ISO 50001:2011 (MSZ EN ISO 50001:2012) Energiairányítási rendszerek bevezetése



Hasonló dokumentumok
AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL Október 29.

GYAKORLATI TAPASZTALATOK AZ ISO EIR SZABVÁNY TANÚSÍTÁSOKRÓL BUZNA LEVENTE AUDITOR

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

MSZ EN ISO 50001:2012 (Energiairányítási rendszer) Energiahatékonysági törvény

4. Az ISO Energiairányítási rendszer

2011. ÓE BGK Galla Jánosné,

HIÁNYELEMZÉS ÉS ÚTMUTATÓ ISO 50001:2018 ÁTTÉRÉSI ÚTMUTATÓ

Energetikai auditálás és az ISO összehasonlítása. Előnyök és hátrányok

EIR tanúsítási tapasztalatai

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI

ÉMI TÜV SÜD. ISO feldolgozása, elvárások. Kakas István KIR-MIR-MEBIR vezető auditor

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001) Jelentkezés

Az energiairányítási rendszerek bevezetésének tapasztalatairól

Gyöngy István MS osztályvezető

XXI. Magyar Minőség Hét

A HATÉKONY VÁLLALATI MŰKÖDÉS VEZETŐI ESZKÖZTÁRA

Energia menedzsment tanúsítói szemmel

Energiapiacon is energiahatékonyan

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

Integrált ISO 9001 ISO ISO Vezető auditor képzés

AZ ISO ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC új verziójára november 4.

ISO HOGYAN ÉPÜL FEL A MIR RENDELÉSRE KÉSZÜLT ESZKÖZÖK GYÁRTÓI ESETÉN? előadó Juhász Attila SAASCO Kft.

ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA (27/2012 EK) ÉS AZ ISO 50001:2012 SZABVÁNY KAPCSOLATA KOHL ZSUZSANNA ÜGYVEZETŐ FRAMEWORK HUNGARY KFT.

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Szeptember 17.

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Hogyan készítsük el az új MIR dokumentációt, hogyan készüljünk fel a külső fél általi auditra? Gyöngy István

ISO alkalmazásának tapasztalatai a MOL Nyrt. Kutatás-Termelés üzleténél

MSZ EN ISO 50001:2012 Energiairányítási rendszer Sólyom Eszter DENKSTATT Hungary Környezettechnológiai és -management Tanácsadó Kft.

ÉVES JELENTÉS. a Hungast 14. Kft évi energetikai tevékenységéről (kivonat). Budapest, A jelentést összeállította:

Minőségirányítási Kézikönyv

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/1993/EK RENDELETE (EMAS 1) Európai Közösség Tanácsa

AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL A 27/2012 EK DIREKTÍVA(EED) ÉS AZ ISO SZABVÁNYOK TARTALMI KAPCSOLATAIRÓL

Az ÚJ ISO 14001:2015 Környezet központú irányítási rendszer és az ISO Energiairányítási rendszer szabvány kapcsolódási pontjai

AZ ISO ENERGIAIRÁNYÍTÁSI RENDSZER (GONDOLATOK ÉS ÜZENET) Május 14.

Az energiairányítási rendszer alkalmazása a Dunastyrnél

Minőségügyi Eljárásleírás Vezetőségi átvizsgálás

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Orvostechnikai eszköz belső auditor (MSZ EN ISO 13485) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

Változások folyamata

ÁTÁLLÁS AZ OHSAS ÉS AZ ISO KÖZÖTTI HIÁNYELEMZÉS ÚTMUTATÓ.

Mester Példány. Integrált Irányítási Rendszer Dokumentáció

ÁTÁLLÁS AZ OHSAS ÉS AZ ISO KÖZÖTTI HIÁNYELEMZÉS ÚTMUTATÓ.

Bodroghelyi Csaba főigazgató-helyettes. Jóváhagyta: Sződyné Nagy Eszter, főosztályvezető. Készítésért felelős: Szabályzat kódja: NAR IRT_SZT_k04

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK

INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

Projektszám: HU16121/14 oldalszám: 1/7. Szabados Éva. MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszer

A szabványos minőségi rendszer elemei. Termelési folyamatok

Vasúti Erősáramú konferencia Siófok Horváth László

Minőség és minőségirányítás. 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft.

