EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.03.20 C(2013) 1519 final NYILVÁNOS VÁLTOZAT Ez a dokumentum a Bizottság belső dokumentuma, melyet kizárólag tájékoztatási céllal tett hozzáférhetővé. Tárgy: SA.32825 (2012/N) sz. állami támogatás Magyarország Regionális Tőkebefektetési Alap program Tisztelt Miniszter Úr, 1. ELJÁRÁS (1) A 2012. május 29-én kelt, a Bizottságnál ugyanezen a napon iktatott levéllel a magyar hatóságok az Európai Unió működéséről szóló szerződés 1 (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikke (3) bekezdésével összhangban bejelentették a Regionális Tőkebefektetési Alap programot (a továbbiakban: az intézkedés), annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás 2 (a továbbiakban: az iránymutatás) alapján értékeljék. A magyar hatóságok a bejelentést a 2012. június 21-i és 2012. július 6-i beadványokkal egészítették ki. (2) 2012. július 12-én a Bizottság helyiségeiben megbeszélést tartottak, amelyen az ügy megvitatása érdekében jelen voltak Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének, a támogatást nyújtó hatóságnak és a bizottsági szolgálatoknak a 1 HL C 115., 2008.5.9., 47. o. 2 HL C 194., 2006.8.18., 2.o (módosította a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás módosításáról szóló közlemény, HL C 329., 2010.12.7., 4. o.). Őexcellenciája János MARTONYI Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles/Europese Commissie, B-1049 Brussel Belgium Telephone: 00-32 (0) 2 299.11.11.
képviselői. E megbeszélést követően a magyar hatóságok 2012. augusztus 21-én és szeptember 21-én további információkat szolgáltattak. (3) 2012. november 21-i levelében a Bizottság további információkat kért, amire a magyar hatóságok 2013. január 16-án válaszoltak. A magyar hatóságok 2013. február 1-jén, 21-én és 27-én, valamint március 6-án további információkat és tájékoztatást nyújtottak. 2. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA 2.1. Az intézkedés célja (4) Az intézkedés elsődleges célja a növekedési potenciállal rendelkező kkv-k támogatása, azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak számukra kockázati tőkéhez, valamint kiegészítő tanácsadási szolgáltatásokhoz, ezzel elősegítve növekedésüket, technikai fejlődésüket és strukturális átalakulásukat. A magyar hatóságok szerint az intézkedés azokat a kkv-ket célozza, amelyek egyébként sem magán-, sem állami piaci szereplőktől nem lennének képesek finanszírozáshoz jutni. Ennélfogva az intézkedés a magánbefektetők ösztönzését és mozgósítását célozza, akik nagyobb valószínűséggel fektetnének be kkv-kbe állami befektetővel közösen, mint állami befektető nélkül. (5) A magyar hatóságok hangsúlyozták, hogy az intézkedés másodlagos célja a közvetlen támogatások felől a visszatérítendő finanszírozási formák (vagyis pénzügyi eszközök) felé való elmozdulás a kkv-fejlesztési politika területén, ezáltal képezve is a magyar kkv-kat a kockázati tőke felhasználását és előnyeit illetően. (6) A fent említett célok elérése érdekében a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (a továbbiakban: Alap), amely 100%-ban állami alap, a magánbefektetőkkel közösen fektet be a megcélzott kkv-kba. 2.2. Jogalap (7) Az intézkedés jogalapja: a 2007 2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet; a 2007 2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet; az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól szóló 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet; és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény. (8) 2013 végéig Magyarország egész területe az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja, illetve az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatásra 2
jogosult régiónak minősül, a 2007 2013 közötti időszakra vonatkozó magyar regionális támogatási térképen 3 megjelöltek szerint. 2.3. Támogatást nyújtó hatóság (9) A támogatást nyújtó hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20 22., Magyarország). 2.4. Az Alap és futamideje (10) Az Alapot 2010. december 14-én jegyezte be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, 10 éves futamidőre. Az Alap futamideje az alapkezelő előzetes írásbeli hozzájárulásával meghosszabbítható. (11) Az intézkedés keretében a tervek szerint 2015. december 31-ig hozhatók befektetési döntések. (12) Az Alap már megkezdte befektetési tevékenységét, a csekély összegű állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal 4 összhangban. Az intézkedés csekély összegű befektetésekkel kapcsolatos része nem tárgya a jelen határozatnak. A magyar hatóságok szerint a csekély összegű kockázatitőke-befektetések indikatív aránya az Alap teljes költségvetésének 30%-a. (13) A magyar hatóságok vállalták, hogy az intézkedés kockázati tőke részét, amely a jelen határozat tárgyát képezi, nem hajtják végre a Bizottság jóváhagyása előtt. 2.5. Költségvetés (14) Az Alap teljes költségvetése 14 milliárd HUF (körülbelül 48 millió EUR 5 ), amely tartalmazza a csekély összegű befektetéseket. Az intézkedést 85%-ban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 15%-ban pedig a magyar költségvetés finanszírozza. (15) Az intézkedés állami költségvetését a hét magyar régiónak megfelelő hét regionális operatív program biztosítja; ezek mindegyike 2 milliárd HUF-ot (körülbelül 6,8 millió EUR) nyújt az Alap költségvetése számára. (16) Az Alap visszaforgó alapként működik, vagyis a befektetések eredményeként előállt, az Alapnak visszatérített bevételeket az Alap újra felhasználhatja. 3 N 487/2006. számú állami támogatás Magyarország A 2007 2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatási térkép, 2006. szeptember 13-i C(2006) 4009 végleges bizottsági határozat, (HL C 256., 2006.10.24., 6. o.). 4 A Bizottság 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról. 5 A határozatban tájékoztató jelleggel a 2013. január 2-i, 291,71 HUF/EUR átváltási árfolyamot alkalmaztuk. 3
2.6. A támogatható társaságok (17) Az intézkedés által megcélzott vállalkozások az EU meghatározása szerinti 6, tőzsdén nem jegyezett kkv-k, amelyek magvető, induló vagy növekedési szakaszban vannak. Ahogy arra a (8) bekezdésben utaltunk, Magyarország egész területe támogatott területnek minősül. Így az iránymutatás 4.3.2. pontjával összhangban a növekedési szakaszban lévő középvállalkozások elvileg jogosultak a kockázatitőke-támogatásra. (18) A megcélzott kkv-k első csoportjának az alábbi szempontoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy az intézkedés alapján támogatható legyen: (a) (b) (c) Az előző három évben a társaság éves forgalma nem haladta meg a 6 millió EUR-nak megfelelő HUF-összeget; az első befektetés időpontjában a társaság legalább két éve be van jegyezve; és tevékenysége jelentős hatással van a foglalkoztatásra: a befektetési ügyletet megelőző tizenkét hónap során átlagosan legalább 25 közvetlen vagy közvetett alkalmazottja van (az utóbbiak leányvállalat vagy olyan beszállító alkalmazottjai, amely értékesítéseinek legalább 25%-át a befektetést befogadó társaság számára végzi, vagyis hosszú távú beszállítói viszonyról van szó), és a befektetési