A Kempelen Farkas Gimnázium országos kompetenciaméréseinek elemzése (2008-tól 2014-ig) 1. A mérésről általánosságban Az országos kompetenciamérés bevezetésére 2001-ben került sor. Iskolánk ettől az időtől vesz részt a 6., 8. és 10. évfolyamon előírt mérésekben. A mérésekkel kapcsolatos eredményeket 2006-tól iskolánk honlapján is nyilvánosságra hozzuk. Az utóbbi években többször is részt vettünk kiegészítő mérésekben, így a rendszer folyamatos fejlesztésének mérési eredmények szolgáltatásával mi is részesei voltunk. Az utóbbi két tanévben a következő kiegészítő, illetve próba mérések voltak: 2013/14-es tanév: 10.a: kiegészítő mérés 2014/15-ös tanév: 9.a, 11.a: természettudományi mérés 6.b: kiegészítő mérés A kompetenciamérés nem tantárgyi tudást mér, hanem összetettebb ennél: azt vizsgálja, hogy a tanuló a megszerzett ismereteit, tudását képes-e ismeretlen szituációkban használni, hajlandó-e egyáltalán feladatokat megoldani. A feladatsorok valójában a tanulók 6-8 évig fejlesztett kulcskompetenciáit és motivációit mérik. 2008-ban kerültek bevezetésre a tanulói mérési azonosítók, ezek segítségével 2008 óta az adatbiztonság szempontjait betartva az egyes tanulók fejlődése nemcsak az iskola számára, hanem a szülők számára is nyomon követhetővé vált. 2008 óta a teljesítmények iskolai elemzését megkönnyíti, hogy az iskola által elért eredmények közös, évfolyamfüggetlen skálán jelennek meg mások eredményeivel együtt. 2008-2009-ben 4 képességszint, 2009-től már 7 képességszint került meghatározásra. Ezáltal az egyéni és iskolai tanulói teljesítmények összevethetők nemcsak az országos átlaggal, hanem pl. az adott település teljesítményeivel vagy az azonos képzési típusba tartozó iskolák eredményeivel. A mára kiépített hatalmas adatbázisban az eredmények évfolyamokra, osztályokra és tanulókra is visszakereshetők. Így például személyre szabottan látható, hogy a tanulók az egymást követő években matematikából és szövegértésből az elvárt képességszinten vagy annál gyengébben, illetve jobban teljesítettek-e; az elvártnak megfelelően fejlődtek-e. A tanuló elért képességpontja nem összpontszám, nem százalékos megoldottság, hanem a valószínűségi modellből számított paraméter. Az egyes feladatokat a nehézségük jellemzi, ezért nem mindegy, hogy a tanulók milyen nehézségi szintű feladatot tudnak 50%-os valószínűséggel megoldani. A 3-as képességi szintnek (a 6. évfolyam végén) és 4-es képességi szintnek (a 8. és 10. évfolyam végén) az elérése azért kulcsfontosságú, mert itt van az a választóvonal, ami megmutatja, hogy a tanuló képes-e önállóan új dolgokat megtanulni. 2. Az eredmények értelmezési korlátairól A Kempelen Farkas Gimnázium eredményeinek elemzéséhez felhasznált adatok az OKM FIT-szoftverből származnak. Az eredmények megbízhatóságának szempontjából fontos vizsgálni, hogy a mérésben hány tanuló vett részt évente, hiszen a mérés nem százalékos tanulói eredményeket állapít meg, hanem megbízhatósági tartományon belül elhelyezkedő képességpontot jelöl. Ez azt jelenti, hogy minél több tanuló írja meg a mérést, annál jobban megbecsülhetők a tanulói képességértékek.
