Halászati-horgászati szabályozás a Kárpát-medencében c. konferencia 2013. november 22. Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK)
ELŐADÁSVÁZLAT 1. Kihívások (EU) 2. Ágazati helyzetkép 3. Ágazati problémák a) SWOT: Erősségek/Gyengeségek b) SWOT: Lehetőségek/Veszélyek c) Ágazati szintű versenyképesség d) Problémafa 4. Problémák és megoldások 5. Problémák és kihívások 6. Következtetések 7. Ágazati küldetésnyilatkozat
1. KIHÍVÁSOK (EU szinten) Tengeri fogások csökkennek, míg a kereslet növekszik Halliszt / halolaj csapdája Az EU27 importfüggősége (kb. 10 millió tonna/év) Igazodni kell a közösségi célkitűzésekhez: Ösztönözni kell a fenntartható fejlődést; A környezeti hatások fokozottabb figyelembe vétele Biztosítani kell a versenyképesség növelését, a foglalkoztatottság megőrzését és annak növelését; Segíteni kell a versenyképes és piacorientált termelést és az ehhez szükséges szerkezet átalakítást; Az élelmiszerbiztonságnak, az állatok egészségének és jólétének garantálása; A szektor gazdaságosságának elősegítése, kiemelt fontosságot kell tulajdonítani a legnagyobb hozzáadott értéket adó fejlesztési területeknek; EU támogatások (CFP) várható csökkenése
2. ÁGAZATI HELYZETKÉP Bruttó haltermelés (27-29 ezer tonna/év és 13-14 mrd Ft/év): Tógazdasági: 18,0-20,0 ezer tonna Intenzív üzemi: 2,2-2,3 ezer tonna Természetesvízi: 2,0-3,5 ezer tonna Horgászfogás: 5,0-6,0 ezer tonna Import: 19-20 ezer tonna/év (14-15 mrd Ft) Export: 2,0-2,2 ezer tonna/év (1,6-1,7 mrd Ft) Halfogyasztás: Élő friss és hűtött: 1,83 kg/fő/év Fagyasztott: 0,93 kg/fő/év Tartósított, konzerv: 1,02 kg/fő/év Becslések szerint 5-6 ezer tonna hal nem jelenik meg a statisztikákban!!! 35,4 ezer ha halastó művelési ágból csak mintegy 25 ezer ha-on folyik termelés
2.1. Az akvakultúrás haltermelés alakulása (2002-2012) tonna 24 000 22 000 étkezési hal (tonna) tenyész hal (tonna) 20 000 18 000 16 000 14 000 7 551 7 139 7 783 7 364 8 110 7 616 6 845 7 168 6 430 6 238 5 942 12 000 10 000 8 000 6 000 11 573 11 924 12 744 13 660 14 687 15 865 15 687 14 825 14 244 16 348 14 852 4 000 2 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok
2.2. Az étkezési haltermelés faji megoszlása (2012) Afrikai harcsa 12% Egyéb 2% Vadhal 4% Ponty 67% Harcsa 1% Busa 11% Forrás: AKI előzetes adatok Amur 3% Összesen: 14 852 tonna
tonna 11 000 2.3 Az étkezési haltermelés változása (2002-2012) 10 000 10 485 10 807 9 000 9 739 9 663 9 570 9 931 9 927 9 768 8 000 8 688 7 000 7 735 7 962 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Ponty Amur Busa Harcsa Vadhal Afrikai harcsa Egyéb Forrás: AKI, 2012.év előzetes adatok
tonna Ft/kg 2.4. A tógazdasági ponty (étkezési) termelésének és árszínvonalának alakulása (2004-2012) 12 000 600 10 000 500 8 000 400 6 000 300 4 000 200 2 000 100 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 0 Étkezési ponty Termelői ár (IV. né.) Forrás: AKI PAIR adatok alapján
kg/kg 24 22 20 2.5. Hány kg búzát (termelői átlagár) lehet megvenni egy kg ponty termelői árából (IV. negyedév) 21,4 22,5 19,6 P P 18 16 16,1 14,5 15,0 14 12 11,7 10 9,1 9,3 8 6 4 2 0 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: AKI PAIR adatok alapján
3.a. AKVAKULTÚRA (SW) (TÓGAZDASÁGI ÉS INTENZÍV ÜZEMI TERMELÉS) STRENGTHS WEAKNESSES - Kedvező klimatikus viszonyok - Kiváló minőségű ponty genetikai háttér - A halastó vizes élőhelyként funkcionál (magas szintű biodiverzitás) - Alacsony környezeti terhelés - Kiforrott polikultúrás termelési lehetőség - Magasabb szintű élelmiszerbiztonság a termelt, mint a fogott halaink esetében - A víztakarékos és környezetbarát haltermelés technológiai alapjai ismertek - Nyomonkövethető termelés az intenzív rendszerekben - Korszerű technológiai elemek (pl. integrált extenzív-intenzív rendszerek) -A biohal termelés technológiai alapjai adottak a tógazdaságokban - Új halfajok megjelenése (barramundi, hibrid csíkossügér) - Futó HOP, magas szintű EU-ós támogatási intenzitás - Degradálódott halastavak, alacsony műszaki színvonal a termelésben - Nem kellően képzett és kiöregedő munkaerő - Jelentős regionális különbségek a termelés feltételrendszerében (Dunántúl / Alföld) - Jelentős különbségek az étkezési ponty minőségében - Konzervatív termelői szemlélet - Innováció iránti nem kellő nyitottság - Magas kallódás és egyéb veszteségek - Integrációs kapcsolatok hiánya, alacsony színvonalú termelői szerveződések - Energetikailag egy lábon álló intenzív üzemi haltermelés - Hazai haltápok alacsony felhasználási szintje - A haltermelés túlzottan ponty-centrikus - Kedvezőtlen külkereskedelmi struktúra
