2015. II. negyedév Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) 1957. évi döntése alapján, hivatalosan május utolsó keddjén, az idei évben május 26-án ünnepeljük a Tej Világnapját. Ez alkalomból rendezte meg 40. Tej Világnapi rendezvényét 2015. május 28-án a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a Pest megyei Forster Vadászkastélyban. 40. Tej Világnap A szakmai konferenciát (melyről jelen Tagi Tájékoztató 2. oldalán részletesen is beszámolunk) követően egy gyermekekkel közös, tejfogyasztást népszerűsítő rövid programmal is készültünk, melynek keretében a település általános iskolájának diákjai részére kakaóivó- és lufi fújó versennyel kedveskedtünk. A programot követően mely Dévényi Tibor celebrálása mellett zajlott a konferencia előadói és résztvevői a diákokkal együtt Tej-szív logóval ellátott lufikat engedtek a magasba, ezzel is ösztönözve a gyermekeket és a jelenlévőket a hazai tej fogyasztására. A látványos programot követően a hagyományokhoz híven Sajtlovag avatásra is sor került. A Magyar Sajtlovagrend idén Kalla Roland kézműves sajtkészítőt avatta a szakmai próbatétel, majd eskütételt követően ünnepélyes keretek között tagjává. A Tej Terméktanács Kiemelt Pártoló Tagjai:
Szervezeti hírek 40. Tej Világnapi Konferencia (Folytatás az első oldalról.) Ez a Tej Világnap különleges volt, hiszen az Európai Unió mintegy 30 év után az idén megszüntette a közösség adminisztratív termeléskorlátozó struktúráját, a tejkvóta rendszert. A tejkvóta megszüntetése új kihívásokat jelent, de egyben új lehetőség is a magyar tejágazat számára. Előre láthatólag a kvótarendszer kivezetése középtávon (5-10 éves távlatban) átrajzolja majd Európa tejágazati térképét, érvényesítve egy kiélezettebb piaci versenyt és egy ehhez kapcsolódó területi átrendeződést. Feltételezzük, hogy az alapanyag előállítás egy része a költséghatékony termelési övezetekbe fog átkerülni, a feldolgozás meghatározó része pedig a szervezett piaci működéssel rendelkező régiókba fog koncentrálódni. Ez a változás vélhetően jelentős tőkemozgást fog indukálni az EU-n belül. Jelenleg a hazai tejszektor egyik fázisában sem realizálható elegendő jövedelem az adottságok kihasználásához és a versenyben való helytálláshoz szükséges piaci és technológiai fejlesztések megvalósulásához. Szakmaközi szervezetünk és a kormányzat szervei ezért olyan jelentőségű ügyeken dolgoznak együtt, mint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉbiH), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzései hatékonyságának növelése, az áfacsalások megállítása a tejágazatban, közösségi tejmarketing, illetve a tejgazdaság fehérítése. Ide kell sorolni a kiszámítható támogatási rendszer kialakítására és a tej-feldolgozóipar fejlesztésére vonatkozó közös erőfeszítéseket. A tejszakma egésze a tejtermékek áfájának csökkentését továbbra is kiemelt jelentőségű célnak tekinti. Ezen felül kiemelt elhatározásunk az is, hogy hazai tejtermékkel láthassuk el a hazai fogyasztókat. A 2015. május 28-i rendezvényen négy szakmai előadás hangzott el. A konferencia Mélykuti Tibor elnök ünnepélyes megnyitójával vette kezdetét. Az Elnök köszöntőjében a tejkvóta megszűnésének előnyeiről és hátrányairól beszélt a jelenlévőknek, bemutatva egyúttal az ágazat gazdasági helyzetét. Örömünkre szolgált, hogy sűrű szakmai programja mellett elfogadta meghívásunkat Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár (Földművelésügyi Minisztérium), aki úgy véli, a tejkvóta rendszer megszűnése után a legfontosabb feladatunk az, hogy a fogyasztókat elkötelezetté tegyük a jó minőségű magyar tej és tejtermékek vásárlása iránt. Az államtitkár előadásában hangsúlyozta, az ágazat az elmúlt években egységesebbé és szervezettebbé vált, köszönhetően a szaktárca és a Terméktanács között kialakult hatékony együttműködésnek. Czerván György a közvetlen támogatásokat illetően elmondta, az éves támogatás mértéke az eddigi 26 milliárd forintról közel 50 milliárd forintra emelkedik, mely magában foglalja mind az uniós, mind a nemzeti forrásokat. A Terméktanáccsal történt konzultáció alapján pedig létrejön egy 420 millió forintos marketing alap, melynek alapvető célja, hogy a tej és tejtermék fogyasztást népszerűsítse. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a tejágazati kihívásokról tartott előadásában ismertette a Visegrádi Országok Agrárkamaráinak Találkozóján elhangzott, javasolt piaci intézkedéseket. Kiemelte a gazdák részére nyújtandó olyan mértékű támogatás fontosságát, amely fedezné a piaci ár és a jövedelmezőségi szint közötti különbséget, de szintén fontos lenne a tej és tejtermékek intervenciós árának emelése, valamint az exporttámogatások bevezetése és a tejtermékek új piacokon történő értékesítésének ösztönzése. Az elnök bemutatta továbbá a Kamara javaslatait, melyek közül kiemelten beszélt a nyomonkövethetőség biztosításáról, az EKÁER rendszer jelentőségéről, valamint az ütemezett áfacsökkentés fontosságáról is. 2
Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke a tejtermék ellenőrzésekről tartott p r e z e n t á c i ó j á b a n ismertette a FELIR, EKÁER rendszerek bevezetésének eddig elért eredményeit. A szakember elmondta az EKÁER rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, a közterhek megfizetésének biztosítása. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény alapján pedig a hatóság létrehozta és működteti az élelmiszerláncfelügyeleti információs rendszert (FELIR). Az elnök kiemelte, az EKÁER rendszer a hatóság hatáskörébe tartozó termékek esetén kizárólag FELIR azonosítóval rendelkező ügyfelek szállítmányához ad számot. A szakember úgy véli, a tudatos fogyasztás erősítése nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a magyar családok asztalára hazai termékek kerüljenek, ehhez azonban véleménye szerint szemléletváltásra is szükség lenne. Záró előadásként Dr. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója adott a jelenlévőknek rendkívül részletes tájékoztatást Lengyelország, Románia és Magyarország tejszektorának öszszehasonlító elemzését bemutatva. Szemléltette egyebek mellett a tejtermelés koncentráltságát, költségszerkezetét, a tejelő tehenek állományának alakulását, csakúgy, mint a főbb tejtermékek termelési, fogyasztási és külkereskedelmi mutatóit. A szakember bemutatta a konferencia résztvevőinek a tejelő tehenek termeléshez kapcsolt támogatásának alakulását is, számos európai ország vonatkozásban. Tej Terméktanács Küldött Közgyűlés 2015. május 12-én tartotta éves rendes Küldött Közgyűlését a Tej Terméktanács. Az ülésen elfogadásra került a Terméktanács előző évben végzett munkájáról készült szakmai beszámoló. Harcz Zoltán ügyvezető igazgató a beszámoló ismertetése kapcsán elmondta, az anyag öszszeállításánál törekedtünk arra, hogy mind a szervezeti, mint a szakmai munka részletesen megismerhető legyen, továbbá bemutatásra került benne a Terméktanács marketing tevékenysége és a nemzetközi, valamint hazai tejpiac alakulása is. Az Ügyvezető Igazgató fontos momentumként említette, hogy a 2013. évben megszerzett reprezentativitást szakmaközi szervezetünk meg tudta tartani az elmúlt évben is, az alapanyag-termelés (értékesítés) vonatkozásában 72%-os, a felvásárolt tej vonatkozásában mintegy 85%-os, míg a (kis)kereskedelem vonatkozásában 63%-os lefedettséggel rendelkezett a Terméktanács 2014-ben. Szervezetünk életében meghatározó szereppel bír a kiskereskedelmi áruházláncok (Auchan, Tesco, Penny Market, CBA, CO-OP) 2014. évi belépése a Terméktanácsba. A kereskedelmi láncok csatlakozásával tovább javítottuk az ágazat szervezettségét. (Előző számunkban beszámoltunk arról, hogy az idei év tavaszán a Reál Hungária Élelmiszer Kft. is csatlakozott szervezetünkhöz). Harcz Zoltán szintén kiemelte az elmúlt évben lezajlott tisztújító választásokat is, melyek keretében új küldöttek, új elnökségi tagok, valamint új Elnök, Társelnök és Ügyvezető Igazgató megválasztására került sor. A szakmai munka ismertetése során kiemelte a Terméktanács által minden évben közzétett nyerstej alapár prognózist, a hatóságok felé tett bejelentéseinket, valamint az EU-s és hazai jogalkotásban folytatott aktív részvételt. A Küldött Közgyűlésen elfogadásra került a szakmai beszámoló mellett az elmúlt évi gazdálkodásról szóló pénzügyi beszámoló, az Ellenőrző Bizottság jelentése, a könyvvizsgáló jelentése, valamint a 2015. évi költségvetési terv is. A 2015/2016. k v ó t a é v re p ro g n o s z t i z á l t nyerstej alapár korrekciója A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöksége 2015. június 24-i ülésén úgy döntött, hogy a 2015. április 1. napjától 2016. március 31. napjáig tartó időszakra az alapár éves átlagára 2015. március 31-i Közleményében nyilvánosságra hozott 90 Ft/kg-os prognózisát nem módosítja. Fo g y a s z t á s ö s z t ö n z ő k o m m u n i k á c i ó s kampány 2015. július 13 - augusztus 13. 