56157-5/2015 Kezelési díj visszatérítésével kapcsolatos kérdések I. A BEADVÁNYBAN ISMERTETETT TÉNYÁLLÁS A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) 26. (3) bekezdésében foglaltak szerint az ÁÉKBV-alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítő vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés). A Kbftv. 32. (1) bekezdésében foglaltak értelmében az alternatív befektetési alapkezelő (ABAK) működése során meg kell felelnie egyebek mellett a Kbftv. 26. -ában meghatározott rendelkezéseknek. A Kbftv. 32. (1) bekezdésében foglaltak alapján tehát a Kbftv. visszatérítésre vonatkozó rendelkezése az ABAK esetén is alkalmazandó. A tőkepiaci gyakorlatban elterjedt a Kbftv. szerinti visszatérítés, más néven trailer fee vagy rebate (a továbbiakban: Visszatérítés). A Visszatérítést a mindennapos gyakorlat részeként a befektetési jegyek forgalmazásával kapcsolatosan az ún. WARP-rendszerben 1 a KELER Zrt. is nevesíti és kezeli 2. A Visszatérítések jellemző jogosultja a forgalmazó, aki az ügyfelei számára ajánlja és értékesíti a forgalmazott befektetési jegyeket. Az állásfoglalás iránti kérelem tárgyát képező Visszatérítés a Kbftv.-n kívül jogszabályban kifejezetten nem szabályozott, jellemzően pénzben nyújtott szolgáltatás. A beadvány arra a Visszatérítési esetre vonatkozik, amikor egy ABAK által kezelt befektetési alap egy vagy több nagybefektetője kap Visszatérítést az ABAK-tól. Ez utóbbi Visszatérítés indoka, hogy az ABAK az általa kezelt befektetési alapokba történő jelentős, a befektetési alap szempontjából meghatározó befektetéseket honorálja. A Visszatérítés az olyan nagy volumenű befektetés és a befektetés megtartásának ösztönzése, ami az egész kollektív befektetési forma költséghatékony, stabil működésére kedvező hatással van és a kollektív befektetési forma külső megítélésének is kedvez. A nagybefektető jellemzően szabályozott és ellenőrzött pénzügyi szervezet, szakmai, intézményi befektető, amelynek részvétele eredményeként a kollektív vagyontömeg többi befektetője egy professzionális befektetővel vállal kockázatközösséget. A szakmai befektető megfontolt befektetési és befektetés felszabadítási döntései konszolidálják a kollektív vagyontömeget, példaként szolgálhatnak a kollektív vagyontömeg többi befektetője számára. II. KÉRDÉSEK A Visszatérítéssel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel, amelyek az állásfoglalást kérő megítélése szerint a jogalkalmazás egységes szempontjai miatt érintik a kollektív vagyonkezelési piac egészét. 1) Van-e az MNB-nek elvárása a Visszatérítésről szóló egyedi megállapodás tartalmával kapcsolatosan vagy annak tartalmát a szerződő felek a jogszabályi keretek között, a szerződési szabadság elve folytán szabadon, maguk alakíthatják ki? 2) Amennyiben egy ABAK egyedi megállapodást köt a Visszatérítésre vonatkozóan, akkor ez az ő és a szerződő partnere üzleti titkát képező adat, vagy olyan lényeges információ, amelyet az ABAK által kezelt befektetési alapok kezelési szabályzatában fel kell tüntetni? 3) Amennyiben a Visszatérítésre vonatkozó egyedi megállapodás megkötésének lehetőségét vagy annak feltételeit fel kell tüntetni a Visszatérítést fizető ABAK által kezelt befektetési alapok kezelési szabályzatában, akkor a) az egyedi megállapodás megkötésének vagy a Visszatérítés vonatkozásában történő alkalmazásának előfeltétele-e az, hogy a Visszatérítés valamilyen részletességgel megjelenjen a kezelési szabályzatokban; b) elegendő-e a kezelési szabályzatokban utalni a Visszatérítés lehetőségére, illetve ha nem, akkor milyen részletességgel szükséges bemutatni a Visszatérítést? 1 Wide Application Order Routing Platform 2 http://www.keler.hu/keler/keler.news.page?nodeid=2581 http://www.keler.hu/keler/keler_files/file/warp/2012/warp_trailer%20fee_20130503.pdf
