5 év után is folytatni kell, azonban a talajvíz tisztítása 2025-tól megszüntethetőnek látszik a szennyező anyagok koncentrációjának várható csökkenése következtében (a jelenlegi kibocsátási határértékek figyelembe vételével). Ugyanakkor meg kell megjegyezni, hogy a jelenlegi kibocsátási határértékek az EU jogharmonizáció során a hatóságok által felülvizsgálatra kerülhetnek. A Terv a korábbi ipari objektumonként és tevékenységi körönként elemezi a jelenlegi állapotot, és annak bázisán körvonalazza a közeljövő, illetve a távolabbi jövő feladatait. Figyelembe vesz minden olyan költségcsökkentő tényezőt (a melléktermékként keletkező yellow cake értékesítése, utóhasznosítás, stb.), amelyek enyhítik a magyar állam terheit 8

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre Az Audit ajánlásának megfelelően mintegy 30 éves távlatra kerülnek prognosztizálásra a poszt-remediációs és a hosszú távú feladatok (Audit-701). A rekultiváció koncepciótervében és később a megvalósult Beruházási Programban nem kellő szinten került elemzésre az uránbányászat és ércfeldolgozás infrastrukturális öröksége, elsősorban a teljes vertikumot kiszolgáló villamosenergia-rendszer. A 6. függelékben részletes elemzésre kerültek a megszüntetés vagy az átalakítással történő további üzemeltetés jogi és gazdasági körülményei. Jelenleg a megszüntetés (átadás az E-ON részére) 800-1000 M Ft költségével szemben a hosszú távú, átalakítással járó működtetés mintegy 440 M Ft-os költsége (2012. évi áron számolva) állítható szembe. A rendszer által termelt évi 10-13 M Ftos nyereség a MECSEK-ÖKO Zrt. tartalékképzésére fordítódott, amelyet viszont a 2011. évi finanszírozási hiány felemésztett. Az itt képződött nyereséget teljes egészében a rendszer karbantartására kell fordítani, valamint pótolni kell az eddigi elvonásokat. A több mint 4 évtizedes uránbányászat speciális öröksége az ún. humán kártalanítás, ennek finanszírozását (220-240 M Ft/év) a 3119/1994. (V.31.) kormányhatározat szerint a költségvetés keretében, évenkénti kormányrendelet alapján a NAV biztosítja utófinanszírozás formájában. Ennek ügyintézését speciális jogi- és helyismereti követelményei miatt a MECSEK-ÖKO Zrt. végzi. 2011-ig az ügyintézés költségei a hosszú távú urán kármentesítés támogatási szerződéseinek keretében kerültek elszámolásra. Döntés szükséges, hogy a hátralevő 10-15 évig (a jogosultak, vagy közvetlen hozzátartozóik elhalálozásáig) ki végezze és finanszírozza az ügyintézés évi 4-5 M Ft/év-es költségeit (a 2006/2001. (I.17.) Kormányhatározat nem tartalmazza ezt a tételt). Az újrahasznosítási terveket a 30 éves Stratégiai Terv csak koncepció szinten tartalmazza. Amennyiben a folyó urán-kutatások olyan eredménnyel járnak, hogy esély (és befektető) van egy új uránbányászatra, akkor meg kell vizsgálni a jelenlegi víztisztítási és monitoring tevékenység hasznosíthatóságát. A majdani uránbányászat sem térbelileg sem társadalmi, környezeti hatásában nem különíthető el a volt uránbányászat objektumaitól, hatásaitól, ezért a befektetővel megállapodva közös teherviseléssel kell kezelni a régi és az új bányászat környezeti hatásait. A VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ szerves részét képezi a 4. és 5. sz. függelék: a költség- és időütem tervtáblázatok. A 30 éves időtartamra vonatkozó feladatok összes költsége (2012. évi bázison) 10 636 M Ft, évi 3 %-os inflációval számolva 13 392 M Ft. (6. táblázat). Az elkészült 30 éves Stratégiai Terv auditálása, elfogadása után, ennek alapján szükségessé válhat a költség- időütemtervet nem tartalmazó 2006/2001. (I.17.) Kormányhatározat felülvizsgálata. 9