ISO es szabványrendszer

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

1 ÓBUDAI EGYETEM TÜV RHEINLAND REFERENS KÉPZÉSEK

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és pont)

ISO 9001:2015 Változások Fókuszban a kockázatelemzés

SZEMLÉLETBELI VÁLTOZÁSOK AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉBEN ÉS TANÚSÍTÁSÁBAN: KÉT ÉVTIZED HAZAI KRÓNIKÁJA

Új dokumentálandó folyamatok, azok minimális tartalmi elvárásai

ME/42-01 Minőségirányítási eljárás készítése

Minőségbiztosítás a laboratóriumi munkában - Akkreditáció -


Amit az ISO szabványokról tudni kell

Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai

Minőségirányítási eljárás készítése ME/42-01

Az es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

MOL NYRT. ENERGIAIRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA ISO FÓRUM SZEPTEMBER 28.

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Autóipari belső auditor (MSZ ISO/TS 16949) Mi a képzés célja és mik az előnyei?

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?

Ajánlatkérő adatlap. 1. Kérelmező szervezet adatai: 2. Kérelmező szervezet vezetősége, kapcsolattartója:

IATF - International Automotive Task Force IATF 16949:2016 Hivatalos értelmezés

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Integrált irányítási rendszerek tanúsítási tapasztalatai

Projektszám HU13210/11 oldalszám: 1/ Szentendre, Dózsa György út 20.

A folyamatszemlélet és PDCA elvek érvényesülése az új ISO 9001:2015 rendszerben. Bujtás Gyula. Elvárások és javaslatok a külső tanúsító szemszögéből

ISO 9001 revízió Dokumentált információ

A minőségügyi munka múltja, jelene, jövője a MOHE CÉGCSOPORT tagjai között

Az új szabványra történő áttérés feladatai. tanúsítói oldalról. Bujtás Gyula. Budaörs, 2015.

Az ISO es tanúsításunk tapasztalatai

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Hírek szabványok és modellek áprilisi kiadás

A minőségirányítási rendszer dokumentumai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

Környezeti Munkacsoport június

A szabványos minőségi rendszer elemei. Általános részek, tervezés

Sodródunk vagy (minőség)irányítunk?

ISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez

Menedzsment rendszerek. Az MSZ EN ISO 9001:2009-es szabvány felépítése és követelményei

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

Pécsi Tudományegyetem Klinikai központ ELJÁRÁS

MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009

ÓBUDAI EGYETEM TÜV RHEINLAND TUDÁSKOZPONT REFERENSI KÉPZÉS

MINŐSÉG ÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS MINŐSÉGÜGY A JÁRMŰTECHNIKÁBAN MINŐSÉGÜGY A KÖZLEKEDÉSBEN

Az alapellátás ISO 9001 és MEES 1.0 alapú minőségirányítási rendszerének (MIR) működtetése

Közbeszerzési műszaki leírás

Átírás:

ISO 50001:2011 (MSZ EN ISO 50001:2012) Energiairányítási rendszerek bevezetése

Vonatkozó szabványok ISO 50001:2011 (MSZ EN ISO 50001:2012) Energiairányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató MSZ EN 15900:2010 Energiahatékonysági szolgáltatások. (referencia szabvány az energiahatékonysági szolgáltatást nyújtók minősítésére, akkreditálására és/vagy tanúsítására.) ISO 19011:2011 (MSZ EN ISO 19011:2012) Útmutató az irányítási rendszerek auditjához 2

Az EIR rendszer hasznossága Bizalom felkeltése az érdekelt felekben, mert: a vezetőség elkötelezte magát a politikában kitűzött célok teljesítésére, a hangsúly a megelőzésen és nem az utólagos beavatkozáson van, az ésszerű gondosság és a jogszabályok betartása az elsődleges, állandó fejlesztés folyamata működik, előny elérése a piaci versenyben, EIR bevezetéséből származó gazdasági haszon kimutatása ( a tulajdonos is az érdekelt felek közé tartozik ) 3

