KID.COMM A 8-14 éves gyerekek kommunikációs szokásai 2008
Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A célcsoport jellemzői... 5 Szociodemográfiai jellemzők... 5 Pszichografikus jellemzők... 6 3. Érdeklődés és informálódás... 7 Érdeklődési területek, releváns témák... 7 Az informálódás módjai... 8 Médiafogyasztási szokások, kontroll a médiahasználatban... 10 Médiahasználati attitűd-csoportok... 14 4. Társas kapcsolatok, network és kommunikáció... 16 Társas kapcsolatok jellemzői... 16 Mindennapi kommunikáció... 19 5. Időfelhasználás és a szabadidő eltöltése... 22 A szabadidő mennyisége és eltöltésének módjai... 22 Az internethasználat jellemzői... 24 Időmérleg: a gyerekek napi időbeosztása... 25 2
1. Bevezetés Az iskoláskorúak egyik fő jellemzője, hogy ebben (8-14 éves) a korosztályban zajlik le az az átmenet, amely során a felnőttek által hozott döntéseket először kiegészíti, majd fokozatosan felváltja az autonóm döntéshozatal az élet legkülönbözőbb területein. Ekkor indul el tehát a felnőtté válás, az egyén kialakulásának hosszú folyamata. Ebben az időszakban a gyermekeket kívülről érő hatások meghatározó szerepet játszanak abban, hogy felnőttként milyen egyén, személyiség, vagy akár fogyasztó válik belőlük. Ugyanakkor az ilyen korú gyerekek sokkal kiszolgáltatottabbak, védtelenebbek ezekkel a kívülről jövő hatásokkal szemben, mint az idősebb társaik. Nem véletlen, hogy az elmúlt években programok egész sora indult - akár az EU keretében is annak érdekében, hogy ezek segítségével a gyerekeket felkészítsék az eligazodásra az élet különböző területein. (Például a gyerekek aktív és felelős, európai állampolgárokká válását elősegítő uniós programok, vagy az itthon is követőkre talált MediaSmart, a tudatos reklámfogyasztóvá válást segítő program, vagy akár a European Safer Internet (itthon Barátságos Internet néven elindult) programok. A KID.COMM elnevezésű projekt fő célkitűzése az volt, hogy hazai viszonylatban hiánypótló jelleggel tárja fel az iskoláskorú gyerekek kommunikációs és médiafogyasztási szokásait, valamint attitűdjeit. A célcsoport kommunikációs sajátosságainak mindennapi életvitelük kontextusában való vizsgálata (kommunikációs napló és napi időmérleg alkalmazásával) által tártuk fel a kommunikáció hasznosulásának mechanizmusát. A célcsoport felmérése speciális kutatási tervet igényelt több szempontból is: egyrészt ki kellett terjednie a célszemélyek válaszain túl a családi kontextusra, amely hátteret nyújt a mindennapi életükhöz, másrészt az életkori sajátosságaiknak megfelelően, adaptált formában kellett alkalmazni a standard (összehasonlításokat lehetővé tevő) kutatási eszközöket. A kutatás főbb paraméterei: Célcsoport: 8-14 évesek Minta: országos reprezentatív Mintanagyság: 2001 fő Adatfelvételi módszer: CAPI (laptop) Felhasznált kutatási eszközök: - fókuszcsoportos megalapozás 3
- gyerek-kérdőív - szülői kérdőív - időmérleg - kommunikációs napló 4
2. A célcsoport jellemzői Szociodemográfiai jellemzők A kutatás során alkalmazott minta szociodemográfiai összetétele reprezentálja a hazai 8-14 éves korosztályt. A mintában közel azonos arányban vannak a fiúk és a lányok, a 8-11 évesek aránya 45%, a 12-14 évesek aránya pedig 55%. A településtípus, a vagyoni helyzet és a háztartás nagyságára vonatkozó megoszlások pedig reprezentálják a hazai gyermekes háztartásokat. 1. Táblázat: A minta szociodemográfiai jellemzői (N=2001) A minta összetétele Esetszám Százalék Neme Fiú 1 024 51 Lány 977 49 Korcsoportok 8-11 éves 895 45 12-14 éves 1 106 55 Településtípus Budapest 263 13 Megyeszékhely 333 17 Város 691 35 Község 714 36 Esomar besorolás AB 329 16 C1 103 5 C2 458 23 DE 998 50 NV 112 6 Háztartásnagyság 2 fős 125 6 3 fős 398 20 4 fős 818 41 5 vagy több fős 660 33 Gyerekek száma a háztartásban Válaszhiány 3 0 1 gyermek 619 31 2 gyermek 884 44 5
