Az Ön szociális biztonsági jogai Liechtensteinben
A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langid=hu&catid=815 A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. 2012. július 2
TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 5 Finanszírozás... 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 7 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 7 Finanszírozott ellátások... 7 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 7 III. fejezet: Táppénz... 9 Mikor jogosult táppénzre?... 9 Finanszírozott ellátások... 9 A táppénz igénybevétele... 9 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...10 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...10 Finanszírozott ellátások...10 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...10 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...11 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...11 Finanszírozott ellátások...11 A rokkantsági ellátások igénybevétele...13 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...14 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...14 Finanszírozott ellátások...14 Az öregségi ellátások igénybevétele...15 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...16 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...16 Finanszírozott ellátások...16 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...17 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...18 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...18 Finanszírozott ellátások...18 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...19 IX. fejezet: Családi ellátások...20 Mikor jogosult családi ellátásokra?...20 Finanszírozott ellátások...20 A családi ellátások igénybevétele...20 X. fejezet: Munkanélküliség...21 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...21 Finanszírozott ellátások...21 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...23 XI. fejezet: Minimumjövedelem...24 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...24 Finanszírozott ellátások...24 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...25 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...26 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...26 Finanszírozott ellátások...26 2012. július 3
Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...26 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok...28 2012. július 4
I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók Áttekintés A liechtensteini szociális biztonsági rendszer alapvetően a biztosítottak és/vagy munkáltatóik járulékaiból (esetleges állami kiegészítéssel) finanszírozott ellátásokat nyújt. Belépés A munkáltatónak kell az ahhoz szükséges formaságokat teljesítenie, hogy munkavállalói ténylegesen a szociális biztonsági rendszer tagjává váljanak. Az önálló vállalkozók és a nem foglalkoztatottak saját maguk teszik meg a szükséges nyilatkozatokat az illetékes társadalombiztosítási intézményeknél. Jogorvoslat A társadalombiztosítási intézmények határozatai ellen fellebbezést lehet benyújtani a bírósághoz vagy a kormányzathoz. Az eljárás és a határidők az adott szociális biztonsági ágtól függenek. A társadalombiztosítási intézmények határozataiban mindig meg kell jelölni a megfelelő jogorvoslati lehetőséget. A szociális védelem szerkezete Liechtensteinben az egyes szociális biztonsági ágakért különböző minisztériumok felelnek. A bel- és külgazdasági ügyeken túl a munkanélküli-biztosításért is a Nemzeti Gazdasági Hivatal (Amt für Volkswirtschaft) felelős. A Pénzpiaci Felügyelet (Finanzmarktaufsicht, FMA) Biztosítási és Nyugdíjpénztári Ellenőrzés -sel foglalkozó osztálya a vállalati ellátórendszert irányítja az öregségi, rokkantsági és haláleseti kérdések tekintetében. Emellett a nyugdíjpénztárak felügyeletét is az önálló közjogi intézményként működő FMA látja el. A Nemzeti Egészségügyi Hivatal (Amt für Gesundheit, AG) végzi a betegség- és balesetbiztosítások igazgatásával foglalkozó magán biztosítótársaságok ellenőrzését. A hivatal felel az egyéni biztosítottak által fizetett betegbiztosítási díjakhoz járó, jövedelemfüggő kormányzati támogatások biztosításáért. A kormány által elismert egészségügyi szolgáltatók (három) a Liechtensteini Egészségbiztosítók Szövetségének tagjai. Az AG által nyilvántartásba vett és jóváhagyott balesetbiztosítási szolgáltatóknak (összesen nyolc ilyen létezik) a közöttük megvalósuló együttműködést szabályozó szerződést kell aláírniuk. Az AG gondoskodik a betegbiztosításból járó táppénzre (Taggeld) nem jogosult anyáknak nyújtott, jövedelemfüggő anyasági támogatások biztosításáról is. Az öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítás, a rokkantsági biztosítás és a családtámogatási pénztár három független közintézmény (AHV-IV-FAK-Anstalten), 2012. július 5
amelyeket azonban formai szempontból egy közös igazgatóságba vontak össze. Felügyeletüket a kormány és a parlament látja el. Az AHV-IV-FAK-Anstalten a nyugdíjbiztosítás úgynevezett első pillérét irányítja az öregségi, rokkantsági és haláleseti ügyek tekintetében (a valamennyi lakost és munkavállalót magában foglaló általános nemzeti biztosítási rendszer). Ezt az első pillért a munkavállalók kötelező vállalati ellátórendszere (második pillér) és az önkéntes biztosítás (harmadik pillér) egészíti ki. A FAK-Anstalt kifejezetten az egyszeri anyasági támogatások, a havi gyermek utáni ellátások, a különbözeti ellátások (egy másik ország által folyósított alacsonyabb ellátás kiegészítése) és az egyedülálló szülőknek nyújtott ellátások biztosításáért felel. Az AHV-IV-FAK-Anstalten szervei ezenkívül további, rájuk átruházott kiegészítő ellátásokat is nyújtanak; ilyenek a nyugdíjasok jövedelmétől és anyagi forrásaitól függő ellátások, az ápolási támogatás, a vakoknak nyújtott ellátások, a támogatási és gondozási juttatás és a rehabilitációs intézkedések. A Szociális Ellátó Hivatal (Amt für Soziale Dienste, ASD) miniszteri és közigazgatási feladatokat lát el, és a szociális segítségnyújtásról szóló törvénnyel (Sozialhilfegesetz) és az ifjúsági törvénnyel (Jugendgesetz) összhangban gondoskodik a lakosság pszichoszociális ellátásáról. Az ASD egy sokoldalú