A tudat és a gondolkodás zavarai Dr. Tölgyes Tamás Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Pszichopatológia Kóros lelki jelenségek, a magatartás zavarainak tudománya Kóros megnyilvánulásokat tárgyalja a lelki élet logikája szerint, ill. a gyakrabban előforduló tünetcsoportokat is leírja. A pszichiátriai diagnosztika alapja. A pszichés élet jelenségei csak a többi jelenséggel összefüggésben nyerik el egészleges értelmüket, nem igazán szemlélhetők elszigetelten. Egyes jelenségek a vizsgálatukra szolgáló módszerek körülhatárolhatósága miatt viszonylagosan önálló egységeknek tekinthetők.

Tudat A valóságnak sajátos, személyes történeti téridő rendszerben megjelenített jelenléte, átélése, a múltbeli tapasztalatoknak a jövőre vonatkozó tevékeny, alkotó felhasználásával. Lehetővé teszi a beáramló ingerek feldolgozását, a külvilág megismerését, értékelését, az erre való visszahatást, az Én és a Külvilág elkülönítését. A tudatos jelenségek folyamatos átélés és értékelés mellett mennek végbe.

A tudat feltétele és aspektusai éberség: : az agytörzs jól meghatározott struktúráinak, a diffúz aktiváló rendszernek a működéséhez kötött (ép agytörzsi felszálló retikuláris rendszer) aktiváció: : készenléti állapot a környezeti ingerek befogadására (vigilancia) integráció: : a tudattartalmak összerendezettsége (logikai rend, belső figyelem működése)

A vigilitás normál variációi, ép tudati működés alvás csökkent aktivációs szint (fáradtság, szer-hatás) fokozott aktivációs szint (szerfogyasztás, szorongás extatikus állapot, nagyfokú izgatottság Yerkes-Dodson törvény (Optimum-törvény)

A tudati vigilitás zavarai kábultság: : csapongó, szóródott figyelem, ingerek, helyzetek felfogása megnehezül szomnolencia: : magára hagyva álomba merül, de ingerekre ébreszthető szopor: : csak erőteljes fájdalom-ingerekre ébreszthető, reflexek kiválthatók kóma: : fájdalom-ingerekre sincs reakció, kóros reflexek areflexiás, atóni niás állapot Vigilitás s kóros k fokozódása: élénk, izgatott, felgyorsult, exaltáci ció,, extázis

A tudati integráció zavarai - ép vigilitás mellett Tudatszűkült állapot Tudatszétesés - elfogultság - laza tudatállapot - rövidzárlat - dekoncentráció - explózió (szórakozottság) - konfúzió (kuszaság) - inkoherencia - amentia

Tudatszűkült állapotok - 1 A szűkültség mértékétől függően károsodik a külvilággal való kapcsolat. Elfogultság: : affektivitás, érzelmek tudatszűkítő hatása (pl. hozzátartozó betegsége) Rövidzárlat: : Hosszabb időn keresztül érvényesülő negatív indulat veszi át a magatartás vezérlését, nagy indulati töltéssel bíró személyes törekvés valósul meg a megfontolás, tudatos mérlegelés, és a személyiség megkerülésével. Hirtelen, ötletszerűen betörő cselekvés az érzelmi feszültség logikájának megfelelően (Édes Anna, leányanyák gyermek-gyilkossága, gyilkossága, stb.)

Tudatszűkült állapotok - 2 pszichés sokk-állapotok állapotok: : explozív reakció, pánik- reakció, pszichogén stupor, fúga Az affektus megfontolás nélkül fordul át elemi erejű cselekvésbe, vagy gátoltságba

Laza tudatállapotok szórakozottság, dekoncentráció Kuszaság, konfúzió: : fáradékony, szórakozottsághoz hasonlóan nincs jelen az adott szituációban, kontaktust felveszi, de könnyen elréved, elkalandozik, tematika bizarrá, oda nem illővé válik, de felszólításra visszatér az eredeti témához. inkoherencia: : a tudattartalmak kapcsolata felbomlik amentia: : teljes tudatszétesés, éber, de saját személyre is hiányos orientáció. A tudattartalmak áramlása semmilyen rendet nem követ, a mondatok struktúrája is felbomlik. Pszichomotóriumban: gátoltság, agitáltság, tanácstalanság

