GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711Gyula, Széchenyi u.53. Nyilvánosságra hozatal 2013.12.31. 1
A Gyulai Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény ( Hpt ) 137/A -a valamint a 234/2007. (IX.4.) Kormányrendeletben előírt szabályoknak megfelelően az alábbiakban részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A nyilvánosságra hozott adatok a 2013.évre vonatkozó auditált éves beszámolón alapulnak, amelyet a Takarékbank Zrt. előzetes jóváhagyása után a Takarékszövetkezet Küldöttgyűlése 2014.május 22-i ülésén hagyott jóvá. Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának létrejötte A Gyulai Takarékszövetkezet tevékenységének jogszabályi környezete 2013 nyarán jelentősen megváltozott, amikor a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvény alapján létrejött a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációja. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013.évi CXXXV.törvényt (ISZ Tv) 2013.július 12-én hirdették ki és másnap lépett hatályba. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának szervei az Integrációs Szervezet és a Takarékbank Zrt. Az ISZ törvény értelmében a Takarékbank Zrt és a szövetkezeti hitelintézetek a Hpt értelmében összevont felügyelet alá tartoznak. A fenti törvény alapján az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) 2013.október 11-el megszűnt és jogutódja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs szervezete (SZHISZ). Az Integrációs Szervezet nyomon követi a Takarékbank Zrt. és a szövetkezeti hitelintézet fizetőképességének és tőkeellátottságának alakulását egyedi alapon is. A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának központi bankja. A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetekre kötelező szabályzatot fogad el a kockázatkezelés részletes szabályairól, ide értve a hitelengedélyezés, kockázati monitoring, betételhelyezés, készpénzgazdálkodás és befektetési politika, a minősítés és az értékvesztés szabályait valamint a jogszabályokon és egyéb kötelező szabályokon felüli addicionális egyedi tőkekövetelményekre vonatkozó szabályokat. Az ISZ Tv 1. (4) bekezdésében meghatározott egyetemleges felelősség létrejötte az egyes szövetkezeti hitelintézetek esetében az ISZ Tv 20/A (2) bekezdése szerint a Takarékbank Zrt igazgatósága által az adott szövetkezeti hitelintézetre vonatkozóan a kockázatkezelési szabályzat kibocsátása. Az egyetemleges felelősség kezdete az Igazgatóság által meghatározott időpont. A Gyulai Takarékszövetkezet az egyetemleges felelősség kezdő időpontjáról még nem kapott döntést. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) 2013.október 28. napján kelt H- EN-I-1237/2013.számú határozatával jóváhagyta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének egységes, az intézményvédelmi rendszer kockázatainak megfigyelését és minősítését biztosító rendszerét. Erre tekintettel a PST jóváhagyta az SZHISZ összevont felügyelet alá tartozó tagjai számára, hogy az egymással szembeni a szavatoló tőke Nyilvánosságra hozatal 2
számításánál figyelembe vehető kötelezettséget nem eredményező- kitettségeik esetében 2013.október 12. napjától nulla százalékos kockázati súlyt alkalmazzanak. 1.Kockázatkezelési elvek, módszerek Kockázatkezelésre szolgáló stratégiák és folyamatok 1.1. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A Takarékszövetkezetnek nyilvánosságra kell hoznia a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, miszerint a kockázatkezelési stratégia nyilvános dokumentum. 1.1.1.Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. Kockázatkezelési alapelvek: 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága Nyilvánosságra hozatal 3
meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 5. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 6. A kockázatok behatárolása érdekében a hatályos törvények/szhisz/takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 7. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 8. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA/SZHISZ erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 10. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 11. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 12. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény alapján a Takarékszövetkezet 2017. december 31-ig nem jogosult olyan kötelezettséget vállalni, amelyre szavatoló tőkéje a 2012. december 31-ei állapot szerint nem nyújtana fedezetet, kivéve, ha 2014. július 1-et követően a Takarékbank Zrt. igazgatósága előre, írásban kifejezett felmentést ad a fenti tilalom alól. Nyilvánosságra hozatal 4