EIR Működési terület és határok ( 4.1. ) A szervezetnek: ki kell alakítania, dokumentálnia, bevezetnie és fenntartania egy energiairányítási rendszert (EIR) e nemzetközi szabvány előírásaival összhangban, meg kell határoznia és dokumentálnia kell az energiairányítási rendszer működési területét és határait, meg kell határoznia, hogyan fog megfelelni e nemzetközi szabvány követelményeinek annak érdekében, hogy az energiateljesítményének és az energiairányítási rendszerének folyamatos fejlesztését elérje. 4

A szabvány felépítése 4.2 A vezetőség felelősségi köre 4.3 Energiapolitika 4.4 Energiatervezés 4.5 Bevezetés és működtetés 4.6 Ellenőrzés 4.7 Vezetőségi átvizsgálás 5

A vezetőség felelősségi köre ( 4.2. ) 4.2.1. Felső vezetőség A felső vezetőségnek bizonyítania kell elkötelezettségét, az EIR támogatása és eredményességének fejlesztése iránt azáltal, hogy: biztosítja az EIR kialakításához, bevezetéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez és az ebből származó energiateljesítményhez szükséges erőforrásokat; az erőforrásokba beletartoznak az emberi erőforrás, meghatározott szakértelem, technológiai és pénzügyi erőforrások; jóváhagyja az energiairányítási csoportot Definíció: energiairányítási csoport: az energiairányítási rendszer eredményes bevezetéséért felelősek 6

A vezetőség felelősségi köre ( 4.2. ) 4.2.2. A vezetőség képviselője (képviselői) A felső vezetőségnek ki kell jelölnie a vezetés képviselőjét, aki, függetlenül más felelősségétől, hatáskörrel és felelősséggel rendelkezik, hogy: biztosítsa a kialakított, bevezetett, fenntartott és folyamatosan fejlesztett EIR-t e nemzetközi szabványnak megfelelően; azonosítsa azon személyt, vagy személyeket, akit, vagy akiket a vezetőség megfelelő szintjén felhatalmaztak, hogy támogassák a vezetőség képviselőjének energiairányítási tevékenységét; beszámoljon a felső vezetőség számára az energiateljesítményről; 7

Energiapolitika ( 4.3. ) A felső vezetőségnek meg kell határoznia az energiapolitikát és biztosítania, hogy az: igazodjon a szervezet energiafelhasználásának és fogyasztásának jellegéhez és mértékéhez; tartalmazzon elkötelezettséget az energiateljesítmény folyamatos javítására; tartalmazzon elkötelezettséget az előirányzatok és célok eléréséhez szükséges minden információ és erőforrás elérhetőségének biztosítására; dokumentált és a szervezet minden szintjén kommunikált legyen; rendszeresen felülvizsgált és szükség szerint korszerűsített legyen. 8

A szabvány felépítése 4.2 A vezetőség felelősségi köre 4.3 Energiapolitika 4.4 Energiatervezés 4.5 Bevezetés és működtetés 4.6 Ellenőrzés 4.7 Vezetőségi átvizsgálás 9

Általános előírás ( 4.4.1. ) Jogi kötelezettségek és egyéb vállalt követelmények ( 4.4.2. ) Energiaátvizsgálás ( 4.4.3. ) Energia-alapállapot ( 4.4.4. ) Energiatervezés ( 4.4. ) Energiateljesítmény-mutató (ETM) ( 4.4.5. ) Energia-előirányzatok, energiacélok és energiairányítási cselekvési tervek ( 4.4.6. ) 10

Általános előírás ( 4.4.1. ) A szervezetnek energiatervezési folyamatot kell végeznie és dokumentálnia. Az energiatervezési folyamatnak összhangban kell lennie az energiapolitikával, és meg kell határoznia azokat a tevékenységeket, amelyek az energiateljesítményt folyamatosan javítják. Gyakorlati megvalósítás: Az üzleti tervek összeállításánál külön fejezetet lehet kialakítani az energiafelhasználás tervezésére. Az üzleti tervek készítésénél alapvető követelmény kell legyen az, hogy a termelési adatok rögzítése után a termeléshez szükséges energiamennyiségeket is meg kell határozni. Az energiatervek havi, negyedéves bontásban részei kell legyenek az üzleti tervnek. 11