Pszichografikus jellemzők A vizsgált korosztályról értékes információkat tudhatunk meg azáltal, ha megvizsgáljuk, kit, kiket tekintenek a fiatalok példaképüknek. A példaképek feltárása abban segít, hogy betekintést nyújtson arról, kik azok a személyek, akiket a fiatalok referenciának tekintenek, kikre néznek fel, kiknek a véleménye, életmódja, stílusa mértékadó a számukra. Az eredmények alapján azt látjuk, hogy a legtöbbjük számára nincsen ilyen meghatározható személy, további 22 százalékuk a szüleik egyikét tekinti példaképének. A fiatalabbakra (8-11 évesek) nagyob arányban jellemző, hogy meg tudnak nevezni saját példaképet, míg a 12 évnél idősebbek körében szignifikánsan kisebb arányban vannak azok (47%), akik számára van ilyen meghatározó személy. A fiúk és a lányok között nincsen eltérés ebben a tekintetben. A Budapesten és a nagyvárosokban élő fiatalokra inkább jellemző, hogy van meghatározott példaképük, míg a községi, kisvárosi kortársaik esetében ez jóval ritkább. A fiatalabb gyerekek körében jellemzőbb a szülők megnevezése, míg az idősebbek körében 18 százalékuk külföldi sportolót említ. 2. Táblázat: Példaképek megnevezése csoportosítás alapján (N=2001) Példaképek Említések száma Százalék Nincs példaképe 937 47 Szülő (apa, anya) 446 22 Sportoló - külföldi 174 9 Híresség - külföldi 161 8 Családtag egyéb 80 4 Híresség - magyar 74 4 Sportoló - magyar 27 1 Barát, barátnő, osztálytárs 20 1 Tanár (edző, nevelő, oktató) 18 1 3. Táblázat: Példaképek konkrét említése (N=2001) Példaképek Említések száma Százalék Christiano Ronaldo 37 2 Ronaldo 19 1 L.L. Junior 18 1 Rihanna 16 1 Ronaldinho 15 1 Avril Lavigne 11 1 50cent (rapper) 11 1 David Beckham 8 0 Vanessa Hudgens 6 0 Shakira 6 0 Kimi Raikonnen 6 0 6
3. Érdeklődés és informálódás E fejezet központi témája a fiatalok informálódási és médiafogyasztási szokásai. A konkrét médiatartalmak kedveltségének bemutatása mellett feltárjuk a médiafogyasztáshoz kapcsolódó attitűdöket, melyekre ebben az életkorban még az otthoni, szülői minta is nagy hatással van. Érdeklődési területek, releváns témák A vizsgált fiatalok körében egyértelműen a könnyűzene iránti érdeklődés a legjellemzőbb, amit az állatok, növények iránti figyelem követ. Továbbá a fiatal korosztály több mint felét nagyon érdekli a sport, a számítógép használat és az internet. Az érdeklődési területek sorrendje természetesen korcsoportonként és nemenként eltérést mutat. A fiúk esetében a sport szerepel az első helyen és a számítástechnika mellett az autók, motorkerékpárok iránti figyelem is jelentős. A lányoknál a könnyűzene áll az élen, amit a divat és az öltözködés követ. Ha a két korcsoportot tekintjük, akkor is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk: a 8-12 évesek elsősorban az állatok, növények és a sport iránt érdeklődnek, míg a 12-14 évesek körében a zene, az internet és a számítástechnika dominál. 1. ábra: Érdeklődési területek meghatározása (N=2001) Nagyon Közepesen Egyáltalán nem Válaszhiány Zene Állatok, növények, élővilág Sport 56 55 63 35 38 31 10 6 6 Számítógépek, számítástechnikai eszközök, video-játékok 55 33 12 Internet 51 33 16 Mozi, filmek 48 44 8 Divat, öltözködés, ruhák 40 40 20 Autók, motorkerékpárok 38 29 33 Sztárok, híres emberek 32 45 23 Szépségápolás, kozmetikumok használata, hajápolás 28 33 38 Egészséges táplálkozás 28 50 22 Irodalom, könyvek 21 49 30 Tudományok 21 48 31 Színház 12 39 48 Klasszikus zene, festészet, szobrászat 11 30 59 0% 20% 40% 60% 80% 100% 7
