A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése 2. január F ó k u s z b a n Továbbra is csúcs közelben a vállalkozások várakozásait jelző MFB-INDIKÁTOR Az MFB-INDIKÁTOR konjunktúra mutató félév alatt kis mértékben (,6 ponttal) 59,3 pontra csökkent, ennek ellenére lendületben maradhat a gazdasági növekedés a Magyar Fejlesztési Bank 214. i felmérésének eredményei szerint. A részindexek közül a Makrogazdasági-index új csúcsot ért el, a Finanszírozás-index pedig három és féléves rekordszinten áll. Továbbra is igen intenzív a magyar vállalatok beruházási szándéka, ugyanakkor a fél évvel ezelőtti válaszokhoz képest némi elbizonytalanodás is tapasztalható ezen a téren. A fejlesztések megvalósulását támogathatja a finanszírozási feltételek többségének (elsősorban kamat mértéke, hitelkínálat) tartós javulása. A Piac-index értékének csökkenéséhez elsősorban a legfontosabb exportpiacok (leginkább az eurózónában) lendületvesztése miatt a külföldi értékesítési lehetőségek kedvezőtlenebbé válása járult hozzá (1. ábra). A Makrogazdasági-index (51,2 pont, +,2 pont) mérsékelt emelkedését a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások javulása okozta, miközben a működési környezet jelenlegi helyzetének, ill. a felmérést megelőző 12 hónapban végbement változások megítélése valamelyest romlott. A 214. i eredményekhez képest csökkent azon cégek aránya, amelyek kedvező irányú változást tapasztaltak a hazai makrogazdasági feltételekben a kutatást megelőző egy évben, ugyanakkor az MFB-INDIKÁTOR felmérés eddigi történetében soha nem volt még ilyen magas (19,) azon vállalkozások aránya, amelyek kedvezőnek ítélték meg a működésük gazdasági feltételeit. A felmérésben szereplő cégek átlagosan 2,-os GDP, ill. 2,-os fogyasztóiár 55 5 45 4 35 3 2 65 55 45 35 1. ábra: Az MFB-INDIKÁTOR és a részindexek alakulása (-1-ig skála) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések emelkedéssel számolnak a következő 12 hónapban. A Makrogazdasági-index alakulása alapján az idei év első felében a hazai GDP 2 és közötti ütemben bővülhet (2. ábra). (folytatás a 2. oldalon) 29. 29. tél 21. 211. 211. 212. 212. 213. 213. 214. MFB-INDIKÁTOR Makrogazdasági-index Piac-index Finanszírozás-index Beuráházás-index 214. 2. ábra: A Makrogazdasági-index és a magyarországi GDP alakulása Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH 29. 29. 21. tél 211. 211. 212. Makrogazdasági-index (bal t.) 212. 213. 213. 214. 214. GDP (év/év, jobb t.) 65 55 45 35 - - - - A tartalomból A külső piacok gyengélkedése érezhető az ipari szektor eredményeinek év végi alakulásában... (3. oldal) Nő a lakossági kereslet a forinthitelek iránt... (4. oldal) Továbbra is a közfoglalkoztatás és az ipari szektor a munkaerőpiaci folyamatok motorjai... (5. oldal) Az olajár zuhanása is szerepet játszott a hazai inflációs ráta novemberi süllyedésében... (6. oldal) A magyarországi vállalati szektor 214. február óta nettó forinthitel felvevő... (7. oldal) A magyar eszközök csökkenő hozamfelára és a romló befektetői klíma gyengítette a forintot... (8. oldal) A tervezett 2,9% alatt alakulhatott tavaly a GDP-arányos költségvetési hiány. (9. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 1, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
A Piac-index (56,5 pont, -2,5 pont) 214. i csúcsértékről történő visszaesését egyaránt okozta a bel- és külföldi értékesítéssel kapcsolatos kilátások kedvezőtlenebbé válása, s az utóbbi játszotta a hangsúlyosabb szerepet. A hazai eladások következő egy éves alakulására vonatkozó várakozások másfél év folyamatos javulást követően megtorpantak: miközben a bővülést prognosztizálók aránya gyakorlatilag nem változott, közel 5 százalékponttal (16,9%-ra) nőtt a csökkenést várók részesedése (3. ábra). A hazai eladásokat illetően az ipari, azon belül is a gépjárműgyártással foglalkozó vállalatok a legoptimistábbak. A vállalati tervek alapján továbbra is alacsony maradhat a kínálati oldali inflációs nyomás Magyarországon: a cégek mindössze 23,-a gondol a hazai értékesítési árainak emelésére, 12, csökkentéssel