Általános előírás ( 4.4.1. ) 12

Jogi kötelezettségek és egyéb vállalt követelmények ( 4.4.2. ) A szervezetnek: be kell vezetnie és hozzáférhetővé kell tennie az energiafelhasználással, kapcsolatos, alkalmazandó jogi követelményeket és más olyan kötelezettségeket, amelyeket a szervezet magára nézve kötelezően elismer, meg kell határoznia, hogyan alkalmazza ezeket a követelményeket a saját energiafelhasználásával kapcsolatban, valamint biztosítania a jogi kötelezettségeket alkalmazását, a jogi kötelezettségeket és egyéb vállalt követelményeket meghatározott időnként felül kell vizsgálni. 13

Energiaátvizsgálás ( 4.4.3. ) A szervezetnek energiaátvizsgálást kell kialakítania, rögzítenie és fenntartania. Az energiaátvizsgálás kialakításának módszerét és kritériumait dokumentálni kell. Az energiaátvizsgálás kialakításához a szervezetnek: elemeznie kell az energiafelhasználást és fogyasztást mért és más adatok alapján, azonosítania kell a jelentős energiafelhasználási területeket, azonosítania, sorrendbe állítania és rögzítenie kell az energiahatékonyság növelésének lehetőségeit. Az energiaátvizsgálást meghatározott időközönként, valamint a létesítményekben, berendezésekben, rendszerekben, illetve folyamatokban történő jelentős változások esetén frissítenie kell. 14

Energia-alapállapot ( 4.4.4. ) Definíció: Mennyiségi érték(ek), amely(ek) alapot képez(nek) az energiateljesítmény összehasonlításához. A szervezetnek létre kell hoznia egy, vagy több energiaalapállapotot a kezdeti energia átvizsgálásából származó információk felhasználásával, figyelembe véve, hogy az időszak, amelyből az adatok származnak megfeleljen a szervezet energiafelhasználásának és energia-fogyasztásának. Az energiateljesítmény változásait az energia-alapállapothoz képest kell mérni. Az energia-alapállapot értékeit meg kell őrizni és fel kell jegyezni. 15

Energiateljesítmény-mutató (ETM) ( 4.4.5. ) Definíciók Energiateljesítmény: Az energiahatékonysággal, energiafelhasználással, és energiafogyasztással kapcsolatos mérhető eredmény. Energiafelhasználás: Az energia alkalmazásának módja és fajtája. Energiafogyasztás: az alkalmazott energia mennyisége. Energiahatékonyság: arány, vagy mennyiségi kapcsolat teljesítmény, szolgáltatás, termék, vagy energia bemenet és egy energia kimenet között. 2. változat, 2015. augusztus 16

Energiateljesítmény-mutató (ETM) ( 4.4.5. ) A szervezetnek: meg kell határoznia azokat a megfelelő fajlagos energiateljesítmény-mutatókat (ETM), amelyek alkalmasak az energiateljesítmény figyelemmel kísérésére és mérésére, A meghatározás módszeréről és a frissítésekről feljegyzést kell vezetni és azt rendszeres időközönként felül kell vizsgálni, a fajlagos energiateljesítmény-mutatókat szükség szerint át kell vizsgálni, és össze kell hasonlítani az energia-alapállapottal. Példák: Villamos energia felhasználás 1 tonna folyékony alumíniumra vetítve: kwh/t Földgáz felhasználás 1 tonna folyékony alumíniumra vetítve: GJ/t vagy kwh/t 17

Energia-előirányzatok, energiacélok és energiairányítási cselekvési tervek ( 4.4.6. ) A szervezetnek létre kell hoznia, be kell vezetnie és fenn kell tartania dokumentált energia-előirányzatokat és energiacélokat a szervezeten belül a lényeges funkciókhoz, szintekhez, folyamatokhoz, vagy létesítményekhez. Időkeretet kell megállapítani a célok és előirányzatok eléréséhez. A céloknak és előirányzatoknak összhangban kell lenniük az energiapolitikával. A céloknak összhangban kell lenniük az előirányzatokkal. 18