Az informálódás módjai A következőkben a fiatalok általános informálódási technikáit tekintjük át, illetve a különböző személyes és nem személyes információs csatornák megítélését a relevancia, a szórakoztatás és a hitelesség szempontjából. A fiatalok a számukra érdekes témákról elsősorban a szüleiktől, másodsorban pedig a legjobb barátaik révén jutnak információkhoz. A televízió, mint a tájékozódás forrása, a harmadik helyen szerepel az informálódás tekintetében. A fiatalok több mint fele említette még az internetet és más kortárs gyerekek általi információszerzést. Összességében azt láthatjuk, hogy a személyes kommunikáció révén történő informálódás lényegesebb, mint a nem személyes jellegű csatornákon történő. Ez utóbbiak közül pedig a televízió és az internet említése jelentős, míg az újságokból, könyvekből való tájékozódás kevésbé jellemző. Relevancia A kommunikációs csatornák relevanciája azt jelenti, hogy a fiatalok az őket érdeklő területeken mennyire tartják hasznosnak, érdekesnek az adott forrásból érkező információkat. Azt láthatjuk, hogy a relevancia szempontjából kiemelkedő értékkel rendelkező szülők, felnőtt családtagok mellett a televízió is releváns információkat közvetít a fiatalok többsége számára. A barátok és a televízió esetében kapott érték közel azonos, míg a többi információs forrás esetében a relevancia meghatározása 50 százalék alatti. Szórakoztatás A kommunikációs csatornák szórakoztató funkciója azt jelenti, hogy az adott kommunikációs módhoz mennyire társul a kikapcsolódás, mennyire szórakoztató, mennyire társul az információszerzéshez kellemes időeltöltés is. A szórakoztató funkció említése a barátok révén történő információszerzés esetében a legjellemzőbb. A televízió szintén magas szórakoztatási funkcióval bír, míg a többi csatorna esetében 50 százalék alatti érték tapasztalható. Hitelesség A kommunikációs csatornák hitelessége azt jelenti, hogy a fiatalok az adott forrásból érkező információkat mennyire fogadják el feltétel nélkül, milyen mértékben hiszik el a kapott információkat. A hitelesség vonatkozásában azt láthatjuk, hogy a személyes kommunikáció hitelesebb, mint a nem személyes csatornák révén történő informálódás. Különösen magas érték tartozik a szülőkhöz, vagy más felnőtt családtagokhoz. Ezek mellett a legjobb barátok hitelességének említése is jelentős, míg a különböző médiumok (TV, rádió, újság stb.) igen alacsony hitelességi értékekkel bírnak. 8
2. ábra: Kommunikációs csatornák (személyes) általános megítélése/1. (N=2001) 100 90 80 84 81 93 Tájékozódás forrása Hasznosság, érdekesség Szórakoztatás Hitelesség 77 76 70 60 50 40 46 50 39 52 36 42 59 44 54 36 30 30 29 20 14 20 10 5 0 Szülő vagy felnőtt családtag Más felnőttek Testvérek, unokatestvérek A legjobb barátod, barátaid Más gyerekek 3. ábra: Kommunikációs csatornák (médiumok) általános megítélése/2. (N=2001) 80 70 60 73 58 53 53 Tájékozódás forrása Hasznosság, érdekesség Szórakoztatás Hitelesség 50 40 35 38 42 34 30 20 10 21 13 5 10 26 15 11 4 7 21 17 10 24 10 13 3 0 Újság Televízió Rádió Internet Könyvek Rendezvények, események A kutatás során kíváncsiak voltunk arra is, hogy mely konkrét kommunikációs tartalmak, csatornák a legkedveltebbek, mind a televízió, a rádió, az internet és a nyomtatot sajtó tekintetében. Mindegyik médiatípus esetében összesítettük a megnevezett kedvenc csatornákat, és kialakítottunk egy rangsort, melyet a következő ábra foglal össze: 9
Kedvenc TV-csatornák, lapok, weboldalak, rádióállomások 12-14 éves fiúk 12-14 éves lányok 8-12 éves fiúk 8-11 éves lányok 2008. december 17. 13 Médiafogyasztási szokások, kontroll a médiahasználatban Mivel ebben az életkorban a médiafogyasztási szokásokat nagymértékben befolyásolja még az otthoni, a szülői minta, illetve a szülői kontroll, ezért ezeknek a feltárására nagy hangsúlyt fektettünk. A médiafogyasztási szokásokat elsőként különböző dimenziók (kikapcsolódás, szülői kontroll stb.) révén mutatjuk be, majd pedig egy összetett kép alapján, amelyben jól elkülöníthető csoportokat jellemzünk a vizsgált attitűdök alapján. Az otthoni mintának egyik lényeges eleme a médiaeszközök programszerű, tudatos használata, illetve az ezzel ellentétes, szinte állandó jellegű, háttérként szolgáló zenehallgatás, illetve TV használat. Az eredmények azt mutatják, hogy igen elterjedt az egyéb cselekvésekhez kötődő (evés, utazás), háttérben történő médiafogyasztás, és az olyan háztartások sem ritkák, ahol szinte egész nap be van kapcsolva a televízió (19%). A médiafogyasztás szórakoztató funkciója elsősorban a televízióhoz kapcsolódik, a fiatalok nagy része kifejezetten szeret másokkal együtt közösen tévézni, illetve kapcsolgatni a különböző csatornák között. Az újságokkal, magazinokkal kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy a legtöbben lapozgatni szeretik, a lapok tartalmának teljes elolvasása csak a gyerekek kevéssel több, mint egyharmadára jellemző. A gyerekek közel felének egyáltalán nem a 10
