Az Ön szociális biztonsági jogai. Lettországban

Átírás

1 Az Ön szociális biztonsági jogai Lettországban

2 A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett július 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 5 Finanszírozás... 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 7 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 7 Finanszírozott ellátások... 7 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 7 III. fejezet: Táppénz... 8 Mikor jogosult táppénzre?... 8 Finanszírozott ellátások... 8 A táppénz igénybevétele... 9 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...10 Mikor jogosult anyasági és apasági ellátásokra?...10 Finanszírozott ellátások...10 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...11 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...12 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...12 Finanszírozott ellátások...12 A rokkantsági ellátások igénybevétele...12 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...13 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...13 Finanszírozott ellátások...13 Az öregségi ellátások igénybevétele...14 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...15 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...15 Finanszírozott ellátások...15 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...16 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...18 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...18 Finanszírozott ellátások...18 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...19 IX. fejezet: Családi ellátások...20 Mikor jogosult családi ellátásokra?...20 Finanszírozott ellátások...20 A családi ellátások igénybevétele...21 X. fejezet: Munkanélküliség...22 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...22 Finanszírozott ellátások...22 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...23 XI. fejezet: Minimumjövedelem...24 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...24 Finanszírozott ellátások...25 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...25 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...27 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...27 Finanszírozott ellátások július 3

4 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...28 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok július 4

5 I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók A lett szociális biztonsági rendszer a következőkre terjed ki: egészségügyi szolgáltatások, valamint betegbiztosítás, anyasági és apasági támogatás; munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés esetére nyújtott ellátások; temetési segély; rokkantsági nyugdíjak; öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjak; munkanélküli-biztosítás; családi támogatások; A szociális védelem szerkezete A lett szociális biztonsági rendszer a Szociális Jóléti Minisztérium (Labklājības ministrija) szervezésében működik, amelynek feladata a szociális biztonság területén a társadalombiztosítással és az állami szociális ellátásokkal kapcsolatos szakpolitika kidolgozása és végrehajtása. Az állami egészségügy központi igazgatási szerve 2003 februárjától az Egészségügyi Minisztérium (Veselības ministrija), amely az egészségügyi szakpolitika létrehozásáért és a vonatkozó jogszabályok kidolgozásáért felel. A Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal (Valsts sociālās apdrošināšanas aģentūra, VSAA) és helyi irodái végzik az állami szociális ellátások és a társadalombiztosítási szolgáltatások igazgatását; ezek a következők: a betegbiztosítás, a munkanélküli-, szülői, anyasági, öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági, valamint a munkahelyi baleseti és foglalkozási megbetegedési ellátások. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (Nodarbinātības valsts aģentūra, NVA) kezeli a munkaközvetítői, szakmai gyakorlati és átképzési programokhoz kapcsolódó nyilvántartást, míg a munkanélküli-ellátás folyósítása a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal feladata. A szociális ellátások igazgatását a Szociális Jóléti Minisztérium (Labklājības ministrija), alárendelt intézményei (a Nemzeti Szociális Integrációs Hivatal (Sociālās integrācijas valsts aģentūras), nem kormányzati szervezetek és az önkormányzatok végzik, a szociális segélyek kezeléséért pedig az önkormányzatok felelnek. Az önkormányzatok irányítása minisztériumtól független. Az egészségügyi költségvetést a Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató (Nacionālais veselības dienests) működteti. A Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató éves szerződést köt az egészségügyi szolgáltatókkal, és megtéríti részükre az e szerződés keretében biztosított személyek orvosi ellátása során keletkezett költségeket. A nemzeti betegbiztosítás bizonyos gyógyszerek költségeit is fedezi július 5

6 Finanszírozás A Nemzeti Jövedelemszolgálat (Valsts ieņēmumu dienests, VID) a társadalombiztosítási járulékok (valamint a személyi jövedelemadó) beszedéséért felelős. A kötelező társadalombiztosítási járulék mértéke a bruttó bér 35,09%-a, amelyből 24,09% a munkáltatót, 11% a munkavállalót terhel. A járulékok befizetéséért a munkáltató felel. A törvény által meghatározott százalékos arányt automatikusan vonja le a munkavállaló jövedelméből. Az önálló vállalkozók tekintetében a kötelező társadalombiztosítási járulékot a termelésből, a munkák kivitelezéséből, a szolgáltatásnyújtásból, a kivételes és szakmai tevékenységekből származó jövedelmek, valamint az egyéb jövedelmek alapján számítják ki július 6

7 II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? A következők jogosultak egészségügyi ellátásokra: lett állampolgárok és gyermekeik; lett állampolgársággal nem rendelkező személyek és gyermekeik; az európai uniós tagállamok, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok és a Svájci Államszövetség azon állampolgárai, akik munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként Lettországban lakóhellyel rendelkeznek, illetve az ő családtagjaik; külföldiek, akik Lettországban állandó tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, és gyermekeik; menekültek és alternatív jogállású (kiegészítő védelemben részesülő) személyek és gyermekeik; a szabadságuktól megfosztott fogva tartott, letartóztatott és elítélt személyek és gyermekeik. A lett állampolgárok és az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkező, de lett állampolgársággal nem rendelkező személyek házastársai jogosultak a terhes nőknek járó térítésmentes ellátásra és szülési segélyre, melyet az állami költségvetés fizet. Finanszírozott ellátások A háziorvossal folytatott konzultációkat és az általa kiállított beutalóval igénybe vett kórházi vagy szakorvosi kezeléseket a nemzeti rendszer fedezi. Háziorvosi, szakorvosi vagy kórházi kezelés alkalmával a beteg pénzügyi hozzájárulást fizet, kivéve a 18 év alatti személyeket, a terhes nőket, a nincstelen embereket és másokat, akik egyes meghatározott feltételek valamelyikének megfelelnek. A hozzájárulás összege az adott kórház és a kezelés függvényében változik. Az egészségügyi ellátások igénybevétele Első lépésként fel kell keresnie háziorvosát. Az állam által fedezett egészségügyi ellátások csak a Nemzeti Egészségügyi Szolgáltatóval megállapodást kötött egészségügyi intézményekben hozzáférhetők. Így az egészségügyi szolgáltatásoknak a díj egyharmadáért történő igénybevétele érdekében a betegnek, mielőtt orvoshoz fordul, tájékozódnia kell, hogy: az orvos vagy az egészségügyi központ szerződött szolgáltató-e; a szükséges egészségügyi ellátásokat fizeti-e az állam. Az állam által biztosított egészségügyi ellátásokat igénybe vevők kötelesek az állam által megszabott díjat kifizetni (lásd fent a Finanszírozott ellátások című részt) július 7