kalkulál, 64, viszont nem változtatna rajta. Megtört a külső kereslet másfél éve tartó javuló tendenciája: a felmérést megelőző 12 hónapot is kedvezőtlenebbül ítélték meg a cégek és a várakozásaik is pesszimistábbak a 214. inál (4. ábra), ami a legfontosabb felvevőpiacoknak számító nyugat-európai országok gazdasági lendületének megtorpanására vezethető vissza. A kedvezőtlenebbé váló külső környezet elsősorban a kisebb, ill. a többségi belföldi tulajdonban lévő cégeket érintette hátrányosan. A vállalatok piaci helyzetének stabilizálódását jelzi ugyanakkor, hogy bár valamelyest csökkent (32,-ről 31,-ra) a következő egy évben a foglalkoztatottak létszámának bővítésében gondolkodó cégek aránya, az MFB-INDIKÁTOR eddigi történetében még nem volt ilyen alacsony (9,9%) az elbocsátásokat tervező vállalkozások részesedése. A Finanszírozás-index (58,7 pont, +,5 pont) három és féléves csúcsra történő emelkedése elsősorban a forrásbevonási szándék erősödésének volt köszönhető (5. ábra). Az előző felméréshez képest némileg nőtt a likviditási problémákkal küzdő vállalatok aránya, míg a hitelfelvételi körülmények megítélése kis mértékben javult. Ez utóbbin belül a legnagyobb mértékű javulást továbbra is a kamatok alakulásában (csökkenésében) érzékelik a cégek, míg 213 éhez képest a hitelkínálat is sokkal kedvezőbbé vált. Az egyetlen komolyabb negatív változást a vállalkozások a hitelintézetek által elvárt fedezetek terén tapasztalták. A kismértékű visszaesés ellenére továbbra is a Beruházás-index értéke (7,9 pont, -,5 pont) a legmagasabb a felmérés négy részindexe közül. A csökkenést a beruházási szándék mérséklődése okozta, miközben a kapacitáskihasználtság tovább javult, s erősödött a felmérésben vizsgált beruházási hajtóerők szerepe is. A következő 12 hónapban fejlesztést tervező cégek aránya csak 3,9 százalékponttal csökkent, ugyanakkor jelentősen (,8 százalékponttal) visszaesett a biztos tervekkel rendelkező vállalatok részesedése, miközben a fejlesztéseket nem tervező cégek aránya tovább mérséklődött, ami a hazai vállalkozások elbizonytalanodását jelzi a fél évvel korábbi helyzethez képest. Egyre inkább a piaci folyamatok és nem pedig az amortizáció pótlása hajtja a hazai beruházásokat. Ennek egyik jele, hogy két felmérés után ismét visszaszerezte első helyét a beruházási hajtóerők között az erős piaci verseny, valamint a 214. i eredményekhez képest a változó piaci igényekre való reagálás fontosságának vállalati megítélése erősödött leginkább (6. ábra). százalékpont 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4,3 -,1-28,8-35,8 29. 4. ábra: A külföldi értékesítés alakulása -11,6 29,2 21. 39,4 24,9,3 19,7 211. 21,4,2 13,7, 212. 24,5 13,4 35,2 48,8 2,1 213. 27,5 Előző 12 hónap* 35, 19,2 Következő 12 hónap** Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 214. * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1, -37,3 5. ábra: Forrásbevonási szándék a következő 12 hónapban 26, 1, 14, 1, 1, 11, 12,,, 13, 16, 13, 14, 11,9% 8, 11,,, 12, 14, 14, 21, 27, 22, 18, 2, 22, 2, 2, 18, 26,9%, 29, 14, 12,9% 35, 27, 21, 24, 22, 21. 21. 211. 211. 212. 212. 213. 213. 214. 214. tél Biztosan nem tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Kivár Valószínűleg tervez Biztosan tervez forrásbevonást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 29. -48,3 29. -24,1 29. tél 21. 211. Külső piaci bővülést vár Bevételek növekedése Régóta esedékes Piaci igények változása 3. ábra: A belföldi értékesítés alakulása -3,3-63,4 21. 2,3-1, -45,2-13,5-11,6-14,5-17,2-17,4 211. 211. 212. -31,8 212. 6. ábra: A beruházási hajtóerők megítélésének* változása *1-5 skála, 5 - nagyon fontos szempont, 1 - legkevésbé fontos szempont 24, 26,9% 212. 3, -,2, 27, 213. 11,3 31,5 26,2 21,9% 31, 213. 12,5-8, 23, 35,9% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 214. 19,4 Előző 12 hónap* Következő 12 hónap** Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 213. 214. 214. 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 21, 29, százalékpont 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1, Belső kereslet növekedése várható Olcsóbb finanszírozási források Erős piaci verseny 2 2. január
