RÖSZKE KÖZSÉG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ÁTDOLGOZTA: Molnár Mária okl. építészmérnök ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Gyulai István Okl. építészmérnök
1. Vizsgálat 1.1. Történeti áttekintés A település Szegedtől délre, 15 km távolságban helyezkedik el, a holt Tisza, az 5-ös út és az országhatár között. A település Szeged irányából közúton kétfelől az E-5, valamint a 43011-es úton közelíthető meg. Vasúton Szeged-Nagyállomásról érhető el. Mórahalom irányából is elérhető a 43011 úton. Szerbiából közúton az E-5 úton a határátkelőn át, vasúton Horgos vasútállomásról érhető el. Röszkének nincs vonzáskörzete, viszont két önkormányzati szerveződésnek is tagja. Mórahalom és Szeged vonzáskörzetéhez kapcsolódik. Határos települések: Szeged, Mórahalom, Domaszék. A külterületen 400 tanya található. A település földrajzi elhelyezkedése utal arra, hogy fontos átkelőhelyként tartották számon. Az Alföldet Torontál megyével összekötő kompjárat emlékei a 30-as évekig nyomon követhetők. Az utolsó tanyamalmot 1895-ben vontatták el Martonosra. A települést Szeged birtoka révén kisbérlők, törpebirtokosok művelték: alsóvárosi gányók, dohánykertészek települtek itt meg. Később úgynevezett "krajcáros földekként" egy-két holdas birtokokat szereztek. Nagybirtok nem volt. 1731-ben kapta királyi adománylevelét, de ekkor még nem szerepelt önálló településként, Szegedhez tartozott. 1720 óta követhetjük nyomon a benépesülését:- 18. század eleje- szerb granicsárok (határőrök), horvát birtokosok zsellérei alkotják a népességet. 1950-ig Szeged város alsótanyai közigazgatási egysége. Önálló kapitányság, kapitányai Rózsa Vince, Guczi József.- 1950- től önálló község. Régészeti leletek alapján több, mint száz lelőhely bizonyítja a település lakott voltát. Közülük kiemelkedő, európai jelentőségű a Bálint néven ismert Nagyszéksósi avar lelet, melyet 1926-27-ben Móra Ferenc tárt föl, másolatai a szegedi múzeumban tekinthetők meg. A Ladányi-dűlő környékén feltárt két honfoglaló sír bizonyítja, hogy a honfoglalók kiemelt települése volt a Tisza mellékének ez a része. A "Tisza sor"-nál talált Árpád-kori templommaradványt és a körülötte lévő sírkertet a tatárdúlás rombolta le. A falu "fölvégén" található Rácz-köröszt (rácz temető) és a sok szerb eredetű név, (Osznovics, Polovics, Marinkovics és Szulcsán, stb.) továbbá a "rácok dűlője" bizonyítja, hogy a ma már elmagyarosodott dohány és paprika kertészek elődei itt szlávok voltak. Ha településtörténetét vizsgáljuk, azzal a sajátos tényezővel kell számolnunk, hogy 1950-ig nem önálló településként szerepel a korabeli írásos anyagokban. Jóllehet a település már 1730-ban megkapta királyi adománylevelét, de a terület nagy részét Szeged vagy polgárai használták. A község neve az első írásos emlékekben 1439-ben Rezke alakban szerepel. Kézenfekvőnek látszik a rez szóból való származtatás: ennek erdőbeli irtás a jelentése, melyhez később a ke kicsinyítő képző társult. Igazolni látszik ezt a feltevést az, hogy Szegedtől egészen Röszkéig a Tisza árterén terjedő nagy erdőségek faanyagából került ki a szegedi vár gerendázata, az alsóvárosi templom faanyaga és a híres szegedi hajóácsok is használták ezeket a fákat. 1730-31-ben a térképeken mint Reska szerepel, a 18. században pedig Reszke néven ismerhették a települést. Címere a beszélő címerek kategóriájába tartozik, a község múltbéli fontosabb ismérveit állítja elénk. A közepén átfutó ezüst pólya a Tiszát jelképezi, a bal pajzsmező vármaradvány képe rámutat arra, hogy a település több évszázadon át a szegedi vár tartozéka volt. A baloldalon a vármaradvány fölött az életfa jelképe a tölgy, a nappal és a holddal, mely a gazdag földekre utal. A jobb pajzsmező bárkája a Tisza folyón történő só szállítást, a halak pedig a halászfalu jelleget bizonyítják. 2. oldal