8 III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? Táppénzt abban az esetben fizetnek, ha az adott személy a következő okok egyike miatt nem jelenik meg a munkahelyén és emiatt bértől esik el, vagy ha az önálló munkavállaló elveszíti jövedelmét: betegség vagy sérülés; orvosi vagy megelőző ellátások; karantén; orvosi előírás alapján egészségügyi rehabilitációs intézményben történő kezelés, amennyiben az orvos szükségesnek ítéli, a munkaképesség visszanyeréséig; 14 évesnél fiatalabb beteg gyermekek egészségügyi ellátása; protézis vagy merevítő behelyezése miatti kórházi tartózkodás. A társadalombiztosítással rendelkező munkavállalók és önálló vállalkozók jogosultak az ellátásra. Finanszírozott ellátások A táppénzt a keresőképtelenség 11. napjától a keresőképesség visszanyeréséig folyósítják az alábbiak szerint: a keresőképtelenség első 26 hetére a keresőképtelenség első napjától megszakítás nélkül; három év alatt legfeljebb 52 heti keresőképtelenségi időszakra, megszakításokkal. Rendkívüli esetben, amennyiben megállapítják, hogy továbbra is szükség van egészségügyi ellátásra, a táppénzfizetés az előírt 26 hétnél hosszabb ideig, de a keresőképtelenség első napjától számítva legfeljebb 52 hétig folyósítható, ha a keresőképtelenség folyamatosan fennáll. A keresőképtelenség első 10 napjára járó ellátás a munkáltatót terheli. Amennyiben az adott személy azért munkaképtelen, mert 14 éven aluli beteg gyermekét gondozza, a táppénzt az első naptól a 14. napig folyósítják, ha a gyermeket otthon ápolják és a 15. és a 21. nap közötti időpontig, ha a gyermeket kórházban ápolják. A táppénz összege a biztosított alapbérének 80%-a, amelyet a társadalombiztosítási járulékfizetés alapjául szolgáló 12 havi jövedelem alapján állapítanak meg január 1. és december 31. között az ellátás napi 11,51 LVL (17 EUR) összeget meghaladó részét átmenetileg félösszegben folyósítják. Temetési ellátást (Apbedīšanas pabalsts) a biztosított vagy eltartott családtagja halála esetén folyósítanak július 8

9 A táppénz igénybevétele A táppénzigénylést a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatalhoz (VSAA) kell benyújtani és csatolni kell az orvosi igazolást és a munkáltató igazolását, miszerint az adott személy keresőképtelensége idején nem dolgozott; az önálló vállalkozó maga igazolja, hogy a keresőképtelenség idején nem volt jövedelme. E dokumentumokat a VSAA bármelyik irodájában a biztosított személyesen nyújthatja be vagy megbízó közvetítésével, személyazonosító irat bemutatásával lehet benyújtani. A dokumentumok a VSAA valamely irodájába postán vagy elektronikus formában is megküldhetők. A táppénz a keresőképtelenség első napját követő 12 hónapon belül igényelhető július 9

10 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági és apasági ellátásokra? A társadalombiztosítással rendelkező munkavállalók és önálló vállalkozók jogosultak az ellátásra. Anyasági ellátás Az anyasági ellátásokat (maternitātes pabalsts) a szülési szabadság és a gyermekágyi szabadság teljes idejére folyósítják, amennyiben az anya nem áll ismét munkába és emiatt bérből származó jövedelme kiesik, vagy ha önálló vállalkozóként kiesik a jövedelme. Apasági ellátás Az apasági ellátást (paternitātes pabalsts) az apának gyermek születése esetére folyósítják (tíz naptári nap szabadság). Szülői ellátás A szülői ellátást a gyermeknevelési szabadságon lévő és egyévesnél fiatalabb gyermeket nevelő személyek részére folyósítják, amennyiben az érintettek az ellátás nyújtása napján foglalkoztatásban állnak. Az ellátást az egyik szülő vagy a gyermeket gondozó gyám, örökbefogadó szülő vagy nevelőszülő kapja. Finanszírozott ellátások Anyasági ellátás Az 56 naptári napi szülési szabadság és az 56 naptári napi gyermekágyi szabadság idejére támogatás jár. Az anyasági ellátásokat tehát 112 naptári napra folyósítják. Amennyiben a terhesség 12. hete előtt az anya bejelentkezik az orvosához, és a terhesség hátralévő idejére állandó felügyeletre szorul, a törvényes szülési szabadság 14 nappal kiegészül, és ebben az esetben a teljes 70 napi szabadságra folyósítják a támogatást. A szüléskor vagy a szülés után felmerülő komplikációk, valamint ikerszülés esetén a törvényes szülési szabadság 14 nappal kiegészül, és ebben az esetben a teljes 70 napi szabadságra folyósítják a támogatást. Az anyasági ellátás összege a biztosításköteles átlagbér 80%-a, amelyet a társadalombiztosítási járulékfizetés alapjául szolgáló 12 havi jövedelem alapján állapítanak meg november 3. és december 31. között az ellátás napi 11,51 LVL (17 EUR) összeget meghaladó részét félösszegben folyósítják július 10

