Az EU mint globális szereplő 6,4% Igazgatás 5,6% Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1,4% Természeti erőforrások: vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat 10,7% Fenntartható növekedés 46,8% Természeti erőforrások: piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen támogatások 29,1% Az EU 2013. évi költségvetése Beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba Zsebfüzet
A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): 00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Fényképek: Photodisc/Getty Image, 2. oldal; Európai Unió, 3., 9. o.; Phovoir, 4. o.; Digital Vision/Getty Image, 5. o.; MEV Verlag GmbH, 6. o.; [2013] Jupiterimages Corporation, 7. o.; GlowImages, 11., 12. o. Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2013 ISBN 978-92-79-26440-5 doi:10.2761/3292 Európai Unió, 2013 A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. Printed in Luxembourg Teljesen klórmentes papírra nyomtatva
Előszó A zsebkönyv áttekintést ad a 2012 decemberében elfogadott, 2013. évi uniós költségvetésről. Költségvetési kiadások szerint, konkrét példákon keresztül ismertetjük az egyes kiadási területekhez (a 2007 2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret kiadási fejezeteihez) tartozó számadatokat. Az olvasó számára ily módon világosabbá válhat a különböző uniós programok szerepe, illetve azoknak az uniós polgárok és sok esetben az EU-n kívüli polgárok mindennapi életére gyakorolt hatása. Annak ellenére, hogy az EU költségvetése viszonylag alacsony az Unió gazdaságának csupán 1%-a, fontos eszköz az európai integrációs célok megvalósításában. Valamilyen formában (helyi, országos vagy uniós szinten) lényegében minden uniós polgárnak előnye származik az EU költségvetéséből. Az Erasmus program, a diákok mobilitása, a biztonságos termékek, az új vagy felújított utak, a tiszta környezet, illetve az EU-szintű határvédelem csak néhány példa arra, hogy az uniós költségvetés hatása mely területeken érzékelhető. Az EU-költségvetés 2013-ban két fő prioritásra összpontosít: gazdasági növekedés és munkahelyteremtés. Mindez csak akkor érhető el, ha a növekedési célú beruházás mellé költségvetési konszolidáció párosul. A valamennyi EU-tagállam által elfogadott Európa 2020 stratégiában rögzített prioritási területekbe történő beruházások révén az uniós költségvetés kiegészíti a tagállamok ilyen irányú erőfeszítéseit. Az EU 2013. évi költségvetése nem hagyja figyelmen kívül a nehéz gazdasági környezetet és a nemzeti költségvetésekre nehezedő nyomást sem. Befagyasztja a jövőbeni kiadásokat, továbbá igen nagy hangsúlyt fektet a megtakarításokra és a költséghatékonyságra. Mivel 2013 a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éve, a költségvetés a lezárásra kerülő programokkal kapcsolatos kifizetéseket is tartalmazza. Számos tagállam számára létfontosságúak ezek a tételek, hiszen kulcsfontosságú infrastrukturális projekteket finanszíroznak. E kiadvány egy részét az Európa 2020 stratégiának szenteltük, ezzel is szemléltetni kívánjuk az uniós költségvetés előretekintő jellegét. Ennek keretében részleteiben ismertetjük a legfontosabb kiadási területeket, valamint az EU-költségvetés forrásait. A többéves pénzügyi keretre a hosszú távú pénzügyi programozás és az éves költségvetések közötti kapcsolat hangsúlyozása céljából hivatkozunk. Az új pénzügyi szabályokról szóló oldal alapvető információkkal szolgál az uniós költségvetés végrehajtásáról. Végül, a kiadvány végén ismertetett projekt konkrét példán keresztül ismerteti, hogy miként kerülnek elköltésre az uniós források. A kiadványban feltüntetett összegek az uniós szakpolitikák javára előirányzott kiadásoknak felelnek meg ún. kötelezettségvállalási előirányzatban kifejezve, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén életbe lépő, finanszírozás nyújtására vonatkozó jogi kötelezettségek. A kifizetések csakis a fenti feltételek teljesülése esetén hajthatóak végre a kedvezményezettek javára készpénzben vagy banki átutalással. 1
