SA (2012/N) sz. állami támogatás Magyarország Az Új Széchenyi kockázatitőke-program a magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés módosítása

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, C(2012) 3509 final corr. Tárgy: SA (2012/N) sz. állami támogatás Magyarország Az Új Széchenyi kockázatitőke-program a magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés módosítása Tisztelt Miniszter Úr, 1. AZ ELJÁRÁS (1) december 10-i határozatával 1 a Bizottság a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (a továbbiakban: a kockázati tőkéről szóló iránymutatás) 2 4. fejezete alapján jóváhagyta az N 355/2008. sz. támogatási programot a magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedést (SA.26195) (a továbbiakban: a meglévő intézkedés). (2) február 17-én kelt és a Bizottságban ugyanazon a napon nyilvántartásba vett levelükben a magyar hatóságok értesítették a Bizottságot a meglévő intézkedés módosításáról. A megküldött információk első értékelése után a Bizottság a bejelentést hiányosnak ítélte, és március 14-i levelében további tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól, amelyekre azok március 20-án és 28-án adtak választ. 1 C(2008) HL C 194., , o. Őexcellenciája János MARTONYI Külügyminiszter Bem rakpart 47 H BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles Belgique Europese Commissie, B-1049 Brussel België Telefon: 32 (0)

2 2. A MEGLÉVŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA (3) A meglévő JEREMIE 3 kockázatitőke-intézkedés (Új Magyar Kockázati Tőkeprogramok) célja, hogy kockázati tőkét, hitelfinanszírozást és kezelői szolgáltatásokat nyújtson kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára Magyarországon a megcélzott vállalkozások nyereségének növelése és fejlődésének elősegítése érdekében. (4) A meglévő intézkedés jogalapja a következő: (a) (b) (c) (d) a 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép- Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról; a 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról; a 2/2008. (V. 29.) NFGM PM együttes rendelet a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozott pénzügyi eszközök keretében nyújtható KKV támogatások felhasználására, valamint a forráskezelő szervezetre vonatkozó különös szabályokról; továbbá a évi CXX. törvény a tőkepiacról. (5) A meglévő intézkedés két részből, a Közös Alap Alprogramból és a Co-investment Alprogramból áll: (a) (b) A Közös Alap Alprogram a magvető, induló és növekedési életszakaszban lévő megcélzott kis- és középvállalkozások kockázatitőke-finanszírozását nyújtja. Ezen alprogram keretében a JEREMIE Holdingalap olyan magánbefektetők bevonásával hozott létre közös alapokat, akik a közös alapokban legalább 30%-os részesedéssel rendelkeznek. A Közös Alap Alprogram a Magyarországon, de a közép-magyarországi régión kívül bejegyzett kkv-kat célozza meg. A Co-investment Alprogram célja, hogy a magvető, induló és növekedési életszakaszban lévő megcélzott kis- és középvállalkozásoknak kockázatitőkefinanszírozást nyújtson. Ezen alprogram keretében azonban a JEREMIE Holdingalap saját alapot hozott létre, amelynek részvényei teljes mértékben a Holdingalap tulajdonában állnak, és amely a megcélzott vállalkozásokba olyan magánbefektetőkkel együtt fektet be, akik a befektetésben legalább 30%-os részesedéssel rendelkeznek. A Co-investment Alprogram célcsoportjába bármely, Magyarországon bejegyzett kkv beletartozhat. 3 A mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források program (JEREMIE) az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága, az Európai Beruházási Alap és az Európai Befektetési Bank kezdeményezése. 2

