Az ÚJ ISO 14001:2015 Környezet központú irányítási rendszer és az ISO Energiairányítási rendszer szabvány kapcsolódási pontjai

Átírás

1 Az ÚJ ISO 14001:2015 Környezet központú irányítási rendszer és az ISO Energiairányítási rendszer szabvány kapcsolódási pontjai Kéki Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes Magyar Szabványügyi Testület

2 Előadás felépítés Magyar Szabványügyi Testület AZ MSZ EN ISO 50001:2012 A KIR-(MIR) szabvány főbb változásai

3 MSZT feladatai Az MSZT független, nonprofit köztestület, főbb tevékenységei és szolgáltatásai: szabványosítás tanúsítás felnőttképzés szabványkiadás szabványforgalmazás információszolgáltatás

4 Az MSZT online szolgáltatásai

5 Az MSZT tanúsítási szolgáltatásai Minőségirányítási rendszerek tanúsítása MSZ EN ISO 9001:2009 szerint Környezetközpontú rendszerek tanúsítása MSZ EN ISO 14001:2005 szerint Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszerek tanúsítása MSZ 28001:2008 szerint Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) szerinti tanúsítás Egészségügyi szolgáltatás tanúsítása az MSZ EN 15224:2013 szerint Információbiztonsági irányítási rendszerek tanúsítása MSZ ISO/IEC szerint Élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek tanúsítása MSZ EN ISO 22000:2005 szerint + ISO és ISO/TS együttes tanúsítása Az IT szolgáltatásirányítás tanúsítása MSZ ISO/IEC szerint Energiairányítási rendszerek tanúsítása MSZ EN ISO 50001:2012 A fordítási szolgáltatások MSZ EN 15038:2006 szerinti és integrált (ISO 9001) tanúsítása Kozmetikai termékek (MSZ EN ISO 22716) GMP (Good Manufacturing Practice) igazolása, Innovációirányítási rendszerek igazolása az MSZ CEN/TS :2013 szerint IQNet SR 10 Társadalmi felelősségvállalás irányítási rendszere Termékek és szolgáltatások szabványnak való megfelelőségének tanúsítása Normatív dokumentumok szerinti terméktanúsítás Játszótéri eszközök megfelelőségének ellenőrzése

6 35 tagszervezet 6 Partner - Amerikában 6 Partner Ázsiából 23 Partner leányvállalat Európában világszerte Nemzetközi elismerés auditor és szakértő 30%-os világpiaci részesedés Az MSZT 1998 óta teljes jogú tag

7 Az IQNet 35 tagszervezete AENOR Spain AFNOR France AIB- Vinçotte International Belgium ANCE Mexico APCER Portugal CCC Cyprus CISQ Italy CQC China CQM China Cro Cert Croatia CQS Czech Republic DQS Germany DS Denmark ELOT Greece FCAV Brazil FONDONORMA Venezuela ICONTEC Colombia IMNC Mexico Inspecta Finland IRAM Argentina JQA Japan KFQ Korea MSZT Hungary NEMKO Norway NSAI Ireland PCBC Poland QA Austria Russian Register Russia SII Israel SIRIM Malaysia SIQ Slovenia SQS Switzerland SRAC Romania Test St. Petersburg Russia TSE Turkey YUQS Serbia IQNet tanúsítvány és jel

8 Előadás felépítés Magyar Szabványügyi Testület AZ MSZ EN ISO 50001:2012 A KIR- (MIR) szabvány főbb változásai

9 VIII. fejezet- Energetikai auditálás Évi LVII. törvény 22. (1) A nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni (a továbbiakban: kötelező energetikai auditálás). (2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozásnak nem kell külön tanúsítványt megküldeni a Hivatal részére, amennyiben a nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került.