2015. július 13 - augusztus 13. között a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatósága a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködésével a tej és tejtermékekre irányuló fogyasztásösztönző kampányt folytat a Tej Terméktanács tag kiskereskedelmi áruházláncok üzleteiben (Auchan Magyarország Kft., Tesco-GLOBAL Áruházak Zrt., Penny Market Kft., CBA Kereskedelmi Kft., CO-OP Hungary Zrt., Reál Hungária Élelmiszer Kft.). A kommunikációs kampány során bemutatásra kerül a Tej Terméktanács által felügyelt Tej-szív védjegy, 3
valamint a termékeken található, származási országot jelölő ovális bélyegző is. A promóció alatt a Tej Terméktanács áruházakban felállított információs standjain termékkóstoltatással egybekötött vásárlói edukáció folyik az akcióról, a tej és tejtermékek fogyasztásáról, valamint a tudatos termékvásárlásról. A fogyasztói tájékoztató kampány egy-egy üzletlánc 3 egységében történik, melyből egy fővárosi, kettő vidéki üzlet. Elsődleges cél az erős vizuális elemeken keresztül a hazai tej és tejtermékek népszerűsítése, összekötve azt a megbízhatósággal, és az egészséges életmóddal. Az üzenet felhívja a fogyasztók figyelmét a kereskedelmi forgalomban lévő hazai tej és tejtermékek előnyeire, értékeire, kommunikálva azok tartalmi és eszmei értékeit. A kampány nyitó eseményére 2015. július 20-án a Tej Terméktanács elnökségi tag Naszálytej Zrt. telephelyén került sor, ahol ünnepélyes sajtótájékoztatót tartott Dr. Fazekas Sándor miniszter úr, Lipcsey György úr, a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatóságának vezérigazgató-helyettese, valamint a Terméktanács elnöke, Mélykuti Tibor úr. Fo g y a s z t á s ö s z t ö n z ő a k c i ó a Te j Te r m é k t a n á c s kiskereskedő tagjainak közreműködésével A Tej Terméktanács tagjai elkötelezettek a magyar tejágazat fejlődése, a hazai tejtermelés és tejtermék-előállítás magas színvonalú folytatása, a fogyasztói igények lehető legjobb kielégítése és a tej termékpálya sikeres működése mellett. A tagok közös célnak tekintik, hogy együttműködésükkel javítsák a tej termékpálya hatékonyságát, a fogyasztók magas minőségű termékekkel történő ellátását, valamint a tej- és tejtermék-fogyasztás népszerűsítését és növelését. A Tej Terméktanácsnak jelenleg hat teljes jogú kiskereskedelmi lánc tagja van. A kiskereskedő tagok 2015. április és július között több mint 40 db országos és regionális reklámújságban biztosítottak megjelenési lehetőséget a Terméktanács feldolgozó tagjai által gyártott tejtermékek számára. A tag kiskereskedelmi láncok szerződött védjegyhasználóként a TEJ-SZÍV védjegycsalád feltüntetésével, valamint a Tej Terméktanács által rendelkezésre bocsátott arculati elemek és szlogenek alkalmazásával készítették el a reklámújságok arculatát. Az akció elsődleges célja a hazai tej és tejtermékek népszerűsítése volt, összekötve azt a megbízhatósággal és az egészséges életmóddal. Fel kívántuk hívni a figyelmet a magyar tej és tejtermékek előnyeire, értékeire, kommunikálva azok tartalmi és eszmei értékeit. Az akció a fentieken túl a tudatos vásárlás ösztönzésére, a fogyasztók edukálására irányult. Az akciós újságok másolatai a Terméktanács weboldalán elérhetők (www.tejtermek.hu). A fogyasztásösztönző akcióhoz támogatóként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is csatlakozott. A magyar tejtermékeket népszerűsítő marketing kampányra a Terméktanács Közösségi Marketing Alapjának forrásain túl további 420 millió forint áll az idén rendelkezésre. Közösségi Marketing Alap A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál működő Közösségi Marketing Alapba történő befizetés kiterjesztéséről szóló 2/2015. (II. 6.) FM rendelet 3. (1) bekezdése alapján: A Magyarország területén működő tejfeldolgozó, nagykereskedelemmel foglalkozó tejágazati szereplő, valamint tej-kiskereskedő (a továbbiakban együtt: befizető) a (4) bekezdés szerinti kivétellel köteles piacszervezési hozzájárulást fizetni a szakmaközi szervezet által működtetett 2. szerinti Közösségi Marketing Alapba. A piacszervezési hozzájárulás megfizetésére két lehetőséget ad a jogszabály: - a tej és tejtermék forgalmazásból származó, tárgyévet megelőző naptári évben keletkezett nettó árbevétel fél ezrelékének megfelelő összeg befizetése, vagy - a Tej Terméktanács tulajdonában álló Tej-Szív védjegycsalád jogszerű használata alapján történő védjegyhasználati díj megfizetése. A nettó árbevétel fél ezrelékét két egyenlő részletben tárgyév április 15. és október 15. napjáig kell teljesíteni a 10300002-43714050-70383285 számú folyószámlára. Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő piacszervezési járulék megfizetés elmulasztását ágazatfelügyeleti bírság kiszabásával szankcionálja a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény. Amennyiben a 2/2015. (II. 6.) FM rendelet hatálya alá tartozó piaci szereplő a rendeletben rögzített kötelezettségét nem teljesíti, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács hatósági bejelentést tesz a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalnál (NÉbiH). A befizetéssel kapcsolatos részletinformációk megtalálhatók a következő címen: http://tejtermek.hu/kozossegimarketing-alap Hatósági bejelentések A Tej Terméktanács valamennyi korábbi, a hazai és import 1,5 % zsírtartalmú UHT tejek közötti jelentős árkülönbség okán adófizetési kötelezettség teljesítésének valószínűsíthető elkerülése tárgyban a NAV felé tett közérdekű bejelentései ügyében a vizsgálatok megindultak. Egy esetben az adóhatóság a vizsgálatot lezárta és a szükséges intézkedéseket megtette. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény adótitokra vonatkozó rendelkezései szerint az adóhatóság a megtett intézkedésekről, a vizsgálatokról és azok eredményéről sajnálatosan egyéb tájékoztatást nem adhat. Egy, még 2014. évben kelt, 1,5 % zsírtartalmú UHT tej és trappista sajt vonatkozásban tett bejelentés ügyében a NÉbiH megalapozottnak találta a diszkriminatív árképzés gyanúját és jogerős határozatában kötelezettségvállalás teljesítését írta elő az adott kereskedelmi egységre. 4
Tejpiaci információk Az EU tejpiacán a nyerstej árak vonatkozásában a csökkenő tendencia folytatódott, a májusi uniós átlagár (30,48 eurocent/kg) 3%-kal maradt alatta az áprilisi árnak. A 2014. májusi átlagárhoz viszonyítva a csökkenés jelentős, 19%-os. Az EU 2015. június hónapra megadott becsült átlagárai (30,47 eurocent/kg) sem mutatnak javulást, bár a szinte a májusi árral megegyező mértékű nyerstej ár már a trend megfordulását vetíti előre. Forrás: MNB, LTO, Milk Market Observatory, Camera di Commercio Verona Az adatok nem azonos beltartalomra vonatkoznak, de a tendenciák összehasonlíthatók. A hazai nyerstej árakat jellemző tendencia megegyezik az uniós trenddel, mértéke azonban jóval az átlagot meghaladó. A tejár 2014. év eleje óta néhány hónap enyhe javulásától eltekintve folyamatosan csökken, és az EU becslésétől eltérően a júniusi átlagár (75,74 Ft/kg) sem mutat javulást, ellenkezőleg, májusról júniusra 3,6%-kal csökkent a felvásárlási átlagár. 2014 júniusához viszonyítva az árakat, a csökkenés mértéke 26,4%. Forrás: AKI 5
A nyerstej azonnali (spot) piaci ára Olaszországban 2015 elején viszonylagos stabilitást mutatott, majd március végén csökkenni kezdett. Egy hónap alatt csaknem 10%-kal zuhantak a spot árak, május eleje óta azonban újra növekvő tendencia jellemzi a piacot. A 28. héten, július második hetében a veronai spot ár már ismét 36,09 eurocent/liter, tehát visszaállt a csökkenés előtti értékre. A holland spot piacon a csökkenés jóval drasztikusabb volt, április közepén egy hét alatt 28,00-ról 18,00 eurocent/kg-ra zuhant az ár. Ez az ár április végéig kitartott, de átmeneti javulás, majd kisebb visszaesést követően június végén a holland spot piacon is újra növekedni kezdtek az árak. Forrás: CLAL A hazai felvásárlási és kiviteli árak trendje megegyezik a spot piaci trenddel. A spot árak júniusi javulása az export árakban is megfigyelhető, a felvásárlási árak azonban ebben a hónapban még nem követték a tendenciát. A kiviteli ár 2014 decemberében a felvásárlási ár szintje alá esett, és azóta 6-10%-kal marad el attól. Az export ár júniusi növekedésével az elmaradás 6%-os. Forrás: AKI, Camera di Commercio Verona 6