2013. évi költségvetés: az Európa 2020 stratégia szolgálatában Az Európa 2020 az Európai Bizottság azon vezérstratégiája, amely az európai gazdaság növekedési pályára való visszaállítását tűzte ki célul. E cél megvalósításához az uniós költségvetés kulcsfontosságú területeket lefedő hét kiemelt kezdeményezés (mechanizmus) révén támogatja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést. Egy közelmúltbeli értékelés szerint a 2014 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretnek az EU-költségvetés minden területén nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie az Európa 2020 célkitűzéseire. Az EU 2013. évi költségvetése nélkülözhetetlen lépés a fenti célok megvalósításának irányába. Az Európa 2020 kiemelt kezdeményezései 2013-ban 64,5 milliárd EUR összegű közvetlen forráshoz jutnak, amely a 2012-es évhez képest 2,7%-os növekedést jelent. Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek finanszírozására irányuló teljes összeg ennél magasabb, mivel a regionális fejlesztési és vidékfejlesztési politika, valamint a transzeurópai hálózatok (TEN) projektjeihez nyújtott uniós finanszírozás a tagállamokkal, régiókkal és/ vagy magánszereplőkkel társfinanszírozásban történik. Az Európa 2020 stratégiáról bővebb tájékoztatást a következő címen talál: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm. 2
1. Fenntartható növekedés Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért A Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért azon kulcsfontosságú terület, amellyel az EU-t intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tehetjük, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, valamint erős a társadalmi kohézió. 16 milliárd EUR-t szántak erre a területre, amelybe olyan kulcsfontosságú programok tartoznak, mint a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram, az egész életen át tartó tanulás programja, a versenyképességi és innovációs keretprogram és a transzeurópai hálózatok. A többi fellépés a belső piac, a statisztika, a pénzügyi szolgáltatások és felügyelet, az adózás, a vámunió és a csalás elleni küzdelem területét érinti. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért A strukturális alapok, vagyis az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap hozzájárulnak ahhoz, hogy a növekedést és foglalkoztatást szolgáló kohézió megvalósuljon Európában. A strukturális alapok 2013-ban 42,1 milliárd EUR összegű forráshoz jutnak, miközben a Kohéziós Alap keretében végrehajtott projektek költségvetése 12,4 milliárd EUR. Az Európai Tanács határozata értelmében a strukturális alapok keretén belül nem elkülönített összegeket a tagállamok felhasználhatják az ifjúsági munkanélküliség kezelését és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatását szolgáló erőfeszítéseik fokozására. Tudta Ön, hogy ezek az alapok hozzájárulnak a régiók és tagállamok közötti gazdasági, társadalmi és területi kohézió fokozásához, továbbá segítik a versenyképességet és a foglalkoztatást? Mindemellett ösztönzik a határokon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködést. Példaképpen: az ESZA a munkavállalói mobilitásra és a munkavállalók ipari változásokhoz való alkalmazkodására összpontosítva támogatja a foglalkoztatási lehetőségeket. 3
2. A természeti erőforrások megőrzése és kezelése Európa területének legnagyobb részét erdők és földek fedik. A mezőgazdaság hozzájárul e területek eredményes gazdasági hasznosításához. Az erdők és földek fenntartható kezelése elengedhetetlen a táj, a környezet és a vidék gazdaságának megőrzése szempontjából. De ugyanúgy kulcsfontosságú előfeltétele az idegenforgalomnak, amely a vidéki övezetek egyik jelentős gazdasági tevékenysége. Az e költségvetési tételhez rendelt források 2012-höz képest 332 millió EUR-val idén összesen 60,3 milliárd EUR-ra emelkedtek. Ebből többek között piachoz kapcsolódó kiadásokat és közvetlen támogatásokat, vidékfejlesztési, tengerügyi és halászati támogatásokat, környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedéseket, valamint egyéb fellépéseket és programokat finanszíroznak. Az Európai Unió számára alapvető fontosságúak az éghajlatváltozás elleni fellépések. A bolygónk megmentése érdekében tett intézkedések tekintetében az Unió továbbra is vezető szerepet tölt be. Ennek egyik példája a LIFE+ program, amelynek költségvetése 2013-ban 366,6 millió EUR. Ez az összeg erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos intézkedések finanszírozását szolgálja. A célok között szerepel a természetvédelem és a biodiverzitás fokozása, a hulladéktermelés és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentése, a tiszta technológiák kifejlesztése, valamint a levegőminőség-kezelés fejlesztése. Tudta Ön, hogy az EU 2013-ra 1,3 milliárd EUR-t biztosít az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a halászat, a biotechnológia, a nanotudományok és nanotechnológiák, az anyagtudományok és új gyártástechnológiák területén folytatott európai kutatás számára? 4