3 (6) A meglévő intézkedés szerint a kezdeti ötéves befektetési időszak december 31- én ér véget, amelyet újabb öt év követ; ezalatt valamennyi befektetés futamideje teljes mértékben lejár vagy azokat visszafizetik. (7) A meglévő intézkedés összköltségvetése millió HUF (182,91 millió EUR 4 ), amelyet részben a nemzeti költségvetésből (15%), részben pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (85%) finanszíroznak. (8) A meglévő intézkedés bármely magánbefektető előtt nyitva áll. A magánbefektetőket kedvezményes veszteségmérsékléssel és (az állami befektetőkre vonatkozó) hozamkorlátozással ösztönzik. Amennyiben az alap futamidejének végén megállapítást nyer, hogy az alap az időközi kifizetéseket is figyelembe véve összességében a referenciaérték feletti nyereséget termel, a hozamkorlátozásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Amennyiben azonban az alap a működési/kezelési költségeket meghaladó veszteséget termel, a veszteségmérséklésre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A hozamkorlátozásról és veszteségmérséklésről szóló részletes szabályok a meglévő intézkedést jóváhagyó határozat (20) (21) bekezdésében olvashatók. (9) A megcélzott vállalkozások olyan, Magyarországon bejegyzett kkv-k, amelyeket a befektetési döntés meghozatalához viszonyítva öt évnél nem régebben alapítottak, és amelyek nettó évi árbevétele egyik megelőző pénzügyi évben sem haladta meg az 1,5 milliárd HUF-ot (6 millió EUR-t). A megcélzott vállalkozásoknak és a magánbefektetőknek függetlennek kell lenniük egymástól. A megcélzott vállalkozás nem lehet nehéz helyzetben lévő vállalkozás 5, illetve a hajógyártás 6, valamint a szén- 7 és acélipar 8 területén tevékenykedő vállalkozás. Az intézkedés nem nyújthat támogatást exporthoz kapcsolódó tevékenységekhez 9. Egyebekben, a meglévő intézkedés nem tartalmaz ágazati korlátozást. (10) A meglévő intézkedés saját tőkét (az intézkedés teljes költségvetésének legalább 75%- át), hitelt (az alapok mindenkori jegyzett tőkéjének legfeljebb 25%-át) és alapkezelői szolgáltatásokat nyújt a kkv-k számára. Valamennyi kölcsönt a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben foglaltaknak megfelelő piaci feltételek alapján nyújtják 10. (11) A Magyarországon bejegyzett, a kockázatitőke-alapok kezelésére engedéllyel rendelkező és a befektetéseik tárgyát képező vállalatoktól független alapkezelőket nyílt pályázati eljárás keretében választják ki. Az alapkezelő javadalmazása fix díjból 4 Míg a meglévő intézkedést jóváhagyó határozat alkalmazásában 248 HUF/EUR átváltási árfolyam szerepelt, ezen határozat alkalmazásában 292 HUF/EUR átváltási árfolyam szerepel. 5 A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban meghatározottak szerint (HL C 244., , 2. o.). 6 A hajógyártáshoz nyújtott állami támogatás keretszabályában megállapított fogalommeghatározások alkalmazandók (HL C 364., , 9. o.). 7 A kockázati tőkéről szóló iránymutatások alkalmazásában a szén az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén. 8 A kockázati tőkéről szóló iránymutatás alkalmazásában a közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás I. mellékletében található fogalommeghatározást kell alkalmazni (HL C 54., , 13. o.). 9 A kockázati tőkéről szóló iránymutatás 2.1. szakaszában megállapított fogalommeghatározás alkalmazandó. 10 HL C 14., , 6. o. 3

4 és sikerdíjból áll. Az alapkezelők befektetési döntéseiket a megcélzott kkv üzleti terve alapján hozzák, amelynek tartalmaznia kell a termék, az értékesítés és a jövedelmezőség alakulását, valamint a projekt előzetes életképességének megállapítását és a valós kilépési stratégiát. 3. BEJELENTETT MÓDOSÍTÁSOK (12) A jelen bejelentés keretében a Bizottságnak közölt módosítások az alábbiakban szerepelnek Az intézkedés átnevezése (13) A magyar hatóságok az Új Magyar Kockázati Tőkeprogramok elnevezésű intézkedés helyett az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok elnevezést kívánják használni Az intézkedés jogalapjának módosítása (14) A magyar hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a meglévő intézkedés jogalapja technikai okokból a következőképpen változott: (a) (b) (c) A 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet és a 2/2008. (V. 29.) NFGM PM együttes rendeletet egységes szerkezetbe foglalta és felváltotta az új, a programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet; A meglévő intézkedés hatálybalépését követően elfogadott, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet a támogatáshalmozásra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ezt a rendeletet a meglévő intézkedésre a rendelet hatálybalépésétől kezdve alkalmazzák amelyre a meglévő intézkedést jóváhagyó határozat elfogadását követően került sor, és az a módosított intézkedésre továbbra is alkalmazandó; A 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet és a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény továbbra is alkalmazandó a módosított intézkedésre Az időtartam meghosszabbítása (15) A magyar hatóságok a befektetési időszak záró időpontját december 31-ről december 31-re kívánják meghosszabbítani, ezt egy ötéves időszak követi majd, amely alatt valamennyi befektetés futamideje teljes mértékben lejár vagy visszafizetik azokat A Közös Alap Alprogram felosztása (16) A magyar hatóságok a Közös Alap Alprogramot további Magvető Alap és Növekedési Alap Alprogramra kívánják felosztani, valamint négy Magvető Alap és hat Növekedési Alap létrehozását tervezik. (17) A Co-investment Alprogram továbbra is a meglévő intézkedés keretén belül, de meghosszabbított időszakon belül működik majd. 4

5 3.5. A költségvetés növelése (18) A meglévő intézkedés összköltségvetése millió HUF (182,91 millió EUR 11 ). A magyar hatóságok millió HUF (~50 millió EUR) összeggel kívánják az intézkedés költségvetését növelni. Ezzel a módosított intézkedés teljes költségvetése millió HUF-ra (~206 millió EUR) fog emelkedni. (19) A négy Magvető Alapnak egyenként 1,5 milliárd HUF összegű költségvetése lesz. A hat Növekedési Alapból három egyenként 4,5 milliárd HUF összegű, a további három Növekedési Alap pedig egyenként 3 milliárd HUF összegű költségvetésből fog működni A potenciálisan megcélzott vállalatok csoportjának módosítása (20) A Közös Alap Alprogramot illetően a magyar hatóságok a Növekedési Alap Alprogramhoz tartozó potenciálisan megcélzott kkv-k csoportjának kibővítését tervezik azáltal, hogy a korábbi pénzügyi évek bármelyikében maximálisan engedélyezett éves forgalom összegét 5 milliárd HUF-ra (~17 millió EUR) emelik. A Magvető Alap Alprogram keretében a maximálisan engedélyezett éves forgalom 200 millió HUF (~ EUR) lesz. (21) A Co-investment Alprogramot illetően a módosítások elfogadását követően az intézkedés a közép-magyarországi régióban bejegyzett kkv-kra korlátozódik. A megcélzott kkv-k profilja egyébként a meglévő intézkedés szerinti marad Az ösztönzők bővítése a magánbefektetők számára (22) A magyar hatóságok a veszteségmérséklésre vonatkozó szabályok módosításával bővíteni kívánják a Közös Alap Alprogram keretében a magánbefektetők számára nyújtott ösztönzőket. A hozamkorlátozásra vonatkozó szabályok továbbra is a meglévő intézkedés szerintiek maradnak. (23) A módosítások szerint az állami befektető által viselt veszteségköltségek első részlete a Növekedési Alap Alprogram keretében 5%-ról 10%-ra, a Magvető Alap Alprogram keretében pedig 15%-ra fog emelkedni az alábbiak szerint: Amennyiben az Alap veszteségesen működik, úgy az Alap jogutód nélküli megszüntetésekor a magánbefektetőket megillető likvidációs hányadokat akként kell meghatározni, hogy az Alap alapkezelési díjjal és elismerhető működési költségekkel csökkentett legmagasabb befizetett jegyzett tőkéje a Növekedési Alap Alprogramban legfeljebb 10%-ának, a Magvető Alap Alprogramban legfeljebb 15%-ának megfelelő mértékű veszteségrész a Holdingalapot terheli. Az így fennmaradó veszteséget a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosai vagyoni hozzájárulásaik arányában viselik. A magánbefektetőket megillető teljes likvidációs hányad azonban nem haladhatja meg a magánbefektetők által teljesített, az alapkezelési díjjal és az elismerhető működési költségekkel, valamint az esetleges futamidő alatti kifizetésekkel részesedésarányosan csökkentett vagyoni hozzájárulások tényleges összegét. 11 Míg a meglévő intézkedést jóváhagyó határozat alkalmazásában 248 HUF/EUR átváltási árfolyam szerepelt, ezen határozat alkalmazásában 292 HUF/EUR átváltási árfolyam szerepel. 5