Az EU tejfelvásárlása 2015 első negyedévében elmaradt a 2014. évi szinttől, a kvótarendszer április elsejei eltörlésével azonban csekély, 0,7%-os növekedés volt mérhető. A termelési korlát megszűnése ellenére a jelenlegi igen sérülékeny piaci helyzetben nem várható a felvásárlás ugrásszerű növekedése, szakértők enyhe, 1%-os termelésbővülést prognosztizálnak az év végére. Forrás: CLAL Magyarországon a termelésnövekedés az előző év azonos időszakával összehasonlítva az uniós átlagot jóval meghaladva rekordméretű. Az év első négy hónapjában az EU 28 tagállama közül Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben, 9%-kal a felvásárlás. A felvásárlási átlagár csökkenésének mértéke is eltér az uniós átlagtól, ez esetben azonban negatív irányba. Az áprilisi átlagár csökkenés Magyarországon 5,2%, míg az EU átlagában csupán 0,7% volt. Forrás: AKI 7
A magyar tejpiac sajátossága, hogy a nyerstej kivitel szintje igen magas. Ebben továbbra sincs változás, az exportált mennyiség a felvásárlás 15-20%-ában állandósult, de 2015 márciusa óta a kivitel folyamatosan csökken. A júniusban exportált mennyiség 21%-kal alacsonyabb a márciusi mennyiségnél. Forrás: AKI A tejelő tehénállomány létszáma a 2009-es tejválság után 2010-ben érte el mélypontját. A 2011. évtől lassú javulás kezdődött meg, amely 2013-ban kis mértékben megtört, de 2014-től újra emelkedésnek indult az állomány. Forrás: KSH 8
A tehénállomány előreláthatóan 2015. évben is növekedni fog, 2015. I-V. hónapjában az állománynövekedés több mint két és félszerese a 2014. I-V. havi állománynövekedésnek. Forrás: ÁT Kft. Magyarország tejtermék külkereskedelmében az I. negyedéves számokat vizsgálva a 2014. évi növekedést követően 2015. évben csökkenés következett be, mind export, mind import vonatkozásában. A kivitel 8, a behozatal 9%-kal kevesebb, mint az előző évben, az egyenleg csökkenése 19%-os. Forrás: KSH 9
A főbb tejtermékek behozatalában továbbra is a fogyasztói tej áll az első helyen, a 2011. évi csúcs utáni csökkenést követően 2014. évben újra emelkedni kezdett a behozott mennyiség. A 2015. évben további növekedés várható, az első negyedéves adatok 2015. évben a 2014. évinél 8%-kal magasabb számokat mutatnak. Ugyancsak nőtt a sajt és túró termékek importja, 2014. évhez képest 5%-kal. A savanyított tejtermékek importja 2013. óta egyre kevesebb, és 2015. I. negyedévében is 5% a csökkenés. Forrás: KSH A hazai nyerstej export főbb célországai közül 2014. évben Olaszország irányába nőtt, Románia és Horvátország irányába azonban csökkent a kivitel. A 2015. I. negyedéves adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a román és horvát export fellendült, az olasz kivitel pedig az előző évi szinttel megegyező mértékű. Forrás: KSH 10
Ágazati hírek EU tejpiaci helyzet Az Európai Tejpiaci Megfigyelőközpont legfrissebb felvásárlási adatai alapján az EU nyerstej szállítása a 2015. január-áprilisi időszakban 0,6%-kal volt alacsonyabb a 2014. évi szintnél. A 2015. áprilisi adat ugyanakkor 1,3%-os növekedést mutat a 2014. áprilisi adathoz képest. A legnagyobb mértékű növekedést továbbra is Magyarországon mérték, ahol az 1. negyedév felvásárlása 8,2%-kal haladta meg az előző évi szintet. A 2015. évi áprilisi felvásárlás is az uniós átlagon felüli mértékben, 7,6%-kal volt a 2014. áprilisi szint felett. A főbb tejtermékek közül a sovány tejpor (+1,5%), a vaj (+0,3%) és tejszín (+1,4%) uniós termelése növekedett, a sajt termelése kis mértékben (-0,2%) csökkent. Az uniós nyerstej árról rendelkezésre álló 2015. májusi adat szerint az átlagár újra csökkenni kezdett (30,48 EUR/100 kg), a 2014. májusi árszinthez