Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A nonprofit szervezetek számvitele és adózása Készítette: Szilágyiné Tóth Szilvia Belsı konzulens: Dr. Bács Zoltán egyetemi docens Külsı konzulens: Virágné Tóth Beáta közgazdász Debrecen, 2007
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 3 2. Nonprofit szektor meghatározása, a nonprofit szervezetek bemutatása 5 2.1. A nonprofit szektor meghatározása 5 2.2. A nonprofit szervezetek alapvetı típusai 7 2.2.1. Alapítvány 8 2.2.2. Társadalmi szervezet, egyesület 8 2.2.3. Közalapítvány 9 2.2.4. Köztestület 9 2.2.5. Közhasznú társaság 10 3. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának fıbb sajátosságai 11 3.1. Nonprofit szervezetek és a profitorientált szervezetek összevetése 11 3.2. Nonprofit szervezetek elhatárolása az állami szervektıl 12 3.3. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának alapelvei, pénzügyeit érintı jogszabályok 13 3.3.1. Közhasznú, kiemelkedıen közhasznú jogállás 14 3.3.2. Közhasznú szervezetek gazdálkodásának általános, és speciális szabályai 15 3.4. A nonprofit szervezet bevételei és kiadásai 17 3.4.1. A nonprofit szektor bevételei 17 3.4.2. A nonprofit szektor kiadásai 20 4. A nonprofit szervezetek adózása 22 4.1. Társasági adó 22 4.1.1. Adófizetési kötelezettség 23 4.1.2. Az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, a köztestület és a felsıoktatási intézmény társasági adója megállapításának speciális szabályai 24 4.1.3. Alapítvány, közalapítvány, köztestület, társadalmi szervezet kedvezményezett tevékenysége, adóalap, adófizetési kötelezettség megállapítása 25 4.1.4. A közhasznú társaság kedvezményezett tevékenysége, társasági adóalap és a fizetendı adó meghatározása 27 4.2. Általános forgalmi adó 32 4.2.1. Áfa-mentességek 32 4.2.2. Különleges adólevonási jogosultságok és adó visszatérítési lehetıségek 33 4.2.3. Egyéb különleges adó visszatérítési lehetıség 34 4.3. Személyi jövedelemadó 35 4.3.1. A nonprofit szervezetek által alkalmazható adómentes jogcímek 35 4.3.2. Önkéntes tevékenységgel kapcsolatos adó és járulék szabályok 37 4.4. Egyéb adók, illeték, vám 37 4.4.1. Helyi adók 37 4.4.2. Illetékkedvezmény 38 4.4.3. Gépjármőadó-kedvezmény 39 4.4.4. Nonprofit szervezetekre vonatkozó vámszabályok 39 4.5. A nonprofit szervezetek támogatóinak kedvezményei 40 4.5.1. Az adományozás társasági adó vonzata 40 4.5.2. Az adományozás személyi jövedelemadó vonzata 42 1
5. A nonprofit szervezetek számvitele 44 5.1. A nonprofit szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságai 44 5.1.1. A nonprofit szervezetek által készíthetı beszámolók formái 45 5.1.2. Könyvvezetési kötelezettség, egyszeres, illetve kettıs könyvvitel vonatkozásában 48 5.1.3. A mérleg tételeire vonatkozó sajátos rendelkezések 50 5.1.4. Az eredmény kimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések, a támogatások elszámolásának, fıbb szabályai 51 5.1.5. Könyvvizsgálati, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési kötelezettség 54 6. Összegzés, befejezés 57 FELHASZNÁLT IRODALOM 60 FÜGGELÉK 62 2
1. Bevezetés Az elmúlt közel két évtized alatt a magyar nonprofit szektor lényeges és jelentıs változásokon ment keresztül. Míg korábban a tevékenységüket tekintve, inkább a sport és tőzoltó egyesületek domináltak, ma már a legtöbb nonprofit szervezet az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a szociális ellátások területén tevékenykedik. Az ezredfordulóra befejezıdött a nonprofit szervezetek számának korábbi dinamikus emelkedése, sıt az utóbbi években inkább a stagnálás jellemezte. Mindezek ellenére azt mondhatjuk, hogy kiépült ma Magyarországon egy ténylegesen tevékenykedı és gazdasági mutatók tekintetében is jelentıs szektor. A legfrissebb statisztikai kimutatások szerint 2004-ben 52 ezer nonprofit szervezet mőködött Magyarországon, 40 százalékuk alapítványi, 50 százalékuk pedig egyesületi formában. A szervezetszám kis mértékő