A vállalkozások átadásának megkönnyítése

Útmutató-sorozat A kkv-fejlesztési politika támogatása a strukturális alapokból A vállalkozások átadásának megkönnyítése Enterprise and Industry 3

3 Útmutató-sorozat A kkv-fejlesztési politika támogatása a strukturális alapokból A vállalkozások átadásának megkönnyítése Intelligens útmutató arról, hogy miként lehet támogatni és előmozdítani a vállalkozások átadását az EU strukturális alapjainak segítségével

4 Ez az Európai Bizottság által közzétett útmutató számos kapcsolódó projekt és tanulmány útján összegyűjtött információn alapul. A munka az Európai Bizottság tisztviselőinek irányítása alatt folyt, de a dokumentumban kifejtett álláspontok nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság véleményét. További információk a következő címen érhetők el: Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság D.1 egység: Vállalkozói készségek 2020 E-mail: Entr-entrepreneurship@ec.europa.eu URL: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/business-environment/smooth-transfer E dokumentum több európai nyelven is elérhető az interneten: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/ sme/regional-sme-policies. Bár az útmutató az EU strukturális alapjainak felhasználásával kapcsolatos információszolgáltatás céljából készült, ezen információk helyességéért és teljességéért az Európai Bizottság jogi felelősséget nem vállal. Az EU strukturális alapjainak felhasználásával kapcsolatos kérelmeket minden esetben a kérelmezési országban az adott időpontban hatályos szabályokkal összhangban kell elbírálni. Ez az útmutató egy sorozat részét képezi. Az eddig közzétett útmutatók címe: 1. A vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése az Európai Unióban 2. Szabványok alkalmazása a növekedés, a versenyképesség és az innováció támogatására 3. A vállalkozások átadásának megkönnyítése 4. Intelligens útmutató a szolgáltatási innovációhoz Sem az Európai Bizottság, sem pedig a Bizottság nevében eljáró más személy nem vállal felelősséget az itt szereplő információk további felhasználásáért, illetve a gondos előkészítés és ellenőrzés ellenére a kiadványban előforduló esetleges hibákért. A kiadvány nem tükrözi szükségszerűen az Európai Bizottság nézeteit vagy álláspontját. ISBN 978-92-79-25926-5 doi:10.2769/44110 Európai Unió, 2012 Printed in Belgium Eltérő rendelkezés hiányában a sokszorosítás a forrás feltüntetésével megengedett. A kifejezetten harmadik felek tulajdonában állóként megjelölt anyagok felhasználásához, illetve sokszorosításához a szerzői jogok tulajdonosának (tulajdonosainak) engedélye szükséges.

5 Előszó Az üzleti vállalkozások életciklusának harmadik kulcsfontosságú szakasza az alapítás és a növekedés után az átadás. Az ilyenkor felvetődő problémák egyrészt összetett jogi problémák, másrészt a vállalat értékének felbecsléséhez, az új tulajdonos felkutatásához és a cég vezetői tisztségének átadásához kapcsolódnak. Hosszú folyamatról van szó, amelyet megfelelően elő kell készíteni. Túl sok életképes céget számolnak fel azért, mert nem jut elég figyelem ezeknek a kérdéseknek. Ezáltal pedig a gazdasági környezet számos minőségi munkahelyet veszít el. Noha napjainkban sok figyelmet kap az új vállalkozások indításának ösztönzése, a meglévő, életképes vállalkozások fennmaradásának és növekedésének biztosítása is fontos. A politikai döntéshozók gyakran megfeledkeznek arról, hogy munkahelyeket nem csak új vállalkozások létrehozásával lehet teremteni. Az egyéni üzleti tevékenység regionális dimenziójára tekintettel a strukturális alapoknak fontos szerepet kell játszaniuk a vállalkozások átadásának lebonyolítását segítő konkrét projektek támogatásában. Ez az útmutató olyan kapcsolódó fellépésekre tesz javaslatot, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásával regionális szinten sikerrel megvalósíthatók. Ezt az útmutatót a politikai döntéshozóknak, az érdekelt feleknek és a regionális szintű irányító hatóságoknak ajánljuk abban a reményben, hogy a kiadvány nyomán konkrét intézkedések születnek majd a vállalkozások sikeres átadásának további támogatására, ami a regionális fejlesztés szempontjából is üdvös lesz. Antonio Tajani az Európai Bizottság alelnöke ipar- és vállalkozáspolitikai biztos Johannes Hahn az Európai Bizottság tagja a regionális politikáért felelős biztos

6

7 Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló...9 1.1 Az útmutató célja...9 1.2 Mit jelent a vállalkozások átadása?...9 1.3 A vállalkozások átadásának fontossága...10 1.4 Miért kell a kohéziós politikának támogatnia a vállalkozások átadását?...11 1.5 Lehetséges fellépések...11 2 Fogalmi keret...13 2.1 TA vállalkozásátadások sajátos kihívásai és akadályai...13 2.1.1 Összepárosítási preferenciák...14 2.1.2 A bizalom kiépítése...15 2.1.3 Érzelmi és pszichológiai problémák...15 2.1.4 A képzés, tanácsadás és figyelemfelkeltés során tárgyalandó jogi kérdések...16 2.2 Milyen eredmények születtek eddig?...17 2.3 Mi a teendő?...20 2.3.1 Támogatás és figyelemfelhívás...20 2.3.2 Az átadást megkönnyítő szabályozási keret és módszeres nyomon követés...20 2.3.3 Finanszírozás biztosítása a vállalkozások átadásához...21 2.3.4 Vállalati tanácsadási szolgáltatások...22 2.3.5 Átlátható piac kialakítása a vállalkozások átadásához...25 3. Bevált gyakorlati példák...27 3.1 Figyelemfelkeltő intézkedések...27 3.2 Tanácsadás és mentorálás...28 3.3 Partnerközvetítés...31 3.4 Finanszírozás...33 3.5 Bevált gyakorlatok további példák...35

