Az Ön szociális biztonsági jogai. Szlovéniában

Átírás

1 Az Ön szociális biztonsági jogai Szlovéniában

2 A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett július 2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 6 Finanszírozás... 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 7 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 7 Finanszírozott ellátások... 7 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 7 III. fejezet: Táppénz... 9 Mikor jogosult táppénzre?... 9 Finanszírozott ellátások... 9 A táppénz igénybevétele... 9 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...11 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...11 Finanszírozott ellátások...11 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...12 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...13 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...13 Finanszírozott ellátások...13 A rokkantsági ellátások igénybevétele...15 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...16 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...16 Finanszírozott ellátások...16 Az öregségi ellátások igénybevétele...17 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...18 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...18 Finanszírozott ellátások...19 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...20 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...21 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...21 Finanszírozott ellátások...21 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...21 IX. fejezet: Családi ellátások...23 Mikor jogosult családi ellátásokra?...23 Finanszírozott ellátások...24 A családi ellátások igénybevétele...24 X. fejezet: Munkanélküliség...26 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...26 Finanszírozott ellátások...26 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...27 XI. fejezet: Minimumjövedelem...28 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...28 Finanszírozott ellátások...28 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...29 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...30 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...30 Finanszírozott ellátások július 3

4 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...32 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok július 4

5 I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók A szlovén szociális biztonsági rendszer magában foglalja a társadalombiztosítást, a családi ellátásokat és a szociális segélyezési rendszert. A társadalombiztosítási rendszerek keretébe tartozik a kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítás, a kötelező betegbiztosítás, a munkanélküli-biztosítás és a szülővédelmi biztosítás. Ezek a biztosítások minden munkavállaló és önálló vállalkozó számára kötelezők. A biztosításokat a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási járulékokból finanszírozzák. Kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítás A kötelező nyugdíj- és rokkantsági biztosítás öregség, rokkantság, segítségnyújtási és ápolási támogatás, fizikai fogyatékosság és halál esetére nyújt fedezetet. A biztosítás kötelező a munkavállalóknak, az önálló vállalkozóknak, a mezőgazdasági termelőknek, továbbá a kötelező biztosítás fedezete alá tartozó, meghatározott tevékenységeket végző személyek bizonyos kategóriáinak. Igazgatását egyetlen hivatal, a Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal (Zavod za pokojninsko in invalidsko zavarovanje Slovenije) végzi, amely ljubljanai központi irodáján, regionális egységein és helyi kirendeltségein keresztül fejti ki tevékenységét. A Hivatal tanácsát a kormány, a szakszervezetek, a munkáltatói szövetségek, a nyugdíjasok és a foglalkozási rokkantak képviselői, valamint a Hivatal belső munkatársai alkotják. Kötelező betegbiztosítás A kötelező betegbiztosítási rendszer alapján biztosítottak természetbeni egészségügyi ellátásokra (egészségügyi ellátásra) és pénzbeli ellátásokra, többek között táppénzre, átalányösszegű haláleseti juttatásra, a temetési költségek (részleges) megtérítésére, valamint a Szlovénián kívül felmerülő orvosi kezelési költségek megtérítésére jogosultak. A rendszer kiterjed a munkavállalókra és az önálló vállalkozókra, a mezőgazdasági termelőkre, a szociális biztonsági ellátásokban részesülőkre (ideértve a nyugdíjasokat is), valamint a Szlovén Köztársaságban lakóhellyel rendelkező más személyekre és családtagjaikra. A Szlovén Betegbiztosító Intézet (Zavod za zdravstveno zavarovanje Slovenije) az egyedüli kötelező betegbiztosítási szolgáltató. Regionális egységein és helyi irodáin keresztül működik. Igazgatótanácsa a biztosítottak és a munkáltatók képviselőiből áll. A kötelező biztosítás által teljes egészében nem fedezett egészségügyi ellátásokra vonatkozóan önkéntes kiegészítő betegbiztosításra (az önrészre vonatkozó biztosításra) van lehetőség. Munkanélküliségi biztosítás A munkanélküli-biztosítási rendszer garantálja a munkanélküli-ellátások fizetését. A Szlovén Foglalkoztatási Hivatal (Zavod Republike Slovenije za zaposlovanje) regionális irodáin és munkaügyi központjain keresztül fejti ki tevékenységét. Igazgatótanácsa a munkáltatói szövetségek, a szakszervezetek, a Foglalkoztatási Hivatal és a kormány képviselőiből áll július 5