időszak alatt fenntartja vagy növeli a foglalkoztatottságot; vagy vállalja, hogy a fent említett szükséges foglalkoztatási szintet az első befektetési ügyletet követő két éven belül eléri, és vállalja, hogy fenntartja azt a befektetési időszak alatt. (19) A megcélzott kkv-k második csoportja magvető szakaszban lévő kisvállalkozásokból áll. Ebben az esetben az Alap a teljes befektetési összeg 30%-a alatti magánpiaci részvétellel, illetve magánpiaci befektetők részvétele nélkül is befektethet. A magyar hatóságok becslése szerint az Alap költségvetésének körülbelül 20%-át fogják ilyen vállalkozásokba befektetni. (20) Az intézkedés egy további rögzített célkitűzése, hogy előnyben részesítse azokat az innovatív kkv-kat, amelyek az iparági átlagnál magasabb növekedési potenciállal rendelkeznek. (21) Az intézkedés nem ágazatspecifikus. Ugyanakkor a megcélzott vállalkozások nem lehetnek nehéz helyzetben lévő vállalkozások 7, és nem működhetnek a következő ágazatokban: hajógyártás 8, szén- 9 és acélipar 10. Az intézkedés keretében exporttal 6 A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.), I. melléklet, valamint a Bizottság 2003. május 6-i ajánlása a mikro-, kis-, és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.). 7 A Közösség iránymutatása a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról (HL C 244., 2004.10.1., 2. o.). 8 A hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályában szereplő meghatározást alkalmazva (HL C 364., 2011.12.14., 9. o.). 4
kapcsolatos tevékenységez nem nyújtható támogatás 11. Emellett a magyar hatóságok ki kívánják zárni az intézkedés alkalmazásából a mezőgazdaság, halászat, haltenyésztés, dohánygyártás és forgalmazás, hulladékégetés és mérgező hulladékok ártalmatlanítása, a szerencsejáték és a hadiipar területén működő cégeket, valamint a közigazgatási és egyéb nem kereskedelmi célra használt épületekbe történő beruházásokat. 2.7. Támogatható befektetések (22) Az Alap összesen legfeljebb 750 000 EUR összegű befektetést eszközölhet egy adott kkv-be, saját tőke és kvázi-sajáttőke formájában, amelyet a piaci feltételeknek megfelelő, a következő feltételeket tiszteletben tartó tulajdonosi hitel egészíthet ki: a kölcsön nem haladhatja meg az Alap saját tőke/kvázi-sajáttőke befektetésének 25%-át (vagyis legfeljebb 187 500 EUR-t), és a kölcsön futamideje nem lehet hosszabb, mint a saját tőke/kvázi-sajáttőke befektetés időtartama. A kölcsönök kamatlábát rendszerint a Magyarországra vonatkozó egy éves IBOR kamatláb felett 400-500 bázisponttal fogják megállapítani, és soha nem lesznek az uniós referencia-kamatláb alatt. A magyar hatóságok szerint tulajdonosi hitel csak akkor nyújtható, ha a saját tőke/kvázisajáttőke befektetés nem tűnik elegendőnek a szándékolt társasági fejlesztéshez. (23) Így a különböző befektetési formákat együtt véve, az Alap egy megcélzott vállalkozásba legfeljebb 750 000 EUR saját tőkét/kvázi-sajáttőkét fektethet be, amelyet legfeljebb 187 500 EUR összegű tulajdonosi hitel egészíthet ki, ami összesen 937 500 EUR-t tesz ki. (24) A megcélzott vállalkozások (18) bekezdésben ismertetett első csoportja esetében az Alap saját tőke/kvázi-sajáttőke befektetését legalább 30% magánbefektetésnek kell kiegészítenie. A megcélzott vállalkozások (19) bekezdésben ismertetett második csoportja, vagyis a magvető szakaszban lévő kisvállalkozások esetében a magánbefektetés 30% alatt lehet, vagy teljesen el is maradhat. (25) Az Alapnak meg kell felelnie az iránymutatás azon előírásának, amely szerint az adott megcélzott vállalkozásban az állami és a magánbefektetéseket is tartalmazó éves befektetési összeg nem haladhatja meg a 2,5 millió EUR-t. (26) A magyar hatóságok szerint csak azok a befektetések támogathatók, amelyek a befektetést befogadó társaságnál extra eredményt, hozzáadott értéket és a működés növekedését eredményezik, amely rendszerint új befektetésekkel, technológiai fejlesztéssel és/vagy szerkezeti átalakítással jár. A felvásárlások és a kiváltási tőke nem támogatható ügyletek. Az Alap csak kisebbségi részesedést szerezhet és tarthat fenn a megcélzott vállalkozásokban. (27) Az Alap olyan projektekbe fektet be, amelyek belső megtérülési rátája (IRR) magasabb mint 10%, külön előnyben részesítve a 20%-nál magasabb belső 9 A kockázati tőkéről szóló iránymutatás alkalmazásában szén az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén. 10 A kockázati tőkéről szóló iránymutatás alkalmazásában a 2007 2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (HL C 54., 2006.3.4., 13. o.) I. mellékletében található fogalommeghatározást kell alkalmazni. 11 A kockázati tőkéről szóló iránymutatás 2.1. szakaszában szereplő meghatározást alkalmazva. 5
megtérülési rátát elérő ügyleteket. A befektetések elvárt minimális éves hozama az EU Magyarországra vonatkozó referencia-kamatlába plusz 400 bázispont, amely körülbelül 11-12% (a továbbiakban: elvárt hozam). (28) Az Alap a tervek szerint általában 3-5 éven belül, de legkésőbb 7 év után lép ki a portfolió-vállalatokból. 2.8. Tanácsadási szolgáltatások (29) A tőkebefektetések mellett kiegészítő jelleggel a megcélzott kkv-kat vezetési és tanácsadási szolgáltatásokkal támogatják, annak érdekében, hogy segítsenek nekik értékelni üzleti elgondolásaikat, vagy hogy azok életképes üzleti terveket állítsanak össze, 100%-ra emeljék a kiegészítő magánbefektetéseket stb. 2.9. Az alapkezelő (30) Az alap kezelője a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. (a továbbiakban: alapkezelő), amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jegyzett be. Az alapkezelő 100%- os állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyakorolja, amely maga is 100%-os állami ügynökség, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közvetlen irányítása alatt áll. (31) Az alapkezelőt a 255/2006. (XII. 8.) kormányrendeletben jelölték ki az Alap kezelésére, amit később megerősített a 4/2011. (I. 28.) kormányrendelet. 2.9.1. Nyereségorientált befektetési döntések (32) Minden befektetés a megcélzott vállalkozás üzleti tervén alapul, amely részletesen tartalmazza a termék, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, ezzel alátámasztva a projekt előzetes életképességét. A befektetési ajánlatokat többváltozós pontrendszer szerint értékelik, amelynek eredményeként a projekteket kockázatuk alapján rangsorolják. A kilépés lehetőségeit és módjait szintén elemzik. (33) Ahogy arra a (27) bekezdésben utaltunk, csak olyan projektekbe lehet befektetni, amelyek belső megtérülési rátája (IRR) magasabb mint 10%, külön előnyben részesítve a 20%-nál magasabb belső megtérülési rátát elérő ügyleteket. 2.9.2. Üzleti szemléletű vezetés Díjazás (34) A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az alapkezelő között kötött programfinanszírozási és -végrehajtási szerződés szerint a kezelési díj megegyezik az alapkezelő üzleti tervében az adott naptári évre megjelölt kezelési díjjal, de nem haladhatja meg az Alap jegyzett tőkéjének 3%-át. A díjazás teljesítményalapú: a vezető szolgálati idejétől is függően a kezelési díj 30 50%-a az éves üzleti célok elérésétől függ. (35) Az előző bekezdésben említett 3%-os díjazáson felül az alapkezelő évente az Alap jegyzett tőkéje 0,5%-ának megfelelő további összegre jogosult tranzakciós költség címén, amely várhatóan magasabb lesz a szokásosnál, a kis értékű ügyletek várhatóan magas száma miatt. 6