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre 1.2 A 30 ÉVES STRATÉGIAI TERV ALAPJA ÉS KARBANTARTÁSÁNAK ELVEI A nemzetközi tapasztalatokon és ajánlásokon (4. és 5. sz. melléklet) túl a tervkészítés alapját az éves Intézkedési Tervek és végrehajtásuk alapos elemzése jelentette. 2011-ben jelentős technológiai változtatásra és az ezt követő szervezeti, munkaszervezési álalakításra került sor. A humán-erőforrás gazdálkodás elemzése alapján meghatározásra kerültek azok a munkarészek, amelyek csak állami vállalat keretében saját, speciálisan képzett munkaerővel elláthatók. Az uránércbányászati kármentesítés hosszú távú biztonságát, az irányítást, a vízkezelést, vízkormányzási rendszerek üzemeltetését és az értékelő, elemző át valamint a hatósági és lakossági kapcsolattartást állam tulajdonú és finanszírozású szervezet garantálhatja. A terv kiindulását (jelentős létszámleépítés után) így egy 40 fős állami vállalatrész jelenti, amely teljes körűen ellátja a vízkezelés, vízkormányzási rendszerek üzemeltetését és ezek karbantartását, részben lefedi az értékelő, elemző tevékenységet (Jelenleg 2012-es tervszinten ez a bér- és bérjárulék költség az összköltség 38 %-a). Az irányítás, további értékelő tevékenység és a hatósági, lakossági kapcsolattartás az ún. bonyolítás keretében a projektet működtető állami vállalat vezetőségének feladata. A tevékenység jogi alapját a urán bányatelkek tulajdonjoga jelenti. Természetesen a technológiai változások és a gazdasági környezet függvényében folyamatosan felül kell vizsgálni (szükség szerint évente) az ún. külső vállalkozások szerepét arányát. Kiindulásként a monitoring, utógondozás, értékelő elemző munka egy része és természetesen a vízkezelési technológiához szükséges beszállítók fedik le a külső vállalkozások alkalmazását. A 30 éves Stratégiai Tervet a fenti szempontból évente szükséges karbantartani. Felülvizsgálatra alapvető környezeti változások esetén, de 5 évenként mindenképpen szükség van. A tulajdonosi elvárások pontosítása után a következő felülvizsgálatnál el kell készíteni a területek, objektumok újrahasznosítási tervét. 2 POSZT-REMEDIÁCIÓS ÉS HOSSZÚ TÁVÚ FELADATOK A poszt-remediációs feladatok időtartamát általában az objektum rekultivációját követő 5 évben szokás megjelölni. Ebben az anyagban a poszt-remediációs feladatok esetenként nem különülnek el a hosszú távú feladatoktól, mivel egyrészt az 5 éves időtartam esetről esetre változhat, másrészt az objektumok elhúzódott rekultivációja miatt az objektum egészére esetenként ez nem is határozható meg lévén, hogy pl. a zagytározók esetében a rekultiváció időtartama meghaladta az 5 évet is. 2.1 FELSZÍN ALATTI ÉS KÜLSZÍNRE NYÍLÓ BÁNYATÉRSÉGEK Az uránbányászat során öt bányaüzem létesült, amelyek közül négy üzem rendelkezett felszínre nyíló szállító aknával, a III. üzemben termelt érc tárókon keresztül jutott a felszínre. 10

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre A bányák közül két bánya viszonylag sekély mélységű volt (119-149 m), két bánya pedig nagyobb mélységben létesült (700-1118 m). A bányaüzemek közül a II. és III. üzemhez a légaknákon kívül a felszínre nyíló tárók is tartoztak. A felhagyott bányaüregeket nem tömedékelték az érc kitermelése után, a rekultiváció során az aknák tömedékelésével egy időben (az akna-tömedék visszatartása céljából) az aknákhoz csatlakozó vágatok kb. 30 m hosszban kerültek csak tömedékelésre. Azaz a bánya felhagyása után jelentős, mintegy 18 millió m 3 -nyi nyitott, a geokémiai folyamatoknak kitett üregrendszer meglétével, és vízzel való feltelésével kell számolni. Jelenleg csak az I. bányaüzemi akna nyitott, a többi felszínre nyitó aknát és légaknát betömedékelték. A II. üzemhez tartozó néhány kisebb táró és léggurító tájrendezése még nem történt meg, a rekultivációs munkálatokat a 2010-12. évi MÜT keretében kell elvégezni. A bányaüregek II.-IV.-V. bányaüzemek valamint a III. bányaüzem üregei jelenleg természetes elárasztás alatt állnak. Az üregek teljes elárasztása az évtized végéig várhatóan megtörténik. Az említett bányaüregek feltelése után az É-i táróból kifolyó bányavíz uránnal való szennyezettsége meghaladja a kibocsátási határértéket, ezért tisztításra szorul. Ezt valószínűsíti az Audit is (Audit 317.). A tisztítandó bányavíz térfogata 2015-től így jelentősen meghaladja a jelenlegi Bányavíz-kezelő Üzem kapacitását, ennek függvényében a víztisztító kapacitást néhány éven belül bővíteni kell. Mivel a bányászat lényegében a mélyen fekvő kőzetet érintette, a külszínen számottevő felszínsüllyedés nem várható. Mindazonáltal a felszínmozgást detektáló monitoringot a bányatörvény előírásai alapján üzemeltetni kell. A felhagyott bányatérségek felett a tektonikai és földmozgási okoktól eredő repedésekből többlet radon-kiáramlás várható, elsősorban azokról a helyekről, ahol mind az üregrendszer mind pedig az érctartalmú réteg a felszínhez közel helyezkedik el (maximum néhány 100 m mélységben). Ilyen esettel állhatunk szemben az I. bányaüzem és a III. bányaüzem területén. Többlet radon kiáramlás várható az öregségi bányavizek feltelésének következtében is. A bányabezárás után a felszínre nyíló visszamaradt lezárt területek közvetlen környezete rendszeres utógondozást igényel (horpadás, rokkanás, utótömedékelés). A radiológiai megfigyeléseket e területeken folytatni kell (Audit 504.) A III. üzem tekintetében 1996-ban, az északi bányaüzemek esetén 1998-ban megkezdődött öregségi bányavizek feltelésének ütemével, várható hatásaival, következményeivel részletesen a 2.4.1 fejezetben (Bányavíz kezelés) foglalkozunk. Az alábbiakban létesítményként az alábbi feladatok elvégzése szükséges: 11

