Egyetemes Tervezés. Készítette: Marót Ádám

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Public Relations szakirány Egyetemes Tervezés Készítette: Marót Ádám Budapest, 2007 1

Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A fogyatékosságok funkcionális vonzatai... 5 Kis mértékben mozgáskorlátozottak... 6 Fogyatékos, de járóképesek... 6 Kerekesszékhez kötöttek... 6 Kar- és kézsérültek... 7 Látáskárosodás... 8 Gyengénlátás... 8 Csökkent látóképességűek... 8 Vakok... 9 Halláskárosultak... 10 Nagyothallók... 10 Siketek... 11 Szellemi fogyatékosok... 11 Az akadálymentes tervezés fajtái... 12 Egyetemes Tervezés... 13 Fogyatékkal élőket érintő jogszabályok... 16 Fogyatékkal élőket érintő jogszabályok kronológiája az EU-ban... 16 Fogyatékosügy a magyar jogalkotásban... 21 Oktatás... 24 Ability Park... 26 Egyetemes Tervezés az egyetemeken... 28 Ybl Miklós Építéstudományi Kar... 28 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem... 31 Szakemberképzés... 33 Egyenlő hozzáférés a magyar közigazgatásban... 34 Ügyintézés, ügyfélszolgálat... 36 Esélyegyenlőség, akadálymenetesítés... 38 Az akadálymentesítés jelenlegi állapota... 39 Kapcsolat a civil szervezetekkel... 40 Jelnyelvi tolmács-szolgálat ismerete... 41 Egyenlő hozzáférés az osztrák közigazgatásban... 41 Esettanulmány... 42 Akadálymentes internet... 44 Halláskárosultak... 46 Tanulási nehézségek... 46 Epilepszia... 47 Vakok és látássérültek... 47 Hallható alternatívák használata... 48 A karakterek színe és formája... 48 Technikai újdonságok... 49 Háttérzene és hanghatások... 50 Oldalsablon használata... 50 Linearitás... 50 Hivatkozások felsorolása egymás alatt... 51 Ablakokon kívül és belül... 51 2

Címsorok... 51 Menüpontok száma... 51 Rejtett navigációs elemek... 52 Esztétikai célú képek esetén üres ALT paraméter... 52 Nyelv megadása... 52 Egyenlő esélyek a tömegközlekedésben... 52 Wiener Linien... 54 A mozgásszabadság alapvető jog... 54 Mindenki számára hasznos intézkedések... 55 Mindenki számára hozzáférhető tömegközlekedés... 57 Irányelv a buszokról... 58 BKV Zrt.... 60 Társadalmi felelősségvállalás... 69 ÖBB-Personenverkehr AG... 71 IBM Data Storage Systems Information Technology Kft... 72 Ericsson Magyarország... 73 Társadalom figyelmének felkeltése... 73 Összegzés... 76 Felhasznált irodalom:... 78 Mellékletek... 81 Köszönetnyilvánítás... 92 3

Bevezetés Valójában azt kellett volna írnom, hogy bevezetés helyett, mert bevezetés címén Dr. Gadó Pál, a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége alelnökének Várjuk az Esélyegyenlőségi Törvény gyakorlati megvalósítását c., a Gazdaság és gazdálkodás magazinban is közzétett sorait szeretném idézni. "Ha valakinek módja nyílik Magyarországon egy vak, siket, mozgássérült, vagy értelmileg akadályozott személy életpályáját a fogyatékossága jelentkezésének pillanatától a mindennapok eseményeiben végigkísérni, kirívó igazságtalanságként fogja megállapítani, hogy esélyei a kibontakozásra, az önmegvalósításra, az alkotó életre, az érvényesülésre, a jó életminőségre és a boldogságra messze elmaradnak a nem sérült emberek esélyeihez viszonyítva. A sérült emberek esélyei természetesen annál jobban csorbulnak, minél súlyosabb mértékű a fogyatékosságuk. Ezért az esélyegyenlőségi törvény pozitív hatásai elsősorban a nagymértékben sérült emberek életében fognak megmutatkozni. Mégis tévedés lenne azt hinni, hogy csak kevés ember érdekéről van szó. Elvileg már az Alkotmány biztosítja minden magyar állampolgár számára az egyenlő jogokat. Az esélyegyenlőség 22 alapvető szabályát ugyancsak megfogalmazza egy 1993-as ENSZ határozat (Standard Rules), amelyet hazánk is megszavazott. Hogyan élhet azonban a tanuláshoz való jogával az, aki a sok lépcső miatt bénult lábával, vagy közlekedéshez használt kerekesszékével nem tud bejutni a többi tanulóval együtt az osztályterembe? Hogyan tud élni a művelődéshez fűződő jogával az, aki a tömegközlekedési eszközök, az utak kialakítása következtében meg sem tudja közelíteni a könyvtárat, a mozit, a hangversenytermet, a színházat? Hogyan tudja másokkal egyenlő módon a hivatalokban ügyeit intézni, érdekeit a hatóság előtt megvédeni az, akinek kommunikációs nehézségei vannak, nem hallja a hozzá intézett kérdéseket, nem tudja érthetően, világos megfogalmazásban előadni kérdéseit? Hogyan tud egy pályaudvaron, nagy városi forgalomban önállóan eligazodni az, aki a látható, (vizuális) tájékoztatást nem tudja érzékelni, más, számára eligazító információt, pedig a - csak látó emberekkel számoló tervezők, szolgáltatók nem nyújtanak? Mit ér ezekben az élethelyzetekben az Alkotmányban meghirdetett egyenlő jog? A keretet tartalommal kell megtölteni és ezt rajtunk kívül aligha fogja más szorgalmazni... 4