Iskolánkban évfolyamonként két osztály van, a tanulói létszám osztályonként a beiskolázáskor 32-34 fő. A vizsgált időszakban nálunk a mérésben részt vett tanulók száma és a visszaküldött Tanulói háttérkérdőívek száma a következőképpen alakult: 2009 2009(CSHI 2010 2010 (CSHI 2011 2011 (CSHI száma) száma) száma) 6. évfolyam 62 51 65 61 66 44 8. évfolyam 63 31 63 58 61 55 10. évfolyam 56 37 49 42 59 29 2012 2012 (CSHI száma) 2013 2013 (CSHI száma) 2014 2014 (CSHI száma) 6. évfolyam 67 50 62 52 64 48 8. évfolyam 67 52 59 49 67 62 10. évfolyam 62 41 55 34 59 41 Megjegyzés: a dőlt betűvel szedett számok azt mutatják, hogy abban a tanévben az adott évfolyamon nem volt CSHI számítható. Látható, hogy a mérésben részt vett tanulók száma 2012-ben volt a legmagasabb, de a többi tanévben sem különbözött ettől szignifikánsan. Az osztálylétszámok az országos átlagot meghaladják, statisztikailag ezért elegendő adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy a mérésben megbízható adatot kapjunk. Örvendetes, hogy a családiháttér-index (CSHI) a beküldött Tanulói kérdőívek nagy számának köszönhetően majdnem mindegyik évben jól mérhető volt (kivételt képez 2009-ben a 8. és 10. évfolyam, 2011-ben a 10. évfolyam). Az utóbbi három évben az iskolának mindig volt CSH-indexe. Ez azért fontos, mert az iskola által hozzáadott pedagógiai értéket ez mutatja legjobban. 2009-ben a fővárosi iskoláknak mindössze 50%-ában lehetett a családi háttérindexet megadni, azóta a kép kis mértékben javult. Ez az összehasonlításra alkalmat adó adat is jól mutatja, hogy a Kempelen Farkas Gimnáziumban a szülők túlnyomó többsége igényli a gyermeke eredményeiről való visszajelzést, a gimnázium kéréseivel kapcsolatban együttműködőek. A CSHI kérdései közül a kiértékelők 5 tényezőt vizsgálnak: a HHH státusz mellett a szülők végzettségét, az otthoni könyvek számát, és azt, hogy rendelkeznek-e a családban számítógéppel, illetve van-e a tanulónak saját könyve. A kortárs csoportok értékrendjének befolyásoló hatásait nem tudják mérni. A CSHI mutatja legjobban a tanuló egyéni fejlődését: ennek segítségével rajzolják meg egy grafikonban, hogy két év múlva milyen fejlődést várnak a tanulótól, majd ebben a garfikonban jelenik meg az is, hogy ehhez képest mi volt a tanuló tényleges eredménye.
3. Az iskola átlageredményeinek idősoros összehasonlítása Az alábbi táblázat segítségével azt vizsgálhatjuk meg, hogy iskolánkon belül 2010 óta az egyes évek mérési eredményeit összevetve milyen tendenciák figyelhetők meg. Látható, hogy iskolánkban az évfolyamok matematikai és szövegértési idősoros átlageredményeinek megbízhatósági tartományai a legtöbb esetben átfedésben vannak, tehát az eredmények összehasonlításakor számottevő különbség nincs közöttük. A zöld és piros színek (3-3 alkalommal) a szignifikánsan eltérő eredményeket jelzik. A 2014. évi 6. évfolyamos matematika eredmény a 2010-es és 2011-es eredményünknél, a 10. évfolyamos szövegértés eredmény a 2010-es eredményünknél szignifikánsan gyengébb. A 2014. évi 10. évfolyamos matematika eredmény a 2013-as eredményünknél, a 2014. évi szövegértés pedig 6. évfolyamon a 2011-es, a 8. évfolyamon pedig a 2013-as eredményünknél szignifikánsan jobb. A táblázatból látható, hogy az eredmények alapvetően kiegyensúlyozottak, magas tanulói képességpontokat tartalmaznak (még a gyengébb eredményeknél is), az iskolai fejlesztő munka egy ötéves ciklust vizsgálva egyenletesen hatékony (a 2010-es/2011-es eredményünk matematikából a 6. évfolyamon; a 2010-es eredményünk pedig szövegértésből a 10. évfolyamon nagyon magas volt). 4. Az iskola eredményeinek idősoros összehasonlítása országos viszonylatban Matematika, 6. évfolyam Iskolánk 6. évfolyamos tanulói 2008 óta az ország élmezőnyében teljesítenek a matematikai eszköztudás területén, évente csak az iskolák 1-2 % a teljesít szignifikánsan
jobban nálunk (1. ábra). Az évek alatt ez a mutató nem romlott. Látható az is, hogy 2012 óta kicsit nőtt a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma. Az iskolák 85-86%-a azonban továbbra is szignifikánsan gyengébb eredményt ért el nálunk. 1.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (6. évfolyam, matematika) Matematika, 8. évfolyam Az előző ábrából is látható, hogy a tanulók a 6. évfolyamos mérésnél magas tanulói képességpontokkal kezdenek. A 8. évfolyamos mérésre a tanulók 2009-ben, 2013-ban és 2014-ben is kis mértékben tovább tudtak javulni, alig volt nálunk jobban teljesítő iskola (2.ábra). A felső élmezőny ismét szűkült, a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma az ország iskoláinak 5%-a vagy annál kevesebb volt. A legkimagaslóbb eredményeket 2009-ben és 2013-ban értük el.