6 3.8. A befektetési rész növelése (24) A magyar hatóságok a Növekedési Alap Alprogramban a befektetési intézkedés maximálisan engedélyezett részösszegét megcélzott kkv-nként egy-egy 12 hónapos időszak során 2,5 millió EUR-ra kívánják növelni. A Magvető Alap Alprogramban a befektetési intézkedés maximálisan engedélyezett részösszege megcélzott kkv-nként egy-egy 12 hónapos időszak során EUR lesz A befektetési eszközök összetételének módosítása (25) A magyar hatóságok a kvázi sajáttőke-befektetési eszköznyújtás lehetőségének bevezetésével módosítani kívánják a befektetési eszközöket. Más szóval miközben a meglévő intézkedés szerint a sajáttőke-befektetés szintjének legalább 75%-ot kell elérnie (a kvázi sajáttőke-befektetés nem engedélyezett), a módosított intézkedés e követelményt legalább 50%-ra fogja csökkenteni. A magyar hatóságok továbbá az Alap teljes befektetésének 25%-áról 30%-ára kívánják növelni az állami támogatástól mentes hitel maximálisan megengedett arányát. 4. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK (26) A magyar hatóságok megerősítették, hogy a módosított intézkedés vonatkozásában is betartják majd a meglévő intézkedés alkalmazásában vállalt kötelezettségeket. 5. ÉRTÉKELÉS 5.1. Törvényesség (27) A meglévő intézkedés módosításainak a végrehajtást megelőző bejelentésével Magyarország teljesítette az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségét Állami támogatás megléte az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében (28) A támogatás megléte tekintetében a javasolt változások nem érintik a Bizottságnak a korábbi, a meglévő intézkedést engedélyező határozatának következtetéseit az alábbi okokból: Hitel formájában nyújtott állami támogatás (29) Az N 355/2008. sz. bizottsági határozat értelmében a meglévő intézkedés szerint a kkv-k számára nyújtott hiteleket piaci feltételek alapján nyújtják, ezért azok nem minősülnek állami támogatásnak az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése alapján. Mivel a javasolt módosítások nem változtatnak a hitelnyújtás szabályain, ezért a hitelenyújtás továbbra is piackonformnak és állami támogatástól mentesnek tekintendő Kockázati tőke formájában nyújtott állami támogatás Állami támogatás a befektetők szintjén (30) Az N 355/2008. sz. ügyben hozott bizottsági határozat megállapította, hogy a magánbefektetők az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint állami támogatásban 6

7 részesülnek, mert az állami befektetőknél alacsonyabb kockázatot vállalnak (preferenciális veszteségmérséklés), és az állami befektetőkénél magasabb hozamra jogosultak (hozamkorlátozás). (31) A magyar hatóságok a magánbefektetőknek nyújtott ösztönzőket fokozni szeretnék azáltal, hogy növelik az állami befektető által vállalt veszteség első részét. A meglévő intézkedés szerint az állami befektetőket terheli a veszteség első 5%-ának megfelelő rész. A javasolt módosítások szerint a Növekedési Alap Alprogramban a veszteség legfeljebb 10%-ának, a Magvető Alap Alprogramban pedig legfeljebb 15%-ának megfelelő mértékű veszteségrész a Holdingalapot terheli. Az ezen szint feletti veszteség arányosan oszlik meg az állami és magánbefektetők között. (32) A magánbefektetőknek kedvező hozamkorlátozásra és veszteségmérséklésre vonatkozó szabályok egyensúlyban tartása érdekében az állami befektetők vétójoggal vagy preferenciális szavazati joggal rendelkeznek az alap működésével kapcsolatos számos stratégiai döntést illetően, nevezetesen: a jegyzett tőke csökkentése; kockázati tőkealap-jegyek visszavásárlása; a működési szabályok módosítása; a kockázati tőkealap-jegyek tulajdonjog-átruházása; valamint a hozamok kifizetéséről szóló határozat, amennyiben matematikailag van még esélye annak, hogy a veszteségmérséklésre vonatkozó szabályok alkalmazandók. (33) A fentiek fényében a javasolt módosítások nem változtatnak a Bizottság azon következtetésén, miszerint az állami támogatás jelen van a magánbefektetők szintjén Állami támogatás az alapnak és kezelőinek (34) Az N 355/2008. sz. ügyben hozott bizottsági határozat megállapította, hogy az alapok és kezelőik pusztán befektetést közvetítő eszközként működnek, és ezért az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem részesülnek állami támogatásban. (35) A fenti 3.4. szakaszban említettek alapján a magyar hatóságok a meglévő intézkedés szerint kívánják folytatni a Co-investment Alprogramot. Viszont azt tervezik, hogy a Közös Alap Alprogramot tovább felosztják Magvető Alap és Növekedési Alap Alprogramra. Valamennyi Magvető Alap és Növekedési Alap Alprogram közös alapként fog működni. (36) Mivel a meglévő intézkedést jóváhagyó határozatában a Bizottság már értékelte a Közös Alap és a Co-investment Alap jellegét, a javasolt módosítások nem változtatják azon megállapítását, miszerint sem az alapok, sem az alapkezelők nem részesülnek állami