Várom, hogy a társadalom rádöbbenjen: nem jótéteményekre van szükség, hanem egy törvény által előírt emberi jogokat kell megadni minden tagja számára. Eközben rá fog eszmélni, hogy ebből a jogokat megadó emberek ugyanolyan hasznot húznak, mint a jogokhoz jutottak. Ki fog alakulni körülöttünk egy humánusabb, befogadásra kész, kényelmes, biztonságos környezet, amelyben mindenki jobban érezheti magát. Az emberek a költségeket számba véve, csodálkozva fogják látni, hogy ezért a nagy nyereségért milyen kis árat kellett fizetniük, feltéve, ha kellő előrelátással építik ezt a mindenki számára akadálymentesen használható környezetet. 1 A fogyatékosságok funkcionális vonzatai 2 Magyarországon hatszázezerre teszik azoknak az embereknek a számát, akik valamilyen okból kifolyólag fogyatékosok. Ennek kb. kétharmada valamilyen mozgásszervi sérült. A fennmaradó egyharmad részbe a látásukban, hallásukban korlátozottak, értelmi fogyatékosok és az egyéb halmozottan sérült emberek tartoznak. A különböző károsodások, rendellenességek száma végtelen, valamint egyes betegségeknek számos, különböző fogyatékosságot okozó típusa lehetséges és általában valamilyen szövődménnyel együtt jelentkeznek. 3 A mozgáskorlátozás elsősorban a hely- és helyzetváltoztatásra és a manipulációs képességekre vonatkozik. Tágabb értelemben a mozgásgátoltakhoz sorolhatók az idősek, gyerekek, a külső okok (karonülő gyerek, poggyász stb.) miatt mozgásukban korlátozott személyek. A baleseti sérültek egy része (végtagtörés, zúzódás stb.) is tartozhat ebbe a csoportba átmenetileg. A mozgáskorlátozottság származhat az egyén testi sérüléséből is, mely fogyatékosságot kísérhetik érzékszervi-, illetve beszédnehézségek és az agyi működés zavarai. A mozgáskorlátozottság nagymértékben befolyásolja a fogyatékos személy munkaképességét, közlekedőképességét és önellátását is. A mozgásfunkciók károsodásának ellensúlyozására, a teljesítőképesség növelésére általában valamilyen segédeszköz használatára szorulnak, mint a mankó, a bot, a járókeret, vagy a 1 Idézet: Várjuk az Esélyegyenlőségi Törvény gyakorlati megvalósítását, Dr. Gadó Pál Gazdaság és gazdálkodás, (1998. (36. évf.) 9. sz. 18. old.) 2 Forrás: Akadálymentes építészet, Fischl Géza, Pandula András (Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Kar, Budapest, 2000) 41-54. oldal 3 Idézet: Akadálymentes építészet, Fischl Géza, Pandula András (Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Kar, Budapest, 2000), 40. oldal 5

kerekesszék. Ezen eszközök használatához szükséges helyet biztosítani kell az épületekben, illetve az épített környezet kialakításánál. A környezet kialakítása a gátoltság súlyossága alapján különböző, ezért a mozgásképesség csökkenését négy csoportra oszthatjuk: kis mértékben mozgáskorlátozott, fogyatékos, de járóképes, kerekesszékhez kötött illetve kar- és kézsérült emberek csoportja. Kis mértékben mozgáskorlátozottak A mozgáskorlátozottak legnépesebb csoportja. Ha nehezen is, de járni képes személyekből áll. Többnyire koordinációs és egyensúlyi problémák, illetve csökkent mozgástartomány és -erőnlét miatt korlátozottak. Mozgásuk általában lassú, bizonytalan, nem folyamatos, testtámasztékot - botot, mankót - használnak. Tájékozódó képességüket állapotuk nem befolyásolja. Nagyobb területet igényelnek mozgásukhoz. Mozgási sebességük körülbelül fele az átlag gyalogosénak. A lépcsőkön lassan, szakaszosan haladnak. A mozgólépcső-, forgóajtó használatuk bizonytalan, valamint problémát jelent számukra a liftkabinba be- illetve kiszállás. Sokan közülük lépcsőt csak külső segítséggel tudnak igénybe venni. Egyensúlyproblémák miatt fokozottan igénylik a kapaszkodókat, korlátokat, fix megkapaszkodási lehetőségeket. Nehézségekkel bár, de nem akadálymentes környezetben is tudnak közlekedni. Fogyatékos, de járóképesek Ebbe a csoportba a hiányos, vagy beteg mozgásszervű, testi fogyatékos személyek tartoznak. Egy vagy két bot, mankó, kerekes járókeret segítségével tudnak járni. A testtámasztó segédeszközök használata miatt, csak szűkebb környezetükben tudnak mozogni. Tájékozódó képességüket a mozgásra történő koncentráció, és a nehézkes fordulás behatárolja. Mozgási térigényük jelentősen megnő. Mozgási sebességük az átlag gyalogosénak kb. harmada, negyede. Lépcsőt csak nagy nehézség árán, általában külső segítséggel tudnak csak használni. Hosszabb távra gyakran kerekesszéket, elektromos robogót vesznek igénybe. Ez a csoport közlekedéséhez már akadálymentes környezetet igényel. Kerekesszékhez kötöttek 6