A szabvány felépítése 4.2 A vezetőség felelősségi köre 4.3 Energiapolitika 4.4 Energiatervezés 4.5 Bevezetés és működtetés 4.6 Ellenőrzés 4.7 Vezetőségi átvizsgálás 19

Felkészültség, képzés és tudatosság ( 4.5.2. ) A szervezetnek biztosítania kell a megfelelő végzettségeket, (képzés, képesség, vagy tapasztalat) a megfelelő felkészültség érdekében. A szervezetnek meg kell határoznia a képzési igényeket az energiairányítási rendszer működtetésével és a jelentős energiafelhasználás ellenőrzésével kapcsolatosan. Képzések a tudatossággal kapcsolatban! A szervezetnek képzéseket kell tartania, vagy más intézkedéseket alkalmaznia, hogy megfeleljen ezeknek az igényeknek. A képzésekről megfelelő nyilvántartást kell vezetni. 20

Kommunikáció ( 4.5.3. ) A szervezetnek: rendelkeznie kell belső kommunikációval az energiateljesítménnyel és az EIR-el kapcsolatosan, létre kell hoznia és be kell vezetnie olyan folyamatot, amely által bármely személy, aki a szervezetnél, vagy annak nevében dolgozik, észrevételeket, illetve fejlesztési javaslatokat tehet az EIR-rel kapcsolatban, döntenie kell arról, hogy kívánja-e kommunikálni kívülállók számára az energiapolitikáját, energiairányítási rendszerét és az energiateljesítményét, és a döntését dokumentálnia kell. 21

Dokumentálás ( 4.5.4. ) 4.5.4.1. A dokumentálás követelményei A szervezetnek létre kell hoznia, be kell vezetnie és fenn kell tartania papír, elektronikus, vagy bármilyen más adathordozón azokat az információkat, amelyben leírja az EIR főbb elemeit és azok kölcsönhatását. A dokumentáltság mértéke különböző lehet az egyes szervezeteknél a következők miatt: a szervezet mérete és a tevékenység típusa; a folyamatok és a kölcsönhatások összetettsége; a személyzet kompetenciája. 22

A működés szabályozása ( 4.5.5. ) A szervezetnek azonosítania kell és meg kell terveznie azokat a műveleteket és karbantartási tevékenységeket, amelyek kapcsolatosak a jelentős energiafelhasználással. A jelentős energia felhasználóknál a hatékony működés érdekében működési kritériumok kialakítása! Javasolt kommunikálás: műveleti és/vagy kezelési és/vagy karbantartási utasításokban (Amikor készenléti állapotra, vészhelyzetre, vagy lehetséges katasztrófára terveznek, beleértve a felszerelések beszerzését, a szervezet eldöntheti az energiateljesítmény meghatározásakor, hogyan fog reagálni ezekre a helyzetekre.) 23

Tervezés ( 4.5.6. ) Új / projekt / gyártósor / technológia tervezésekor energiateljesítmény növelésére való törekvés Projekttervekben az energiateljesítmény növelés kiértékelés szerepeljen. Tervezési feljegyzések megőrzendők. 24

Energiaszolgáltatások, termékek, berendezések és az energia beszerzése ( 4.5.7. ) A jelentős energiafelhasználású beszerzéseknél, a szervezetnek tájékoztatnia kell a beszállítókat, hogy a beszerzés során részben az energiateljesítmény alapján történik az értékelés. Energiateljesítményt jelentősen befolyásoló beszerzéseknél energetikai kritériumokkal kell kiegészíteni a beszerzési szempontrendszert. Dokumentált energia beszerzési előírásokat kell meghatározni. 25

Ellenőrzés ( 4.6. ) 4.6.1. Figyelemmel kísérés, mérés és elemzés A szervezetnek biztosítania kell, hogy tervezett időközönként figyelemmel kísérje, mérje és elemezze a működésének azon főbb jellemzőit, amelyek meghatározzák az energiateljesítményét. A főbb jellemzőknek legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk: a jelentős energiafelhasználásokat és más energiaátvizsgálások kimeneteit; a jelentős energiafelhasználással kapcsolatos változókat; az ETM-eket; a cselekvési tervek hatékonyságát az előirányzatok és célok elérésében; a becsült és a tényleges energiafogyasztás összehasonlításának értékelését. A főbb jellemzők figyelemmel kísérésének és mérésének eredményeit rögzíteni kell. 26