A címertalpon a színek is célzatosak: a piros szín a paprikatermesztésre, az arany dohányvirágok pedig a dohánytermesztésre utalnak. A török tiszti sisak idézi föl, hogy a település az 1439-40-es években szultáni székhelyként szerepelt.a település népessége 3166 fő. Községünkben jellemző vallás a római katolikus.a településen sorrendben a következő gazdasági múlt alakult ki: - ipar: kézművesek, kovácsok, bognárok, szatócsok, kocsmák, élelmiszeripar, olajütők- mezőgazdaság: mocsári tölgy, halászat, dohány, fűszerpaprika, hatékony zöldségtermesztés. 1.2. Természet és tájhasználat Röszkét, a Tisza hajdani és mai árterületeit, magas talajvízszint jellemzi. Tengerszint feletti magasságuk nem haladja meg a 100 métert. A mai viszonyokat az utóbbi másfél évszázad vízrendezése alakította ki. Ebben a Tisza, gátak közé szorítása volt a legjelentősebb. A mai hullámtéren, a mélyebb területeken bokorfüzesek, a magasabb térszinteken fűz- és nyárligetek a jellemzőek. A lágyszárú növényzet az áradások után rendszerint megújul. Ez a termőhely elsősorban nitrogénkedvelő- és tűrő, legnagyobbrészt gyomnövényekből tevődik össze. A hullámtéren kívüli növényzet legszembetűnőbb maradványai a folyószabályozáskor levágott holtágak (fattyúágak, morotvák, haloványok) növény-együttesei. Ezekben az állóvízi élethelyekben - amilyen a Holt-Tisza is - megindult a lassú feltöltődés. Némely szakaszon erős a hínárburjánzás, a parti szegélyben nádasok, magas sásos növénytársulások találhatók. Az 1960-as évek közepén a határ közeli vizeken a holt ágban még tavi rózsát és tündérrózsás foltokat is lehetett találni. Mára ezek már nem lelhetők föl. A tiszántúli flórajárásnak kisebb-nagyobb löszös foltjai ma már jobbára szántóföldek. Feketeföldi talajuk a legjobb termő szántóterületek (pl. a paprikatermesztéshez ). Az eredeti növényvilágra az apró, alig néhány négyzetméteres ősgyep foltokból következtethetünk. Egy-két tő virágzó nőszirom némely évben még fellelhető. A határ túloldalán, a horgosi pusztán száz négyzetmétereken virít a sárga és lila csodaszép nőszirom. A hajdani folyómedrek vonulatában szikes legelők foltjai alakultak ki, a vályogvető gödrökben nádas foltokkal, a változó évszakokban színes virágszőnyegekkel. Röszke és környéke ma már jellegzetesen mezőgazdasági táj, alig néhány termesztéshez közeli élőhely folttal. (Holt-Tisza, kis sömlyék, apró nádasok, ezüstfás rétek stb.) 1.3. Településkép utcakép A település karaktere az elmúlt évszázadok során alakult ki. Nincs első látásra feltűnő egységes karakterű beépítése, de figyelmesen vizsgálva kitűnik jellemző elemként a tégla homlokzat, mely több esetben lizénákkal és betétekkel van díszítve, illetve megtalálhatóak a népi szecesszió virágmintás vakoat-architectúrás homlokzatai is. A település karakter szempontjából vannak összefüggő területek is, ahol a tégla architektúra jellemző. A cserepes héjalású házak méltó rangot adnak a településnek. A településen nem jellemző az emeletes ház az épületek többnyire földszintesek magas tetővel fedve. Az épültek jól karbantartottak a melléképületek felújításra szorulnak. 3. oldal
A településközponti vegyes területeken látható utcával párhuzamos nyeregtető is, mely csírájában a városias beépítési módot jelképezi. Az ipari és mezőgazdasági épületek nem képviselnek figyelemre méltó értéket. Építészeti javaslat: Fentiekből kiindulva az alábbi építészeti ajánlások fogalmazhatók meg a települési karakterből következően az új épületek építésére vonatkozóan: A tetőidom nyeregtető vagy kontyolt nyeregtető. Téglalap alaprajzi arány Déli tájolás Bejáratok előtt tornác vagy fél eresz az épület héjalásával megegyező anyaggal. Nem túl magas utcai kerítés áttört mezővel (falécek) Rendezett jó állagú melléképületek és gondozott udvarok. 1.4. Településszerkezet és területhasználat A település amint az a történeti leírásból is kitűnik, a rez szóból eredően a be erdősült területek irtása nyomán keletkezett: a korábbi főút mentén alakult ki a település. A településszerkezet tehát egy hagyományosan kialakult több évszázadra visszatekintő fejlődés eredménye, és nem központi elhatározásnak a következménye, mely oly sok települést jellemez a térségben: E szempontból kuriózum. 