Külkereskedelem, ipar és építőipar A külső piacok gyengélkedése érezhető az ipari szektor eredményeinek év végi alakulásában 214. októberben az export volumene éves szinten nem változott (,), míg az importé 6,-kal nőtt (év/év). Az előzetes adatok alapján a forintban számított külkereskedelmi mérleg 214. január és november között új rekord szintre (194,1 ) emelkedett (1-2. ábra). A fizetési mérleg adatok szerint Magyarország nettó fizetési képessége a tavalyi harmadik negyedévben a GDP 8,-ra emelkedett, amit a kereskedelmi többlet mellett az egy milliárd eurót meghaladó EU-s forrásbeáramlás is segített (3. ábra). A 214. októberben az ipari termelés 1,7, míg a feldolgozóipar teljesítménye 2,-kal bővült éves összevetésben (4. ábra). Bizakodásra adhat ugyanakkor okot, hogy egyrészt a német üzleti bizalom 214. áprilistól tartó csökkenése az év utolsó két hónapjában megállt, s a hazai ipar legjelentősebb felvevőpiacán valamelyest kedvezőbbek lettek a vállalatok várakozásai (5. ábra), másrészt az előzetes adatok szerint a magyar ipari termelés 5,-kal nőtt 214. novemberben. Az építőipar teljesítménye,-kal emelkedett 214. októberben (év/év), a bővülés továbbra is az infrastrukturális és közműfejlesztésekre volt visszavezethető. Az ágazat lassulását előrevetíti, hogy a szerződésállomány már csak alig 1-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, az új megrendelések pedig több mint negyedével zuhantak (6. ábra). 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - november) 4 3 2 1-1 -2-3 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 Import volumen (év/év, jobb t.) 4 3 2 1-1 -2-3 Export volumen (év/év, jobb t.) 2 1 1 5 1 1 5 - -5 - -1-953, -94,6-687, -6,6 97,5 1 4,9 1 887,9 1 881,1 1 887,4 1 94,1 4, -37,8 23 24 26 27 28 29 21 211 212 213 214 millió 3. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* 3 2 5 2 1 5 1 5-5 -1-1 5-2 -2 5 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 5. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása 1 1 - - - - -1 Tőkemérleg (bal t.) Folyó fizetési mérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.) ** a GDP százalékában 3 2 1-1 -2-3 4. ábra: Az ipari és feldolgozóipari termelés alakulása (év/év) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 Feldolgozóipari termelés Ipari termelés 3 2 1-1 -2-3 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 1 11 1 95 9 85 8 IFO-index: 3 hónappal eltolva Forrás: KSH, CESifo, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 2.1 IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) 3 2 1-1 -2-3 -4-5 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 * 3 hónapos gördülő átlag 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2 3 2. január
Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete Nő a lakossági kereslet a forinthitelek iránt Az üzleti bizalom 1998. április óta nem látott szintre emelkedett Magyarországon 214. decemberben, a fogyasztói kilátások ugyanakkor november után az év utolsó hónapjában is mérséklődtek (1. ábra). Ez azonban egyelőre nem tapasztalható a kiskereskedelmi forgalom alakulásában: az eladások a i megtorpanást követően októberben már 5,-kal nőttek (év/év), amihez a keresetek reálértékének dinamikus emelkedése járult hozzá leginkább (2-3. ábra). Az előzetes adatok alapján az eladások 214. novemberben szintén 5,-kal bővültek (év/év). A pénzügyi számlák adatai szerint a 214 harmadik negyedévével záruló egy évben a háztartások finanszírozási képessége a GDP 6,-ra nőtt, a javulásban a megtakarítások növekedése, valamint a kötelezettségek csökkenése egyaránt szerepet játszott. Előbbin belül az eddigi trend maradt jellemző: a bankbetétek rovására nőtt a készpénz, a befektetési jegyek és az állampapírok állománya. Folytatódott a hitelállomány csökkenése a forint gyengülése miatt bekövetkezett 27,7 milliárd forintos növekedés ellenére. A lakosság körében egyre népszerűbbek a forinthitelek: mind az ingatlan-, mind a fogyasztási és egyéb célú kölcsönök esetében meghaladta az új kihelyezés a törlesztések mértékét (4-6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 1 - - - - Forrás: GKI, MFB 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottak nélkül Nettó reálbérek* 5. ábra: A háztartások hitelállományának változása 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 1 - - - - - - - 4 3 2 1-1 -2-3 -4 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 4. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) *állampapírok, egyéb kötvények; ** 12 hónapos gördülő átlag 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz** (jobb t.) 213.7 213.1 214.1 12 9 6 45 3 Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények 6. ábra: Háztartások hitelintézetektől felvett hiteleinek alakulása tranzakciók szerint 1 - - -1 1 5 11 1 1 5-5 -1 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 9 8 7 6 Tranzakciók (bal t.) Átértékelődés (bal t.) Hitelállomány (jobb t.) 3 2 1-1 -2-3 -4-5 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I Ingatlanhitelek (deviza) Ingatlanhitelek (forint) Fogyasztási és egyéb hitelek (forint) Fogyasztási és egyéb hitelek (deviza) 213.III 214.I 214.III 3 2 1-1 -2-3 -4-5 4 2. január
Munkaerőpiac Továbbra is a közfoglalkoztatás és az ipari szektor a munkaerőpiaci folyamatok motorjai 214. szeptember és november között 7, volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, 2, százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma 187,8 ezer fővel nőtt, míg a munkanélkülieké 82,8 ezerrel csökkent (1. ábra). A munkaerőpiaci folyamatokat továbbra is jelentősen meghatározza a közfoglalkoztatás: az idei év első tíz hónapjában 57,-kal többen vettek részt a programban, mint egy évvel korábban. Emellett még az ipari szektorban létrejövő új álláshelyek bizonyultak meghatározónak: a tavalyi harmadik negyedévben a foglalkoztatottak számának közel 2 ezres éves szintű bővüléséhez az ipari szektor 88,4, azon belül a feldolgozóipar 7,2 ezer fővel járult hozzá (2-4. ábra). 214 első tíz hónapjában összesen 169,7 ezer új nem támogatott munkahelyet jelentettek be a munkaadók, ami,-kal haladja meg az egy évvel korábbi szintet (5. ábra). A tavalyi év első tíz hónapjában a bruttó bérek átlagosan 2,-kal emelkedtek a nemzetgazdaságban: az üzleti szférában 3,9, míg a költségvetési szektorban,-kal. Ez utóbbi adatot jelentősen lehúzta a közmunkaprogramban résztvevők létszámának jelentős növekedése (6. ábra). ezer fő 3 2 1 5-5 -1-1 1 1 1 1 1 9% 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 1 1 1 1 1 1 9% Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a közfoglalkoztatottak számával korrigálva 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 Különbség (jobb t.) Munkanélküliségi ráta (eredeti, bal t.) Korrigált munkanélküliségi ráta (bal t.) 5. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőség és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1,,5, százalékpont ezer fő 35 3 2 1 5 2. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 6 45 3 - -3 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 4. ábra: A foglalkoztatottak számának változása iskolai végzettség, 5. ábra: munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális, szektorális és telephely szerinti bontásban regionális és szektorális bontásban (214. III. n. év - 213. III. n. év) 2 1 5 ezer fő Alapfok Középfok Felsőfok Iskolai végzettség Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (214. január - október, előző év azonos idaka = 1) Dél-Alföld Mezőgazdaság Ipar Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltató szektor Piaci szolgáltatás Közszolgáltatás Belföldi telephelyen Külföldi telephelyen Lakóhely régiója Szektor Telephely ezer darab 1 1 1 5 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 Forrás: NFSZ, MFB Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 1 7 5 2-2 -5-7 5 Oktatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Szálláshely-szolg., vendéglátás Mezőgazdaság Pénzügyi közvetítés Ipar Infokommunikáció Építőipar Szállítás, raktározás Kereskedelem Egészségügy Ingatlanügyletek Közigazgatás Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor * rendszeres havi bruttó bér: Összesen prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 94,9% 117, 19, 14, 14, 14, 13, 13, 12,9% 12, 12, 11, 11, 1, 13,9% 1, 12, 9 1 11 12 2. január