csökkenése ellenére a gazdálkodási mutatók tovább nıttek az elmúlt évekhez képest. A bevételek összege elérte a 818 milliárd forintot és 86 ezer embert foglalkoztatott, többségüket fıállásban. A szervezetek munkáját segítı önkéntesek száma közel 500 ezer fıt tett ki. A nonprofit szektor megerısödése Magyarországon egybeesett az állami jóléti szolgáltatások visszaszorulásával és a piac térhódításával. Ebben a folyamatban fontos kérdéssé vált az, hogy a leépülı állami szolgáltatásokat a nonprofit szektor mennyire tudja helyettesíteni. Ez a helyettesítés csak akkor lehet hatékony, ha megfelelı számú szervezet mőködik és rendelkeznek annyi bevétellel, ami a mőködési költségeiken felül a jóléti szolgáltatások elıállítására fordíthatnak. Dolgozatom elsısorban a nonprofit szervezetek gazdálkodási sajátosságaival, adózási, számviteli kérdéseivel foglalkozik. A rendszerváltás óta a szektort érintı szabályozási folyamat lényeges változásokon ment keresztül. A gazdaság szereplıinek gazdálkodási tevékenységét érintı általános jogszabályok évrıl évre egyre mélyebben és részletesebben tértek ki a nonprofit szervezetek adózási és pénzügyi kérdéseire. Emellett kifejezetten a nonprofit szektort érintı új jogszabályok léptek életbe, melyek speciálisan a szektor szereplıinek gazdálkodási szabályozására irányultak. Dolgozatom elsı részében meghatározom a szektor fogalmát, illetve röviden jellemzem a szektorba tartozó tipikus szervezeti formákat, alapításuk, mőködésük fıbb jellemzıik tekintetében. 3
A következı fejezetben a nonprofit szektor gazdálkodásának alapelveit, sajátosságait foglalom össze különös tekintettel a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú tevékenységekre, a nonprofit szervezetek által végzett gazdasági/vállalkozási tevékenységre, valamint bevételei és kiadásai összetételére, alakulására. Azt követıen rátérek a nonprofit szervezeteket érintı konkrét adózási kérdésekre elsısorban az igénybe vehetı adókedvezmények, adómentességek, adóalap csökkentı, illetve növelı tételek vonatkozásában. Végezetül a nonprofit szervezetek számviteli sajátosságait mutatom be a különbözı szervezeti formákhoz, illetve könyvvezetési formákhoz kapcsolódó beszámoló készítési szabályokat és közzétételi elıírásokat figyelembe véve. A befejezésben a dolgozat írása során kialakult véleményemet, illetve javaslataimat fogalmazom meg. 4
2. Nonprofit szektor meghatározása, a nonprofit szervezetek bemutatása 2.1. A nonprofit szektor meghatározása A nonprofit szektor megjelenése a magyar gazdaságban és társadalomban a rendszerváltás idejére tehetı. A piacgazdaságra való áttérés idıszakában, mely az állami szerepvállalás szükségszerő csökkentésével járt, különösen fontos volt, hogy létrejöjjön és mőködjön az állami és piaci szektor között egy ún. nonprofit szektor. (Dr. Tóth 2001) Ahogy Kondorosi Ferenc írja: Keleten és Nyugaton egyre többen kezdenek rájönni, hogy a szabad piac és a szabad választások önmagukban nem biztosítják az egészséges, demokratikus társadalmak kialakulását és fennmaradását. A piacgazdaság alkalmas arra, hogy fogyasztói javakat és szolgáltatásokat állítson elı, de számos társadalmi szükséglet kielégítésére természeténél fogva csak igen korlátozottan képes. Hasonlóképpen az állampolgárok nem hagyhatják pusztán a kormányra a fontos közösségi érdekek, közcélok (tiszta környezet, polgári szabadságjogok, a társadalmi jólét) képviseletét és védelmét. A kiegyensúlyozott hárompólusú társadalmi fejlıdés érdekében a piaci és az állami szektor mellett meg kell tehát jelennie a nonprofit szervezetekbıl álló, erıteljes harmadik szektornak is. (Pavluska 1999:20) A nonprofit elnevezés tulajdonképpen egy győjtıfogalom, a magyar jog nem definiálja. A nonprofit elnevezés elsısorban azt emeli ki, hogy olyan szervezetekrıl van szó, amelyek célja nem a nyereség megszerzése, valamint (implicite) azt is tartalmazza, hogy ez alatt olyan gazdasági és társadalmi területet kell értenünk, amely sem az állami, sem a piaci szektorhoz nem sorolható (Bartal 2005:13). Ahhoz, hogy ezen sok közös tulajdonsággal rendelkezı szervezetet önálló egységként lehessen kezelni, a nemzetközi szakirodalom öt pontban határozza meg a szektorhoz való tartozás kritériumait. Ezek röviden a következık: 1. A nonprofit szervezetek magán, azaz nem állami szervezetek. Jogilag és intézményileg is elkülönülnek az állami szférától. Az állam csak törvényességi ellenırzést gyakorolhat, illetve pénzügyileg vagy más módon támogathatja a szervezetet. 