2.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (8. évfolyam, matematika) Matematika, 10. évfolyam Az előző ábrából is látható, hogy iskolánk a 8. évfolyamos mérésnél is az átlagot jóval meghaladó tanulói képességpontokkal rendelkezett. A matematikai eszköztudás területén a tanulók a 10. évfolyamon is minden évben az országos átlaghoz képest mindig szignifikánsan jobb eredményt értek el (3. ábra). 2009-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben is az abszolút élmezőnyben voltunk, 2009-ben és 2011-ben hozzánk hasonlóan is csak nagyon kevés iskola teljesített. Iskolánk eredményei a vizsgált időszakban nagyon kiegyensúlyozottak, az eltérések az évek között százalékos arányban nagyon kis mértékűek. Az iskola fejlesztő hatását jól mutatja, hogy a vizsgált három korcsoport közül a 10. évfolyamon elért eredmények a legjobbak. 3.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (10. évfolyam, matematika) Szövegértés Szövegértés, 6. évfolyam A szövegértés területén tanulóink 2008 óta mindig szignifikánsan jobb eredményt értek el az országos átlaghoz képest, a vizsgált időszakban mindig az élmezőnyben voltunk (4. ábra). 2009-ben és 2013-ban nem volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskola, 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben is alig volt egy-két szignifikánsan jobban teljesítő iskola ezen a területen.
4.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (6. évfolyam, szövegértés) Szövegértés, 8. évfolyam A szövegértés területén a 8. évfolyamon is az országos átlaghoz képest szignifikánsan jobb eredményt értek el tanulóink az országos átlaghoz viszonyítva (5. ábra). 2008-ban, 2009-ben, 2011-ben és 2014-ben alig volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskola. A 6. évfolyamos eredmények trendje folytatódott, 2010-ben és 2013-ban volt a hozzánk hasonlóan teljesítők iskolák száma a legmagasabb. Azonban a leggyengébb 2013-as eredmény is magas képességpontokat jelent, az iskolák 13%-a teljesített ekkor hozzánk hasonlóan. 5.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (8. évfolyam, szövegértés) Szövegértés, 10. évfolyam
A 10. évfolyamon évről évre nem változott alapvetően az országban nálunk szignifikánsan jobban, hasonlóan vagy gyengébben teljesítő iskolák aránya (6. ábra). 2009-ben és 2013-ban egyáltalán nem volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskola, a többi évben is elenyésző volt a nálunk szignifikánsan jobban teljesítő telephelyek száma. 2008-ban és 2014-ben volt a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma a legtöbb (az összes iskolának kb. 8-9% tartozott ide). 6.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (10. évfolyam, szövegértés) 5. Az iskola eredményeinek idősoros összehasonlítása a nyolc évfolyamos gimnáziumokéval Iskolánk nyolc évfolyamos tehetséggondozó középiskola, ezért a rendelkezésünkre álló adatbázis alapján elvégeztük a velünk azonos iskolatípussal, az országban a legjobbak között teljesítő nyolc évfolyamos gimnáziumok eredményeivel való összehasonlítást is. Matematika Matematika, 6. évfolyam 2008 és 2011 között a matematikai eszköztudás területén 10% vagy az alatt volt a nálunk szignifikánsan jobban teljesítő nyolc évfolyamos iskolák száma (7. ábra). Az arány ebben az időszakban számottevően nem változott. Ezekben az években az országos eredményt vizsgálva mindig a felső harmadban voltunk. 2012-től változás látható: a nálunk jobban teljesítő iskolák aránya kis mértékben, a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák aránya nagyobb mértékben nőtt. Így ezekben az években a nálunk szignifikánsan gyengébben teljesítő iskolák aránya 40-50% volt.