4) A fentiek vonatkozásában van-e bármilyen különbség az ÁÉKBV-alapkezelő és az ABAK között, vagy a Kbftv. 32. (1) bekezdésének utaló szabálya miatt a kétféle befektetési alapkezelőre vonatkozó szabályok a Visszatérítés vonatkozásában azonosak? III. AZ ÁLLÁSFOGLALÁST KÉRŐ ÁLLÁSPONTJA Az állásfoglalást kérő egyes kérdésekre vonatkozó, beadványában ismertetett álláspontja a következőkben foglalható össze. Ad1) Kérelmező véleménye szerint a szerződő felek a szerződési szabadság elve szerint alakíthatják ki a Visszatérítésre vonatkozó megállapodásukat. A Visszatérítés a befektetési alapkezelő saját vagyonából történik. A befektetési alapkezelő a saját vagyonával a rá vonatkozó jogi szabályozás szabta keretek között szabadon gazdálkodhat. A befektetési alapkezelő a gazdálkodása körében, az általa kezelt befektetési alapok és az azok mögött álló befektetők érdekeinek mérlegelése nyomán, a tényállásban kifejtett körülmények, elsősorban a kedvezőbb költségmegoszlás, stabilitás, kedvező reputációs hatás alapján dönthet úgy, hogy egy vagy több nagybefektető számára Visszatérítést fizet. Amennyiben a 2)-3) kérdésekre adott válasz alapján a Visszatérítésre vonatkozó megállapodás léte vagy annak részletei kötelezően feltüntetendők a befektetési alapok kezelési szabályzatában, akkor fontos eleme a megállapodásnak, hogy ehhez a közléshez, illetve nyilvános befektetési alapoknál a nyilvánosságra hozatalhoz a Visszatérítésre jogosult hozzájárul. Amennyiben a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását, az értékpapír- és ügyfélszámlák vezetését nem az ABAK végzi, akkor fontos eleme lehet a Visszatérítésről szóló szerződésnek az a felhatalmazás is, hogy a nagybefektető értékpapírszámla-vezetője (letétkezelője) kiadhassa a nagybefektető értékpapírtitkának minősülő adatokat a Visszatérítés kalkulációjához, annak ellenőrzéséhez az ABAK részére. Ad2) Kérelmező álláspontja szerint a Visszatérítésre vonatkozó megállapodás alapvetően a szerződést kötő felek üzleti titkát képezi. A Visszatérítés kifizetése az ABAK vagyonából és nem az ABAK által kezelt befektetési alapok vagyonából történik. Az ABAK bevétele azonban a tevékenysége kizárólagosságából adódóan 3 elsődlegesen az általa kezelt befektetési alapokra terhelt alapkezelési díjból ered, tehát a Visszatérítés, ugyanúgy, mint minden, az ABAK által fizetett díj vagy költség, közvetett módon az ABAK által kezelt összes befektetési alapot terheli. Az ABAK által viselt egyéb fizetési kötelezettségekhez (díjakhoz és költségekhez) képest a Visszatérítés esetén ugyanakkor tipikusan azonosítható, hogy mely befektetési alapba történő befektetési volumen esetén, mekkora Visszatérítés jár a nagybefektető részére. Ilyen módon összekapcsolható az ABAK fizette Visszatérítés a befektetési alapot terhelő költséggel. A befektetési alapoknál a kezelési szabályzatok sémája a befektetési alapot terhelő és a befektetési alap által közvetlenül fizetett díjak és költségek bemutatását teszi kötelezővé 4. A befektetők lehető legteljesebb körű tájékoztatásának, a tájékozott befektetési döntés megalapozásának szabályozási céljából esetleg levezethető, hogy a befektetők valamiféle tájékoztatást kapjanak a Visszatérítésre vonatkozó megállapodás létéről, lehetőségéről akkor is, ha a Visszatérítést közvetlenül nem a befektetési alap, hanem az ABAK fizeti ki. Ennek a tájékoztatásnak a helye lehet a kezelési szabályzat sémájában 5. Ad3) 3 ABAK esetén a végezhető tevékenységeket a Kbftv. 