szervezet, amelyhez rendszerint személyes vagy anyagi nehézségekkel küzdő gyermekek, fiatalok és felnőttek fordulhatnak. Személyes segítségnyújtást biztosít tanácsadás, ápolás és kezelés, pénzügyi támogatás és egyéb természetbeni ellátások formájában. Finanszírozás A munkavállalók tekintetében a munkáltató felelős a járulékok rendszeres megfizetéséért. Ennek megfelelően a munkáltató vonja le a munkabérből a munkavállaló által fizetendő járulékot, és fizeti be azt a munkáltatói járulékokkal egyidejűleg az illetékes társadalombiztosítási intézményeknek. Az önálló vállalkozók, a nem foglalkoztatottak és az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottak közvetlenül fizetik be járulékaikat az illetékes társadalombiztosítási intézménynek. A munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel szembeni biztosítás címén fizetendő járulékokat a munkáltató fizeti meg, míg a nem munkahelyi balesetet érintő járulékokat százalékos arányban a munkavállaló munkabéréből vonják le. 2012. július 6
II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Liechtenstein egészségbiztosítása betegség esetére nyújt védelmet, természetbeni ellátások formájában is (egészségügyi ellátások). Minden Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező vagy ott (munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként) keresőtevékenységet végző személynek egészségügyi biztosítással kell rendelkeznie. Mindenkinek egyénileg kell biztosítást kötnie egy betegbiztosítási pénztárnál, és a járulékokat (biztosítási díjat) miden biztosított tekintetében kivetik (egyéni rendszer). A biztosítási rendszer védelme a rendszerbe való belépés napjától fenntartás nélkül jár, betegség meglététől függetlenül. Nincs a jogosultság megszerzéséhez előírt idő. Liechtensteinben három egészségbiztosítási pénztár (magánbiztosító) működik, amelyeket a kormány jogosított fel a kötelező betegbiztosítási rendszer címén történő betegbiztosításra. Finanszírozott ellátások Ide tartoznak a szűrővizsgálatok, az orvos vagy csontkovács által nyújtott vizsgálatok, kezelések vagy ellátás, vagy orvosi rendelvényre paramedicinális szakemberek (például fizikoterápiás szakemberek vagy házi betegápolást és segítséget nyújtó szervezetek) által nyújtott ellátások, beleértve az orvos által előírt gyógyszereket, gyógyászati célú termékeket és vizsgálatokat. A gyógyszereket orvosnak kell felírnia egy speciális listának megfelelően (ideértve a generikus, azaz azonos hatékonyságú és egymással helyettesíthető gyógyszereket). Ha orvosilag indokolt, a rendszer fedezi a kórházi környezetben vagy nappali ellátást nyújtó kórházban végzett vizsgálatokat, kezeléseket és ápolást (kórházi alapellátás), az orvos által elrendelt fürdőkúrát (napi 10 CHF (8,33 EUR) legfeljebb évi 21 napra). Szükség esetén a betegbiztosítási pénztár a betegszállítás költségeit is megtéríti. Önkéntes biztosítás rendszerint fogászati kezelésre vehető igénybe. A betegségbiztosítás fedezheti a súlyos és elkerülhetetlen rágásproblémák, illetve más súlyos betegségek vagy azok következményei által indokolt kezeléseket. Az iskolásokra különleges szabályok vonatkoznak. Az egészségügyi ellátások igénybevétele Liechtensteinben a biztosítási rendszer alapvetően szerződésen és a biztosítónak a biztosított általi szabad megválasztásán alapul. A Nemzeti Egészségügyi Hivatal által kiadott szakmai engedéllyel rendelkező és az Egészségbiztosítók Szövetségével szerződött valamennyi orvos választható. Ennélfogva a szerződött orvosok, szerződött szakorvosok és kórházak közül a biztosított szabadon választhat. 2012. július 7
Amennyiben a Liechtensteini Betegbiztosító Pénztárak Szövetsége és a járóbetegellátást nyújtó szolgáltató szerződést kötött, a felmerült költségeket a megállapodás vagy a jogszabály szerinti tarifa alapján 100%-ban megtérítik. Szerződés hiányában a biztosított tartozik az egészségügyi ellátás költségeivel, és rendeznie kell a számlát, amelynek 50%-át megtérítik neki a tarifa szerint. A betegbiztosítási pénztárak kiegészítő biztosítást kínálnak, amely kiterjed a költségek másik felére, az alkalmazandó tarifa szerint. Az ápolási intézményekkel Liechtenstein kormánya köt tarifamegállapodást. Amennyiben a biztosított olyan kórházat választ, amellyel ilyen megállapodást kötöttek, a kórházi alapellátásba tartozó vizsgálatok, kezelések, étkezések és elhelyezés költségeit teljes körűen megtérítik neki. Ezzel szemben a nem szerződött kórházakban nyújtott kezelések költségeit csupán korlátozott mértékben térítik. Az életkor és a költségmegosztás választott formájának függvényében a biztosítottnak naptári évenként 200 CHF (167 EUR) fix összeget (kötelező) vagy legfeljebb 1500 CHF-t (1250 EUR-t) (önkéntes) kell kifizetnie, és át kell vállalnia az éves fix összeget meghaladó költségek 10%-át. Ez a költségviselés évi 600 CHF (500 EUR) összegig terjed. A rendes nyugdíjkorhatárt már elért biztosítottaknak 50%-os költségviselést kell vállalniuk. A 20 év alatti gyermekek és a krónikus betegek számára (a betegségeket tartalmazó lista alapján), valamint a betegségmegelőző orvosi vizsgálatok esetén nem kell önrészesedést fizetni. 2012. július 8
III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? Betegség miatt bekövetkező (legalább 50%-os) keresőképtelenség esetén a biztosított jogosult lehet táppénzre. Minden 15. életévét betöltött munkavállaló, aki Liechtensteinben folytat keresőtevékenységet olyan munkáltatónál, amelynek székhelye vagy leányvállalata Liechtensteinben található, rendelkezik táppénzre jogosító biztosítással. Mentességet élveznek a kötelező biztosítás alól azok, akiknek jövedelme meghaladja a biztosításfizetési kötelezettség 126 000 CHF (105 020 EUR) összegű felső jövedelemhatárát, valamint azok, akiknek heti munkaideje nem éri el a 8 órát, illetve évente kevesebb mint három hónapot dolgoznak. A kötelező biztosítási fedezettel nem rendelkezők (köztük az önálló vállalkozók) önkéntes biztosítást köthetnek. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat a betegbiztosításból származó táppénz halasztott folyósításában, ha előbbi a betegség idején nem szakítja meg a bérfizetést. Erre legfeljebb 360 napig van lehetőség. Finanszírozott ellátások A táppénzt a második naptól addig folyósítják, amíg a biztosított ismét munkába állhat. A táppénz legfeljebb 720 napig jár, egy egymást követő 900 napig tartó időszakban. A táppénz teljes keresőképtelenség esetén az elmaradt jövedelem legalább 80%-a. A munkanélküliek meglévő kollektív biztosításukat egyetlen egyéni biztosításra válthatják, amelyben a 31. naptól kezdhető meg az ellátások folyósítása. A betegség első 30 napjára továbbra is munkanélküli-ellátásban (Arbeitslosenentschädigung) részesülnek. Ebben az esetben a munkanélküli-pénztár munkáltatói szerepben jár el. A táppénz igénybevétele A táppénz igénybevételére a munkáltató közvetítésével kerül sor. A keresőképtelenséget orvosi igazolással kell tanúsítani. 2012. július 9
IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? A betegbiztosítás természetbeni és/vagy pénzbeli ellátásokat biztosít a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként keresőtevékenységet végző nők, valamint a Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező nők részére. Finanszírozott ellátások Természetbeni ellátások A betegségbiztosítás magában foglalja az orvos vagy szülésznő által nyújtott szülészeti ellátást, valamint a terhesség alatt és a szülés utáni tíz hétben szükséges vizsgálatokat (v.ö. az egészségügyi ellátásokról szóló résszel). Ezenfelül a biztosítottnak nem kell hozzájárulnia az anyasághoz kapcsolódó egészségügyi ellátások költségeihez. Szülési/apasági szabadság és ellátás A pénztárak által betegség esetén szolgáltatott valamennyi ellátás anyaság esetén is jár. Ennélfogva a kötelező táppénz (Krankentaggeld) valamennyi jövedelemhez kötött ellátásokra jogosult munkavállaló nőt megilleti. Összege az elmaradt jövedelem legalább 80%-a, beleértve a rendszeres kiegészítő támogatásokat is. A szülést megelőzően egy pénztárnál legalább 270 napon át biztosított személyek 20 hétig jogosultak táppénzre. Ebből a 20 hétből legalább 16-ot a szülést követően kell kivenni. Az adóbevételekből finanszírozott és jövedelemfüggő anyasági támogatás (Mutterschaftszulage) azoknak a Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező személyeknek jár, akik nem folytatnak keresőtevékenységet (vagy a foglalkoztatásban álló nők számára az alacsonyabb táppénz kiegészítéseként). Összege a házastárs jövedelmétől és a gyermekek számától függ. Az anyasági támogatás összege legalább 500 CHF (417 EUR) és legfeljebb 4500 CHF (3751 EUR). Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele A természetbeni ellátásokat az érintett orvosnál kell igénybe venni. A táppénzt az illetékes betegbiztosítási pénztárnál, az anyasági támogatást pedig az Egészségügyi Hivatalnál kell igényelni. 2012. július 10
V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? A három pilléres szerkezet Egy személy rokkantnak tekinthető, ha egészségi állapota miatt tartósan keresőképtelen. Szakmai alkalmatlansági járadék nem, csak a munkavégzésre képtelen személyeknek járó általános nyugdíj létezik. A rokkantsági biztosítás rendszere (Invalidenversicherung, IV) három pillérre épül. Az első pillérbe beletartozik valamennyi Liechtensteinben foglalkoztatott (munkavállaló és önálló vállalkozó) személy, valamint a Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező nem foglalkoztatott személyek (pl. keresőtevékenységet folytató személy partnere, akinek szintén járulékot kell fizetnie). Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki legalább egy éven át fizetett járulékot. Ha éves jövedelme meghalad egy meghatározott küszöbértéket, akkor Ön a második pillérbe is tartozik (vállalati ellátórendszer). Az önálló vállalkozók köthetnek önkéntesen biztosítást a vállalati ellátórendszerben, amelynek a vállalkozás munkavállalói is tagjai. Ami a második pillért illeti, egy mentesített összeget vonnak le az éves bérből, hogy elkerüljék a kettős tagságot az első és a második pillér keretében. A harmadik pillér előtakarékossági rendszeréhez önkéntes jelleggel csatlakozhat (pl. magánbiztosítás). A rokkantság mértéke A rokkantság mértékét az érintettek eredeti, illetve rokkantság esetén keresett jövedelmének összehasonlításával határozzák meg. Ez pontosabban azt jelenti, hogy a rokkantság értékelése érdekében az érintett által rokkantként várhatóan keresett jövedelem összegét ( rokkantsági jövedelem, Invalideneinkommen) összevetik az általa egészséges személyként várhatóan keresett jövedelem összegével ( egészséges személy jövedelme vagy Valideneinkommen). Az egészséges személy jövedelmének százalékában kifejezett rokkantság miatti jövedelemkiesés (az egészséges és a rokkant személy jövedelme közötti különbség) a rokkantság mértékének felel meg. Rokkantsági nyugdíjra az lehet jogosult, akinél a rokkantság mértéke legalább 40 százalékos. Finanszírozott ellátások Rokkantsági biztosítás (első pillér) A rokkantsági biztosítás rehabilitációs intézkedéseket és nyugdíjat tartalmaz, és a nyugdíj előtti rehabilitáció elve érvényes. 2012. július 11
A rehabilitációs intézkedések révén mindenekelőtt megpróbálják a rokkant személy munkaképességét helyreállítani (például átképzéssel, amely mellett táppénzt folyósítanak, pályaorientációval, elhelyezéssel, fokozatos szakmai újra beilleszkedéssel, a fogyatékkal élő személyt foglalkoztató munkáltatónak adott bértámogatással, a munkahely átalakításával és technikai segédeszközök rendelkezésre bocsátásával). A rehabilitáció sikertelensége esetén a biztosított (amennyiben legalább egy teljes évig járulékot fizetett) rokkantsági nyugdíjra jogosult. A nyugdíj a biztosítotti idő hosszától és a befizetett járulékoktól függ (amelyek egy része fiktív is lehet). Célja a kedvezményezett alapvető szükségleteinek kielégítése. A nyugdíj összegét két tényező, a járulékfizetési időszak és az ún. jogosultsághoz előírt éves átlagjövedelem alapján számítják ki. Amennyiben a járulékfizetést maradéktalanul (azaz 20 éves korától kezdve a rokkantság kezdetéig megszakítás nélkül) teljesítette, a biztosított teljes nyugdíjra jogosult (Vollrente). A rokkantsági alapnyugdíj (Stammrente) összege havonta legalább 1160 CHF (967 EUR) és legfeljebb 2320 CHF (1934 EUR). Ha a járulékfizetést