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre 2.1.1 I. BÁNYAÜZEM Felszínre nyíló létesítmények: I. szállító akna: 65 mbf. alatti üregrendszer vízzel természetes módon elárasztásra került, I/A légakna: a III. meddőhányó kiterjesztése során a meddő alá került, így tömedékeltnek tekinthető. I/B légakna: tömedékelve lett. Feladatok: ennyezett víz kiemelése A bányamező geológiai fekvésénél fogva vízföldtani vonatkozásban kapcsolatban áll a tőle D- re elterülő ivóvízbázissal, ezért a D-i előtér pannon medencéjébe mélyített tortyogói vízműkutak védelme érdekében a bányavíz folyamatos szivattyúzását írták elő (1673/1973 sz. határozat) a bányaművelés 1973-ban történt felhagyása utáni időszakra is. A bányában az engedélyezett maximális vízszint 65 mbf. volt. Így korábbi művelés során képződött bányaüregeknek csak a 65 mbf. (106 m) alatti része telt fel vízzel. A korábban megállapított maximális vízszintet 2008-ban módosították: jelenleg az engedélyezett vízszint 90 mbf. A vízszintet a 0/6 aknába és a 6. szintről indított 6/11 vakaknára mélyített S-1 fúrásba telepített szivattyúkkal biztosítják. A kiemelt víz urántartalma határérték feletti, ezért tisztítani kell. Jelenleg a bányatérség az I., a II. és a III. meddőhányók alól elszivárgó vizek egy részének gyűjtőhelyéül is szolgál: e vizeket a felszínről fúrólyukakon keresztül kormányozzák az üregrendszerbe, ahonnan a lejuttatott vizek a területről gravitációs úton az üregekbe beszivárgó vizekkel együtt kiemelésre kerülnek. A kiemelt bányavíz tehát egy elegy, amelynek csak egyik összetevője a szó eredeti értelmében vett bányavíz, másik részét, a teljes mennyiség kb. 25-30%-át, a meddőhányók alól elfolyó és összegyűjtött szivárgó víz teszi ki. A III. meddőhányó alól szivárgó vizek nagyobb részének befogására és közvetlenül csővezetéken keresztül a bányaüreg-rendszer kikerülésével a Bányavíz-kezelő Üzembe juttatására 2011-ben kiépítésre került a megfelelő rendszer (2.2.3. fejezet). Lehetőség szerint a többi, I. és II. meddőhányók alól szivárgó vizek bányatérségbe való vezetését is meg kell szüntetni, nem csak környezetvédelmi megfontolásokból (felszínalatti vizek szennyezése), hanem költségtakarékosság szempontjából is (Audit 416.). E műszaki fejlesztések megvalósítása után várható, hogy a bányavíz urántartalma csökken. Azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek alapján prognosztizálni lehetne az urántartalom olyan mértékű csökkenését, amely a vízkiemelés megszüntetését lehetővé tenné (a jelenleg hatályos előírások betartása mellett), ezért úgy számolunk, hogy ezt a műveletet 5 évet meghaladó időtávlatban is folytatni kell. 12

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre Az urántartalmú víz hatását a környezetben lévő különböző korú kőzetekben található felszínalatti vizekre hidrogeológiai monitoringgal ellenőrzik. A monitoringot az ivóvízbázisok védelme érdekében a jövőben is fenn kell tartani. A kiemelt bányavíz kezelésével összefüggő kérdéseket a későbbiekben a bányavíz kezelési részben tárgyaljuk részletesebben. Radonkiáramlás Az I. bányaüzem szállító aknája tehát nyitott a vízkiemelés miatt. Ezért az aknából magas radon tartalmú gáz kerül a légtérbe. Ennek mértékét csak a bánya elárasztásával lehetne csökkenteni, aminek mindaddig nincs realitása, amíg a vízkiemelés folytatódik. Bár a radon koncentráció esetleges hirtelen megváltozásának kicsi a valószínűsége, a kiáramló radon aktivitás-koncentrációját elfogadott terv szerint mérni kell elsősorban munkaegészségügyi megfontolásokból (Audit 325). Feladat az akna állagának olyan mértékű megőrzése, amely a folyamatos vízkiemeléshez szükséges. 2.1.2 II. BÁNYAÜZEM Felszínre nyíló létesítmények: II szállító akna: betömedékelve. II/ Ny-i légakna: betömedékelve. A rekultivációs tevékenységre vonatkozó, korábban készített és a jóváhagyott Beruházási Programban nem szerepelt - az 1960-as, 1970-es években végzett bányászati műveletek nem megfelelő dokumentáltsága miatt - a II. és III. üzemi bányászati tevékenységhez kötődő felszín közeli bányatérségek rekultivációja. A Beruházási Program végén az utógondozási tevékenység által feltárt mozgásveszélyesnek ítélt területeket, a korábban nem megfelelően felhagyott bányatérségeket, bányaüregek külszíni felszakadásait az előírásoknak megfelelően le kell zárni. A MECSEK-ÖKO Zrt. által készített 2010-2012. évi műszaki üzemi tervek tartalmazzák ezen területek tájrendezési terveit. Objektumok: Frici-táró, I. táró, II. üzem O/K léggurító, 6/K léggurító, II. üzem 7/a léggurító, 2. táró, 3. táró, 5. táró, 6. táró és a 7. táró tájrendezése engedélyezve, a tájrendezést 2012-ben el kell végezni. Mélyszinti bányatérségek: A mélyszinti bányaüregek természetes elárasztás alatt állnak. Az üregek elárasztása után a bányavíz az É-i tárón keresztül a IV. és V. bányaüzemek vizével együtt jut a felszínre, mivel e térségek hidrológiai kapcsolatban állnak egymással. Feladatok: Felszínre nyíló bányatérségek: tárók, gurítók tájrendezésének befejezése. 13