7. -a határozza meg. 4 Nyilvános befektetési alapoknál a Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet VIII. 36. pontja, zártkörű befektetési alapoknál a Kbftv. 3. melléklet II. Fejezet XI. 48. pontja. 5 Nyilvános befektetési alapoknál a Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet X. 51. pontja, zártkörű befektetési alapoknál a Kbftv. 3. melléklet II. Fejezet XV. 65. pontja: Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről 2/7
a) Kérelmező megítélése szerint a Visszatérítésre vonatkozó megállapodás megkötésének vagy a Visszatérítés vonatkozásában történő alkalmazásának nem előfeltétele az, hogy a Visszatérítés megjelenjen a kezelési szabályzatokban. A Visszatérítésre vonatkozó magánjogi szerződés létrejöttének, érvényességének és hatályba lépésének sem lehet előfeltétele az, hogy erről az egyik szerződő fél, az ABAK által kezelt befektetési alapok kezelési szabályzata tájékoztatást tartalmazzon. b) Kérelmező véleménye szerint a Visszatérítés lehetőségéről való tájékoztatás önmagában alkalmas arra, hogy a befektetők értesüljenek arról, hogy a nagybefektetők részvételét az ABAK a Visszatérítéssel díjazhatja. A befektetők számára a befektetési alapra terhelt díjak és költségek adnak olyan releváns információt, ami a befektetési döntés meghozatala előtt befolyásolhatja az adott befektetési alapban való részvételt. E díjak és költségek mértékéről a befektetők természetesen teljes körű tájékoztatást kapnak a kezelési szabályzat megfelelő részében és a kiemelt befektetői információkban. Kérelmező álláspontja szerint nem is indokolt és nem is szükséges, hogy a befektetők a díj- és költségstruktúra hátterében álló üzleti modell, a befektetési alapkezelő gazdálkodásának szabályait megismerjék. Ad4) Kérelmező szerint a Kbftv. 32. (1) bekezdésében foglalt utaló szabály 6 miatt nincs különbség a Visszatérítés vonatkozásában az ÁÉKBV alapkezelő és az ABAK között, a Visszatérítésre vonatkozó szerződést, a Kbftv. 26. (3) bekezdésében szereplő megfogalmazás szerinti egyedi megállapodás -t az ABAK is megkötheti. Ha nem így lenne, akkor az ABAK az általa kezelt befektetési alapok kezeléséért kezelési díjat sem számíthatna fel, mivel ennek jogalapját is a felhívott Kbftv. 26. (1) bekezdése tartalmazza 7. Összegzés és további figyelembe veendő szempontok bemutatása Kérelmező megítélése szerint a Kbftv. rendelkezése kifejezetten engedi a Visszatérítés alkalmazását, így a Visszatérítés egyedi szerződés alapján az ABAK-oknál is megengedett. A Visszatérítéshez hasonló ösztönzők alkalmazására vonatkozóan a tőkepiaci normaanyag befektetési szolgáltatásokra vonatkozó része (MiFID I 8, MiFID II 9, MiFIR 10, Bszt. 11 ) tartalmaz rendelkezéseket a befektetési vállalkozások vonatkozásában. A MiFID I végrehajtási irányelve 12 a harmadik felek részére vagy általuk történő kifizetésekkel kapcsolatban három alapvető feltételt ír elő: (1) a transzparencia biztosítása (a díj, jutalék, juttatás létezésének, természetének, összegének, amennyiben ez utóbbi nem lehetséges, akkor a számítási módszernek a közlése), (2) az ösztönző (kifizetés) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségének javítását célozza, (3) a kifizetés ne befolyásolja hátrányosan, ne akadályozza a befektetési vállalkozás azon kötelezettségét, hogy az ügyfelek legjobb érdeke szerint járjon el. 6 A Kbftv. 