8

9 Összefoglaló 1.1 Az útmutató célja A strukturális alapok fontos szerepet játszanak a vállalkozások átadásának ösztönzését célzó konkrét projektek támogatásában. Ez a dokumentum ezért szeretné felhívni a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyeket az európai strukturális alapok támogatásával az összes országban és régióban haszonnal végre lehet hajtani. A jelentés elsősorban a regionális szintű politikai döntéshozóknak és irányító hatóságoknak szól. Az útmutató tartalma: az Európai Unióban a vállalkozások átadásának megkönnyítését célzó, a strukturális alapok támogatásával végrehajtott állami beavatkozások szükségessége és lehetséges kedvező hatásai; a Bizottság és a tagállamok által korábban végrehajtott fellépések áttekintése; javasolt intézkedések a vállalkozások átadásának támogatására; különféle bevált gyakorlatokra vonatkozó példák, amelyek ihletet adhatnak a strukturális alapokból finanszírozott operatív programok keretében végrehajtható intézkedésekhez. 1.2 Mit jelent a vállalkozások átadása? E jelentésben a vállalkozások átadása valamely vállalkozás tulajdonjogának egy másik személyre vagy vállalkozásra történő átruházását jelenti, aki/amely biztosítja a vállalkozás fennmaradását és kereskedelmi tevékenységének folytonosságát. Erre sor kerülhet családon belül, vagy vezetői kivásárlás (azaz családtagnak nem minősülő vezetőségi tagoknak vagy alkalmazottaknak történő értékesítés), illetve kívülállóknak vagy meglévő cégeknek történő eladás többek között átvétel vagy egyesülés 1 formájában. A legtöbb kis- és középvállalkozás esetében a tulajdonjog átadása együtt jár a cégvezetői tisztség átruházásával. Korlátolt felelősségű társaságok esetében az üzletrész leg- 1. A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése. Európai Bizottság, 2002. május.

10 alább 51%-ának átruházása már átadásnak minősülhet. A részvénytársaságok esetében amelyek többnyire nagyvállalatok, ahol a tulajdonosi és az igazgatási funkciók elválnak egymástól az átruházásra nem kerül sor e jelentés értelmében: ezek esetében az átadás más természetű. Bizonyos esetekben a vállalkozásokat csak az épület vagy a telek használata miatt adják el vagy veszik át, és annak sajátos üzleti tevékenységét nem viszik tovább. Ez a jelentés értelmében nem tekinthető átadásnak. Ezenfelül számos olyan vállalkozás létezik, amely bizonyos okoknál fogva például csőd miatt, vagy mert nem termel elég nyereséget nem ruházható át. Más esetekben a vállalkozók átadás helyett inkább felszámolják a vállalkozást, és előfordul az is, hogy nem találnak jogutódot (vevőt). A vállalkozások átadására igen gyakran azért kerül sor, mert a vállalkozó nyugdíjba megy. Mindamellett a nyugdíjazás csak az egyik lehetséges oka a vállalkozás átadásának. Az átadásra ennél korábban is sor kerülhet személyes döntés eredményeképpen (előrehozott nyugdíj, szakmaváltás stb.), illetve a versenykörnyezet változásai (például változó piacok, új termékek, új forgalmazási csatornák stb.) vagy különféle események (válás, betegség, elhalálozás stb.) miatt, amelyek szintén fontos szerepet játszanak a folyamatban. 1.3 A vállalkozások átadásának fontossága A Bizottságnak a kis- és középvállalkozások átadásáról szóló, 1994. december 7-i ajánlása és 1998. március 28-i közleménye nagymértékben az örökösödési, ajándékozási és jövedelemadóra összpontosított. A középpontban a családtagra való átruházás állt, az átadás oka pedig elsősorban az életkorral függött össze. Ez a séma a jelek szerint változóban van. Az Európai Bizottság 2006-ban a Vállalkozások átadása folyamatosság és megújulás című közleményében emlékezteti a tagállamokat a vállalkozások átadásához megfelelő feltételek biztosításának fontosságára. Nincs ellentmondás a régi cégek felszámolása és a helyükbe lépő új vállalatok, valamint a bővülő és innovatív gazdaság között. Nem minden vállalkozás alkalmas az átadásra. Szintén problémát okoz az átadás a kisebb vállalkozásoknál, illetve az olyan vállalkozásoknál, ahol a jelenlegi tulajdonos meghatározó szerepet tölt be. A vállalkozásátadások a vállalati (és vállalkozói) életciklus normális részét képezik. Az egyéni különbözőségek ellenére az összes tagállamban azonos tendenciák érvényesülnek 2 : Az átadások magas és a következő tíz évben egyre növekvő száma miatt a vállalkozások átadásának kérdése egyre fontosabb helyet foglal el a szakpolitikai menetrendben. Egyre több vállalkozást adnak át a családon kívüli harmadik feleknek. Egyre több vállalkozó csak rövidebb ideig nem élethosszig marad meg egy-egy vállalkozásban. Az életkor helyett egyre inkább a személyes döntések (például előrehozott nyugdíj, szakmaváltás, az érdeklődési körben vagy a családi viszonyokban beálló változások) és a versenykörnyezet változásai (változó piacok, új termékek, új forgalmazási csatornák stb.) válnak az átadások fő kiváltó tényezőjévé. A legtöbb országban nem állnak rendelkezésre statisztikák az átadásokról, ha pedig igen, a használt fogalommeghatározások igen változatosak. A vállalkozások átadásával kapcsolatos megbízható leíró (mi történt eddig) és prediktív (mi várható) adatok hiánya miatt pedig a kormányok nem támogatják az átadások megkönnyítését célzó különös szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását. Ebben az összefüggésben egyre nyilvánvalóbb, hogy hatalmas potenciál rejlene a közös megközelítés, módszertani eszközök és mutatók kidolgozásában, amely végső soron az európai vállalkozásátadások szabályos közös nyomonkövetési mechanizmusának kifejlesztését eredményezhetné. 2. A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése. Európai Bizottság, 2002. május.