6 A munkanélküli-biztosítás az utazási és áttelepülési költségek megtérítését, valamint az egészségügyi ellátásra és a nyugdíj- és rokkantsági biztosítási fedezetre való jogosultságot is magában foglalja. E két jogosultság érvényesítése az adott területeket szabályozó rendelkezések alapján történik. Szülővédelmi biztosítás A szülővédelmi biztosítás a szülői szabadságokra (szülési szabadság, gyermekgondozási és -nevelési szabadság, apasági szabadság, örökbefogadási szabadság) és a szülői ellátásokra (szülési támogatás, gyermekgondozási és -nevelési támogatás, apasági támogatás, örökbefogadási támogatás) terjed ki a munkavállalók, önálló vállalkozók, mezőgazdasági termelők, valamint egyes további kategóriákba tartozó személyek tekintetében a Szlovén Köztársaságban. A rendszer 62 regionális Szociális Munkáért Felelős Központon (centri za socialno delo) keresztül működik. Családi ellátások A családi ellátások, azaz a szülői támogatás, a szülési juttatás, a gyermek utáni ellátás, a nagycsaládosok támogatása, a különleges gyermeknevelési támogatás és a jövedelemkiesés részleges kompenzációja pénzbeli ellátások. Szociális segély A szlovén szociális biztonsági rendszerben az általános szociális segély mellett számos kategóriájú szociális segélyezési ellátás létezik. A szociális védelem szerkezete A Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal, a Szlovén Foglalkoztatási Hivatal és a Szociális Munkáért Felelős Központok tevékenysége feletti ellenőrzést a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium gyakorolja. A családi ellátásokat, a szociális segélyt és a szociális szolgáltatásokat a Szociális Munkáért Felelős Központok nyújtják. A felügyeletet a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztérium látja el. A Szlovén Betegbiztosító Intézettel együttműködve az Egészségügyi Minisztérium határozza meg a biztosítottak tekintetében az egészségügyi ellátásokat. Finanszírozás A szlovén társadalombiztonsági rendszereket (a biztosítottak és munkáltatók által fizetett) szociális biztonsági járulékokból finanszírozzák. Az állam alkotmányos kötelessége, hogy a társadalombiztosítási rendszerek esetleges veszteségeit fedezze. A munkanélküli-biztosítást és a szülővédelmi biztosítást elsősorban az állami költségvetésből finanszírozzák. A családi ellátásokat és a szociális segélyt teljes egészében az állami költségvetésből finanszírozzák július 6