televíziózás a legfontosabb kikapcsolódási forma, de egy nem elhanyagolható részüknek szinte kizárólag a tévézés jelenti a szórakozást, a pihenést. A különböző kommunikációs eszközök és tartalmak használatának mindennapiságával együtt jár az eszközök nélkülözhetetlenné válásának szubjektív érzete is. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy már a gyerekeknek is van egy olyan része, akik nem érzik komfortosan magukat, ha nincs lehetőségük internetezni. A mobiltelefon-használat nélkülözhetetlensége pedig még ennél is nagyobb mértékben érvényesül a fiatalok körében. A fiatalok 59 százaléka pedig mindig törekszik arra, hogy a kedvenc műsorait megnézze a tévében, azaz a gyerekek túlnyomó része ragaszkodik az általa már egyszer megkedvelt műsorhoz, és csupán 9 százalék azok aránya, akiket nem zavar, ha lemaradnak róla. A televíziózáshoz, a látott tartalmakhoz kötődő személyes kommunikáció a gyerekek többségének fontos igénye. A megkérdezett fiatalok több mint fele szokott a szüleivel és a kortársaival is beszélgetni a különböző televíziós műsorokról, közel 60 százalékuk pedig kikéri a szülei véleményét abban az esetben, ha nem ért valamit abból, amit lát vagy hall. 4. ábra: Médiafogyasztási attitűd: Személyes kommunikáció, tudatos fogyasztás (N=2001) Válaszhiány Egyáltalán nem Kicsit Teljesen Fontosnak tartom, hogy megismerjem mások véleményét 11 43 45 Szoktam televíziós műsorokról, a televízióban látottakról beszélgetni a szüleimmel 13 35 51 Szoktam televíziós műsorokról, a televízióban látottakról beszélgetni más gyerekekkel 7 35 57 Jobban hiszek a barátaimnak, mint annak, amit a tévében látok 14 41 43 Ha látok, hallok valamit a tévében, amit nem értek, megkérdezem a szüleimet 13 29 58 Ha érdekel valami, igyekszem a lehető legalaposabban utánanézni 12 38 49 Csak akkor nézek tévét, ha már végképp nincs semmi jobb dolgom 29 41 29 Az interneten mindent megtalálok, amire csak szükségem van 23 28 47 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % A szülői kontroll jelenlétének vizsgálatára több attitűdállítás alapján következtethetünk. Az eredmények azt mutatják, hogy a televíziózás és az internetezés kapcsán a gyerekek többségénél van valamilyen mértékű korlátozás, beleszólás a szülők részéről. A megkérdezettek negyedénél jelentősebb mértékű szülői kontroll tapasztalható a televízió-nézést tekintve, de a gyerekek harmadánál kifejezetten alacsony szintű a korlátozás. 11
5. ábra: Médiafogyasztási attitűd: Szülői kontroll (N=2001) Válaszhiány Egyáltalán nem Kicsit Teljesen Meg szoktam nézni olyan műsorokat, filmeket a tévében, amelyeket nem lenne szabad 48 33 18 Gyakran tévézek egyedül 19 37 43 Előfordul, hogy megnézek olyan internetoldalakat, ami nem lenne szabad 68 22 9 Általában szabadon böngészhetek az interneten 31 25 42 Általában azt nézek meg a tévében, amit akarok 20 37 42 A szüleim döntik el, mit nézhetek meg a tévében 36 37 26 A nálam idősebbeknek szóló műsorok sokkal érdekesebbek, mint az én korosztályomnak szólók 32 40 26 0% 20% 40% 60% 80% 100% A médiafogyasztásban szerepet játszó szülői kontroll vizsgálata kapcsán nemcsak a fiatalokat, hanem a szüleiket is megkérdeztük, hogy milyen mértékben korlátozzák a különböző kommunikációs eszközök használatát, és milyen mértékben felügyelik a különböző médiatartalmakhoz való hozzáférést. A 8-14 éves korosztály 60 százaléka rendelkezik már saját mobiltelefonnal, 39 százalékuk pedig saját használatú színes TV-vel is. Ezek mellett a fiatalok majdnem negyedének van saját discman-je és számítógépe. A szülők bevallása alapján azt láthatjuk, hogy a legtöbb esetben van valamiféle korlátozás ezen eszközök használata esetében. Emellett nem elhanyagolható azok aránya sem (25-25%), akik bármiféle korlátozás nélkül használhatják a saját számítógépüket, illetve tévéjüket. 12