megszakították, a biztosított résznyugdíjra (Teilrente) jogosult. A nyugdíj összege a jogosultsághoz előírt éves átlagjövedelem függvénye. Ez magában foglalja a teljes (aktív) biztosítási időszak során szerzett jövedelmet és a nem aktív időszakokból származó járulékokat is. A gyermeknevelési vagy ápolási időszakokra vonatkozó jóváírásokat fiktív keresetként figyelembe veszik. Ezt a négy tényezőt a házasság idejére a házastársak között megfelezik (ún. felezés ), amint mindkét fél nyugdíjjogosultságot szerez, illetve a válás időpontjáig. Ha a rokkantság 45 éves kor előtt következik be, a jogosultsághoz előírt éves átlagjövedelmet megemelik az úgynevezett szakmai pótlékkal (Karrierezuschlag). Ezenkívül, a fentiekkel összhangban, a nyugdíj a rokkantság mértékétől is függhet: 40%-os rokkantság esetén a nyugdíj negyedét, 50%-os rokkantság esetén annak felét, legalább 67%-os rokkantság esetén pedig a teljes nyugdíjat biztosítják. Ezt a nyugdíjat csak akkor folyósítják, ha a rokkantság már egy éve fennáll, és várhatóan tartós lesz. A nyugdíj a rokkantság megszűnéséig jár, vagy öregségi nyugdíj váltja fel. Évente tizenhárom havi nyugdíjat folyósítanak. Minden év decemberében kéthavi kifizetés történik (az ún. karácsonyi juttatás vagy Weihnachtsgeld). A kedvezményezett házastársa után nem igényelhető pótlék. A gyermekek után azonban az alkalmazandó nyugdíjskála alsó összege 40%-ának erejéig kiegészítő támogatás adható. Az ápolási támogatásokon (Hilflosenentschädigungen) kívül igénybe vehetők a nyugdíjasoknak járó kiegészítő ellátások (Ergänzungsleistungen) és a vakok támogatása (Blindenbeihilfe). Vállalati ellátórendszer (második pillér) A kötelező vállalati biztosítási rendszer célja, hogy biztosítsa a kedvezményezett már elért életszínvonalának megőrzését. 2012. július 12
A vállalati ellátórendszer rokkantsági nyugdíját (Invalidenrente) a biztosítás alapjául jóváírt bérek összege alapján számítják ki (13 920 CHF (11 602 EUR) mentesített összeg levonásával). Rokkantság esetén az ellátóintézmény a nyugdíj alapját képező jövedelem éves összege 30%-ának megfelelő nyugdíjminimumot (ezen felül gyermekek utáni támogatást Kinderrente) nyújt. Ez az összeg teljes rokkantság esetén jár. Részleges rokkantság esetén a rokkantság fokával arányosan csökken. A vállalati ellátórendszer rokkantsági nyugdíjára való jogosultság a nyugdíjkorhatár eléréséig tart. Ekkor érvényesíthető az öregségi nyugdíjjogosultság. Bizonyos esetekben a rokkantsági nyugdíj átalányösszegű kifizetésként is folyósítható. A rokkantsági ellátások igénybevétele A rokkantságot az illetékes szervezet állapítja meg. A rokkantság az egészségi állapotban bekövetkezett jelentős változás esetén vizsgálható felül. Az ellátásokat az illetékes szociális biztonsági igazgatási szervnél kell igényelni. 2012. július 13
VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Az öregségi biztosítás rendszere három pillérre épül (ennek leírását lásd a rokkantságról szóló részben ). Az első pilléren belül a biztosított akkor jogosult nyugdíjra, ha legalább egy teljes évig járulékot fizetett. A rendes nyugdíjkorhatár a férfiaknál és a nőknél is 64 év. A rugalmas nyugdíj keretében a férfiak és a nők szabadon, házastársuktól függetlenül választhatják meg a nyugdíjba vonulás idejét, ami 60 (korai nyugdíj) és 70 év (halasztott nyugdíj) között lehet. A korai nyugdíj összege véglegesen csökkentett (tehát vonatkozik a nyugdíjkorhatár betöltését követő időszakra is). A csökkentés legfeljebb 16,5%-os lehet a 60. évtől igénybe vett, korkedvezményes nyugdíj esetén (vagy ennél kevesebb, ha a biztosított később, a 64 éves rendes korhatárhoz közelebbi időpontban vonult nyugdíjba), ezzel ellentétesen a későbbi nyugdíjba vonulás a nyugdíj összegének biztosításmatematikai növeléséhez vezet. A növekedés egy halasztott év után 5,22%, míg hat év halasztás esetén (a rendes 64 éves korhatár és a 70 éves kor között) legfeljebb 40,71% lehet. Azoknak a munkavállalóknak, akik betöltötték 23. életévüket, akik az első pillér keretében biztosítottak, és akiket határozatlan idejű szerződéssel vagy három hónapnál hosszabb időre alkalmaznak, kötelezően be kell lépniük egy foglalkoztatói biztosítási rendszerbe. Azok, akiknek jövedelme nem haladja meg a 20 520 svájci frankot (17 103 EUR), mentességet élveznek. A második, vállalati pillérben érvényes nyugdíjkorhatár megegyezik az első pillérben előírttal, továbbá korkedvezményes és halasztott nyugdíjra is lehetőség van. Finanszírozott ellátások Öregségi biztosítás (első pillér) A nyugdíj összegét két tényező figyelembevételével számítják ki: a járulékfizetési (vagy biztosítotti) időszak és az úgynevezett jogosultsághoz előírt éves átlagjövedelem. Amennyiben a járulékfizetést 20 éves korától kezdve a nyugdíjba vonulásig megszakítás nélkül teljesítette, a biztosított teljes nyugdíjra jogosult (Vollrente). A 43. nyugdíjszámítási képlet alkalmazandó, vagyis a rokkantsági alapnyugdíj (Stammrente) összege havonta legalább 1160 CHF (967 EUR) és legfeljebb 2320 CHF (1934 EUR). Ha a járulékfizetést megszakították, a biztosított résznyugdíjra (Teilrente) jogosult az 1 42. nyugdíjszámítási képletek valamelyike alapján. A nyugdíj összege a jogosultsághoz előírt éves átlagjövedelem függvénye. Ez magában foglalja a teljes (aktív) biztosítási időszak során szerzett jövedelmet és a nem aktív időszakokból származó járulékokat is. A gyermeknevelési vagy ápolási időszakokra vonatkozó jóváírásokat fiktív keresetként figyelembe veszik. Ezt a négy tényezőt a házasság idejére a házastársak között megfelezik (ún. felezés ), (feltéve, 2012. július 14