Ellenőrzés ( 4.6. ) 4.6.1. Figyelemmel kísérés, mérés és elemzés Mérések szabályozása: Energiamérési tervben ( autóipar: Control Plan hez hasonló) Mérőeszközök szabályozása: javasolt, hogy hitelesített és/vagy kalibrált mérőeszközökkel (pontosság, ismételhetőség) Jelentős mért eltérések esetén: kivizsgálás és reagálás Mérési feljegyzések: megőrzendő 27

A jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés értékelése ( 4.6.2. ) A szervezetnek tervezett időközönként ki kell értékelnie hogyan felel meg azon jogi és egyéb követelményeknek, amelyet magára nézve kötelezőnek ismer el és amelyek az energiafelhasználással és fogyasztással kapcsolatosak. A megfelelőségértékelés eredményeiről készült feljegyzéseket meg kell őrizni. 28

Az EIR belső auditja ( 4.6.3. ) A szervezetnek tervezett időszakonként belső auditot kell végeznie annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy az energiairányítási rendszer (EIR): megfelel az energiairányítási rendszer tervezett intézkedéseinek, beleértve az ISO 50001:2011 szabvány követelményeit, valamint; megfelel a létrehozott energia-előirányzatoknak és energiacéloknak; hatékony bevezetettségét és fenntartását, valamint az energiateljesítmény növelését. 29

Nemmegfelelőségek, helyesbítés, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység ( 4.6.4. ) A szervezetnek azonosítani kell az aktuális és lehetséges nemmegfelelőségeket azáltal, hogy helyesbítést, helyesbítő tevékenységeket és megelőző tevékenységeket végez, melyek tartalmazzák az alábbiakat: a nemmegfelelőség, vagy a lehetséges nemmegfelelőség átvizsgálását; a nemmegfelelőség, vagy a lehetséges nemmegfelelőség okainak meghatározását; a tevékenység szükségességének értékelését, amely biztosítja, hogy a nemmegfelelőség többé ne forduljon elő, vagy újból ne ismétlődjön meg; 30

A feljegyzések kezelése ( 4.6.5. ) A szervezetnek feljegyzéseket kell létrehoznia és fenntartania, amelyek szükségesek ahhoz, hogy bizonyítsa a saját EIR-jének és e nemzetközi szabvány követelményeinek való megfelelést és az elért energiateljesítmény eredményeket. A szervezetnek szabályozásokat meg kell határoznia és bevezetnie a feljegyzések azonosítására, visszakereshetőségére és megőrzésére. A feljegyzéseknek olvashatóknak, azonosíthatónak és az adott tevékenységre visszakereshetőnek kell lenniük. 31

Vezetőségi átvizsgálás ( 4.7. ) 4.7.1. Általános előírás A felső vezetőségnek tervezett időszakonként át kell vizsgálnia a szervezet energiairányítási rendszerét, hogy biztosítsa annak folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és hatékonyságát. Bemenő adatok: szabványban részletezve Kimenő adatok: szabványban részletezve A vezetőségi átvizsgálás feljegyzéseit vezetni kell. 32

Kapcsolat más irányítási rendszerekkel Az ISO 50001 úgy készült, hogy összhangban legyen az: ISO 9001 minőségirányítási, ISO 14001 környezetirányítási OHSAS 18001 MEBIR ISO 22000 rendszerek szabványaival, hogy a szervezet könnyen integrálhassa. 33