7 II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Amennyiben Ön munkavállaló, önálló vállalkozó, mezőgazdasági termelő, szociális biztonsági ellátásban (öregségi, rokkantsági vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjban, munkanélküli-ellátásban, állandó szociális segélyben) részesül vagy olyan állandó lakhellyel rendelkező személy, aki semmilyen más címen nem biztosított, kötelező betegbiztosítással rendelkezik. Ezenkívül az eltartott családtagok, köztük a házastársak vagy élettársak, a gyermekek és a mostohagyermekek, valamint a gondozásra szoruló más személyek szintén jogosultak egészségügyi ellátásra. Az egészségügyi ellátásra való jogosultsághoz általában nem kell előzetes biztosítási idővel rendelkezni. A néhány kivétel közé tartozhatnak az ortopédiai segédeszközök, a szemüvegek, a hallókészülékek, a protézisek és más orvosi segédeszközök. Finanszírozott ellátások E biztosítás alapján felkeresheti a Szlovén Betegbiztosító Intézettel szerződött orvosokat vagy elsődleges egészségügyi központokat. A kötelező biztosítási rendszerbe tartozó személyeknek, amennyiben az önrészre vonatkozóan nem rendelkeznek kiegészítő biztosítással, az egészségügyi ellátás költségeinek egy részét maguknak kell fizetniük, amely 10%-tól 90%-ig terjed. Egyes egészségügyi ellátásoknál nem kell önrészt fizetni. Például a kedvezményezettnek nem kell önrészt fizetnie a megelőző egészségügyi ellátásért; kezelésért és a gyermekek rehabilitációjáért (beleértve a pozitív és az átmeneti listán szereplő gyógyszerkészítményeket); a diákok esetén; családtervezési, fogamzásgátlási, terhességi és szülési tanácsadás esetén; valamint egyes súlyos betegségek, sürgős egészségügyi ellátás és bizonyos egyéb ellátások esetén. A nem gyógyászati célú egészségügyi ellátás, például a plasztikai sebészet és a pozitív és az átmeneti listán nem szereplő gyógyszerkészítmények, valamint az alternatív egészségügyi ellátás, mint például a homeopátia nem tartozik a kötelező betegbiztosítás alá. Az ezekkel kapcsolatos költségeket maguknak a betegeknek kell fizetniük. Az utazási költségek megtérítésére lehet jogosult, ha például lakóhelyén kívül kell felkeresnie egy orvost vagy a kezelőorvos utalja/hívja oda. Ha az ott-tartózkodás meghaladja a 12 órát, a szállásköltségek egy meghatározott felső határig szintén megtéríthetők. Az egészségügyi ellátások igénybevétele Szabadon megválaszthatja kezelőorvosát, azaz az általános orvost, a nőgyógyászt, a gyermekorvost és a fogorvost. Ők egyfajta szűrőként működnek, és szakorvoshoz csak az általános orvos beutalójával lehet fordulni. Ha a beutalás megtörtént, orvosi kezelés, szakorvosok, állami és szerződött magánkórházak szabadon választhatók július 7

8 Az egészségügyi ellátást biztosító állami és szerződött magánorvosok neve és címe elérhető a Szlovén Betegbiztosító Intézet címtárában: Izvajalci zdravstvenih storitev július 8

9 III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? A keresőtevékenységet folytató biztosítottaknak ideiglenes munkaképtelenségük idejére a kötelező betegbiztosítási alapból táppénzt folyósítanak. Ennélfogva táppénzben részesülnek a munkavállalók, az önálló vállalkozók, a magánvállalkozások tulajdonosai, a professzionális sportolók és sakkozók, valamint a mezőgazdasági termelők. Finanszírozott ellátások A táppénzt a távollét első 30 napjára általában a munkáltató fizeti. Nem kell előzetes biztosítási idővel rendelkezni és az ellátás összege a távollét okától függ. A távollét 31. napjától a táppénzt a Szlovén Betegbiztosító Intézet fizeti. Bizonyos esetekben a táppénzt már a távollét első napjától ez az intézet fizeti. Ilyen eset például, ha szövet- és szervadományozásra, valamint véradásra kerül sor, vagy ha a munkaképtelenség egy közvetlen családtag ápolása miatt következik be; ha az elkülönítést vagy az ápolást/felügyeletet az orvos rendeli el; illetve foglalkozási megbetegedés vagy munkahelyi baleset esetén. A táppénzt általában legfeljebb egy évig folyósítják. Hosszabb idejű jogosultság kivételesen megengedett, ha az orvosi kezelés egy éven belül nem fejeződik be. A munkaszerződés megszűnését követően legfeljebb 30 napig szintén folyósítható. A táppénz folyósításának időtartama közvetlen családtag, például gyermek vagy házastárs ápolása esetén korlátozott. Ez az időtartam hét munkanap, hét év alatti vagy fogyatékossággal élő gyermek esetében pedig 15 munkanap. Az időtartam meghosszabbítására van lehetőség például a legsúlyosabb esetekben, legfeljebb a gyermek felnőtté válásáig. A táppénzt a távollét évét megelőző naptári évben szerzett havi átlagfizetés alapján vagy az átlagos járulékfizetési alap (például az önálló vállalkozók esetében) alapján számítják ki. A táppénz összege a számítási alap 70 és 100%-a közötti. Például nem munkahelyi baleset esetén összege 70% az első 90 napban, nem foglalkozási megbetegedés esetén 80% és foglalkozási megbetegedés vagy munkahelyi baleset, szövet- vagy szervadományozás, véradás vagy orvos által elrendelt elkülönítés esetén 100%. A táppénz igénybevétele Ha a munkaképtelenséget vagy egy családtag ápolásának szükségességét a kiválasztott kezelőorvos megállapítja, az első 30 napban ennek alapján történik a táppénz folyósítása. Ezt követően vagy más esetekben, ha a táppénzt a távollét első napjától a kötelező betegbiztosításból fizetik, kijelölt orvos határozatára van szükség. Ebben az esetben a Szlovén Betegbiztosító Intézetnél fellebbezéssel lehet élni július 9