(36) Az Alap megszüntetése esetén az alapkezelő az elvárt hozam feletti többlethozam 20%-ának megfelelő sikerdíjra jogosult (lásd a (27) bekezdést). Döntéshozatal (37) Az Alap Befektetési és Monitoring Szabályzata szerint a befektetések kiválasztása négylépcsős folyamatban történik: először, a befektetési ajánlatok előzetes minősítése, másodszor, részletes elemzés, harmadszor, külső átvilágítás, és negyedszer, a befektetésről hozott végső döntés. (38) A döntéshozatal első lépése a befektetési ajánlatok előválogatása, amelyet az alapkezelő igazgatója/vezérigazgatója végez, akit egy zsűri segít. Az előválogatás célja annak megvizsgálása, hogy a javasolt ügylet összhangban áll-e az Alap befektetési stratégiájával, az nem kizárt ügylet-e, valamint, hogy a megcélzott társaság, annak tulajdonosai és a potenciális befektetők megfelelnek-e a további részletes értékelést lehetővé tévő szempontoknak. (39) Az alapkezelő igazgatóját/vezérigazgatóját segítő zsűri a kockázatitőke-befektetések területén jelentős tapasztalattal rendelkező szakterületi vezetőkből és befektetési szakértőkből áll. Minimálisan tagja a befektetési igazgató és legalább egy szenior befektetési szakértő. A vezérigazgatót a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség választotta ki, a kkv-kbe történő kockázatitőke-befektetés és cégvezetés területén az elmúlt másfél évtizedben szerzett bizonyított tapasztalatok alapján. A befektetési igazgatót és a szenior szakértőket a vezérigazgató választotta ki. (40) A döntéshozatali eljárás második lépéseként az alapkezelő részletes elemzést készít a befektetési ajánlatról, és azt a Befektetési Bizottság elé terjeszti. A Befektetési Bizottság hét tagból áll: egy régiós képviselőből 12 és hat állandó tagból. Az állandó tagok közül négyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevez ki, egyet az intézkedés Irányító Hatósága delegál, egyet pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt négy tag olyan magánpiaci szakértő, aki jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a kkv-k finanszírozása terén. Kinevezésükre a kkv-k fejlesztése területén működő, ismert magyar civil szervezetekkel és gazdasági szervezetekkel folytatott konzultációt követően kerül sor. A magyar hatóságok hangsúlyozták, hogy a Befektetési Bizottság tagjai az államtól függetlenek: nem utasíthatók és nem bocsáthatók el. A Befektetési Bizottság csak a piaci szakértők konszenzusa mellett hozhat pozitív döntést. (41) A Befektetési Bizottság pozitív döntését követően a döntéshozatali folyamatban a harmadik lépés a közbeszerzés során kiválasztott hivatásos szakértők által végzett független jogi és gazdasági átvilágítás. (42) A Befektetési Bizottság pozitív értékelése és az azt követő átvilágítás alapján a befektetés részletes feltételeit a végső döntés meghozatala érdekében az alapkezelő igazgatósága elé terjesztik. Az igazgatóság tagjai a kockázati magántőke- és vállalatfinanszírozás területének az Alapkezelési Szabályzatban ismertetett jelentős tapasztalattal rendelkező szakértői. Az igazgatóság tagjai teljes magánvagyonukkal felelnek az alapkezelő eredményes működéséért, ami nagyon erős ösztönzőt jelent a 12 Az intézkedést a hét magyar régiónak megfelelő hét regionális operatív program finanszírozza. Ennek megfelelően a regionális képviselő személye a megcélzott vállalkozás elhelyezkedésétől függően változik. 7
nyereségorientált döntések meghozatalára. Kinevezésük határozatlan időre szól és visszavonhatatlan, ami garantálja tényleges függetlenségüket. Legjobb gyakorlatok és felügyelet (43) Az alapkezelőt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jegyezte be és felügyeli. Az alapkezelő teljes jogú tagja a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesületnek, amely pedig az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (European Private Equity and Venture Capital Association, EVCA) tagja. 2.10. Magánbefektetők részvétele a három befektetési modellben (44) Az Alap a megcélzott kkv-kbe a következő három modell szerint fektet be: A. Keret-társbefektetés egy magánpiaci befektetési alappal (45) A keret-társbefektetési modellben egy nyílt, átlátható és hátrányos megkülönböztetéssel nem járó pályázatot követően az Alap keretszerződést köt egy magánpiaci befektetési alappal vagy társasággal (a továbbiakban: magánpiaci befektetési alap). Az Alap és a magánpiaci befektetési alap közötti együttműködés feltételei tartalmazzák az együttműködés céljait, a tervezett befektetések nagyságrendjét, a megszerzett részvényeket, az elvárt hozamokat, a közös befektetésből eredő tulajdon szabályait, a felügyelet és vagyonkezelés rendszerét, valamint a kölcsönösen elfogadott kilépési stratégiákat. (46) A keret-társbefektetési modellben a magánpiaci befektetési alap választja ki és auditálja a megcélzott társaságokat, készít részletes elemzést azok üzleti tervéről, és terjeszt társbefektetési ajánlatokat az Alap elé. Az Alap alapkezelője a befektetési ajánlatok értékelése érdekében szintén lefolytatja a (37) (42) bekezdésben leírt szokásos belső döntéshozatali folyamatát. Ugyanakkor az Alap csak akkor utasíthatja el a befektetési ajánlatot, ha az nem felel meg befektetési stratégiájának (például kizárt üzleti tevékenységre vonatkozik) vagy várhatóan elfogadhatatlan kockázatokat jelent az Alap számára (például lehetetlen vagy valószínűtlen a tervezett növekedési pálya elérése). (47) E társbefektetési modellben az Alap által a megcélzott társaságban eszközölt sajáttőke-/kvázi sajáttőke-befektetést legalább 30%-ban a magánpiaci befektetési alap által biztosított független magánbefektetésnek kell kiegészítenie. B. Egyedi társbefektetés (48) Az egyedi társbefektetési modell esetében a magánbefektetők (például üzleti angyalok) az Alappal együttesen fektetnek be az egyes ügyletekbe. Ebben a modellben a magánbefektetőket és a potenciális befektetést befogadó társaságokat nyilvánosan felhívják, hogy nyújtsák be befektetési ajánlataikat az alapkezelőnek. (49) E társbefektetési modellben, miközben biztosítani kell, hogy a megcélzott vállalkozásban eszközölt minden sajáttőke-/kvázi sajáttőke-befektetésben legalább 30% legyen a magánbefektetés aránya, a független magánbefektetők részesedésének a befektetés legalább 10%-át kell kitennie. 8