hogy a házaspár ezekben az években Liechtensteinben biztosítással rendelkezett), amint mindkét fél nyugdíjjogosultságot szerez, illetve a válás időpontjáig. A teljes nyugdíj helyett előzetes résznyugdíj is folyósítható. A fennmaradó rész később korai, rendes vagy halasztott öregségi nyugdíjként igényelhető. Évente tizenhárom havi nyugdíjat folyósítanak. Minden év decemberében kéthavi kifizetés történik (az ún. karácsonyi juttatás vagy Weihnachtsgeld). A nyugdíjakat az árak és bérek esetleges növekedését követve kétévente kiigazítják. Ezenfelül a gyermekek után a (nyugdíjskála) alkalmazandó nyugdíjszámítási képlet(e) alsó összege 40%-ának megfelelő kiegészítő támogatás adható. A Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező, öregségi nyugdíjra jogosult személyek egyes gyógyászati segédeszközök, például hallókészülékek tekintetében is (részleges) támogatásra jogosultak. Vállalati ellátórendszer (második pillér) A vállalati ellátórendszer (második pillér) keretében nyújtott öregségi nyugdíjakat a felhalmozott nyugdíjtőke alapján határozzák meg. Minden biztosított tekintetében úgy jön létre ez az öregségi biztosítási tőke, hogy az ellátó szervezet számára folyósított járulékok egy részét egy egyéni öregségi számlára utalják. A nyugdíjpénztár ezenfelül a rendes nyugdíj (járadék) helyett átalányösszegű kifizetést is engedélyezhet. Az öregségi ellátások igénybevétele Az öregségi ellátásokat az illetékes szociális biztonsági igazgatási szervnél kell igényelni. A foglalkozási nyugdíjat a foglalkoztatói nyugdíjpénztáraknál kell igényelni. 2012. július 15
VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? A túlélő hozzátartozói biztosítás rendszere három pillérre épül (ennek leírását lásd a rokkantságról szóló részben). A túlélő vagy elvált házastárs és az elhunyt (vér szerinti, örökbefogadott vagy nevelt) gyermekei akkor jogosultak túlélő hozzátartozói nyugdíjra az első pillér keretén belül, ha az elhunyt biztosított legalább egy teljes évig fizetett járulékot. Amennyiben a biztosított a nyugdíjkorhatár elérése előtt hal meg, a vállalati ellátórendszerből (második pillér) (a házastárs, illetve ha a nyugdíjpénztár alapító okirata így rendelkezik az elvált házastárs vagy az élettárs részére) özvegyi nyugdíj, valamint (a vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermekek részére) árvasági nyugdíj folyósítható. A túlélő házastárs (mindkét pillér keretében) jogosult lehet nyugdíjra, ha gyermeket tart el, illetve ha 45 évesnél idősebb, és házassága az elhunyttal legalább öt évig tartott. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a túlélő házastárs a nyugdíj éves összege háromszorosának megfelelő egyszeri kifizetésre lehet jogosult. A 18 évnél fiatalabb gyermekek árvasági nyugdíjra jogosultak; e nyugdíj jár azoknak a gyermekeknek is, akik képzésben vesznek részt, e képzés végéig, de legkésőbb 25. életévük betöltéséig. Finanszírozott ellátások Túlélő hozzátartozói biztosítás (első pillér) Az özvegyi nyugdíjat (Verwitwetenrente) korlátozott vagy korlátlan időre folyósítják bizonyos tényezőktől függően (gyermekek megléte, a házasság időtartama, életkor). Az öregség vagy rokkantság címén saját nyugdíjra jogosult személyek nyugdíja házastársuk elhalálozásakor özvegyi támogatással növekszik. E nyugdíj összege az elhunyt személy feltételezett nyugdíjának 80%-a. Ha a halál 45 éves kor előtt következik be, a kiszámítás alapjához hozzáadódik az úgynevezett szakmai pótlék (Karrierezuschlag). Az árvák árvasági nyugdíjra (Waisenrenten) jogosultak, amelynek összege az elhunyt személy feltételezett nyugdíjának 40%-a. Ha a gyermekek mindkét szülőjüket elveszítették, a két szülő után két külön nyugdíjat folyósítanak. Vállalati ellátórendszer (második pillér) Amennyiben a biztosított a nyugdíjkorhatár elérése előtt hal meg, a nyugdíj alapját képező jövedelem 18%-ával egyenlő éves özvegyi nyugdíjat folyósítanak élethosszig, továbbá a figyelembe veendő bér 6%-ának megfelelő éves árvasági nyugdíjat. 2012. július 16
Öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy elhalálozása esetén az özvegyi nyugdíj az utolsó öregségi vagy rokkantsági nyugdíj 60%-a, az árvasági nyugdíj annak 20%-a lesz. A hozzátartozói ellátások igénybevétele A túlélő hozzátartozói ellátásokat az illetékes szociális biztonsági igazgatási szervnél kell igényelni. A foglalkozási nyugdíjakat a foglalkoztatói nyugdíjpénztáraknál kell igényelni. 2012. július 17
VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? A balesetbiztosítás a munkahelyi baleset, a foglalkozási megbetegedés és a nem munkahelyi baleset kockázatával szemben nyújt védelmet. Minden munkáltató köteles biztosítani az általa Liechtensteinben alkalmazott személyeket munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel szemben. Ezenfelül a hetente legalább 8 órán át foglalkoztatott személyeket biztosítani kell a nem munkahelyi balesetekkel szemben is. Az önálló vállalkozók (vagy az őket segítő családtagok) számára a biztosítás nem kötelező, de önkéntes alapon köthetnek biztosítást. Munkahelyi balesetnek minősülnek a munkáltató utasítására vagy az ő érdekében végzett munka során, a pihenőidőben, illetve a munkavégzés előtt vagy után bekövetkező balesetek, amennyiben a biztosított engedélyt kapott rá, hogy a munkahelyen maradjon. A biztosítási fedezet az otthon és a munkahely között történt balesetekre is kiterjed. A kizárólag vagy elsősorban a káros anyagok vagy speciális munkatevékenység okozta betegségek foglalkozási megbetegedésnek minősülnek. Ezek a megbetegedések egy listán megtalálhatók, de ettől függetlenül is bizonyítható, hogy a betegség kizárólag vagy nagy részben a szakmai tevékenység következménye. Finanszírozott ellátások Egészségügyi ellátások A balesetbiztosítás a következő ellátásokat nyújtja: egészségügyi ellátás, beleértve az orvos, fogorvos általi ambuláns kezelést, vagy más egészségügyi szakember által rendelvényre nyújtott ápolást; orvos vagy fogorvos által felírt gyógyszerek és vizsgálatok; kórházi ápolás (kórházi alapellátás); orvos által felírt kúrák és gyógykúrák; fizikai sérülések és funkcionális rendellenességek kompenzálására szolgáló gyógyászati segédeszközök; a szükséges kutatás és mentés költségei, valamint az egészségügyi ellátás érdekében szükséges utazás és szállítás költségei; a holttestnek a temetés helyére történő szállításának költsége, valamint a temetés költsége. A biztosítottat nem terheli hozzájárulási kötelezettség. 2012. július 18