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre 2.1.3 III. BÁNYAÜZEM Felszínre nyíló létesítmények: III/A légakna: betömedékelve, Északi-táró: hosszú távon fennmaradó, a szennyezett öregségi vizeket kivezető és drenázs funkció, Keleti-táró: tömedékelve Feladatok: A NAÜ szakértői csoportja javasolta, hogy az É-i és K-i táró tárók műszaki állapotát vizsgálják meg abból a célból, hogy azok alkalmasak-e hosszabb távon is a mélyszinti bányák felől érkező vizek akadálytalan szállítására, azaz, hogy megfelelően működike a drenázs funkció (Audit 324). 0/2 léggurító: a léggurító tömedékelése ugyan megtörtént, de kellő dokumentáltság híján a II. üzemi felszínre nyíló bányatérségekkel együtt kell tájrendezni. 2.1.4 IV. BÁNYAÜZEM Felszínre nyíló létesítmények: IV. szállító akna: betömedékelve. IV légakna: betömedékelve. IV/A légakna: betömedékelve. IV K-i légakna (csak a tengelyfúrás készült el, a fúrás jelenleg monitoring kútként működik. Nincs feladat. 2.1.5 V. BÁNYAÜZEM Felszínre nyíló létesítmények: V. szállító akna: betömedékelve. V. légakna: betömedékelve. Nincs feladat. 2.2 MEDDŐHÁNYÓK, PERKOLÁCIÓS TEREK, ZAGYTÁROZÓK A bányaművelés során 10 db meddőhányó jött létre (esetenként a IV/A légakna mellett tárolt meddőt összevontan kezelik a IV. légaknai meddőhányóval és csak 9 meddőhányót említenek a leírások). E meddőhányók legfontosabb paraméterei az 1. táblázatban találhatók, amelyben közöljük a tájrendezés előtti jellemzőket és a tájrendezés utáni állapotot is. A meddőhányókon tárolt kőzet nem minősül savképző anyagnak alacsony pirit és viszonylag magas karbonát tartalma miatt. Ezért a meddőkről a mállási folyamatok következtében savas kémhatású és nehézfém tartalmú szivárgó vizek nem képződnek. Ugyanakkor 14

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre urántartalmuknál (40-70 gu/t), valamint az urán viszonylag könnyű kilúgozhatóságánál fogva a meddőkőzeten átszivárgó víz viszonylag hosszú időn keresztül uránnal szennyezett lesz. A meddőhányók tényleges környezeti hatása csak a beszivárgási paraméterek ismeretében ítélhető meg reálisan, amelyekkel jelenleg nem rendelkezünk. Ezért a beszivárgási paraméterek megállapítását prioritásként kell kezelni. A meddőhányókkal együtt kerültek elemzésre a szorosan hozzájuk tartozó szivárgó vizek és minden olyan körülmény, amely a meddőhányók hosszú távú stabilitását fenyegeti. 2. táblázatban 2002-ig visszamenően találhatók a monitoring eredmények alapján a meddőkben vagy azok közvetlen környezetében mért uránkoncentrációk (évi átlagértékek). Mérési adatok hiányában becslésen alapul a feltételezett csapadék beszivárgási értéke (egységesen 0,3 m/év), a terület nagysága, valamint a 2010-2011-ben mért uránkoncentrációk alapján (amelyek realitását a 2002-től mért tényleges értékek hivatottak igazolni - (2. táblázat) számítható a talajvíz meddőhányóktól eredő becsült uránterhelése, tájékozató jelleggel. E tájékozató adat pontosítását kell elvégezni a meddőkre telepítendő hidrológiai monitoring egységekkel (Audit 342). 15

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre Fizikai jellemző Eredeti mennyiségek Tájrendezés utáni állapot Térfogat Tömeg Urán Térfogat Tömeg Urán Terület Üzemudvar Egység m 3 t g/t kg m 3 t g/t kg ha Tájrend. ha Tájrend. I. üzemi 640 000 1 294 601 70 90 622 640 000 1 294 601 70 90 622 11.7 nincs lezárva Elfogadva II. üzemi 2 170 000 4 389 579 40 175 583 2 170 000 4 389 579 40 175 583 17.1 III. üzemi 6 069 715 12 260 824 60 735 649 9 788 709 19 773 192 56 1 108 163 46.0 I. ütem elfogadva 7.1 elfogadva II. ütem folyamatban folyamatban Elfogadva, meddőhányó 9.4 Elfogadva Tótvári 136 000 274 720 93 25 549 - - - 1.8 nincs lezárva Nincs udvar Frici tárói 100 000 202 000 58 11 716 100 000 202 000 58 11 716 1.8 IV. üzemi 46 440 93 809 14 1 313 - - - 1.5 IV/A. légaknai 3 600 7 272 14 102 - - - - IV. légaknai 228 000 460 560 27 12 435 228 000 460 560 27 12 435 2.8 V. üzemi 54 000 109 080 12 1 309 - - - - 1.7 Elfogadva, meddőhányó Elfogadva, korlátlan Elfogadva, meddőhányó Elfogadva, korlátlan Nincs udvar 3.5 Elfogadva 2.3 Elfogadva 4.5 Elfogadva V. légaknai 57 600 116 352 9 1 047 14 120 28 522 9 257 Elfogadva Elfogadva Összesen 9 505 355 19 208 797 1 055 326 I-perkoláció 1 108 911 2 240 000 70 156 800 0 0 0 0 14.0 II-perkoláció 2 461 881 4 973 000 48 238 704 0 0 0 0 33.0 Mind-összesen 13 076 147 26 421 797 1 450 830 12 940 829 26 148 455 1 398 776 Elfogadva, korlátlan Elfogadva, korlátlan Nincs udvar Nincs udvar 1. sz. táblázat: Az uránérc bányászat során képződött meddők jellemzői 16