11 1.4 Miért kell a kohéziós politikának támogatnia a vállalkozások átadását? A kezdő vállalkozók gyakran elfelejtik, hogy az üzleti életben nem csak saját vállalkozás alapításával lehet elindulni. Minden évben több ezer meglévő kisvállalkozást számolnak fel, amikor tulajdonosuk nyugdíjba megy vagy új kihívások után néz, de nem talál senkit, akinek átadhatná a céget. A zökkenőmentes átadás megvalósítása hosszú és néha összetett folyamat, de leegyszerűsítése nagyban csökkentené a vállalkozás felszámolásával járó pazarlást azaz a szakértelem, munkahelyek, piaci részesedés és jó hírnév kárba veszését. A már meglévő, átruházott vállalatok átlagosan öt munkahelyet biztosítanak, míg az új vállalkozások átlagosan két új munkahelyet hoznak létre. Emellett az átadott vállalkozások sikerének aránya meghaladja az új vállalkozásokét. Mivel az Unióban évente akár 450 000 vállalkozás (azaz 2 millió munkahely) átadására is sor kerül, Európának meg kell könnyítenie a vállalatok átadását, és eredményesebb támogató szolgáltatásokat kell kifejlesztenie. A Bizottság 2011-ben közzétett, Business Dynamics (Üzleti dinamika) című tanulmánya szerint amely a rossz hatékonyságú vállalkozásátadás munkahelyteremtésre és az induló vállalkozások számára gyakorolt hatásait méri Európában évente mintegy 150 000 vállalkozás és vele 600 000 állás veszhet el kizárólag a transzferpiacok elégtelenségei miatt. A legkisebb vállalkozásokat fenyegeti leginkább az átadás sikertelenségének kockázata, hiszen azokban gyakran központi szerepet játszanak a tulajdonos készségei és személyisége, amelyek nem ruházhatók át egykönynyen. Ráadásul az ilyen kisvállalkozások gyakran olyan csekély értékű tárgyi eszközzel rendelkeznek, ami lehetetlenné teszi értékbecslésüket hiszen az ilyen vállalkozások legértékesebb eszköze gyakran maga a vállalkozó. A vállalkozás mérete mellett egyre inkább a sérülékenységet növelő tényező a cég gazdálkodási formája és kora is. 1.5 Lehetséges fellépések Tekintettel a vállalkozások átadásának fontosságára az európai gazdaság számára, annak megkönnyítése érdekében a következő fellépések javasolhatók: 3 Figyelemfelkeltés: A vállalkozások átadásával kapcsolatos súlyos problémák egyik oka az, hogy az átadási folyamatot túl későn kezdik meg. Ezért a sikeres átadás kezdőpontja az érintettek figyelmének felhívása arra, hogy az átadási folyamat előkészítését kellő időben meg kell kezdeni. Az átadást megkönnyítő szabályozási környezet létrehozása: A vállalkozások átadásának támogatásához megfelelő szabályozási keret szükséges. Az Európai Bizottság a kis- és középvállalkozások átadásáról szóló ajánlásában 4 már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák az üzleti vállalkozások átadásának jogi és adózási környezetét. Az ajánlás végrehajtása terén történt már némi előrelépés, de még mindig van tennivaló. Finanszírozás biztosítása a vállalkozások átadásához: Az átvett vállalkozások az átvétel időpontjában rendszerint nagyobbak, mint a frissen alakuló új vállalkozások. Ezért a meglévő vállalkozás megvásárlása gyakran több tőkét igényel, mint az új vállalkozás indítása. A támogatott hitelkonstrukciók (kedvezményes kamatlábak), garanciák és korlátozott idejű törzstőke-befektetés sok potenciális felvásárló számára könnyíthetné meg a vállalkozások átvételét. Üzleti tanácsadó szolgáltatások létrehozása: Mivel a vállalkozásátadások számos olyan összetett problémát vetnek fel, mint a jogutódlás jogi háttere, adóügyi kérdések, a cég eladásra való előkészítése vagy az értékbecslés, a folyamat sikerre viteléhez különféle szakemberek üzleti tanácsadók, adótanácsadók, jogászok, könyvelők, bankok és közjegyzők tanácsaira is szükség van. 3. A good practice guide of measures for supporting the transfer of businesses to new ownership (Útmutató a bevált módszerekről: A vállalkozások új tulajdonosnak történő átadását támogató intézkedések). Európai Bizottság, 2003. 4. A Bizottság ajánlása a kis- és középvállalkozások átadásáról. HL L 385., 1994.12.31., 14. o.

12 Átlátható piac kialakítása a vállalkozások átadásához: Egyre több vállalkozást adnak át kívülállóknak. Ezért egyre fontosabbá válik, hogy a vállalkozások potenciális vevői és eladói könnyebben találják meg egymást. A kisvállalkozások adásvételi piaca azonban nem mindig átlátható. Sok potenciális eladó és vevő szerepel az egyes könyvelők, bankok és tanácsadók jegyzékeiben; mindamellett ezek a jegyzékek korlátozott hatókörűek, ami csökkenti a megfelelő kapcsolatok kialakításának valószínűségét.

13 FOGALMI KERET 2.1 A vállalkozásátadások sajátos kihívásai és akadályai Egy vállalkozás két személy közötti átadása összetett folyamat, amely sokkal többet jelent, mint a tulajdon jogi átadása egy ár ellenében. Ahhoz, hogy egy ilyen átadás sikeresen menjen végbe, számos problémát kell legyőzni, amelyek közül sok érzelmi és pszichológiai jellegű. A vállalkozásátadások több olyan, fontos jellegzetességgel bírnak, amelyek megkülönböztetik azokat a legtöbb egyéb eszköz eladásától (vagy elajándékozásától). Hagyományosan a legelterjedtebb megoldás ezekre a problémákra a családon belüli, nemzedékek közötti átadás volt. 5 Ideális esetben a családi környezet, a kölcsönös kapcsolatok meglévő kerete, a bizalom és a magával a vállalkozással kapcsolatos információk megosztása megkönnyítette az eszközök, az információk, a tudás, az üzleti kapcsolatok stb. gazdasági átadását. A vállalkozások átadása maga után von bizonyos ügyleti költségeket, amelyek nagyon lecsökkenthetik az átadásra kerülő vállalkozás értékét, vagy akár áthághatatlan akadályokat támaszthatnak, megakadályozva, hogy átfogó átadási piac alakuljon ki a családokon kívül. A családokon belül az átadás ügyleti költségei gyakran olyan mértékben csökkenthetők, hogy az átadás lehetséges és hatékony legyen. Ez nem cáfolja azt, hogy vannak olyan esetek, amikor a torz családi kapcsolatok veszélyeztetik a vállalkozás gazdasági átadását. A családok olyan társadalmi csoportok, amelyeknek megvannak a maguk problémái, és ezek egyes esetekben megakadályozhatják a sikeres átadást. 6 Ráadásul lehetnek más olyan tényezők is például egyes iparági és ágazati vonatkozású problémák amelyek problematikussá teszik a családi átadást. 7 A 2010. évi Business Dynamics (Üzleti dinamika) című felmérés alapján rangsorolhatók azok a tényezők, amelyek a kkv-k számára megnövelik az átadás kudarcának esélyét: 5. Lásd például: Bjuggren, Per-Olof és Sund, Lars-Göran (2002): A Transaction Cost Rationale for Transition of the Firm within the Family, in: Small Business Economics, 19. kötet, 123 133. o. 6. Áttekintés: lásd Handler, Wendy C. (1994): Succession in Family Business: A Review of the Research, in: Family Business Review, VII. kötet, 2. szám, 133 157. o. 7. Lásd pl. Getz, Donald és Petersen, Tage (2004): Identifying Industry-Specific Barriers to Inheritance in Small Family Businesses, in: Family Business Review, 17. kötet, 3. szám, 259 276. o. (18).