11 Apasági ellátás Az apasági támogatás összege a biztosításköteles átlagbér 80%-a, amelyet a társadalombiztosítási járulékfizetés alapjául szolgáló 12 havi jövedelem alapján állapítanak meg november 3. és december 31. között az apasági ellátás összege a kedvezményezett biztosításköteles átlagbérének 80%-ára csökken, és az ellátás napi 11,51 LVL (17 EUR) összeget meghaladó részét félösszegben folyósítják. Szülői ellátás A szülői ellátás (vecāku pabalsts) összege a biztosításköteles átlagbér 70%-a, amelyet a társadalombiztosítási járulékfizetés alapjául szolgáló 12 havi jövedelem alapján állapítanak meg, de amely legalább havi 63 LVL (91 EUR) december 31-ig (a november 2-a után született gyermeket nevelő szülők esetében) az ellátás napi 11,51 LVL (17 EUR) összeget meghaladó részét félösszegben folyósítják. A szülői ellátás folyósítását megszakítják, ha a kedvezményezett ugyanazon időszakban munkanélküli-ellátásban is részesül. Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele Anyasági ellátás Az anyasági támogatás igénybevételéhez az anyának a Nemzeti Szociális Biztonsági Hivatalhoz (VSAA) be kell nyújtania a támogatás iránti igénylést, egy anyasági igazolást, valamint a munkáltató igazolását, miszerint az anya a szülési szabadság alatt nem dolgozott; amennyiben önálló vállalkozó, maga igazolja, hogy a szülési szabadság alatt nem volt jövedelme. Apasági ellátás Az apasági ellátás igénybevételéhez az apának a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatalhoz (VSAA) be kell nyújtania a támogatás iránti igénylést, a munkáltató igazolását, miszerint a gyermek apja gyermeke születése miatt szabadságon van. Szülői ellátás Szülői ellátás igénybevételéhez az egyik szülőnek vagy a gyermeket gondozó gyámnak, örökbefogadó szülőnek vagy nevelőszülőnek a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatalhoz (VSAA) be kell nyújtania az igénylést. Az igénylést az apa vagy az anya nyújthatja be a VSAA bármelyik irodájában, vagy egy erre felhatalmazott személy, személyazonosító okmányának bemutatásával. Az igénylés a VSAA valamely irodájába postán vagy elektronikus formában is megküldhető. Az anyasági/apasági/szülői ellátás a szülést követő 12 hónapon belül igényelhető július 11

12 V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? A legalább három éve biztosított, rokkantnak nyilvánított személyek, akik még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt (62 év), rokkantsági nyugdíjban részesülhetnek. A rokkantság mértékét és időtartamát az Egészségügyi és Munkaképességi Orvosszakértői Bizottság (VDEAVK) állapítja meg. Rokkantsági nyugdíjat az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig folyósítanak. Finanszírozott ellátások A rokkantsági nyugdíj összege az I. és a II. rokkantsági csoportba sorolt személyek esetében a következőktől függ: a biztosítottnak a rokkantsági nyugdíj folyósítását megelőző 5 évben 36 egymást követő hónapra számított biztosításköteles átlagbére; a biztosított biztosítással fedezett időszaka; a 15 éves kor és a nyugdíjkorhatár közötti legmagasabb elérhető biztosítással fedezett időszak mértéke. A III. csoportra vonatkozóan a rokkantsági nyugdíj összege az állami szociális biztonsági ellátás összegének felel meg. A rokkantsági nyugdíj minimumösszegét nyújtják, ha a biztosított a rokkantsági nyugdíj folyósítását megelőző 5 évben nem fizetett rokkantsági biztosítást. A rokkantsági nyugdíjban részesülők, akiknek január 1-je előtt kezdték folyósítani a nyugdíját, havi pótlékot kaphatnak azon december 31. előtt szerzett biztosítási időszakok tekintetében, amelyeket a nyugdíj megítélésekor (vagy újraszámításakor) figyelembe vettek. A rokkantsági ellátások igénybevétele A rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez a biztosítottnak a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatalhoz (VSAA) rokkantsági nyugdíjigénylést kell benyújtania, amelyhez csatolni kell a szolgálati idejét igazoló dokumentumot július 12

13 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Öregségi nyugdíjra a 62. életévüket betöltött és legalább 10 évi biztosítással fedezett időszakkal rendelkező nők és férfiak jogosultak. Az a legalább 30 év biztosítással fedezett időszakkal rendelkező biztosított, aki legalább öt gyermeket vagy egy fogyatékkal élő gyermeket 8 éves koráig eltartott, a törvényes nyugdíjkorhatár előtt öt évvel öregségi nyugdíjat igényelhet. Ez a korengedményes nyugdíj nem vehető igénybe, ha a biztosítottat gyámi jogaitól megfosztották. Előrehozott nyugdíj A legalább 30 éves biztosítással fedezett időszakkal rendelkező férfiak és nők a rendes nyugdíjkorhatár előtt két évvel előrehozott nyugdíjat igényelhetnek. Kiegészítő nyugdíj A tőkefedezeti kiegészítő nyugdíjrendszer, vagyis a második pillér a július 1-jén 30 évnél fiatalabb biztosítottak számára kötelező. Az ezen a napon év közötti személyek önkéntes alapon csatlakozhatnak a második pillért alkotó nyugdíjrendszerhez. Finanszírozott ellátások Az öregségi nyugdíj összege a járulékfizető biztosítási fedezeti idejétől (1996-ig), a járulékbefizetések összegétől (1996 óta) és a biztosított korától függ. Az átmeneti időszakban az öregségi nyugdíj összegének megállapításánál nemcsak az január 1-je óta az adott személy által vagy számára megtakarított tőke összegét, hanem az december 31-ig terjedő biztosítási időszakra vonatkozó induló tőkét is számításba veszik. Az induló tőke összege a biztosított biztosítással fedezett időszakától és az 1996 és 1999 közötti (4 évi) biztosításköteles átlagbérétől függ. Az öregségi nyugdíjban részesülők, akiknek január 1-je előtt kezdték folyósítani a nyugdíját, havi pótlékot kaphatnak azon december 31. előtt szerzett biztosítási időszakok tekintetében, amelyeket a nyugdíj megítélésekor (vagy újraszámításakor) figyelembe vettek. Előrehozott nyugdíj Ha az előrehozott nyugdíjat július 1-je után nyújtják, a megítélt összeg 50%-át, ha azonban a nyugdíjat június 30-ig megítélték, akkor a megítélt összeg 80%- át folyósítják július 13