Infláció Az olajár zuhanása is szerepet játszott a hazai inflációs ráta novemberi süllyedésében A Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára 214. decemberben 62,2 dollárra csökkent, ami 21,-kal maradt el az előző havi és 43,9%-kal az egy évvel korábbi értéktől (1. ábra). A fekete arany árának töretlen zuhanása tovább erősítette a deflációs félelmeket Európában: a novemberi, után az előzetes adatok alapján a tavalyi év utolsó hónapjában,-os deflációba süllyedt az eurózóna gazdasága (2. ábra). Magyarországon éves szinten,7, míg az előző hónaphoz képest,-kal csökkentek a fogyasztói árak 214. novemberben (3. ábra). A maginfláció az októberi 1,5-ről 1,-ra süllyedt. A hazai árindex legfőbb alakítója továbbra is a háztartási energiaárak mérséklődése, azonban a némileg váratlan novemberi adatot a világpiaci olajár zuhanásával összefüggésbe hozható üzemanyagár csökkenése okozta (4-5. ábra). Az inflációs alapmutatók mérsékelt árnyomást jeleznek a magyar gazdaságban (6. ábra). A Magyar Nemzeti Bank 214. decemberben,9%-ra csökkentette a 2-re vonatkozó inflációs előrejelzését a szeptemberi 2,-ról a várhatóan tartósan alacsony olajár és a külső piacok gyenge növekedéséből fakadó mérsékelt kereslet miatt. 5 5 4 45 4 4 3 35 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása Forrás: Reuters, MFB 213.1 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 214.12 2.1 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) 12 11 1 9 8 7 6 5 CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon $/hordó 1, 7, 5, 2,, -2, 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában Forrás: Reuters, MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 USA Eurózóna Kína 4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 1, 7, 5, 2,, -2, 1 - - 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 2, 2, 1, 1,,, -, -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (214. november, hó/hó) - - - 212.1 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.1 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) - - - Ruházkodási cikkek Szolgáltatások,, Tartós fogyasztási cikkek, Szeszes italok, doháuk, Háztartási energia, fűtés -, Élelmiszerek -, Egyéb cikkek, üzemanyagok -1,9% Összesen -, -2, -1, -1, -,,, 1, 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6 2. január
Vállalati forráshelyzet A magyarországi vállalati szektor 214. február óta nettó forinthitel felvevő Novemberben a tranzakciókat tekintve a vállalati kölcsönök állománya 7,2 milliárd forinttal nőtt. A devizakölcsönök visszafizetése meghaladta az új kihelyezéseket (-74,4 ), ugyanakkor ezt ellensúlyozta, hogy forintban a vállalati szektor nettó hitelfelvevő volt (+81,3 ). A teljes hitelállományt tekintve 19,7 milliárd forintos volt a visszaesés (a forint havi szintű erősödése csökkentette a devizakölcsönök forintban könyvelt értékét) (1-2. ábra). Hazai fizetőeszközben a cégek tizedik hónapja vesznek fel több hitelt, mint amennyit törlesztenek, ami részben a Növekedési Hitelprogram második szakaszának köszönhető. A hitelezési piacon a forráskínálat további bővítését tervezik a pénzintézetek, ennek ellenére a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten egyelőre régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (4. ábra). A forintban nyújtott 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati kölcsönök átlagkamata a jegybank monetáris lazítási ciklusát követve újabb historikus mélypontra, az októberi 4,3-ról 4,3-ra mérséklődött novemberben, így a lengyelországihoz hasonló feltételek mellett juthatnak kölcsönhöz a hazai vállalkozások (5-6. ábra). 