támogatásban Állami támogatás a megcélzott vállalatok szintjén (37) Az N 355/2008. sz. ügyben hozott bizottsági határozat megállapította, hogy a megcélzott kkv-k az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásban részesülnek. A javasolt módosítások révén módosulni fog a potenciálisan megcélzott vállalkozások csoportja is. (38) Magyarország két alprogramot kíván létrehozni, amely a kkv-k csoportjának különböző szegmenseit célozza meg. A javasolt Növekedési Alap Alprogram azokat az öt évnél nem régebben bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozásokat fogja megcélozni, amelyeknek éves konszolidált árbevétele az egyik megelőző pénzügyi évben sem haladta meg az 5 milliárd HUF (17 millió EUR) összeget. A meglévő 7

8 intézkedés keretében a megcélzott kkv-k éves árbevétele nem haladhatja meg a 1,5 milliárd HUF-t (6 millió EUR-t). Tehát, a Növekedési Alap Alprogram bevezetése növelni fogja a potenciálisan megcélzott kkv-k csoportját azáltal, hogy a meglévő intézkedés keretében megcélzott vállalatokhoz képest magasabb árbevétellel rendelkező kkv-k számára is elérhetővé teszi a befektetést. (39) A javasolt Magvető Alap Alprogram csak azokat a három évnél nem régebben bejegyzett mikro- és kisvállalkozásokat fogja megcélozni, amelyeknek az éves konszolidált árbevétele nem haladta meg a 200 millió HUF-ot ( EUR-t). Ezért ez az alprogram nem módosítja a meglévő intézkedés keretében megcélzott kkv-k profilját. (40) Magyarország a Co-investment Alprogram alkalmazását a közép-magyarországi régióra kívánja korlátozni. Ezért a módosításokat követően a Co-investment Alprogram Közép-Magyarországra, a Közös Alap Alprogram pedig az összes többi régióra fog vonatkozni. E tárgyban a magyar hatóságok kifejtették, hogy mivel Közép- Magyarországon a legfejlettebb a kockázatitőke-piac, inkább az elmaradottabb régiókra kívánják összpontosítani az intézkedést. Mint a következő bekezdésből is kitűnik, a Co-investment Alprogram a teljes módosított költségvetésnek csak egy töredékét teszi majd ki. (41) A meglévő intézkedés finanszírozása az Európai Regionális Fejlesztési Alap által támogatott két operatív program (a továbbiakban: OP), nevezetesen a Gazdaságfejlesztési OP (az összköltségvetés mintegy 90,8%-a) és a Középmagyarországi OP (az összköltségvetés mintegy 9,2%-a) révén valósul meg. A meglévő intézkedés millió HUF (~182,91 millió EUR) összegű költségvetésének millió HUF (~50 millió EUR) összeggel történő növelése csak a Gazdaságfejlesztési OP-re vonatkozik. A költségvetés növelését követően a Gazdaságfejlesztési OP az összköltségvetés mintegy 93%-ának, míg a Középmagyarországi OP körülbelül 7%-ának megfelelő összegű hozzájárulást fog nyújtani. Ez azt mutatja, hogy a módosított költségvetésnek csupán a töredéke juttat támogatást a közép-magyarországi régióban bejegyzett kkv-knek, míg a költségvetés jelentős része azon régiókra fog összpontosulni, amelyek a közép-magyarországi kockázatitőke-piacoknál kevésbé fejlett piaccal rendelkeznek. (42) A fenti (9) bekezdésben foglaltak alapján a meglévő intézkedés keretében alkalmazandó kizárásokon túlmenően a módosított intézkedés ki fogja zárni a pénzügyi ágazathoz tartozó társaságokat 12 és azon vállalatokat 13, amelyek tevékenységi körének több mint 50%-át az előző pénzügyi év alapján a mezőgazdaság tette ki. Ezen túlmenően a befektetés nem használható felvásárlásra, kereskedelmi célú ingatlanfejlesztésére, a pénzügyi hitelintézetekkel vagy az Országos Mikrohitel Alappal kapcsolatban lévő meglévő hitelek vagy pénzügyi kötelezettségek finanszírozására, valamint az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek előállítására. 12 A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. magyar törvényben felsorolt vállalkozások, II. melléklet, 8. pont. 13 A TEAOR '08-ban felsorolt mezőgazdasági tevékenységek (a gazdasági tevékenységek jelenleg hatályban lévő magyar nómenklatúrája):