2. A nonprofit szervezetek célja nem a profit, a nyereség megszerzése. E kritérium alapján a szervezet által megtermelt nyereséget nem oszthatják fel az alapítók, 5
tagok között, a nyereségnek a szervezetnél kell maradni, az alaptevékenységre kell folyamatosan visszaforgatni. 3. A szektorhoz való tartozás további kritériuma, hogy a nonprofit szervezeteknek bizonyos fokú intézményesültséggel kell rendelkezniük. Nemzeti jogszabályoknak megfelelıen kell az alapítást, nyilvántartásba vételt, eljárási, mőködési szabályzatot elkészíteni. 4. A nonprofit szervezeteknek rendelkezniük kell az önigazgatás minimális szintjével. Rendelkezniük kell vezetı testülettel, mőködési szabályaikat maguk alakítják ki. 5. Az utolsó kritérium szerint a nonprofit szervezetek az önkéntesség minimális szintje kell, hogy jellemezzen. Ez a szempont akkor érvényesül, ha az önkéntesség nemcsak a tevékenységre, a vezetésre, hanem az adományokra is vonatkozik. (Salamon-Anheier 1995:36-39) A 90-es évek elejétıl a politikai pártokat és az egyházakat nem tekintik a nonprofit szektorhoz tartozónak. Az elıbbinél nem érvényesül a politikai semlegesség, az utóbbinál a hitéleti tevékenység gyakorlása a tevékenység elsıdleges célja. A nemzetközi nonprofit szakirodalom az eltérı nemzeti gyakorlatok miatt nem tartják a szektorhoz tartozás közvetlen feltételének a szervezet még egy fontos jellemzıjét, a közhasznúságot, a közjó szolgálatát. (Bartal 2005:15) A magyar joggyakorlatban, a Polgári Törvénykönyv szerint közhasznú az a társaság, mely a társadalom közös szükségletének kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgálják. További huszonhárom közhasznú tevékenységet sorol fel a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. számú törvény (továbbiakban Khtv.), melyet a nonprofit törvénynek tekintenek. A szakirodalomban a fenti szakmai, tudományos meghatározáson kívül találkozunk még a nonprofit szervezetek jogi definíciójával. E szerint minden olyan szervezet, mely nem profitcélú, nem költségvetési gazdálkodást folytató intézmény és önálló jogi személyként jegyeztek be, az nonprofit szervezetnek tekinthetı. Ez a legtágabb megközelítés. Létezik egy statisztikai definíció is, amely valamennyi önálló jogi személyként bejegyzett nonprofit szervezetet a szektorba tartozónak tekint, kivéve a politikai pártokat, egyházakat, 6
illetve 1995-tıl a kölcsönös biztosítótársaságokat, mert esetükben a profitszétosztás tilalma nem érvényesül. A nemzetgazdasági-, statisztikai definíció szerint csak azok a szervezetek tartoznak a szektorba, melyek döntıen magántámogatásból finanszírozottak, bevételszerzı tevékenységet csak korlátozottan folytatnak és alapvetıen, a lakosságot szolgálják. (Bartal 2005:17) A sokféle definíciós megközelítés látva megállapíthatjuk, hogy a nonprofit szektor meghatározására három alapvetı kritériumot és több egyéb jellemzıt jelölnek meg a különbözı szakirodalmak, tanulmányok. A három alapvetı kritérium, elhatárolási pont: 1. a profitosztás tilalma, 2. a nem kormányzati jelleg 3. és az intézményesültség, jogi személlyé válás. A további kiegészítı jellemzıi a nonprofit szektort alkotó szervezeteknek a közjó szolgálata (közhasznúság), az önkéntesség, valamint a pártpolitikai, hitéleti tevékenység kizárása. 2.2. A nonprofit szervezetek alapvetı típusai A nonprofit szervezetek jogi alapját az egyesülési jog adja. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya is deklarálja. (Kozma-Petrik 1990) Ennek a jognak a gyakorlását csak szők körben korlátozzák: a szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erıszakos megszerzésére vagy gyakorlására, kizárólagos birtoklására a jog gyakorlása nem valósíthat meg bőncselekményt, vagy arra való felhívást, nem járhat mások jogainak és szabadsásának sérelmével, illetve fegyveres szervezet nem hozható létre. Az egyesülési jog mellett a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései adják a nonprofit szervezetek jogi keretét. 7
A nonprofit szektor tipikus szervezeti formái és jellemzıi: 2.2.1. Alapítvány Az alapítványokra vonatkozó speciális szabályokat a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) 1987. évi XI. tvr.- tel módosított, 1959 évi IV. tv. 74/A F -ai tartalmazzák. Miszerint alapítvány tulajdonképpen tartós közérdekő célra alapító okiratban létrehozott célvagyon, melynek felhasználását és mőködtetését valamilyen kezelı szervezet, többnyire az alapító által kinevezett kuratórium irányítja. Alapítványt magánszemély(ek), jogi személy(ek) és jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság(ok) hozhatnak létre. (Bartal 2005) Az alapítvány létrehozásával, mőködésével, gazdálkodásával és megszőnésével kapcsolatos kérdésekrıl az alapító(k) az alapító okiratban rendelkeznek. Alapítvány csak tartós közérdekő céllal jöhet létre, elsıdlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható, azonban a társadalmi szervezetekhez hasonlóan folytathatnak vállalkozási tevékenységet is. Az alapítvány létrehozásához a vonatkozó jogszabályok nem határoznak meg kötelezı induló vagyont, a mai bírósági gyakorlat viszont egy minimális összeg letétbe helyezését kéri. Az alapítvány, mint jogi személy, bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, mőködése felett az ügyészség a rá vonatkozó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. (Kahulits 2002) Létrehozható nyílt és zárt alapítvány. Nyílt alapítvány esetén az alapítói vagyonhoz további adományok társulhatnak. A zárt alapítványok esetében a cél szerinti tevékenységhez szükséges vagyont az alapítóknak teljes egészében biztosítani kell, az alapító okiratban kizárják a további csatlakozás lehetıségét. Az alapítvány tehát egy vagyonegyesülés, melyet tartós közérdekő célra hoznak létre. (Kahulits 2002) 2.2.2. Társadalmi szervezet, egyesület Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (továbbiakban Etv.) valamint a Ptk. rendelkezései szerint hozható létre társadalmi szervezet, mely olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezı jogi személyiségő szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjainak tevékenységét. (Bartal 2005) 8
Elsıdlegesen gazdasági tevékenység végzésére nem alapítható. Alapításához legalább tíz alapító tagra van szükség, akik kimondják a szervezet megalapítását és megválasztják az ügyintézı és képviseleti szerveket. Társadalmi szervezet alapítását alapszabályban rögzítik az alapító tagok, mely tartalmazza az alapadatokon kívül a mőködésre, képviseletre gazdálkodásra vonatkozó szabályokat is. Legfıbb szerve a tagok összessége, illetve a tagok által választott testület. (Kahulits 2002) A társadalmi szervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el önálló jogi személyiségét. Mőködése felett törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. Alapításkor alaptıke meghatározása és befizetése nem kötelezı. (Bartal 2005) 2.2.3. Közalapítvány A közalapítvány olyan alapítvány, melyet az Országgyőlés, a kormány, a helyi vagy kisebbségi önkormányzat képviselı testülete valamely közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Közalapítvány létrehozását törvény is kötelezıvé teheti. Közfeladatnak a jogalkotó azt az állami vagy helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati feladatot tekinti, melynek ellátásáról a jogszabály