Élőhelyvédelem Kutatások
Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy léptékű, aktuális élőhelytérképének és élőhelyadatbázisának elkészítése és gondozása. A tájökológiai ismeretek és szemlélet fejlesztése. A természetvédelmi-ökológiai oktatás és tudatformálás segítése.
Módszertan A térképezés során az ország teljes területéről, aktuális terepi felmérés alapján készült dokumentáció. A MÉTA adatbázis és térkép maradéktalanul lefedi az ország területét, így minden táj, minden egyes község határának növényzeti értékei reprezentálva vannak.
Módszertan (a térképezés egységei) A térképezésnek három térbeli egysége van: a MÉTA kvadrát (35 km²) a MÉTA hatszög (35 ha) a hatszögön belül az élőhelytípusok állományai
Módszertan (a térképezés egységei)
Módszertan (a térképezés egységei) MÉTA kvadrát A térképezés szervezési (és részben felmérési) egysége a Közép-európai flóratérképezés (KEF) egynegyednyi hálóegysége, ami 5' földrajzi hosszúság és 3' földrajzi szélesség által határolt négyszög, hozzávetőlegesen 5,5 6,5 km, vagyis mintegy 35 négyzetkilométer. Ebből az országot 2834 darab fedi le. A kvadrát szintű dokumentálást táji léptékűnek hívjuk.
Módszertan (a térképezés egységei) MÉTA hatszög A vegetációtérképezés léptékének szabványosítása céljából elkészült egy teljes országot lefedő, egymással érintkező, 35 hektáros szabályos hatszögekből álló háló. Ezek a térképezés térbeli alapegységei, melyekből 267 813 darab van az országban. Hozzávetőlegesen 100 hatszög esik egy kvadrátba.
Módszertan (a térképezés egységei) Élőhelytípusok állományai Valamennyi hatszögben feltüntetésre kerülnek az ott megtalálható természetes és természetközeli élőhelyek valamint azok jellemzői.
Módszertan (a felmérés során élőhelyenként dokumentált tényezők) Az élőhely foltmérete a hatszög területének százalékos arányában A kördiagrammok az élőhelyeknek a hatszögekhez viszonyított százalékos kiterjedését mutatják. A körök sugara arányos a hatszögekben található összes természetes és természetközeli élőhely kiterjedésével. Az üres hatszögekben nincs felmérendő kiterjedésű természetközeli élőhely.
Módszertan (a felmérés során élőhelyenként dokumentált tényezők) Az élőhelyek természetessége 1-5-ig terjedő skálán Az élőhelyek természetességét egy 5-ös skála szerint kell megadni. Itt az 1-es érték teljesen jellegtelen, vegetáció nélküli területet jelent, míg 5-öst kaptak a legértékesebb szentély-jellegű. A természetesség megítélése a Németh - Seregélyes-féle növényzetértékelési rendszeren alapul, mely kibővítésre került. A természetesség meghatározásához figyelembe kell venni a fajkészletet, az élőhely strukturális tulajdonságait, az eredetet, a termőhelyi tulajdonságokat, a táji környezetet és a tájhasználatot.
Módszertan (a felmérés során élőhelyenként dokumentált tényezők) Tájökológiai információk Ennek során az élőhelyek mintázatával, elszigeteltségével és a környezetének hatásaival kapcsolatban zajlott az adat rögzítés. A mintázat vizsgálata során az élőhely megjelenési formája került rögzítésre (1-2 foltból, 3 vagy több apró foltból állnak, esetleg mozaikos vagy hálózatos-e a megjelenésük.) A szomszédosság, vagyis a környezet hatása az élőhelyre. Az elszigeteltségből tudjuk meg, hogy mennyire elszigetelt az adott élőhely foltja.
Módszertan (a felmérés során élőhelyenként dokumentált tényezők) Veszélyeztető tényezők Minden olyan fontos tényező, ami degradálja az élőhelyet, illetve csökkenti az adott élőhely-folt jelen természetességi állapotának jövőbeni fennmaradási esélyét, illetve jövőbeni regenerációját.
Módszertan (a felmérés során hatszögenként dokumentált tényezők) A parlagok és az inváziós fajokkal borított területek aránya Minden hatszögben felmérésre került a parlagok és az inváziós fajokkal borított területek aránya.
Módszertan (a felmérés során kvadrátonként dokumentált tényezők) Az élőhelyek altípusai, változatai Ennek növényföldrajzi, és vegetációtani jelentősége van.
Módszertan (a felmérés során kvadrátonként dokumentált tényezők) Az élőhelyeket veszélyeztető inváziós fajok és a veszélyeztetettség mértéke Minden élőhelyen azokat a fajok kerültek rögzítésre amelyek az adott tájban az adott élőhelyen gondot okoznak. Egy-egy élőhely országos áttekintésével így látni lehet az özöngyomok terjedésének mértékét, irányát is.
Módszertan (a felmérés során kvadrátonként dokumentált tényezők) Az élőhely kvadráton belüli átjárhatósága, illetve a regenerációjának hatéákonysága. Rögzítésre került az élőhely kvadráton (tájon) belüli átjárhatósága, és regenerációjának feltételezett hatékonysága helyben, szomszédos területen, vagy művelés alól felhagyott területen (pl.: parlagon, bányában). Ezek az értékek azt mutatják meg, hogy mennyi remény van még egyegy vegetációs folt fennmaradására, illetve, arra, hogy átvészelje a mostani "pusztító időket".
ÁNÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) Célja Az ÁNÉR alapvetően a MÉTA programhoz kidolgozott kategóriarendszer, de az eddigieknél sokkal jobban alkalmazható a magyarországi élőhelyek térképezéséhez, állapotfelmérésükhöz és természetvédelmi értékük megállapításához is. A Magyarországon zajló vegetációtérképezések számára egy aktuális, országos, koherens, a teljes tájat fedő élőhely-osztályozási rendszer biztosítása.
ÁNÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) Története Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat szerzés eredményeként 2001- ben mánér néven jelent meg az első jelentősebb változás. Ez a MÉTA program számára alapos átdolgozásra került és mmánér néven jelent meg. 2007-ben további kiegészítések következtek és így jött létre az ÁNÉR 2007. Legutóbb 2011-ben került átdolgozásra a rendszer (ÁNÉR 2011).
ÁNÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) A rendszer elkészítésekor figyelembevett főbb szempontok A kategóriák az aktuális természetes és féltermészetes élőhelyeket fedjék le. Viszonylag egyszerű legyen, azaz kezelhető számú (mintegy 80-120) kategóriát tartalmazzon. Sokféle vegetációs célra legyen használható és vállalja fel a természetvédelmi érték elvűséget is, Támaszkodjon a térképezők korábbi ismereteire és a hagyományos vegetáció-osztályozásokra, ugyanakkor kisebb fajismerettel is értelmezhető legyen. Jól dokumentált legyen, a kategóriák részletes és egyértelmű leírásával. A rendszer alaposan tesztelt legyen.
ÁNÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) A rendszer elkészítésekor figyelembevett főbb szempontok A rendszer magában foglalja a Magyarországon megtalálható összes természetes, természetközeli élőhelyet és a leromlott, degradált élőhelyeket is. A kategóriák alacsony száma (86 a 300 cönológiai kategóriával szemben) miatt az egyes típusok egymástól távolabbiak, kevésbé hasonlóak, mint a növénytársulások.
Ajánlott irodalom Kutatások