A törvény hatálybalépését követő 365 napon belül csak az Integrációs Szervezet hozzájárulásával jogosult a Takarékszövetkezet a szokásos üzletmenetbe nem tartozó ügyleteket megkötni vagy kötelezettségvállalásokat tenni, hitelt felvenni, nagykockázatot vállalni (Hpt. 79. 81. ), egyetemleges kötelezettséget vállalni vagy társasági részesedést szerezni. Szokásos üzletmenetbe tartoznak azok az ügyletek, amelyek összértékben a hitelintézetre vonatkozó nagy kockázat felét nem érik el. 2016. január 1-ig a meghatározott hitelezési mutatója rossz fogalom alkalmazhatóságát akkor lehet megállapítani, ha a nem teljesítő (90 napon túl késedelmes) hitelek aránya a teljes hitelállományhoz képest meghaladja a 12 százalékot. Általános kockázatkezelési célok: A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményekkel. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázataira vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. 1.1.2. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: Nyilvánosságra hozatal 5
a) Hpt. 76. (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillér) 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára; b) Hpt. 76/K. (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, c) Hpt. 76. (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege d) Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. A Takarékszövetkezet meghatározza kockázati étvágyát, amelyet a minimális tőkekövetelmény feletti minimálisan tartandó többlettőke mértékében, és az ez alapján számolt tőkemegfelelési mutatóban határoz meg, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseket, a minimális tőkekövetelmény aktuális értékét, a belső tőkeszükségletet, és a jogszabályi, valamint felügyeleti követelményeket. A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők. 1.1.3.Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként mutatja be. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre Nyilvánosságra hozatal 6
nagykockázatvállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően nagykockázatvállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti össznagykockázati kitettségre egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint országkockázat az országkockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az egyes országokra devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra (jelenleg nincs ilyen tevékenység) kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére egyes termékcsoportok pl. zálogházi finanszírozás. A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA/SZHISZ minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelző mércéket, és az OTIVA/SZHISZ által javasolt mértékeket. A Takarékszövetkezet a Takarékbank Zrt-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalásra nem alkalmaz limitet. A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét és szavatoló tőkekövetelményét továbbra is a hitelezési kockázat kimagasló jelentősége határozza meg. A Takarékszövetkezet hitelkockázatainak kezelését a kockázati stratégiával összhangban álló prudenciális és ügyviteli szabályzatok szerint végzi. A kockázatvállalási döntések előkészítése, a döntések rendje, a kockázatok nyilvántartása, a problémás ügykezelés folyamata, a fennálló kockázatok elemzése, a beszámolások rendje jól elhatárolt szervezeti és felelősségi rendszerben valósul meg a Takarékszövetkezetben. A döntés-előkészítés, a kockázati döntés, a problémamentes, illetve a problémás ügyletek kezelése minden esetben az üzleti, valamint a kockázatkezelési terület közös tevékenységének eredménye, szabályzatokban meghatározott felelősségi renddel. A Takarékszövetkezet úgy alakította ki döntési rendszerét, hogy az egyes döntési szintek meghatározásakor a kockázati kitettség nagysága mellett figyelembe veszi az ügyletek és az ügyfelek típusát, a mögöttes biztosítéki rendszert, valamint az ügyfelek kockázati kategóriába sorolását. A Takarékszövetkezet hitelkockázatainak kezelése, korlátozása érdekében széles körű limitrendszert alakít ki. E limitek egy része jogszabályi korlátokat is jelent, más része az ügyfél-, partner-, kibocsátó minősítést (nemteljesítési kockázatait) figyelembe vevő kockázatvállalást korlátozó limit. Nyilvánosságra hozatal 7