7.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (6. évfolyam, matematika) Matematika, 8. évfolyam A matematikai eszköztudás területén a 8. évfolyamon iskolánk tanulói 2009-ben érték el a legjobb eredményt, ekkor alig volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskola, a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák is kb. a nyolc évfolyamos iskoláknak az 5%-át tették ki (8. ábra). 2010-ben volt a nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskolák száma a legmagasabb (kb. 7 %), azóta a nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskolák száma folyamatosan csökkent. 2012 és 2014 között a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma is kevesebb volt, mint ugyanebben az időszakban a 6. évfolyamon volt, így 2008 óta a nyolcadik évfolyamon mindig a legjobban teljesítő iskolák felső harmadában voltunk. Az utolsó három évben egymáshoz viszonyítva a teljesítmények alapvetően nem változtak. 8.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (8. évfolyam, matematika)
Matematika, 10. évfolyam A matematikai eszköztudás területén a 10. évfolyamon is iskolánk tanulói 2009-ben érték el a legjobb eredményt, ekkor nem volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő nyolc évfolyamos iskola, a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák is kb. a nyolc évfolyamos iskoláknak a 12%-át tették ki (9. ábra). 2011-ben is az iskolák élmezőnyében voltunk, az iskoláknak csak kb. 2%-a teljesített nálunk szignifikánsan jobban. 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben a legjobban teljesítő iskolák felső harmadában voltunk. 2013-ban volt a legmagasabb a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma, ez 2014-re ismét változott, ekkor megint a felső harmadban végeztünk. 9.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (10. évfolyam, matematika) Szövegértés, 6. évfolyam A leggyengébb eredményt 2008-ban, a mérés bevezetésekor érték el tanulóink, ekkor a teljesítményünk a középmezőnyben volt (10. ábra). A következő évben jelentős volt a javulás, a nyolc évfolyamos gimnáziumokkal összevetve 2009-ben értük el a legjobb eredményt, az iskoláknak kb. 3%-a ért el nálunk szignifikánsan jobb eredményt, és a hozzánk hasonlóan teljesítő telephelyek száma is ekkor volt a legalacsonyabb. 2010 és 2012 között a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma nem változott, 2013-ban ismét nőtt. 2012-ben és 2014-ben a nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskolák száma jelentősen csökkent.