Tudatborulások - 1 A tudat vigilitásának és integrációjának együttes zavarai oneroid állapot: az érzékelés, és a képzelet közti határ elmosódik, álomszerűen sejtelmes, olykor félelmetes, máskor emelkedetten csodálatos élmények (sch, epi, drog-abúzusok) homályállapotok (tenebrositas): - rendezett homályállapot: : a helyzet egészének felismerésére képtelen, de saját személyére, környezetére való orientáció megtartott, viselkedése részleteiben rendezett, összességében nem racionális szempontok, hanem ösztönszerű munkamódok vezérlik (epi, disszociatív kórképek)

Tudatborulások - 2 - rendezetlen homályállapotok: : A valósággal való adekvát kapcsolat elvész, vagy nagymértékben csökken. Érzékcsalódások, valóságként megélt fantáziaképek uralják. A képzetek, észleletek, érzékcsalódások közötti különbségek elmosódnak, érzelmek szélsőségesek, inadekvátak, a viselkedés agresszív lehet. Célirányos cselekvések nincsenek. delírium: : A tudatborulás legmélyebb formája, érzetek és képzetek között nem tud különbséget tenni, érzékcsalódások uralják. Általában félelemkeltő látási, hallási hallucinációk, alkoholos delíriumban haptikus is (delírium tremens, magas lázzal járó fertőző és anyagcsere-betegségek

A tudat struktúrája Tudatos tartalmak: a szubjektum számára elérhetők. Tudatelőttes mozzanatok: közvetlenül nem ragadhatók meg, de pl. irányított fantáziálással, hipnózisban a tudatba lehet hívni. Tudattalan folyamatok: rejtve maradnak a tudat számára, csak különleges eljárással (szabad asszociáció) közelíthetők meg.

Én-tudat (szubjektum) Ösztönén Én Felettes Én (Freud) Szubjektív és objektív szelf (Kelly( Kelly) Mai szociálpszichológiai nézetek: - Reális én - Önkép - Én-ideál (ideális én) Reális negatív pozitív önkép. Az én- struktúra zavarai Kognitív disszonancia az én védekező mechanizmusai Kognitív vulnerabilitás.

Én-identitás zavarai - 1 Inkább a gondolkodászavarokhoz állnak közel. deperszonalizáció: : Az Én szubjektív megélésének hiánya, énidentitás-zavar, önmagát idegenszerűen élheti meg, mintegy kívülről látja. Gyakran társul a külvilág megváltozottságának élményével (derealizáció) ego-schisis schisis: : Saját Énje egyes részeit más személyekre ruházza, vagy saját teste egyes részeit más személyeknek hiszi (transitivismus). Több példányban van jelen, ő nem az, akinek tartják, meghalt már, nem létezik, stb.

Én-identitás zavarai - 2 A testi önazonosság izolált zavara: valamely testrészét idegenként élheti meg pszichotikus depresszió, Cotard-szindróma, organikus károsodás, szubdomináns parietális lebeny károsodása dismorphophobia: : A testi élmény megváltozása, valamely (ép) testrészét torznak, csúfnak, elfogadhatatlannak éli meg (anorexia, koro, plasztikai műtétek)

A valóság átélésének egészleges zavarai 1. Az élménymező protopátiás alakváltása: : a külvilág és az én határai elmosódnak, érzetek és képzetek összeolvadnak, belső élményeit is külső történésként élheti meg. A belső élményeket a diszkurzív gondolkodást nélkülöző analógiás-szimbólikus szimbólikus (dereisztikus) gondolkodás vezérli. A tudat vigilitása nem, de az integráció csökken. - Tréma: megváltozik az élményszínezet, az aktívan uralható élménymező beszűkül. Bizonytalan várakozás, szorongás.