Mozgásukban súlyosan korlátozottak, járás illetve mozgásképességüket oly mértékben elvesztették, hogy csak kerekesszékkel tudnak közlekedni. Önhajtós, vagy elektromos meghajtású kerekesszékkel közlekedve mozgásuk igen erősen korlátozott. Mozgási térigényüket az általuk használt kerekesszék mozgásához szükséges területigény határozza meg. Beszélhetünk aktív kerekesszékesekről, akik önellátóak. Az ilyen személyek kar és kéz funkciói jók, könnyen használható, fordulékony kerekesszéket Ha nincs rámpa vagy lift a kerekesszékesek lépcsőt másznak. használnak. Továbbá beszélhetünk kerekesszékhez kötött Fotó: Pandula András egyénekről, akik egy fokig önellátóak, nagyobb helyigényű, esetleges kiegészítőkkel felszerelt átlagos kerekesszéket vagy elektromos hajtású kerekesszéket használnak. A súlyosan mozgáskorlátozottak illetve halmozottan sérültek, akik önálló helyváltoztatásra képtelenek, személyes segítséget, ápolót is igényelnek. Tájékozódó képességük ülő helyzetük miatt jelentősen csökken, az általuk belátható tér korlátozott. Áthelyező, transzfer táblák, mobil liftek segíthetik a beteg mozgását, illetve ellátását az ágyból, gépjárműből, kádból történő ki- illetve beszállás szituációjában. A fenti eszközök használatához szükséges, valamint egy esetleges ápoló helyigényét is figyelembe kell venni a mosdók, hálóhelyiségek tervezésekkor. Mozgási sebességük az átlag gyalogosénak kb. harmada, negyede. Csak az akadálymentes környezet használható számukra. Kar- és kézsérültek A karok és kezek korlátozott mozgásának, pl. a fogási nehézségeknek oka lehet az izomerő hiánya, a túl rövid, hiányzó vagy deformált végtagok, merevség, fájdalommal járó mozdulatok, a mozgató izmok működési zavarai (remegés, izgalmi állapot stb.). Mobilitási problémáik nincsenek. A mindennapi tevékenységek során (pl. tolás, húzás, emelés, cipelés, csavarás, szorítás, stb.) képességeik korlátozottak. Jellemzően idősek, kisgyerekek, időszakos sérülések, vagy betegség (Celebral Plasy, izomsorvadás, szklerózis multiplex, stb.) miatt izületi fájdalommal küszködőket érint ez a probléma. 7

A járási nehézséggel bírók az esetleges segédeszköz használata miatt is korlátozottak lehetnek a karok és kezek teljes használatában. A korlátozottság kompenzálása a könnyű, egyszerű - egy karral történő - használhatóság követelményét, a minimális erőfeszítés igényét jelenti. A kapaszkodók, kilincsek, vezérlőeszközök (lifthívó, gombok, kapcsolók, környezetirányító rendszerek) méret és alakbeli kialakításának, elhelyezésének ezen elveken kell alapulnia Látáskárosodás A látásképesség csökkenésének mértéke alapján megkülönböztetünk gyengénlátást, csökkent látóképességet illetve a látóképesség teljes elvesztését. Gyengénlátás A gyengénlátók látáskárosodása szemüveggel kompenzálható, így a mindennapi életben, tevékenységekben nincs problémájuk, kivéve, ha otthonukban hagyják a szemüvegüket. Ebben az esetben viszont megegyeznek a tervezési szempontjaik a csökkent látóképességűekkel. Csökkent látóképességűek A látásélesség vagy a látómező csökkenése megnehezíti az építészeti környezet és a benne rejlő veszélyek észlelését. Látásuk élessége a távolság növekedésével erősen csökken. A csökkent látóképességűek látómezeje beszűkült. Tájékozódó képességük gyenge, a váratlan akadályokra érzékenyek. Hangok, hangjelek, színkontrasztok, egyszerű geometriai alakzatok, jó megvilágítás, csillogásmentes felületek nagy segítséget jelentenek számukra a tájékozódásban. Mozgásuk általában lassú, bizonytalan. Nehézségekkel, de a nem akadálymentes környezetben is tudnak közlekedni Számukra az érzékelhető (tapintható, hallható) információ a legfontosabb. A csökkent látóképességűek igényeit figyelembe vevő környezet kialakításának az alapelvei: nagyon jól olvasható betűtípust kell használni (legalább 15 mm-es betűket kell használni) jó kontrasztok használata (a kontrasztos színek 30%-os tónusbeli különbsége a legmegfelelőbb) 8