6. ábra: Saját médiaeszközökkel való rendelkezés (N=2001) Mobiltelefon Színes TV Mp3 lejátszó / ipod Discman / walkman Asztali számítógép CD lejátszó Rádió Játékkonzol DVD lejátszó, amely felvételre nem alkalmas Kábel TV Otthoni internethozzáférés Webkamera HI-FI sztereó berendezés Kézi video-játék Nyomtató Analóg, hagyományos fényképezőgép 16 15 14 12 10 9 7 6 6 6 19 23 22 37 39 60 0 10 20 30 40 50 60 70 7. ábra: Kommunikációs eszközök használatának szülői kontrollja (N=2001) Nincs korlátozás a használatban Korlátozás van vagy felügyelettel használhatja Webkamera Videomagnó Színes TV Rádió Otthoni internethozzáférés Nyomtató Mp3 lejátszó / ipod Mobiltelefon Kézi video-játék Kábel TV Játékkonzol HI-FI sztereó berendezés DVD lejátszó, amely felvételre nem alkalmas Discman / walkman Digitális fényképezőgép vagy kamkorder CD lejátszó Asztali számítógép Analóg, hagyományos fényképezőgép 8 24 24 12 25 21 12 20 13 23 17 11 16 8 14 10 25 18 92 76 76 88 75 79 88 80 87 77 83 89 84 92 86 90 75 82 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A szülői korlátozások döntően személyes felügyelettel vagy ellenőrzéssel történnek, a különböző biztonsági technikai eszközök alkalmazása egyelőre kevéssé elterjedt. Az esetek valamivel több, mint felében a szülők meghatározzák mind a televíziózással eltölthető idő mennyiségét, mind pedig a gyermek számára nézhető műsorok jellegét, típusát. A korlátozások előfordulása természetesen a gyerekek életkorával áll összefüggésben, a 8-11 évesek esetében sokkal elterjedtebbek és szigorúbbak mind a televíziózással, mind a 13
számítógép-használattal kapcsolatban. A 8-11 éves gyerekek esetében a szülők 70 százaléka meghatározza, hogy milyen műsorokat nézhet meg a gyermeke, 65 százalékuk meghatározza a tévézéssel eltöltött idő mennyiségét is, és 16 százalékuk alkalmaz valamilyen biztonsági beállítást a számítógépen is, annak érdekében, hogy korlátozza a hozzáférhető internetes tartalmakat. Érdekesség, hogy településtípus szerint is nagy eltérések figyelhetők meg. Lazább szülői kontroll érvényesül a községi és a kisvárosi fiatalok esetében, míg a nagyvárosi vagy budapesti gyerekeknél sokkal jelentősebb a korlátozás minden típusának mértéke. A vagyoni hátteret tekintve pedig az tapasztalható, hogy a legmagasabb vagyoni kategóriába tartozó, jómódú családok esetében nagyobb fokú ellenőrzés, korlátozás tapasztalható a szülők részéről a különböző eszközök fogyasztására vonatkozóan. 4. Táblázat: Otthoni korlátozások a kommunikációs eszközök használatában Korlátozások Esetszám Százalék Meghatározzák, hogy gyermekük milyen műsorokat nézhet meg a televízióban 1 166 58 Meghatározzák, hogy gyermekük mennyi időt tölthet televízió nézéssel 1 124 56 Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a videójátékokon/számítógépes játékokon 939 47 Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a videókon/dvd-ken 1 041 52 Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a tévéműsorokon 1 161 58 Ellenőrzik az ajánlott korhatárt a mozifilmeken 1 092 55 Alkalmaznak biztonsági beállítást a számítógépükön, amivel az interneten hozzáférhető tartalmat korlátozzák 139 7 Alkalmaznak gyermekzárat vagy pinkód alapú hozzáférést a televíziójukon 116 6 Médiahasználati attitűd-csoportok A kutatásban szereplő attitűdállítások alapján összetett képet kapunk a fiatalok médiafogyasztási szokásairól. A klaszteranalízis segítségével kialakított csoportok a következőképpen jellemezhetők: 1. Kontroll nélküli, intenzív médiahasználó: Az ebbe a csoportba tartozó gyerekeknél otthon szinte mindig be van kapcsolva a televízió, általában azt néznek, amit akarnak, a szülők részéről minimális a kontroll a tévénézés és az internetezés tekintetében is. Maga a televíziózás igazi kikapcsolódás a számukra, és mellette egyéb tevékenységeket is gyakran végeznek (evés, számítógépezés stb.). Fontos számukra a mobiltelefonálás és az internetezés állandó lehetősége. 14