Integrált irányítási rendszer dokumentációja politikák, kézikönyvek, célok Folyamattérkép eljárások, jogszabályok utasítások, vészhelyzeti tervek feljegyzések, bizonylatok 2015. augusztus 34 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Politika integrált politika Előnye: egyetlen dokumentum Veszélye: túl tömör megfogalmazás miatt tartalom vesztés, vagy értelmezési problémák önálló politikák Előnye: részletes, kifejező, minden megszólított fél számára közérthető tartalom Veszélye: összhang hiánya a politikák között, több dokumentumot kell kezelni, oktatni, kifüggeszteni 2015. augusztus 35 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Kézikönyv integrált kézikönyv Előnye: egyetlen dokumentum Veszélye: felépítésében, szerkezetében nagy gondosságot igényel a különböző rendszerek követelményeinek összehangolása önálló kézikönyvek Előnye: az adott követelményrendszer logikailag teljesen követhető felépítése Veszélye: egymásnak ellentmondó szabályzás, a közös követelményeket célszerű hivatkozni 2015. augusztus 36 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Célok és programok Az irányítási rendszerekben egyaránt követelmény Célszerű Társasági célokat meghatározni, amelyek tartalmazzák az üzleti kiválóság, a környezetirányítás és munkabiztonság területére vonatkozó elképzeléseket. A célok eléréséhez vezető cselekvéssort leíró programokat szintén kezelhetjük egyetlen dokumentumként. 2015. augusztus 37 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Folyamatok azonosítása, Folyamattérkép Egyetlen irányítási rendszert működtetünk és egyazon rendszer felel meg különböző követelményeknek egyidőben (vevői igények, érdeket felek elvárásai - környezeti, MEB, EIR, IBIR) Praktikus a folyamattérképen valamennyi azonosított folyamatot szemléltetni, és számításba venni. Első körben a tanúsított rendszerek folyamatai jutnak eszünkbe, de lehetőség van bármely számunkra lényeges folyamatot feltérképezni, pl. marketing, értékesítés, számviteli folyamatok, stb. 2015. augusztus 38 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Dokumentumok és feljegyzések kezelése Azonos követelmények, célszerű egyetlen eljárás alkalmazása. Fontos, hogy az eljárás érvényességi területe legyen kiterjesztve valamennyi rendszerre. A dokumentumok nyilvántartásánál minden érvényben lévő előírást számba kell venni, pl. ellenőrzési utasítás, veszélyes anyag kezelési szabályzat, egyéni védőeszközök juttatásának rendje, stb. Célszerű egységesen érvényesíteni a kiadás kontrollját és a változatkövetést. A feljegyzések nyilvántartásakor minden alkalmazott feljegyzés megőrzési idejét meg kell határozni, pl. kalibrálási jkv., SZ-jegy, orvosi alkalmassági vélemény. 2015. augusztus 39 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Vezetőségi átvizsgálás Azonos követelmények, célszerű egyetlen eljárás alkalmazása. Fontos, hogy az eljárás érvényességi területe legyen kiterjesztve valamennyi rendszerre. A bemeneti információk meghatározásánál valamennyi rendszerre figyelemmel kell lenni. Praktikus egyetlen időpontban lebonyolítani a vezetőségi átvizsgálást, hiszen többségben vannak az átfedésben lévő bemeneti információk. Érdemes arra figyelni, hogy az átfedésben lévő bemeneti információknál valamennyi vonatkozásban legyen tartalom. 2015. augusztus 40 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Képzés Azonos követelmények, célszerű egyetlen eljárás alkalmazása. Fontos, hogy az eljárás érvényességi területe legyen kiterjesztve valamennyi rendszerre. Egyetlen éves képzési tervben célszerű megjeleníteni a tervezett képzéseket (MIR, KIR, MEBIR, EIR, IBIR) a könnyű áttekinthetőség érdekében. Az új belépők képzési programjában valamennyi szempontrendszernek megfelelő oktatási tematikát célszerű használni. Rendszeres képzéseknél a KIR-t, EIR-t, MEBIR-t szinte mindig érdemes összevonni. 