10 Technikailag a táppénzt a távollét 31. napjától is a munkáltató fizeti. A Szlovén Betegbiztosító Intézet megtéríti a munkáltatóknak a kifizetett táppénzt, ha a munkáltatótól megkapja a munkaképesség elvesztésével kapcsolatos, érvényes és hiánytalanul kitöltött igazolást, valamint a kifizetést igazoló iratokat július 10

11 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? A nők a szülés előtt, alatt és után a kötelező betegbiztosítás alapján egészségügyi ellátásra jogosultak. A szülői szabadságra és a pénzbeli ellátásokra való jogosultság alapja a szülővédelmi biztosítás. Az anyasági vagy apasági ellátásokra való jogosultsághoz a szabadság kezdetét megelőzően, illetve az előző három évben legalább tizenkét hónapon át biztosítással kellett rendelkeznie. A szülési szabadságot/ellátást általában a gyermek anyja igényelheti. Kivételes esetben a gyermek apja vagy más, a gyermekről gondoskodó biztosított vagy örökbefogadó szülő is igényelheti, ha az anya elhunyt, elhagyta a gyermeket vagy képtelen önállóan élni és dolgozni. Általában az apa és az örökbefogadó szülők különleges ellátásokra jogosultak. Amennyiben a biztosításra vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a családi ellátási rendszerből szülői támogatásra lehet jogosult. Finanszírozott ellátások A szülővédelmi biztosítási ellátások közé tartozik a szülői szabadság (szülési, apasági, örökbefogadási és gyermekgondozási szabadság), a szülői ellátások (anyasági, apasági, örökbefogadási és gyermeknevelési ellátás) és a szülői szerep miatti részmunkaidőben történő munkavégzésre való jog. Szülési szabadság A szülési szabadság időtartama 105 naptári nap, amely 28 nappal a szülés várható időpontja előtt kezdődik és ezen időponttól számított 77 nappal ér véget. A szülés után kötelező, és a szülés előtt ki nem vett szabadság nem vihető át a gyermek születése utáni időszakra. Apasági szabadság Az apa 90 nap apasági szabadságra jogosult, amelyből 15 napot a gyermek életének első 6 hónapjában kell kivennie. A maradék 75 napot (csak járulékfizetés) a gyermek 3 éves kora előtt kell igénybe vennie. Gyermekgondozási szabadság A szülési szabadság lejárta után bármelyik szülő igényelheti a gyermekgondozási szabadságot. Ennek időtartama 260 naptári nap, amely időtartam bizonyos esetekben meghosszabbítható. Például további 90 nappal meghosszabbítható ikerszülés esetén (minden további gyermek után), vagy ha a csecsemő különleges gondozást igényel. Meghosszabbítható továbbá, ha a szülőknek van már két vagy több nyolc év alatti gyermekük, vagy koraszülés esetén július 11