9 (43) A fentiek fényében a javasolt módosítások nem változtatnak a Bizottság arra vonatkozó következtetésén, miszerint az állami támogatás jelen van a megcélzott kkvk és a magánbefektetők szintjén Összeegyeztethetőség (44) Mivel az intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a magánbefektetők és a megcélzott kkv-k vonatkozásában állami támogatásnak minősül, és tekintve, hogy Magyarország a meglévő intézkedés számos módosítását bejelentette, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a módosított intézkedés változtatna-e az összeegyeztethetőség-értékelésén, illetve az összhangban áll-e a kockázatitőke-iránymutatással. (45) A Bizottság értékelése e határozat vonatkozásában csak a Közös Alap Alprogramra vonatkozik. Ennek oka, hogy a magyar hatóságok által bejelentett tartalmi jellegű módosítások csak ezt az alprogramot érintik. Ami a Co-investment Alprogramot illeti, a bejelentésben mindössze két módosítás szerepel: a befektetési időszak két évvel történő meghosszabbítása és alkalmazásának korlátozása a közép-magyarországi régióra. Ez utóbbi a meglévő intézkedéshez képest a potenciálisan megcélzott kedvezményezettek korlátozását jelenti. A módosításoknak ezért a Co-investment Alprogram működését illetően nincs hatásuk a meglévő intézkedést jóváhagyó bizottsági határozat e vonatkozású összeegyeztethetőség-értékelésére A befektetési részösszegek legmagasabb szintje (46) A kockázati tőkéről szóló, 2010-ben módosított 14 iránymutatás szakasza szerint a befektetési részösszegek szintje egy-egy 12 hónapos időszak során nem haladhatja meg megcélzott kkv-ként a 2,5 millió EUR-t. (47) A magyar hatóságok javasolják, hogy a befektetési részösszeget megcélzott kkv-nként egy-egy 12 hónapos időszak során a legfeljebb 1,5 millió EUR-ról legfeljebb 2,5 millió EUR-ra emeljék a Növekedési Alap Alprogram keretében. A Magvető Alap Alprogram keretében a befektetési részösszeg maximális szintje megcélzott kkv-nként egy-egy 12 hónapos időszak során EUR-ra fog korlátozódni. (48) Kiegészítő befektetés nyújtása kizárt. A Magvető Alap Alprogram azonban nyújthat egy második befektetést, amely kizárólag piackonform hitelekből áll. (49) A fentiek fényében a módosított intézkedés megfelel a kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakaszának A magvető, az induló és a bővítési életszakasz finanszírozására való korlátozás (50) A kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakasza rögzíti, hogy a kockázatitőkebefektetéssel kapcsolatos intézkedésnek a támogatott területeken található kis- vagy középvállalkozások növekedési életszakaszáig tartó finanszírozására kell korlátozódnia. A nem támogatott területeken található középvállalkozások esetében az indulási életszakaszig tartó finanszírozásra kell korlátozódnia. 14 A Bizottság közleménye a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás módosításáról (HL C 329., , 4. o.). 9

10 (51) Magyarország teljes területe támogatott térség. Magyarország nem módosította azt a követelményt, miszerint a megcélzott vállalatoknak kkv-knak kell lenniük. A módosított intézkedés ezért megfelel a kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakaszának A sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetési eszközök túlsúlya (52) A kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakasza előírja, hogy a kockázatitőkével kapcsolatos intézkedésnek összköltségvetése legalább 70 %-át sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetési eszközök formájában kell a megcélzott kkvk részére nyújtania. Az ilyen eszközök jellegének értékelésénél a Bizottság inkább az eszköz gazdasági lényegét veszi tekintetbe, mint a megnevezését és a befektetők általi minősítését. (53) A különböző befektetési eszközök összetétele tekintetében a meglévő intézkedés keretében az alapoknak összköltségvetésük legalább 75%-át sajáttőke formájában kell nyújtaniuk. A magyar hatóságok a Magvető Alap és a Növekedési Alap Alprogramok esetében azáltal kívánják módosítani a befektetési eszközök összetételét, hogy bevezetik a kvázisajáttőke-befektetés (átváltható kötvény és tőkévé változtatható adósság) lehetőségét is. A saját tőkének (jegyzett tőke és tőketartalék) azonban el kell érnie a befektetés teljes összegének legalább 50%-át. (54) A fentiek fényében a módosított intézkedés továbbra is eleget tesz a kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakaszának, mert biztosított, hogy a befektetések legalább 70%-a sajáttőke- vagy kvázisajáttőke formájában fog megvalósulni Magánbefektetők részvétele (55) A kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakasza előírja, hogy