képest a csökkenés továbbra is jelentős maradt (-19%). Nem várható a tejár jelentős javulása, a 2015. júniusra becsült uniós átlagár 30,47 EUR/100 kg. A magyarországi átlagár (25,68 EUR/100 kg) is követte az uniós trendet, de a csökkenés az uniós átlagon felüli, 25%-os 2014 májusához viszonyítva (ezzel a 28 tagállam közül a 24. helyen állt). Az olasz spot nyerstej árak 2015 májusában jelentősen csökkentek, majd újra növekedésnek indultak (2015.07.19-én 35 EUR/100 kg). A holland spot ár áprilisban drasztikusan csökkent, majd kisebb-nagyobb ingadozásokat követően júniusban enyhe javulás kezdődött (2015.07.19-én 24 EUR/100 kg). A főbb tejtermékek közül a sajt árak viszonylag stagnáló, enyhén csökkenő szinten maradtak az év első felében, a többi tejtermék ára az év eleji növekedést követően március/április hónapban csökkeni kezdett és a tendencia fennmaradt (2015. júliusi árak Sovány tejpor: 176 EUR/100 kg, Vaj: 296 EUR/100 kg, Teljes tejpor: 235 EUR/100 kg, Cheddar: 312 EUR/100 kg, Edami: 249 EUR/100 kg, Gouda: 258 EUR/100 kg, Emmentáli: 398 EUR/100 kg, Savópor: 67 EUR/100 kg). Valamennyi termék esetében elmondható, hogy az árak az egy évvel korábbi szintnél jelentősen alacsonyabbak. A sovány tejpor esetében az átlagár közelíti a 169,8 EUR/100 kg intervenciós árat. A 2015. január-májusi export adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a vaj és a sovány tejpor exportja mintegy 10%-kal emelkedett, a teljes tejpor és a sajt esetében pedig ugyanilyen mértékben csökkent a kivitel mennyisége 2014 azonos időszakához képest. Az import vonatkozásában továbbra is jelentős a csökkenés a vaj (-85%) és a sajt (-41%) esetében a 2014. január-májusi időszakhoz viszonyítva a mennyiségi adatokat. A 2015. júniusi világpiaci árakat vizsgálva elmondható, hogy a vaj, a teljes tejpor és a sajt esetében az USA, a sovány tejpor esetében az EU árai a legmagasabbak. A sovány tejpor és a sajt árak közel azonosak, de a vaj esetében az USA árai jóval magasabbak a versenytársakénál. Az USA-ban 2015. január-május hónapokban a sajt előállítás 2,0%-kal növekedett, a többi főbb tejtermék termelése azonban csökkent, legnagyobb mértékben (-25,2%) a sovány tejporé. Jelentősen (+13,4%) emelkedett ugyanakkor a sovány tejpor termelése Ausztráliában. A főbb tejtermékek előállításának rangsorában az EU a tejnél és a sajtnál az 1. helyen, a vajnál a 2. helyen áll. A tejtermelés Ausztrália, Új-Zéland és az USA esetében is a 2013/2014-es szint feletti, Ausztráliában és Új-Zélandon +2,8%, az USA-ban +1,7% a termelés növekedés. Az átlagár Új-Zélandon a 2014. év végi/2015. év eleji emelkedést követően márciusban újra csökkenni kezdett, májusban 23,4 EUR/100 kg volt. Az USA-ban a 2014 őszén megkezdődött drasztikus csökkenés februárban megállt, a májusi átlagár 36,2 EUR/100 kg. Rö v i d t áv ú e l ő r e j e l z é s Az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatósága a 2015. június 15-ig rendelkezésre álló adatok piaci szakértők általi elemzése alapján elkészítette rövid távú előrejelzését a 2015/2016. évre. Eszerint a kvótarendszer megszűnése ellenére uniós szinten csupán 1%-os tejfelvásárlás növekedés várható 2015. évben. Ennek főbb oka, hogy néhány tagállamban ugyan a tejtermelés 2015. április elsejét követően jelentősen megemelkedett, más országokban azonban a tejár nem jelentett megfelelő ösztönző erőt a tejtermelés növekedéséhez. A termelők különféle stratégiákat alkalmaztak a kvótarendszer lejárta előtt a tejszállítás csökkentésére. Sokuknál elsődleges szempont volt az állatállomány potenciáljának megőrzése annak érdekében, hogy 2015. április elseje után a termelést azonnal növelni tudják. A kiváló takarmány ellátottság szintén hozzájárult az elmúlt hónapok tejtermelés növekedéséhez. A 2016. évre a tejfelvásárlás nem több mint 1%-os növekedése várható az orosz importkorlátozás fenntartását feltételezve: a keresletnél gyorsabban növő kínálat késleltetheti a nyerstej árak elvárt javulását. A termelői tejárak 2014 második felében és 2015 elején is csökkentek. Februárban a csökke n é s l a s s u l á s a volt t a p a s z t a l h a t ó, d e m áj u s b a n áprilishoz képest újra nagyobb, 2,6 %-os csökkenést mértek. Az Európai Bizottság által júniusra becsült tejár a májusi árral (30,48 EUR/100 kg) megegyező, mindazonáltal néhány tagállamban további csökkenés várható. 11