alapján az államnak vagy önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közalapítványokra az alapítványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, azonban a Ptk. 74/G. -a, kizárólag erre a szervezettípusra vonatkozó szabályokat is megfogalmaz. (Bartal 2005) A közalapítvány alapító okiratában az alapító köteles kijelölni a kezelésével megbízott kuratóriumot. A kuratórium tevékenységét, a közalapítvány gazdálkodását ellenırzı szerv (felügyelı bizottság), illetve a pályáztatás útján kiválasztott és megbízott könyvvizsgáló végzi. A közalapítvány alapító okiratát és annak módosításait minden esetben hivatalos lapban közzé kell tenni. A kezelı szerv köteles az alapítónak, illetve az alapító képviselıjének évente legalább egyszer gazdálkodásáról beszámolni. A közalapítványok gazdálkodásának jogszerőségét és célszerőségét (a helyi önkormányzat által alapított közalapítvány kivételével) az Állami Számvevıszék jogosult ellenırizni. (Bartal 2005) 2.2.4. Köztestület Köztestület létrehozásáról és mőködésérıl a Ptk. 65. -a rendelkezik. A köztestület olyan önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezı jogi személy, melynek 9
létrehozását törvény rendeli el. Egyes közfeladatok ellátására kizárólag a köztestület jogosult. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik és ezeket önigazgatása útján érvényesíti pl. Magyar Tudományos Akadémia, ipakamarák stb. Köztestületi tagság bizonyos esetekben kötelezı, pl. ügyvédi kamara, de lehet önkéntes is. Amennyiben a jogszabály másképpen nem rendelkezik, a köztestület mőködésére az egyesületekre vonatkozó szabályok az irányadóak. (Kahulits 2002) 2.2.5. Közhasznú társaság A közhasznú társaság alapítására, mőködésére vonatkozó alapvetı szabályokat 2006-ig a Ptk. 57-60. -ai, illetve a gazdasági társaságokról szóló törvénynek (továbbiakban Gt.) a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályai és a korlátolt felelısségő társaságokra vonatkozó szabályait kellett megfelelıen alkalmazni. A társadalom közös szükségleteinek kielégítését vagyonszerzési cél nélkül, rendszeresen végzı jogi személy. Speciális lehetıség ennél a szervezetnél a közhasznúsági szerzıdés, amelyet a helyi önkormányzattal, költségvetési szervvel köt meg. (Kahulits 2002) A 2006. évi új Gt. (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) hatályon kívül helyezte a Ptk. közhasznú társaságokra, mint jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor megteremtette a nonprofit gazdasági társaságok intézményét. A közhasznúságot a Ptk. egy szervezeti forma neveként, a Khtv. pedig a szervezetek minısítéseként használja. A jogalkotás az új Gt. megalkotásával lényegesen átláthatóbb, tisztább jogi helyzetet hozott létre a nonprofit szektorra vonatkozóan. 2006. évi Gt. szerint 2007. július 1-je után közhasznú társaság nem alapítható. 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra vonatkozó szabályok szerint mőködhet. Közhasznú társaság 2007. július 1-jét követıen két éven belül társasági szerzıdése módosításával nonprofit kft. formájában mőködhet tovább vagy más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át, illetve jogutód nélküli megszőnését határozhatja el. Közhasznú társaságon 2009. június 30-ig közhasznú társaságot, illetve jogi személy nonprofit gazdasági társaságot, 2009 július 1-je után kizárólag jogi személy nonprofit gazdasági társaságot kell érteni. Nonprofit gazdasági szervezet közhasznú minısítést kaphat. 10