2015. augusztus 41 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Beszerzés Különböző követelmények, de célszerű egy beszerzési eljárásban szabályozni a tevékenységet. A beszállítói és alvállalkozói listán fel kell tűntetni a KIR, MEBIR, EIR rendszerben érintett szállítókat. A KIR, MEBIR, EIR rendszerben érintett szállítókat és szolgáltatókat is értékelni kell. Alvállalkozói szerződésben KIR, EIR követelményeket kell meghatározni, ha a végzett munka jellege ezt szükségessé teszi, pl. hőkezelés, bérfestés. 2015. augusztus 42 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Mérőeszközök kezelése Különböző követelmények, de célszerű egy mérőeszközök kezelési eljárásban szabályozni a tevékenységet. A mérőeszköz nyilvántartáson fel kell tűntetni a KIR, MEBIR, EIR rendszerben alkalmazott mérő-eszközöket, pl. alkoholszonda, doziméter, ph-mérő berendezések, mérlegek hulladékmérés esetén, villamos és gáz mérőórák, stb. A KIR, MEBIR, EIR rendszerben alkalmazott mérőeszközöket hitelesíteni / kalibrálni kell, ha joghatással járó mérést végzünk, pl. alkoholszonda - fegyelmi, mérleg - fémhulladék értékesítésnél, ha ez a számlázás alapja, villamos és gáz mérőórák 2015. augusztus 43 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Belső audit Azonos követelmények, célszerű egyetlen eljárás alkalmazása. Egyetlen éves audit tervben célszerű megjeleníteni a tervezett auditokat (MIR, KIR, MEBIR, EIR) a könnyű áttekinthetőség érdekében. Fontos, hogy a belső auditorok rendelkezzenek az adott szabvány szerinti auditori végzettséggel. Lehetőség van átfogó folyamat auditokra beleértve a MIR-t, KIR-t, MEBIR-t, EIR-t de ügyelni kell a teljesség igényére, és az auditor megfelelő végzettségére 2015. augusztus 44 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Helyesbítő és megelőző tevékenység Azonos követelmények, célszerű egyetlen eljárás alkalmazása. Fontos, hogy az eljárás érvényességi területe legyen kiterjesztve valamennyi rendszerre. Célszerű az intézkedéseket egyetlen adatbázisban összefogni (excel fájl, célszoftver) hogy valamennyi rendszer képviseltesse magát (MIR, KIR, MEBIR, EIR) mert előfordulhatnak átfedések az intézkedéseknél. Fontos, hogy valamennyi vonatkozásban (MIR, KIR, MEBIR, EIR) szülessenek intézkedések, mert egyik terület nem helyettesíti a másikat. 2015. augusztus 45 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Nemmegfelelőségek Részben azonos követelmények, lehetséges egyetlen eljárás alkalmazása, a logika mindenhol hasonló. Fontos, hogy az eljárás érvényességi területe legyen kiterjesztve valamennyi rendszerre. Célszerű a nemmegfellőségeket egyetlen adatbázisban összefogni (excel fájl, célszoftver) hogy valamennyi rendszer képviseltesse magát (MIR, KIR, MEBIR, EIR) mert előfordulhatnak átfedések az intézkedéseknél. 2015. augusztus 46 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Jogszabályi követelmények érvényesítése Részben azonos követelmények, lehetséges egyetlen eljárás alkalmazása, a logika mindenhol hasonló. MIR-ben: általános követelményként jelentkezik a jogszabályok betartása, de tételes nyilvántartás és jogszabályi megfelelőség kiértékelés nem követelmény. KIR-MEBIR-EIR: részletes követelményként jelentkezik a jogszabályok betartása, tételes nyilvántartás és jogszabályi megfelelőség kiértékelés alapkövetelmény, célszerű átfogó adatbázisban kezelni az átláthatóság érdekében. Érdemes a kulcsfontosságú jogszabályi követelményeket a MIRben is tételesen kiértékelni, pl. fogyasztóvédelmi törvény, termékfelelősség, adatvédelmi törvény, stb. 2015. augusztus 47 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

Integrált irányítási rendszer dokumentációja Utasítások, vészhelyzeti tervek A vezérelv, hogy amennyiben lehetséges csak egyetlen dokumentum szabályozzon egy műveletet, és ebben célszerű meghatározni MIR, KIR, MEBIR, EIR követelményeket, pl. veszélyes anyag kezelési utasítás előírja a kiadható napi mennyiséget, a környezetszennyezés megakadályozását és az egészségkárosodás megakadályozását, illetve a lefejtéshez használt berendezés áramtalanítását. Az utasítások, vészhelyzeti tervek üzemi területen is elérhetőnek kell lenniük, fontos a gyors, egyszerű elérhetőség; rövid, tömör terjedelem; közérthető megfogalmazás. 2015. augusztus 48 MIR-KIR-MEBIR-EIR integrálása

49