Pénzbeli ellátások Baleset következtében beállt keresőképtelenség esetén a biztosított a balesetet követő második naptól táppénzre jogosult. A táppénz összege teljes munkaképtelenség esetén a biztosított jövedelmének 80%-a. Baleset következtében beállt rokkantság esetén a biztosított rokkantsági nyugdíjra jogosult. Amennyiben rokkantságából kifolyólag harmadik személyre van szüksége a mindennapi élet tevékenységeinek elvégzéséhez, jogosult ápolási díjra is (ezen ellátás összege az ápolásra szorultság mértékétől függ). A különböző rehabilitációs intézkedések is a rokkantsági biztosítás részét képezik. A munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhunyt személy túlélő hozzátartozói túlélő hozzátartozói nyugdíjra (özvegyi vagy árvasági nyugdíj) jogosultak. Ezenkívül azok, akinek szellemi vagy testi épsége baleset következtében tartósan és jelentős mértékben károsodik, integritási támogatásban (Integritätsentschädigung) részesülhetnek. A támogatást a bekövetkezett károsodás mértéke alapján határozzák meg. Maximális összege 126 000 CHF (105 020 EUR). Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele A munkahelyi balesetekről és foglalkozási megbetegedésekről a biztosítótársaságot vagy a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. A szerződött orvost vagy kórházat szabadon megválaszthatja. A rokkantság mértékében bekövetkező jelentős változás a rokkantsági nyugdíj felülvizsgálatát eredményezheti. 2012. július 19
IX. fejezet: Családi ellátások Mikor jogosult családi ellátásokra? A családi ellátásokra a Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező, nem foglalkoztatott személyek, valamint minden Liechtensteinben foglalkoztatott személy jogosult. A Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező szülők, nagyszülők, nevelőszülők, örökbefogadó szülők, valamint árvák szintén jogosultak lehetnek családi ellátásokra. Finanszírozott ellátások A családi ellátások a következők: egyszeri anyasági támogatás (az ötévesnél fiatalabb gyermek örökbefogadása esetén is); havi támogatás eltartott gyermekenként (a gyermek 18. életévének betöltéséig fizetendő); havi támogatás egyszülős családoknak (a gyermek 18. életévének betöltéséig fizetendő). A gyermek utáni ellátás (Kinderzulage) összege a gyermekek életkorától és számától függ. Egy vagy két gyermek esetén gyermekenként 280 CHF (233 EUR), amely ikerszülés, három vagy több gyermek esetén, valamint minden 10 év fölötti gyermek után 330 CHF-re (275 EUR) emelkedik. Anyasági támogatást (Geburtszulagen) szüléskor vagy ötévesnél fiatalabb gyermek örökbefogadása esetén nyújtanak. Ikerszülés esetén némileg magasabb anyasági támogatás jár. A Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező eltartott gyermekek sikertelen végrehajtási eljárás esetén tartásdíjelőleg címén biztosított kifizetésre jogosultak. A családi ellátások igénybevétele A családi ellátásokat az állami felügyelet alatt álló illetékes szociális biztonsági igazgatási szervnél (FAK, Liechtensteinische Familienausgleichskasse) kell igényelni. 2012. július 20
X. fejezet: Munkanélküliség Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? Minden munkavállaló és szakiskolás rendelkezik kötelező munkanélküli-biztosítási fedezettel. Önálló vállalkozóként a munkanélküli-biztosítási rendszerhez önkéntes alapon nem lehet csatlakozni. A biztosított akkor jogosult ellátásra, ha: legkésőbb az első napon, amelyre munkanélküli-ellátást igényel, személyesen jelentkezik ellenőrzésre a Nemzeti Gazdasági Hivatalban, majd ezt követően követi a jogszabályon alapuló ellenőrzési eljárást, és ellátást igényel; a foglalkoztatási iroda rendelkezésére áll (azaz képes keresőtevékenységet folytatni, és kész bármilyen megfelelő állás elfogadására); minimális biztosítási időt szerzett, azaz a munkanélküliség kezdetét megelőző két évben legalább 12 hónapig olyan munkát végzett, amely tekintetében járulékot fizettek a munkanélküli-biztosítási rendszerbe, vagy betegség vagy képzés miatt mentesült a fizetési kötelezettség alól; nem jogosult öregségi nyugdíjra. Amennyiben a biztosított részleges öregségi nyugdíjra jogosult, a járadék e nyugdíj összegével arányosan csökken; Liechtensteinben rendelkezik lakóhellyel vagy határozott idejű tevékenység keretében ott tartózkodik (olyan munkáltató számára folytat keresőtevékenységet Liechtensteinben, akinek a székhelye vagy leányvállalata Liechtensteinben található); igazolható munkahelyi balesetet szenvedett. Azok a személyek, akik önhibájukból váltak munkanélkülivé, a munkanélküliség első 60 napján nem jogosultak ellátásra, ezt követően azonban igen. Finanszírozott ellátások A munkanélküli-biztosítás legfőbb előnyei a munkanélküli-ellátás (Arbeitslosenentschädigung) és a részleges munkanélküli-ellátás (Kurzarbeitsentschädigung), valamint a fizetésképtelenség esetére nyújtott járadék (Insolvenzentschädigung). Ezenfelül a Nemzeti Gazdasági Hivatal tájékoztatást nyújt az ellátásokra való jogosultságról, foglalkozik a munkanélküliek elhelyezésével, és ösztönzi alap- és továbbképzésüket. Munkanélküli-ellátás A munkanélküli-ellátás folyósításakor a biztosított jövedelmét, életkorát és azt veszik figyelembe, hogy van-e eltartott gyermeke. Összege a munkanélküli személy utolsó bruttó fizetésének 80%-a. Ennek aránya 70%-ra csökkenthető, ha a kedvezményezett nem tart el gyermeket, illetve ha napi 140 svájci frankot (117 EUR) meghaladó táppénzben részesül, és nem fogyatékkal élő személy. A munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama többek között az igénylő életkorától függ. Az ellátást (járadékot) kétéves időszak során 130 napig, illetve legfeljebb 500 2012. július 21