A legfıbb szerv tekintetében a nonprofit közkereseti társaság és nonprofit betéti társaságnál a tagok győlése, a közhasznú társaság és nonprofit korlátolt felelısségő társaságnál a taggyőlés, a nonprofit részvénytársaságnál a közgyőlés. Létesítı okirata közhasznú társaságnál és nonprofit gazdasági társaság esetén társasági szerzıdés, alapító okirat, alapszabály. (Bognár-Lomnici 2006) A könnyebb áttekinthetıség érdekében a fenti szervezeti formákat, legfontosabb jellemzıi szerint a függelék 1. számú mellékletében szereplı táblázat foglalja össze. 3. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának fıbb sajátosságai 3.1. Nonprofit szervezetek és a profitorientált szervezetek összevetése Mint már az elızı fejezetben láthattuk, hogy a fenti két szektor mőködését, tevékenységét, és célját tekintve alapvetıen eltér egymástól. A profitorientált szervezeteket kifejezetten és elsıdlegesen gazdasági célú tevékenység végzésére hozzák létre. Céljuk a folyamatos nyereség és haszonszerzés, üzletszerően és ellenérték fejében végeznek termelı vagy szolgáltató tevékenységet, és az ebbıl származó jövedelmet felosztják tagjaik között, illetve a veszteséget együtt viselik Ezzel szemben a nonprofit szervezeteket elsıdlegesen valamilyen közhasznú, vagy méltányolható magánérdekő cél érdekében hozzák létre. Tevékenységük során végezhetnek gazdasági tevékenységet, alapvetı céljaik elérése érdekében, de ez nem válhat túlsúlyossá, illetve nem veszélyeztetheti alaptevékenységüket. A gazdasági tevékenységükbıl származó jövedelem nem osztható fel a tagok között, azt vissza kell forgatni a létesítı okiratban meghatározott fı célok elérése érdekében. A gazdálkodó szervezeteket mint cégeket a székhelyük szerinti illetékes megyei bíróságok, mint cégbíróságok veszik nyilvántartásba a cégtörvény elıírásainak megfelelıen. A cégbírósági eljárásban jogi képviselı részvétele kötelezı, a cégeljárás költségigényes, a nyilvántartott cégiratok nyilvánossága szélesebb és bárki korlátlanul megtekintheti. A nonprofit szervezeteket nyilvántartási kötelezettségük teljesítésére a székhelyük szerinti illetékes megyei bíróságok, illetve a fıvárosi bíróság tartja nyilván. Ez alól kivételt képez a közhasznú társaság, mert annak nyilvántartását a cégbíróság végzi. A bírósági 11
nyilvántartásban szereplı alapadatok nyilvánosak, az alapító okiratba, alapszabályba kívülálló személy csak a képviselı hozzájárulásával tekinthet be. Eltérı a tevékenység megkezdhetıségének idıpontja is. A gazdasági szervezetek létesítı okiratuk aláírásával már megkezdik mőködésüket. Cégbírósági bejegyzés idıpontjáig elı társaságként mőködnek. A nonprofit szervezetek bírósági nyilvántartásba vétellel nyerik el jogi személyiségüket és ezt követıen kezdik el tevékenységüket. Kivételt képez itt is a közhasznú társaság, mivel ebben a szervezeti formában hasonlóan a profitorientált szervezetekhez mőködhet elı társaságként. A gazdálkodó szervezetek feletti törvényességi felügyeletet a cég bejegyzését végzı cégbíróság végzi. A nonprofit szervezeteknél a nyilvántartást végzı bíróság nem gyakorol törvényességi felügyeletet. Az alapítvány, közalapítvány és a társadalmi szervezet törvényességi felügyeletét az ügyészség, a köztestület esetében az alapító törvényben meghatározott hatóság végzi. Itt is kivételt képez a közhasznú társaság, mivel a törvényességi felügyeletét a cégbíróság végzi. (Dr. Tóth 2001) 3.2. Nonprofit szervezetek elhatárolása az állami szervektıl Az állami szervek gyakorlatilag az államhatalmi, és államigazgatási szervek összességét jelentik, amelyek országos vagy helyi szinten a közhatalmat gyakorolják. Meghatározásukat, feladatkörüket tekintve az Alkotmány illetve a vonatkozó jogszabályok írják elı. Mőködésükhöz szükséges pénzbeli alapokat az államháztartási törvényt alapul véve, az országgyőlés által megalkotott éves költségvetési törvény teremti meg. Tevékenységük során közhatalmi jogosítványokat gyakorolnak. A nonprofit szervek, az állami költségvetésbıl csak meghatározott feltételek fennállása esetén részesülhetnek, leginkább önmaguknak kell gondoskodniuk a mőködéshez szükséges bevételi forrással. Hatósági jogosítványai csak a köztestületnek van. Az állami szektor bonyolult intézményrendszere miatt magas fokú adminisztratív tevékenységet végez, ami mőködését drágítja. A nonprofit szerktor nyilvántartási, beszámolási kötelezettsége jóval függetlenebb, így az ezzel járó adminisztrációs költségmegtakarítást forrásai hatékonyabb felhasználására fordíthatja. (Dr. Tóth 2001) 12