2. Kontrollált és ritkább médiahasználat: Ebbe a csoportba tartozó gyerekeknél a szülői kontroll sokkal jelentősebb mértékű mind az internetezés, mind a tévézés tekintetében, mint az első csoport esetében. A háttérben történő médiahasználat kevésbé jellemző, a különböző kommunikációs csatornák használata nem annyira hangsúlyos az életükben. 3. Tudatosabb médiahasználat és közepes kontroll: Az ebbe a csoportba tartozó gyerekek esetében van egyfajta szülői kontroll a médiahasználatra vonatkozóan, de ők is dönthetnek abban, hogy mit néznek meg a tévében. A televízión kívül sokat számít nekik a szüleik, barátaik véleménye, szeretnek utánajárni, utánanézni több forrásból is annak, ami érdekli őket. Ők a legnyitottabbak mások véleményére, és gyakran beszélgetnek a különböző médiában látott, hallott tartalmakról mind a kortársaikkal, mind a szüleikkel. 8. ábra: Általános médiahasználati attitűdcsoportok megoszlása (N=2001) Médiahasználati attitűdcsoportok 31 35 Kontroll nélküli, intenzív médiahasználó Kontrollált és ritkább médiahasználat 34 Tudatosabb médiahasználat, közepes kontrollal 5. Táblázat: Médiahasználati attitűdcsoportok jellemzői Kontroll nélküli, intenzív médiahasználó Kontrollált és ritkább médiahasználat Tudatosabb médiahasználat és közepes kontroll Nagyobb arányban fiúk Fiúk, lányok aránya közel egyforma Nagyobb arányban lányok Kétharmaduk 12 év feletti Döntően 8-11 évesek Döntően 12-14 évesek Kisvárosiak túlreprezentáltak Községiek túlreprezentáltak Nagyvárosiak túlreprezentáltak Átlagos vagyoni háttér Átlagos vagy az alatti vagyoni háttér Vagyoni háttér: átlag feletti (AB) Átlagos tanulók Jó tanulók Legjobb tanulók 15
4. Társas kapcsolatok, network és kommunikáció A kutatás egyik fő célkitűzése a gyerekek társas viszonyainak feltérképezése, a különböző kommunikációs és szociális viszonyainak meghatározása és az ezekhez köthető kommunikációs technikák bemutatása volt. A gyerekek kapcsolati hálóját mennyiségi, minőségi oldalról vizsgáltuk, illetve abból a szempontból is, hogy milyen mértékben szerepelnek benne a kortársak és milyen mértékben a felnőttek, szülők. A kapcsolatháló elemeinek részletes áttekintése után pedig a kapcsolatháló tulajdonságai és a kommunikáció másokra vonatkozó hatása alapján csoportosítottuk a gyerekeket aszerint, hogy milyen mértékben befolyásolják véleményükkel a szűken, illetve a tágabban értelmezett környezetüket. Társas kapcsolatok jellemzői A gyerekek kapcsolati hálójának nagyságát, kiterjedtségét elsőként azzal mértük, hogy hány olyan személy van a környezetükben, akikkel rendszeresen tudnak és szoktak is beszélgetni. Ezen személyek átlagos száma hét és nyolc között van, a gyerekek közel harmada 6-10 emberrel tart kapcsolatot. A fiúk kapcsolati hálója valamivel kisebb, mint a lányoké; és a budapesti és községi lakosok is kevesebb ilyen jellegű viszonnyal rendelkeznek a kisvárosi, nagyvárosi gyerekekhez képest. Az ennél személyesebb, bizalmasabb kapcsolatok átlagos száma 2,4. Jól láthatjuk, hogy a gyerekek harmada egy személlyel osztja meg a bizalmas, személyes dolgait, 6 százalékuk pedig senkivel sem. A legtöbbjük életében van kettő vagy három olyan személy, akikkel megoszthatják a titkaikat is. A bizalmasabb viszonyok számát illetően nincs különbség a fiúk és a lányok között. 9. ábra: Társas kapcsolatok jellemzői (N=2001) Azon személyek száma, akikkel rendszeresen beszélgetni szokott Válaszhiány Egy sincs 1-3 ember 4-5 ember 6-10 ember 11 felett Azon személyek száma, akikkel megosztja titkait Válaszhiány Egy sincs 1 ember 2 ember 3 ember 4 vagy több 15 6 19 19 4 6 22 32 19 29 31 16