A valóság átélésének egészleges zavarai -2. - apophaenia: : képtelen az objektív állásfoglalásra, a vonatkoztatási rendszerek (élményszerű) változtatására. Én-központú, minden rá vonatkozik, mindennek jelentése van számára (ptolemaioszi fordulat). Tévely-észrevevések észrevevések, sugallatok, énhatárok elmosódnak. - Apokaliptikus élménymód: színes, kozmikus mélységű, nagy érzelmi telítettséggel, feszültséggel járó pszichotikus tünetek. - Aszintaktikus élménymód: az én filmvászonhoz hasonló passzivitása, illetettség hiánya. - Terminális stádium: élménymező nivellálódása

A valóság átélésének egészleges zavarai 3. Tévely (Wahn): tévelyhangulat,, révület, valóságérzékelés globális megváltozottsága, énélmény gyakori zavara. Derelalizáció: : a világ furcsa, idegen, megváltozott, minden ua., mégis más, eltávolodott stb. Macropsia micropsia metamorphopsia porropsia Időélményzavar Déjà vu jamais vu

Gondolkodás - 1 Az információfeldolgozás magasabb szintjeit összefoglalóan gondolkodásnak nevezzük. Alapjelensége az asszociáció, vagyis, a képzetek és fogalmak célszerű, produktív összekapcsolása Fogalomalkotás: Az agy szimbólumokat alkot, a további műveleteket ezekkel hajtja végre. Ítéletalkotás: Kijelentések, fogalmak egymáshoz viszonyítása, és a köztük lévő összefüggések megállapítása. Az ítéleteket a valósággal összemérve hitelesítjük. Következtetés: Ítéletek összekapcsolásával új ítéletek, felismerések alakíthatók ki.

Gondolkodás - 2 személyiség-közeli közeli: : személyes eredetű, természetű és színezetű, a gondolat-folyamat egyedi jellegű. személyiség-távoli távoli: : A képzetek és fogalmak közkincset képeznek, alkalmazásuk és a műveletek megfelelnek a logikai szabályoknak, társadalmi szokásoknak. katathymia: : Személyiség-közeli gondolkodás túlsúlya a logika háttérbeszorulásával. Érzelmileg vezérelt, gyakran pontosan meg sem fogalmazott igények határozzák meg a képzetáramlást a gondolkodás, élményvilág, affektív torzulása. Diszkurzív vs.. Animisztikus-dereisztikus gondolkodás

A képzet- és fogalomalkotás zavarai eidetikus képesség: A képzetek részletgazdag felidézésének képessége, mintha egyidejűleg a valóságban észlelnék. homályos (unklar) gondolkodás: A fogalmak határainak lazább kezelése, vagy a fogalmak világossága, kidolgozottsága hiányzik (fanatikusok, mentális retardációk) konkretizáció: : Az elvont fogalmaknak csak a konkrét vetületét ismeri fel (dementia) neologizma: : Új fogalmak alkotása, új szavak képzése, melyek azonban csak az egyén patológiás világán belül értelmezhetők (sch)

A gondolkodás alaki zavarai - 1 Mennyiségi zavarok - gondolkodási tempó zavarai: - a gondolkodási folyamat lassulása, fáradtság, monotónia, érdektelenség - személyiségzavarok (kényszeres, szorongó) - depresszió: monoideizmus, valamilyen témánál való megtapadás a meglassulás a mutacizmusig, stuporig fokozódhat - viszkózus gondolkodás: epilepsziához társuló személyiségzavarban, 1-11 1 témánál való megtapadás is jellemzi - zárlat: hirtelen, motiválatlan elakadás a gondolkodásban (sch)

A gondolkodás alaki zavarai - 2 Mennyiségi zavarok - gondolkodási tempó gyorsulása - Hátterében állhat a hangulati szint emelkedése (mánia), aktiváció fokozódása (pszichoaktív szerek, hiperthyreosis) - Rendszerint jó közérzettel és fokozott beszédkésztetéssel (loghorrea)) jár - gondolatrohanás: A gondolkodási teljesítmény romlik, egyre több téves kapcsolás, véletlenszerű asszociáció. Céljától könnyen eltéríthető, ill. eltérül. A logikai összefüggések fellazulnak (szekunder inkoherencia), kontroll hiánya, gyors, de felszínes és téves ítéletek és következtetések

A gondolkodás minőségi zavarai - 1 A gondolkodás, ezen belül az asszociációk, sajátos zavara, bizarr asszociáció jellemzi (sch). zárlat: : A gondolkodás elakadása, gondolat-elakadás, gondolat-elvonás kínzóan kellemetlen élmény gondolattolongás: : Gondolkodás s folyamata öntörvényű, megáll llíthatatlan, egyszerre túl t l sok összefüggéstelen gondolat merül l fel kínos élmény (sch) A témaválasztás inkoherenciája (primer): Az egymást követő témák között nincs logikai összefüggés, súlyosabb formában az egyes kijelentések, mondatok önmagukban is értelmetlenné, összefüggéstelenné válnak, a gondolkodás szétdarabolódik.