10 Mi a különbség az MSZ EN 16001:2009 és az MSZ EN ISO 50001:2012 között? A célkitűzés azonos: átlátható, következetes irányítás mellett az energiafelhasználás csökkentése Az ISO 50001: szélesebb körű konszenzus, 60 ország szakértője vett részt kissé más szakkifejezések energia-alapállapot, energiateljesítménymutatók apróbb részletekben eltér a politikát nem kell a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni kismértékben megváltozott a fejezetek/szakaszok szerkezete az energiaszempontok értékelése helyett szélesebb körű energiaátvizsgálás van, jelentős energiafelhasználás és befolyásoló változók

11 A HÁROM IRÁNYÍTÁSI RENDSZER KÖZÖS JELLEMZŐI Vezetőségi átvizsgálás Belső auditok Fejlesztési intézkedések (nemmegfelelőség, helyesbítő és megelőző tevékenység) Politika Minőség Energia Integrált irányítási rendszer Célok és tervezés Felelősségek Környezet A dokumentumok és a feljegyzések kezelése Szervezet Képzés, tudatosság és kompetencia Dokumentálás

12 SAJÁTOS ELEMEK Vevői elégedettség Felkészülés és reagálás Vészhelyzeti Terv Quality Minőség Energiaátvizsgálás Integrated Integrált management irányítási syste rendszer Környezet A környezeti tényezők azonosítása és értékelése Energia-alapállapot, ETM-ek meghatározása Energia A hatások azonosítása és értékelése Energiateljesítmény alapú beszerzés

13 Az MSZ EN ISO 50001: Az energiairányítási rendszer követelményei 4.1. Általános követelmények 4.2. A vezetőség felelősségi köre A felső vezetőség A vezetőség képviselője 4.3. Energiapolitika 4.4. Energiatervezés Általános előírás Jogi kötelezettségek és egyéb vállalt követelmények Energiaátvizsgálás Energia alapállapot Energiateljesítmény-mutató (ETM) Energia-előirányzatok, energiacélok és energiairányítási cselekvési tervek 4.5. Bevezetés és működtetés Általános előírás Felkészültség, képzés és tudatosság Kommunikáció Dokumentálás A működés szabályozás Tervezés Energiaszolgáltatások, termékek, berendezések és az energia beszerzése 4.6. Ellenőrzés Figyelemmel kísérés, mérés és elemzés A jogi és egyéb követelményeknek való megfelelés értékelése Az EIR belső auditja Nemmegfelelőségek, helyesbítés, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység A feljegyzések kezelése 4.7. Vezetőségi átvizsgálás Általános előírás A vezetőségi átvizsgálás bemenő adatai A vezetőségi átvizsgálás kimenő adatai A melléklet (tájékoztatás): Útmutató e nemzetközi szabvány alkalmazásához B melléklet (tájékoztatás): Összefüggés az ISO 50001:2011, az ISO 9001:2008, az ISO 14001:2004 és az ISO 22000:2005 között

14 Bevezetés E nemzetközi szabvány minden típusú és méretű szervezetnél alkalmazható. E nemzetközi szabvány a tervezésmegvalósításellenőrzésintézkedés (PDCA) folyamatos fejlesztési módszeren alapul. Folyamatos fejlesztés Vezetőségi átvizsgálás Az EIR belső auditja Energiapolitika Energiatervezés Bevezetés és működtetés Ellenőrzés Nemmegfelelőségek, helyesbítés, helyesbítő és megelőző tevékenység Figyelemmel kísérés, mérés és elemzés