1950-ben vált községgé előtte Szeged része volt. A tanyák, mint jelentős térszerkezet alkotó elemek az elmúlt évszázadok során alakultak ki: a külterületi települési foltok lakói valamint a tanya lakossága később települt be. Főleg azoké, melyeket nehezen lehetett megközelíteni, illetve nem lehetett ellátni közművekkel.. Ez nyilván sok problémát megoldott, ami a tanyavilág hátránya volt, és igény is lehetett rá, mert sokan beköltöztek a községbe. A tanyák elhelyezkedése mutatja a korabeli birtokviszonyokat. A hozzájuk tartozó földterület nagysága meghatározta a tulajdonos társadalmi rangját is a középbirtokostól egészen a zsellérekig. Az itt megtelepedő magyarság és más beolvadt népek jellemzői olvashatók le ezekről a máig meglévő és fennmaradt szállásokról. A tanyák mára már felértékelődtek, mivel a lakosság megélhetését is biztosítják, számolnunk kell hosszú távú fennmaradásával. Továbbá új tendencia a tanyák hasznosítása turisztikai, szállás célzattal. A településszerkezet vizsgálatánál láthatjuk, hogy a község századokba visszanyúló első része a település mag a település főútja mellett alakult ki lineáris jelleggel (Felszabadulás út). A templom és az iskola valamint a községháza képezik a község hagyományos központját. A főúttal párhuzamos mellékutak és a főút központtól távol eső részei csak a térszerkezet későbbi fejlődésének eredménye. A község építészeti karaktere jellemzően téglás homlokzatú házak a településkép vonatkozásában válnak településszerkezeti értékké, melyet az új építésű házaknál is követni kell a harmónia érdekében 4. oldal
A község egyik fő jellemzője, hogy Országos jelentőségű határállomással rendelkezik, mely egy sajátos híd szerepet jelent, valamint az ebből eredő logisztikai bázisoknak is helyet ad. Amint az a célokban is említésre került e szerepét erősíteni kell és a funkció vonatkozásában diverzifikálni kell. Ez azt jelenti. hogy több lábon állást kell lehetővé tenni: a logisztikai le rakatokon túl a szolgáltatási és a szállás funkciót is erősíteni kívánatos ennek érdekében különösen a határállomás környezetében gazdasági célú területek vannak kijelölve. A község közigazgatási területét észak-kelet dél-nyugati irányban fogja átszelni az épülő M5-ös autópálya. A pálya mellett kialakuló gazdasági területeken gazdasági célú terület felhasználás kialakítása szükséges. A tanyai turisztikai terület felhasználást generálja a település külterületén épülő országos és térségi jelentőségű kerékpár út is. Mivel a település szerkezetének meghatározására több elmélet is létezik, a területre talán legalkalmasabb Gilyén-féle definíció alapján Úti falu térszerkezetű. Azzal a kiegészítéssel, hogy a falu itt többet jelent: egy nagyobb területen lakó közösség központja is egyben. 1.5. Településkarakter telek beépítési mód épülettípusok A tanyákon telkek gyakran cserélnek gazdát, de sokkal ritkábban változik a telek geometriai mérete és területe. Méretük nagy, hiszen a kialakulásukkor még a megélhetést biztosították az ott lakóknak: terménytermelésre és állattartásra használták. Voltak kisebb telkek is, amelyek nem voltak képesek ellátni az ott lakók igényeit. Ez azt is jelenthette, hogy azon a telken élők nem tudták szükségleteiket kielégíteni, tehát zsellérek lehettek. Ezen funkcióknak megfelelően alakult ki a hagyományos telekhasználat, amit a készített fotók alapján lehetne a legjobban bemutatni (lásd fotómelléklet). Többnyire a lakóházakhoz bővített nyári konyhák, tehénistállók és egyéb ólak kapcsolódnak, leolvasható róluk a régi gazdasági szereposztás és a család gazdasági helyzete is: a tehetősebbek kertet alakítottak ki. A falvakban a telekhasználat átalakulóban van: napjainkban még sokan termesztenek kertjeikben a háztartáshoz szükséges növényeket, de már sokkal kisebb területen, mint ezelőtt. Az állattartás is átalakult: kezd csökkenni a tehenek száma, ami még tíz évvel ezelőtt is a kereset kiegészítést jelentette a családoknak. A Gilyén-féle besorolásnak megfelelően a röszkei telkeket az alábbi módon lehetne besorolni: szalagtelkek, soros udvari elrendezéssel. (a szabálytalan telekforma is jellemző ezen a településen, a hagyományos településközpontban) A telekhasználatban a fentieknek megfelelően az alábbi funkciósémát lehetne felállítani az utca felől indulva: - lakó-pihenő terület, mely egészen a nyári konyháig tart - az állattartás területe, mely az utolsó istállóig tart - kertterület, amely vagy gyümölcsfákkal betelepített, vagy növénytermesztésre használják. Ezen funkciók azonban némely esetben összemosódnak, egymásba fonódnak - a legtöbb telken ez a jellemző. 5. oldal