fontos a felirat jó elhelyezése és megvilágítása külön figyelmet kell fordítania kiugró akadályok megfelelő jelölésére, azokat fluoreszkáló sávval kell jelezni. A szem a látómezőben különböző mértékben érzékeli a violától - vörösig terjedő színeket, valamint a retina különböző területei vesznek részt az egyes színek érzékelésében. Ha a szemet rögzítjük, és így a forgását meggátoljuk, akkor a színek érzékelésének a határa 60. Ezen a látószögön belül a retina érzékenysége a színekre a következőt mutatja: a kék tárgyak a teljes 60 -os látószög alatt Taktilis információval, valamint érzékelhetőek, míg a sárga, piros és zöld csak a csúszásgátlóval ellátott lépcső. Fotó: Marót Ádám látóközépponthoz közelebbi területeken érzékelhetőek. Ez hatással van a tervezésre: piros és zöld színű tárgyak nehezebben észlelhetőek a látómező perifériáján, míg a kék illetve sárga szín fokozza a láthatóságot. Legjobban a kék szín érzékelhető Vakok A környezet érzékelésében gyakorlatilag csak hallásra és tapintásra tudnak hagyatkozni. Számukra a környezetből érkező információk 75%-a elveszik, ezért fokozottan igénylik a hallható, tapintható valamint bot segítségével érzékelhető információkat. Az épített környezetben hallható és tapintható információkkal kell vezetni őket. Tájékozódó képességük rossz, gyakori Vakvezető sáv Bécs belvárosában. Fotó: Marót Ádám külső segítséget igényelnek. A megszokott környezet legkisebb megváltozása is megzavarhatja, bizonytalanná teheti őket. Számukra nagyon fontos, hogy az épített környezet elemei rendezetten, valamilyen szabályzó elv szerint legyenek elhelyezve, kialakítva. Mozgásuk, lassú bizonytalan, gyakran megállásra kényszerülnek. Mivel nagyrészt tapintással tájékozódnak nagyon fontos számukra az útburkolatok felületének kiképzése, a burkolatváltások és szegélyek 9

kialakítása. Az írásos információközlés a Braille abc" alkalmazásával biztosítható. Váratlan akadályokra érzékenyek, akadálymentes környezetet igényelnek Halláskárosultak A halláskárosodás általában nem okoz olyan mértékű fogyatékosságot, mint a látás, vagy a mozgáskorlátozottság. Számukra a legnagyobb problémát a kommunikáció és az épített környezetben lévő auditív információ megszerzése jelenti. A látható információk fokozottan szükségesek számukra. A hangos információkat szöveggel, képekkel, fénnyel kell kiegészíteni. A halláskárosodás mértéke alapján megkülönböztetjük a siketek - akik részben vagy teljes mértékben elvesztették a hallásképességüket -illetve nagyothallók csoportját. A süketek és nagyothallók száma Magyarországon a lakosság 7%-át teszi ki. Nagyothallók A halláskárosodottak többsége hallókészülékek használatára támaszkodik. Ez a segédeszköz tulajdonképpen egy hangerősítő berendezés, mely bizonyos hullámhosszúságú hangokat felerősít, ezzel segítve a halláscsökkentek beszédmegértését és a környezet zajainak illetve hangjainak felismerését. Méretben és teljesítményben különbözőek Közös vonásuk, hogy a hangokat egy mikrofon felfogja, elektromos energiává alakítja, majd ezt a jelet erősítőn keresztül továbbítja a fülbe. Hátrányuk, hogy a környezet zajait, mint minden hangot, amit a mikrofon felfog, egyenlő mértékben erősít fel, amely zavaró lehet, zajos utcán, nagyobb előadóteremben kifejezetten idegesítő (kivételt képeznek a számítógéppel adaptált automatikus erősítés-szabályzós készülékek). Ebből kifolyólag az épített környezetben, épületekben törekedni kell a zajszennyezés, - mint a terek visszhangmentessége, a gépészeti háttérzaj (szellőzőberendezések, ventilátorok, liftek és mozgólépcsők gépészete, stb.) - minimálisra csökkentésére. Az alternatív információközlést, a beépített berendezések (pl. telefon, banki ügyfélszolgálati pultoknál) személyre szabható hangerő-szabályozását kell biztosítani. T-coil rendszerrel ellátott hallókészülékek használatával tisztább és zavarmentes hallás érhető el, a háttérzajok minimálisra csökkenthetőek. A T-coil a hallókészülékben elhelyezkedő antennát" jelenti, amely egy kapcsoló segítségével aktiválható. A 10

rendszer alkalmazása köztéri telefonok esetében a leggyakoribb, ez lehetővé teszi a hangok gerjedés nélküli felerősítését. A tisztább és zavar-mentes hallás érdekében a középületekben (mozi, színház, iskolák előadótermei, templomok, ügyfélszolgálati pultok, stb.) valamint azokban a helyiségekben, ahol a halláskárosult hosszabb időt tölt (nappali szoba, TV szoba) célszerű a T-coil rendszert használni. 4 A halláskárosultak számára további problémát jelent a környezet vészjelzéseinek megfelelő hallhatósága, észlelhetősége, ezért a környezetben lévő auditív információt írásos, látható információval, fényjelzéssel is ki kell egészíteni. Siketek A siketek kommunikációra - a károsodás mértékétől és bekövetkezésének idejétől (a beszédképesség megszerzése előtt vagy később) függően - különböző módszereket használhatnak: jelbeszéd, ajak-olvasás, írás, stb. A siketek fokozottan igénylik az épített környezetben lévő auditív információk látható jelekkel, figyelemfelhívó eszközökkel való kiegészítését, mint például a bejárati csengőhöz kapcsolt villogó fényjelzés Szellemi fogyatékosok Napjaink fejlett társadalma komoly mércét állít elénk a komplex és absztrakt információk feldolgozása és megértése terén. A felfogóképesség, az információk megértésére és értelmezésére vonatkozó képesség kortól, fogyatékosságtól, a környezeti szituációtól függően eltérő képet mutat. Az időskorral, valamint egyes betegségekkel járó csökkent felfogóképesség, emlékezőképesség, valamint koncentrációképesség külön problémát okozhat az információ felfogásában, megértésében. A fogyatékosságtól függően az információk megértése és feldolgozása során az információtartalom minőségi, milyenségi (mi ez?), okozati (miért van ez így?), helyi (hol?, merre?), 4 Ez a rendszer az egyszerű adó-vevő elvén alapul: a kierősítésre szánt hang a helység padlóján vagy mennyezetén látható vagy eltakart módon körbefutó, hurkot alkotó vezeték segítségével - mint adó - a hurok belsejében mágneses indukciós teret hoz létre, amelyben a hallókészülék a T állásba kapcsolva képes közvetlenül a kívánt hangot venni, és azt megfelelően felerősíteni. Ennek a rendszemek a segítségével a zavaró háttérzajok kiszűrhetőek, a hallásképesség, az érthetőség javul. Időnként jobb, tisztább hallhatóság biztosítható a halláskárosultak számára a normálnak mondott hallással bíró közönséggel vagy hallgatósággal szemben 11

