Alapfogalmak 2. Levilágítás Rétegállás Denzitás Raszter REACTOR REPRODUKCIÓS STÚDIÓ
2 A kiadványsorozat elsôdleges célja, hogy a Reactor Kft. megrendelôinek hasznos általános és gyakorlati információkat nyújtson. A kiadvány ingyenes, de módosítani, egészében vagy részleteiben másolni, egyéb célra felhasználni kizárólag a szerzô írásos hozzájárulásával lehet. 2003 Reactor Kft. / Marácz Csaba Reactor Reprodukciós Stúdió
Levilágítási alapismeretek A Reactor Kft. egyik fô tevékenysége a nyomóforma készítéshez (ofszet, szita, flexo stb.) használt nyomdaipari film elôállítása. Alapanyagul egy fényérzékeny réteggel bevont film szolgál, melyet a levilágító berendezésben lézerrel megvilágítunk, majd fotókémiai úton elôhívunk (elôhívás, fixálás, tisztító mosás). A filmnek különféle tulajdonságai vannak, melyek megfelelô technikákkal és mûszerekkel jól mérhetôk/ellenôrizhetôk. A denzitás A formakészítés során a filmet igen erôs fénnyel világítják meg, így nagyon lényeges, hogy a fedett részek ne eresszék át a fényt. A film fényáteresztô képességét denzitásnak hívjuk. Minél kevésbé ereszti át a fényt annál magasabb ez az érték. Jele: D. A Reactor stúdióban készített filmek denzitása 5 körül van, mely még kristályrács esetén is maximálisan teljesíti az elvárásokat. Rétegállás A film rajzolatát egy megvilágított és elôhívott emulziós réteg adja. Bár a film vastagsága elenyészônek tûnhet, mégis egyáltalán nem mindegy, hogy a grafika tükrözve van-e vagy sem. Értelem szerûen kétféle rétegállást különböztetünk meg: Szita = rétegoldal felôl olvasható Ofszet = rétegoldal felôl nem olvasható (tükrözve van), A nyomóforma készítésekor a réteg összeér a nyomóforma fényérzékeny bevonatával és így pontos másolat készül. Ha azonban a réteget hordozó film a nyomóforma és a rajzolat közé esik, akkor a grafikai elemek széleinél a film vastagsága folytán fény szûrôdhet be, így a lemezkészítés során a rajzolat elvékonyodhat, a finomabb árnyalatok pedig el is tûnhetnek (kiéghetnek). Ezért nagyon lényeges a helyes rétegállás. Belsô képzés Alapfogalmak 2. E szita állású film ofszet állású film E 3
4 E negatív film 20%-os kitöltés 50%-os kitöltés a felbontás és a raszterpont ua. kitöltés, más rácssûrûséggel Negatív Negatív nyomóforma készítés (pl. negatív lemez, vagy flexo stb.) esetén negatív módon levilágított filmre van szükség. Ilyenkor ami eddig átlátszó volt az fekete lesz és fordítva. Árnyalatok A film valójában nem tartalmaz árnyalatokat. A grafikai elemek vagy teljesen feketék, vagy átlátszóak. Hogy bizonyos területeket mégis szürkének látunk, azért van, mert az impresszionisták színkeverési technikájához hasonlóan szemünk az apró fekete pontokat (raszterpontok) összekeveri a köztük lévô üres térrel. Egy terület fekete ill. átlátszó részeinek arányát százalékosan adjuk meg. 20%-kos kitöltés esetén pl. 20% a fedett rész és 80% az átlátszó. Fontos, hogy ne keverjük össze az árnyalatképzéshez használt raszter fogalmát az azt megjelenítô eszköz felbontásával. A berendezés ugyanis egy raszterpontot, több elemi egységbôl (pixel) épít fel. A raszterpontok alkotta rendszert (rácsot) a pontok alakja, mérete és elhelyezkedésük sûrûsége, iránya ill. struktúrája szerint különböztetjük meg. Rácssûrûség Azonos értékû kitöltés esetén a rasztersûrûség vagy ismertebb nevén rácssûrûség növelésével a pontméretek csökkennek. Nyilvánvaló, hogy a pontok méretének csökkentésével szemünk egyre kevésbé különbözteti meg azokat, így tökéletesebb szürke felületet kapunk. A gyakorlatban azonban mégsem mindíg a sûrûbb pontháló adja a jobb eredményt. Egy nagy nedvszívó képességû papíron, a festék pontterülése miatt a sötétebb árnyalatok könnyen becsukódhatnak (besülhetnek), csökkentve ezzel a kép árnyalati terjedelmét. A rácssûrûséget vagy lpi-ben (line per inch) vagy lpc-ben (line per cm) mérjük. Ezek a mértékegységek adják meg, hogy adott távolság alatt (1 inch vagy 1 cm) hány raszterpont helyezkedik el (pl. 60 lpc = 152,4 lpi). A kettô közti váltószám 2,54. Reactor Reprodukciós Stúdió
