Populációbecslések és monitoring 4.gyakorlat Bioindikátorok 1. Ivarmeghatározás I. Madarak 1. Ivari kromoszómák alapján vérből, tollból (laborfelszerelést és komoly hozzáértést igényel, de 100 %-os biztonságú) 2. Külső jegyek alapján: tollazat: a) ivari dimorfizmust mutató fajok esetében (récék, fácán, fajdok) a szaporodási időszakban a hím nászruhás alak könnyen elkülöníthető a rejtőszínű tojótól. b) fogolynál a tojó válltollai egy a toll szára mentén futó erős középső fehér csíkkal rendelkeznek, melyhez 2-4 erre merőleges fehér csík csatlakozik, a kakas ugyanezen tollain csak egy vékonyabb fehér csík fut végig a toll szára mentén a fácán esetében a sarkantyú a hímek csüdjén szintén biztos elkülönítő bélyeg tesméret alapján: a ragadozó madarak esetében a nőstények nagyobbak, mint a hímek szalonkáknál a csőrhossz (nőstényeknek hosszabb), a három külső elsődleges evezőtoll szélessége (a tojóké szélesebb), a tojók szárnya hosszabb 3. Ivarszervek alapján ez főleg a vízimadarainknál használható (récék, ludak), ahol a hímeknek péniszük van a kloákában kézben lévő madár esetében meghatározható az ivar a kloáka vizsgálatával. II. Emlősök 1. Ivari kromoszómák alapján vérből (ua. a probléma, mint a madaraknál) 2. Külső jegyek alapján: ivari dimorfizmust mutató fajok esetében (szarvas, őz, muflon, vaddisznó) a testméretek (a hímek nagyobbak), a hímek jellegzetes függelékei (szarv, agancs) alapján könnyen elkülöníthető a két ivar a nőstények csecsbimbókkal rendelkeznek, ami alapján kézben lévő állatok ivarmeghatározása lehetséges 3. Ivarszervek alapján: a hímek a legtöbb faj esetében jól látható pénisszel és herékkel rendelkeznek, vagy ha nem látható, akkor kitapintható a legtöbb fajnál, vagy előugratható az ivarnyílásból (mezeinyúl, üreginyúl) 4. Ahol a herék nincsenek leszállva (kisrágcsálók), ott az urogenitális távolság (a végbélnyílás és az ivarnyílás távolsága) megmérésével különíthetjük el a két ivart a nőstények esetében ez kb. fele akkora, mint a hímeknél.
1. ábra: A mezei nyúl ivarmeghatározása külső ivarszervek alapján a szaporodási időszak után. 2. Szaporulatbecslés I. Madarak 1. Petefészek vizsgálat érett tüszők megszámlálása: ezek a tercier tüszők nagyobbak (átmérőjük 20 mm-nél nagyobb ludak esetén), mint a primer tüszők (10 mm-nél kisebbek ludaknál) potenciális fészekaljnagyságot ad meg! már felrepedt tüszők megszámlálása: ezek gyorsan felszívódnak általában a madaraknál és nem marad utánuk olyan maradvány, mint az emlősöknél a sárgatest, de a fácánnál akár 100 nappal az ovuláció után is még láthatók ezek a képződmények és így számolhatók 1-2 mm nagyságú, vöröses-barna képletek. 2. Fészekalj vizsgálat megszámláljuk a fészekben lévő tojásokat vagy fiókákat hosszabb távon megfigyelve a fészket, a tojásveszteséget és a kikelési sikert is becsülhetjük! II. Emlősök 1. A petesejtek kimosása a petevezetőből vagy a méhből fiziológiás sóoldattal és aztán mikroszkóp alatt a folyadék vizsgálata a benne lévő petesejtek megszámlálása nehézkes és laborfelszerelés kell hozzá! 2. Petefészek vizsgálat