1.1.4.Kockázatkezelési szervezet A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy az biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetben a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az Ügyvezető/főkönyvelő a felelős. A Takarékszövetkezetnél a kockázatok kezelésére külön szervezet kialakítására nem került sor. A kockázat kezelésére a munkaköri leírásában rögzítettek szerint 1 fő került kinevezésre, és egy fő a kockázatkezelő helyettesítésére, annak távolléte idejére. A kockázatkezelő/helyettes tevékenységét és feladatait a munkaköri leíráson kívül a vonatkozó szabályzatok tartalmazzák, munkájukat az ügyvezető irányításával végzik. A Takarékszövetkezetnél mindenkor biztosított a kockázatkezelés és a belső ellenőrzés függetlensége. A felelős belső irányítás megvalósítását a Takarékszövetkezet a megfelelő szervezeti felépítés és testületi rendszer kialakításával és működtetésével, irányítási és ellenőrzési funkciók gyakorlásával biztosítja. 1.2. A kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre valamint a kockázatmérséklés és a hitelkockázati fedezet szabályai A Takarékszövetkezet mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet- a szabályozói tőkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a Hitelezési kockázat kezeléséről és a tőkekövetelményéről szóló 196/2007.(VII.30.) Korm.rendelet (Hkr) meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet biztosítja a hitelezési kockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjeinek, szabályzatainak, az általa foganasított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság előtti érvényességét és érvényesíthetőségét. A takarékszövetkezet megteszi a megfelelő lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében. A Takarékszövetkezet előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgyakat ismer el, amely likvid és értékálló. A takarékszövetkezet előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezési kockázat mérséklési eljárást ismer el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, valamint eleget tesz a Hkr-ben rögzített feltételeknek. A takarékszövetkezet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez kell csatolni. A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és e bekezdésben foglaltakat. A fedezetek felülvizsgálatára, újraértékelésére azok jellegétől függően éves, illetve három éves gyakorisággal kell sort keríteni. Nyilvánosságra hozatal 8
A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerződés időpontjában fedezetet kell hogy nyújtson a tőke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezetségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tőke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, irányítási ellenőrzési és működési rendszereit úgy alakítsa ki, hogy azok biztosítsák a: 1. A szavatoló tőke valamint a belső tőke elemeinek meghatározását, 2. Kockázatok, és azok mérséklő tételeinek azonosítását, számszerűsítését, számbavételét, nyilvántartását, 3. A kockázatok mérési módszereinek meghatározását, 4. A kockázatok kezelésére, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését, 5. Kockázatai alakulásának folyamatos figyelemmel kísérését, 6. A kockázatokra vonatkozó belső jelentési rendszerek kialakítását, és a külső jelentéseket. A Takarékszövetkezet havi gyakorisággal a felügyeleti adatszolgáltatással egy időben meghatározza szabályozói, valamint belső tőkemegfelelését, az Ügyvezetés folyamatosan figyelemmel kíséri a tőkemegfelelés alakulását. A kockázatkezelés negyedévente jelentést készít a Takarékszövetkezet Igazgatósága és Felügyelő Bizottsága részére. A Takarékszövetkezet évente elvégzi a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá. 2. Javadalmazási politika A Takarékszövetkezet alapvető célja olyan- a közép- és hosszú távú szemléletét tükröző, a jogszabályi előírásokra épülő, de méretének, belső szervezete és tevékenysége jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben az arányosság elvét szem előtt tartó- javadalmazási politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van üzleti és kockázati stratégiájával, értékeivel, érdekeivel és kockázattűrő képességével. A Gyulai Takarékszövetkezet mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 milliárd forintot és nincs olyan vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, akinek a Takarékszövetkezettől vagy az intézménnyel együttesen összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozástól származó éves jövedelme eléri a 300 millió forintot, így a Takarékszövetkezet a javadalmazási politika kialakításával és működtetésével kapcsolatos kötelezettségének a 131/2011.Kormányrendelet 4. -a alapján tesz eleget. A Takarékszövetkezet évente