4 35 3 2 1 5-5 -1 - -2-1 8 6 4 2-2 1 1 1 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 * 3 hónapos bankközi kamatok 1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel 3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitelmennyiség megítélése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 29.I Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 29.II 29.III Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR 4 35 3 2 1 5-5 -1 - -2 - * hitelkínálat növelését tervező bankok aránya mínusz szűkítést tervező bankok aránya 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 214.III 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2 1 1 - -1-1 1 1 1 1 2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 26.1 27.1 28.1 29.1 Nem pénzügyi vállalatok Háztartások 21.1 211.1 212.1 213.1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása * euróra konvertált állományok 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB Forrás: ECB, MFB 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 * hó végi állománnyal súlyozva 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 213.1 214.1 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 2 1 1 - -1-1 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 1 1 1 1 7 2. január
Árfolyamok A magyar eszközök csökkenő hozamfelára és a romló befektetői klíma gyengítette a forintot Devizapiaci trendeket tekintve az előző hónap és 214 egésze is a dollár erősödésével, valamint a feltörekvő devizák (közülük is elsősorban az orosz rubel) gyengülésével jellemezhető. Az eurózóna lassuló gazdasága és az Európai Központi Bank kilátásba helyezett monetáris élénkítése az euró dollárral szembeni 2,-os leértékelődését eredményezte decemberben (1. ábra). A hazai deviza az elmúlt hónapban 2,8-2,-kal gyengült az euróval és a svájci frankkal szemben, míg a dollárhoz viszonyítva 5,-ot veszített értékéből (év végi árfolyamok: 3,5 HUF/EUR, 262,4 HUF/CHF, ill. 9,9 HUF/USD) (2. ábra). Az év végén szeptember eleji szintre ugró forint/euró kurzus egyben azt is jelentette, hogy a térség leggyengébben teljesítő devizája decemberben a forint volt, a cseh korona, a román lej és a lengyel zloty ugyanis csupán,3, 1,2, ill. 2,-ot veszített értékéből (3. ábra). A forint gyengülése mögött a globális befektetői hangulat általános romlása, a feltörekvő országok eszközei iránt visszaeső globális kereslet játszott szerepet. A német hozamokhoz képest decemberben tovább mérséklődő magyarországi hozamfelárak következtében a piaci szereplők kamatcsökkentési várakozásai mérséklődtek az év utolsó hónapjában, s a következő egy éves távlatban 2,1-os jegybanki kamatot várnak Magyarországon (4-6. ábra). 1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza és az euró amerikai dollárral szembeni teljesítménye 214. decemberben és 214-ben 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 1 1 1 1 dollárral szembeni árfolyamgyengülés 1, 1, Kínai jüan Indiai rúpia 2, 3, Euró Brazil reál, 4, Dél-afrikai rand 214. december Orosz rubel 8 7 6 5 4 3 2 1 Forrás: Reuters, MFB 12, 1, 12, 2, 2, Indiai rúpia dollárral szembeni árfolyamgyengülés Kínai jüan Dél-afrikai rand Euró 214 76, Brazil reál Orosz rubel 32 3 31 35 3 295 29 285 28 Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 214.12 29 28 27 26 24 23 22 21 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása 13, 13, 12, euróval szembeni árfolyamerősödés * 214.11.28. = 1 13, 13, 12, 32 3 HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) 3 12, 12, 11, 11, 31 2 11, 1, 1, 11, 1, 1, 35 pont 99, 99, 214.11.28 214.12.5 214.12.12 214.12.19 Forrás: ECB, MFB Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 214.12.26 99, 99, 3 295 214.2 globális kockázatvállalási kedv erősödése 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 Forrás: CBOE, ECB, MFB 214.1 214.11 214.12 1 5 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 33 1 Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 32 9 31 8 3 7 29 6 28 5 27 4 26 3 2 24 1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.1 213.4 213.7 HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) 213.1 214.1 bázispont 3 32 3 31 35 3 295 29 285 28 2 27 265 1.212 Forrás: ECB, MNB, MFB 4.212 6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 7.212 1.212 1.213 4.213 7.213 1.213 1.214 4.214 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 214.12.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 214.11.28-án (jobb t.) Kamatvárakozások 214.1.31-én (jobb t.) 7.214 1.214 1.2 4.2 7.2 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján 8 2. január