14 Pénzügyi mutatók (nagy összegű adósság) A cég kora (kevesebb mint 3 év) A cég mérete (mikrovállalkozás) Gazdálkodási forma (egyéni tulajdonban) Tevékenységi ágazat (építőipar) Pénzügyi mutatók (árfolyam/nyereség arány) Tevékenységi ágazat (kereskedelem) Gazdálkodási forma (partnerség) Tevékenységi ágazat (szállodák és éttermek) A cég mérete (kisvállalkozás) A cég kora (3 5 év) Tevékenységi ágazat (közlekedés és távközlés) Tevékenységi ágazat (ingatlan, bérbeadás és üzlet) Tevékenységi ágazat (ipar) Ki vásárolja meg a céget? (egyéni vásárlóknak történő értékesítés) Ki vásárolja meg a céget? (alkalmazott(ak)nak történő átadás) Ki vásárolja meg a céget? (családtagnak történő átadás) Ki vásárolja meg a céget? (másik üzleti vállalkozásnak történő átadás) A cég mérete (középvállalkozás) A cég kora (5 10 év) Gazdálkodási forma (kft.) A cég kora (több mint 10 év) Válaszosztály Felső Közepes Alsó 1,95 2,16 2,20 2,24 2,42 2,48 2,66 2,66 2,68 2,69 2,74 2,78 2,86 2,87 2,87 2,92 3,03 3,08 3,10 3,14 3,24 3,32 Forrás: Business Dynamics (Üzleti dinamika) felmérés, 2010. Megjegyzés 1 : az adatok kizárólag a felmérés válaszadóinak nézetein és vélekedésén alapulnak. Megjegyzés 2 : a válaszadóknak a következő kérdésre kellett felelniük: Melyek azok a tényezők, amelyek a kkv-k esetében megnövelik az átadás sikertelenségének esélyét? (értékelés: 1 nagyon kedvezőtlen hatás, 2 kedvezőtlen hatás, 3 kedvező hatás, 4 nagyon kedvező hatás, 0 nincs hatása). Az alacsony számok azt jelzik, hogy a tényezők sérülékenyebbé teszik a kkv-kat ebben a tekintetben. A grafikon a válaszok átlagát ábrázolja. A vállalkozásátadás számos sajátos vonását a következő négy címszó alá lehet csoportosítani 8 : 1) a vevők és az eladók preferenciáinak öszszepárosítása; 2) a bizalom kiépítése (tájékozottsági aszimmetriák); 3) érzelmi és pszichológiai problémák; 4) technikai problémák. 2.1.1 Összepárosítási preferenciák A vállalkozások többsége sok szempontból egyedi, és az, ami a mostani tulajdonosnak megfelelt, lehet, hogy a potenciális vevőnek vagy átvevőnek nem lesz kedvére. Még akkor is, ha a vállalkozás legnyilvánvalóbb vonásait nézzük csak, vagyis az ágazatot és a méretet, bonyolult lehet a potenciális vevő és a potenciális eladó összepárosítása ugyanazon a területen és ugyanabban az időben. 9 A vállalkozóvá válás iránt érdeklődő személyek nagy többsége előnyben részesíti azt, hogy új vállalkozást indítson, ahelyett, hogy egy meglévőt vegyen át. A vállalkozóvá válásra vonatkozó döntést (talán azokat az eseteket kivéve, amikor a vállalkozás indítása munkanélküliség vagy hasonló helyzet miatt történik) csak részben motiválják tisztán gazdasági megfontolások. Bizonyos fokig az önmegvalósítás és egy ötlet megvalósításának kívánsága is szerepet játszik benne. A 2004-es Eurobarométer gyorsfelmérés szerint az európaiak 53%-a inkább hozna létre új céget, és mindössze 29%-uk részesítette előnyben egy meglévő átvételét. 10 Ennek a helyzetnek két oka van. Először, egy vállalkozás indítása az új vállalkozó számára lehetővé teszi, hogy pontosan olyanná alakítsa azt, amilyennek ő akarja. Nemcsak, hogy a vállalkozás alapítójának több szabadsága van a szigorúan vett üzleti döntésekben. Az, hogy vállalkozásait létrehozza, azt is megkönnyíti, hogy személyes igényeinek például annak, hogy a vállalkozás a lakóhelyéhez közel legyen megfeleljen. A második ok az, hogy egy új vállalkozás létrehozása rendszerint kisebb pénztőkét igényel, mint egy átvétel. Egyes becslések szerint egy meglévő vállalkozás átvétele 60%-kal több befektetést igényel, mint egy új indítás. 11 Egy vállalkozás tulajdonosa és potenciális átadója számára a vállalkozás eladásával szemben viszonylag korlátozottak a választási lehetőségek. Ha a vállalkozás a családon belül nem adható át, a vállalkozás egészének eladásával szemben alternatíva lehet a cég részenként történő felszámolása. A hátrány persze az, hogy ily módon az érték ügyfélkapcsolatok stb. jelentős része elvész. A fenti okokból gyakran vannak számszerű különbségek az átadási adatbázisok kínálati és keresleti oldala között. Az ilyen adatbázisokban rendszerint több a felkínált vállalkozás (a hirdetések 2/3-a), mint az olyan személy, aki aktívan keres vállalkozást (a hirdetések 1/3-a). 8. Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában A szakértői csoport jelentése. Európai Bizottság, 2006. 9. Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában A szakértői csoport jelentése. Európai Bizottság, 2006. 10. Flash Eurobarometer, Entrepreneurship. Az USA-ban az eredmények meglehetősen hasonlóak: a lakosság 54%-a előnyben részesíti az új vállalkozás indítását, 30%-a inkább egy vállalkozás átvételét. Nagy különbségek vannak azonban az európai országok között, Görögországtól (ahol 66% részesíti előnyben az új indítást) a Cseh Köztársaságig (ahol 32% részesíti előnyben az új indítást). 11. Deutsche Ausgleichsbank, idézi: Európai Bizottság (1997), Európai fórum a vállalkozás átadásáról, 5. o.