3.b. AKVAKULTÚRA (OT) (TÓGAZDASÁGI ÉS INTENZÍV ÜZEMI TERMELÉS) OPPORTUNITIES - A magyar lakosság körében az egészséges életmódra való törekvés erősödik - Horgász halpiac folyamatos bővülése - A gabona-alapú a halliszt és halolaj felhasználást mellőző akvakultúra kiemelt fejlesztése - A húsliszt/vérliszt/csontliszt engedélyezése haltápokban - Növekvő igény az akvakultúrákban termelt halak természetes-vízi kihelyezésére - Öko- és horgászturizmus népszerűsége - Technológiatranszfer igény a fejlődő országok irányából - Új ETHA források - Ökológiai szolgáltatások iránti igény erősödése THREATS - Fokozódó madárkártétel (pl. kormorán) - Termelési költségek további növekedése, melyet különösen a magas gabonaárak indukálnak - Koi herpesz vírus megjelenése - Vízszennyezések (pl. cianid) - Konfliktusok a természetvédelem, a vízgazdálkodás és a halászat között - Szigorodó állat- és természetvédelmi előírások betartásának többlet költsége - Import halfajok előretörése (pl. pangasius) - Csökkenő uniós és hazai támogatási források - Idegenhonos halfajok termelési tilalma - Csökkenő vásárlőerő (fogyasztók és horgászszervezetek)
3.C. VERSENYKÉPES-E A HAZAI AKVAKULTÚRA ÁGAZAT? IGEN, mert GMO mentes természetbarát módon termelnek a tógazdaságok mert képes igazodni a KHP prioritásaihoz a tógazdasági haltermelés halliszt független a tógazdasági haltermelés hazai takarmánybázisa stabil (gabonafélék) többé/kevésbé stabilan tartja a hazai pontypiacot mert méretéhez képest jó a támogatottsága (HOP) nem csökkent a hazai termelőinfrastruktúra az ágazati szereplők száma számottevően nem csökken Nem, mert nem megfelelő az export/import struktúrája a ponty tóparti ára nem tudja követni az inputok árszínvonalának emelkedését nem tud labdába rúgni a nyugat-európai piacokon nincs elég nagy hozzáadott értékű terméke túlzottan a hazai piacra van utalva nem terjedtek el a modern technológiák ezért jelentős a lemaradás a műszaki fejlesztés területén alacsony az együtt-működési készség az ágazati szereplők között
VERESENYHÁTRÁNYUNK OKOZÓI: 27%-os ÁFA Relatíve magas vízdíjak Exportpiacoktól való távolság Élve szállítás kényszere Csak részlegesen térített ökológiai szolgáltatások Szervezetlen értékesítés Relatíve alacsony színvonalú feldolgozás Alacsony hazai fogyasztás Importnyomás Degradálódott termelői infrastruktúra Alacsony színvonalú gépesítettség Innovatív szemlélet hiánya/elutasítása
ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŰ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓ ÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELŐ KÉPESSÉG Akvakultúra termelés nem kielégítő jövedelemtermelő-képessége A potenciális szinthez képest alacsony színvonalú hozamok és halászati szolgáltatások Értékesítési és piaci problémák Relatíve magas termelési költségek Degradálódott halastavak Tórekonstrukció jövedelmekhez képest túl magas költsége Kutatás és gyakorlat kapcsolatának nem megfelelő Elöregedett, nem kellően képzett munkaerő Túlzottan alacsony munkabérek Konzervatív technológiai szemlélet K+F alul finanszírozottsága Alacsony műszaki színvonal Alacsony innovatív készség Informatikai, logisztikai rendszerek fejletlensége Kormorán populáció növekedése Magas kallódás Természetvédelmi korlátozások Jelentős mértékű hallopás Enyhe szankcionálás A növekvő rekreációs igények kiszolgálásának alacsony színvonala Vertikális és horizontális integráció alacsony szintje Alacsony fokú termelői szerveződés Nem megfelelő együttműködési készség Primer feldolgozók regionális hiánya Relatíve alacsony pontyár Normatív HKP támogatás Szegényes halfaj szortiment Jelentős kompenzálatlan madárés vadkártétel Növekvő gabonaárak Nem kellően diverzifikált gazdaságok Export piacok túlzott távolsága miatt magas szállítási költségek Nincs közös platformon szervezett input beszerzés A konkurenciához képest magas vízgazdálkodási költségek Monopolizált vízszolgáltatók