A kapcsolatháló résztvevőinek vizsgálata alapján azt láthatjuk, hogy a gyerekek 95 százaléka rendszeresen beszélget a szüleivel, nagy részük a titkait is megosztja velük. A szülők mellett a legjobb barát, barátok irányába történő bizalmas kommunikáció jellemző még leginkább, a testvérekkel való bizalmas beszélgetés ritkábbnak mondható. A társas kapcsolatokat a véleményformálás szempontjából is vizsgáltuk, vagyis azt, hogy az illető környezetében hányan hallgatnak, adnak a véleményére, illetve ő milyen mértékben hallgat mások tanácsaira. A gyerekek környezetében átlagosan 3-4 olyan személy van, akik hallgatnak, figyelnek a fiatal véleményére, és átlagosan négy olyan személy, akik véleményére pedig ő támaszkodik. 10. ábra: Társas kapcsolatok hatása (N=2001) Azon személyek száma, akik hallgatnak rá Válaszhiány Egy sincs 1 ember 2 ember 3 ember 4 vagy több Azon személyek száma, akikre hallgat, ad a véleményükre Válaszhiány Egy sincs 1 ember 2 ember 3 ember 4 ember 5 vagy több 35 9 4 11 25 5 2 8 23 23 15 19 22 Akik hallgatnak, adnak a gyerekek véleményére, elsősorban a családtagok (szülők, testvérek) és a barátok. Más felnőttek és más gyerekek ilyen jellegű figyelme ritkának mondható. Akik véleményére pedig ők adnak elsősorban, azok a szüleik és a barátaik. Érdekesség, hogy a gyerekek a legjobb barátaikkal kapcsolatban a saját hatásukat jellemzőbbnek ítélték, mint fordítva, azaz a barátaik hatását az ő véleményükre. 17
11. ábra: Társas kapcsolatok résztvevői (N=2001) 100 90 80 70 95 70 72 91 Rendszeresen beszélgetnek Titkaikat megosztják Hallgatnak rá, adnak a véleményére Ő hallgat rájuk, ad a véleményükre 69 86 65 60 59 57 50 47 40 39 37 33 30 24 26 20 10 7 12 2 7 4 0 Szülő vagy felnőtt családtag Más felnőttek Testvérek, unokatestvérek Legjobb barát, barátok Más gyerekek A társas kapcsolatok, viszonyok és hatások alapján öt olyan csoport különíthető el, amelyek eltérő kommunikációs szokásokkal bírnak. Ezek a csoportok pedig a következők: 1. Véleményvezér: nagy kapcsolathálóval rendelkezik, otthon és a barátok, kortársak körében is adnak a véleményére, ő is nyitott, hallgat másokra, 2. Otthoni hangadó: kis kapcsolathálóval rendelkezik, véleményvezér otthon, a barátok körében azonban nem az, 3. Cserfes: kiterjedt kapcsolathálóval rendelkezik, felnőttekkel, gyerekekkel sokat kommunikál, de véleménye nem hangsúlyos sem otthon, sem a kortársak körében, 4. Passzív, elzárkózó: kevés kortárs kapcsolata van, elszigetelt, nem nyitott másokra, az ő véleményére sem adnak, 5. Nyitott, közvetítő: barátok körében véleményvezér, adnak a véleményére, otthon kevésbé vonják be a döntésekbe. 18
12. ábra: Kommunikációs csoportok azonosítása Társas kapcsolatok, viszonyok és kommunikáció 23 16 Véleményvezér Otthoni hangadó Cserfes 22 Passzív 24 15 Közvetítő Mindennapi kommunikáció A gyerekek mindennapi kommunikációjának egyik fő jellemzője, hogy milyen gyakran beszélgetnek a szüleikkel, a barátaikkal, mennyit kezdeményeznek ők a beszélgetésekből. Másik fő jellemzője pedig, hogy a beszélgetések milyen formában történnek (személyes, nem személyes) és milyen témákat érintenek. A 8-14 éves gyermekek egy átlagos hétköznapon általában háromszor kommunikálnak a szüleikkel és a barátaikkal is. Hétvégén természetesen más a helyzet: a szülőkkel többet kommunikálnak, átlagosan négyszer, míg a barátokkal kevesebbet, és azt is leginkább szombaton teszik. A testvérekkel való kommunikáció szintén a hétvégi napokon intenzívebb. 19