15 2.1.2 A bizalom kiépítése Rendszerint erős tájékozottsági aszimmetriák vannak a vállalkozások vevői és eladói között (különösen a kisebbeknél), a tulajdonos ugyanis sokkal többet tud vállalkozásának erős és gyenge oldaláról, mint a potenciális átvevő. Amikor a vállalkozás átadásának feltételeiről a tárgyalások folynak, neki az az érdeke, hogy az erősségeket eltúlozza, a problémákat pedig kisebbítse. Ennek tudatában lehetséges, hogy az átvevő nem bízik a tulajdonos által adott tájékoztatásban. 12 A tájékozottsági aszimmetria problémái számára a klasszikus megoldás a hírnév: a tájékozottsági előnyöket azért nem használják ki, mert ez a további üzleti lehetőségek veszélyeztetésének kockázatával jár. Az eladó azonban csak akkor aggódik a hírneve miatt, ha érdeke fűződik olyan jövőbeli ügyletekhez, amelyek meghiúsulhatnak, ha rossz híre lesz. Egy vállalkozásátadás esetén ez gyakran nem így van, mivel lehet, hogy az átadás után az előző tulajdonos visszavonul. A bizalom kiépítését az is megnehezíti, hogy a potenciális eladók rendszerint nem szeretnék, ha széles körben kitudódna, hogy vállalkozásuk eladó. Ezért az adatbázisokban szereplő hirdetések meglehetősen általánosak és homályosak. Ez azonban azt jelenti, hogy a hirdetés nem túl vonzó az olyan potenciális jogutódok számára, akik gyakran alapos betekintést szeretnének nyerni, mielőtt megkísérelnék a kapcsolatfelvételt. A legtöbb esetben hasznos szerepet tölthet be egy közvetítő, aki megkísérli meggyőzni a vállalkozót arról, hogy bizonyos mértékű tájékoztatásra szükség van ahhoz, hogy a hirdetés kellően vonzó legyen. Mégis, a tájékozottsági aszimmetriákkal és a bizalommal kapcsolatos problémák nemcsak a potenciális vevők és eladók kapcsolatára, de a közvetítő intézményekre is vonatkoznak. Például, egy weben alapuló piacon a potenciális hirdetők néha nem hisznek az adatbázis működtetésében részt vevő intézmények szavahihetőségében. Sok olyan vállalkozó van, akik amikor beleegyeznek abba, hogy tájékoztatást hirdessenek meg vállalkozásukról a diszkréció hiányától tartanak. Ráadásul ha magántulajdonban lévő közvetítők vannak, róluk néha azt feltételezik, hogy inkább a mielőbbi forgalomra összpontosítanak, mint arra, hogy jó kapcsolatokat találjanak. 2.1.3 Érzelmi és pszichológiai problémák Számos vállalkozó nem szívesen válik meg vállalkozásától és készíti elő annak átadását, különösen akkor, ha hosszú évek során maga hozta létre és építette fel saját cégét. A szakismeretek és készségek átadására csak igen későn vagy egyáltalán nem kerül sor. Ez azzal az eredménnyel jár, hogy az átadást gyakran nem készítik elő megfelelően. Ez a probléma nemcsak a céget átadó vállalkozót érinti, hanem a vevőt vagy a jogutódot, illetve annak legközelebbi munkatársait is, akiknek lerövidíti a felkészülési idejét. 13 A tervezés és nyíltság hiánya váratlan helyzetekben (betegség, baleset vagy halál esetén) egészen drámai következményekkel járhat a vállalkozás folytonosságára nézve. Különösen igaz ez a kisvállalkozásokra, ahol a céggel kapcsolatos teljes felelősséget a vállalkozó viseli, és a vállalkozás jövőjét nem tervezik meg kellő alapossággal. Szintén nehézségeket okozhat, ha mind az átadó, mind a jogutód felelősséget visel a cégben. A meglévő tulajdonos (átadó) számára az átadásra kerülő vállalkozás gyakran élete főműve. Ezért valószínűleg tisztán érzelmi értéket kapcsol a vállalkozáshoz, és bizonyos értelemben azt kéri majd, hogy kárpótolják a veszteségéért. De a vevő nem lesz kész arra, hogy fizessen ezért, mert ez a fajta érték, jellegéből adódóan, nem adható át neki. Bizonyos mértékig ez az érzelmi érték egyszerűen elveszik az átadáskor. 14 Az érzelmi értéken elszenvedett veszteség csak akkor mérsékelhető, ha az átadó valamilyen módon kedveli az átvevőt (közgazdasági értelemben: ha az átvevő preferenciái részben szerepelnek saját preferenciatérképén). Ilyen összekapcsolódó preferenciatérképek a szülő és a gyermek között tételezhetőek fel. De megjelenhetnek a tulajdonos és a vevő között is. Így nekik kettőjüknek ki kell jönniük egymással érzelmi, pszichológiai alapon, nem pedig csupán üzleti szinten, és a meglévő tulajdonosnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy vállalkozása jó kezekbe kerül. 12. Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában A szakértői csoport jelentése. Európai Bizottság, 2006. 13. Final Report of the Expert Group on the Transfer of Small and Medium-Sized Enterprises (A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése). Európai Bizottság, 2002. május. 14. Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában A szakértői csoport jelentése. Európai Bizottság, 2006.

16 A vevő és az eladó közötti bizalom kiépítése, valamint annak érdekében, hogy a vállalkozás érzelmi» értékét legalább bizonyos mértékig át lehessen adni, hasznosak lehetnek a hosszabb konzultációs időszakok, amelyek során a meglévő tulajdonos fokozatosan vonul vissza a vállalkozástól. A cég méretéből szintén következtetni lehet arra, hogy az hogyan kezeli a vállalkozásátadással öszszefüggő problémákat. A nagy cégek tulajdonosait ma igen gyakran különféle szakértők segítik, akik személyre szabott javaslatokkal látják el őket az átadási folyamat különböző (jogi, adóügyi, pénzügyi és igazgatási) szempontjait illetően. A nagyvállalatok esetében a jelek szerint kisebb súllyal esnek latba az interperszonális és pszichológiai szempontok, mert azokat rendszerint a margóra szorítja vagy felülírja az átadás gazdasági és pénzügyi vonzatainak jelentősége. Mindamellett ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell, és nagyon fontos felhívni a tulajdonosok figyelmét a folytonossági folyamat megtervezésének jelentőségére. 15 A nagyobb cégek esetében a folytonosságért gyakran erre a feladatra kijelölt vezető tisztviselők felelnek, akik integrált, szabályos vezetői előrejelzési és tervezési folyamat keretében tervezik meg a jövőt. E cégeknél az átadásra csak olyanformán tekintenek, mint a vállalkozás életében bekövetkező változási folyamatok egyikére. Az átadást tehát az üzletmenet részének tartják, és végrehajtása célzott projekt (illetve több, bizonyos mértékig integrált projekt) keretében történik. A kisvállalkozások tulajdonosai gyakrabban nincsenek tudatában a cégük folytonosságával kapcsolatos problémáknak. Ők hajlamosak a cégüket saját énjük részének tekinteni. Mivel a mindennapi élet történései teljesen lefoglalják őket, általában nem tudják (vagy nem akarják) megfelelő gondossággal megtervezni a cégük tulajdonjogának átadását, azaz nem gondolkodnak előre, és nem hoznak létre strukturált tervet vagy projektet e folyamat kezelésére, mivel nincsenek feltétlenül tisztában ennek alapvető fontosságával. Ez a pszichológiai probléma nagyon fontos, mert megakadályozza őket az első lépés megtételében. Az első lépés ugyanis a probléma felismerése. Ezt követően már módszeresen elemezni tudják a helyzetet, annak érdekében, hogy a megfelelő eszközök használatával megtervezzék a vállalkozásuk átadását és folytonosságának biztosítását. 2.1.4 A képzés, tanácsadás és figyelemfelkeltés során tárgyalandó jogi kérdések Egy vállalkozás átadása különféle típusú eszközök átadását vonja maga után, például gépekét, ingatlanét, autókét stb., amelyek mindegyikére speciális szabályok érvényesülhetnek. Az összetettséget tovább növelik az eszközök átadására vonatkozó különféle adórendelkezések. Ráadásul gyakran kettőnél több érintett fél van. Egy vállalkozás átadása nem csupán a tulajdonos/eladó és a vevő közötti üzlet. A tulajdonos családja is beleszólhat, és például azok a hitelintézetek is, amelyek az átadáshoz pénzeszközöket biztosítanak. Míg bizonyos üzleti eszközök, mint például a gépek, készletek és a pénzügyi eszközök viszonylag egyszerű módon adhatók át, egy vállalkozás átadása immateriális javak átadását is jelenti, mint például a tulajdonos tudása (a piacokról, a versenytársakról, az ügyfelekről, az alkalmazottakról, a technológiákról stb.), az emberi kapcsolatok (az ügyfelekkel, az alkalmazottakkal stb.), a tekintély és a vállalkozás hírneve. 16 Egy működő vállalkozásnál egy ár meghatározása és az arról való megállapodás további bonyolult probléma lehet, amelyhez lehet, hogy egy szakember külső segítségét igénybe kell venni. Szintén akadályok forrása lehet a nemzeti jogszabályi környezet, különös tekintettel a társasági jogra, az adóügyi kérdésekre és az igazgatási eljárásokra. Ilyen típusú problémák lehetnek például a magas örökösödési és ajándékozási adó, a finanszírozási nehézségek, a vállalkozások gazdálkodási formájának megváltoztatását akadályozó tényezők az átadás előkészítése során, valamint az egyik partner halála vagy nyugdíjba vonulása esetén a partnerségek folytonosságát akadályozó problémák. 17 15. Final Report of the Expert Group on the Transfer of Small and Medium-Sized Enterprises (A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése). Európai Bizottság, 2002. május. 16. Uo.

