Társasági jog Európában
AZ ANGOL TÁRSASÁGI JOG FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE
A angol társasági jog alapjai 1907-ig a társasági jogi szabályozás a részvénytársaságokra fókuszált Minden egyéb, társasági részesedésről értékpapírt ki nem állító társaság nem minősült jogi értelemben vett társaságnak, csak szerveződésnek. A társaságnak nem minősülő szervezetek szabályozása azért nem volt szükségszerű, mert a tagok közvetlen vagy mögöttes korlátlan felelőssége megfelelő hitelezővédelmi garanciát adott. Az Rt-k 1855-ig a tagok mögöttes felelősségét ismerő társasági formák voltak: valamennyi részvényes mögöttesen és saját vagyonával felelt a társaság ki nem elégített tartozásaiért
A angol társasági jog alapjai II. Az Rt-kre vonatkozó joganyag két területre koncentrált: állami részvétellel működő Rt-k korlátozott tagi felelősséggel működő Rt-k 1867-ben nyert relevanciát a társaságok forprofit vagy non-profit jelleg alapján történő elkülönítése 1907-ben jelent meg a Kft, ami már személyegyesítő jegyeket is magán viselt
Főbb állomások a jogalkotás szemszögéből 1767: az Rt-k első szabályozása Megalkotásának főbb indokai: a részvények szabályozatlansága gyors tulajdonosváltozások nagy száma - stabilitás veszélye! érdektelen átmeneti részvényesek beleszólása a társaság életébe Azok a társaságok minősültek Rt-nek, melyekben a társasági részesedést vmilyen értékpapír testesítette meg Az Act szabályozta a részvényekkel való kereskedést A legfőbb szervben gyakorolható szavazati jogot legalább 6 havi részvénybirtokláshoz kötötte (stabilitás követelményének érvényre juttatása!)
Főbb állomások II. 1844: kötelező regisztráció (cégnyilvántartás) megjelenése A társaság bejegyzésének, regisztrálásának folyamatát szabályozó első törvény csak a részvénytársaságokra vonatkozott kötelező nyilvántartásba vételt írt elő egyedi engedélyezési eljárást iktatott be (charter rendszer alapja) az alapítás ex tunc hatályú
Főbb állomások III. 1845: Az állami részesedéssel működő Rt-k eltérő szabályai (közjogi természetű társaságok) 1873-ban törvényi felhatalmazást kapott az állam (király), hogy társaságot alapíthasson, társaságban részt vegyen Szabályozás tárgyköre: tagi (állami) kölcsönnyújtás szabályai munkavállalók védelmére vonatkozó szabályok nem lehet egyetlen tagot sem kizárni a szavazati jog gyakorlásából (állami monopolhelyzet megakadályozása) szavazatelsőbbségi részvények max. a névérték tízszeresét jelentő szavazati jogot biztosíthatnak
Főbb állomások IV. 1855: Limited Liability Act (korlátozott felelősség bevezetése) Rt-k vonatkozásában vezeti be Megmarad a korlátlan tagi felelősséggel rendelkező Rt. alapításának lehetősége is Minden részvényen pontosan feltüntetett névértéknek kell szerepelnie, részvényenként min. 10 GBP értékben A korlátolt felelősség kifejezést kötelezően szerepeltetni kell a társaság cégnevében Könyvvizsgálót kötelező foglalkoztatni, aki évente min. egy alkalommal írásban számol be a gazdálkodás helyzetéről
Főbb állomások V. 1862: Non-profit társaságok elkülönült szabályozása (Company Act, első átfogó tv) Vezető tisztségviselők korlátlan felelőssége valamennyi társaság vonatkozásában Az alaptőke leszállításának pontos eljárási rendje, a társaság indokolási kötelezettsége Non-profit társaságok tagjainak korlátozott felelőssége lesz a főszabály (nincs mögöttes felelősségük, csak vagyoni hozzájárulást kell szolgáltatniuk)
Főbb állomások VI. 1907: Limited Partnership Act A korlátolt felelősség elismerése személyegyesítő társaságok vonatkozásában A korlátolt felelősségű társaság megkonstruálása Nincsenek társasági részesedést megtestesítő értékpapírok Zártkörűen működhetnek csak (private)
A társaságok osztályozása
A tagok felelőssége alapján történő osztályozás Részvénytársaság (Co. Limited by Shares) részvényesek korlátolt felelőssége Korlátolt felelősségű társaságok, ahol a tagok egy határozott összeg erejéig vállalnak garanciát (mögöttes felelősséget) a társaság tartozásaiért (Companies limited by guarantee) Korlátlan, mögöttes felelősségű tagsággal bíró társaságok (Unlimited companies)
A társaság nyitott vagy zárt jellege Public (nyílt) társaság: a társasághoz bárki szabadon csatlakozhat min. 50e GBP alaptőke az alaptőke nem csak hitelezővédelmi, hanem tagvédelmi követelményeket is érvényre juttat Private (zárt) társaság: tagok közötti bizalmi jelleg kerül előtérbe nem szükséges alaptőke minimum (!!!) saját részvény szerzésére lehetősége van kölcsönt nyújthat részvényei megvásárlásához