3. Az EU mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség erősítése Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése Az EU 1,4 milliárd EUR-val támogatja az alábbi területeken megvalósuló tevékenységeket és projekteket: szolidaritás és a migrációs áramlások kezelése, alapvető jogok és a jog érvényesülése, valamint a biztonság és a szabadságok megőrzése. 53,7 millió EUR-t fordít a bűnmegelőzésre és a bűnözés elleni küzdelemre, amibe beletartozik a bűnüldözés, a határon átnyúló együttműködés, a bűnüldöző hatóságokat érintő információcsere- és képzési programok, továbbá a tanú- és áldozatvédelem. Tudta Ön, hogy 36,7 millió EUR-t irányoztak elő a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) tervek szerint 2013 első felében történő üzembe helyezésére? Uniós polgárság A uniós költségvetés hozzájárul több, az Európa 2020 stratégiában meghatározott kiemelt kezdeményezéshez, ideértve a következőket: Mozgásban az ifjúság, Új készségek és munkahelyek menetrendje, Szegénység elleni európai platform és Innovatív Unió. 707,1 millió EUR összeghez jutnak a polgárok számára fontos témákat felölelő programok: az alapvető javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az európai kultúra és sokféleség ápolása, a polgári védelem, a polgárokkal folytatott párbeszéd, a MEDIA 2007 program, valamint egyéb fellépések és programok. Tudta Ön, hogy 2013 a polgárok európai éve? Az európai év keretében kiemelt támogatást kapnak a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot középpontba helyező tevékenységek, hogy erősödjön az emberek Európai Unióhoz való tartozásának érzése. 5
4. Az EU mint globális szereplő Az EU a határain túl is számos tevékenységet finanszíroz a szomszédos országok stabilitásának, biztonságának és jólétének előmozdítása érdekében. A világ különböző részein válságkezelési és békefenntartó missziókat hajt végre. 2013-ban 9,6 millió EUR-val finanszírozza többek között az Előcsatlakozási Támogatási Eszközt (IPA), az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszközt, valamint a Fejlesztési Együttműködési Eszközt. Tudta Ön, hogy a SPRING program (a partnerség, a reformok és az inkluzív növekedés támogatása) az arab tavasz demokratikus reformok iránt ténylegesen elkötelezett országainak támogatására irányul? A Bizottság a továbbiakban is kiemelt hangsúlyt fektet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) segélyhatékonyságról szóló 2005-ös Párizsi Nyilatkozatában rögzített elvekre. Ennek érdekében a Bizottság a fejlődő országokat különösen a szegénységcsökkentési stratégiáik kidolgozásában, intézményeik javításában és a korrupció legyőzésében segíti, továbbá külön figyelmet fordít további donor országok toborozására, a donorokkal kapcsolatos eljárások összehangolására és egyszerűsítésére, nagy hangsúlyt helyezve az eredmények mérésére, valamint a donorok és a partnerek elszámoltathatóságának fokozására. 6
5. Igazgatás 2013-ban az uniós intézmények igazgatási kiadása összesen 8,4 milliárd EUR körül fog alakulni. Ezen összeg a teljes EU-költségvetés csupán 6%-át teszi ki, míg a fennmaradó 94% polgárok, tanulók, nem kormányzati szervezetek, illetve helyi és regionális hatóságok javát szolgája az Unió tagállamaiban és azon kívül. A jelenlegi helyzetben, amikor is a közigazgatási szervek többségétől szigorú költségmegtakarítást és maximális hatékonyságot várnak el, a Bizottság eltökélt arra, hogy ennek megfelelő felelősségteljes magatartást kövessen. Az EU 2013. évi költségvetése tartalmazza a személyi állomány 1%-os csökkentését, követve ezzel a Bizottság azon törekvését, hogy a személyzet öt év alatt valamennyi intézményben 5%-kal csökkenjen, nem érintve azon, további személyzet iránti korlátozott igényt, melyre Horvátország 2013. július 1-jére tervezett uniós csatlakozása miatt van szükség. A bővítéshez nem kapcsolódó valamennyi új tevékenység létszámszükségletét hatékonyságnöveléssel és átcsoportosítással kezelik. Tudta Ön, hogy az Európai Unió intézményei megszorításokat hajtanak végre az alábbi területeken: ülések, bizottságok és konferenciák, kiküldetési és reprezentációs költségek, tanulmányok, szociális kiadások, külső nyelvi szolgáltatások, általános felszerelés, képzés, információszerzés, kiadványok, mobilitással kapcsolatos kiadások? 7