nyilvánosságra hozza a Hpt.69/b. (2) bekezdéssel érintett, kiemelt személyi körre vonatkozó javadalmazási politikáját. A kiemelt személyi körbe az Elnök-ügyvezető, Ügyvezető, Kockázatkezelő és Főkönyvelő tartozik. A kiemelt személyi kör javadalmazása rögzített (állandó) javadalmazásból és teljesítményjavadalmazásból (prémiumból) áll. Rögzített mindazon javadalmazási elem, amely független az éves teljesítménytől, mértékét a hatályos munkaszerződések, illetve belső szabályzatok rögzítik. A teljesítményjavadalmazás a teljesítményekkel arányos, rugalmas kifizetést jelent. A túlzott kockázatvállalás mérséklése érdekében a Takarékszövetkezetnek a teljesítményjavadalmazást Nyilvánosságra hozatal 9
a teljesítmény mérése és a felmerült kockázatok együttes értékelése alapján állapítja meg. A teljesítményjavadalmazás összegének a vállalt kockázatok mértékével is összhangban kell lennie és ezt az összhangot a teljesítmény és kockázatmérési, a javadalmazás megállapítási, illetve a kifizetési fázisokban is meg kell valósítani. A mérlegfőösszege tekintetében a Gyulai Takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5 % piaci részesedést, így a Hpt. 69/B. (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével külön javadalmazási bizottságot nem hoz létre. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság fogadja el és vizsgálja felül, a Felügyelő Bizottság felel annak végrehajtásáért, és a belső ellenőrzés legalább évente felülvizsgálja. A Javadalmazási Politikát úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a Takarékszövetkezet kockázatkezelési elveinek, illeszkedjen annak kockázatkezelési rendszeréhez és figyelembe vegye a fennálló kockázatokat is. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság operatív irányítást el nem látó tagjai készítik el és terjesztik az Igazgatóság elé. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni az egyén pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló és a Takarékszövetkezet eredményét, így a teljesítmény értékelésében pénzügyi és kockázati mutatók, valamint személyes kritériumfajták szerepelnek. Pénzügyi és Kockázati mutatók A Takarékszövetkezet által alkalmazott teljesítménymutatók a következő szempontokat tartalmazzák: a) a nem teljesítő hitelek részarányának változása, b) a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, c) a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, d) az elért adózás előtti eredmény. A teljesítménymutatók két szinten kerülnek értékelésre: - Egyéni teljesítmény - Takarékszövetkezeti teljesítmény Személyes kritériumok A munkavállaló teljesítményének értékelése során minőségi tényezők is figyelembe vételre kerülnek. Ilyen tényezők lehetnek pl.: ügyfél elégedettség, kreativitás, vezetői képességek, motiváció, kapcsolattartó képesség stb. Amennyiben a minőségi elvárások jelentős mértékben nem teljesültek, akkor annak meg kell jelennie a teljesítményjavadalmazás feltételrendszerének meghatározásában. A nem pénzügyi kritériumok minden esetben olyan súllyal esnek latba, hogy alakulásuk jelentős mértékben befolyásolja a munkatársat megillető teljesítményjavadalmazást. A teljesítményt teljesítménymérési időszak (egy naptári év) alatt kell mérni. A teljesítményjavadalmazás ezen időszak végén kerül megállapításra legalább három év teljesítménymutatói alapján (a Jkr. szerint 2013-ban három év teljesítménymutatói vehetők Nyilvánosságra hozatal 10
figyelembe). A számítás alapjául vett teljesítménymutatóknak tartósan fennálló és valós eredményeken kell alapulnia. A teljesítménymutató adott évi értékének helyességét a Takarékszövetkezet könyvvizsgálója írásban igazolja. Minden esetben szükséges a dokumentáltság és a transzparencia biztosítása. A teljesítményértékelés lépései: az éves célok kitűzése tárgyév február 28-ig, éves teljesítményértékelési határidő tárgyévet követő év március 31-ig a kifizethető javadalmazás meghatározása. A prémium kifizetése az Igazgatóság döntése alapján készpénzben történik, azonnali kifizetéssel, halasztási időtartam nélkül, az éves teljesítményértékelést és a kifizethető teljesítményjavadalmazás meghatározását követően. A teljesítményjavadalmazás kifizetésére nem kerülhet sor, amennyiben a Takarékszövetkezet a Hpt. tőkére vonatkozó szabályainak nem, vagy a kifizetés nyomán nem felelne meg. A kiemelt személyi kör 2013.évi javadalmazását az alábbi táblázat mutatja (e Ft-ban): Állandó javadalmazás Teljesítményjavadalmazás Összes javadalmazás A javadalmazásban részesülők száma(fő) 29 236 6 806 36 041 4 3. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk A szavatoló tőke a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. A jogszabályok szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázattal súlyozott eszközök 8 %-át meghaladó minimum szavatoló tőkével kell rendelkeznie. A szavatoló tőke elemei: alapvető tőke, járulékos tőke és kiegészítő tőke. A szavatoló tőke és a tőkemegfelelés alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: Adatok: e Ft-ban A szavatoló tőke elemeinek alakulása S.sz. Megnevezés 2012.12.31 2013.12.31 Index% 01 Jegyzett tőke (3A111) 25 430 25 400 100% 02 Tőketartalék (3A112) 6 184 6 184 100% 03 Eredménytartalék 508 824 570 628 112% 04 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon 1 334 1 334 100% 05 Általános tartalék 67 436 72 221 107% 06 Általános kockázati céltartalék a korr.mfőösszeg 1,25%-ig 5 553 0 0% 07 Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve 55 634 41 869 75% 08 Jegyzett, be nem fizetett tőke (3A121) 1 050 1 800 171% 09 Immateriális javak, a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével 4 487 3 391 76% 10 Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 11 ALAPVETŐ TŐKE 664 858 712 445 107% 12 Alárendelt kölcsöntőke 0 0 13 Értékelési tartalék (számviteli) 47 463 46 907 99% 14 Járulékos tőkelemek csökkentése 3A2132, 3A22 15 JÁRULÉKOS TŐKE 47 463 46 907 99% Nyilvánosságra hozatal 11
16 Levonások előtti szavatoló tőke 3A3 712 321 759 352 107% 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt 3A41 csökkentő t. 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 3A51 19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) 712 321 759 352 107% 21 Fizetőképességi mutató-tmm- ICAAP tőkepuffer nélkül) 33,62% 43,06% 22 Tőkemegfelelési mutató-icaap 24,90% 32,32% 23 Tőkemegfelelési mutató-srep 24,72% 31,67% A Takarékszövetkezet a végzett tevékenységek kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, tőkepozíciója jó. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény szerint a Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi alapon időről-időre megállapított szint alá. Amennyiben a Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje a meghatározott szint alá süllyed az Integrációs Szervezet jogosult az MNB jogait, feladatait és hatásköreit nem érintve, és amennyiben az MNB ilyen intézkedést még nem tett, az MNB-t előzetesen értesítve a törvényben meghatározott kivételes intézkedésekkel élni. 4. A hitelintézet tőkemegfelelése A Takarékszövetkezet tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát úgy alakítja ki, hogy az terjedjen ki a hitelintézet minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésére, a szabályozói minimális tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítására. A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/D -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát. A belső tőke megfelelés folyamatának kialakítása során -az OTIVA által kidolgozott és- a Takarékbank Zrt által teljes mértékben átvett metodika alapján számszerűsíti belső tőkeszükségletét. A Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamata az alábbi elemeket tartalmazza: Valamennyi kockázat számbavétele, számszerűsítése - Szabályozói minimális hitelezési tőkekövetelmény megállapítása sztenderd módszer szerint - Devizaárfolyam kockázat megállapítása sztenderd módszer szerint (jelenleg nincs ilyen kockázat a Takarékszövetkezetnél) - Működési kockázat megállapítása alapmutató módszer szerint, - Tőkepuffer meghatározása, - Stressz tesztek tőkekövetelménye. Nyilvánosságra hozatal 12
A rendelkezésre álló belső tőke meghatározása. A stratégiai tőketerv meghatározása Takarékszövetkezet üzletpolitika céljaival történő összehangolása, a Takarékszövetkezet stratégiai terve alapján. A belső tőkeszükséglet számítási módszerét összefoglalóan az alábbiak mutatják: a.) Hitelezési kockázat: - ügyfélkockázat: sztenderd módszer, óvadékok figyelembe vételénél egyszerű módszer, - partnerkockázat: sztenderd módszer, óvadékok figyelembe vételénél egyszerű módszer, - nyitvaszállítási kockázat: sztenderd módszer, - banki könyvben levő részvénykockázat: sztenderd módszer, ha szükséges a szavatoló tőkéből levonás. b.) Koncentrációs kockázat: nincs nevesített módszer, a stressz-tesztek alapján számított limittúllépést a szavatoló tőkéből tőkelevonással kell fedezni. c.) Piaci kockázat: - devizaárfolyam kockázat: sztenderd módszer, - banki könyvi kamatkockázat: nincs nevesített módszer, a stressz-tesztek alapján a limittúllépést teljes