14 Az öregségi ellátások igénybevétele Az öregségi nyugdíj igénybevételéhez a biztosítottnak a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatalhoz (VSAA) nyugdíjigénylést kell benyújtania, amelyhez csatolni kell munkakönyvét és a munkavállalói szolgálati idejét igazoló minden más dokumentumot július 14

15 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? Túlélő hozzátartozói nyugdíj Túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülhet az elhunyt járulékfizető által, a halála előtt eltartott, munkavégzésre alkalmatlan családtag. Túlélő hozzátartozói nyugdíjra az elhunyt gyermekei attól függetlenül jogosultak, hogy az elhunyt tartotta-e el őket vagy sem. Munkavégzésre alkalmatlan családtagnak a következő személyek minősülnek: a 18 évesnél fiatalabb gyermekek, valamint a nagykorú, de 18 éves koruk előtt már fogyatékkal élő gyermekek; a 18 évesnél fiatalabb testvér és unoka, ha nincs munkaképes szülőjük, vagy ha nagykorúak, de 18 éves koruk előtt már fogyatékkal éltek. A fenti személyek 18 és 24 éves koruk között túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak, amennyiben nappali képzésben folytatják tanulmányaikat. Az örökbefogadott gyermekek túlélő hozzátartozói nyugdíjjogosultsága a vér szerinti gyermekekével megegyező. Haláleseti juttatások Temetési segélyben a következők részesülnek: a biztosított családtagjai, vagy az a személy, aki a biztosított temetését ténylegesen fizeti; az elhunyt munkanélküli családtagjai, vagy az a személy, aki a munkanélküli temetését ténylegesen fizeti, amennyiben az elhunyt munkanélküli ellátásban részesült vagy a munkanélküli jogállása elismerése előtti harminchat hónap alatt legalább tizenkét hónapon át fizetett járulékokat; a biztosított, valamely családtagja halála esetén; az állami nyugdíjban vagy az állami szociális biztonsági ellátásban részesülő személy családja vagy az a személy, aki a temetést ténylegesen fizeti. Amennyiben a biztosított vagy valamely családtagjának halála a társadalombiztosítási járulékkal fedezett időszak lejártát követő egy hónapon belül következett be, temetési segély adható. Finanszírozott ellátások Túlélő hozzátartozói nyugdíj A túlélő hozzátartozó nyugdíj összegét az elhunyt családfenntartó becsült öregségi nyugdíjának figyelembevételével számítják ki, amely gyermekenként nem lehet alacsonyabb az állami szociális biztonsági ellátás 65%-ánál. Az árváknak nyújtott július 15

16 túlélő hozzátartozói nyugdíj összegét az elhunyt becsült öregségi nyugdíja alapján számítják ki a következők szerint: egy gyermek esetén: a nyugdíj 50%-a; két gyermek esetén: a nyugdíj 75%-a; három vagy több gyermek esetén: a nyugdíj 90%-a. A túlélő hozzátartozói nyugdíjat a családfenntartó halálának napjától biztosítják, amennyiben a családfenntartó halálától számított 12 hónapon belül benyújtják az igazoló dokumentumokat. Haláleseti juttatások A biztosított halála esetén a temetési segély összege a biztosított átlagos havi biztosításköteles bérének kétszerese. Amennyiben az elhunyt munkanélküli volt, a temetési segély összege a halála napján érvényes havi állami szociális biztonsági ellátásnak a háromszorosa. Amennyiben az elhunyt a biztosított eltartott családtagja, a juttatás összege a halála napján érvényes havi állami szociális biztonsági ellátás háromszorosa. Amennyiben az elhunyt állami nyugdíj kedvezményezettje volt, a temetési segély kéthavi nyugdíjának megfelelő összeg. Az állami nyugdíjban részesülő elhunyt személy házastársa az elhunyt kéthavi nyugdíjának megfelelő összegű rendkívüli támogatásra is jogosult, amennyiben ő maga öregségi, rokkant- vagy szolgálati nyugdíjban részesül. Amennyiben az elhunyt állami szociális biztonsági ellátás kedvezményezettje volt, a temetési segély kéthavi állami szociális biztonsági ellátásnak megfelelő összeg. A hozzátartozói ellátások igénybevétele Túlélő hozzátartozói nyugdíj A túlélő hozzátartozói nyugdíj igénybevételéhez a kedvezményezettnek a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal (VSAA) bármely irodájában, személyazonosító irat bemutatásával a következőket kell benyújtania: nyugdíjigénylés; halotti anyakönyvi kivonat; a gyermekek születési anyakönyvi kivonata (adott esetben); az elhunyt szolgálati idejét igazoló dokumentumok; a rokoni kapcsolatot igazoló dokumentumok; a gyermek rokkantságát igazoló dokumentumok (adott esetben); az elhunyt által történő eltartottságot igazoló dokumentumok; az oktatási intézmény igazolása arról, hogy a gyermek betöltötte a 18. életévét. Haláleseti juttatások A temetési segély igénybevételéhez a kedvezményezettnek a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatalhoz (VSAA) be kell nyújtania a juttatás iránti igénylést. Amennyiben a halál oka munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés, a jogosultnak a munkahelyi balesetet igazoló dokumentumot vagy az orvosszakértő foglalkozási megbetegedést megállapító véleményét is be kell nyújtania július 16

17 Az igénylés és a dokumentumok a VSAA bármelyik irodájában, személyazonosító okmány bemutatásával benyújthatók. Az igénylések a VSAA valamely irodájába postán vagy elektronikus formában is megküldhetők. A temetési segély iránti igénylést a halál napjától számított 12 hónapon belül lehet benyújtani július 17