A bevételek forrása Az Európai Unió költségvetését saját forrásokból vámokból, hozzáadottérték-adón (héa) és bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrásokból és egyéb bevételekből finanszírozzák. Hozzáadottérték-adón (héa) alapuló források 11,3% Vámok és cukorágazati illetékek 14,1% Egyéb 1,2% Bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás 73,4% Amikor a Parlament és a Tanács jóváhagyja az éves költségvetést, az összes bevételnek és az összes kiadásnak egyensúlyban kell lennie. A költségvetés finanszírozásához szükséges teljes összeg automatikusan következik az összes kiadás szintjéből. A tényleges bevételek és kiadások a gyakorlatban viszont nem mindig felelnek meg a várakozásoknak. A rendszerint jelentkező költségvetési többletet a következő évben fizetendő tagállami hozzájárulások csökkentésére fordítják. A saját forrásoktól eltérő bevételek közé az alábbiak sorolhatók: az uniós intézmények alkalmazottainak javadalmazását terhelő adók és egyéb levonások; banki kamatok; EU-n kívüli országok uniós programokba fizetett hozzájárulásai (pl. a kutatás területén); az igénybe nem vett pénzügyi segítségnyújtás visszafizetése; késedelmi kamatok és bírságok; az előző évből származó költségvetési többlet. 8
Az uniós költségvetés Magyarországon Az EU éves költségvetésének középpontjában az európai lakosság egészének szükségletei állnak. A források egyesítése mindenki számára előnyökkel jár azokon a területeken, ahol ésszerű együttműködni. Ez az oka annak, hogy az Európai Unió számos területen a kutatástól az oktatásig, a környezetvédelemtől a humanitárius segélyekig különféle projekteket finanszíroz. A pénzügyi támogatás a projektek végrehajtásáért közigazgatási és magánszervezeteknek (kivételes esetekben magánszemélyeknek) nyújtott vissza nem térítendő támogatások formájában történik. A jólétet szolgáló hasonló tevékenységek finanszírozása érdekében valamenynyi tagállam hozzájárul az EU közös költségvetéséhez. Az ily módon befolyt összeget ezután a tagállamok és az uniós intézmények közötti szoros koordináció és együttműködés mellett közös érdekű területeken költik el. PROJEKTPÉLDA Miskolc villamosközlekedésének fejlesztése http://goo.gl/o0ur5 A projekt hozzájárult Miskolc meglévő villamos-tömegközlekedési hálózatának fejlesztéséhez és bővítéséhez, valamint új villamosok beszerzése révén a járműpark korszerűsítéséhez. 9
Az EU 2013. évi költségvetése számokban Az uniós szakpolitikák becsült kiadásai kötelezettségvállalási előirányzatban Költségvetés 2013 (milliárd EUR) Változás 2012-höz képest Fenntartható növekedés 70,6 3,7% Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért: 16,1 4,8% Hetedik kutatási keretprogram 10,9 6,4% Egész életen át tartó tanulás és az Erasmus Mundus program 1,3 2,0% TEN-projektek 1,4 6,3% Versenyképességi és innovációs keretprogram 0,7 9,6% Szociálpolitikai menetrend 0,2 1,6% Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért: 54,5 3,3% Strukturális alapok 42,1 2,9% Kohéziós Alap 12,4 4,8% A természeti erőforrások megőrzése és kezelése 60,1 0,5% Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések: 44,0 0,1% Mezőgazdasági piacok 43,7 0,1% Halászati piacok 0,03-10,7% Állat- és növényegészségügy 0,3 1,6% Vidékfejlesztés 14,8 1,4% Halászat 0,9 4,6% Környezetvédelem és éghajlat-politika 0,4 3,3% Vidékfejlesztés, környezetvédelem és halászat 16,1 1,6% Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése ( 1 ) 2,1 2,0% Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1,4 2,3% Uniós polgárság: 0,7 1,4% Közegészségügy és fogyasztóvédelem 0,1 1,8% Az EU mint globális szereplő ( 2 ) 9,6 1,9% Előcsatlakozási Támogatási Eszköz 1,9-0,1% Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz 2,5 6,3% Fejlesztési Együttműködési Eszköz 2,6 2,2% Humanitárius segély 0,9 1,9% Demokrácia és emberi jogok 0,2 0,5% Közös kül- és biztonságpolitika 0,4 9,2% Stabilitási Eszköz 0,3 5,2% Igazgatás 8,4 1,8% Európai Bizottság 3,3 0,3% Egyéb intézmények 3,5 1,8% Összesen 150,9 2,1% ( 1 ) Az Európai Unió Szolidaritási Alapja nélkül. ( 2 ) A sürgősségisegély-tartalékkal együtt. 10