jogszabályok 3.3. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának alapelvei, pénzügyeit érintı Mint a gazdasági élet más szereplıinek, úgy a nonprofit szervezeteknek is számos jogszabályból kell merítenie gazdasági tevékenységének törvényes mőködtetéséhez. Ezek a szervezetek még nehezebb helyzetben vannak, mint a Számviteli törvény által nevesített gazdasági társaságok, már ha csak azt nézzük, hogy mőködésük, nyilvántartásuk és törvényességi felügyeletükrıl is több jogszabály rendelkezik. A nonprofit szervezetek gazdálkodásának általános szabályait a nonprofit törvény tartalmazza. A törvény megalkotásának elsıdleges célja, a nonprofit szervezetek társadalmi szerepének növelése mellett, közhasznú mőködésük és gazdálkodásuk áttekinthetıbbé tétele, valamint az államháztartással való kapcsolatuk rendezése. A gazdasági élet szereplıinek gazdálkodását és adózási kérdéseit meghatározó törvények tartalmazzák a nonprofit szervezetekre vonatkozó sajátosságok szabályozását is. Így a 2000. évi C. törvény a számvitelrıl (továbbiakban Sztv.), illetve az egyes adótörvények közül az alábbi törvények tartalmazzák a gazdálkodás általános követelményeit: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról ( továbbiakban: Szja), 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról, (továbbiakban: Tao), 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról (továbbiakban Áfa.), 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérıl (továbbiakban Art.), 1990.évi XCIII. törvény az illetékrıl, 1990.évi.C.törvény a helyi adóról (továbbiakban Htv.) és az 2000. évi CIII. törvény a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról A gazdálkodás speciális követelményeit a következı törvények és kormányrendeletek tartalmazzák: a Khtv., 1996. évi CXXVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó szerinti felhasználásáról (úgynevezett 1%-os törvény) 1997. évi CXLII. törvény a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezésérıl 1992 évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról (továbbiakban Áht.) 13
224/2000 (XII.19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságáról 114/1992 (VII.23.) Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról 115/1992 ( VII.23. ) Korm. rendelet az alapítványok gazdálkodásáról 217/1887 (XII.30.) kormányrendelet az államháztartás mőködési rendjérıl. (Kahulits, 2002:34,35) 3.3.1. Közhasznú, kiemelkedıen közhasznú jogállás A törvényalkotás során a nonprofit szervezetek számára biztosított kedvezmények terén kiemelkedı szerepet játszik a közhasznúság megszerzésével járó többletkedvezmények. A törvény meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, valamint a közhasznú jogállás megszerzésének és megszőnésének feltételeit. A Khtv. 3. -a szerint közhasznú szervezetnek minısíthetı a Magyarországon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet (kivéve biztosító egyesület, politikai párt, munkáltatói-munkavállalói érdekképviseleti szervezet), alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület, sportági országos szakszövetség, nem költségvetési szervként mőködı felsıoktatási intézmény, közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet, illetve a magyar Felsıoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsıoktatási és Tudományos Tanács. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei a Khtv. 4. és a 7. -ai alapján: 1. A szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedıen közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. 2. A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítı okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet milyen (e törvényben meghatározott) közhasznú tevékenységet végez, és ha tagsággal rendelkezik nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. 3. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. 4. Gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, hanem létesítı okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. 5. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 6. A vezetıszerv üléseinek nyilvánosnak kell lennie. 14