C. Magvető tőkebefektetés kisvállalkozásokba, magánbefektetők nélkül (50) A magvető szakaszban lévő kisvállalkozások (a vállalkozások második megcélzott csoportja) esetében az Alap befektethet 30% alatti magánbefektetés mellett, vagy egyedül is. A befektetések életképességének vizsgálata, valamint nyereségorientált jellegének biztosítása érdekében a (37) (42) bekezdésben leírt általános kiválasztási és döntéshozatali eljárást fogják követni. Az esetleges kiszorítási hatások elkerülése érdekében a Befektetési Bizottság pozitív döntését követően és a befektetés végrehajtását megelőzően az Alapnak közzé kell tennie a befektetési ajánlatot az Alap, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület weboldalán. A felhívásra 15 napig lehet jelentkezni: Az Alap csak akkor fektethet be egyedül, ha e nyilvános felhívás eredményeként egy magánbefektető sem érdeklődik. (51) A magyar hatóságok becslése szerint az Alap költségvetésének körülbelül 20%-át fogják befektetni e modell alapján. 2.11. A magánbefektetők ösztönzése (52) A magánbefektetőket nyereséget növelő ösztönzőkkel, illetve veszteséget csökkentő védelemmel bátorítják az intézkedés keretében történő befektetésre. Az ösztönzök minden társbefektetési modell esetében azonosak. Az intézkedés a következő nyereséget növelő ösztönzőket tartalmazza: a) Ha az éves hozam az elvárt hozam (az EU Magyarországra vonatkozó referencia-kamatlába plusz 400 bázispont) alatt marad, akkor az Alap és a magánbefektető arányosan osztozik a hozamon. b) Ha az éves hozam meghaladja az elvárt hozamot, akkor a hozam elvárt hozamnak megfelelő részét arányosan osztják meg, az azt meghaladó részből pedig az Alap 30%-ban, míg a magánbefektető 70%-ban részesül. c) Ha az éves hozam legalább 3%-al meghaladja az elvárt hozamot, akkor az elvárt hozam plusz 3%-nak megfelelő részt az Alap és a magánbefektető a fenti a) és b) pontban leírtak szerint osztja meg, az azt meghaladó részből pedig az Alap 15%-ban, míg a magánbefektető 85%-ban részesül. (53) Az intézkedés a következő veszteséget csökkentő ösztönzőt biztosítja a magánbefektetők számára: Az első veszteség 10%-át az Alap viseli, az Alap befektetett tőkéje 15%-ának megfelelő felső határig. 3. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS FENNÁLLÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 3.1. Jogszerűség (54) Azáltal, hogy a tervezett intézkedést végrehajtása előtt bejelentette, Magyarország teljesítette az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségét. 9
3.2. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás fennállása (55) A Bizottság a bejelentett intézkedést az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése, és különösen az iránymutatás alapján értékelte, amely a kkv-kba történő kockázatitőkebefektetések előmozdítását célzó állami támogatások értékeléséhez alkalmazandó különös követelményeket tartalmazza. (56) Ahhoz, hogy egy kockázatitőke-intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésének hatálya alá tartozzon, négy feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie: az intézkedésnek állami források felhasználásával kell járnia; azáltal, hogy előnyt biztosít vállalkozások számára, az intézkedésnek torzítania kell a versenyt, vagy ezzel kell fenyegetnie; az előnynek szelektívnek kell lennie, amennyiben egyes vállalkozásokra kell korlátozódnia; és valószínűsíthetőnek kell lennie, hogy az intézkedés érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (57) Az iránymutatás 3.2. szakaszával összhangban annak értékelése során, hogy a kockázatitőke-intézkedések állami támogatást valósítanak-e meg, a Bizottság annak lehetőségét vizsgálja, hogy az intézkedés legalább három különböző szinten jelenthet támogatást: támogatás a befektetőknek; támogatás egy befektetési alapnak, befektetési eszköznek és/vagy kezelőjének; és támogatás a befektetéssel megcélzott vállalkozásoknak. 3.2.1. Állami támogatás a befektetők szintjén (58) Az iránymutatás 3.2. szakasza szerint, amennyiben az intézkedés lehetővé teszi a magánbefektetők részére, hogy egy vállalkozásba vagy vállalkozáscsoportba olyan feltételek mellett eszközöljenek sajáttőke- vagy kvázi sajáttőke-befektetéseket, amelyek kedvezőbbek az állami befektetőkénél vagy az intézkedés megléte nélkül eszközölt befektetésekénél, akkor azt úgy tekintik, hogy ezek a magánbefektetők előnyben részesülnek. Az ilyen előny különböző formákat ölthet, lásd az iránymutatás 4.2. szakaszát. (59) Az (52) (53) bekezdésben leírtaknak megfelelően az intézkedés nyereséget növelő ösztönzőket és veszteséget csökkentő védelmet biztosít a magánbefektetők számára annak érdekében, hogy a megcélzott társaságokba az állami befektetőkénél kedvezőbb feltételek mellett eszközöljenek kockázatitőke-befektetéseket. (60) A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a magánbefektetők részére nyújtott állami támogatást tartalmaz. 10
3.2.2. Állami támogatás az Alap szintjén (61) Az iránymutatás 3.2. szakaszával összhangban a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy befektetési alap elvben inkább a támogatást a befektetőkhöz és/vagy a befektetéssel megcélzott vállalkozásokhoz eljuttató közvetítő eszköznek minősül, mint a támogatás kedvezményezettjének. (62) A szóban forgó esetben az állam a 100%-os tulajdonában álló Alapon keresztül fektet be a megcélzott kkv-kbe. Az Alap tehát az intézkedés céljait fogja szolgálni. (63) A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés nem jelent az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett, az Alapnak nyújtott állami támogatást. 3.2.3. Állami támogatás az alapkezelő szintjén (64) Mint említettük, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy befektetési alap vagy egy befektetési eszköz elvben inkább a támogatást a befektetőkhöz és/vagy a befektetéssel megcélzott vállalkozásokhoz eljuttató közvetítő eszköznek minősül, mint a támogatás kedvezményezettjének. Emellett vélelmezni lehet a támogatás hiányát, ha az alapkezelőket vagy az alapkezelő vállalkozást nyílt és átlátható közbeszerzési eljárásban választották ki, illetve ha más, állam által adott előnyhöz nem jutnak. (65) A (30) (31) bekezdésben leírtaknak megfelelően az alapkezelő 100%-os állami tulajdonban áll. A Bizottság megjegyzi, hogy az alapkezelőt nem nyílt és átlátható közbeszerzési eljárásban választották ki, hanem kijelölték. (66) A pályázati eljárás hiánya további elemzést igényel annak megállapítása érdekében, hogy a kezelési díj megfelel-e a piaci feltételeknek. E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy a támogatás a kezelők szintjén korlátozott, és nem tűnik aránytalannak az intézkedés céljaihoz képest, mivel az éves kezelési díj részben rögzített, részben pedig a teljesítményhez kötődik: a díjazás 30 50%-a teljesítményalapú, vagyis az üzleti tervben rögzített éves üzleti célok teljesítésétől függ. A kezelési díj legfeljebb az Alap jegyzett tőkéjének 3%-át teheti ki. A Bizottság az 1828/2006/EK 13 rendelet 43. cikkének (4) bekezdésében általános jelleggel megfelelőként fogadta el a 3%-os díjazást. (67) Ami az elvárt hozam feletti többlethozam 20%-ának megfelelő, az alapkezelőnek járó sikerdíjat illeti, a magyar hatóságok előadták, hogy Magyarországon az általános piaci viszonyítási alap 80%/20%: a befektetők jogosultak az elvárt hozam feletti többlethozam 80%-ára, míg az alapkezelők jogosultak annak 20%-ára. A kockázatosabb és magasabb megtérülésű (legalább 25% éves elvárt hozamú) befektetésekre szakosodott magánbefektetési alapok esetében ez az arány eltolódik a 60%/40% felé. Az említett piaci viszonyítási alapok fényében az alapkezelő sikerdíjának mértéke vélhetően a magyarországi piaci gyakorlatot tükrözi. 13 A Bizottság 2006. december 8-i 1828/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 371., 2006.12.27., 1. o.) 11