napig folyósítják (a járulékfizetés alól mentesített időszakok esetében 130 napig; 200 napig, ha az érintett 25 év alatti és nincs tartási kötelezettsége; 260 napig, ha az érintett betöltötte a 25. életévét; 400 napig, ha az érintett 50 évnél idősebb és legalább 18 havi járulékfizetési időszakkal rendelkezik; 500 napig azon személy részére, aki több mint 22 havi járulékfizetést teljesített és legalább 40 százalékos rokkantságért járó nyugdíj kedvezményezettje). Kötelességmulasztás (pl. az együttműködés megtagadása) esetén egy rövidebb időszakra nem folyósítanak ellátást. Ilyenkor felfüggesztési időről van szó. Részleges munkanélküli-ellátás Részleges munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaidő gazdasági vagy időjárási okok miatti időszakos munkabeszüntetések nyomán csökken. Ebben az esetben napi pénzbeli ellátás formájában részleges munkanélküli-ellátás (Kurzarbeitsentschädigung) folyósítható. A következő szakmákban dolgozó munkavállalók jogosultak az időjárásfüggő munkanélküliséggel kapcsolatos támogatásra: kőművesek, ácsok, vakolók, kőfejtők, útépítők, tetőfedők, útburkolók, kőfaragók, csempézők, tájkertészek, bádogosok, csatornatisztítók, ároképítők és földmunkások, földcsuszamlásokkal foglalkozó munkások, erdészeti munkások, amennyiben ez utóbbiak tevékenységüket nem egy mezőgazdasági vállalkozás részlegeinél folytatják. Más szakmában dolgozó munkavállalók is hasonlóak lehetnek a fent említett szakmák munkavállalóihoz, ha munkanélküliségük a fent említett szakmák valamelyikével kapcsolatos tevékenységgel függ össze. Egyéb ellátások A munkanélküliség ideje alatt a munkanélküli-biztosítás fizeti a járulékok munkáltatói részét az állami nyugdíjbiztosításba és a foglalkoztatói rendszerbe (de, a második pillért illetően, az öregségi biztosítási járulékokat nem). Ezenfelül, a munkanélkülibiztosítás átvállalja a munkáltató által fizetendő betegbiztosítási járulékokat. A munkanélküli-biztosítás ezenfelül a betegség első 30 napjára átvállalja a táppénzt is (kétéves időszakon belül legfeljebb 44 munkanapig). A munkáltató csődje esetén, vagy ha a végrehajtási intézkedések sikertelenek maradnak, a biztosított a munkanélküli-biztosítástól ellátást kap a munkáltató fizetésképtelensége okán. Ez történik, ha csődöt jelentettek a munkáltatója ellen, vagy ha azért utasították vissza a csődeljárás megindítását, mert valószínűleg nincs elegendő anyagi eszköz a csődeljárás költségeinek fedezésére, és ekkor a munkavállalónak bérkövetelése van. Fizetésképtelenség okán akkor is nyújtható ellátás, ha a biztosított, hogy bérkövetelését behajtsa, legalább egyszer végrehajtási eljárást kezdeményezett a munkáltatójával szemben, amely (részben) sikertelen volt. A bérköveteléseket a csődeljárás megindítása előtti hat hónapban, a csőd elutasítását vagy sikertelen végrehajtási eljárást követően legfeljebb három hónapra biztosítják. 2012. július 22
A munkanélküli-ellátások igénybevétele Az igénylések kivizsgálását és a pénzbeli ellátások folyósítását a Nemzeti Gazdasági Hivatal (Amt für Volkswirtschaft) végzi. Az igénylőnek az első napon, amelyre munkanélküli-ellátást igényel, személyesen jelentkeznie kell ellenőrzésre a Nemzeti Gazdasági Hivatalban. A biztosítottaknak és családtagjaiknak valósághűen kell megadniuk minden olyan adatot a Nemzeti Gazdasági Hivatalnak, amely a munkanélküli-ellátás igénylésének értékeléséhez és összegének meghatározásához szükséges. Ezenfelül haladéktalanul be kell jelenteniük a Nemzeti Gazdasági Hivatalnak minden személyes vagy gazdasági helyzetükkel kapcsolatos olyan változást, amely hatással lehet az ellátásra való jogosultságukra. Az igazolható munkahelyi balesetet szenvedő biztosítottaknak meg kell jelenniük a Nemzeti Gazdasági Hivatal rendszeres tanácsadási és elhelyezkedési megbeszélésein, be kell tartaniuk a szabályzat által előírt rendelkezéseket, követniük kell a Nemzeti Gazdasági Hivatalnak a megfelelőnek tűnő munka elfogadására vagy az átképzési és továbbképzési tanfolyamokon való részvételekre vonatkozó irányelveit, és saját maguknak is törekedniük kell arra, hogy munkát találjanak. 2012. július 23
XI. fejezet: Minimumjövedelem Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? Szociális segély A különleges helyzetben lévő egyedülálló személyek és háztartások jogosultak lehetnek szociális segélyre, amennyiben Liechtensteinben lakóhellyel rendelkeznek. Ezenfelül az EU és az EGT területén kívül élő liechtensteini állampolgárok sürgősségi helyzetben szintén szociális segélyben részesülhetnek. Kiegészítő ellátások E jogosultság a nyugdíjazottak (beleértve a korkedvezményes nyugdíjba vonulókat), a túlélő hozzátartozók (özvegyek, árvák), és rokkantak (akik rokkantságának foka legalább 50%), a rokkantsági biztosítás által folyósított táppénz kedvezményezettjei és az ápolási díj kedvezményezettjei számára áll nyitva. E kiegészítő ellátások lakóhelyhez kötöttek, a jövedelemtől és a vagyontól függenek. Finanszírozott ellátások Szociális segély A szociális segély (Sozialhilfe) az alapvető létszükségletekhez, a lakhatási költségekhez és az egészségbiztosítási pénztárba fizetendő alapjárulékok költségeihez nyújt hozzájárulást. A szociális segély kiszámításakor a rászoruló személyt és a vele közös háztartásban élő eltartott személyeket veszik figyelembe. A szociális segélyt változó összegben folyósítják, vagyis a szociális segély tényleges összegének megállapításához a háztartási létminimum meghatározott szintjéből kivonják az egyes családtagok jövedelmének összegét. A szociális segély korlátlan időre folyósítható, de rendszeresen meg kell újítani. A munkaképes személyeknek el kell fogadniuk a tőlük ésszerűen elvárható munkára vonatkozó ajánlatokat. Egyedülálló szülők esetében az ésszerű elvárások meghatározásakor a gyermeknevelési kötelezettségeket is figyelembe veszik. Kiegészítő ellátások A kiegészítő ellátások összege a személyes körülményektől (családösszetétel) és a pénzügyi helyzettől függ. Ápolási díj Erre az ellátásra (Hilflosenentschädigung) akkor szerezhető jogosultság, ha egy balesetbiztosítás sem fizet ápolási díjat. Az ápolásra szorultságot annak függvényében értékelik, hogy az adott személy ténylegesen milyen mértékben szorul harmadik személyek segítségére a mindennapi élet tevékenységeinek elvégzésében (felöltözni, 2012. július 24