ultrahanggal élő állaton is elkülöníthetők a már érett Graaf-tüszők a primer tüszőktől, de ez műszer igényes! a petefészek felületén is lehet látni nagyobb állatokon egyszerűen szabad szemmel vagy nagyítóval, kisebbek esetén (mókustól kisebb) mikroszkópos vizsgálat kell hozzá! Mivel nem minden tüsző van a felszínen, ezért fel kell metszeni a petefészket! a tüsző szabályos kerek forma, amelyben akár látható is a petesejt. 3. Sárgatest számlálás a petefészken kell elvégezni ezt a vizsgálatot is, ugyanúgy a felszínen és metszeteken kell számlálni, mint a tüszők esetében. Szabálytalan sötét foltokként jelennek meg a petefészekben, ha már régebbiek. Szarvasféléken sokáig megmaradnak, a vemhesség után még 8 hónapig látszódik! Az újak nagyok, sárgásak (sok zsír). Mindkét petefészken elvégzett vizsgálat csak a potenciális szaporulatot adja meg, ugyanis nem minden petesejt termékenyül meg, illetve lehetnek embrionális veszteségek a méhben! 2. ábra: A: emlős petefészek metszete.1: érett Graaf-tüsző érett petesejttel (2), 3: a már kiürült tüsző helye, 4: a primer tüsző az őssejtekkel, 5: korábbi vemhesség idején működött sárgatest helye. B: szarvastehén petefészek-struktúrájának változása az év folyamán.1: 4 éves tehén petefészke október elején nagy sárgatesttel, 2: 3 éves tehén január végén, 3: 8 éves tehén áprilisban (sárgatest sorvadóban, Graaf-tüsző kialakulóban), 4: üres tehén petefészke augusztusban (sárgatest alig látható, a tüsző fejlett), 5: 8-9 éves tehén szeptember közepén (ovulációra érett tüsző). 4. Placentaheg számlálás a méhben a placenta leválás után a vérzés helyén a hemoglobin átalakul hemosziderinné, ami fekete foltként jelenik meg. Általában jól, könnyen számolható a hossztengelye mentén felvágott méhszarvakban, akár szabad szemmel is, vagy nagyító alatt kisebb állatok esetén. Azonban nem minden fajnál képződik, csak a Rovarevők, Denevérek, Nyúlfélék, Rágcsálók és Ragadozók rendjének tagjainál találhatók meg! Ha nem jól láthatók, akkor bonyolultabb technikákkal lehet láthatóvá tenni a foltokat. szintén lehet probléma, hogy a felszívódott embriók is hagynak foltot maguk után!
5. Embrió számlálás a méhben az embriókat is meg lehet számlálni, általában a vemhesség második, harmadik harmadában már nem nagyon van veszteség a méhen belül, így pontos becslést ad az alomnagyságról. 6. Az utódok megszámlálása szarvasoknál, vaddisznónál a vezetett utódokat könnyű megszámolni szórón, vadföldön, de az üreglakó állatoknál is meg lehet figyelni az utódokat, amikor kijönnek a várból játszani (róka, borz), vagy rókavár kiásásánál, kifüstölésénél, szintén meg lehet számolni az utódokat. 3. Korhatározás I. Madarak 1. A tollváltás alapján lehet a fiatal madarakat korkategóriákba sorolni a fészekhagyó fajok esetén (récék, ludak, fácán, fogoly) a különböző testtájakon más-más időben váltódik le a fiatalkori tollazat a felnőtt tollazatra 2. Tollazat alapján: a) a fiatal madarakat el lehet különíteni a felnőttektől a vízimadarak esetében az ezévi vagy némely fajnál még a másodéves madarak faroktollain is megtalálható a natális tollazat maradványa és a tollak vége egyenes, míg a felnőttek esetében ezek a tollak hegyes végűek a szárnyakon lévő fedőtollak alakja is eltérő: a felnőtteké szélesebb és lekerekített, míg az ezévi, esetleg másodéves egyedeké keskenyebb és hegyesvégű b) szintén lehet különbség a fiatalkori tollazat és a felnőtt tollazat színe, mintázata között egyes ragadozó madaraknál (héja) egyes ludaknál, récéknél, tyúkalkatúaknál (a fiatal egyedek evezőtollai tompább színűek, hegyesvégűek) szalonka esetében a fiatal egyedek másodlagos evezőinek vége jellegzetesen világos végű és utána egy sötét sáv húzódik keresztben a tollon, ezek a jegyek a felnőtteknél már hiányoznak