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre Meddő hányó Rekultiváció U, kg I. üzemi Helyben 90 622 II. üzemi Helyben 175 583 III. üzemi Helyben 1 108 163 ármazási hely ivárgó víz, U µg/dm 3, évi átlagok 2002 2005 2008 2009 2010 2011 Övá-1 361 23713 34020 1285 408 Övá-3 1500 16360 24020 Mh-3 30920 24880 28754 25187 15492 16144 Mh-8 5003 11986 6002 6748 5594 6160 Övá-4 23 22 127 Mh-12 7233 13805 13072 9588 9587 7730 Mh-12/c 10510 11520 5790 6704 9176 8582 Tótvári Átszállítva Mh-10 47 61 23.5 33 47 53 Frici-tárói Helyben 11 716 Mh-1 3150 3869 2489 2639 2742 1568 IV. üzemi Átszállítva Mh-13 <10 <10 27 27 IV. l. aknai Helyben 12 435 Mh-9 1503 3107 3242 3148 3727 1969 V. üzemi Átszállítva Mh-7/a <10 <10 13.8 6.22 1 0.1 V. l. aknai Helyben 257 Mh-11 <10 <10 5.07 5.7 4 3.2 2. sz. táblázat: A meddőhányókon található urán mennyisége és a szivárgó vizek urántartalma A meddőhányók növényesítésére, utógondozására minden objektumra vonatkozóan hatósági előírások vannak érvényben. Ezek szerint általános érvényű feladat, hogy a növényzet ápolását, gondozását, szükség szerinti pótlását, valamint a talajtakaró pótlását és az erózió okozta károk megszüntetését utógondozás keretében mindaddig el kell végezni, ameddig az erdősítés a meddőhányótól függően 1,5 m, illetve 2 m-es átlagmagasságot el nem éri, ill. amíg az erdőtelepítés átvételre nem kerül. A lombzáródás mértékére 60% - 100%-os előírások vannak. A végrehajtott tájrendezések során megvalósított tájrendezési cél: általában véderdő, egyedi esetben gyep, legelő. Jelenleg még nem tisztázott, hogy a fenti hatósági előírások teljesülését követően átadhatók -e a területek akár az erdészet, önkormányzatok vagy magánszemélyek részére és lesz-e fogadókészség. 2.2.1 I. ÜZEMI MEDDŐHÁNYÓ A meddőhányót helyben rekultiválták két lépésben: a kezdeti időszakban (a 90-es évek elején) elvégzett ideiglenes lefedés (0,3 m) elégtelennek bizonyult, és az azt követően kiadott környezetvédelmi engedély előírásai alapján újabb 0,7 m talajréteg került a meddőre. A tájrendezési munkák a meddőhányón 2009-ben befejeződtek. A meddő jellegzetessége, hogy döntően oxidált zónából történt bányászat során képződött, tehát viszonylag könnyen kioldódó uránt tartalmaz. Ezért a meddőben lévő, 90 tonnára becsülhető urán hosszú távú szennyező forrást jelent. A szivárgó víz urántartalma 10-15 mg/l 17

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre között változik hosszú évek óta, határozott koncentráció-csökkenés nem állapítható meg a monitoring adatok alapján, amelyek egy része idősorrendben a 2. táblázatban látható. A meddőn átszivárgó víz egy része a bányaüregekbe kerül, azonban a felszín közeli talajvíz is szennyezett, ezért valószínűsíthető, hogy a kioldódott urán egy része a pannon víztározó rétegekbe is bejuthat (lásd monitoring fejezet). A meddőhányón a csemetézés pótlása köszönhetően a tájrendezést követő évek nagymérvű eróziós jelenségeinek 60 %-os mennyiségben szükséges. A vadkerítés elkészült, a csemetézés után két év múlva meg kell kezdeni a sorközti ápolást. A meddőhányón az eróziós károkat folyamatosan javítani kell, legalább a csemeték 2-3 éves koráig, majd ezt követően az erózióvédelmi munkák lecsengése után kezdődik a csemeték tényleges ápolása. Az övárkok és vízelvezető műtárgyak karbantartását folyamatosan kell végezni. Az S-3 és a Pk-4 fúrások és műtárgyaik karbantartása kiemelt jelentőségű, hiszen ezeken keresztül jut le jelenleg a II. meddőhányó szennyezett vize az I. bányaüzem üregrendszereibe. Környezetvédelmi szempontból célszerű lenne a szennyezett víz közvetlen bejuttatása az üzembe. Ehhez a Pk-4 fúrás gyűjtőaknájának átalakítása, vezeték kiépítése az üzembe, szivattyú beszerzése, beüzemelése, irányítástechnikai rendszerbe történő integrálása szükséges. A felszíni vízelvezető rendszer karbantartását folyamatosan kell végezni, a növényesítés végleges hatósági előírásoknak megfelelő átadása 2022-re prognosztizálható. Feladatok: Hidrogeológiai és radiológiai monitoringot az ivóvízbázis közelsége miatt, annak védelme érdekében, kiemelt figyelemmel, évtizedeken keresztül végezni kell, A D-i irányba szivárgó víz urántartalma alapján veszélyezteti az ivóvízbázist. Modellezéssel meg kell állapítani a veszély tényleges mértékét és az esetleges vízvédelmi rendszer létesítésének indokoltságát, szükség esetén tényfeltárást és műszaki beavatkozást kell végezni. A hidrológiai monitoring segítségével vagy más módon meg kell becsülni a meddőn átszivárgó csapadékvíz mennyiségét és főbb jellemzőit valamint ennek a D-i irányban az ivóvízbázis irányába való migrációjának mértékét, Felület-karbantartással összefüggő utógondozás az eróziós károk helyreállítása, növényzet állapotának fenntartása. 2.2.2 II. ÜZEMI MEDDŐHÁNYÓ A meddőhányó takarása ugyancsak két lépésben történt. Az első lépésben a meddőhányó 30 cm-es takaró réteget kapott, amelyet hasonló okokból, mint az I. meddőhányó 2009-ben újabb 18