mennyiségi (mennyi?, milyen nagy?) és idő (mikor?, meddig?) tényezőinek értelmezése jelent problémát. A környezeti kialakítás során gondot kell fordítani a mentálisan sérült emberek igényeire, ami elsősorban az áttekinthetőség, egyszerűség és az alternatív információközlés (ikonok, Bliss szimbólumok, színkódolás) szükségességét jelenti. Az akadálymentes tervezés fajtái Ebben a fejezetben az akadálymentesség elvi és gyakorlati alapjaira vonatkozó alapvető szemléletmódokat és tervezési rendszereket szeretném bemutatni. Azokat az alapelveket és megfontolásokat, amelyek következetes végrehajtásával ténylegesen megvalósítható a legszélesebb körű akadálymentesség, amely egyben nagyfokú biztonságot, kényelmet és szabadságot nyújt mind a fogyatékos felhasználók, mind bármely más ember számára. Felhasználó fogalma e tárgykörben mindazokat a személyeket és vagy csoportokat jelöli, - függetlenül egészségi vagy fizikai állapotuktól, - akik valamely eszközt, anyagot, terméket, tárgyat illetve szolgáltatást bármilyen módon használnak. Ebbe a tárgykörbe számít maga a környezet is amelyben élünk, tehát amikor az egyszerűség kedvéért a termék megjelölést használjuk, akkor a legkülönbözőbb anyagokon, tárgyakon és eszközökön, valamint szolgáltatásokon túl, - ezt a fogalmat az ember által formált vagy átformált a környezetünkre, az infrastruktúrára, a közlekedésre és a kommunikációra is vonatkoztatjuk. 5 Az akadálymentesítéshez vezető elvek nem egységesek a világban, a két legfejlettebb rendszer vagy irányzat egyike az Egyesült Államokban és környezetében, a másik Európában alakult ki. Az Egyesült Államokban kifejlesztett tervezési rendszer Egyetemes tervezés (angolul Universal Design) néven, az európai tervezési rendszer Tervezés Mindenki Számára (angolul: Design for All) néven lett közismert néhány évtizeddel ezelőtt. Az európai rendszer nem olyan szigorúan meghatározott és megformált alapelvekre épít, mint amerikai változata. A Design for All a felhasználói igényekből indul ki, és ezekhez igazodva igyekszik létrehozni azt a terméket, amely valamennyi felhasználói csoport számára akadálymentesen, biztonságosan, kényelmesen használható. 5 Idézet: Akadálymentes Európa felé, Szöllősiné Földesi Erzsébet (Mozgássérültek Budapesti Egyesülete, Budapest, 2006) 49. oldal 12

Az Egyetemes Tervezés hét alapelv következetes alkalmazására épít oly módon, hogy a felhasználóknak üzleti alapon engedélyezik az alapelvek gyakorlati alkalmazását, középpontjában maga a termék áll, amelyet a különböző, eltérő szükségletű felhasználói csoportok igényei szerint kell módosítani, kialakítani vagy kiegészíteni. Az Universal Design tehát termékközpontú, míg a Design for All felhasználó központú tervezési szemléletmódra épül. Az eltérő tervezési folyamatok ellenére mindkét rendszer alkalmas arra, hogy a felhasználói célokat és elvárásokat messzemenően kielégítő, akadálymentes terméket hozzon létre, amely végül az esetek legnagyobb részében egymáshoz nagyon hasonló vagy azonos lesz. Egyetemes Tervezés A következő hét alapelv alkalmazható meglévő tervek értékelésére, tervezési folyamatok irányítására, valamint a tervezők és felhasználók képzésére abból a célból, hogy minél használhatóbb termék és környezet jöjjön létre: 6 1) Egyenlő mértékű használhatóság: a termék, a tervezés tárgya használható és eladható a különböző képességű embereknek. a) Minden felhasználó számára azonos használati lehetőséget nyújt: minden lehetséges esetben azonosat; és egyenértékűt, amikor Fotó: The Center of Universal Design az azonosság nem lehetséges. b) Elkerüli a felhasználók megkülönböztetését vagy megbélyegzését. c) Minden felhasználó számára egyenlő mértékben teszi hozzáférhetővé a magánéletet, a biztonságos használatot d) A terméket minden felhasználó számára elfogadhatóvá teszi 6 Forrás: North Carolina State University The Center for Universal Design http://www.design.ncsu.edu/cud/about_ud/udprinciples.htm (2006. december 10. 17.53.) 13