17 2.2 Milyen eredmények születtek eddig? A vállalkozások átadása az Európai Bizottság vállalkozáspolitikájának egyik kulcsfontosságú területe. 1994. december 7-én az Európai Bizottság a tagállamoknak címzett hivatalos ajánlást fogadott el a kis- és középvállalkozások (kkv-k) átadásáról. 18 Az ajánlás felszólította a tagállamokat, hogy javítsák az üzleti vállalkozások átadásának jogi és adózási környezetét, végezzenek figyelemfelkeltő tevékenységet, és nyújtsanak támogatást a vállalkozások átadásához. Az ajánlás többek között a következő intézkedéseket javasolja: 19 a vállalkozók figyelmének felhívása és ösztönzése arra, hogy kellő időben megkezdjék az átadási folyamat előkészítését; a kkv-k pénzügyi környezetének javítása azáltal, hogy megfelelő eszközöket biztosítanak számukra a vállalkozásátadáshoz; az átadás előkészítéséhez legmegfelelőbb gazdálkodási forma (például egyszerűsített részvénytársaság) elfogadásának lehetővé tétele a kkv-k számára; a társaságok és az egyszemélyes társaságok folytonosságának biztosítása a tulajdonos vagy a tulajdonostársak valamelyikének a halála esetén; az örökösödési és ajándékozási adók csökkentése; a vállalkozások kívülállóknak történő átadásának ösztönzése, például az alkalmazottaknak való átadás adóintézkedésekkel történő támogatása. A bizottsági közlemény 1998. márciusi elfogadását követően a Bizottság tovább folytatta a vállalkozások átadásának gyakorlati támogatását célzó munkáját. Ugyanabban az évben pályázati felhívást tett közzé olyan projektek társfinanszírozására, amelyek célja a vállalkozásátadással kapcsolatos figyelemfelkeltés, illetve ahhoz gyakorlati segítség nyújtása például a vállalkozók és közvetítők képzése volt. Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai Főigazgatósága 2000 decemberében elindította az üzleti vállalkozások átadását célzó Best procedure ( Legjobb eljárás ) elnevezésű projektet. Ennek fő célja a vállalkozások átadásáról szóló, 1994. évi bizottsági ajánlás végrehajtásának nyomon követése, a vállalkozások átadását támogató intézkedések meghatározása, valamint a jövőbeni fellépés lehetséges területeivel kapcsolatos javaslattétel volt. Egy szakértői csoportot is létrehoztak kifejezetten azért, hogy segítse a Bizottságot ennek a projektnek a végrehajtásában. E szakértők becslései szerint az Unión belüli vállalkozások mintegy egyharmada (tagállamtól függően 25 40%-a) gazdát cserél a következő tíz év során. Ez a becslések szerint évente átlagosan 610 000 kis- és középvállalkozás (300 000 alkalmazottakat is foglalkoztató és 310 000 alkalmazott nélküli kkv) értékesítését jelenti, ami akár 2,4 millió munkahelyet is érinthet. 20 A bizottsági ajánlás végrehajtása tekintetében a szakértői csoport megállapította, hogy a Bizottság által előírt 21 adóügyi és jogi intézkedésnek alig felét valósították meg a gyakorlatban. A szakértők szerint az általuk a vállalkozásátadás szempontjából kulcsfontosságúnak tartott öt területből kettő esetében a tagállamok viszonylag eredményesen haladtak előre. Tizenhárom tagállam különös szabályokat vezetett be az örökösödési és az ajándékozási adó tekintetében, tíz pedig intézkedéseket tett a kívülállóknak történő átadás megkönnyítése érdekében. A többi kulcsterületen az alkalmazottaknak való átadást megkönnyítő egyedi intézkedések, valamint az előrehozott nyugdíj esetében, illetve a másik kkvba beruházott összeg után biztosított adókönnyítés terén azonban csak hét-nyolc tagállam tett intézkedéseket. A szakértők ezenfelül megállapították, hogy számos különféle támogatási lehetőség áll rendelkezésre a vállalkozások átadásához, azonban ezek nem strukturáltak, így nem feltétlenül érik el a célközönséget. A szakértők összességében 53, 17. Final Report of the Expert Group on the Transfer of Small and Medium-Sized Enterprises (A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése). Európai Bizottság, 2002. május. 18. HL L 385., 1994.12.31., 14. o. (a továbbiakban: az ajánlás ); lásd még az ajánlás indokolását tartalmazó közleményt (HL C 400., 1994.12.31., 1. o.). 19. Europäisches Seminar über Unternehmensübertragungen Abschlussbericht (Európai szeminárium a vállalkozások átadásáról zárójelentés). Bécs, 2002. 20. A good practice guide of measures for supporting the transfer of businesses to new ownership (Útmutató a bevált módszerekről: A vállalkozások új tulajdonosnak történő átadását támogató intézkedések) Európai Bizottság, 2003.