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre 70 cm-es réteggel egészítettek ki. A meddő mintegy 175 tonna uránt tartalmaz. A meddőhányó földrajzi fekvése következtében kezdetektől gond volt az erózió, ez miatt kiemelt jelentősége van az utógondozási tevékenységnek. A tájrendezési záródokumentáció elkészült, elfogadása a közeljövőben várható. Egy kisebb terület (kb. 0,5 ha) tájrendezésének dokumentációja csak a II. ütemben kerül benyújtásra különböző okok miatt (tulajdonosi hozzájárulások beszerzésének nehézségei). A tájrendezés II. ütemét 2012. év végéig kell elvégezni. Hasonlóan az I. meddőhányóhoz, nincs adat a beszivárgás mértékére és arra, hogy a meddő alatti terület milyen mértékben szennyeződik uránnal. A szennyezés mértékére becslést kell végezni hidrogeológiai monitoring kiépítésével vagy egyéb módon. A monitoring adatokból egyértelműen láthatóan nem várható, hogy a szivárgó víz urántartalma öt éven belül a kibocsátási határkoncentráció (2 mg/l) alá csökkenne, bár a koncentráció kétségtelenül csökkenő tendenciát mutat (2. ábra). 50000 40000 Mh-08 Mh-03 Kibocsátási határérték Urán (µg/dm 3 ) 30000 20000 10000 0 96/01 97/01 98/01 99/01 00/01 01/01 02/01 03/01 04/01 05/01 06/01 07/01 08/01 09/01 10/01 11/01 12/01 2. sz. ábra: A II. meddőhányó alól szivárgó víz U tartalma A meddő alól szivárgó szennyezett vizeket a meddőhányó alatt elhelyezkedő forrásfoglalás és az ehhez kapcsolódó 6 kilométer hosszú csővezeték 74 tisztítóaknán keresztül juttatja le a Bányavíz-kezelő Üzembe. A forrásfoglalás karbantartása 3 évente szükséges, mert a drénrendszer sérülése, eldugulása miatt a Bicsérdi-patakba kerülhet az uránnal jelentősen szennyezett víz. A meddőhányó DK-i részén az Mh-08-as mintavételi mérési pontnál, ahol a meddőhányó aljából urántartalmú szennyezett víz (2. ábra) fakad, újabb forrásfoglalás kiépítése és a befogott víz a meglévő vezetékre kötése szükséges. 19

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre A jelenleg csővezetéken keresztül a víztisztító állomásra juttatott szivárgó víz helyben való passzív módszerrel való tisztítása nem reális alternatíva megfelelő terület híján és a magas urántartalom miatt. Ezért a víz jelenlegi kormányzásának módszerét valószínűleg hosszú távon kell fenn tartani. A területen csemetepótlásra nincs szükség, évenként kétszeri sorközti kézi kaszálás szükséges. A vadkerítés építése nem fejeződött be. Az övárkok tisztítása és karbantartása folyamatos, a meredek, hosszú rézsűk, több szakaszon a megközelítési nehézségek miatt fokozottabb munkát jelent. Az övárkok tisztítása azért is fontos, hogy a felszíni vizek ne a forrásfoglalást terheljék. Feladatok: Utógondozási munkák az eróziós károk megszüntetése és a növényzet állagának fenntartása érdekében, A szivárgó víz vízkezelő rendszerbe való bevezetését biztosító vezeték rendszer kiegészítése, átalakítása és hosszú távú, folyamatos üzemeltetése, karbantartása, A meddő vízháztartásának elemzése, a beszivárgás mértékének becslése. 2.2.3 III. ÜZEMI MEDDŐHÁNYÓ (ÉS III/A MEDDŐHÁNYÓ) A meddőhányóra eredetileg kb. 12 millió tonna bányameddő és osztályozási meddő került. A rekultivációs során a meddőhányó központi tárolóként való felhasználása miatt ide szállították át az I. és II. perkolációs meddőt (7,2 millió t), néhány kisebb meddőhányó anyagát, a rekultiváció során képződött szennyezett talajt és főleg az Ércdúsító Üzemből bontási épülettörmelékeket (sugárszennyezett, olajjal, nehézfémekkel szennyezett talaj) is. Ezért e meddőhányón összesen kb. 19,8 millió tonna meddő és 960 ezer m 3 -nyi szennyezett egyéb anyag (föld, épülettörmelék stb.) található. A meddő így mintegy 1100 t uránt tartalmaz (a szennyezett bontási anyagok urántartalma mellett). A III. üzemi meddőhányó tájrendezése 2006-ban, a volt ércszállító út és a kővágószőlősi közlekedési út közötti területen kialakított III/a meddőhányó tájrendezése 2010-ben került lezárásra. Ez utóbbi területen a korábbi bányászati tevékenység által nem kellőképpen dokumentált módon kerültek elhelyezésre meddő anyagok, ezért annak helyben történő tájrendezése, fedése vált szükségessé. A III. meddőhányó jelenleg a zagytéri víztisztító üzemben képződő víztisztítási csapadék elhelyezésére is szolgál (külön engedéllyel létesítet hulladéklerakó), de a jövőben az utóellenőrzések során esetlegesen előkerülő uránnal szennyezett talaj elhelyezése is itt történik. A meddőhányót 1 m vastag földréteggel fedték be. A meddőhányó hidrogeológiailag védett területen, a korábbi bányaművelés során létrejött üregek felett helyezkedik el. Az üregrendszer valószínűsíthetően összegyűjti a meddőn átszivárgó víz nagyobb részét, amely 20