32. (1) bekezdésében foglaltak szerint: Az ABAK működése során meg kell felelnie a 22. (1)-(3) és (5)-(8) bekezdésében, valamint a 23-26. -ban meghatározott rendelkezéseknek azzal, hogy az e -okban foglalt rendelkezéseket az ABAK-rendelet 16-29. valamint az 57-66. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesíteni. 7 A Kbftv. 26. (1) bekezdésében foglaltak értelmében: Az ÁÉKBV-alapkezelő az általa végzett tevékenységért a kollektív befektetési forma terhére kezelési díjat számíthat fel. 8 Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 9 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról 10 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 600/2014/EU rendelete a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról 11 A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 12 A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról, 26. cikk b) pont 3/7
A beadvány tárgyát képező Visszatérítésre vonatkoztatva a fenti követelményrendszert: Ad (1) a transzparencia a Visszatérítés lehetőségének kezelési szabályzatban való feltüntetésével megvalósulhat, Ad (2) a fent részletezettek szerint a Visszatérítésnek mint ösztönzőnek az alkalmazása a nagybefektetőn kívüli befektetők számára is javítja a szolgáltatás minőségét és Ad (3) a Visszatérítés alkalmazása egyáltalán nem befolyásolja az ABAK azon kötelezettségét, hogy a kezelt befektetési alap és a befektetők legjobb érdeke szerint járjon el. Az érdekütközések megelőzése érdekében a MiFID II a fenti követelményrendszert pontosította azzal, hogy a portfóliókezelés és befektetési tanácsadás esetére vonatkozó ösztönzőket kiemelte az egyéb befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban alkalmazott ösztönzők közül. A MiFID II a befektetési tanácsadási és portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozásoknak továbbra sem tiltja meg a Visszatérítések alkalmazását 13. A MiFID II tükrében a Visszatérítés nem a Visszatérítést fizető ABAK vagy ÁÉKBV-alapkezelő, nem is a befektetési alap többi befektetője, hanem a Visszatérítésre jogosult nagybefektető oldalán értelmezhető korlátozásként illetve további kötelezettségként. Eszerint amennyiben a befektetett vagyon nem a nagybefektető saját tőkéje, hanem az ügyfelei által rábízott vagyon, akkor a nagybefektetőnek a kapott Visszatérítést a saját ügyfelei között szét kell osztania. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Ad1) A Kbftv. 32. (1) bekezdésében foglaltak megkövetelik, hogy az ABAK-oknak működésük során meg kell felelniük egyebek mellett a Kbftv. 26. -ában meghatározott rendelkezéseknek azzal, hogy az e -ban foglalt rendelkezéseket az ABAK-rendelet 14 17. cikk (2) bekezdésében 15 és 24. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell teljesíteni. Bár a Kbftv. 26. (3) bekezdése a visszatérítésre vonatkozó egyedi megállapodás tartalmára vonatkozóan nem határoz meg tartalmi követelményeket, a Kbftv. 32. (1) bekezdésében foglaltakból következően az egyedi megállapodás tartalmi kialakítása során az ABAK-rendelet előírásaira is figyelemmel kell lenni. Az ABAK-rendelet ösztönzőkről szóló 24. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglaltak értelmében nem tekinthető úgy, hogy az ABAK becsületesen, tisztességesen és az általa kezelt ABA-k vagy ezen ABA-k befektetőinek érdekeit legjobban szolgálva működik, ha a 2011/61/EU irányelv I. mellékletében említett funkciók 16 betöltése során kifejtett tevékenységekkel kapcsolatban bármilyen díjat vagy jutalékot fizet (vagy kap), illetve bármilyen nem pénzbeli juttatást ad (vagy kap). E szabály alól kivétel a harmadik fél, illetve a harmadik fél nevében eljáró személy (által vagy) neki fizetett díj, jutalék vagy nyújtott nem pénzbeli juttatás, amennyiben az ABAK igazolni tudja, hogy teljesülnek a következő feltételek: i. a díj, jutalék vagy juttatás létét, jellegét és összegét, illetve ha az összeg nem állapítható meg, akkor az összeg kiszámításának a módját az érintett szolgáltatás nyújtása előtt világosan az ABA befektetőinek a tudomására hozzák olyan módon, hogy az átfogó, pontos és érthető legyen; ii. a díj vagy jutalék kifizetését vagy a nem pénzbeli juttatás biztosítását úgy alakították ki, hogy az növelje a vonatkozó szolgáltatás minőségét, és ne akadályozza az ABAK azon kötelezettségének teljesítését, hogy az általa kezelt ABA vagy az ABA befektetőinek érdekét legjobban szolgálva járjon el. Mindezek tükrében az MNB megítélése szerint a szerződő feleknek a Visszatérítésre vonatkozó megállapodás tartalmának kialakítása során a fentiekben hivatkozott jogszabályi előírásoknak megfelelve kell eljárniuk. A felek egyedi megállapodás tartalmával kapcsolatos szerződési szabadsága tehát addig terjed, amíg az összhangban áll a hivatkozott, ösztönzésre irányadó ABAK-rendeletbeli rendelkezésekkel. 13 A MiFID II preambulum (74) bekezdése szerint: [ ] a vállalkozásnak valamennyi harmadik fél által fizetett vagy nyújtott díjat [ ] a kézhezvételt követő lehető legrövidebb időn belül, teljes mértékben vissza kell térítenie az ügyfélnek [ ]. Az ügyfelet pontosan és adott esetben rendszeres időközönként tájékoztatni kell valamennyi díjról [ ], amelyet a vállalkozás az ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatás keretében kapott és az ügyfélnek átutalt. ; illetve további szövegszerű korlátozások: MiFID II 24. cikk (7) bekezdés b) pont és (8) bekezdés 14 A Bizottság 2012. december 19-i 231/2013/Eu felhatalmazáson alapuló rendelete a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről 15 Az ABAK biztosítja, hogy az általa kezelt ABA-k vagy azok befektetői számára nem számolnak fel indokolatlan költségeket. 16 Az I. melléklet 2. pont b) alpontja szerint ezen funkciók közé tartozik többek között a forgalmazás is. 4/7
A következő pontokban a 2) és 3) kérdések vonatkozásában részletezett véleményéből következően az MNB osztja az állásfoglalást kérő azon álláspontját, miszerint a megállapodásnak fontos eleme, hogy a kezelési szabályzatban való közléshez, illetve nyilvános befektetési alapoknál a nyilvánosságra hozatalhoz a Visszatérítésre jogosult hozzájáruljon. Az állásfoglalást kérő által kifejtett azon megállapítással kapcsolatosan, hogy ha a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását, az értékpapír- és ügyfélszámlák vezetését nem az ABAK végzi, akkor a Visszatérítésről szóló szerződésnek tartalmaznia kell arra irányuló felhatalmazást is, hogy a nagybefektető értékpapírszámla-vezetője (letétkezelője) kiadhassa a nagybefektető értékpapírtitkának minősülő adatokat a Visszatérítés kalkulációjához, annak ellenőrzéséhez az ABAK részére, az MNB a következőket jegyzi meg. Az MNB megítélése szerint a vázolt konstrukcióban nem a nagybefektető értékpapírszámla-vezetője (letétkezelője), hanem az ABAK forgalmazója releváns. Ad2) A Kbftv. 