(68) A kapott információk alapján a Bizottság emellett úgy véli, hogy az Alap jegyzett tőkéje 0,5%-ának megfelelő további tranzakciós költség indokolt, mivel a költségek a kis- és a nagy összegű befektetésekre is azonos mértékűek, és az Alap várhatóan nagy számban fog kisösszegű ügyleteket végezni. (69) A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy az alapkezelő kezelési díja összhangban van a hasonló helyzetekben fizetett piaci díjazással, és ennélfogva az intézkedés nem jelent az alapkezelőnek nyújtott, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást. 3.2.4. Állami támogatás a megcélzott társaságok szintjén (70) Az iránymutatás 3.2. szakaszával összhangban, szokásos gyakorlata alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ha a támogatás a befektetők szintjén valósul meg, az legalább részben eljutott a megcélzott vállalkozásokhoz és így az ő szintjükön is megvalósul. Még akkor is ez a helyzet, ha a befektetési döntéseket az alap kezelői pusztán üzleti szempontok alapján hozzák. (71) A szóban forgó intézkedés keretében állami forrásokat nyújtanak korlátozott számú megcélzott vállalkozás számára, amelyek az intézkedés hiányában nem jutottak volna ugyanahhoz a finanszírozási összeghez. E vállalkozások versenyben állnak ugyanazon ágazat olyan más vállalkozásaival, amelyek nem részesülhetnek a támogatásban. Ennélfogva az intézkedés alkalmas arra, hogy torzítsa a versenyt. Mivel nem zárható ki, hogy a megcélzott társaságok részt vesznek az Unió belüli kereskedelemben, a kereskedelemre gyakorolt hatás sem zárható ki. (72) A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedés a megcélzott vállalkozásoknak nyújtott, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást tartalmaz. (73) A támogatás fennállásának megállapítása tekintetében, mivel az állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében rögzített mind a négy kumulatív feltétele teljesül, a Bizottság megállapítja, hogy az intézkedés állami támogatást valósít meg a befektetők, valamint a befektetést befogadó társaságok szintjén. 4. AZ INTÉZKEDÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE 4.1. Az összeegyeztethetőség értékelésének szempontjai (74) Mivel az intézkedés állami támogatást valósít meg a magánbefektetők és a megcélzott kkv-k szintjén, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy ez az állami támogatás összeegyeztethető-e a közös piaccal. Az ügyre az iránymutatás alkalmazandó, mivel az intézkedés az iránymutatás 4.2. szakaszával összhangban kockázati tőke juttatására vonatkozik a kkv-k számára. (75) Az iránymutatás 2.1. szakasza szerint ki kell zárni az intézkedések köréből a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak, valamint a hajógyártásban, a szén- és acéliparban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatást. Emellett az iránymutatás nem alkalmazandó az exporthoz kapcsolódó tevékenységekhez nyújtott nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatásokra, a forgalmazási hálózat felállításához és működtetéséhez, vagy egyéb, exporttevékenységhez 12
közvetlenül kapcsolódó folyó kiadásokra nyújtott támogatásokra, valamint az importárukkal szemben hazai termékek használatától függő támogatásokra. Miként arra a (21) bekezdésben rámutattunk, az intézkedés kizárja az e vállalkozásoknak és tevékenységeknek nyújtott támogatást. Az intézkedés tehát megfelel az iránymutatás 2.1. szakaszának. (76) A magyar hatóságok megerősítették, hogy az intézkedés alapján végzett befektetések kizárják a kiváltási tőkét és a vezetés általi felvásárlást. Mivel a kiváltási tőkét és a felvásárlásokat kizárták, az intézkedés összhangban van a vállalkozási tőkének az iránymutatás 2.2. szakasza i) pontjában szereplő meghatározásával és a magán saját tőkének az iránymutatás 2.2. szakasza b) pontjában szereplő meghatározásával. (77) Az intézkedés kockázati tőkét biztosít a tőzsdén nem jegyzett kkv-k számára, az iránymutatás 2.2. szakaszának i) pontjában foglaltaknak megfelelően. (78) A Bizottság megítélése szerint a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés ösztönző hatású, szükséges és arányos és az összhatás kedvező, ha teljesül valamennyi, az iránymutatás 4.3. szakaszában szereplő feltétel. 4.2. Az összeegyeztethetőség értékelése az iránymutatás 4.3. szakasza alapján 4.2.1. A befektetési részösszegek legmagasabb szintje (79) Az iránymutatásnak a 2010. december 7-i 2010/C 329/05 közleménnyel 14 módosított 4.3.1. szakasza úgy rendelkezik, hogy a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés egy-egy 12 hónapos időszak során nem állhat 2,5 millió EUR-nál nagyobb finanszírozási összegekből megcélzott vállalkozásonként, függetlenül attól, hogy részben vagy egészben finanszírozzák állami támogatásból. (80) Miként arra a (25) bekezdésben rámutattunk, az intézkedés e korlátnak megfelelően fog működni. Ennélfogva az iránymutatás 4.3.1. szakasza teljesül. 4.2.2. A magvető, az induló és a növekedési életszakasz finanszírozására való korlátozás (81) Az iránymutatás 4.3.2. szakasza szerint a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésnek a támogatott területeken található kis- vagy középvállalkozások növekedési életszakaszáig tartó finanszírozására, a nem támogatott területeken található középvállalkozások esetében pedig az indulási életszakaszig tartó finanszírozásra kell korlátozódnia. (82) Miként arra a fenti (17) bekezdésben rámutattunk, mivel Magyarország egész területe támogatott területnek minősül, az iránymutatás 4.3.2. szakasza alkalmazandó, hiszen az intézkedés a befektetéseket (csak) a növekedési életszakaszig teszi lehetővé. 14 A Bizottság közleménye a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás módosításáról (HL C 329., 2010. december 7., 4. o.). 13
4.2.3. A sajáttőke- vagy kvázi sajáttőke-befektetési eszközök túlsúlya (83) Az iránymutatás 4.3.3. szakasza előírja, hogy a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésnek a költségvetése legalább 70 %-át sajáttőke- és kvázi sajáttőke-befektetési eszköz formájában kell a megcélzott kkv-k részére nyújtania. Az ilyen eszközök jellegének értékelésénél a Bizottság inkább az eszköz gazdasági lényegét veszi tekintetbe, mint a megnevezését és a befektetők általi minősítését. (84) Miként azt a (22) (23) preambulumbekezdésben említettük, az Alap opcionális jelleggel tulajdonosi hitelt nyújthat, amely a megcélzott vállalkozásban eszközölt sajáttőke-/kvázi sajáttőke-befektetése legfeljebb 25%-ának felelhet meg. A magyar hatóságok által szolgáltatott információk fényében a Bizottság úgy véli, hogy e hiteleket a piaci feltételeknek megfelelő módon fogják nyújtani. Ennélfogva az iránymutatás 4.3.3. szakaszában foglalt feltételek teljesülnek. 