Az év elején a tejtermékek uniós árai együtt növekedtek a világpiaci árakkal, de a javulás nem tartott sokáig, az árak márciusban újra csökkenésnek indultak az EU és az USA tejtermelésének szezonális növekedésével, miközben Új-Zélandon a várt szárazság elmaradt, és Kína kereslete is csökkent 2014-hez viszonyítva. Az orosz importkorlátozás fenntartása a tejágazat számára elsősorban a sajt export csökkenésével jár az egyéb célországok felé történő erős átrendeződések ellenére is, a tejfelesleg pedig a sovány tejpor és a vajgyártásban kerül felhasználásra. Szakértők a sovány tejpor termelésének mintegy 8%-os növekedésével számolnak 2015- ben. Az uniós sovány tejpor versenyképes a világpiacon, az év első négy hónapjában az export jelentősen megemelkedett, és ezt a tendenciát tartva 17%-os export növekedés prognosztizálható ez évben. A tejzsír piacán is fellendülés tapasztalható: az USA és Japán, valamint a világ más részeinek tartós kereslete a vaj árának növekedését indukálja. Ezáltal a vajtermelés mintegy 3%-os, exportjának 5%-os emelkedését várják szakértők 2015-ben. Az Unión belüli felhasználás vezet 2015-ben a sajttermelés enyhe, 0,5%-ra becsült növekedéséhez. A csökkenő tejárak és a javuló gazdasági növekedés hatására az egy főre eső sajtfogyasztás 1,7%-kal nőve 17,1-ről 17,4 kg/ fő-re emelkedhet 2015. évben. Jelentősen bővült az uniós sajt export az USA, Japán és Dél-Korea irányába. A teljes tejpor termelésének 3%-os, exportjának 2%-os növekedése várható 2015- ben. A friss tejtermékek piacán a folyadéktej fogyasztása csökken, míg a tejszíné folyamatosan növekszik. A friss tejtermékek fogyasztása ezáltal 2015. évben is stabil maradhat, míg az export várható 5%-os növekedése a termelés csekély, 0,4%-os emelkedéséhez vezethet. Az e u r ó pa i pa r l a m e n t m e z ő g a z d a s á g i b i z o t t s ág á n a k j e l e n t é s e a t e j c s o m a g v é g r e h a j t á s á r ó l Az Európai Parlament 2015. július 7-i ülésén tárgyalta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentését a tejágazati csomag végrehajtásáról és az uniós tejágazat kilátásairól. Az Európai Parlament a jelentést 510 igen szavazattal, 154 ellenében és 44 tartózkodással elfogadta. Az EP által most elfogadott jelentés szinte valamennyi elemében megegyezik az előző Tagi Tájékoztatóban részletezett bizottsági jelentéssel. Kiemelendő, hogy mivel a Tejcsomag hatályba lépése óta kevés idő telt el, jelentős hatásai még nem érezhetőek a tejágazatban. A Parlament határozatában többek között az alábbiakra kéri fel a Bizottságot és a tagállamokat: - Egy, a piaci változásokra jóval érzékenyebben reagáló, hatékonyabb és reálisabb eszközrendszer létrehozása például a 2008 óta változatlan intervenciós árak kiigazítása, hogy az a termelési költségeket és a piaci változásokat jobban tükrözze, valamint az export-visszatérítések ideiglenes visszaállítása piaci válságok esetén, objektív feltételrendszer alapján. - Törvényi javaslat előterjesztése a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására. - A Milk Market Observatory (Tejpiaci Megfigyelőközpont) továbbfejlesztése, hogy bármilyen piaci zavar esetén a Központ minél korábbi és gyakoribb jelzéseket, valamint intézkedési javaslatokat tudjon adni. - A termelői szerveződések elismerési eljárásának javítása, erősítve ezáltal a termelők tárgyalási pozícióját. - Erősebb ösztönzők létrehozása annak érdekében, hogy minél több termelő alakítson új termelői csoportokat, vagy csatlakozzon már meglévőkhöz. - Új exportpiacok felkutatása, hogy a meghoszszabbított orosz importkorlátozás ellenére az EU termelői a lehető legjobban használhassák ki a kvótarendszer eltörlésével megnyílt lehetőségeket. - Az export erősítése, a harmadik országok felé fennálló vámok helyett kereskedelmi tárgyalások sürgetése, az export lehetőségeknek a beazonosítása a nemzetközi piaci trendek szoros nyomon követésével. In t e r v e n c i ó A Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Bizottság