12 Örökbefogadási szabadság Az örökbefogadási szabadság célja, hogy egyik vagy mindkét szülő számára lehetővé tegye a gyermekkel való teljes értékű együttlétet az örökbefogadást követően. Az örökbefogadási szabadság időtartama egy és négy év közötti gyermekek esetében 150 nap, négy és tíz év közötti gyermekek esetében 120 nap. Ha az örökbefogadási szabadságot a két örökbefogadó szülő közösen veszi ki, a szabadság együttes időtartama nem haladhatja meg a 150, illetve a 120 napot. Szülői ellátás (anyasági, apasági, gyermeknevelési és örökbefogadási ellátás) Szülői ellátást a szülői szabadság alatt folyósítanak. A szülői szabadság igénybevétele előtti napon meglévő biztosítás elegendő a szülői ellátásokra való jogosultsághoz. Ha hiányzik a szülői szabadságra való jogosultság, szülői ellátás abban az esetben is igényelhető, ha az érintett személy a megelőző három évben legalább 12 havi biztosítással rendelkezett. Az anyasági ellátás összege a szülői szabadság első igénylésének benyújtását megelőző 12 havi átlagfizetés (vagy más számítási alap) 100%-a. A gyermeknevelési, az apasági és az örökbefogadási ellátás összege az utolsó 12 hónap fizetésének vagy más egyéni alapjának 90%-a (100%-a, ha az alap nem haladja meg a 763,06 EUR összeget). Hiányzó hónapok esetén a minimálbér 55%-át veszik figyelembe. A szülési szabadság kivételével a szülői ellátás összege korlátozott. Szülői ellátást általában a szülői szabadság alatt folyósítanak. Az egyetlen kivétel az apasági ellátás. Ezt csak az első 15 napra fizetik. A maradék 75 napra a gyermek apja csak a minimálbér alapján számított szociális biztonsági járulékoknak megfelelő összegű kifizetésben részesül. A gyermek három éves koráig az egyik szülő részmunkaidőben (legalább a teljes munkaidő felében) történő munkavégzésre jogosult. Ez az időtartam két- vagy háromgyermekes család esetében a legkisebb gyermek hatéves koráig meghosszabbodik. Négy vagy több gyermek esetén az egyik szülő a munkaerőpiacról való teljes kivonulásra jogosult. Fogyatékossággal élő gyermek esetében a részmunkaidőben történő munkavégzésre való jog a gyermek felnőtté válásáig meghosszabbítható. A fent felsorolt esetekben a munkáltató biztosítja a ténylegesen elvégzett munka kifizetését, a teljes munkaidő további részére vonatkozóan pedig a szociális biztonsági járulékokat a szülővédelmi biztosításból fedezik. Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele A szülői szabadságot és ellátásokat általában az anya állandó lakóhelye szerinti Szociális Munkáért Felelős Regionális Központnál kell igényelni. A kedvezményezetteknek munkáltatójukat általában a tervezett szülői szabadság előtt 30 nappal kell értesíteniük. Amennyiben ez nem teljesíthető, a munkáltatót a gyermek születését követő 3 napon belül kell értesíteni július 12