4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Hozamok: Nagy madárkártétel (pl. kormorán) Hallopás Relatíve alacsony ragadozó arány Szakmai felkészültség Koi herpesz veszély Magas szintű csak részben kompenzált ökológiai szolgáltatások Degradálódott termelői infrastruktúra, általános technológiai színvonal Tárolókapacitás Kompenzáció és/vagy szolgáltatás alapú támogatások (EU- Nemzeti) Vidra és védett vízimadár élőhely-fenntartási program Szankciók (törvényi szabályozás) Védelmi célú fejlesztések támogatása Kombinált (extenzív/intenzív) rendszerek Szakmai továbbképzések Fejlesztési célú támogatások (2014-2020)
4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Értékesítési árak: Nagy területi és időszakos ingadozások Nagy termelői ingadozások (ármeghatározó/árelfogadó gazdaságok) Fekete hal Gyenge alkupozíció Kényszerértékesítés Magas ÁFA Árkartell Közös platformon történő értékesítés (pl. Magyar Hal Kereskedőház Zrt. és/vagy internetes aukciós ház) Tároló kapacitások bővítése Közraktározás+ kedvezményes hitelek 5%-os ÁFA Fordított ÁFA
4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Importnyomás Alacsony hazai fogyasztás Alacsony hazai kereslet Feldolgozás alacsony szintje (relatív termékhiány) EU-ón kívülről jövő import szigorú ellenőrzése Közétkeztetés Ágazati szintű marketing tevékenység ösztönzése Minőségi rendszerek bevezetése Feldolgozás és termékfejlesztés ösztönzése
4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Magas input árak: Takarmány Munkabér Gázolaj Villamos áram Víz Magas logisztikai költségek Közös platformon történő beszerzés (pl. BÉSZ) Takarékoskodás: Racionalizálás Ráfordítások pontos nyomonkövetése Okszerű tervezés
4. PROBLÉMÁK - MEGOLDÁSOK Víz: Árszínvonala (monopolhelyzetű vízszolgáltatók) Minősége Mérése Elérhetősége (pl. aszály, évszakok) Politikai lobby tevékenység (MASZ- MAHAL) önköltség alapú vízdíj Minőség alapú vízdíj Határérték feletti paraméterek térítésmentes (puffer hatás) Vízpótlás legyen térítésmentes (pozitív externális hatás) Víztakarékos technológiák (intenzitás)
5. PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK A magyar tógazdasági haltermelés alapja a ponty és ez középtávon nem fog megváltozni. Az évszázados tenyésztői munka eredményeként rendelkezésre állnak a különböző adottságokhoz és termelési célokhoz adaptált, államilag elismert pontyfajták. E pontyfajták a magyar akvakultúra legértékesebb genetikai erőforrását alkotják, amelynek megóvásáról a jövőben is gondoskodni kell. Lényeges, hogy a különböző halfajok részarányát mennyire tudjuk olyan halfajok javára eltolni (pl. harcsa, süllő, csuka és compó,) amelyek rövidtávon szinte korlátok nélküli értékesítési lehetőségekkel bírnak. A termelésbiológiai-ökológiai és ökonómiai szempontoknak egyaránt megfelelő polikultúrás termelési szerkezet kialakítása szakmai kihívás a halastavi gazdálkodók számára.
5. PROBLÉMÁK - KIHÍVÁSOK Az gazdag madárfauna és a vonuló fajok egyedülálló természeti érték hazánknak és Európának. Ennek a változatos élővilágnak a fenntartása össznemzeti érdek. Tudatosítani kell azt a szemléletet, hogy a halastavaknál élő/előforduló, természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok egyedei nem károkozók, hanem a vizes élőhelyekhez kötődő élővilág szerves, elválaszthatatlan, megőrzendő természeti értékei. A jövőben a kölcsönös egymásra utaltság elve kell, hogy legyen az a vezérelv, ami meghatározza a tógazdák és a természetvédelem kapcsolatát. A tógazdaságokban a legnagyobb halfogyasztó madárfajok a kormorán, a szürke gém és a nagy kócsag. Az ország egyes területein a védett és nem védett vízimadarak okozta együttes hozamkiesés, elérheti a 20-30%-ot. A madarak mellett a halfogyasztó vidra az egyik leggyakrabban jelenlévő védett és kiemelten védendő emlősfaj. A hazai vizes élőhelyekhez kapcsolódó fajok védelmének komplex kezelését a jelenleg még nem létező, a túzok, haris vagy a fogoly mintájára szervezett vidra és védett vízimadár/vidra élőhelyfenntartási program jelenthetné az vízi-környezetgazdálkodás keretei között.