3. A Bursa Fabrici hossza alapján is el lehet különíteni a fiatal madarakat a felnőttektől a kor előrehaladtával ez a szerv egyre kisebb lesz. 4. Sarkantyúhossz alapján a fácánnál nem használható biztonságosan! 5. Száraz szemlencsetömeg a fácánnál nem használható biztonságosan! II. Emlősök 1. Az ivaréretlen egyedek szőrének színezete eltér a felnőttekétől, a testméreteik kisebbek. 2. Szemlencse száraz tömege alapján mezeinyúl, róka esetében kidolgozott módszer (kalibráló görbét kell hozzá felvenni bármely fajra el lehet készíteni, csak ismert korú egyedek kellenek hozzá) hibája, hogy bizonyos kor felett a görbe ellaposodik és a korok a szemlencse tömege alapján nem választhatók szét (pl. rókánál 3 éves korig működik kb), illetve igazán csak friss szemekből működik, mert a fagyasztás során károsodik.
3. ábra: A róka szemlencse tömegének alakulása a kor előrehaladtával. 3. Fogkopás alapján nem megbízható, különösen a növényevők esetében, hisz a különböző ásványi anyagtartalmú táplálékot fogyasztó egyedek (eltérő élőhelyek) fogai eltérő ütemben kopnak! csak az azonos élőhelyen élő egyedek kora hasonlítható így össze! 4. ábra: Róka korbecslése fogkopás alapján. 4. Fognövekedési vonalak alapján bizonyos korig igen megbízható, ha képzett szakemberek végzik megfelelő felszereléssel (USA: Matson Labor), azonban idősebb korban a vonalak besűrösödése miatt bizonytalanná válik az elkülönítésük! általában a cementumban lévő vonalakat használják, a belsők a korábban keletkezettek
5. ábra: A kérődzők metszőfogának és zápfogának szerkezete. Az első metszőfog hosszmetszete fiatal (1) és idős (2) állatnál. 3: a foggyökér harántmetszete (fognövekedési vonalak). 4: zápfog metszet. 5: a vaddisznó gumós zápfogának metszete. Míg itt a fogkoronát zománc borítja, addig a kérődzőknél cement. 6. A pulpaüreg beszűkülése alapján a nem folytonosan növő fogak esetében (folytonosan növők: a vaddisznó agyara, a nyulak metszőfogai) a pulpaüreg bezáródik a felnőtt egyedeknél ezt röntgen felvételen lehet látni (komoly műszerezettség kell hozzá!) 7. Koponyaméretek alapján a róka esetében a nyílvarrat fokozatosan rövidül a kor előrehaladtával. 8. Agancs, szarv méretek alapján nem igazán megbízható minden faj esetében (muflonra jó a csiga növekedési vonalai, de csak 8-9 éves korig)!
9. Elcsontosodás alapján: a) csövescsontok végeinek (epifízis) elcsontosodása elkülöníti a felnőtt egyedeket a fiataloktól az epifízis és a diafízis közötti porc csontosodik el! b) mezeinyúl esetében a könyökcsonti dudor a csont fejlődése következtében eltűnik az állat 8 hónapos korára (Stroh-jegy), ez alapján el lehet különíteni a fiatal (ezévi) és az öreg egyedeket probléma: a korán született nyulak (március eleje) egy októberi-novemberi vadászat során már felnőttnek lesznek besorolva esetleg, mert addigra eltűnik ez a dudor (nagyban függ az egyedek táplálékellátottságától a fejlődés gyorsaságától a dudor eltűnésének ideje) 6. ábra: A Stroh-jegy eltűnése a kor előrehaladtával.