18 a vállalkozások átadását támogató intézkedést azonosítottak, amelyeket felvettek a vállalkozásoknak biztosított támogató intézkedések és kezdeményezések adatbázisába (SMIE). Munkájának lezárásaként a szakértői csoport a következő javaslatokat tette a támogató intézkedések biztosítását illetően: egy európai vállalkozásátadási központ létrehozása, amely virtuális európai fórumot biztosítana az információgyűjtés koordinálásához, a bevált gyakorlatok Európa-szerte történő megosztásához és a határokon átnyúló együttműködés elősegítéséhez. Hasonló központokat nemzeti szinten is létre lehet hozni; a vállalkozásátadási központhoz kapcsolódó európai eladók és vevők piacterének létrehozása, amely lehetővé tenné a meglévő nemzeti adatbázisok összekapcsolását, és az ilyen adatbázissal nem rendelkező országokat arra ösztönözné, hogy ők is létrehozzanak egyet; rendszeres európai szintű rendezvények szervezése az átadáshoz kapcsolódó különös kérdések megvitatására, ahol ki lehet cserélni a bevált gyakorlatokat, és amelyek eredményeit fel lehet használni a nemzeti, regionális és helyi szintű szemináriumok és találkozók során; személyre szabott alternatív vagy kiegészítő képzési és igazgatási eszközök kifejlesztése a meglévő és jövőbeni családi kisvállalkozások, illetve tulajdonos által vezetett vállalkozások számára; állami kezdeményezésű támogatási programok és kutatások indítása a vállalkozásátadással kapcsolatban; ugyanakkora figyelem fordítása az átadásokra, mint az induló vállalkozásokra. A vállalkozások átadásának témájában 2002. szeptember 23 24-én Bécsben megrendezett európai szeminárium következtetései szerint a sikeres átadások megkönnyítésének kezdőpontja a figyelemfelhívás; a gyakorlati támogatás csak ezután következhet. A vállalkozásátadások összetettsége miatt szaktanácsadásra van szükség a folyamat végigviteléhez. A jelek szerint rengeteg támogatási lehetőség áll rendelkezésre, csak azokat ismertebbé kell tenni és jobban kell koordinálni. A vállalkozások átadásával összefüggő összes szempont kezelése érdekében holisztikus megközelítést kell alkalmazni: nem szabad elfeledkezni az érzelmi oldalról sem. 21 Mind a Best projekt, mind a vállalkozások átadásáról szóló európai szeminárium azt a következtetést vonta le, hogy a vállalkozások átadását ugyanannyira fontosnak kellene tekinteni, mint az induló vállalkozásokat. A szemináriumon bemutatott osztrák kutatás 22 szerint a sikeresen átadott vállalkozások 96%-a az átadást követően legalább öt évig fennmarad. A túlélés esélye tehát magasabb, mint az induló vállalkozások esetében, amelyeknek öt évvel később már csak 75%-a működik. Ezért rendkívül fontos felhívni a politikai döntéshozók figyelmét a vállalkozásátadás fontosságára, és előmozdítani azt a szemléletet, amely értelmében az átadás vonzó alternatívát jelenthet a saját vállalkozás indítása mellett. Az Európai Bizottság 2006-ban a Vállalkozások átadása folyamatosság és megújulás című közleményében emlékezteti a tagállamokat a vállalatok átadása szempontjából kedvező feltételek biztosításának fontosságára. A közlemény beszámolót tartalmaz az Európai Bizottság és a tagállamok részéről a vállalkozásátadás elősegítése céljából a múltban tett, illetve a jelenleg folyamatban levő intézkedésekről, valamint rávilágít néhány már bevált gyakorlatra is. A Bizottság megemlítette azt is, hogy még mindig szükség van a fejlődésre: csak a tagállamok mintegy 55%-ában (a régi tagállamok 60%-ában és az új tagállamok 45%-ában) alkalmazzák az 1994. évi ajánlás szerinti intézkedéseket. Úgy tűnik, hogy az új tagállamokban társasági jogi kérdésekben hatékonyabb megoldások léteznek, talán azért, mert ezekben az országokban a vállalkozási témájú jogszabályokat nemrégiben alkották 21. A good practice guide of measures for supporting the transfer of businesses to new ownership (Útmutató a bevált módszerekről: A vállalkozások új tulajdonosnak történő átadását támogató intézkedések). Európai Bizottság, 2003. 22. Unternehmensübertragungen und Vererbung in Österreich, Österreichisches Institut für Gewerbe- und Handelsforschung (Vállalkozásátadás és jogutódlás Ausztriában. Osztrák Kisvállalkozási Kutatóintézet) 2002.

19 meg, és azok hatékony példákon alapulnak. A régi tagállamokban ezzel szemben viszonylag több támogatási intézkedés van érvényben, ezek az országok tevékenyebben igyekeznek a figyelmet a kérdésre irányítani, valamint kedvezőbb környezetet biztosítanak a vállalkozások alkalmazottak részére történő értékesítéséhez. 23 Az átadási piac megszervezését szolgáló sikertényezők beazonosítása érdekében az EU tagállamai és a többéves vállalkozási programban részt vevő más országok kineveztek egy szakértői csoportot a vállalkozásátadás meglévő piacainak (adatbázisainak) elemzésére és azoknak a következtetéseknek a megfogalmazására, hogy ezeket a piacokat miként lehetne a legjobban megszervezni. A szakértői csoport 2006. évi, Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában című jelentése kilenc adatbázist és piacot mutat be, amelyeket állami vagy félállami intézmények működtetnek Belgiumban (Overnamemarkt Flandriában és Sowaccess a Vallon Régióban), Németországban (Nexxt-Change), Franciaországban (Passer le relais), Olaszországban (Borsa delle Imprese), Luxemburgban (Bourse d enterprises), Hollandiában (Ondernemingsbeurs), Ausztriában (Nachfolgebörse) és Finnországban (Yrittäjät). Ezeknek az adatbázisoknak a többségét csak 2003 körül hozták létre. 2006-ban már több mint 11 000 átadható céget tartalmaztak, ami nagyjából az évente átadható vállalkozások 7%-ának felel meg (és átlagosan a cégek mintegy 0,2%-ának az adott országban). A becslések szerint minden évben az adatbázisban található vállalkozások közül minden negyedik talál utódot (vagyis a becsült sikerhányad 25%, annak ellenére, hogy a becslést alátámasztó bizonyítékok korlátozottak, mivel számos olyan adatbázis-kezelő van, ahol az adatbázisból kikerülő vállalkozások sorsát nem jegyzik fel). A legtöbb adatbázis országos szintű, Olaszország esetében tartományi alapon szerveződnek. 24 A nyilvános adatbázisokba betekinthet bárki, akinek van internet-hozzáférése. A hirdetések elhelyezésére több különböző modell és korlátozás van azonban, a hirdetések elhelyezésére szóló teljes szabadságtól a hirdetéseknek a fogadó szervezet által végzett előzetes ellenőrzésén át az olyan korlátozásig, amely csak a közvetítők (bankok, tanácsadók stb.) számára engedi meg, hogy hirdetést helyezzenek el az adatbázisban. 2007 januárja és 2009 augusztusa között kísérleti fellépést hajtottak végre A Helping Hand for SMEs Mentoring Business Transfer (Segítő kéz a kkv-k számára A vállalkozásátadás mentorálása) címmel. A projekttevékenységeket az EUROCHAMBRES koordinálta a Rhône-Alpes Regionális Kereskedelmi Kamarával együttműködésben, és 18 uniós tagállam 33 kereskedelmi kamarája hajtotta végre. A kísérleti fellépés átfogó célkitűzése legalább 10 000 teljes munkanapnyi mentorálás biztosítása [volt] összesen legalább 1000 mentorált számára. A kísérleti fellépés során végül 9067,3 teljes munkanapnyi mentorálást biztosítottak (91%), 937 mentoráltat toboroztak (94%), és 890 esetet zártak le (89%). 23. Ezeket az értékeléseket óvatosan kell kezelni, hiszen különböző intézkedések eredményességét nem lehet összevetni. 24. Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában A szakértői csoport jelentése. Európai Bizottság, 2006.