a befektetéseket legalább 50 %-ban magánbefektetők révén, vagy támogatott területeken található kkv-kat megcélzó intézkedés esetén legalább 30 %-ban magánbefektetők révén kell finanszírozni. (56) Magyarország teljes területe támogatott térség. A Magvető Alap és a Növekedési Alap Alprogram is ugyanúgy fog működni, mint a korábban közös alapnak nevezett programok; a magánbefektetői részvétel minimálisan megkövetelt aránya (30%) az alap szintjén biztosított. (57) Ezért a javasolt módosítások nem változtatnak a Bizottság azon megállapításán, hogy az intézkedés eleget tesz a kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakaszának A befektetési döntések nyereségorientált jellege (58) A kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakasza előírja, hogy a kockázati tőkeintézkedésnek biztosítania kell, hogy a megcélzott társaságokba történő befektetésről szóló döntések nyereségorientáltak. Ez akkor áll fenn, ha a befektetésre a jelentős mértékű nyereségpotenciál fényében kerül sor, és a befektető e célból folyamatosan segíti a megcélzott vállalatokat. A kockázati tőkéről szóló iránymutatás három kumulatív feltételt határoz meg, amelyek biztosítják, hogy e feltétel teljesül. (59) Az első feltétel, hogy az intézkedés olyan magánbefektetők jelentős bevonásával valósul meg, akik üzleti alapon közvetlenül vagy közvetve az alap sajáttőkéjébe fektetnek be. Mint ahogy a fenti szakaszból kitűnik, a magánbefektetők a közös alapok sajáttőkéjében 30%-os részesedéssel rendelkeznek, ezért ez a feltétel is teljesül. 10

11 (60) A második és harmadik feltétel szerint minden egyes befektetés esetében üzleti tervvel, valamint világos és valós kilépési stratégiával kell rendelkezni. E tekintetben a magyar hatóságok megerősítették, hogy az alapkezelők befektetési döntéseiket a megcélzott kkv üzleti terve alapján hozzák, amelynek tartalmaznia kell a projekt előzetes életképességének megállapítását és a valós kilépési stratégiát. Az alapkezelőknek pályázatukban részletesen kell jellemezniük a befektetésre kiválasztandó vállalatok esetében alkalmazott kiválasztási és értékelési kritériumokat. (61) A módosított intézkedés ezért megfelel a kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakaszának Üzleti szemléletű vezetés (62) A kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakasza előírja, hogy a kockázatitőkealap kezelése üzleti alapon kerül végrehajtásra. A vezetők csoportjának magánszektorban tevékenykedő vezetőkként kell viselkedniük, vagyis meg kell próbálniuk befektetőik hozamát optimalizálni. Ez a feltétel teljesítettnek minősül, ha teljesül valamennyi következő feltétel: (63) Először is létezik egy megállapodás az alapkezelő és az alapban részt vevők között, amely rendelkezik a vezetők javadalmazásának teljesítményéhez kötéséről, valamint meghatározza az alap célkitűzéseit és a befektetések javasolt időzítéseit. (64) A magyar hatóságok kifejtették, hogy a Magvető és a Növekedési Alap alapkezelőit nyílt pályázati eljárás keretében választják ki. Az ajánlat benyújtása előtt az alapkezelőknek megállapodást kell kötniük a magánbefektetőkkel, és ajánlatukban rendelkezniük kell arról is, hogy a magánbefektetők befektetnek a szóban forgó alapba. (65) A kiválasztott alapkezelők megállapodást kötnek a Holdingalappal, amely megállapodás többek között a Holdingalap által, a Magvető/Növekedési Alapra vonatkozóan meghatározott célokat tartalmazza. A megállapodás értelmében, amennyiben a meghatározott célokat nem tartják tiszteletben, az alapnak büntetésként szerződési kötbért kell fizetnie a Holdingalap részére. (66) Az alapkezelőknek ajánlatuk benyújtásakor alapkezelői üzleti tervet is mellékelniük kell, részletezve az általuk kezelt valamennyi alap tekintetében tervezett bevételt és felmerülő költségeket. (67) Az alapkezelőknek ajánlatuk benyújtásakor az általuk kezelt Magvető/ Növekedési Alap üzleti tervét is mellékelniük kell, részletezve az adott alap célkitűzéseit és a javasolt befektetéseket. Erre vonatkozóan az üzleti tervben szerepelnie kell az innovatív vállalatokba történő befektetések javasolt számának és értékének, a befektetés céljára kiválasztott vállalatok fejlődési szakasza tekintetében a befektetések számának és értékének, valamint a megcélzott iparágak és régiók megnevezésének. A Magvető Alap Alprogram keretében a befektetések legalább 50%-ának innovatív vállalatokban és/vagy korai szakaszban (magvető vagy induló) lévő vállalatokban kell megvalósulniuk. A Növekedési Alap Alprogram keretében a befektetések legalább 20%-át ilyen vállalatokban kell megvalósítani. (68) Valamennyi Magvető és Növekedési Alapban az alapkezelői díj egy fix díjból és egy teljesítményalapú sikerdíjból fog állni, amelynek meghatározása megfelel a meglévő intézkedés szerinti alapkezelői díjnak. 11

