É P Í T É S I F Ó R U M

É P Í T É S I F Ó R U M M u n k a v é d e l e m a z é p í t é s i m u n k a t e r ü l e t e n Mi jellemzi a mai hazai építőipart? Sok az építőipari vállalkozás, ennek is döntő többsége kis (esetleg közép) vállalkozás. Példaként a szomszédos Ausztriában a vállalkozások száma töredéke a hazainak, de hatékonyságuk kb. 6-szorosa. Mi következik ebből? Kisvállalkozásoknál sokszor nincs felelős irányító személy, ezért a munkavédelmet hogyan is lehetne megkövetelni? Jellemzők: Kockázatértékelések hiánya, nem megfelelő védőeszközök és munkaeszközök, munkavédelmi szakember közreműködésének hiánya. Éppen ezért a súlyos halálos munkabalesetek jelentős része az építőiparban történik. A technikai színvonal ugyan jelentősen fejlődött, de az új technikák, eszközök használatára vonatkozó oktatások nem történtek meg. A munkaeszközök egy része elavult, és rendszeres karbantartásuk kifogásolható. Az összes, jogszabály által veszélyesnek ítélt munkaeszköz közül majdnem mind az építőiparban megtalálható, talán kivétel a vasolvasztó és a műanyagipari fröccsöntő-gép stb. A gépek karbantartása: külső cégek végzik, de a kisvállalkozások ezt megfizetni nem tudják, sokszor nem is telephelyen, hanem az építés helyszínén végzik el. Jellemző a tökéletes tönkremenetelig történő eszköz illetve géphasználat. A hatékony kommunikáció sok helyen hiányzik: a Biztonsági- és egészségvédelmi terv sokszor nincs, illetve csak a papírnak készül. Az egyidejűleg végzett munkálatok egymásra gyakorolt veszélyeit nem tüntetik fel. A kollektív védelem (pl. védőkorlát) kényszerű megszüntetésekor (pl. daruzás esetében) az eredeti állapot és biztonság nincs helyreállítva. Az egyéni védőeszközök használatára vonatkozó oktatás nem teljes körű (pl. állszíj a védősisakon, amennyiben ez lehajolva végzett munka esetében kellene). Összehangolási tevékenység hiánya: Mvt. 40.. (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse. (2) Olyan munkahelyen, ahol a különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket, illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, 1

ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik. Munkaegészségügyi kérdések: Fizikai kóroki tényezők: Zaj és vibráció (munkagépek, légkalapácsok) UV sugárzás (hegesztés) Kémiai kóroki tényezők (Elsősorban intermedier anyagok): Hegesztési füst (6 vegyértékű króm) Kvarc (szilikózis) Korom Ólom (régi festékrétegek eltávolítása, pl: hidaknál) Azbeszt (külön kitérek rá) Biológiai kóroki tényezők: Baktériumok, vírusok (pl. legionella, gennykeltők). Okozók lehetnek: pangó víz, szennyvíz, le nem törölt fertőző vér (pl.: kórházakban, hepatitis veszélye). Penészek Ergonómiai tényezők: A többműszakos munkarend (bár nem tudják az okát), de bizonyítottan rákkeltő. Alvállalkozói láncok (Fő-, al-, szub alvállalkozók) szerepe Kockázatértékelés: A munkaerő karbantartásáról is gondoskodni kellene, azaz a foglalkozás egészségügyi szolgálat (Fesz) orvosa valóban legyen orvos, ne csak papíron. A kockázatértékelés a munkáltató szabályozási rendszerébe beépülő, és évenként (legalább egy alkalommal) végrehajtott saját kezdeményezésű, tehát nem a hatóság által kezdeményezett munkavédelmi szempontú belső ellenőrzése (mint valaha volt gépszemle a mezőgazdaságban). Azbeszt: Bontásoknál fordulhat elő Időzített bomba Latencia: akár 40 év is lehet Tüdőrák (bizonyos eseteiben gyógyítható) Mesothelioma (gyógyíthatatlan, 1-2 éven belül mindenki meghal) o További megfontolások: a dolgozók tudják-e, hol számíthatnak az azbesztexpozícióra, felismerik-e a veszélyt, szólnak-e miatta, ismerik-e a következményeket? KEM Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Munkavédelmi Felügyelőség (Tatabánya, Komáromi út 6.) A Felügyelőség munkaideje: hétfő csütörtök 7.30 16.00; péntek 7.30 13.30 E-mail: komarome-kh-mmszsz@ommf.gov.hu Telefon közcélú hálózatból: 34/512-470, 34/512-378 Fax: 34/512-477 2

1. HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ELEKTRONIKUS GYŰJTEMÉNYE Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon a Keresés "fül" / Jogszabálykereső szekcióban 2005. december 1-jétől elérhető a Hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye (HJEGY). A szolgáltatás az önkormányzati rendeletek kivételével minden hatályos jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit (pl. kormányhatározat, utasítás, stb.) is tartalmazza, - a 2. pontban felsorolt jogszabályokat is. A gyűjtemény ingyenesen és korlátozások nélkül használható. Honlap: www.ommf.gov.hu 2. AZ OMMF MŰKÖDÉSÉVEL ÉS A MUNKAVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE Az OMMF működésével kapcsolatos fontosabb jogszabályok 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről. 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról. 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről. 314/2010. (XII.27.) Korm. rendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről. 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről. 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről. 2003. évi XCII. törvény Az adózás rendjéről, 16. 2010. évi LXXV. törvényt az egyszerűsített foglalkoztatásról. 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről. 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről. 3

16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről. 10/2000. (II. 23.) BM rendelet a helyszíni bírságolás részletes szabályairól. 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról. 32/2009. (XII. 23.) SZMM rendelet a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól. 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről. Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság, foglalkozásegészségügy 22/1991.(XI.15) NM rendelet a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról. 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról. 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról. 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról. 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről. 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről. 78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelet a közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről. 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről. 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről. 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról. 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről. 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről. 4

15/2005. (V. 2.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről. 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról (hatályba lép 2009. december 29-én, egyidejűleg hatályát veszti a 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról). Korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés 2007. évi CXXVI. törvény egyes adótörvények módosításáról 342/2007. (XII.19.) Korm. rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítés eljárási szabályairól. 34/2007. (XII.21.) SZMM rendelet a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alóli mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól. Munkabaleset 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet egységes szerkezetben. 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről. Foglalkozási betegség, fokozott expozíció 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról. Munkahely 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet a keszonmunkákról. 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről. 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről. 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről. 5

25/2000. (IX. 31.) EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról. 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről. 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról. 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól. 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. 3/2003. (III.11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről. 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről. 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről. 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről. 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól. Munkaeszköz, gép 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról (hatályba lép 2009. december 29-én, egyidejűleg hatályát veszti a 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról). 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. Egyéni védőeszköz 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól. 6

18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról. Anyagmozgatás, közlekedés 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 1.sz.melléklet: Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 2.sz.melléklet: Vasútépítési és vasútfenntartási biztonsági szabályzata. 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 3.sz.melléklet: Gépjárműjavítás biztonsági szabályzata. 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 4.sz.melléklet: Hajózási munkák biztonsági szabályzata. 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről. Építés, villamosság, hegesztés, vas- és fémipari szerelés, emelőgép, ipari alpintechnika, bányászat 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. 8/1981.(XII.27.) IpM rendelet a kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzatáról. 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. 11/2003. (IX.12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról. 72/2003.(X.29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról. 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről. 7

143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről. Mezőgazdaság, erdészet, halászat, vízügy, élelmiszeripar 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 4/2001. (IX.26.) SzCsM-EüM együttes rendelet a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 83/2003. (VII.16.) FVM rendeletet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. 24/2005. (III.23.) FVM rendelet a vágóállatok levágásának és feldolgozásának biztonsági szabályzatáról. 45/2006. (VI.15.) FVM rendelet a szikvíz gyártásának, töltésének, valamint a szikvizes palack és ballon tárolásának és szállításának Biztonsági Szabályzatáról. 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról. Kereskedelem, vendéglátóipar, televízió, mozgófilm, színház 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 12/2000. (VI. 15.) NKÖM rendelet a Televízió és Mozgófilm Felvételi és Közvetítési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. 8