egészében tőkével kell fedezni, d.) működési kockázat: alapmutató módszere, a szabályozói tőkeszükséglet része, e.) likviditási kockázat: nincs nevesített módszer, a limitek figyelése és a tőkepuffer része, f.) egyéb nem nevesített kockázat: nincs nevesített módszer, a számszerűsített veszteségek esetén a tőkepuffernél figyelembe kell venni, g.)a Takarékszövetkezet-szintű kockázatok összesen: építőkocka módszer + tőkepuffer meghatározása Tőkemegfelelés alakulásának figyelése A Takarékszövetkezet havi gyakorisággal meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését, az alábbiak figyelembe vételével: a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban, a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban, a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz-tesztjét minden kockázati típusra. Évente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének meghatározásához a kockázati önértékelést. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálata A Takarékszövetkezet a szabályozói és a belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a tőkemegfelelés alakulását havonta figyelemmel kíséri. A Takarékszövetkezet évente elvégezi a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet a Takarékszövetkezet Igazgatósága hagy jóvá. A felülvizsgálat minimálisan az alábbiakra terjed ki: Nyilvánosságra hozatal 13
a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó módszertan változásai, amennyiben a változtatást kellően megalapozott tényezők indokolják, a kockázati stratégia felülvizsgálata, évenként történő tovább görgetése, a tőketerv felülvizsgálata, új évenként történő továbbgörgetése, a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatával kapcsolatos szervezeti változások és felelősségi körök változása, a kockázatkezelési szabályzatok lényegi változásai. 4.1.Sztenderd módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályonként Kitettségi osztályok Hitelezési kockázat minimális tőkekövetelménye ( eft) 2013. év Központi korm. vagy központi bankkal szembeni kitettség 0 Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 29 Lakossággal szembeni kitettség 32 272 Ebből:KKV 2 671 Vállalkozással szembeni kitettség 22 605 Ebből:KKV 19 168 Ingatlannal fedezett kitettség 19 219 Késedelmes tétel 1 077 Egyéb tétel 7 963 Összesen 83 165 4.2.A Takarékszövetkezet hitelezési és felhígulási kockázatára vonatkozó, valamint a késedelemnek és a hitelminőség romlásnak a belső szabályzatban való megközelítése 4.2.1.Késedelmes tétel 1) A kilencven napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a 2)-5) alatti pontokban foglalt kivétellel a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni. a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Nyilvánosságra hozatal 14
Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. 2) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de az MNB által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. 4.2.2.Hitelezési kockázat, hitelportfólió minőség romlása A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat egyrészt arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik: miként nő az értékvesztés és céltartalékképzés, és miként emelkedik a romló portfolióval kapcsolatos tőkeszükséglet. Nyilvánosságra hozatal 15
A stressz teszt által mért stressz alatti tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a MNB-nek az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A stressz tényezők (faktorok) és számításra vonatkozó általános szabályok a következők: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása A stressz helyzetben az ügyfelek helyzetének romlása miatt a le nem-hívott hitelkeretekből a szokásoshoz képest nagyobb arányt hívnak le, és a vállalt garanciákért is nagyobb mértékben kell helytállni. Ezért a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni. A 100%-nál alacsonyabb ügyletkockázati súlyozású tételek mérlegtétellé válása a kockázattal súlyozott kitettség értékét, ezen keresztül a tőkeszükségletet növelő hatású. 2.Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt a korábban fedezett hitelek egy része fedezetlenné válik. Emiatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek meghatározott százalékát a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 3.Késedelmes tételek növekedése A feltételezés az, hogy a vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett itettségi osztályba lévő tételek, minősége romlik, és ezért a stressz hatásként meghatározott romló portfolió hányadokat külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 4. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - A késedelmes tételek közé átsorolt állományoknál az 50%-os, 100%-os vagy 150% kockázati súlyozás meghatározásához meg kell határozni, hogy az átsorolt állományokra átlagosan mekkora értékvesztést vagy céltartalékképzést kell elszámolni. Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél az átsorolt tételekre 20%-nál nagyobb értékvesztés hányadot feltételezve 50%-os súlyozást kell rendelni a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez 100%-os súlyozást kell rendelni az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományokból a feltételezett értékvesztés hányad alapján meg kell határozni a 100%-os és a 150%-os kockázati súlyozás alá eső állományokat az alábbi tételeknél: önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek 5. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során sem növekvő tőkeszükséglettel, sem értékvesztéssel, céltartalékképzéssel nem kell számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a Nyilvánosságra hozatal 16
késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztést feltételezve. 6-7. Fedezett kötvények, kollektív befektetési formákban lévő kitettségek (ha lényeges a kitettség) A fedezett kötvényeknél és a kollektív befektetési formákban lévő kitettségek stressz teszt mellékletben meghatározott részénél, a stressz teszt mellékletben rögzített értékvesztést kell feltételezni, ezeket azonban nem kell átsorolni a késedelmes tételek közé. 8. Késedelmes tételek mögötti értékvesztés hányad növekedés Stressz helyzetben általában a már késedelembe esett ügyfelek helyzete tovább romlik, és a fedezetek értéke pedig csökkenhet, ami a már elszámolt értékvesztésen túl további értékvesztés elszámolást tesz szükségessé. Az értékvesztés növekménye azonban nem lehet nagyobb, mint a késedelmes tételeknél a fedezetlen kitettségnek az a része, amelyre nem történt értékvesztés/ céltartalék elszámolás. 4.3. A minősítés szempontrendszere a.) A minősítést végzők valamennyi, a Takarékszövetkezet könyvviteli nyilvántartásában szereplő ügyletet minősítenek, függetlenül attól, hogy határidőn túliak-e, vagy sem. A követelésminősítés az ügyfél illetve partner minősítésre épül, a követelésminősítési kategóriák képzésénél az adósminősítési besorolást figyelembe kell venni. A kintlévőségek alakulását mind addig figyelemmel kell kísérni, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre vagy a könyvviteli nyilvántartásból való kivezetésre nem kerülnek. b.) A tételek minősítéséhez vizsgálni kell az ügyfél, illetve a partnerminősítés alábbi szempontok szerinti figyelembe vételét is: - a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, - a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, - a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, - a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága ( piaci kereslet-kinálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában ( alapvetően befektetések, a követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek ), - a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség ( jellemzően a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó). A vizsgálatot alapvetően az ügyfél-, illetve partnerminősítés számviteli követelményei, az ügyfél analitika és a fedezetértékelés számviteli követelményei alapján kell elvégezni. c.) A besorolást a havi értékelés során az értékvesztés és a kockázati céltartalék szükséges szintjének felmérésekor felül kell vizsgálni és indokolt esetben a tételt más kategóriába át kell sorolni. Nyilvánosságra hozatal 17
A takarékszövetkezet által vállalt kockázatokat minden negyedévben, a hiteleket havonta a következők szerint kell a minősítési kategóriák valamelyikébe besorolni. A számviteli törvény szerinti csoportos értékelés szabályait a Takarékszövetkezet nem alkalmazza. A minősítés alapja a minősítés időpontjában fennálló, az adott kintlévőségen túl, az ahhoz kapcsolódó mérlegen kívüli tétel is. A mérlegen kívüli kötelezettségeket az alapügylettel együttesen kell elbírálni. Az egyszerűsített minősítési eljárás alá tartozó követelések bármikor egyedi minősítési eljárás alá vonhatók, de ennek megfelelően az értékvesztés mértéke nem lehet kevesebb az egyszerűsített minősítési követelésekre vonatkozó értékvesztés mértékénél. A Takarékszövetkezet a szavatoló tőke 1%-át meg nem meghaladó lakossági, vállalkozói és egyéb követelések besorolásánál a csoportos egyszerűsített minősítési eljárást elsősorban a késedelem időtartamához kötődően alkalmazza. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül egyedileg minősíti a Takarékszövetkezet. Ez alól kivételt képez a folyószámla hitelkeret le nem hívott része, ami egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozik. 4.4. Kitettségi-, átlagos kitettségi értékek kockázatmérséklés előtt: adatok: e Ft-ban Kitettségi osztályok Kitettségi értékek nettó (eft) 2013.12.31. Átlagos kitettségi értékek ( eft) 2013. év Központi korm. vagy központi bankkal szembeni kitettség 2 571 912 33 841 Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 1 150 930 1 150 930 Lakossággal szembeni kitettség 586 417 276 Vállalkozással szembeni kitettség 479 637 4 848 Ingatlannal fedezett kitettség 714 444 3 904 Késedelmes tétel 115 744 524 Egyéb tétel 163 219 27 203 Összesen 5 680 625 2 095 A Gyulai Takarékszövetkezet kitettség értékei (e Ft -ban) 2013.12.31. Hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele előtti összes kitettség értéke Kitettségi osztály Bruttó Nettó Hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele utáni összes kitettség értéke Szavatoló tőkéből levont kitettség Központi kormányok és kp-i bankok 2 571 912 2 571 912 2 778 208 0 Hitelintézetek és befekt. Vállalkozások 1 150 930 1 150 930 1 150 930 0 Vállalkozások 505 517 479 637 326 339 0 Lakosság 604 768 586 417 557 809 0 Ingatlannal fedezett követelések 717 057 714 444 690 735 0 Késedelmes tételek 115 744 15 021 14 340 0 Egyéb tételek 163 219 162 264 162 264 0 Összesen: 5 829 147 5 680 625 5 680 625 0 Nyilvánosságra hozatal 18
A kitettségek- földrajzi megoszlást tekintve- kizárólag Magyarországra korlátozódnak. 4.5. Kitettségi értékek ágazatok szerinti megoszlása: Kitettségek nemzetgazd.ága k, ágazatok szerint (e Ft) 2013.12.31 Mezőgazd. A Vadgazd. Erdőgazd. 95 651 115 411 20 871 475 232 408 B Halászat 0 D Feldolgozó ipar 21 822 2 2 850 5 289 29 963 E Vill.engergi a, Gáz, Gőz Vízell. 4 769 4 769 F Építőipar 5 763 29 670 871 20 334 56 638 G Kereskedelem, járműjav. 65 091 32 798 9 768 12 280 119 937 H Szálláshely szolg, Vendéglátás 29 513 59 250 2 494 91 257 I Száll.Raktá rozás, Posta, Távk. 817 4 183 2 000 10 7 010 J Pénzügyi tev. 1 150 930 1 150 930 K Ingatlanügy. Gazd.szolg. Központi kormányok és központi bankok Hitelintézetek és bef.vállalk. Vállalkozások 1 648 1 056 3 316 7 668 13 688 Egyészségü N gyi, szoc.ellátás 66 320 3 221 941 70 482 Egyéb O közösségi, személyi szolg. 330 5 557 5 887 NN Ismeretlen ágazat 2 579 725 12 507 984 638 630 9 041 162 264 3 897 656 Összesen: 2 778 208 1 150 930 326 339 557 809 690 735 14 340 162 264 5 680 625 Lakosság Ingatlannal fedezett kitettségek Késedelmes tétel Egyéb tételek Összesen Nyilvánosságra hozatal 19
4.6. Kitettségek hátralevő futamidő alapján: Megnevezés Központi korm. Központi bankkal szemb. kit. Hitelintézettel, befekt. Váll. Szembeni kit. Lakossággal szembeni kitettség Vállakozás sal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség adatok: e Ft-ban Késedelmes Egyéb tétel tétel Lejárt 369 55 1 741 9 1 éven belüli 1 019 055 438 930 195 835 71 069 28 889 238 162 091 1-5 év közötti 1 459 936 712 000 225 962 68 296 31 725 11 258 11 5 éven túli 299 217 135 643 186 919 630 121 1 103 153 Összesen: 2 778 208 1 150 930 557 809 326 339 690 735 14 340 162 264 4.7.Értékvesztés, céltartalék változás adatok: e Ft-ban Megnevezés Nyitó Képzés Visszaírás Záró Nem pénzügyi vállalkozások hitelei 35 501 16 790 10 601 41 690 Lakossági hitelek 96 284 38 597 37 566 97 315 Egyéni vállalkozók, őstermelők hitelei 9 100 5 985 6 975 8110 Egyéb követelések 955 0 0 955 Értékvesztés összesen: 141 840 61 372 55 142 148 070 Függő kötelezettségre képzett CT 210 1 060 818 452 Függő kötelez.képzett CT 210 1 060 818 452 4.8. Késedelmes, vagy hitelminőség-romlást szenvedett hitelezési kitettségek értékvesztése és céltartaléka adatok: e Ft-ban Késedelmes, vagy hitelminőség-romlást szenvedett kitettség Értékvesztés Céltartalék Képzés Visszaírás Képzés Visszaírás A Mezőgazd.Vadgazd. Erdőgazd. 3 233 2 928 496 125 B Halászat 0 0 0 0 D Feldolgozó ipar 5 282 548 0 0 E Vill.engergia, Gáz, Gőz Vízell. 179 0 71 0 F Építőipar 2 300 512 0 0 G Kereskede-lem, járműjav. 9 647 1 178 42 42 H Szálláshely szolg, Vendéglá-tás 55 627 0 0 I Száll.Raktározás, Posta, Távk. 0 0 0 0 J Pénzügyi tev. 0 0 0 0 K Ingatlan-ügy. Gazd.szolg 0 0 0 0 N Egyészségügyi, szoc.ellá-tás 0 0 0 0 O Egyéb közösségi, személyi szolg. 0 0 0 0 N N Ismeretlen ágazat 32 190 18 535 49 39 Összesen: 52 886 24 328 658 206 Nyilvánosságra hozatal 20