A lakóépületektől kezdve az egyre alacsonyabb és igénytelen kivitelű ólak és sufnik jelentős mértékben rombolják az udvar megjelenését. El kell érni, hogy a használaton kívüli építményeket a lakosok lebontsák, illetve a még meglévőket karbantartsák. Az új épületek építésekor pedig rendezett és a település szellemiségéhez igazodó melléképületeket kell építeni. 1.6. Örökségi értékek elemzése, területhasználat és kulturális örökség A településen lévő épületek közül az alábbiakat javasoljuk helyi egyedi védelemre: Röszkei Templom, parókia és a hozzá tartozó lakóépület 1909. megalakult a "Szeged-Röszkei Páduai Szent Antal Templom-Egyesület". Megszerezték a gyűjtési engedélyt. A Szeged Szabad Királyi Város Törvényhatósági Bizottsága 782/1910. sz. közgyűlési határozata megszavazta a röszkei templom felépítését. 1912. február 20: az egyesület gyűlésén Dr. Lázár György polgármester elindította a munkát azzal, hogy szebb legyen ez a templom a környék valamennyi templománál. Terveit a Városi Épülettervező készítette. 1912. március 30: Fehérvasárnap, ünnepélyesen letették az alapkövet. Az építési terület 3 m-rel magasabb volt a mai út szintjénél a mai templom és a Gyulai Püspök Iskola színhelyén. A mai kazánház helyén itató kút volt. Három vastag fenyő gerendát és három vas csövet vertek bele, hogy az alapot ráépíthessék. 1913. május 18: Szentháromság vasárnapján a Temesvári akkori püspöki székhelyről érkezett Csanádi püspök, Dr. Glattfelder Gyula szentelte fel a templomot és a beteg X. Piusz pápa áldását hozva Rómából pápai áldásban részesítette az aznap bérmálkozó röszkei fiatalokat és a híveket. 1913-as év a Nagy Konstantin császár által kiadott első keresztényi vallásszabadsági rendelet, a Milánói Ediktumnak 1600. évfordulója volt. Ennek emlékét őrzi a röszkei templom. A templom méretei: hossza: 32 m szélessége: 12 m magassága: 15 m tornya: 39 m stílusa: jól sikerült karcsú neoromán 6. oldal
1913. július 13-án megkezdődött a szegedi Szent Demeter templom bontása, amiből az orgona felét, néhány szobrot és a padokat a röszkei templom kapott meg. Még azon a héten megkezdték a Fogadalmi Templom építését az 1879-es árvízkor tett városi fogadalom emlékre. Emlékművek A művelődési ház parkjában I. világháborús és Nagy Imre emlékmű A templom kertjében II. világháborús emlékmű A település karakterét adó épületek: Javasoljuk a későbbiekben megvizsgálni az egyes épületek helyi védelem alá helyezését. 7. oldal
József Attila utca 7 Felszabadulás utca 41 Felszabadulás utca 28 Felszabadulás utca 24 góré felszabadulás utca 26 lakóház Felszabadulás utca 9 Felszabadulás utca 13 8. oldal
Felszabadulás utca 12 Felszabadulás utca 10 Felszabadulás utca 15 Felszabadulás utca 19 9. oldal
Felszabadulás utca 21 Felszabadulás utca 23 Dózsa György utca 55 Dózsa György utca 57 Dózsa György utca 36 Petőfi utca 16 10. oldal
Rákóczi utca 9 Rákóczi utca 11 Felszabadulás utca 150 Felszabadulás utca 154 Felszabadulás utca 188 Felszabadulás utca 154 Felszabadulás utca 188 Felszabadulás utca 201 11. oldal
Felszabadulás utca 198 Az 5-ös számú főút mellett található tanyaépület (037/12 Hrsz) Az 5-ös számú főút mellett található tanyaépület (0112/12): 12. oldal