A gondolkodás minőségi zavarai - 2 kuszaság: : Jórészt véletlenszerű és bizarra asszociatív kapcsolatok, különc, csapongó, szétszórt gondolatmenet jellemzi, a gondolkodás konkrét tartalmán túlmutató, transzcendentális értelem sejthető. Formailag egymástól idegen képzetek és gondolat-töredékek töredékek patológiás összesűrítései, olykor az egyes részek közötti hézag-képződés, bizonyos szófordulatok perszeverációja,, az egész gondolatmenet kizökkenése, kisiklása jellemzi, továbbá, modorosság, zavaros szimbólum-alkotás, a reális kategóriák bizarr átformálása.

A gondokodás minőségi zavarai - 3 paralógiás gondolkodás: : Az adott szakaszban indokolatlanul és szeszélyesen túllépi a feladat határait, elmosódott fogalmak, a célszerű képzetekkel mellékes képzetek keverednek (paranoid sch) alógiás gondolkodás: : Nem járja be a feladat szabta határokon belüli területet, hiányos, darabos, lényeges vonatkozások kiesnek (dementia, hebephrenia) pszichés automatizmusok: - tévely-ötlet: bizarr, megalapozatlan, de az egyén számára az abszolút bizonyosság érzetével tudatba törő, hatalmas affektus által kísért ötlet, mely téveszmét vagy logikai megfontolás nélküli cselekvést indíthat el.

A gondolkodás minőségi zavarai - 4 gondolatelvonás: A gondolat-elakadásnak külső, idegen befolyást tulajdonít. gondolatátvitel vagy gondolat-átültetés: Az az érzés, hogy amit gondol, azt valaki más gondolja ill. gondoltatja vele. gondolat-felhangosodás: Azt érzik, hogy fejükben a gondolatok hallhatóan hangosak, a gondolatot önmagukról leválasztva, idegenként élik meg. kettős könyvelés: : egymást kizáró, reális és téveszmés gondolatok és magatartásmódok együttes előfordulása.

A gondolkodás minőségi zavarai - 5 Személyes evidenciák: kóros vonatkoztatások: Egyes semleges dolgoknak magára utaló jelentést tulajdonít, két, vagy több, aktuális, egymással kapcsolatban nem lévő esemény között irreális, patológiás összefüggést fedez föl. kóros jelentőségtulajdonítás: Az aktuális észrevételek inkább csak alkalmat adnak a készen álló projekciókra. kulcsélmény: A vonatkoztatási, jelentőségadási készenlét valamely élményre vetül, amelyhez azután további vonatkoztatások szövődnek.

A gondolkodás tartalmi zavarai - 1 Elfogultság, előítélet: : Beállítódásaink ítéleteinket meghamisító hatása. Kórosan túlértékelt eszmék: : Ha ezek az elfogultságok az egyén életvitelét jelentős mértékben hátrányosan befolyásolják, vagy környezetét nagyobb mértékben megterhelik (vallási szekták, fanatikus feltalálók, perlekedők). Fóbiák: : Valamely tárgyhoz, állathoz, szituációhoz kapcsolódó, irracionális, az átlagost meghaladó mértékű szorongás, melynek irracionalitásával az érintett tisztában van, megoldani mégsem tudja, és elkerülő magatartást tanúsít.

A gondolkodás tartalmi zavarai 2 A fóbiák fajtái 1 agorafóbia klausztrofóbia közlekedési fóbiák akrofóbia (magasság-félelem) repülési fóbia gephyrophobia (hidakon való átkelés képtelensége) beszékelési/bevizelési félelemre épülő közlekedési fóbia

A gondolkodás tartalmi zavarai 2 specifikus (simplex) fóbiák zoofóbia (pók, hüllők, kutya, bogár, galamb, stb.) természeti jelenségekkel kapcsolatos fóbia (sötétség, vihar, mennydörgés) mizofóbia (beszennyeződés) nozofóbia (megbetegedés) aichmophophia (éles, hegyes tárgyak) szociális fóbiák: logophobia: Nyilvános szerepléstől erythrophobia: Elpirulástól antropophobia: Nagyobb társaság elviselésétől Nyilvános étkezéstől, WC-használattól, másik nemtől, stb. való kóros félelem