15 3. Szakkifejezések és meghatározásuk 3.7. energiafogyasztás (energy consumption) Az alkalmazott energia mennyisége energiahatékonyság (energy efficiency) Arány vagy más mennyiségi kapcsolat egy teljesítmény-, szolgáltatás-, termékvagy energiakimenet és egy energiabemenet között. PÉLDA: Az átalakítás hatásfoka, szükséges energiaigény/ténylegesen felhasznált energia, kimenet/bemenet, a működéshez elméletileg szükséges energia-felhasználás/a működéshez felhasznált energia. MEGJEGYZÉS: Mind a bemenetet és kimenetet mennyiségileg és minőségileg meg kell határozni és azoknak mérhetőknek kell lenniük energiafelhasználás (energy use) Az energia alkalmazásának módja és fajtája. PÉLDA: Szellőztetés, világítás, fűtés, hűtés, szállítás, folyamatok, gyártósorok energiateljesítmény (energy performance) Energiahatékonysággal, energiafelhasználással és energiafogyasztással kapcsolatos mérhető eredmények. MEGJEGYZÉS: Az energiairányítási rendszerekkel összefüggésében az eredmények mérhetők a szervezet energiapolitikájához, előirányzataihoz, céljaihoz és más energiateljesítményi követelményekhez képest.

16 3. Szakkifejezések és meghatározásuk energia-teljesítménymutató, ETM (energy performance indicator) A szervezet által meghatározott az energiateljesítmény mennyiségi értéke vagy mértéke. MEGJEGYZÉS: Az ETM kifejezhető egy egyszerű mérőszámként, arányként vagy egy összetettebb modellként jelentős energiafelhasználás (significant energy use) Lényeges energiafogyasztásnak minősülő és/vagy jelentős energiateljesítmény javulás lehetőségét nyújtó energiafelhasználás. MEGJEGYZÉS: A jelentőség megítélésének kritériumait a szervezet határozza meg.

17 Az energiatervezés elvi diagramja Az energiatervezés folyamata A tervezés bemenetei Energiaátvizsgálás A tervezés kimenetei Múltbeli és jelenlegi energiafelhasználások A Az energiafelhasználás és fogyasztás elemzése Változók, melyek hatással vannak a jelentős energiafelhasználásra Teljesítmény B AZON TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSA, AHOL JELENTŐS AZ ENERGIAFELHASZNÁL ÁS ÉS -FOGYASZTÁS Energia-alapállapot ETM (ek) Célkitűzések Célok Cselekvési tervek Ez az ábra, az energiatervezés alapelképzelését mutatja be C AZ ENERGIATELJE- SÍTMÉNY-NÖVELÉS LEHETŐSÉGEINEK AZONOSÍTÁSA

18 Útmutató az MSZ EN ISO bevezetéséhez Lépések: a szervezet energiaszükségletének meghatározása a politika és a célok kialakítása az energiaátvizsgálás elvégzése a szükséges folyamatok és felelősségi körök meghatározása módszerek meghatározása az energiafogyasztás figyelemmel kíséréséhez és elemzéséhez az energiateljesítmény kulcsmutatóinak meghatározása eszközök létrehozása a működés eredményes ellenőrzéséhez az energiahatékonyság átvizsgálása és figyelemmel kísérése a folyamatos fejlesztés érdekében

19 A tanúsítás folyamata Szervezet MSZT 1 Tanúsítási kérelem az MSZ EN ISO 50001:2012 szabvány bevezetése a rendszer 3 hónapos működtetése kérelem MSZT Tanúsítási Titkársága tanúsítási ajánlat tanúsítási szerződés Az audit I. szakasza Az audit II. szakasza Vannak nemmegfelelőségek? Igen Helyesbítő tevékenység Értékelés és döntés Teljesültek a tanúsítási követelmények? Nem Nem igen kompetens auditorok kiválasztása és megbízása ügyfélközpontú ügyintézés, 1 menedzser éveken keresztül kapcsolatot tart a szervezettel. Az MSZT sikeres tanúsítás esetén RÖVID határidőn belül kiadja az MSZT okiratot és a tanúsítási logót. A tanúsítvány érvényessége: 3 év. Tanúsítvány Éves felügyeleti auditok Megújító auditok Utólagos audit