4.2.4. Magánbefektetők részvétele (85) Az iránymutatás 4.3.4 szakasza előírja, hogy a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedés keretében eszközölt befektetéseket legalább 50 %-ban magánbefektetők révén kell finanszírozni, vagy támogatott területeken található kkvkat megcélzó intézkedés esetén legalább 30 %-ban magánbefektetők révén. Miként már említettük, Magyarország egész területe támogatott területnek minősül. Ennélfogva a magánbefektetői részvétel előírt aránya 30%. (86) Miként a (24), a (47) és a (49) bekezdésben ismertettük, mind a keret-társbefektetési modell, mind az egyedi társbefektetési modell esetében a magánbefektetés aránya mindig legalább 30% lesz minden egyes sajáttőke/kvázi sajáttőke-befektetési ügyletnél. (87) Miként az (50) bekezdésben ismertettük, az Alap önállóan, magánbefektetők nélkül eszközölhet magvető tőkebefektetést kisvállalkozásokba. Ennélfogva az iránymutatás 4.3.4. szakaszában foglalt feltételek az intézkedés ezen része tekintetében nem teljesülnek. 4.2.5. A befektetési döntések nyereségorientált jellege (88) Az iránymutatás 4.3.5. szakasza szerint a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedésnek biztosítania kell, hogy a megcélzott társaságokba történő befektetésről szóló döntések nyereségorientáltak. Ez akkor áll fönn, ha a befektetésre a jelentős mértékű nyereségpotenciál fényében kerül sor, és a befektető e célból folyamatosan segíti a megcélzott vállalatokat. Az iránymutatás három feltételt határoz meg, amelyek együttes teljesülése biztosítja, hogy e feltétel teljesüljön. (89) Először, az iránymutatás 4.3.5. szakaszának a) pontja szerint, teljesülnie kell annak, hogy a magánbefektetők tőkéjük jelentős bevonásával, üzleti alapon (azaz csak a profitért), közvetlen vagy közvetett módon fektetnek be a megcélzott vállalkozások saját tőkéjébe. Miként a (24), a (47) és a (49) bekezdésben ismertettük, a kisvállalkozásokba történő magvető tőkebefektetések kivételével a befektetések magánbefektetők tőkéjének jelentős bevonásával járnak, az iránymutatás 4.3.4. szakaszának megfelelően. 14
(90) Másodszor, az iránymutatás 4.3.5. szakaszának b) pontja szerint minden befektetéshez szükséges egy részletes üzleti terv, amely megállapítja a projekt előzetes életképességét. Miként a (32) bekezdésben említettük, minden megcélzott vállalkozásnak részletes üzleti tervet kell benyújtania, amely bemutatja a vállalkozás és projektjei életképességét, amelyet a magán társbefektetők, az alapkezelő és az átvilágítást végző külső szakértők értékelnek. Ennélfogva az iránymutatás 4.3.5. szakaszának b) pontjában foglalt feltétel teljesül. (91) Végül, az iránymutatás 4.3.5. szakaszának c) pontja szerint minden egyes befektetés esetében léteznie kell világos és valós kilépési stratégiának. E feltétel várhatóan teljesül, mivel a lehetséges kilépési stratégiákat az alapkezelő minden egyes befektetés esetében egyedileg fogja értékelni (lásd a (32) bekezdést). Emellett az igazgatóság tagjai teljes magánvagyonukkal felelnek az alapkezelő eredményes működéséért, ami nagyon erős ösztönzőt jelent számukra a nyereségorientált döntések meghozatalára (lásd a (42) bekezdést). A keret-társbefektetési modell esetében az alapkezelő és a magánbefektetési alap között kötött keretmegállapodásnak eleve tartalmaznia kell a közösen megállapított, elfogadható kilépési stratégiákat (lásd a (45) bekezdést). Ennélfogva az iránymutatás 4.3.5. szakaszának c) pontja teljesül. (92) Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a kisvállalkozásokba történő magvető tőkebefektetések kivételével az iránymutatás 4.3.5. szakaszában szereplő, a befektetési döntések nyereségorientált jellegére vonatkozó követelmény teljesül. 4.2.6. Üzleti szemléletű vezetés (93) Az iránymutatás 4.3.6. szakasza szerint a kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedést vagy alapot üzleti alapon kell vezetni. A vezetők csoportjának magánszektorban tevékenykedő vezetőkként kell viselkedniük, vagyis meg kell próbálniuk befektetőik hozamát optimalizálni. Ez a feltétel teljesítettnek minősül, ha teljesülnek a következő feltételek: (94) Először, léteznie kell egy megállapodásnak az alapkezelő és az alapban részt vevők között, amely rendelkezik a vezetők javadalmazásának teljesítményéhez kötéséről, valamint meghatározza az alap célkitűzéseit és a befektetések javasolt időzítéseit. (95) Miként a (34) bekezdésben említettük, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az alapkezelő között kötött programfinanszírozási és -végrehajtási szerződésnek tartalmaznia kell a díjazásról szóló részletes rendelkezéseket, amelyek biztosítják, hogy az teljesítményhez kötött legyen. Az Alap Befektetési és Monitoring Szabályzata meghatározza az Alap céljait, a részletes befektetési és kilépési feltételeket, valamint a várt eredményeket. Ennélfogva az üzleti szemléletű vezetésre vonatkozó első feltétel teljesítettnek tekinthető. (96) Másodszor, a magánpiaci befektetőknek képviselve kell lenniük a döntéshozatalban, például egy befektetői vagy tanácsadói bizottság révén. (97) A társbefektetési modellekben a magánbefektetők bevonását mindenekelőtt a befektetésben való részvételük ténye szavatolja. Mivel a magánbefektetők jelentős mértékű bevonása minden egyes befektetés esetében előfeltétel, a magánbefektetők gyakorlatilag képviselve vannak a befektetéssel kapcsolatos döntéshozatalban (lásd a (45), a (46) és a (48) bekezdéseket). Nélkülük, vagyis hozzájárulásuk nélkül a 15
befektetési ügyletet nem lehet megkötni. Ez ugyanakkor nem áll fenn a kisvállalkozásokba történő magvető tőkebefektetések esetében. (98) Ezenfelül a magánbefektetési szakértők az alapkezelő befektetéssel kapcsolatos döntéshozatalában több szakaszban is képviselve vannak, miként azt a (37) (42) bekezdésben részleteztük. A fent ismertetett körülmények közül a Bizottság nagyon pozitívan értékeli, hogy a döntéshozatali folyamat része a közbeszerzési eljárásban kiválasztott, független hivatásos szakértők által végzett pénzügyi és jogi átvilágítás. Ugyanilyen fontos az, hogy a végső döntést a magánpiaci kockázatitőke- és vállalatfinanszírozási szakértőkből álló igazgatóság hozza meg, akik teljes magánvagyonukkal felelnek az alapkezelő eredményes működéséért, ami nagyon erős ösztönzőt jelent a nyereségorientált döntések meghozatalára. (99) A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a magánbefektetők és a magánbefektetési szakértők minden egyes befektetés kapcsán jelentős mértékben részt vesznek a döntéshozatali folyamatba. (100) Harmadszor, az alapoknak a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett kell működniük. Miként a (10) és (43) bekezdésben említettük, mind az Alapot, mind az alapkezelőt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jegyezte be és felügyeli, az alapkezelő pedig a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület tagja amely egyesület viszont az ágazat számára szakmai standardokat (például jelentési és értékelési iránymutatásokat, irányítási elveket, magatartási kódexet stb.) kidolgozó Európai Kockázati és Magántőke Egyesület tagja. (101) A fentiek fényében megállapítható, hogy az iránymutatás 4.3.6. szakaszában szereplő valamennyi feltétel teljesül. 4.2.7. Ágazati orientáció (102) Az intézkedés ágazatilag nem orientált, csak bizonyos ágazatokat kizár hatóköréből, miként a (20)21) bekezdésben említettük. 5. RÉSZLETES ÉRTÉKELÉS 5.1. A részletes értékelés szükségessége (103) Mivel az iránymutatás 4.3.4. és 4.3.5. szakaszában foglalt feltételek a kisvállalkozásokba történő magvető tőkebefektetések tekintetében nem teljesülnek, a Bizottság az intézkedés e része tekintetében az iránymutatás 5. fejezete szerinti részletes értékelést végzett. (104) Az iránymutatás 5.1. szakaszának e) pontja szerint a kisvállalkozásoknak magvető tőkét nyújtó olyan intézkedések, amelyek magánbefektetők általi kevesebb vagy semmilyen magánrészvétellel nem járnak, részletes értékelést igényelnek. Ennek az értékelésnek a pozitív és negatív elemek összevetésén kell alapulnia. Önmagában egyetlen elem sem meghatározó, és azok egyetlen csoportosítása sem tekinthető elegendőnek az összeegyeztethetőség biztosítására. Alkalmazhatóságuk és a nekik tulajdonított súly az intézkedés formájától függhet. 16