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre azután a bányavíz kiemelése során a felszínre kerül, mint a bányavíz egyik alkotó eleme. Így a meddőhányó egy vízkiemeléssel depresszionált területen helyezkedik el, ahonnét a szennyezett rétegvíz kiáramlása elhanyagolható. Környezetvédelmi szempontból ez a meddőhányó jelenti a legnagyobb potenciális szennyező forrást a területen, mivel a meddőhányókon található urán kb. 85%-a itt található. Mivel a meddőhányó fedőrétegének nincs szigetelő rétegeleme, ezért hosszú távon kell számolni egyrészt a bányavíz e forrástól való szennyeződésével, másrészt a felszín közeli talajvíz szennyeződésével. A takaróréteg vízháztartási elemzését eddig nem végezték el, a fentiek miatt azonban az Audit ezt javasolja (Audit 335). Az utóbbi időben nyilvánvalóvá vált, hogy a meddőhányóról urántartalmú víz szivárog a területet elhagyó talajvízbe is, amelynek mozgásiránya D-i, tehát az urán egy jól körülhatárolható területen (a Zsid-patak völgyében) a vízbázis felé migrál. Ezért különösen fontos volt a felszínen megjelenő szennyezett vizek befogása. A területet elhagyó szennyezett felszín közeli talajvíz részleges in situ tisztítására 2001-ben létesült vas(0)- alapú kísérleti reaktív gát a hányó D-i pereme közelében az S-4 fúrásnál (pontosabban azzal a céllal, hogy megállapítsák, hogy szükség esetén ilyen műszaki védelem hatékony lehet-e az urán migráció megállítására a Zsid-patak medrében). Ebből a szempontból a reaktív gáttal kapott eddigi eredmények igen biztatóak. A gát mögött a 2010. évi extrém csapadékok alkalmával határérték feletti koncentrációkat mértek, köszönhetően a gátra jutó talajvíz megemelkedett urántartalmának. A meddőhányóról szivárgó vízzel elszennyeződött talajvíz jelenlegi szennyezettsége alapján így szükséges e gát kibővítése vagy más, a szennyezett víz befogását lehetővé tevő műszaki rendszerek kialakítása az urán D-i irányban való migrációjának megakadályozása céljából. A meddő alól szivárgó jelentősen szennyezett fakadó vizek (2. táblázat) befogására 2011-ben helyezték üzembe a kármentesítő rendszert (amellyel zárt vezetéken juttatják közvetlenül a Bányavízkezelő Üzembe a vizet), korábban a fakadó vizek a belső övárkon keresztül kerültek az S-4 fúráshoz, amelyen keresztül az I. üzemi üregrendszerbe jutottak. A III. meddőhányónak, mint szennyező forrásnak részletesebb megismerése céljából fontos (a NAÜ audittal összhangban) a III. meddőhányón végbemenő geokémiai folyamatok részletesebb tanulmányozása (Audit 417). A meddőhányók (III. és III/a) csemetézése az előírásoknak megfelelő, így pótlásra nincs szükség. Vadkerítéssel a terület körbe van véve, így a vadkároktól védett. Évente kétszeri sorközi kaszálás szükséges. A terület nagysága, a lejtők hossza miatt a területről levezetett víz eróziós károkat okozhat, ennek folyamatos karbantartása szükséges. A vízbázis védelme miatt kiemelt jelentőségű az uránnal szennyezett felszíni és felszín alatti vizek kialakított védelmi rendszerének a folyamatos üzemeltetése, karbantartása. 21

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre A növényesítés szempontjából az előírásoknak megfelelő végleges átadás mindkét meddőhányó vonatkozásában 2018-2019-re prognosztizálható. Feladatok: A meddő vízháztartásának elemzése, a beszivárgás mértékének becslése hidrogeológiai monitoring felállításával (Audit 335), A reaktív gát hatékonyságának részletes elemzése és a PRB tervezett bővítésétől várható hatások prognosztizálása, A meddőhányón végbemenő geokémiai folyamatok elemzése és a meddőhányó, mint szennyező forrás jellemzése (Audit 417), Folyamatos hidrogeológiai és radiológiai monitoring, A felszíni vízelvezető rendszer és a vízvédelmi rendszer (szivárgó vizek gyűjtése és migrációs gát) folyamatos üzemeltetése, karbantartása, A takaróréteg állagának fenntartása az erózió megszüntetése céljából a fák 2 m magasságot elérő időszakig történő ápolása révén. 22

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre 3. sz. ábra: A III. meddőhányó déli vízvédelmi és monitoring rendszere 2.2.4 IV. ÜZEMI MEDDŐHÁNYÓ A meddőt aknatömedékelésre használták fel, részben pedig a III. üzemi meddőhányóra szállították át. Az elhordott meddő után meredek talajfelszín maradt vissza. A meddőhányó területe 1,5 ha. A területen csemetepótlásra nincs szükség évenként kétszeri sorközti kézi kaszálás szükséges. A terület a vadak ellen kerítéssel védett. Az előírt 2 méteres záró magasságot 2017-ben éri el az állomány. A területen határérték feletti uránszennyezés a talajvízben nem mutatható ki. Feladatok: Tervszerű utógondozás 2.2.5 IV. LÉGAKNAI MEDDŐHÁNYÓ A gyep művelési ágú terület állapota elfogadható, rendszeres kaszálással fenntartható. A területről elszivárgó víz urántartalma az utóbbi években határérték feletti, illetve ahhoz közeli 23