18 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra? Ezekre az ellátásokra az a biztosított jogosult, aki munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében ideiglenesen munkaképtelen vagy elhalálozott. A foglalkozási megbetegedések esetére nyújtott ellátásokra való jogosultsághoz az adott személynek legalább három éven át munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések elleni biztosítással kell rendelkeznie. Amennyiben a biztosított munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhalálozik, családtagjai szolgáltatói veszteség-kompenzációra és temetési segélyre jogosultak. Finanszírozott ellátások Háromféle ellátást különböztetnek meg: táppénz; keresőképtelenségi ellátás (a keresőképesség elvesztésének ellentételezése, amennyiben a munkaképesség csökkenése legalább 25%); pótlólagos egészségügyi és rehabilitációs kiadásokra, személyes ápolásra, gyógyászati segédeszközök vásárlására és javítására, utazási költségekre, orvosi vizsgálatokra nyújtott térítés. A táppénz és a keresőképtelenségi ellátás összege a biztosított utolsó 12 havi biztosításköteles átlagbérétől függ, amelybe nem számít bele az azt a hónapot megelőző két hónap, amikor a munkahelyi baleset vagy a foglalkozási megbetegedés bekövetkezett. A pótlólagos kiadások térítésére nyújtott összeg biztosítási ügyenként nem haladhatja meg az állami szociális biztonsági ellátás összegének huszonötszörösét. Táppénz Munkahelyi baleset esetén a betegbiztosítási ellátás a keresőképtelenség 11. napjától (az elsőtől a tizedik naptári napig a táppénzt a munkáltató fizeti), foglalkozási megbetegedés esetén a keresőképtelenség első napjától a biztosításköteles átlagbér 80%-a január 1. és december 31. között az ellátás napi 11,51 LVL (17 EUR) összeget meghaladó részét átmenetileg félösszegben folyósítják július 18

19 Keresőképtelenségi ellátás A keresőképtelenség címén folyósított ellátás összegét a keresőképesség-csökkenés mértékétől és a biztosításköteles átlagbértől függően számítják ki. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele Ezen ellátások igénybevételéhez a biztosítottnak a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatalhoz (VSAA) támogatás iránti igénylést kell benyújtania, amelyhez csatolni kell a munkahelyi balesetet megállapító dokumentumot vagy az Egészségügyi és Munkaképességi Orvosszakértői Bizottság (VDEAVK) véleményét. A különleges ellátások és juttatások igénybevételéhez az alábbi kiegészítő dokumentumokat kell benyújtani: táppénz: keresőképtelenségi igazolás (értesítő); keresőképtelenségi ellátás: a VDEAVK keresőképtelenség mértékéről szóló határozatának kivonata; pótlólagos kiadásokra nyújtott térítés: a pótlólagos kiadások szükségességét és összegét igazoló dokumentumok; szolgáltatói veszteség-kompenzáció: az egészségügyi intézmény által kiállított dokumentum, amely igazolja, hogy a halált munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés okozta, a rokoni kapcsolatot, a keresőképtelenséget és az eltartást igazoló okmányok. E dokumentumok a VSAA bármelyik irodájában, személyazonosító irat bemutatásával benyújthatók. A családfenntartó elvesztése esetére járó ellátás Amennyiben a biztosított munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében elhalálozik, az elhunyt által részben vagy teljes körűen eltartott keresőképtelen családtagok a családfenntartó elvesztése esetére járó ellátásra jogosultak. Az ellátás összegét az elhunyt havi átlagos járulékköteles jövedelmének arányában számítják ki. A családfenntartó elvesztése esetére járó ellátást az elhunyt gyermekeinek folyósítják azok 18 éves koráig, illetve amennyiben közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytatnak, 24 éves korukig. Ha az elhunyt családfenntartó gyermekei 18 éves koruk előtt rokkanttá válnak, életkoruktól függetlenül jogosultak az ellátásra július 19

20 IX. fejezet: Családi ellátások Mikor jogosult családi ellátásokra? Családi ellátásban a lett állampolgárok, állampolgársággal nem rendelkezők, külföldiek és hontalan személyek részesülhetnek, akik rendelkeznek személyes azonosítószámmal és állandó lettországi lakóhellyel. Az egyes családi ellátásokra különleges jogosultsági feltételek vonatkoznak (lásd az alábbi Finanszírozott ellátások című részt). Finanszírozott ellátások Anyasági támogatás Az anyasági támogatást a gyermek szüleinek vagy annak a személynek biztosítják, aki a gyermeket egyéves kora előtt gyámság alá veszi. Az anyasági támogatásra való jogosultság a gyermek születésétől vagy örökbefogadásától, illetve a gyámság kezdetétől számított nyolcadik naptól jár. Az anyasági támogatás egy rögzített összeg. Az anyasági támogatás összege 296 LVL (425 EUR). Gyermeknevelési ellátás Gyermeknevelési ellátást a legfeljebb kétéves eltartott gyermeket nevelő személy részére biztosítanak. Nem folyósítanak gyermeknevelési ellátást azon gyermek után, akinek születése ugyanabban az időszakban nyit anyasági vagy apasági ellátásra való jogosultságot. Az ellátás összegét a következőképpen határozzák meg: nem munkavállaló szülő (anya vagy apa) esetében a gyermek egyéves koráig: a juttatás havi összege 50 LVL (72 EUR); az egy- és kétéves kor közötti gyermeket eltartó szülő esetében: a juttatás havi összege 30 LVL (43 EUR). Amennyiben a gyermeknevelési ellátást ikerszülés esetén (két gyermek vagy annál több) biztosítják, a második gyermektől kiegészítést folyósítanak. Összege a gyermek egyéves koráig havi 50 LVL (72 EUR), majd kétéves koráig havi 30 LVL (43 EUR). Fogyatékkal élő gyermekek után járó ellátás Fogyatékkal élő gyermek után járó ellátásra az a személy jogosult, aki olyan gyermeket tart el, akinek a rokkantságát az Egészségügyi és Munkaképességi Orvosszakértői Bizottság (VDEAVK) elismerte és igazolást bocsátott ki a súlyos testi vagy funkcionális nehézségek miatti különleges gondozás szükségességéről. A fogyatékkal élő gyermek után járó ellátásra való jogosultság a különleges gondozás szükségességére vonatkozó igazolásnak az Egészségügyi és Munkaképességi Orvosszakértői Bizottság (VDEAVK) által történő kiállításától kezdődik. Az ellátás július 20