5.2. A támogatás pozitív hatásai 5.2.1. A piaci hiányosság megléte és bizonyítéka (105) Az iránymutatás 5.2.1. szakaszának megfelelően, a megcélzott vállalkozásokba irányuló, a 4. szakaszban megállapított feltételeket meghaladó befektetési részösszegeket előirányzó kockázatitőke-befektetési intézkedések esetében különösen azoknál az intézkedéseknél, amelyek az egyes tizenkét hónapos időszakokra vetítve megcélzott kkv-nként 2,5 millió EUR-t meghaladó részösszeget biztosítanak, amelyek kiegészítő befektetéseket nyújtanak, amelyek a nem támogatott területeken található középvállalkozások növekedési életszakaszát finanszírozzák, vagy amelyek kimondottan befektetési eszközöket is magában foglaló intézkedésekről rendelkeznek a Bizottság további bizonyítékokat fog kérni a kezelni kívánt piaci hiányosságról. (106) Mivel a vállalatoknak az intézkedés magvető tőkére vonatkozó részéből nyújtott kockázati tőke nem lépi túl a 4. szakaszban a befektetési részösszegek mérete és a vállalkozások által elért szakasz tekintetében előírtakat, és az intézkedés kimondottan nem von be befektetési eszközöket, a Bizottság gyakorlatával összhangban 15 nincs szükség a piaci hiányosság további bizonyítékaira. (107) E tekintetben az iránymutatás 5.2.1. szakaszának e) pontja elismeri, hogy a vállalkozásokat sújtó piaci hiányosságok magvető életszakaszukban általában erőteljesebben jelentkeznek, mivel magas az esetleges befektető kockázata és ebben a kulcsfontosságú szakaszban nagy szükség van a vállalkozónak szóló közeli útmutatásra. (108) Ugyanakkor annak megalapozása érdekében, hogy a tervezett intézkedés jól meghatározott piaci hiányosságra irányul, a magyar hatóságok benyújtották a piaci hiányosságok vizsgálatáról szóló független jelentést 16, amelyet kiegészítettek a KPMG által készített Felmérés a magyar kkv szektor finanszírozási helyzetéről című dokumentummal 17. Az ezekben szereplő információk alapján a következők állapíthatók meg: (109) A magyar kkv-szektort a kisvállalkozások nagy száma jellemzi 18. A körülbelül 700 000 működő társaságból 19 99,9% kkv, főként mikrovállalkozások (az alkalmazottak létszáma alapján) 20. A magyar hatóságok előadták, hogy mivel egy vállalkozás növekedése és bővülése annak megindítását követően rövid idő néhány év alatt történik, fontos, hogy e vállalkozások hozzáférjenek a növekedésükhöz szükséges szintű finanszírozáshoz. Ezt az empirikus szakirodalom is alátámasztja, 15 Lásd például az N 263/2007 Németország (Szászország) - Sächsischer Frühphasenfonds (Technologiegründerfonds Sachsen) ügy (124) bekezdését és az N 287/2007 Írország - Business Expansion Scheme (BES), incorporating the Seed Capital Scheme (SCS) ügy (96) bekezdését. 16 A kis- és középvállalkozások magyarországi tőkeellátottsága piaci hiányosságainak elemzése, 2011. január 31., Zoltán Csaba & Társa Pénzügyi Tanácsadó Kft., (a továbbiakban: a piaci hiányosságokról szóló elemzés), amelyet hivatalosan 2013. február 27-én nyújtottak be. 17 A magyar hatóságok 2012. július 6-án nyújtották be (a továbbiakban: KPMG-tanulmány). 18 A piaci hiányosságokról szóló elemzés, 23. o. 19 Magyarországon 7,8 millió bejegyzett vállalkozás van, amelyek közül csak körülbelül 700 000 működik. KPMG-tanulmány, 6. o. 20 KPMG-tanulmány, 6. o. 17
amely megállapítja, hogy a fiatalabb és kisebb cégek gyorsabban növekednek, mint az érett vállalkozások 21. (110) Amennyiben a pénzügyi források nem megfelelőek, vagy nem elégségesek, a vállalkozás növekedése nehezen folytatódhat. Az egyik lehetőség a fejlesztés elhalasztása addig, amíg a vállalkozás elegendő belső finanszírozási forrást generál. Ugyanakkor a kizárólag belső forrásokra támaszkodó vállalkozások könnyen elmulaszthatnak olyan értékes növekedési lehetőségeket, amelyek esetleg soha nem állnak ismét elő. Az adatok szerint a saját tőke nem jelentős finanszírozási forrás a magyar kkv-k számára, mivel a nemzetközi standardokhoz képest alultőkésítettek. 2007-ben a kkv-k 25%-a rendelkezett 246 000 HUF (~843 EUR 22 ), 50%-uk 3,1 millió HUF (~10 600 EUR) és 75%-uk 10,5 millió HUF (~36 000 EUR) alatti tőkével 23. (111) A saját tőke alacsony szintje korlátozza a kkv-k arra vonatkozó lehetőségeit is, hogy adósságfinanszírozáshoz férjenek hozzá, mivel nem rendelkeznek a szükséges biztosítékkal. Ezért a magyar kkv-knek csak 20 22%-a minősül hitelképesnek, szemben a 70 85%-os európai átlaggal 24. Ez különösen igaz a kisvállalkozásokra. A statisztikák szerint a kisvállalkozásoknak csak 24,5%-a jut hitelhez 25. Emellett a hosszú távú befektetési hitelek az összes hitelkeretnek csak 26%-át teszik ki. Így Magyarországon jelentős számú kisvállalkozás a rövid távú (rulírozó) hitelkeretet veszi igénybe, nem csak a működő tőke finanszírozása céljából, hanem azért is, hogy ezzel helyettesítse a hiányzó hosszú távú kölcsönöket és/vagy tőkebefektetéseket. (112) Ami általában a formális kockázatitőke-piacot illeti, megállapítható, hogy a középkelet-európai piac még mindig alulfejlett. 2002-ben a kockázatitőke-befektetések GDP-hez viszonyított értéke 0,054% volt, vagyis az időszak uniós átlagának (0,277%) egyötöde. A válság óta a közép-kelet-európai régióban a kockázatitőke-befektetések GDP-hez viszonyított aránya 0,119%, ami még mindig csak az uniós átlag (0,314%) egyharmada 26. Emellett a kockázatitőke- és magántőke-befektetések volumene a közép-kelet-európai régióban sokkal jobban csökkent, mint az európai átlag: 2010-ben a közép-kelet-európai régióban a befektetések a teljes európai piac 3%-ára csökkentek, szemben a korábbi 11%-kal 27. A 2011-re vonatkozó legújabb statisztikák alapján a válság által a közép-kelet-európai régió kockázatitőke- és magántőke-piacán okozott negatív trend várhatóan folytatódik. (113) Ami az utóbbi húsz évben a magyarországi kockázatitőke- és magántőkebefektetéseket illeti (beleértve a felvásárlásokat is), a befektetések összértéke körülbelül 400 milliárd USD volt több mint 400 vállalkozásba. Ugyanakkor a piacon néhány nagyméretű magántőke-ügylet dominált, és a becslések szerint a befektetéseknek csupán 4%-át eszközölték korai szakaszban lévő vállalkozásokba. Összességében 132 korai szakaszban lévő vállalkozásba fektettek be az elmúlt húsz évben, ami azt jelenti, hogy évente még 7 korai szakaszban levő magyar vállalkozás 21 A piaci hiányosságokról szóló elemzés, 29. o. 22 A 2013. január 2-i, 291,71 HUF/EUR árfolyamon. 23 A piaci hiányosságokról szóló elemzés, 50 51. o. 24 KPMG-tanulmány, 21. o., amely hivatkozik a budapesti Corvinus Egyetem A kis- és középvállalkozások helyzete Magyarországon című tanulmányára, Kisvállalkozás-fejlesztési Központ, 2009. 25 A piaci hiányosságokról szóló elemzés, 37. o. 26 KPMG-tanulmány, 30. o. 27 KPMG-tanulmány, 25. o. 18