levetkőzni, felállni, leülni, lefeküdni, enni, a személyes higiéniáról gondoskodni, helyet változtatni, az illemhelyet használni). Az ápolásra szorultság három foka különböztethető meg (jelentős, átlagos, mérsékelt). A 65 év feletti személyek csak akkor jogosultak ápolási díjra, ha az ápolásra szorultság legalább áltagos mértékű (kivéve, ha a nyugdíjkorhatár betöltése előtt már mérsékelt fokú ápolásra szorultság állt fenn). Anyasági díj A gyermekágyas nők, akik kötelező betegbiztosítás címén nem jogosultak táppénzre a szülési szabadság idején, az államtól egyszeri, adómentes anyasági díjat (Mutterschaftszulage) kapnak. Ha a kötelező betegbiztosítás által folyósított táppénz nem éri el az anyasági díj összegét, a fiatal édesanya megkapja az e két összeg közötti különbséget. Az anyasági díj folyósításának feltétele, hogy az anyának Liechtensteinben kell állandó lakóhellyel rendelkeznie. Az anyasági díj összege a házaspár adóköteles jövedelmének függvénye, vagy ha az anya egyedülálló, az ő személyes adóköteles jövedelmének függvénye. A díjat csak az adóköteles jövedelem egy meghatározott felső határán belül folyósítják. Vakok támogatása E támogatás (Blindenbeihilfen) összege a látási elégtelenség mértékétől függ (vakság, részleges vakság, súlyos látási elégtelenség). E támogatásra a Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező és legalább 6. életévüket betöltött személyek jogosultak. A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele A szociális segélyek központi állami irányítás alatt állnak. A pénzügyi támogatás megítéléséhez az önkormányzat illetékes jóléti bizottságának jóváhagyása szükséges. A szociális segélyre való jogosultság típusát és mértékét törvény szabályozza. A kiegészítő ellátások folyósítása a liechtensteini öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjbiztosítók feladata; az igényléseket ezekhez kell benyújtani. A biztosítók meghatározzák az igénylő alanyi jogát, és az érintett jövedelme, vagyona és kiadásai alapján kiszámítják a különbözeti összeget. 2012. július 25
XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra? Tartós ápolás-gondozási ellátásra akkor jogosult, ha tartós otthoni segítségnyújtásra és ápolásra szorul, amely harmadik személy által nyújtott megfelelő ellátást tesz szükségessé. Gondozásra szorulónak tekinthető az a személy, aki a mindennapi élet szokásos tevékenységei közül legalább hat elvégzéséhez tartósan harmadik személy segítségére, tartós ápolás-gondozásra vagy személyes felügyeletre szorul; ilyen lehet a felkelés, a felöltözés, a tisztálkodás, az étkezés, a társas érintkezés és az illemhely használata. Elvben valamennyi Liechtensteinben lakóhellyel rendelkező személy, aki nem ápolási otthonban él és nem kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül, jogosult lehet gondozási és ápolási támogatásra ((Betreuungs- und Pflegegeld). Ennek feltétele, hogy a gondozásra és ápolásra szorultság várhatóan legalább egy hónapig fennálljon, és átlagosan legalább napi egy órában szükség legyen harmadik személy által (ellenszolgáltatás fejében) nyújtott ápolásra. Minden Liechtensteinben kötelező betegbiztosítással rendelkező személy jogosult lehet ápolási díjra (Hilflosenentschädigung). Ezenkívül a (munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések ellen) baleset-biztosítási fedezettel rendelkező személyek részére is folyósítható. Finanszírozott ellátások Gondozási és ápolási támogatást ápolásra szorultság esetén otthoni gondozásra biztosítanak. A támogatás hatszintű attól függően, hogy naponta hány órában van szükség harmadik személy által biztosított ápolás-gondozásra. Összege szintenként változik; az első szinten (legalább egy óra gondozás és ápolás naponta) napi 10 CHF (8,33 EUR), míg a hatodik szinten (naponta több mint 7,5 óra gondozás és ápolás) napi 180 CHF (150 EUR). A gondozási és ápolási támogatás rendszerint nem fedezi teljes körűen a gondozási és/vagy ápolási szolgáltatásokat nyújtó személy költségeit, ezért a költségek egy részét a kedvezményezettnek kell viselnie. Tartós ápolás-gondozás igénybevétele A harmadik személy által nyújtott gondozás és/vagy ápolás napi átlagos mértékének meghatározása érdekében képesített személyzet az e célra kifejlesztett és szabványosított felmérési módszerek segítségével helyszíni értékelést végez. A gondozásra szorultság mértékét rendszeresen, általában évente ellenőrzik. Az értékelési időszakot azonban az egyes személyekre vonatkozóan, eseti alapon határozzák meg. 2012. július 26
A kedvezményezett szabadon megválaszthatja az ellátást nyújtó szolgáltatót. Ez lehet informálisan ápolással foglalkozó személy vagy professzionális szolgáltató. Igénybe vehető az ápolási otthonokban nyújtott házi szakápolás, valamint az otthoni ápolást kínáló (állami támogatásban részesülő) magánszervezetek által nyújtott ellátások is. 2012. július 27
Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok A Liechtensteinben érvényes jogosultsági feltételekről és egyedi szociális biztonsági ellátásokról részletesebb tájékoztatás kérhető a szociális védelmi rendszer irányításáért felelős állami intézményektől. Ha olyan szociális biztonsággal kapcsolatos kérdése van, amely egynél több uniós országot érint, a kapcsolattartó intézményt megkeresheti az Európai Bizottság által fenntartott és a következő címen elérhető intézményi címtárban: http://ec.europa.eu/social-security-directory.. Ha meg szeretné tudni, milyen következményekkel jár az ellátásokra nézve, ha két vagy több tagállamban is biztosított, keresse fel a következő szervezeteket: A Liechtensteini Hercegség kormánya (Regierung des Fürstentums Liechtenstein) Regierungsgebäude 9490 Vaduz Tel.: +423 236 74 61 Fax: +423 236 76 81 E-mail: Info@liechtenstein.li http://www.liechtensteil.li Nemzeti Gazdasági Hivatal, Munkanélküli-biztosítás (Amt für Volkswirtschaft, Arbeitslosenversicherung) Postsrasse 1 9490 Vaduz Tel.: +423 236 68 71 Fax: +423 236 68 89 E-mail: info@avw.llv.li http://www.avw.llv.li Nemzeti Egészségügyi Hivatal, Betegség- és baleset-biztosítás (Amt für Gesundheit, Kranken- und Unfallversicherung) Aeulestrasse 51 9490 Vaduz Tel.: +423 236 73 40 Fax: +423 236 73 50 E-mail: info@ag.llv.li http://www.ag.llv.li Szociális Ellátó Hivatal (Amt für Soziale Dienste) Postplatz 2 9494 Schaan Tel.: +423 236 72 72 Fax: +423 236 72 74 E-mail: info@asd.llv.li http://www.asd.llv.li 2012. július 28
Pénzpiaci Felügyelet (Finanzmarktaufsicht) Landstrasse 109 9490 Vaduz Tel.: +423 236 73 73 Fax: +423 236 73 74 E-mail: info@fma-li.li http://www.fma-li.li Az öregségi és a túlélő hozzátartozói nyugdíjbiztosító, a rokkantsági nyugdíjbiztosító és a családtámogatási intézmények (AHV-IV-FAK-Anstalten) Gerberweg 2 9490 Vaduz Tel.: +423 238 16 16 Fax: +423 238 16 00 E-mail: ahv@ahv.li http://www.ahv.li 2012. július 29