72. (1) bekezdés 2. mondatában foglaltak értelmében a kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. A Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet VIII. 37. pontja, illetve II. Fejezet XI. 49. pontja mind a nyilvános, mind a zártkörű befektetési alapok vonatkozásában előírja, hogy a kezelési szabályzatban meg kell jeleníteni a befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségeket vagy díjakat (ez utóbbiak legmagasabb összegét), kivéve nyilvános befektetési alapoknál a 36. pontban, illetve zártkörű befektetési alapoknál a 48. pontban említett költségeket. Az említett rendelkezések tehát nem csupán a befektetési alapot közvetlenül, hanem akár közvetve terhelő, vagyis bármely felmerülő költség kezelési szabályzatban történő szerepeltetését követelményként támasztják. Ezen túlmenően, a Kbftv. beadványban is hivatkozott 3. melléklet I. Fejezet X. 51. pontja, illetve II. Fejezet XV. 65. pontja mind a nyilvános, mind a zártkörű befektetési alapok esetében megköveteli minden olyan további információ kezelési szabályzatban történő feltüntetését is, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről. Az ABAK-rendelet Ad1) alpontban már idézett 24. cikk (1) bekezdés b) pont i. alpontjában foglaltak megkövetelik, hogy harmadik félnek csak akkor fizethető jogszerűen díj, jutalék vagy juttatás, ha azt az ABA befektetőinek tudomására hozzák, méghozzá az érintett szolgáltatás nyújtása előtt világosan, továbbá úgy, hogy az átfogó, pontos és érthető legyen. Vagyis az ABAK-rendelet mind a tájékoztatás időpontjára, mind módjára nézve elvárásokat határoz meg, és kizárólag ezek teljesülése esetén minősíti jogszerűnek az ösztönzést. Az ABAK-rendelet 24. cikk (2) bekezdése szerint a díjjal, jutalékkal, vagy nem pénzbeli juttatásokkal kapcsolatos megállapodások lényeges pontjainak összefoglalóként történő nyilvánosságra hozatala a 24. cikk (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja alkalmazásában megfelelőnek tekinthető, feltéve, hogy az ABAK kötelezettséget vállal arra, hogy az általa kezelt ABA befektetőjének kérésére ezen túlmenő részletes tájékoztatást nyújt, és feltéve, hogy teljesíti ezt a kötelezettségvállalást. Megállapítható tehát, hogy a közvetlenül hatályos ABAK-rendelet a Kbftv.-nél szigorúbb keretek közé szorítja az ösztönzéseket. Fentieket összegezve: a tőkepiaci szektor intézményei feletti felügyeletet gyakorló, felelős jogalkalmazó szervként az MNB prudenciális elvárásainak legmegfelelőbb gyakorlat az, ha a Visszatérítésről a befektetők megalapozott, teljes körű befektetési döntéshozataluk érdekében a kezelési szabályzatból értesülhetnek. Figyelemmel kell lenni egyúttal a Kbftv. 130. (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra is, amely szerint nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében a kiemelt befektetői információ tömören és közérthetően tartalmazza a befektetési alap terhére elszámolható költségeket és kapcsolódó díjakat is. Ad3) 5/7
Az ABAK-rendelet Ad1) alpontban már idézett 24. cikk (1) bekezdés b) pont i. alpontjában foglaltak akkor ismerik el az ösztönzést jogszerűnek, ha a díj, jutalék vagy juttatás létét, jellegét és összegét, illetve ha az összeg nem állapítható meg, akkor az összeg kiszámításának a módját az érintett szolgáltatás nyújtása előtt az ABA befektetőinek tudomására hozzák. Mindezek tükrében az MNB osztja az állásfoglalást kérő azon véleményét, miszerint a) az egyedi megállapodás megkötésének nem előfeltétele a Visszatérítés kezelési szabályzatban való feltüntetése, azonban b) az MNB megítélése szerint az egyedi megállapodás Visszatérítés vonatkozásában történő alkalmazásának már előfeltételét képezi a kezelési szabályzatban való feltüntetés. Az MNB ABAK-rendelet 24. cikk (1) bekezdés b) pont i. alpontjában foglaltakra alapított véleménye szerint a Visszatérítéssel kapcsolatosan magára a lehetőségére (létére), annak