Miért nehéz a megoldás Kishazánkban? Mindent tudunk a haltermelésről, különben is a világ tőlünk tanulta halszaporítást. Nehogy már az EU mondja meg, hogy merre hány lépés. Ami másutt jól működik, az nálunk úgysem vezethető be, mert itt teljesen mások a körülmények. Nincs szükségünk az örökös kavarásra : a nagy elődök által kifejlesztett és jól letisztult dolgokat kell használni. A normatív támogatás (HKP) nekem jár, azért ne kelljen már erőfeszítéseket tenni. A Minisztériumnak az a dolga, hogy ezt elintézze. Pató Pál Úr az öreg tapasztalt magyar halász Nem a termeléssel van a baj, ahhoz értünk, csak azzal a fránya hal/pontyárral, azzal nem tudunk mit kezdeni. Az minden bajunk okozója, azt tessék már végre MEGINNOVÁLNI! Egyébként meg senkinek semmi köze ahhoz, hogy kinek és hogyan adom el a halam (itt számla, hol a számla?).
6. KÖVETKEZTETÉSEK: 1. Szükség van specifikus beruházási (fejlesztési) támogatásokra, hogy azok segítsék a fenntartható és versenyképes ágazat fejlesztését azáltal, hogy előnyben részesítik az innovációt, a nagyobb hozzáadott értéket biztosító fejlesztéseket, az energia és költségtakarékosságot, a megújuló energia felhasználását, a minőségi termelést és a természeti környezet megóvását. 2. A piaci lehetőségek jobb kihasználása érdekében szükséges a termékpálya szereplői közötti együttműködés erősítése. 3. Ösztönözni kell a haltermelőket az élelmiszerminőségi rendszerekben való részvételre, a termelést és értékesítést segítő információs rendszerek bevezetésére, valamint a piacon való együttes fellépésre az EU-ós szabályozásnak megfelelő halászati termelői szervezetek alakításán keresztül. 4. A halászatban dolgozók korösszetételének javítása érdekében ösztönözni szükséges a fiatal halászok vállalkozásainak indítását, illetve a már működők termelési alapjainak a fejlesztését. 5. Az akvakultúra versenyképességének és fenntarthatóságának fokozása érdekében szükséges a halászok szaktudásának, innovatív gyakorlati ismereteinek bővítése. Ehhez a szaktanácsadási szolgáltatások fejlesztése szükséges.
6. KÖVETKEZTETÉSEK: 6. A tógazdasági és intenzív üzemi haltermelésben a választékbővítés érdekében ösztönözni szükséges a jó piaci lehetőségekkel rendelkező és hazánkban újnak minősülő halfajok termelésbe vonását és piaci bevezetését. 7. A járványt okozó halbetegségekkel szembeni megelőző intézkedéseknek és akcióknak kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani, mely különösen vonatkozik a Koi-herpesz vírus esetleges megjelenésére. 8. Összegezve az akvakultúra fejlődési lehetőségét, az elsősorban a humántőke javításában, a termeléshez szükséges erőforrások minőségi (rekonstrukció) és mennyiségi megújulásában, a szerkezetátalakításában, az innovációban, valamint a minőségi termék-előállításban rejlik. 9. Olyan, több lábon álló, diverzifikált és egyben multifunkciós halgazdaságok kialakítására kell törekedni, mely nem terheli a környezetet, és amely az alacsonyabb képzettségűeknek is munkalehetőséget kínál.
7. KÜLDETÉSNYILATKOZAT A változó társadalmi és gazdasági környezetben a természeti értékek - különös tekintettel a vizes élőhelyekre - fenntartása, fejlesztése és a halászati hagyományok megőrzése, valamint az ágazat hármas rendeltetésének való megfelelés, melyek: 1. gazdasági, azaz termelési funkció (termelés), 2. természeti- és környezeti állapot megóvása és javítása (természetvédelem), 3. jóléti funkció, azaz pihenés kikapcsolódás szolgálata (turizmus, horgászat, rekreáció). A halgazdálkodás, kiemelten a Magyarországon meghatározó tógazdasági haltermelés, a mezőgazdaság, a környezet- és természetvédelem, valamint a vidékfejlesztés szorosan egymásra utalt területek, mindamellett, hogy a vidéki térség és benne a halastó a termelés színhelye és egyben biológiai és társadalmi élettér is.