7. Létesítı okiratának tartalmaznia kell a vezetıszerv üléseinek gyakoriságát (minimum évente egy alkalom), összehívásának rendjét, napirend közlésének módját, ülései nyilvánosságának módját, határozatképességi, határozathozatali módját. A vezetı tisztségviselık összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat, felügyelı szerv létrehozására, hatáskörére, mőködésére vonatkozó szabályokat és az éves beszámoló jóváhagyásának módját. Közhasznú szervezetek létesítı okiratának vagy ennek felhatalmazása alapján belsı szabályzatának rendelkeznie kell a Khtv. 7. (3) bekezdése alapján: olyan nyilvántartással, melybıl megállapítható a vezetıszerv döntésének tartalma, idıpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzık számaránya (esetleg személye), a vezetıszerv döntéseinek nyilvánosságra hozatali módjáról, a keletkezett iratokba való betekintés rendjérıl, a közhasznú szervezet mőködésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. A kiemelkedıen közhasznú jogállás megszerzéséhez Khtv. 5. -a szerint az alapító okiratnak a fentieken kívül tartalmaznia kell, hogy a szervezet: közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyrıl a törvény vagy más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza. szabályai 3.3.2. Közhasznú szervezetek gazdálkodásának általános, és speciális A nonprofit szervezetek tehát gazdálkodásuk során másodlagos jelleggel végezhetnek vállalkozási tevékenységet. A létesítı okiratban kell rögzíteni az egyes szervezetek gazdálkodásának legfontosabb szempontjait. Nevesíteni kell, hogy a szervezet végezhet-e vállalkozási tevékenységet, és ha igen milyen feltételek mellett (például a vagyon hány százalékának mértékéig). 15
A létesítı okiratban fontos szerepet kap az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység definiálása, mert a mőködés során az itt meghatározottak szerint fogják minısíteni az egyes tevékenységeket. Ugyancsak a létesítı okiratban kell nyilatkozni arról, hogy a szervezet képez-e törzsvagyont vagy sem. Törzsvagyon képzése esetén csak az utána járó kamatot, hozamot használhatja fel. Meg kell határozni, hogy ki jogosult kötelezettségvállalások és banki tranzakciók aláírására. Alapítványok és közalapítványok esetében általános szabály, hogy a szervezettıl független személyek rendelkezhetnek a bankszámla felett. (Kahulits 2002) A közhasznú szervezetek gazdálkodására a Khtv 14-17. -ában a további szabályokat írja elı: A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitıl normatív támogatást kivéve csak írásbeli szerzıdés alapján részesülhet támogatásban. A szerzıdés tartalmazza a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehetı támogatási lehetıségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet a felelıs személyt, támogatót, és hozzátartozóját (bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı szolgáltatások, illetve társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítı okiratnak megfelelı juttatások kivételével) cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmaz olyan feltételeket, amelyekbıl megállapítható, hogy a pályázatnak elıre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Közhasznú szervezet, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt nem bocsáthat ki. Közhasznú szervezet, a közhasznú társaság kivételével a vállalkozás fejlesztésére a közhasznú tevékenységet veszélyeztetı mértékő hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitıl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve annak törlesztésére nem használhatja fel. Befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfıbb szerv fogad el. 16