jellegére (nagybefektetőnek nyújtott), összegére, illetve ha az nem állapítható meg, akkor összege kiszámításának módjára szükséges kitérni a kezelési szabályzatban. Az MNB továbbá a Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet VIII. 37. pontjában, illetve II. Fejezet XI. 49. pontjában foglaltakra figyelemmel a befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak legmagasabb összegének kezelési szabályzatban való feltüntetését is elvárja. Az MNB mindezeken túlmenően elengedhetetlennek tartja, hogy a kezelési szabályzatban a nagybefektetői kör definiálásra kerüljön. Tekintettel arra, hogy a Visszatérítésre vonatkozó megállapodások eseti és előre nem tervezhető jellege okán az ABAK csak a megállapodás főbb paramétereit tudja a kezelési szabályzatban rögzíteni, az MNB indokoltnak tartja, hogy az ABAK a kezelési szabályzatban hívja fel a befektetők figyelmét arra, hogy ha ilyen típusú ösztönzőt kíván nyújtani, arról a honlapján tájékoztatást nyújt. Ad4) Az ÁÉKBV-alapkezelők ösztönzőire az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 79/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 21. -a 17, míg az ABAK-ok ösztönzőire a korábban már többször hivatkozott ABAK-rendelet 24. cikke tartalmaz előírásokat. A két jogszabályhely megfogalmazása kissé eltérő. *** Végezetül az MNB a beadványban foglaltak kapcsán indokoltnak tartja megemlíteni, hogy véleménye szerint az állásfoglalás kérés tényállásában vázolt helyzetben nem csak a Visszatérítést nyújtó befektetési alapkezelőnek, hanem a Visszatérítésben részesülő intézményi befektetőnek is körültekintően kell eljárnia. Ez azt jelenti, hogy az intézményi befektetők szponzorai így például unit-linked portfóliók esetében a biztosító, vagy trust-ok esetében a trustee akkor járnak el prudens módon, ha a kapott Visszatérítések, rebate-ek közvetlenül az intézményi portfóliók számláin íródnak jóvá, vagy abban az esetben, ha a rebate-eket az alapkezelő kapja, akkor azok továbbutalásra kerülnek a Visszatérítésben érintett portfóliók számára. 17 21. (1) Az ÁÉKBV-alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenysége során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az ÁÉKBV érdekeivel összhangban jár el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az ÁÉKBV-alapkezelő nem kérhet és nem fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet a) nem az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV javára eljáró harmadik személy részére vagy nem ezek részéről teljesítenek, b) nem olyan személy vagy szervezet részére vagy részéről, illetve nevében teljesítenek, amely esetében ba) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás, illetve a juttatás mértékének számítása során használt módszer az ÁÉKBV előtt a szolgáltatás nyújtását megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárható, és bb) az anyagi vagy nem anyagi természetű juttatás a nyújtott szolgáltatás minőségének javítása érdekében történik, és nem befolyásolja hátrányosan az ÁÉKBV-alapkezelő (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését, c) nem a befektetési alapkezelési tevékenység ellátásával függ össze vagy hátrányosan befolyásolja az ÁÉKBV-alapkezelő (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítését. (3) Az ÁÉKBV-alapkezelő a (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt információt összefoglaló formában is közzéteheti azzal, hogy a befektető kifejezett kérésére a részletes tájékoztatást is haladéktalanul a befektető rendelkezésére bocsátja. 6/7
Budapest, 2015. július 10. 7/7