2. Változtatási szándékok 2.1. Tájhasználati változás A táj használatában változás nem lesz. A jelenlegi terület felhasználás hosszútávon megmarad és nem várható jellegétől idegen funkció megtelepítése. 2.2. Településszerkezeti területhasználati és beépítettségi változás A meglévő településszerkezet csak kis mértékben változik a belterület déli részén új lakóterület alakul ki: A település nyugati részén (alvég) találhatók a már meglévő úthálózat szerves kiegészítésével és folytatásával. Eredetileg mezőgazdasági művelés alatt álló terület felhasználása érdekében kívánatos a belterületi határ megváltoztatása az ingatlan nyilvántartásban. Itt 244 db új telek alakul ki, mely 488 új lakos betelepülését jelenti 2 fő/lakás számot feltételezve. A megvalósítás vonatkozásában az alábbi ütemezés lehetséges: I ütem 96 lakás (ebből 10 sorházas lakás) II.ütem 111 lakás (közparkkal és intézménnyel együtt) III. ütem 37 lakás (távlati öreg otthonnal 30 Fh) Összesen: 244 lakás 10 éves távlat 20 éves távlat 20 éven túli távlat Gazdasági területfejlesztése: Két kategória található ebben terület felhasználási egységbe az egyik a már funkcionáló és kialakult területek a volt állattartó tanyák, TSZ telepek sorolhatók ebbe illetve a jelenlegi funkció változásával létrejövő új területek, melyek az 5-ös főút mentén illetve az épülő M5-ös főútvonal mellett jönnek létre logisztikai lerakatok és szolgáltatási célú funkciók megtelepülését szolgáló területek mely, a község munkahely számának növelés lehetőségeit teremti meg. Itt lehetőséget biztosítunk arra, hogy a település fejlődésével párhuzamosan a környezetet nem zavaró munkahely teremtő beruházások, akár ipari létesítmények is ide települhessenek. A település beépítettsége nem változik jelentős mértékben a jelenlegi intenzitás továbbra is fennmarad. 2.3. Infrastruktúra változás A település külterületén megjelenhetnek a modern megújuló energia források: szélerőművek, napelemek, geotermikus (földalatti) energia termelő rendszerek. A településen az összes közmű kiépült: az infrastruktúra hálózatok kiterjesztése ott történik majd meg ahol a területfejlesztés is elő van irányozva tehát a 2.2. pontban jelzett helyeken. 13. oldal
2.4. Népesség életmód, társadalom és kultúra változás A településfejlesztési koncepcióban a népesség megtartása a cél. Ennek érdekében új lakóterület alakul ki majd a településen. A társadalom és a kultúra változatlan marad. 3. Hatáselemzés Az épített és kulturális örökség megőrzése érdekében tett intézkedések és szabályozás hosszútávon garantálják a település történeti emlékeinek megőrzését, így a történeti kontinuitást. A településhálózat vonatkozásában változás nem lesz. A településsel kapcsolatos történeti rendszerek változatlanul maradnak. A tájra a legnagyobb hatással a megjelenő szél-, és naperőművek lesznek. Az erőművek telepítését úgy kell elvégezni, hogy az a tájra, a természetre és az élővilágra a lehető legkisebb hatást váltsa ki. A biotermelés bevezetésével minimálisra kell csökkenteni a kemikáliák hatását. A településkép nem fog jelentősen változni a tervezett fejlesztések hatására. A modern anyagok megjelenése okozhat csak változásokat (műanyag ablak, modern tetőfedő anyagok stb). ezek helyes alkalmazásával elkerülhető az utcakép jelentős változása. A régészeti emlékek megmaradását a szabályozás az illetékes Örökségvédelmi hatóság véleménye, valamint a műemléki törvény alapján biztosítja. A műemlékek épített környezetben belüli helyzete jelenleg is kiemelt szerepet játszik és a jövőben is ez változatlanul marad majd. 4. Összefoglaló A rendezési terv nem tartalmaz a település térszerkezetét alapvetően érintő változtatásokat inkább arra irányul hogy a fejlesztések a meglévő és kialakult településképhez alkalmazkodjanak. 14. oldal
5. Nyilatkozat Gyulai István vezető településtervező nyilatkozom, hogy a Röszke község területére készített örökségvédelmi hatástanulmány során a vonatkozó előírásokat betartottam a szükséges jogosultsággal rendelkezem. Budapest 2005 január Gyulai István TT1-01-1032/01 Településtervező Molnár Mária vezető településtervező nyilatkozom, hogy a Röszke község területére készített örökségvédelmi hatástanulmány átdolgozása során a vonatkozó előírásokat betartottam a szükséges jogosultsággal rendelkezem. Budapest 2007 július 26. Molnár Mária építész Vezető településtervező TT1-01-1580 15. oldal