sem részesült klasszikus kockázatitőke-finanszírozásban 28. Emellett ezen ügyletekre nagy arányban (132-ből 44) az elmúlt 2-3 évben került sor, a JEREMIE program (lásd lent) eredményeként. (114) Kínálati oldalon igen kevés kockázatitőke-befektető van, amely kész befektetni az 1 millió EUR alatti ügyletekbe. A Magyarországon 2010-ben jelen lévő 20 magán tulajdonú kockázatitőke-befektető közül csak három összpontosított a korai szakaszban eszközölt befektetésekre, és további kettő (elméletileg minden szakaszban befektető) szerepeltette portfoliójában ezek az ügyleteket 29. (115) Csak a korai szakaszban befektetni kész befektetési alapok hajlandók alacsony (1 millió EUR alatti) összegeket befektetni. A 2010-ben Magyarországon jelen lévő 23 alap/alapkezelő (beleértve mind a magán tulajdonú, mind az állami alapokat, amelyek a magyar kockázati tőke értékének 95%-át képviselik) közül csak hat fektetett be 1 millió EUR alatti értékű ügyletekbe, amelyek közül kettő állami alap/alapkezelő volt. 1999 és 2006 között az 1 millió EUR alatti ügyletek átlagos éves száma 18,5 volt, ami elhanyagolható a Magyarországon működő kkv-k összesített számához (700 000) képest 30. (116) A magyarországi üzleti angyalok számát 2000-re becsülik 31. Bár a magyarországi üzleti angyalok előnyben részesítik a korai szakaszban lévő vállalkozásokat, nem képesek betölteni az 1 millió EUR alatti finanszírozási hiányt, mivel befektetési kapacitásukat befektetésenként csak 25 100 millió HUF (~90 000 360 000 EUR) közötti összegre becsülik 32. Magyarországon jelenleg csak egy olyan működő befektetési alap van, amely az üzleti angyalokkal együtt fektet be. (117) Bár a korai szakaszban levő társaságok finanszírozásának helyzete jelentősen javult a JEREMIE alapok 33 2010-es beindulásával, mind a finanszírozások száma, mind mennyisége tekintetében 34, a magyar hatóságok a következőt adják elő: a méretgazdaságosság következtében a JEREMIE alapok rendszerint a maximális befektethető összeg felső határán (jelenleg 2,5 millió EUR a JEREMIE Növekedési Alap esetében) lévő, illetve a JEREMIE Magvető Alap esetében 150 000 EUR alatti befektetéseket céloznak meg. (118) Figyelemmel a fentiekre, a magyar hatóságok előadták, hogy a 300 000 EUR és 1 millió EUR közötti befektetési tartományban hiányos a kockázati tőke kínálata. Ez pontosan az a befektetési tartomány, amelyet a tervezett intézkedés általában megcéloz. Ennélfogva a magyar hatóságok úgy vélik, hogy a tervezett intézkedés kiegészíti majd a meglévő JEREMIE intézkedést. Ezenfelül, amint azt a fenti adatok mutatják, a korai szakaszban lévő társaságok kockázatitőke-finanszírozásának éves 28 KPMG-tanulmány, 27 28. o. 29 KPMG-tanulmány, 31 32. o. 30 A piaci hiányosságokról szóló elemzés, 45. o. 31 KPMG-tanulmány, 38. o. 32 A piaci hiányosságokról szóló elemzés, 49. o. 33 N 355/2008. sz. állami támogatás Magyarország Magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés, módosította és meghosszabbította: SA.34087 (2012/N). 34 A működésük első 1,5 évében a JEREMIE alapok 44 ügylet keretében 12,2 milliárd HUF tőkebefektetést eszközöltek a korai szakaszban. A JEREMIE alapok keretében rendelkezésre álló tőke összesített összege meghaladja a 2010-et megelőző húsz évben a korai szakaszban megvalósult kockázati tőkebefektetések teljes összegét. 19
száma elhanyagolható (2009-ig 7 körül), összevetve a Magyarországon működő kkv-k számával (700 000 körül), amelyek közül a legtöbb mikrovállalkozás. Ez jóval a nemzetközi átlag alatt van. (119) A tervezett intézkedés így a növekedésorientált kkv-kra és a magvető szakaszban lévő kis társaságokra irányul, amelyek nagyrészt kívül esnek a jelenleg Magyarországon működő üzleti angyalok és kockázatitőke-alapok befektetési profilján. (120) A fentiekben bemutatott bizonyítékok alapján a Bizottság megállapítja, hogy Magyarországon fennáll a kis társaságok magvető finanszírozására irányuló tőke hiánya. 5.2.2. Az eszköz megfelelősége (121) Az iránymutatás 5.2.2. szakasza úgy rendelkezik, hogy az összevető vizsgálat egyik fontos összetevője annak megállapítása, hogy a kockázatitőke-befektetés terén történő állami támogatás megfelelő eszköz-e a magán kockázatitőke-befektetések ösztönzésére, és ha igen, mekkora mértékben. Részletes elemzésében a Bizottság különös figyelmet szentel a tervezett intézkedés tagállam által elvégzett hatásvizsgálatainak. Azok az intézkedések minősülnek megfelelő eszköznek, amelyeknél a tagállam más szakpolitikai lehetőségeket is megfontolt, valamint amelyeknél egy olyan szelektív eszköz, mint az állami támogatás, használatának előnyei megalapozottak és ezt a Bizottságnak be is mutatják. A Bizottság más, a sajáttőkehiány kezelésére foganatosított vagy a jövőben foganatosítandó intézkedések bizonyítékait is értékeli (különösen utólagos értékelések), valamint különösen a megcélzott kkv-kat érintő keresleti és kínálati oldali ügyeket, hogy megvizsgálja, hogyan hatnak a tervezett kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedéssel kölcsönösen egymásra. (122) A magyar hatóságok előadták, hogy más szakpolitikai lehetőségekkel összehasonlítva a kockázati tőke formájában nyújtott állami támogatás több előnnyel is rendelkezik a vissza nem térítendő támogatáshoz képest. Először, mivel visszatérítendő eszközről van szó, az állami befektetés haszonnal megtérül. Másodszor, a kedvezményezett társaság azonnal és közvetlenül igénybe veheti az állami támogatást, biztosíték nélkül. (123) A magyar hatóságok elemezték a Magyarországon működő kockázatitőkeszolgáltatókat is annak érdekében, hogy azonosítsák a kockázatitőke-piac azon szegmensét, amelyet a finanszírozási hiány jellemez, vagyis ahol a kínálat nem elégséges a tőkekereslet fedezésére, és ezen az alapon határozták meg a tervezett Alap befektetési profilját. Mind a piaci hiányosságokról szóló elemzés, mind a KPMGtanulmány elemzi a Magyarországon működő kockázatitőke-alapokat, azok befektetési profilját, valamint átlagos befektetési méretét. Emellett értékelik az informális magyar kockázatitőke-piacot is, vagyis az üzleti angyalokat és azok befektetési kapacitását. Ezen információk fényében az Alap tervezett befektetési profilja megpróbálja pótolni azt a hiányt, amely tekintetében sem a formális, sem az informális kockázatitőke-befektetők nem biztosítanak elegendő befektetési kínálatot, vagyis az 1 millió EUR alatti és körüli tőkebefektetéseket. 5.2.3. A támogatás ösztönző hatása és szükségessége (124) Az iránymutatás 5.2.3. szakasza szerint kockázatitőke-befektetéssel kapcsolatos intézkedések ösztönző hatása döntő szerepet játszik az összeegyeztethetőség 20