21 folyósítása a rokkantság és a meghatározott különleges gondozás megszűnéséig, illetve a gyermek 18. életévének betöltéséig tart. A fogyatékkal élő gyermek után járó ellátás havi rögzített összege 150 LVL (216 EUR). Állami családi ellátás Állami családi ellátásban részesül minden olyan személy (az egyik szülő, a gyám vagy a tényleges gyám), aki: 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevel; 15 évesnél idősebb, általános vagy szakmai képzésben részt vevő, nem házas gyermeket nevel. Ebben az esetben a juttatás a gyermek képzési idejére, 19 éves koráig vagy házasságkötéséig jár. Az ellátás havi összege 8 LVL (11 EUR), és nem függ a gyermekek számától vagy a jövedelemtől. Az ellátást intézményi gondozásban részesülő gyermek után nem folyósítják. Ha az állami családi ellátást 18 év alatti fogyatékkal élő gyermek után nyújtják, az ellátással együtt fix (75 LVL [108 EUR]) összegű pótlékot folyósítanak. A fogyatékkal élő gyermeket nevelő személy az állami családi ellátás folyósításától függetlenül mindaddig jogosult a pótlékra, amíg a fogyatékkal élő gyermek betölti 18. életévét. A gyermeket nevelő, örökbefogadó vagy más módon gondozók (pl. gyámok) egyéb támogatásokat is igénybe vehetnek. További részletekért tanulmányozza a MISSOCtáblázatokat. A családi ellátások igénybevétele Az igényléseket a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatalhoz (VSAA) kell benyújtani személyesen, postán vagy elektronikus formában július 21

22 X. fejezet: Munkanélküliség Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra? A munkanélküli-ellátás igénybevételéhez az igénylőnek a Nemzeti Munkaügyi Hivatalban (NVA) történő nyilvántartásba vételével munkanélküli jogállást kell szereznie; munkanélkülivé válása előtt legalább egy évig dolgoznia kellett és ezen idő alatt 9 hónapnál hosszabb ideig járulékot kellett fizetnie. Azok a munkanélküliek is részesülhetnek munkanélküli-járadékban, akikre vonatkozóan nem fizettek vagy a munkanélküli jogállásuk elismerése előtti tizenkét hónap alatt kilenc hónapnál rövidebb ideig fizettek munkanélküli-járulékot, de akik ezen időszak alatt, munkaképtelenségi időszakot követően elismerten munkavégzésre alkalmatlanok voltak vagy 16 év alatti fogyatékkal élő gyermeket tartottak el. Ezekben az esetekben a munkanélküli-ellátás azzal az egy feltétellel biztosítható, hogy a munkakeresőt a felépülését vagy a fogyatékkal élő gyermek 16. életévének betöltését (vagy az ezt ez életkort be nem töltött gyermek halálának napját) követő egy hónapon belül nyilvántartásba vegyék a Nemzeti Munkaügyi Hivatalban (NVA). Finanszírozott ellátások A munkanélküli ellátás összegét a társadalombiztosítási járulékok alapját képező bér alapján számítják ki. A kifizetés összege és maximális időtartama a biztosítással fedezett időszak hosszának függvényében változik: 1 és 9 év közötti biztosítással fedezett időszak esetén: a biztosításköteles átlagbér összegének 50%-a (maximális időtartama: 4 hónap); 10 és 19 év közötti biztosítással fedezett időszak esetén: a biztosításköteles átlagbér összegének 55%-a (maximális időtartama: 6 hónap); 20 és 29 év közötti biztosítással fedezett időszak esetén: a biztosításköteles átlagbér összegének 60%-a (maximális időtartama: 9 hónap); 30 évnél hosszabb biztosítással fedezett időszak esetén: a biztosításköteles átlagbér összegének 65%-a (maximális időtartama: 9 hónap). Ezek az arányok (a meghatározott ellátások ) csak a munkanélküliség első hónapjaiban biztosítottak teljesen; ha a munkanélküliség ennél hosszabb, a következők szerint csökkennek: 1 és 9 év közötti biztosítással fedezett időszak esetén: a munkanélküliség első két hónapjában: a megállapított összeg 100%-a, a munkanélküliség harmadik és negyedik hónapjában: a megállapított összeg 75%-a, 10 és 19 év közötti biztosítással fedezett időszak esetén: a munkanélküliség első két hónapjában: a megállapított összeg 100%-a, a munkanélküliség harmadik és negyedik hónapjában: a megállapított összeg 75%-a, július 22

23 a munkanélküliség ötödik és hatodik hónapjában: a megállapított összeg 50%- a, 20 évnél hosszabb biztosítással fedezett időszak esetén: a munkanélküliség első három hónapjában: a megállapított összeg 100%-a, a munkanélküliség negyedik hónapjától a hatodik hónapig: a megállapított összeg 75%-a, a munkanélküliség hetedik hónapjától a kilencedik hónapig: a megállapított összeg 50%-a. Továbbá, január 1. és december 31. között az ellátás napi 11,51 LVL (17 EUR) összeget meghaladó részét félösszegben folyósítják. A munkanélküli-ellátások igénybevétele A munkanélküli-ellátás igénybevételéhez a munkanélkülinek munkanélküliként nyilvántartásba kell vetetnie magát a Nemzeti Munkaügyi Hivatalban (NVA), majd a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatalhoz (VSAA) munkanélküli-ellátás iránti igénylést kell benyújtania, amelyhez csatolnia kell a biztosítotti idejét igazoló dokumentumokat (munkakönyv, igazolások, munkaszerződések és a munkaszerződés megszüntetését igazoló dokumentumok), ha a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal nem rendelkezik az érintett biztosítási idejére vonatkozó információkkal. Amennyiben az igénylést olyan személy nyújtja be, aki munkanélküli jogállását megelőzően 16 évesnél fiatalabb, fogyatékkal élő gyermeket tartott el, vagy ha az igénylő rokkantsági időszak után munkavégzésre alkalmas lett, az Egészségügyi és Munkaképességi Orvosszakértői Bizottság (VDEAVK) a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal részére kiegészítő információkat küld, amelyek tanúsítják a gyermek fogyatékosságát vagy az érintett rokkantsági időszakát. Az ellátás igénylését a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal (VSAA) valamely irodájában kell benyújtani személyesen, postán vagy elektronikus úton július 23