10.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (6. évfolyam, szövegértés) Szövegértés, 8. évfolyam A szövegértés területén a 8. évfolyamon is 2009-ben értük el a legjobb eredményt (11. ábra). 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben volt a legkevesebb a nálunk szignifikánsan jobban teljesítő nyolc évfolyamos gimnáziumok száma. 2012-ben és 2013-ban országosan nőtt a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma. A vizsgált időszakban 2013-ban volt a nálunk szignifikánsan gyengébben teljesítő iskolák száma a legkevesebb, de 2014-ben ismét a felső harmadban volt a teljesítményünk. 11.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (8. évfolyam, szövegértés)
Szövegértés, 10. évfolyam A 10. évfolyamon 2009-ben és 2013-ban értük el a legjobb eredményt szövegértésből (12. ábra). 2009-ben az iskoláknak több mint 70%-a teljesített nálunk szignifikánsan gyengébben. 2013-ban pedig nem volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő nyolc évfolyamos gimnázium, és 2009-ben és 2012-ben is alig volt ilyen telephely. 2008., 2012. és 2014. kivételével mindig a felső harmadban voltunk. 2014-ben volt a legkevesebb a nálunk szövegértésből szignifikánsabban gyengébben teljesítő iskolák száma, és ebben az évben volt a legtöbb a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma is. 12.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (10. évfolyam, szövegértés) 6. A tanulók képességeinek idősoros összehasonlítása A 7 képességszintet tartalmazó évfolyamfüggetlen, közös képességskála bevezetésétől már rendelkezésre állnak olyan adatok is, amelyek lehetővé teszik, hogy tanulóink adatait összevessük a nyolc évfolyamos gimnáziumok adataival. A tanuló képességpontja nem összpontszám, nem százalékos megoldottság, hanem a valószínűségelméleti modellből számított paraméter. Matematika, 6. évfolyam A táblázatból látható, hogy 2010-2014 között a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a 6. évfolyamokon mért matematika eredmények nagyon stabilak (13. ábra). A mi iskolánk képességeloszlási eredményei is stabilak, relatíve szűk, háromszóródásnyi terjedelmen jeleznek a tanulók között különbségeket.
13.ábra. A képességpontok megoszlása matematikából a 6. évfolyamon Matematika, 8. évfolyam A vizsgált időszakban a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a 8. évfolyamokon mért matematika eredmények továbbra is stabilak, 1400-2200 képességpont közé estek (14. ábra). A mi iskolánk képességeloszlási eredményei is stabilak, továbbra is relatíve szűk, háromszóródásnyi terjedelmen belül jeleznek a tanulók között különbségeket (kivétel a 2010- es év négyszórádásnyi különbsége). 14.ábra. A képességpontok megoszlása matematikából a 8. évfolyamon Matematika, 10. évfolyam A 10. évfolyamokon a nyolc osztályos gimnáziumokban mért matematika eredmények továbbra is stabilak (15. ábra). Látható, hogy 2010 és 2013 között a szóródások kis mértékben csökkentek, 2014-ben ismét kissé nőttek. A mi iskolánk képességeloszlási eredményei is
stabilak, a továbbra is háromszóródásnyi terjedelmek a jellemzőek, az alsó képességnegyed tanulói is 1600 képességpont fölött teljesítettek. 15.ábra. A képességpontok megoszlása matematikából a 10. évfolyamon Matematikából mindhárom évfolyamon a tanórai differenciálás mellett - a személyre szabott tehetséggondozást, versenyekre való felkészítést nyújtó tehetséggondozó szakkörök megszervezése volt indokolt. Emellett a képességek szóródása kis létszámú felzárkóztató foglalkozások indítását igényelte. Szövegértés, 6. évfolyam A táblázatból látható (16. ábra), hogy 2010-2014 között a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a 6. évfolyamokon mért szövegértés eredmények a matematikához hasonlóan nagyon stabilak, átlagosan két és fél szóródásnyi terjedelmet mutatnak (1350-1900 között). A mi iskolánkban 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben a 6. évfolyamon a képességeloszlási eredmények nagyobb szóródást mutatnak, háromszóródásnyi terjedelemnél nagyobbak. Ez azt jelenti, hogy szövegértésből a matematikai eszközhasználatnál nagyobb képességbeli különbségek mutatkoznak. Ugyanakkor ezekben az években a felső képességnegyedben található tanulók magas száma indokolttá tette a tehetségfejlesztést is.