13 V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Ha a rokkantságot megállapítják, rokkantsági nyugdíjra és rokkantsági biztosítási ellátásokra lehet jogosult. Rokkantság akkor következik be, ha az egészségi állapotban (baleset vagy betegség miatt) bekövetkező, orvosi kezeléssel vagy rehabilitációval nem javítható változás következtében a munkaképesség csökken vagy elveszik. A Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal Rokkantsági Bizottsága a megmaradó munkaképességtől függően megállapítja a rokkantsági kategória valamelyikét: 1. kategória: a biztosított nem képes szervezett termelőtevékenység végzésére; II. fejezet: a biztosított munkaképessége foglalkozása szempontjából legalább 50 százalékkal csökkent; III. melléklet: foglalkozási rehabilitációval vagy anélkül a biztosított nem képes teljes munkaidőben dolgozni, de bizonyos munkát félmunkaidőben végezhet, vagy a biztosított munkaképessége foglalkozása szempontjából kevesebb mint 50%-kal csökkent, vagy a biztosított saját foglalkozásában képes teljes munkaidőben dolgozni, de már nem tudja ellátni eddigi munkáját. A rokkantság miatt 45 éves koruk előtt ellátásra jogot szerzett személyek esetében a kötelező orvosi vizsgálatokat ötévente kell elvégezni. Egyedi esettől függően az orvosi vizsgálatokat ezen életkor felett is vagy az ötéves időtartam lejárta előtt is elrendelhetik. Az is előfordulhat, hogy nem írják elő az orvosi vizsgálatokat, annak ellenére sem, hogy az érintett személy 45 évesnél fiatalabb. Finanszírozott ellátások Rokkantsági nyugdíj Rokkantsági nyugdíjra lehet jogosult, ha a rokkantságot a következők szerint állapítják meg: 1. kategória: a 2. rokkantsági kategóriába tartozik, és foglalkozási rehabilitáció nélkül nem képes más megfelelő munka végzésére, és ilyen rehabilitációban csak azért nem részesülhet, mert már elmúlt 50 éves; a 2. vagy 3. rokkantsági kategóriába tartozik, de semmiféle munkát vagy megfelelő állást nem kap, mert már elérte a 63. (férfiak) vagy 61. életévét (nők). Ha a rokkantságot munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés okozta, a biztosított előzetes biztosítási idő igazolása nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult. Egyéb esetben rokkantsági nyugdíjra csak akkor jogosult, ha bizonyos biztosítási sűrűséggel rendelkezik, amely a következőket jelenti. Például a 20. életév (vagy felsőfokú vagy egyetemi tanulmányok után a 23. életév vagy a 26. életév) betöltése és a rokkantság bekövetkezése közötti időszak legalább egyharmadában biztosítási fedezettel kell rendelkezni. Ha a rokkant személy 21 év július 13

14 feletti, de még nem töltötte be 30. életévét, 21. életéve és a rokkantság bekövetkezése közötti időszak mindössze egynegyedében kell biztosítási fedezettel rendelkezni. Enyhébb feltételek érvényesek, ha az 1. kategóriába tartozó rokkantság a 21. életév betöltése előtt következett be. Ebben az esetben a rokkantság idején meglévő biztosítás vagy legalább háromhavi biztosítás az előírás. A rokkantsági nyugdíj összegének kiszámításánál ugyanazt a számítási alapot használják, mint az öregségi nyugdíjak esetében (az 1970 utáni 18 legjobb egymást követő év átlagbére). A számítási arány rögzített, amely figyelembe veszi a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt tényleges időt és a jogosultság megszerzéséhez előírt hozzáadott (fiktív) időt egy olyan biztosítottra vonatkozóan, aki nem érte el a nyugdíjkorhatárt (63 éves kor a férfiaknál és 61 éves kor a nőknél). Rokkantsági biztosítási ellátások Rokkantsági ellátás Rokkantsági ellátás (nadomestilo za invalidnost) folyósítható a 2. rokkantsági kategóriába tartozó, az 50. életévüket elért vagy a 3. rokkantsági kategóriába tartozó biztosítottaknak. Részleges rokkantsági nyugdíj A 3. rokkantsági kategóriába tartozó biztosított személy részmunkára és részleges rokkantsági nyugdíjra jogosult, amennyiben nem képes teljes munkaidőben dolgozni, vagy nem képes a teljes munkaidejű munkát foglalkoztatási rehabilitáció nélkül teljesíteni. A részleges rokkantsági nyugdíjat a biztosított személy által a továbbiakban ledolgozott munkaórákhoz igazítják. Ezt arra a rokkantsági nyugdíjra kell alkalmazni, amelyre a biztosított a rokkantság bekövetkezésének napján jogosult lenne. Vagyis ha a személy napi 4 órát dolgozik, akkor a rokkantsági nyugdíj 50%-ára jogosult, ha napi 5 órát, akkor a 37,5%-ára, ha napi 6 órát, akkor a 25%-ára és ha napi 7 órát, akkor a 12,5%-ára. Rokkantsági támogatás A rokkantsági támogatás (invalidnina) olyan havi pénzbeli ellátás, amely biztosítottnak vagy nyugdíj kedvezményezettjének folyósítható a biztosítási idő vagy a nyugdíjfolyósítás ideje alatt megnyilvánuló fizikai fogyatékosságra tekintettel. Nem szükséges, hogy a fogyatékosság rokkantságot okozzon. A rokkantsági támogatás összege a fizikai fogyatékosság okától és fokától függ (8 fokot különböztetnek meg). Ha a fogyatékosságot nem foglalkozási megbetegedés vagy munkahelyi baleset okozta, a rokkantsági támogatásra való jogosultsághoz legalább 50 százalékos fogyatékossággal kell rendelkezni. Az előírt biztosítási idő a rokkantsági nyugdíj esetében előírt biztosítási idővel megegyező. Foglalkoztatási rehabilitáció A foglalkoztatási rehabilitációt a munkáltató a költségeket is viselő Szlovén Nyugdíjés Rokkantsági Biztosítási Hivatallal együttműködésben szervezi. A foglalkoztatási rehabilitációs ellátás (nadomestilo za čas poklicne rehabilitacije) a foglalkoztatási rehabilitációra való jogosultság megszerzése és annak teljesítése közötti időszakra jár július 14