Az államháztartás helyzete és finanszírozása A tervezett 2,9% alatt alakulhatott tavaly a GDP-arányos költségvetési hiány A központi alrendszerben keletkezett hiány 214-ben az előzetes adatok alapján (8,7 milliárd forint) az éves előirányzat 71,-át, míg a központi költségvetés egyenlege (-837,1 milliárd forint) az éves cél 74,-át érte el, így valószínűleg teljesülhetett a tavalyi évre tervezett 2,9% alatti GDP-arányos költségvetési deficit (1. ábra). A részletes adatok szerint 214. január és november között a megelőző esztendőhöz képest a bevételek 578,4 milliárd forinttal, míg a kiadások 519,8 milliárd forinttal nőttek, utóbbit elsősorban a költségvetési szervek megnövekedett költése (+595,5 milliárd forint) okozta. A vállalati és a lakossági befizetések, valamint a fogyasztási típusú adóbevételek összegben és időarányosan is meghaladják a 213. évi számokat (1. táblázat, 2. ábra). 214 utolsó hónapjában meredekebbé vált a hozamgörbe, miután a 3 és 6 hónapos diszkontkincstárjegyek másodpiaci hozama 21, ill. 1 bázisponttal 1,43, ill. 1,5-ra olvadt, miközben az 5, ill. 1 éves kötvények referenciahozama 18, ill. 8 bázisponttal 3,, ill. 3,6-ra emelkedett (3. ábra). A térségben az előző hónapban a 1 éves hozamok közül a magyar mellett az ugyancsak emelkedő cseh (+ 2 bp) és lengyel (+14 bp) kötvényhozam követte a globális befektetői hangulat romlását, míg a román és szlovák papírok hozama süllyedéssel zárta a decembert (4. ábra). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása 17 12 1 28 29 21 211 212 213 214* 17 12 1 213 214 teljesítés (előzetes) I-XI. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-XI. hó évi előirányzat %-a 7 7 KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 1,2 9 454,6 85,9% 1 697,3 1 33, 93, 5 2 * 214 december: előzetes adat 5 2 Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 2,1 828,2 71,9% 1 351,7 997,3 73, Társasági adó 322,5 186,5 57, 358,8 228,2 63, -2 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 -12 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és november között (milliárd forint) -973,6-914, -1 282,8-1 296,3-739,5-996,8-938,3 97,8 1 41,6 1 594,4 298,7 2 178,7 2 838,1 41,3 1 888,6 52,2 376,5 293,9 1 949,4 1 831,2 1 693,5 1 322,8 2 845,2 2 88,9 2 963,4 3 39,1 574,7 632,2 2 835,5 1 454,2 1 58,5 1 6,2 3 4,3 3,1 3 967,8 839,1 71,8 635,2 944, 861,3 828,2 997,3-3 326,1-3 562,5-3 766,3-4 64,8-4 44,5-5 747,5-6 343, -2 95,6-2 54,3-2 286,4-1 747,8-1 644,5-1 111,3-1 141, -1 87,6-1 61,5-816,9-1 143,7-821,2-8,8-1 34,3-986,3 Forrás: KSH, NGM, MFB -1 699,6-1 62,1-1 6,7-1 241,8-1 6,9-1 136,2 28 29 21 211 212 213 214 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Egyéb kiadások Kamatkiadások Egyenleg értéke Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap Egyéb bevételek Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok A lakosság befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat Forrás: ÁKK, MNB, MFB 214.1 214.11 214.12 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat -2 Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 148,5 114,2 76,9% 19,4 12, 63, 23,9 167,7 82, 197, 167,7 85, 4 55,3 3,1 91, 4 316,7 3 967,8 91,9% 2 89,6 2 583,7 92, 3 14,1 2 781,8 92, Jövedéki adó 897,3 823,9 91, 931,9 836,5 89, Pénzügyi tranzakciós illeték 9,6 219,1 84, 269,4 4, 94, Lakosság befizetései 1 654,4 1 58,5 91, 1 7,1 1 6,2 94, Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 214.2 214.3 214.5 1 54,6 1 37,5 91, 1 55, 1 448,9 93, 3 16, 2 812,3 93, 2 964,6 2 848,9 96, 1 848,1 1 695,1 91, 1 884,2 1 9,9 93, 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, CBOE, MFB 214.6 globális kockázatvállalási kedv erősödése Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) 214.8 214.9 214.1 214.11 214.12 35 3 2 1 5 pont 9 2. január