24 XI. fejezet: Minimumjövedelem Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra? Garantált minimumjövedelemhez nyújtott ellátás A rendszer célja, hogy valamennyi rászoruló személy és család számára biztosítsa a minimumjövedelem szintjét. Egy személy (vagy család) rászorulónak minősül, ha az elmúlt három hónapban jövedelme (családtagonként) nem haladja meg a 90 LVL-t (129 EUR), és ha az érintett személy vagy család eleget tesz az anyagi forrásokkal kapcsolatos feltételeknek. A következők lehetnek jogosultak: lett állampolgárok; személyi azonosító számmal rendelkező, állampolgársággal nem rendelkező személyek és külföldi állampolgárok, az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők kivételével; menekültek és alternatív jogállású (kiegészítő védelemben részesülő) személyek, illetve családtagjaik. A jogosultság állampolgársági vagy életkori követelményekhez nem kötött, de az érintett önkormányzat közigazgatási területén állandó lakóhellyel kell rendelkezni. Állami szociális biztonsági ellátás Állami szociális biztonsági ellátásban részesül minden olyan személy, aki nem jogosult öregségi nyugdíjra (kivéve a fogyatékkal élők számára járó túlélő hozzátartozói nyugdíjat), sem munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés alapján járó biztosítási juttatásokra és megfelel a következő feltételeknek: Nem munkavállaló, és öt éve elérte a nyugdíjkorhatárt. Ezt a támogatást élethossziglan biztosítják. Fogyatékkal él és 18 évesnél idősebb. nyújtják. Ezt a támogatást a rokkantság idejére Nem nagykorú, elveszítette egyik vagy mindkét szülőjét (vagy gyámját) és nem házas. Ebben az esetben a támogatást a nagykorúság eléréséig biztosítják. Nagykorúsága elérését követően a támogatás kedvezményezettje, amennyiben általános vagy szakmai képzésben vesz részt, 20 éves koráig, amennyiben nappali tagozaton felsőoktatási tanulmányokat folytat, 24 éves koráig továbbra is megkapja a támogatást. A mozgáskorlátozott, fogyatékkal élő személyek utazási költségtérítésére nyújtott juttatás (mobilitási támogatás) Erre a támogatásra a rokkant személyek vagy a rokkant gyermekeket eltartó személyek, az egyedi átalakítású jármű és az utazási költségtérítés szükségességét igazoló orvosi tanúsítvány bemutatása esetén jogosultak. A rokkant személyek a támogatásra az Egészségügyi és Munkaképességi Orvosszakértői Bizottság (VDEAVK) által kiadott igazolás kiállításának napjától jogosultak július 24

25 Finanszírozott ellátások Garantált minimumjövedelemhez nyújtott ellátás A garantált minimumjövedelemhez nyújtott ellátás (Pabalsts garantētā minimālā ienākuma līmeņa nodrošināšanai) a kormány által meghatározott összeg (felnőttek számára 40 LVL (57 EUR), gyermekek számára 45 LVL (65 EUR) = garantált minimáljövedelem szintje) és az érintett személy vagy család jövedelme közötti különbözetnek felel meg. A garantált minimumjövedelemhez nyújtott ellátást hat vagy tizenkét hónapra nyújtják, és ez megújítható. A helyi önkormányzat ettől független lakhatási támogatást biztosít. Az ellátás összege a rendelkezésre álló források függvényében önkormányzatonként eltérő. Amennyiben megállapítást nyer, hogy az érintett rászoruló, és önkormányzati bérlakás iránti (lakhatási) igénylést nyújtott be, kedvezményes bérleti és közüzemi díjfizetés mellett szociális lakást bérelhet. Állami szociális biztonsági ellátás Az állami szociális biztonsági ellátás havi összege rögzített. Jelenleg ez az összeg havi 45 LVL (65 EUR), a gyermekkortól fennálló, elismert rokkantság kivételével. Ebben az esetben a támogatás összege havi 75 LVL (108 EUR). A mozgáskorlátozott, fogyatékkal élő személyek utazási költségtérítésére nyújtott juttatás (mobilitási támogatás) A támogatást a jogosultság napjától félévente folyósítják. A támogatás folyósítása a meghatározott rokkantsági idő lejártáig tart. A mobilitási támogatás egy rögzített összeg, amely félévente 56 LVL (80 EUR). A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele Garantált minimumjövedelemhez nyújtott ellátás Az érintett személy vagy család rászorultságát az önkormányzat szociális irodája (pašvaldības sociālais dienests) bírálja el. Ahhoz, hogy a helyi szociális iroda meghatározhassa egy személy vagy háztartás jövedelmét és anyagi forrásait, az igénylőnek nyilatkozatot kell tennie a létfenntartásra fordítható forrásairól és amennyiben a szükséges információk a helyi önkormányzat vagy az állam adatnyilvántartásában nem elérhetők jövedelemigazolást kell benyújtania. A helyi szociális iroda határozata ellen a helyi önkormányzati tanácsnál lehet fellebbezni. Az érintett család (személy) a helyi önkormányzati tanács határozata ellen a közigazgatási eljárási törvényben meghatározott eljárásoknak megfelelően bírósági jogorvoslattal élhet. Állami szociális biztonsági ellátás Az állami szociális biztonsági ellátás igénybevételéhez az igénylőnek a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal (VSAA) valamely irodájában kell igénylést benyújtania (személyesen, postán vagy elektronikus úton) július 25