15 A rokkantsági ellátások igénybevétele Az első és másodfokon szakértőként működő orvosok vagy Rokkantsági Bizottságok állapítják meg a munkaképesség elvesztését vagy a fennmaradó munkaképességet, a fizikai fogyatékosságot és az egyéb rokkantsági ellátások szükségességét. Az egyéni szakértők és a Rokkantsági Bizottságok a Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal szakértői szervei július 15

16 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Öregségi nyugdíj; Az öregségi nyugdíjra való jogosultság függ az életkortól, a nemi hovatartozástól és a járulékfizetés alapján szerzett tényleges biztosítási időtől. A biztosított az alábbi esetekben jogosult öregségi nyugdíjra: 58 éves korában, ha rendelkezik 40 év (férfiak esetén), illetve 38 év (nők esetén) nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt idővel. Ezek a nőkre vonatkozó minimumfeltételek a 2014-ig tartó átmeneti időszak után lépnek hatályba, vagy 63 éves (férfiak esetén), illetve 61 éves (nők esetén) korában, ha rendelkezik 20 év nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt idővel, vagy 65 éves (férfiak esetén), illetve 63 éves (nők esetén) korában, ha rendelkezik legalább15 év biztosítási idővel. A nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt időbe beleszámítanak a jóváírt, járulékfizetés nélküli időszakok, például a befejezett egyetemi és posztgraduális tanulmányok, a katonai szolgálat, a kisegítő rendőri egységekkel kapcsolatos képzés vagy a Foglalkoztatási Hivatalnál való nyilvántartás időszaka. Ezen időszakok kivételével csak a járulékfizetési időszakok számítanak biztosítási időnek. A minimális nyugdíjkorhatár bizonyos esetekben csökkenthető. Csökkenthető például bizonyos gyermeknevelési időszakok tekintetében vagy a 15 és 18 éves koruk között foglalkoztatott nők esetében. Egyébként az alsó nyugdíjkorhatár nők esetében 55 év, férfiak esetében 58 év. Finanszírozott ellátások öregségi nyugdíj; Az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjszámítási alap százalékában állapítják meg. A nyugdíjszámítási alap meghatározásánál az 1970 utáni 18 legjobban fizetett, egymást követő évet veszik figyelembe. Minimális és maximális nyugdíjszámítási alap is meghatározásra került. A százalékos arány függ a nemi hovatartozástól, így a nőkre vonatkozóan kissé magasabb, mint a férfiakra vonatkozóan, valamint függ a nyugdíjbiztosítási idő hosszától. Például a 40 év (férfiak esetén) vagy 38 év (nők esetén) nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt idővel rendelkezők esetében az öregségi nyugdíj összege a nyugdíjszámítási alap 72,5%-a. Felső százalékos arány nincs. Valójában a biztosítottakat arra ösztönzik, hogy tovább dolgozzanak és tolják ki a nyugdíjba vonulást. Ha egy biztosított a teljes szolgálati időnél (40 vagy 38 év) hosszabb ideig dolgozik vagy a teljes nyugdíjkorhatár (63 év a férfiaknál és 61 év a nőknél) elérése után vonul nyugdíjba, számítási bónuszt (egy bizonyos, további százalékos arányt) állapítanak meg. Csökkentés (malus) is elképzelhető, ha az érintett személy a teljes nyugdíjkorhatár elérése előtt vonul nyugdíjba július 16