Kitölteni egy adott területet természetesen nem csak pontokkal vagy négyzetekkel lehet. A rácspont alakja bár ennek gyakorlati értéke csekély de akár kismacska is lehetne. Vannak azonban olyan rácsalakok, melyeket konkrét igények hívtak életre. Ilyen például az elliptikus alakú rács, mely pl. a szitázásnál juthat szerephez, vagy a vonalrács, amely igen izgalmas grafikai effektnek sem utolsó. Léteznek olyan rácsok is, melyek a kitöltés arányában változtatják alakjukat. Az ofszet nyomtatáshoz kedvezô pontterülési Euclidean rács 50%-nál sakktábla 50% felett negatív pontokkal tulajdonságai miatt gyakran használt Euclidean rács például 0-50 %-ig a pontból folyamatosan átmegy sakktáblába, majd 50-100 %-ig a sakktáblából negatív pontokon keresztül jut el a teljes fedettségig. A szabályos rendszerû rácsszerkezeteken kívül létezik még egy véletlenszerûen elhelyezkedô rácsozási technika is. Ezt a különbözô gyártók eltérô névvel illetik. Az FM- (frekvenciamodulált), a sztohasztikus-, a kristály-, a gyémántrács kifejezések egy-egy gyártó megnevezése a szabálytalan elrendezésû rácsra. Ez a szabálytalanság gyakran csak látszólagos, mert az ügyesen szerkesztett véletlenszerû minta ismétlôdik. A véletlenszerû rácsozás esetén az alkotó pontméretek nem változnak, az árnyalatokat a gyakoriság adja meg. Ennek a technológiának van elônye és hátránya is. Homogén tónusoknál a hagyományos szabályos rácsozás nyugodtabb felület érzetét kelti, mint a véletlenszerû rács zizegése. Ugyancsak a véletlenszerû rács ellen szólhat, hogy a nyomólemez készítése az apróbb pontok miatt (kb. 20-30 m) gondosabb bánásmódot igényel. Elônye viszont, hogy használata esetén a moiré (lásd késôbb) jelenség fellépése (még visszaszkennelt nyomat esetén is) gyakorlatilag kizárt és a finomabb szerkezetnek köszönhetôen a nyomat is részletgazdagabb. Mind a mai napig újabb és újabb rácsképzési technológiák látnak napvilágot. 50%-os vonalrács 50%-os véletlen rács 5 Belsô képzés Alapfogalmak 2.
eltérô szögû rácsok (75, 0, 15 ) Rácsszög Jól megfigyelhetô, hogy a szabályos elrendezésû rácsképzésnél a raszterpontok egymáshoz képest bizonyos szögben helyezkednek el. Az eltérô rácsszögeknek fôként a színkivonatok egymásra nyomásában van szerepük. Az alábbi három ábrán megfigyelhetô, hogy a 45 -os rácsot a szemünk nyugodtabbnak érzékeli, mint pl. a 0 -osat, s hogy a véletlenszerû rácsnak nincs iránya. A színkivonatoknak helytelenül, azonos rácsszöget adva, a legkisebb elcsúszás is más színhatást eredményez. 6 75 (M) 45 (K) 15 (C) 0 (Y) Példa különbözô színkivonatok eltérô rácsszögeire. C =cián (cyan) M =bíbor (magenta) Y =sárga (yellow) K =fekete (black) Bár a cián, bíbor és sárga színek (egy kicsit a fekete is) transzparensek, vagyis egymásra nyomva ôket színük nem teljesen fed, hanem inkább összeadódik, mégis a stabil színkeverés érdekében célszerû minden színkivonatnak saját rácsszöget választani. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egymáshoz képest 30 -al (vagy többszörösével) elforgatott szögeknél kisebb az interferencia (másodlagos mintaképzôdést). Viszont a háromszor 30 az pontosan derékszög, így ezt a szabályt folytatva a 4. színnek már nem tudnánk saját szöget adni. Ezért a negyedik színt csak 15 -al forgatjuk el. Mivel ez már látható moirét (interferenciát, ejtsd: moáré) okoz, ezért a legkevésbé látható színhez, vagyis a sárgához rendeljük ezt a szöget, mely még 100%-os kitöltés mellett se zavar sok vizet. A programokban gyakran találkozunk azzal, hogy a 0 helyett mondjuk 90 van írva. Ez csak látszólagos azonosság és a dolog valójában szándékos. Hiszen gondoljuk meg, hogy a fent említett két szög csak teljesen szimmetrikus rácspontok esetén azonos, viszont egy vonal- vagy elliptikus rács esetén már a pont alakjának iránya más.) Reactor Reprodukciós Stúdió
ÉRDEMES MEGJEGYEZNI! A helytelenül megválasztott rétegállás és rácssûrûség ronthatja gyakran használhatatlanná teheti a nyomtatási eredményt. Ezen paraméterek tekintetében a nyomda tud érdemi információt adni, mivel ez függ az alkalmazott nyomtatási technológiától, a használt nyomathordozó fajtájától, de még a nyomógép korától is. 7 Belsô képzés Alapfogalmak 2.
www.reactor.hu AHOL A SZAKÉRTELEM SUGÁRZIK!