26 A mozgáskorlátozott, fogyatékkal élő személyek utazási költségtérítésére nyújtott juttatás (mobilitási támogatás) Az utazási költségtérítésre nyújtott juttatás igénybevételéhez az igénylőnek a Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal (VSAA) valamely irodájában kell igénylést benyújtania (személyesen, postán vagy elektronikus úton) július 26

27 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra? A következő személyek jogosultak támogatásra: lett állampolgárok; személyi azonosító számmal rendelkező, állampolgársággal nem rendelkező személyek és külföldiek (az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők kivételével). Támogatás adható, ha az érintett személy kora és egészségi állapota miatt önellátásra és a mindennapi szokásos feladatai elvégzésére képtelen, valamint árvák és a szülői gondoskodástól megfosztott gyermekek számára. Jogosultak még az idősek, a fogyatékkal élő gyermekek, illetve az életkoruk vagy egészségügyi problémák miatt szellemi vagy fizikai rendellenességben szenvedő felnőttek (ha családtagjaik nem tudják biztosítani a szükséges ellátást). Ugyanez vonatkozik a szülői gondoskodástól megfosztott gyermekekre is, ha nem élhetnek saját családjukkal, és nem találnak számukra nevelőcsaládot. Egyes meghatározott betegségek valamelyikében szenvedő személyek otthoni egészségügyi ellátásra jogosultak. Finanszírozott ellátások A tartós ápolás-gondozást az adott személy egyéni szükségletei és forrásai függvényében nyújtják (ezeket egy szociális munkás méri fel). A tartós ápolásgondozásra rászorulók ellátását otthonukban vagy egy ahhoz lehető legközelebb lévő helyszínen biztosítják (otthoni ápolás, részleges házi szakápolás). Amennyiben a betegnek különleges ellátásra van szüksége, a szociális gondozást tartós ápolás-gondozást nyújtó szociális intézményben nyújtják. Az ellátások három szinten vehetők igénybe: otthoni ápolás: házimunkát és ingyenes ételszállítást végző, képzett vagy más személy által nyújtott gondozás. Ha az otthoni ápolást családtag biztosítja, a helyi önkormányzat képzés, tanácsadás és szükség esetén pénzbeli ellátások formájában támogatást nyújt. részleges házi szakápolás: ez az ellátás különböző csoportok számára biztosított, úgymint idősek, fizikai vagy szellemi fogyatékkal élők, súlyos és hosszan tartó betegségből felépülő személyek. A kedvezményezettnek nyújtott intézményi gondozás óráinak számát, valamint az esetleges szakszolgáltatásokat az önkormányzatok határozzák meg a gondozó intézményekkel kötött megállapodás alapján. házi szakápolás: tartós ápolás-gondozást nyújtó szociális otthonok által teljes időben biztosított gondozás a következők számára: árvák és szülői gondoskodástól megfosztott gyermekek; a nyugdíjkorhatárt elért és a fizikai fogyatékkal élő személyek vagy a vakok; súlyos szellemi fogyatékkal élő gyermekek és súlyos szellemi rendellenességben szenvedő felnőttek július 27

28 Az önkormányzat további ellátásokat, többek között pénzbeli ellátásokat is biztosíthat. A pénzbeli ellátások összegét és nyújtásuk feltételeit az önkormányzat és az általa alkalmazott belső szabályok határozzák meg. Tartós ápolás-gondozás igénybevétele Az igényléseket a helyi önkormányzat Szociális Osztályára kell benyújtani július 28

29 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok A Lettországban érvényes jogosultsági feltételekről és egyedi szociális biztonsági ellátásokról részletesebb tájékoztatás kérhető a szociális védelmi rendszer irányításáért felelős állami intézményektől. Ha olyan szociális biztonsággal kapcsolatos kérdése van, amely egynél több uniós országot érint, a kapcsolattartó intézményt megkeresheti az Európai Bizottság által fenntartott és a következő címen elérhető intézményi címtárban: Ha meg szeretné tudni, milyen következményekkel jár az ellátásokra nézve, ha két vagy több tagállamban is biztosított, keresse fel a következő szervezeteket: Szociális Jóléti Minisztérium: Labklājības Ministrija 28 Skolas Str. RIGA, LV Tel.: Fax: lm@lm.gov.lv Nemzeti Társadalombiztosítási Hivatal: Valsts Sociālās Apdrošināšanas Aģentūra (VSAA) 70a Lacplesa Str. RIGA, LV Tel.: Fax: vsaa@vsaa.lv Nemzeti Társadalmi Integrációs Hivatal: Sociālās Integrācijas Valsts Aģentūra 71 Dubultu avenue JURMALA, LV Nemzeti Jövedelemszolgálat: Valsts Ieņēmumu Dienests (VID) 1 Smilsu Str. RIGA, LV Tel.: Fax: vid@vid.gov.lv július 29

30 Nemzeti Munkaügyi Hivatal: Nodarbinātības Valsts Aģentūra (NVA) 38 Kr.Valdemara Str. RIGA, LV Tel.: Ingyenesen hívható telefonszám: Fax: Egészségügyi Minisztérium: Veselības Ministrija 72 Brīvības Str. RIGA, LV Tel.: Fax: Nemzeti Egészségügyi Szolgáltató: Nacionālais veselības dienests 31 Cēsu Str. RIGA, LV Az Egészségügyi és Munkaképességi Orvosszakértői Bizottsága (VDEAVK): feladata szakértői vélemények kiadása a rokkantság esetei tekintetében. 53 Ventspils Str. RIGA, LV-1002 Tel.: Fax: vdeavk@vdeavk.gov.lv július 30