16.ábra. A képességpontok megoszlása szövegértésből a 6. évfolyamon Szövegértés, 8. évfolyam 2010-2014 között a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a 8. évfolyamokon mért szövegértés eredmények a 6. évfolyamokon mért eredményeknél stabilabbak, az évek között különbségek alig mutatkoznak (17. ábra). A mi iskolánk eredményei is a 6. évfolyamokon mért eredményekhez képest stabilabbakká váltak, a szóródások terjedelme csökkent (az adatok szerint a háromszóródásnyi terjedelmet a 8. évfolyamon csak 2014-ben haladta meg). 17.ábra. A képességpontok megoszlása szövegértésből a 8. évfolyamon Szövegértés, 10. évfolyam 2010-2014 között a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a 10. évfolyamokon mért szövegértés eredmények stabilak, az évek között különbségek alig mutatkoznak (18. ábra). A mi iskolánk eredményei a 8. évfolyamokon mért eredményekhez képest stabilabbakká váltak, a szóródások terjedelme tovább csökkent. A szövegértés képességének terjedelme
2014-ben volt a legszélesebb, ekkor nőtt a felső negyed és az alsó negyed között a különbség a legnagyobbra. Látható azonban, hogy a felső negyedbe tartozók képességpontjai a képességfejlesztésnek köszönhetően jóval meghaladták a nyolc évfolyamos gimnáziumok átlagát, ugyanakkor az alsó képességnegyed itt a legszélesebb, ezért tehetséggondozásra és felzárkóztatásra is szükség van. 18.ábra. A képességpontok megoszlása szövegértésből a 10. évfolyamon 7. A tanulók képességeloszlása iskolánkban idősoros összehasonlításban A tanulókat 2010-től elért képességpontjaik alapján 7 szintbe sorolják be (korábban 4 képességszint volt). Matematika, 6. évfolyam A mért eredmények alapján a legnagyobb szóródás iskolánkban 2010-ben volt (19. ábra). Ekkor volt 2. szinten és 7. szinten álló tanuló is. A leghomogénebb képességekkel 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban rendelkeztek a hatodikosok, képességeik a 3. szinttől a 6. szintig helyezkedtek el. Ezen az évfolyamon a 3. szint elérése a követelmény, ezért jó teljesítmény, hogy a tanulók többsége a vizsgált időszakban a 4.-6. szint között teljesített. 2010-ben volt 7. képességszintet elérő tanuló is.
19.ábra. Képességszint, 6. évfolyam, matematika Matematika, 8. évfolyam A 8. évfolyam képességeloszlása tekintetében nálunk a 2010-es év volt a legheterogénebb (2.-7. szint is volt), ugyanakkor csak 2010-ben volt ezen az évfolyamon kiugró teljesítményű tanuló (7. szint). A leghomogénebb teljesítményű év a 2011-es év volt (4-7. szint). 20.ábra. Képességszint, 8. évfolyam, matematika Matematika, 10. évfolyam A 10. évfolyam képességeloszlása tekintetében a 2011-es évünk volt a legjobb, de nagyon jó eredményeket mutat a 2014-es év is (a 4-es képességszinten kevés tanuló volt, a 7. képességszintet nagyon sok tanuló elérte). Egyébként a többi év is jó mutatókkal rendelkezik, a tanulók döntő többsége az 5-7. szinten teljesített (21. ábra).
21.ábra. Képességszint, 10. évfolyam, matematika Szövegértés, 6. évfolyam A mért eredmények alapján a legnagyobb szóródás iskolánkban 2010-ben és 2011-ben volt a hatodikosok között (22. ábra). Ezekben az években a tanulók között volt még 2. szinten álló is, de már ekkor sokan a 7. szintet is elérték (a matematikánál is nagyobb arányban voltak a kiugró teljesítmények). A másik három év eredménye jóval homogénebb. A tehetséges diákok számát jelzi, hogy a vizsgált időszakban mindegyik évben voltak olyanok, akik a 7-es szintet is elérték, számuk 2013-ban volt a legmagasabb. 22.ábra. Képességszint, 6. évfolyam, szövegértés Szövegértés, 8. évfolyam
A mért eredmények alapján a legkisebb szóródás 2011-ben volt a nyolcadikosok között, ekkor már nem volt 3-as képességszinten álló tanuló, az elvárt szintet mindenki elérte (23.ábra). A többi évben volt egyéni fejlesztést igénylő egy-két tanuló. A nyolcadikosok között csak 2013-ban nem volt 7-es képességszintet elérő tanuló. A 7-es szintet elérő tanulók száma a nyolcadikosok között 2014-ben volt a legmagasabb. A 6-os és 7-es képességszintet elérő tanulók tehetséggondozása a magas képességpontok miatt továbbra is fontos feladat. 23.ábra. Képességszint, 8. évfolyam, szövegértés Szövegértés, 10. évfolyam A mért eredmények alapján a legnagyobb szóródás 2014-ben volt a tizedikesek között, ekkor még volt egy 3-as képességszinten és két 4-es képességszinten álló tanuló, a többség azonban már elérte a 6-os és 7-es képességszintet (24. ábra). A leszakadó tanuló egyéni fejlesztése szükséges. Szövegértésből a leghomogénebb képességekkel 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben rendelkeztek a tizedikesek. A 7-es szintet elérő tanulók száma a tizedikesek között 2013-ban volt a legmagasabb.