2) Rugalmasság a felhasználásban: A termék alkalmazkodik a legkülönbözőbb egyéni elvárásokhoz és képességekhez. a) Választékot kínál a felhasználás módjában b) Alkalmazkodik a jobb és balkezes használathoz c) Lehetővé teszi a pontosságot és precizitást a felhasználás során Fotó: The Center of Universal Design d) A termék megfelelően illeszthető a felhasználói környezetbe 3) Egyszerű és intuitív: a termék használati módja és célja könnyen megérthető, függetlenül a felhasználó tapasztalatától, ismeretitől, nyelvtudásától vagy az éppen meglévő koncentrációs képességétől a) Hatékony figyelemfelkeltést és visszajelzést biztosít a feladat végrehajtása során és azt követően. Fotó: The Center of Universal b) Kiküszöböli a szükségtelen bonyolultságot c) Összhangban van a felhasználó elvárásaival és ötleteivel d) Megfelel a legkülönbözőbb képzettségi és nyelvismereti szintnek e) A fontosságának megfelelő mértékű információt nyújt 4) érzékelhető információ: a termék hatékony módon juttatja el az információt a felhasználóhoz, függetlenül a felhasználói környezettől vagy a felhasználó érzékelő képességeitől a) Különböző eljárásokat (képi, szóbeli és tapintható) használ a szükséges információ párhuzamos Fotó: The Center of Universal Design megjelenítésére b) Megfelelően nagy kontrasztot alkalmaz a lényegi információ és annak háttere között c) A lényeges információt a lehető legnagyobb hitelességgel közli 14

d) Az egyes elemeket oly módon különbözteti meg, hogy azok érthetően leírhatók, azaz az utasítások vagy irányok megadása egyszerű. e) Összhangban van az eltérő technológiákkal vagy eszközökkel, amelyeket az érzékszervi fogyatékos emberek használnak. 5) Hibatűrő képesség: a tervezés minimálisra csökkenti azokat a veszélyeket és kedvezőtlen következményeket, amelyek a véletlenszerű vagy nem szándékos cselekményekből adódnak. a) Az alkotóelemek olyan elrendezése, amely a veszélyeket és hibákat a lehető legkisebb mértékre csökkenti: a leggyakrabban használta alkotóelemek a Fotó: The Center of Universal Design leghozzáférhetőbbek, a veszélyes elemeket kiküszöböli, elszigeteli vagy árnyékolja, burkolja. b) Figyelmeztet a veszélyekre és hibákra. c) Üzembiztos tulajdonságokat nyújt d) Megakadályozza a nem szándékos műveleteket, az olyan feladatok során, amelyek gondosságot kívánnak. 6) Csekély fizikai erőkifejtés: a terméket hatékonyan és kényelmesen lehet használni minimális fáradtsággal a) Lehetővé teszi a semleges testhelyzet fenntartását a felhasználó számára b) Csak a szükséges működtető erőt igényli c) Az ismétlődő műveleteket Fotó: The Center of Universal Design d) A legkisebb tartós erőkifejtést igényli csökkenti 15

7) Hely és tér a megközelítéshez és használathoz: Megfelelő hely és tér a megközelítéshez, eléréséhez, kezeléshez és használatához, függetlenül a felhasználó testméretétől, testhelyzetétől vagy mozgásképességétől a) Megfelelő rálátást biztosít a fontos alkotóelemekre bármely ülő vagy álló felhasználó részére b) Kényelmesen elérhetővé tesz minden alkotóelemet bármely ülő vagy álló felhasználó részére c) Igazodik a különböző kéz és Fotó: The Center of Universal Design markolási méretek változatosságához d) Megfelelő teret biztosít a segédeszközök vagy a személyes segítség használatához. Fogyatékkal élőket érintő jogszabályok Fogyatékkal élőket érintő jogszabályok kronológiája az EU-ban Az akadálymentesség (angolul: accessibility) fogalma és tartalma nagyon sokat változott az utóbbi évtizedekben. A 1970-es években, amikor a mozgássérült emberek szervezetei mozgalmat indítottak a fizikai akadályok megszüntetésére, az akadálymentesítés még főként az épületekbe való bejutás lehetőségét jelentette. Ennek jele az ICTA (International Commission of Technology and Accessibility) által a 70-es évek végén bevezetett ISA logo volt, azaz az akadálymentesség jól ismert nemzetközi szimbóluma, amelyen kék alapon fehérrel rajzolt stilizált kerekes székben ülő alak szimbolizálta az akadálymentességet. A fogyatékkal élők helyzetének javítása Ausztriában is már igen korán, 1977- ben terítékre került, amikor kiadták az ÖNORM B 1600- as szabványt, ami a mozgásukban korlátozott és idős emberekkel foglalkozó építési szabályzatokat tartalmazta. 7 7 Forrás: http://nullbarriere.de/oenorm_1600.htm (2007. május 5, 17.35) 16