17 Résznyugdíj Ha már megszerezte az öregségi nyugdíjjogosultsághoz előírt időt, résznyugdíjra jogosult. A teljes munkaidő felénél hosszabb ideig nem lehet foglalkoztatott (vagy önálló vállalkozás keretében nem végezhet munkát). A csökkentéstől függetlenül a részleges nyugdíj összege mindig annak az öregségi nyugdíjnak a felével megegyező összeg, amelyre a teljes nyugdíjazás esetén jogosult lenne. Éves kiegészítés A nyugdíjasok átalányösszegű éves kiegészítésre (letni dodatek) jogosultak, amelyet a nyugdíj összegétől függően két különböző összegben folyósítanak. A némiképp alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők esetében az éves kiegészítés összege kissé magasabb. Az öregségi ellátások igénybevétele Az igényléseket a Szlovén Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Hivatal ágazati irodájához kell benyújtani azon a helyen, ahol Ön utoljára biztosított volt július 17

18 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? A túlélő hozzátartozói nyugdíjra való jogosultság megállapításához általános és különös feltételeknek kell teljesülniük. Az általános feltételek az elhunyt biztosítottra, a különös feltételek pedig az özvegyre vagy más családtagokra vonatkoznak. Az elhunythoz kapcsolódó általános feltételek A túlélő családtagok túlélő hozzátartozói nyugdíjra lehetnek jogosultak, ha az elhunyt: legalább 5 év biztosítási idővel vagy legalább 10 év nyugdíjjogosultság megszerzéséhez előírt idővel rendelkezett (beleértve a jóváírt, járulékfizetés nélküli időszakokat is), megfelelt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó jogosultsági feltételeknek vagy, már öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantság miatt más ellátásokban részesült. Az özvegyi nyugdíjra vonatkozó különös feltételek Özvegyi nyugdíjra (vdovska pokojnina) a következő családtagok lehetnek jogosultak: a túlélő házastárs, az élettárs (ha az élettársi viszony legalább három évig tartott vagy egy évig, ha van közös gyermek) és az eltartott elvált házastárs. Özvegyi nyugdíjra lehetnek jogosultak, ha: elértek egy bizonyos életkort, például 53 évet. Ha csak 48 éves kort értek el, a folyósítást az 53. életév eléréséig elhalasztják (az előírt életkort csökkentik, ha az özvegy a biztosított halálának időpontjában nem volt biztosított), teljes mértékben munkaképtelenek vagy a halál után egy évvel munkaképtelenné válnak, életkortól függetlenül vagy, egyedül maradnak egy gyermekkel, aki családi nyugdíjra (družinska pokojnina) jogosult és a gyermeket el kell tartaniuk, vagy a halál bekövetkezését követő 300 napon belül születik egy ilyen gyermek. A családi nyugdíjra vonatkozó különös feltételek A biztosított halála miatt családi nyugdíjra (družinska pokojnina) a következő személyek jogosultak: a biztosított gyermekei (házasságban vagy házasságon kívül születettek vagy örökbefogadottak); a biztosított mostohagyermekei, unokái és az elhunyt által eltartott árvák; a biztosított szülei (apa és anya, mostohaapa és mostohaanya) és örökbe fogadó szülők, akiket halála idején az elhunyt tartott el; a biztosított testvérei, akiket az elhunyt tartott el, és akiknek nincsen más megélhetési forrásuk. A gyermekek 15 éves vagy 18 éves korukig (ha regisztrált munkanélküliek) vagy nappali szakon végzett tanulmányaik végéig (ezt iskolalátogatási igazolással kell július 18