7. ábra: A Stroh-jegy hibája a szemlencse száraz tömegével szemben. (A mezei nyúl esetében az öregek szemlencséjének tömege nagyobb, mint 0,28 g.) 10. Fogváltás alapján elsősorban a növényevőknél használható és azon belül is leginkább a nagyvadakra, ahol lassan játszódik le a folyamat (muflonnál 48 hónapos korig ad jó becslést!), ezzel szemben a ragadozóknál ez gyors folyamat, így nem igazán használható (pl mosómedvénél 110 napos korig, farkasnál 16-26 hetes korra lecserélődnek a tejfogak). Kormeghatározás habitus pontatlan durva terepen (nyakvastagság, a hát vonala stb.) szőr, tollazat színe pontos durva terepen mintázata (borjú, malac, rókakölyök, felnőtt vadmacska stb. eltérő színezete) tollkopás pontos durva terepen agancs (rózsa körméret,?? terepen elvetési sík, ágszám stb.) fogazat fogváltás pontos durva terepen fogkopás relatív finom terepen a szemlencse száraz tömeg pontos durva labor csontosodás (varratok, pontos durva labor
hosszú csontok növekedése, péniszcsont stb.) a fog növekedési vonalai pontos finom labor 4. Kondíciómeghatározás A szervezet anyag- és energiaforgalmi állapotát, a tartalékok mennyiségét az állat tápláltsági állapota, kondíciója tükrözi. a szervezet normális működésének feltétele (létfenntartás, növekedés, szaporodás) az ínséges időszakok átvészelése. Befolyásolja: < az évszak (fényprogram, tobozmirigy) < az egészségi állapot < az élőhely. Fő tartalékanyag: zsírok zsírciklus A zsírlerakódás sorrendje: csontvelő (alulról felfelé femur, humerus az utolsó) szívalap, koszorúerek barázdái, pericardium cseplesz, vesék körül bőr alatt (faron, szügyön dorzálisan és ventrálisan hátra húzódik) Mobilizálás fordítottan (kivéve: hirtelen stressz esetén mindenhonnan egyszerre) egészséges állatokon a felhalmozódó zsír fehér, a felhasználódó sárgás színű fontos határkövek: < a vese környéki zsír fogyása esetén az ellenállóképesség gyorsan csökken < a csontvelőzsír fogyása esetén az eléhezéshez közeli állapot A kondíció mérése (többféle indikátort érdemes egyszerre használni!): vizuális becslés az izmok és zsírraktárak teltsége alapján < szubjektív, nehezen számszerűsíthető laboratóriumi módszerek: < vérkémia és haematológia, < hidroxiprolin szint a vizeletben, < a csecsemőmirigy nagysága < bonyolultak vagy szubjektívek testnövekedés
< a testtömeg és a csontozat (v. valamely csont) aránya < csak a testtömeg ill. növekedés (főleg azonos élőhelyen a változás mérésére, pl. sűrűségfüggés, éhezés) < könnyen mérhető, a vadgazdálkodásban is használható és ajánlott (a zsigerelés probléma!) lerakódott zsírtartalékok: < összes zsír: bonyolult < vesezsírindex: (a vesék körüli zsír tömege / vesék tömege) * 100 jobb kondíciójú egyedeken fiatalokon nem (nincs zsírfelhalmozás) a vese tömege is változhat évszakosan mindezek ellenére általánosan, jól alkalmazható < csontvelő zsírindex: a csontvelő zsrtartalma (%) a szervezet utolsó zsírtartaléka jó és közepes kondíciójú állatok csöves csontjaiban lévő velő szárazanyag tartalma 90-95 %, zsírtartalma 85-90 %, a velő viaszra emlékeztető színű és konzisztenciájú senyves állatoknál: zsírtartalom <50%, kocsonyás, vöröses színű, a fiatal kor itt is zavaró