Kényszerek Akarattól függetlenül a tudatba toluló, énidegen tartalom, vagy ellenállhatatlan cselekvés, melynek megpróbál ellenállni, többnyire azonban sikertelenül. - Irracionalitásával bizonyos fokig - tisztában van - sokszor elviselhetetlen szenvedést okoz Rögeszmék szorongáskeltők (obsessiók) kényszergondolatok kényszerimpulzusok Kényszercselekvések - szorongáscsökkentők (compulsiók)

Kényszergondolatok - 1 Kényszer-asszociációk asszociációk: : Értelmetlen tartalmak összekapcsolódása a szándéka ellenére: irracionális, hangzásbeli asszociációk, horrorisztikus asszociációk, erkölcsi rendbe ütköző asszociációk vallási értékrenddel összeegyeztethetetlen asszociációk Kényszerképzetek: : Élénk, vizuálisan megjelenő, szorongást keltő képzetek Kényszeres meggyőződés: : Tudja, hogy viselkedése irracionális, mégse tud tőle szabadulni

Kényszergondolatok 2 - Kényszerimpulzusok Kényszeres tépelődés: : Megszületett döntés újra és újra megkérdőjelezése Kényszeres szorongás: Jövőre irányul, és az új szituációk és változások elkerülését eredményezi Kényszerimpulzusok: Ellenállhatatlannak tűnő késztetések, valamilyen ártalmas, bűnös vagy tilalmas cselekvés végrehajtására, melyeket sosem hajt végre, mégis retteg tőlük, és különféle óvó- rendszabályokat foganatosít.

Kényszercselekvések - 1 Olyan cselekvéssor, melyet az egyén, bár küzd ellene, mégis, sztereotíp módon, merev szabályok szerint, ismételten végrehajt. Leggyakoribb obsesszív tartalmak: beszennyeződés, kóros kételkedés testi betegség agresszivitás Szexualitás Vallásos tartalmak

Kényszercselekvések - 2 Leggyakoribb kompulziók: ellenőrzés tisztálkodás számolás kérdezés bevallás szimmetria precizitás Gyűjtögetés Kényszerek tk. kognitív fóbiák szorongás elkerülés s (kényszercselekv nyszercselekvésekkel, sekkel, kognitív rituálékkal)

Téveszmék (Doxazmák) - 1 A valóságban megalapozatlan ítéletek és következtetések együttese Az egyén erőteljes szubjektív bizonyosságot él át, és a téveszméhez való ragaszkodást mutat Korrigálhatatlanság Közvetlenül vagy közvetve az Énre vonatkozik, gyökere általában az éntudatnak,, önképnek, valamely torz eleme. Felosztásuk: : rendszerezett - rendszerezetlen, bizarr, badarr - autisztikus holothym heterothym mikromániás - megalomániás

Téveszmék tartalom szerinti felosztása - 1 Mikromániás téveszmék - 1: Üldöztetéses (persecutoros) Befolyásoltatásos Megfigyeltetéses Mérgeztetéses Perlekedési (kverulátoros) Féltékenységi

Téveszmék tartalom szerinti felosztása - 2 Mikromániás téveszmék 2: Hipochondriás Önvádlásos és bűnösségi Nihilisztikus Coenaestopátiás Meglopatásos elszegényedési

Téveszmék tartalom szerinti felosztása - 3 Megalomániás téveszmék: Származási (genealógiás) Politikai Feltalálói (inventátoros) Vallásos (religiózus) Szerelmi (eratomániás) Vannak primer és másodlagos téveszmék, reziduális téveszmék, indukált téveszmék (folie( á deux)

Irodalom Tringer L: A pszichiátria tankönyve - Semmelweis kiadó, Budapest, 1999., 113-122., 122., 132-140. 140. o. Huszár I: Tudatzavarok - in Huszár I (szerk( szerk): A pszichiátria vázlata HIETE, Budapest, 1998., 63-68. o. Tölgyes T: A gondolkodás és zavarai in Huszár I (szerk): A pszichiátria vázlata HIETE, Budapest, 1998., 35-42. o. Juhász P, Pethő B: Általános pszichiátria I: Pszichopatológia Medicina könyvkiadó, Budapest, 1983., 170-198., 198., 393-480. o.

Köszönöm a figyelmet