20 Előadás felépítés Magyar Szabványügyi Testület AZ MSZ EN ISO 50001:2012 A KIR-(MIR) szabvány főbb változásai

21 ISO ütemterv november 03-án a felülvizsgálat mellett döntöttek Az új munkajavaslatot január 31-én elfogadták március a CD 1 szavazásra bocsátása október a CD 2 szavazásra bocsátása augusztus a DIS szavazásra bocsátása év június az FDIS szavazásra bocsátása év - szeptember szabvány kiadása (ISO 14001:2015)

22 Áttérés az új ISO 9001:2015 és az ISO 14001:2015 szabványra a régi szabvány szerint már tanúsított szervezetek számára szeptember xx. a 3 éves áttérési időn belül az ISO 9001:2008 és az ISO 14001:2005 szabvány szerinti megújító audit (MA) esetén a tanúsítvány érvényessége nem lehet szeptember xx-nél későbbi. kezdeti (első) tanúsító (TA) audit esetén: március az áttérés megtörténhet rutin/esedékes felügyelet (FA1,FA2), okiratmegújítás vagy rendkívüli audit keretében, mely a szervezet döntése egyeztetve a tanúsító testületével. 1. év 2. év 3. év TA régi szerint FA, MA régi szerint xx xx

23 Tanúsított cégek teendői meghatározni a hiányosságokat (pl. gap analízis) amelyet kezelni kell, hogy a szervezet megfeleljen az új követelményeknek, kidolgozni egy bevezetési/végrehajtási tervet, biztosítani a megfelelő képzést és a tudatosságot elérni valamennyi fél számára, akik hatással vannak a szervezet eredményességére, aktualizálni a meglévő minőségirányítási /környezetközpontú rendszert, hogy megfeleljen a felülvizsgált követelményeknek, és igazolni ennek eredményességét kapcsolattartás a tanúsító szervezettel az áttérési intézkedéseket illetően.

24 Tartalomjegyzék ISO/DIS 9001 ISO/DIS Előszó Bevezetés 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkező hivatkozások 3. Szakkifejezések és meghatározásuk 4. A szervezet és környezete 5. Vezetés 6. Tervezés 7. Támogatás 8. Működés 9. Teljesítményértékelés 10. Fejlesztés Az ISO direktíva 1. rész SL melléklete tartalmazza az irányítási rendszerek fő szerkezeti elemeire, azonos szövegrészleteire, közös szakkifejezéseire és meghatározásukra vonatkozó előírásokat. High Level Structure - HLS -

25 új ISO 14001:2015 Stratégiai Környezeti Management nagyobb hangsúly a stratégiai tervezési folyamatokon Vezetés erőteljesebb megjelenés (top management) A környezet védelme - a környezet védelmét, amely lehet a szennyezés megelőzése, a fenntartható erőforrás-felhasználás, az éghajlatváltozás mérséklése és az alkalmazkodás, a biológiai sokféleség védelme és az ökoszisztémák, stb. Környezeti teljesítmény javítása, Életciklus-szemlélet - Ez nem jelenti azt a követelményt, hogy életcikluselemzést kell végrehajtani Kommunikáció hangsúly külső és belső kommunikáció között + az információk milyensége (megbízható) Dokumentált információ

26 9. Teljesítményértékelés figyelemmel kísérés, mérés, elemzés, értékelés A szervezetnek meg kell határoznia: Mit kell figyelemmel kísérni és mérni, beleértve: a működésének azokat a főbb jellemzőit, amelyeknek lehet jelentős környezeti hatása a megfelelési kötelezettségekhez szükséges információkat; a működés szabályozását; a szervezet környezeti célkitűzésekben való előrehaladását; Figyelemmel kísérés és mérés stb. módszerei érvényes eredmények biztosítása érdekében, ha alkalmazható; Mikor kell elvégezni a megfigyelést és mérést; Mikor kell elemezni és értékelni a megfigyelési és mérési eredményeket Eszközök (kalibrált vagy hitelesített) Információ szolgáltatás vezetőségi átvizsgálás Dokumentált információ Kommunikáció (belső-külső)

27

28 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőségeink: 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 1. Tel: ,