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre volt (Mh-9; 2-4 mg/l), a szennyeződés azonban gyorsan lecseng, a Sás-patakba való betorkolás előtt (Sp-1), illetve a patakban már kimutatási határ alatti az U term koncentráció. Feladatok: Tervszerű utógondozás, Terv szerinti monitoring, 2012-2013-ban meg kockázatelemzéssel meg kell vizsgálni a szivárgó szennyezett víz kérdését, szükség esetén uránmentesítést kell végezni. 2.2.6 V. ÜZEMI MEDDŐHÁNYÓ A meddőhányó területe 1,7 ha. A meddőhányó anyaga a rekultiváció során felhasználásra került (aknatömedékelésre és I. bányaüzem területére). A területen a talajvíz urántartalma határérték alatti (Mh-11; néhány µg/l). A meddőhányó csemetével beültetett területe nem igényel pótlást, vadkerítéssel védett az állomány. A továbbiakban évente két alkalommal szükséges a soronkénti kaszálás. Az előírt 2 méteres záró magasságot előreláthatóan 2019-re éri el a telepített csemeteállomány. Feladatok: Tervszerű utógondozás, Terv szerinti monitoring, 2.2.7 V. ÜZEMI LÉGAKNAI MEDDŐHÁNYÓ A meddőhányó területe 0,87 ha. A meddőhányó jelentős részét tömedékelésre és udvarfeltöltésre használták fel, urántartalma háttérértékhez közeli volt. A 2012. évi állapotában a meddőhányón csemetepótlásra 20%-ban van szükség a hatóság által előírt 60% véderdő minőséghez. A terület vadkerítéssel be van kerítve, ez biztosítja az állományt a vadkárok ellen. A további sorközönkénti ápolás évente két alkalommal szükséges. A hatósági előírás szerinti 2 méteres záró magasságot 2019-2022 között érik el a telepített csemeték. Feladatok: Tervszerű utógondozás, Terv szerinti monitoring. 2.2.8 III/A LÉGAKNA MEDDŐHÁNYÓ, TÓTVÁRI MEDDŐHÁNYÓ A meddőhányó anyagát a III. meddőhányóra szállították át. Területe növényesítve lett. Záró dokumentációs eljárás folyamatban van. A területen a talajvíz urántartalma határérték alatti (Mh-10; ~30 µg/l). 24

30 éves terv az uránipar hosszú távú kármentesítésre Nincs feladat. 2.2.9 FRICI-TÁRÓI MEDDŐHÁNYÓ A meddőhányó 3,3 ha területen fekszik. A Frici-táró közelében felhalmozott meddőt helyben rekultiválták, a tájrendezés lezárult. A meddő alól folyamatosan szivárog uránnal szennyezett víz, azt tisztítani kell a helyszínen kialakított ioncserélő rendszerben. A kialakított víztisztító rendszer heti gyakoriságú ellenőrzést igényel, a gyantacserét 2-3 havi gyakorisággal kell végezni. A szivárgó víz urántartalmában nagyon lassú csökkenés megfigyelhető, de mivel jelentős a csapadéktól való függés, ezért előreláthatóan hosszabb távon nem stabilizálódik 2 mg/l alatti értéken. A szennyezett víz a Bicsérdi-patakba jutva jelentős területeket szennyezne, így a víztisztítás és az előírt monitoring végzése szükséges. A meddőhányó területén összesen 8600 m 2 úgynevezett nagy felületű rézsű van. A meredek rézsű megkötésére, valamint a humuszosodás elindítására speciális füvesítési technológiát, az ún. gyepnemez terítését alkalmazták. További csemetepótlásra nincs szükség. Sorközti kaszálás évente kétszer szükséges. Az előírt 2 méteres záró magasságot 2014-ben eléri a csemeteállomány. Feladatok: Tervszerű utógondozás, A szivárgó víz tisztítása, Terv szerinti monitoring. 2.2.10 PERKOLÁCIÓS MEDDŐK Az alacsony minőségű ércet illetve a radiomerikus osztályozási meddő egy részét (általában 100 mm alatti frakcióját) alkalikus kilúgzásnak vetették alá. Ezzel az eljárással 7,2 millió t kőzet került feldolgozásra. A kilúgzás után visszamaradt meddőt a kilúgzás eredeti helyén, fóliával bélelt medencékben tárolták két különálló területrészen: az Ércdúsító Osztályozója mellett 14 ha-on és az I. bányaüzem közelében kialakított 33 ha-nyi területen. A rekultiváció koncepciójának megfelelően a perkolációs feldolgozás maradékát a III. meddőhányóra szállították át. Az átszállított meddő egy részéhez (P-II területről átszállított meddőhöz) kb. 2 kg/t fajlagos mennyiségű égetett meszet adtak az urán-migráció mérséklése céljából. A meddőt átszállítás előtt bizonyos mennyiségű bányavízzel átmosták, azonban ennek a műveletnek a hatékonysága megkérdőjelezhető a perkolációs dombok tömörségének nagyfokú inhomogenitása, és az átszivárgást nagymértékben befolyásoló agyagtartalom miatt. Ezért az átszállított meddő oldott uránt is tartalmazott mintegy 5-10 g/t fajlagos mennyiségben. Ez az oldott urán a meddő jelenlegi tárolási helyén, a III. meddőhányón növeli a szivárgó víz urántartalmát. Ennek mértékét a szivárgó víz nátrium tartalma alapján becsülni lehet. 25