1983-1992-es időszakot az ENSZ a fogyatékkal élők évtizedének keresztelte. 1992-ben ennek kapcsán az osztrák szövetségi kormányzat kidolgozta a fogyatékkal élő emberekkel foglalkozó koncepcióját. 1993 8. ENSZ által kiadott irányelvek szerint 1997-ig a kormányoknak a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos törvényeket kell hozniuk, koordinálniuk kell a fogyatékosokkal foglalkozó szervezetek munkáját, valamint elő kell mozdítaniuk a hátrányos helyzetű emberek oktatását és foglalkoztatottságát. Az irányelv megadja a hozzáférhetőség definícióját is: A kormányoknak olyan intézkedéseket kell bevezetniük, amivel a természetes környezetet hozzáférhetővé válik, valamint lépéseket kell tenniük arra, hogy garantálják az információs rendszerekhez és a kommunikációhoz való hozzáférésüket. 9 Ausztriában ezzel kapcsolatosan felülvizsgálták az ÖNORM 1600 10 -as szabványrendszert, aminek új címe Az akadálymentes épületek lett. Az ÖNORM 1601- es szabvány pedig az idősek és fogyatékkal élők speciális épületeinek kialakításának szabályaival foglalkozik. 1995-ben az Európai Unió Tanácsának határozata alapján a tagállamokban az 1993-ban az ENSZ által kiadott irányelveket kell követni, valamint a Tanács felszólította a tagállamait, hogy a törvényeik felülvizsgálata során alkossanak antidiszkriminációs jogszabályokat. 1996-ban holland irányítással elkészült az Akadálymentesség európai eszméje c. dokumentum, amely elfogadott segédletté vált az akadálymentes környezet kialakításában nem csupán az Európai Unió tagországaiban, hanem Európa számos más országában is. Ez a dokumentum képezi az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények című, 253/1997 (XII. 20.) Korm. rend.) akadálymentességre vonatkozó részeinek alapját is. 1997. A Tanács határozata alapján Ausztriában módosítják a szövetségi alkotmányt, melynek cikkelyének első bekezdése lett az antidiszkriminációs törvény. Senkit sem lehet diszkriminálni a fogyatékossága miatt. Az Osztrák Köztársaság elismeri és garantálja a fogyatékkal élőknek és az egészséges embereknek az egyenlő bánásmódot a mindennapi élet minden területén. 8 United Nations Standard Rules on Equalization of Opportunities for Persons with Disabilities Az ENSZ alapszabályai a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségéről (ENSZ, 1993) 9 Az eredeti definíció a következő: The Governments should introduce action programs to make the natural world accessible and start measures to guaranty the access to information and communication systems 10 http://www.nullbarriere.de/oenorm_1600.htm (2007. május 5. 17.43) 17

1997 óta tartalmaz az osztrák alkotmány 7. cikkelye egy antidiszkriminációs kiegészítést, valamint egy úgynevezett állami célkitűzést a hátrányos helyzetű emberekre vonatkozóan. Ezt a cikkely a következő mondattal egészítették ki: Senkit sem szabad a fogyatékossága miatt hátrányban részesíteni. A köztársaság (szövetség, tartományok és községek) arról ismerszik meg, hogy szavatolja a fogyatékkal élőknek és az egészséges embereknek a mindennapi élet minden területén való egyenlő bánásmódot. 11 Az 1999-ben hatályba lépő (de már 1997-ben aláírt) Amszterdami Szerződéssel új korszak kezdődött az Európai Unió tagállamainak fogyatékos állampolgárai számára. A szerződés egy rendelkezése (antidiszkriminációs klauzula) ugyanis kiterjeszti a diszkrimináció tilalmát a már korábban is létező nemek közötti megkülönböztetésről egy olyan, szélesebb értelmezésre, amely értelmezés magában foglalja a fogyatékos emberek diszkriminációjának tilalmát is. A "fogyatékosság" szó először került be az Európai Unió alapszerződéseibe. A korábban már említett antidiszkriminációs klauzula 12 a jogi szabályozásban is láthatóvá teszi az eddig jogilag láthatatlan fogyatékos embereket. 1999-ben létrehozták az Európai Standardizációs Bizottságot (CEN), melynek feladata kidolgozni az európai termékek standardjait, és ezek biztonságáról, valamint használhatóságról gondoskodni. 1999-es eeurope kimondja, hogy garantálni kell az információs társadalom fejlődése során teljes mértékben figyelembe kell venni a fogyatékos emberek érdekeit. Kimondja továbbá, hogy az elektronikus információkat és szolgáltatásokat minden társadalmilag hátrányos helyzetű ember számára is elérhetővé kell tenni. Az eeurope Plus (2000) szintén foglalkozik a fogyatékossággal élők helyzetével az információs társadalomban, és kimondja, hogy a hátrányos helyzetű állampolgárok számára biztosítani kell a jogot és a lehetőséget az asszisztív technológiákhoz, valamint az online információkhoz és szolgáltatásokhoz. 11 Az eredeti szöveg: Niemand darf wegen seiner Behinderung benachteiligt werden. Die Republik (Bund, Länder und Gemeinden) bekennt sich dazu, die Gleichbehandlung von behinderten und nicht behinderten Menschen in allen Bereichen des täglichen Lebens zu gewährleisten. 12 Ennek 13. cikkelye kimondja: "E szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a szerződés által a Közösségre átruházott hatáskörök keretén belül, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére.", ezzel az Unióban elfogadott fogalom lett a fogyatékosság. 18