24.ábra. Képességszint, 10. évfolyam, szövegértés 8. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya A kompetenciamérés az egyes évfolyamokon meghatározza azt az alapszintet, amelynek elérése feltétele a sikeres továbbhaladásnak. A 6. évfolyamon ez a 3-as szint, mert ennek az elérésekor tudja a tanuló segítséggel a saját képességeit fejleszteni, ennek birtokában tud segítséggel új ismereteket szerezni. A 8. és 10. évfolyamokon az alapszint már a 4-es szint, ez teszi alkalmassá a tanulót arra, hogy már önállóan tudja képességeit tovább fejleszteni, illetve ennek elérésekor tud önállóan új ismereteket szerezni. Az alábbi táblázatból látható, hogy iskolánkban 2014-ben az országos eredményekhez viszonyítva elenyésző az alapszintet el nem érő tanulók száma (25. ábra). Matematikából a 8. évfolyamon a legmagasabb a számuk (3 tanuló), de a 10. évfolyamon a fejlesztésnek köszönhetően már nem volt ilyen diák. Szövegértésből a 6. évfolyamon mindenki elérte az alapszintet, a nyolcadik évfolyamon 2 tanuló, a 10. évfolyamon pedig 1 tanuló csak a 3-as szinten teljesített, egyéni fejlesztésük szükséges. 25. ábra. Az alapszintet el nem érő tanulók száma
9. Átlageredmények a CSH-index tükrében idősorosan Ahogy azt az alábbi táblázatok is mutatják, a mérési eredmények - a CSHI tükrében - sosem gyengébbek szignifikánsan sem matematikából, sem szövegértésből a vártnál (igaz ez az országos és a nyolc évfolyamos összehasonlításra). Az országos regresszió alapján a tényleges eredmény a 26-ból 22-szer szignifikánsan jobb a vártnál, a nyolc évfolyamos gimnáziumokra illesztett regresszió alapján a tényleges eredmény a 26-ból 3-szor szignifikánsan jobb a vártnál. 2009 2010
2011 2012
2013 2014
Fejlesztési javaslatok Az országos kompetenciaméréseken a vizsgált időszakban az iskola a tőle elvárt jó színvonalon teljesített. Továbbra is indokolt a tehetségek kibontakozását segítő tehetséggondozó szakkörök nagy számban való megszervezése az évfolyamokon, ezek mellett évfolyamonként egy-egy felzárkóztató foglalkozás szervezése is szükséges. A tanévkezdést követően szeptemberben és az eredmények közlését követően március elején érdemes osztálykeretekben team értekezleteken áttekinteni, hogy kik a kiugróan jól teljesítők, illetve a leszakadók. Érdemes azt is vizsgálni, hogy az osztály teljesítménye homogén vagy inkább heterogén, ennek ismeretében kell azt is megtervezni, hogy a csoportok milyen mértékű differenciált fejlesztést igényelnek. Felhasznált szakirodalom: Südi Ilona és Török József elemzése http://www.dbiskola.hu/_userfiles_/dbiskola/kompetenciameres_elemzes_dunabogdany_201 31209.pdf Budapest, 2015. június 1. Békefi Gábor igazgató