20 2.3 Mi a teendő? 2.3.1 Támogatás és figyelemfelhívás A vállalkozásátadások egyik legfontosabb problémája az, hogy az eladók vagy egyáltalán nem, vagy túl későn kezdenek el gondolkodni a cégük átadásán. A legtöbb európai országban az idősödő vállalkozók nemigen fontolgatják, hogy nyugdíjba vonulásuk után fennmarad-e a cégük. Ennek egyik fő magyarázata abban rejlik, hogy a nyugdíjba vonulás a vállalkozók számára kényes téma, amellett úgy gondolják, hogy az átadási folyamat könnyen és gyorsan fog lezajlani, ezért fölösleges azt előre előkészíteni. A potenciális vevők és a cégtulajdonosok körében a vállalkozásátadással kapcsolatos tudatosság hiánya nagy kihívást jelent az európai gazdaság számára és az európai országokban működő gazdaságunk egészének alapját képező kkv-k folytonossága szempontjából, hiszen így számos olyan vállalkozás és munkahely szűnik meg, amely továbbra is hozzájárulhatna a gazdasági növekedéshez. 25 Az Európai Bizottság tisztában van ezekkel a kihívásokkal, és az elmúlt évtizedben több projekt útján is megkísérelte kezelni azokat. E kezdeményezések fő célja az volt, hogy a tagállamokban felhívják a politikai döntéshozók és más érdekeltek figyelmét arra, milyen buktatókkal járhat, ha nem készülnek fel megfelelően számos vállalkozó nyugdíjba vonulására, valamint a bevált gyakorlatok és a szakismeretek megosztását lehetővé tevő eszközök létrehozására. Mivel a témát érintő szabályozási keret nagy része (adóügy, társasági jog stb.) a tagállamok hatáskörébe tartozik, létfontosságú a nemzeti szintű fellépés. Jelenleg nem fordítanak kellő erőfeszítést a figyelemfelhívásra. Csak a tagállamok felében tettek már meg ehhez a kérdéshez kapcsolódó lépéseket. A vállalkozások nyugdíjba vonuló tulajdonosaihoz hasonlóan a potenciális új vállalkozókra is megfelelő figyelmet kellene fordítani, mivel egy meglévő vállalkozás átvétele gyakran érdekes alternatívája lehet egy új vállalkozás létrehozásának. A Bizottság ezért javasolja, hogy fokozott mértékben hívják fel a vállalkozások tulajdonosainak figyelmét például a kereskedelmi kamarákon és egyéb kapcsolattartási pontokon keresztül, mint amilyenek az adótanácsadók, a könyvelők és a bankok arra, hogy megfelelő időben előre el kell kezdeni a vállalkozásátadások megtervezését. A Bizottság arra is felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzenek olyan mentorálási rendszereket, amelyek segítséget nyújthatnak a tulajdonosok számára vállalkozásuk átadása során. Végezetül a tagállamoknak érdemes megfontolniuk a figyelemfelhívást szolgáló olyan közvetlen módszereket is, mint például levelek kiküldését egy bizonyos kor feletti üzlettulajdonosok részére. 2.3.2 Az átadást megkönnyítő szabályozási keret és módszeres nyomon követés A tagállamoknak szisztematikusan támogatniuk kellene a vállalkozásátadást mint az új vállalkozások létrehozásának alternatíváját. Fontolóra kellene venni például a vállalkozásteremtéshez rendelkezésre álló eszközökhöz hasonló támogató intézkedések bevezetését. Amikor a vállalkozásátadással összefüggő új jogszabályokra tesznek javaslatot, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az új intézkedések ne rontsák a vállalkozások átadásának feltételeit. A jogutódlási szerződések, partnerségi megállapodások, korlátolt felelősségű társaságok létrehozása és a szerkezetátalakítás mind olyan jogi eszközök, amelyekkel megakadályozható a vállalkozások megszűnése. A jogutódlási szerződések amelyeket számos ország jogszabályai nem engedélyeznek, a partnerségi megállapodások vagy a korlátolt felelősségű társaságok létrehozása lehetővé teszik az üzletmenet folytonosságának biztosítását a tulajdonos vagy a tulajdonostársak valamelyikének a halála esetén. A jogi forma megváltoztatása esetén az átadandó vállalkozás jogi átszervezésére is sor kerülhet annak érdekében, hogy elkerüljék megszüntetését. Különösen a kisebb vállalkozásoknál gyakori, hogy nagyon szoros kapcsolat áll fenn a vállalkozás és annak tulajdonosa között, ezért az átadás előtt szerkezetváltásra van szükség. A vállalkozást átvevő szintén szükségesnek érezheti, hogy változtasson a gazdálkodási formán, és azt az új döntéshozatali folyamatokhoz, illetve a megváltozott számú tulajdonoshoz és vezetőhöz igazítsa. A vállalkozás eredményes átadását nagyban gátolja, ha a gazdálkodási formában bekövetkező változás miatt a vállalkozást fel kell számolni. Az EU-országok túlnyomó többségében léteznek a gazdálkodási forma megváltoztatását, különösen a vállalkozás részvénytársasággá alakulását elősegítő intézkedések. Ezek a gazdálkodási formára vonatko- 25. Mapping of stakeholders, issues, solutions, good practices and technical deal-breakers in SME transfers (A kkv-k átadásában érdekelt felek, valamint a kapcsolódó problémák, megoldások, bevált gyakorlatok és kritikus technikai tényezők feltérképezése) TRANSEO 2011 Mapping Working Group.