Az alapvető jogok EU-Kartája 13 megtiltja a koron és a fogyatékosságon alapuló diszkriminációt egyaránt, mely az ember alapvető méltósága megsértésének minősül, és figyelembe veszik az idős és a fogyatékossággal élő emberek jogát arra, hogy hasznukra legyenek azok az intézkedések, melyek a függetlenségük és a közösség életében való részvételük biztosítását próbálják szolgálni (21., 25. és 26. bekezdés); 2001. Európa Tanács határozata alapján intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az egyetemes tervezés alapelveinek az épített környezettel kapcsolatos összes szakma képzési tervébe történő bevezetéséről (az ún. tomari határozat 14 ). Szintén 2001-ben az ÖNORM B 1602 15 foglalkozik az oktatási és képzési, valamint miden ezekhez kapcsolódó épület akadálymentesítésének elveivel. 2002. Európai Fogyatékosügyi Konferencia Madridban. A madridi nyilatkozat szerint a befogadó társadalom alapja a diszkrimináció-mentességgel párosuló pozitív cselekvés. A nyilatkozatban megállapították, hogy szükséges a lakások, házak, középületek, valamint az épített környezet akadálymentesítése minden ember, különösképpen pedig a speciális igényekkel rendelkező idősek számára. Vagyis a fogyatékos ügy integrálása a mindennapi folyamatokba az elérendő cél. A nyilatkozatban foglaltak szerint a fogyatékos emberek számára hozzáférhetőévé kell tenni a mindennapi egészségügyi ellátást, oktatást, szociális szolgáltatásokat, vagyis mindent, ami az egészséges emberek számára elérhető. Ezt elérendő a tagállamoknak nemzeti szinten átfogó antidiszkriminációs törvényeket kell alkotniuk, hogy megakadályozzák újabb korlátok kialakulását, valamint megszűntessék a jelenlegieket. Érdekes, hogy az amúgy a fogyatékosok segítésében élenjáró Ausztriának még nem volt az öregedéssel kapcsolatos nemzeti stratégiája. A 2002-ben kiadott eerope 2005 16. Információs Társadalmat mindenkinek elnevezésű program a fogyatékossággal élők weboldalakhoz és az online kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítését szorgalmazza. 13 Forrás: The Charter of Fundamental Rights of the European Union, EU 2000 (http://www.europarl.europa.eu/charter/default_en.htm) 14 Forrás: Resolution ResAP (2001)1 on the introduction of the principles of universal design into the curricula of all occupations working on the built environment (http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderid=1297) 15 Forrás: http://www.is.tuwien.ac.at/bbr/bk-b1602.html (2007. május 5., 15.47) 16 Forrás:http://europa.eu.int/information_society/topics/international/regulatory/eeuropeplus/inde x_en.htm 19

2003. a fogyatékkal élők éve volt az EU ban. Ennek keretében számos intézkedésre került sor mind Ausztriában, mind pedig az Európai Unió többi országában. Azt hogy ezt az évet a fogyatékkal élőknek dedikálták ráirányította a média figyelmét is a kérdésre. Ebben az évben került megrendezésre az Európa Tanács, valamint a CEN által rendezett Accessibility for All elnevezésű konferenciára, ahol megállapították, hogy az Egyetemes Tervezés elveit minden területen szükséges lenne bevezetni, többek közt a közbeszerzésekkor a CEN által megállapított standardokat kellene figyelembe venni. Az EU Bizottság által kiadott stratégia szerint a kedvező irányú változások és fejlesztések nemcsak a fogyatékkal élők életminőségét növelik, hanem valamennyi emberét (Accessibility for Everyone). A Bizottság létrehozott egy szakértői testületet, melynek feladata a tagállamok épített környezete akadálymentességének vizsgálata, valamint az, hogy a tagállamok meghozták-e már a megfelelő törvényeket, melyek segítségével a szükséges változások elérhetők. Az EU célja, hogy 2010-re minden új építésű ingatlan minden fogyatékkal élő csoport számára akadálymentesen használható legyen. További érdekes határozat ebből az évből a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban, hogy az Európai Parlament határozatot fogadott el (TV határok nélkül 17 ) az akadályoktól mentes televízióról. A határozat éves beszámolót kér a tagországoktól arról, hogy milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy a tévé adások a fogyatékos emberek számára is érthetőek legyenek. A beszámolónak ki kell terjednie, a feliratozásra és a képalámondásra vonatkozó rendelkezések életbe léptetéséről. 2005-ben Ausztriában bevezetésre került az ÖNORM B 1603 18, melyben a turisztikai célú létesítmények akadálymentesítésének szabályait fektették le, az ÖNORM B 1600 as szabványt pedig módosították. 2006. január 1-től Ausztriában a fogyatékkal élők esélyegyenlőségét szabályozó két új jogszabály lépett hatályba. Az egyik A fogyatékkal élő munkavállalók diszkriminációjának tilalmáról szóló törvény módosítása szerint, ha a munkavállaló alkalmazását fogyatékossága miatt utasítják el, az érintett a Szövetségi Szociális Hivatal illetékes területi kirendeltségéhez fordulhat jogorvoslatért. A hivatal lefolytat egy egyeztetési eljárást, ennek megerősítéseként pedig adott esetben egy közvetítő eljárást. Amennyiben az egyeztetési eljárás kezdetét követő három hónapon belül a munkaadó 17 Az Európai Parlament határozata (P5 TA (2003)0381 Az akadályoktól mentes televízióról (2003/2033 (INI) 18 Forrás: Universal Design Political Implementation, Monika Anna Klenovec (TU Wien és a BEST Vienna által szervezett nyári egyetemen elhangzott előadás) 20