12 (69) Másodsorban a magánpiaci befektetőknek képviseltetniük kell magukat a döntéshozatalban, például egy befektetői vagy tanácsadói bizottság révén. (70) A magyar hatóságok megerősítették, hogy az alapkezelők kiválasztásának egyik kritériuma az, hogy az alapkezelőnek olyan irányítási struktúrát kell garantálnia, amely lehetővé teszi a magánbefektetők részvételét a befektetésekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Ezen túlmenően a magyar hatóságok azt is megerősítették, hogy az állam mint részvénytulajdonos a Holdingalapon keresztül a Magvető/Növekedési Alapban nem vehet részt a befektetéssel kapcsolatos döntéshozatali folyamatban, az alapkezelőknek pedig függetlennek kell lenniük az államtól vagy bármely állami befolyástól. (71) A fentiek fényében megállapítható, hogy a befektetéssel kapcsolatos döntéshozatalban csak a magánpiaci szereplők részvételével kerül sor, ideértve a magánpiaci alapkezelőket és a magánpiaci befektetők képviselőit is. (72) Harmadszor, az alapkezelésnek a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és szabályozói felügyelet mellett kell történnie. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél bejegyzett alapkezelőknek engedéllyel kell rendelkezniük a kockázatitőke-alapok működtetéséhez. A magyar hatóságok benyújtották az alapkezelők kiválasztására szolgáló értékelési kritériumokat, ún. scoring, amely többek között a következő szempontokat tartalmazza: a kockázatitőke-befektetések terén szerzett múltbeli tapasztalatok és nyújtott teljesítmény, az ügyletek száma, értéke, a vállalatok fejlődési szakasza, az a tény, hogy az adott befektetés innovatív vállalkozásban valósult-e meg, stb. (73) A fentiek fényében megállapítható, hogy a kockázati tőkéről szóló iránymutatás szakaszában felsorolt valamennyi feltétel teljesült Ágazati orientáció (74) A fenti (41) bekezdésben említett kizárt ágazatokon kívül a módosított intézkedés nem összpontosít meghatározott ágazatokra Az összeegyeztethetőségre vonatkozó következtetés (75) A Bizottság megállapítja, hogy a javasolt módosított intézkedés keretében nyújtott támogatás összhangban áll a kockázatitőke-iránymutatás 4. szakaszában foglalt feltételekkel. (76) A Bizottság értékelése nem érinti a módosított intézkedés végrehajtásának a közbeszerzésről szóló uniós jogszabályokkal való összeegyeztethetőségét. 6. HATÁROZAT (77) A Bizottság a fenti értékelés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magyar JEREMIE kockázatitőke-intézkedés javasolt módosításai, beleértve a Magvető Alap Alprogramot és a Növekedési Alap Alprogramot is, összeegyeztethetők az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával. (78) A Bizottság felhívja a magyar hatóságok figyelmét arra, hogy amennyiben módosítani kívánják ezt a támogatási programot, azt minden esetben be kell jelenteniük a Bizottságnak. 12

13 (79) A Bizottság továbbá emlékezteti a magyar hatóságokat, hogy éves jelentést kell benyújtaniuk az intézkedés végrehajtásáról. Amennyiben a levél olyan bizalmas jellegű információt tartalmaz, amely nem juthat harmadik fél tudomására, kérjük, e levél kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül értesítsék erről a Bizottságot. Amennyiben az előírt határidőn belül nem érkezik a Bizottsághoz indokolással ellátott kérelem, a Bizottság úgy tekinti, hogy Önök egyetértenek azzal, hogy a levél teljes szövegét harmadik felek tudomására hozzák és annak hiteles nyelvi változatát közzétegyék az alábbi weboldalon: A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) State Aid Registry (Állami Támogatások Iktatási Osztálya) B-1049 Brussels Fax: Kérem, Miniszter Úr, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését. a Bizottság részéről Joaquín ALMUNIA alelnök 13