Tag személyes közreműködése alapján Személyegyesítő társaságok (partnerships) létrehozásuk formátlan megállapodáshoz kötött a tagok között (lényegében a tagok szerződése) bejegyzés nélkül alapítható (kvázi pjt.) a tagok személyesen érdekeltek a társaság tevékenységében Tőkeegyesítő társaságok (companies) alapító okirat szükséges vagy királyi alapítólevél bejegyzéshez kötött, engedélyezés a bejegyzéssel nyeri el a társaság jogi személyiségét (konstitutív hatályú bejegyzés)
A TAGOK MÖGÖTTES JOGVISZONYAI AZ ANGOL TÁRSASÁGI JOGBAN: SZINDIKÁTUSI SZERZŐDÉS
A szindikátusi szerződés fogalma A gazdasági társaság tagjai a társaságon belül egymással szembeni kapcsolatukat, együttműködésüket és elvárásaikat szabályozzák. A szerződés járulékos jellegű, léte összekapcsolódik a társaság létével. Csak a gazdasági társaság tagjai lehetnek szerződő felek, de nem kell feltétlenül minden tagnak részes félnek lennie. Ha valaki a társaságba új tagként belép, akkor nem lesz automatikusan alanya a szerződésnek is nem száll át a tagsági jogviszonnyal a szerződéses kötelezettség. A társasági jogviszony megszűnése a szindikátusi szerződésben való alanyiságának megszűnését is eredményezi.
Jellemzően szabályozásra kerülő jogok, kötelezettségek A társaság alapítása során rögzített kapcsolatok: telephely, fióktelep meghatározása a társaság segítségével elérni kívánt célok apport értékelési szempontjainak tisztázása mely alapítóknak juttatnak elsőbbségi részvényt kvázi a társasági szerződés előszerződése Működő társaság melletti tartalom választott-bírósági kikötések jogválasztás az esetleges jogvitákra kisebbségi jogok gyakorlása (összehangolják magatartásukat) szavazási konzorcium kialakítása az igazgatótanács tagjaival szemben többlet-követelmények megfogalmazása (pl. összeférhetetlenségi szabályok, képesítési követelmények) a társaság és tagjai között kötött szerződések szabályai keretjelleggel a társaság üzletpolitikájának rögzítése tagi kölcsön szabályai
A szindikátusi szerződés és a társasági szerződés viszonya A szindikátusi szerződés önállótlan, társasági szerződés nélkül nem létezik A társasági szerződéshez képest mellékjogviszonyokat szabályok, tagi érdekeket juttat érvényre a társaságon belül A szerződés nem lehet ellentétes a társasági szerződéssel (a látencia miatt azonban gyakori összeütközés figyelhető meg) A szindikátusi szerződések gyakran gentleman s agreement-ként funkcionálnak
Partnerships
Jogszabályi háttér 1890: Partnership Act A szabályozás indokát a korlátolt felelősség angol jogban való megjelenése szolgálja Két típus: General partnerships (kvázi közkereseti társaság) Limited partnerships (kvázi betéti társaság)
General Partnerships Olyan cég, amelyet két vagy több személy nyereségszerzés céljából hoz létre közös üzleti tevékenység folytatására. A közös üzleti tevékenység nem csupán kereskedelmi jellegű lehet (pl. ügyvédi irodák, könyvelői irodák vö. law firm) Elsősorban kis- és közepes vállalkozások formája Létrejöttéhez a tagok megállapodása, az agreement szükséges Legfeljebb 20 tagból állhat (kivéve: ügyvédi irodák, ahol nincs létszámkorlát) Nem igényel regisztrációt és nincs jogi személyisége A tagok közvetlen és korlátlan felelősséggel tartoznak!!! A tagok az alapkonstrukció felülírásán kívül a törvény bármely szabályától eltérhetnek
Limited partnership Partnershipek kevésbé elterjedt formája A tagok egy részének korlátozott a felelőssége a cég tartozásaiért E tagok csak betétjük erejéig felelnek Legalább egy tag felelőssége korlátlan Bejegyzése kötelező konstitutív hatályú Bejegyzés elmaradása azt eredményezi, hogy valamennyi tag felelőssége korlátlanná válik (átfordul general partnershippé jogviszonyuk) Cégjegyzék tartalmazza: név, tevékenység, székhely, tagok neve, korlátolt felelősség jellege, vagyoni betétek, tagok jogállása A korlátolt felelősségű betétes nem vehet részt az ügyvezetésben, nem képviselheti a céget Ha a cég a működési szabályait megsérti, vagy a vagyoni betétjét a korlátozott felelősségű tag kivonja korlátlanná válik felelőssége
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!! Dr. Fézer Tamás egyetemi docens Polgári Jogi Tanszék Fogadóóra: kedd 14.00-15.30 (ÁJK 114.) E-mail: fezertamas@gmail.com