13. ábra: Napi kommunikáció intenzitása (N=2001) Kommunikációk átlagos száma különböző napokon Barát, ismerős 1,9 2,1 2,9 Testvér 1,5 1,9 2,0 Egy átlagos hétköznap Szombat Vasárnap Más felnőtt 1,0 1,2 1,6 Szülő, felnőtt rokon 3,0 3,8 3,8 0 1 2 3 4 5 *Ha a kommunikáció egyszerre több személlyel történt, akkor az mindegyik félhez be lett számítva A korcsoportonkénti eltéréseket tekintve azt tapasztaljuk, hogy a 12 éven felüli gyerekek mind hétköznap, mind hétvégén kevesebbet kommunikálnak a szüleikkel, mint a kisebbek; azonban a barátokkal, kortársakkal történő kommunikáció már jóval intenzívebb a körükben. Tehát kimutatható, hogy a kortársak irányába való elmozdulás, nyitottság ebben az életkorban már a kommunikációk intenzitásában is tetten érhető. A fiúk és a lányok közötti eltéréseket tekintve, a lányok összességében többet kommunikálnak, de ez csak a 12 évnél idősebbek körében jellemző; a kisebbek esetében a fiúk kicsivel többször beszélnek a szüleikkel, mint a lányok. Nemcsak az életkor befolyásolja nagymértékben, hogy mennyi kommunikáció zajlik a gyerekek és a szüleik, illetve más felnőttek és a kortársaik irányába, hanem nagy eltéréseket tapasztalunk a különböző településtípusok között is. A budapesti gyerekek jóval kevesebbet beszélnek a szüleikkel, barátaikkal, testvéreikkel egyaránt, mint a többi kortársuk. A legintenzívebben kommunikálók a megyeszékhelyen lakó fiatalok, őket a kisvárosi, majd pedig a községi lakosok követik. A Budapesten élő gyerekek még hétvégén sem kommunikálnak annyit a szüleikkel, mint amennyit a megyeszékhelyen élő kortársaik egy átlagos hétköznapon. 20
A kommunikációk elemzése szempontjából fontos szempont, hogy ki a kezdeményező fél. Ha az egy hét alatt történő összes kommunikációt összesítjük, akkor a vizsgált fiatalok tíz százaléka egyszer sem volt kezdeményező fél, legtöbben pedig 11-20 közötti kontaktust kezdeményeztek. Az idősebb korcsoportba tartozó fiatalok (12-14 évesek) ugyan kevesebbet kommunikálnak a szüleikkel, de nagyobb arányban kezdeményezők, mint a kisebbek. A nemenkénti eltéréseket tekintve a lányok bizonyultak kezdeményezőbbnek, a településtípus szerinti eltérések pedig hasonlóak a már korábban is bemutatott tendenciához. A budapesti gyerekek kezdeményeznek a legritkábban beszélgetést, legaktívabbak pedig a megyeszékhelyen lakó kortársaik. 14. ábra: Kommunikációk kezdeményezésének aránya (N=2001) Kommunikációk kezdeményezése egy átlagos héten 20 10 Nem kezdeményezett 1-5 kommunikáció 18 6-10 kommunikáció 14 11-20 kommunikáció 21 17 21-30 kommunikáció Legalább 31 kommunikáció 21
5. Időfelhasználás és a szabadidő eltöltése A kutatás során a médiahasználati és kommunikációs szokások mellett részletesen feltártuk a célcsoport időfelhasználását, szabadidős tevékenységét, a különböző kikapcsolódási formákat. Elsőként a különböző szabadidős elfoglaltságok gyakoriságát tekintjük át, majd a gyerekek napi időbeosztását vizsgáljuk, és kötjük össze a különböző médiahasználati jellemzőkkel. A szabadidő mennyisége és eltöltésének módjai A gyerekek számára rendelkezésre álló szabadidő hétköznap átlagosan négy, míg egy hétvégi napon 9,5 óra. A 12-14 éves korosztálynak valamivel több szabadidő áll rendelkezésére - főként hétvégén -, mint a kisebbeknek. Az életkor mellett meghatározó tényező a településtípus hatása is, miszerint a budapesti fiatalok szabadideje kevesebb, mint a kisvárosi, községi kortársaiké (hétvégén átlagosan napi egy órával). A megyeszékhelyen lakó fiatalok szabadideje pedig hasonló a fővárosi gyerekekéhez. A vagyoni háttér szerinti eltéréseket tekintve legkevesebb szabadidővel a AB vagyoni háttérrel rendelkező gyerekek rendelkeznek, de ez csak a hétköznapokra vonatkozik, a hétvégékre már nem. Ennek oka abban valószínűsíthető, hogy ezek a gyerekek a többiekhez képest több iskolán kívüli programra járnak, sűrűbb időbeosztással rendelkeznek. 15. ábra: Szabadidő mennyisége hétköznap és hétvégén (N=2001) Szabadidő nagysága egy átlagos hétköznapon Válaszhiány 1-2 óra 3 óra 4 óra 5 v. több Szabadidő nagysága egy átlagos hétvégi napon Válaszhiány 1-5 óra 6-8 óra 9-11 óra 12 v. több 7 32 16 7 27 12 24 22 25 29 A 8-14 éves korosztály esetében a szabadidő eltöltésének leggyakoribb formája a zenehallgatás, a számítógépen történő játék és a barátokkal, ismerősökkel való találkozás, együttlét. Ezek mellett még gyakori a sportolás, vagy valamilyen hobbival való foglalkozás és 22