Többéves pénzügyi keret A több évet átfogó programozást lehetővé tevő többéves pénzügyi keret az Unió szakpolitikai prioritásainak legalább öt évre szóló pénzügyi leképezése. A többéves pénzügyi keret éves felső összeghatárt szab a tágan értelmezett kiadási kategóriáknak, más néven fejezeteknek. Az éves költségvetési eljárás során be kell tartani ezen felső korlátokat. A többéves pénzügyi keret emellett elősegíti a költségvetési fegyelmet és az uniós kiadások előreláthatóságát. A jelenlegi pénzügyi keret a 2007 2013 közötti hétéves időszakot fedi le. Az új pénzügyi keret 2014-ben kezdődik, és a tervek szerint hét évre szól. Célja többek között, hogy az EU hosszú távú prioritásait, különösen az Európa 2020 stratégiát szolgálja. A következő többéves pénzügyi keret amellett, hogy magas európai uniós hozzáadott értéket képvisel az Európai Unión belüli makrogazdasági stabilizáció és szolidaritás nagyra törő és egyben jól megalapozott eszköze. Azáltal, hogy egyszerűbb, rugalmasabb és átláthatóbb, megoldást kínál az új szakpolitikai prioritásokra, és az innovatív pénzügyi eszközök segítségével eredményekhez vezet. A többéves pénzügyi keretről itt tájékozódhat bővebben: http://ec.europa.eu/budget/mff. 11
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz A Bizottság javasolta, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, mint az európai közlekedési, energetikai és digitális hálózatok, valamint az emberek közötti összeköttetések javításának új eszköze, kerüljön bele a következő többéves pénzügyi keretbe. 12
Új költségvetési rendelet: könnyebb hozzáférés az uniós támogatáshoz A költségvetési rendelet az uniós pénzügyi szabályok alapdokumentuma. Megállapítja az uniós költségvetés elveit, és szabályozza az uniós költségvetés felhasználásának módját. A 2013. január 1-jén hatályba lépett újonnan elfogadott rendelet alapján az uniós finanszírozásban részesülők többek között vállalkozások, nem kormányzati szervezetek, kutatók, tanulók és önkormányzatok számára könnyebben követhetővé, világosabbá és egyszerűbbé váltak az eljárások. Mi változott? 1. Az eredményeket előtérbe állító konkrét előrelépések: a kedvezményezettek nem kötelesek külön bankszámlákat nyitni; felgyorsulnak a kedvezményezettek felé történő fizetések (a folyamatok összetettségétől függően 30, 60 vagy 90 napra); egyszerűsített eljárások (egyösszegű kifizetések és átalánydíjak) alkalmazása a kisebb összegek esetében; csökken a bürokrácia. 2. Fokozott elszámoltathatóság: az új szabályok értelmében különösen a regionális politika területén fokozódik a tagállamok elszámoltathatósága; a nemzeti hatóságoknak éves nyilatkozatokat kell aláírniuk és benyújtaniuk, amelyekben tanúsítják az uniós alapok helyes felhasználását. 3. Megerősített ellenőrzés: szabálytalanságok esetén pénzügyi korrekciós mechanizmusokat alkalmaznak majd, és a Bizottság közzéteszi az uniós alapokkal való visszaélés miatt kiszabott szankciókról szóló határozatokat 4. Rugalmasság: különféle pénzügyi eszközöket kölcsönöket, tőkejuttatást vagy garanciákat alkalmaznak majd az uniós alapok pénzügyi hatásának megsokszorozása érdekében; új lehetőségeket dolgoznak majd ki a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP) céljából. 5. Források összevonása: az EU-nak lehetősége nyílik arra, hogy európai uniós vagyonkezelői alapokat hozzon létre a saját forrásai, illetve a tagállamoktól és más donoroktól származó források összevonásával, a külső segítségnyújtás jobb összehangolása és végrehajtása, valamint az EU szerepének fokozottabb megjelenítése céljából. 13
2013. évi naptár Január H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Március H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Május H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Július H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Szeptember H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 November H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Február H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 Április H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Június H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Augusztus H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 Október H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 December H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
KV-30-12-856-HU-C Az EU pénzügyi programozásával és költségvetésével kapcsolatos további információkért kérjük, látogasson el rendszeresen honlapunkra: http://ec.europa.eu/budget. Az alábbi e-mail címen feliratkozhat hírlevelünkre, amennyiben kiadványainkat illetően további tájékoztatásra van szüksége, vagy értesülni szeretne a kiadványainkkal kapcsolatos legújabb hírekről: BUDG-budget-inbox@ec.europa.eu. Kövessen minket itt is: Facebook: https://www.facebook.com/eubudget Twitter: https://twitter.com/eu_budget/