Állati termékek bizottsága üléseinek rendszeres eleme a tejpiaci helyzet értékelése. A tárgyalások során rendre felmerült, hogy az egyre romló tejpiaci helyzetben szükségesnek tartanák az intervenciós árak emelését, valamint az export-visszatérítés ideiglenes bevezetését. A Bizottság értékelése szerint az európai tejszektor nehéz helyzetét a globális túlkínálat okozza. Az árak csökkenése ellenére több tagállamban folytatódott a dinamikus termelésbővülés. Az EU versenyképes a világpiacon, ezért az export-visszatérítés nem indokolható. Magyarország is az évek óta változatlan interve nció s á r a k e melé s é t s ü rge t i. A Mez őg a z d a s á g i és Halászati Tanács 2015. július 13-i ülésén a Visegrádi országok, valamint Bulgária, Románia és Szlovénia közös dokumentumban kérték a Bizottságot, hogy készítsen elemzést, valamint jogszabályi javaslatot a referenciaárak módosításával kapcsolatban. Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos úr az ülésen bejelentette, hogy a nehéz piaci helyzetre való tekintettel meghosszabbítják a magántárolási és intervenciós időszakokat, valamint előrehozzák a 2016. évi intervenciós időszak kezdetét. 12
Magántárolási támogatás A Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Bizottság Állati termékek bizottsága több ülésen is napirendre tűzte a magántárolási támogatás horizontális szabályainak aktualizálását a korábbi, 826/2008/EK rendeletből egy felhatalmazáson alapuló és egy végrehajtási rendelet előkészítésével. A Bizottság javaslata a jelenleg alkalmazott fix támogatás, valamint a pályázati eljárás előnyeit kihasználva hozná létre az új, kombinált rendszert. Első lépésben pályázati eljárás alapján kialakulna egy maximális támogatási mérték, majd a Bizottság meghatározna egy fix támogatást is, amely a pályázatos támogatásnál alacsonyabb lenne. A támogatás elsődlegesen a már betárolt készletekre vonatkozna, de különösen a hús termékek esetében ettől eltérő javaslat is elfogadható. Lehetőség nyílna korai kitárolásra a legalább 4 hónapos szerződések esetében, amely 10 nappal a szerződés lejárata előtt kezdődhetne. A korai kitárolás esetén a hátralévő napok tekintetében a napi támogatási mérték duplája kerülne levonásra büntetésként. A Bizottság törölte a magántárolásra jogosult tejtermékek (sajt, vaj és sovány tejpor) esetében alkalmazott minimális felajánlható mennyiségeket, tekintettel arra, hogy azokat minden esetben a magántárolási támogatást megnyitó rendeletekben tervezi meghatározni. A szerződésekhez kapcsolódó támogatás és biztosíték tekintetében is maradtak nyitott kérdések, ezek megvitatására és a tárgyban történő végleges szavazásra későbbi ülésen kerül sor. Eredet jelölés A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet értelmében az Európai Bizottságnak a származási ország vagy eredet helyének kötelező jelölésével kapcsolatban többek között a tej és a tejtermékek összetevőjeként felhasznált tej vonatkozásában 2014. december 13-ig jelentést kellett benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés benyújtására végül 2015. május 22-én került sor. A jelentés három lehetséges opciót vázol fel: 1. önkéntes származás megjelölések; 2. kötelező EU/ nem EU (vagy harmadik ország) jelölés; 3. kötelező származás megjelölés annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a jelzésével, amelyben a fejés (a), illetve a feldolgozás (b) történt. A jelentés szerint az önkéntes alapon történő eredet megjelölés zavarná meg legkevésbé a piacot, és nem befolyásolná a termékek jelenlegi árát sem. Az uniós (EU/nem EU vagy EU/harmadik 13 ország) szintű kötelező eredet megjelölés bevezetésével kisebb mértékben nőnének az előállítási költségek, kevesebb terhet jelentene az élelmiszer-ipari vállalkozók és a tagállami illetékes hatóságok számára, ugyanakkor az ország szintű kötelező eredet megjelöléshez képest a fogyasztói megelégedettség mértéke alacsonyabb lenne. Az uniós szintű eredet megjelöléssel ellentétben az ország szintű megjelölés jelentős hatást gyakorolna a belső piacra, egyes piacok esetében elképzelhető a helyi élelmiszerek fogyasztásának megnövekedése is. A Bizottság következtetése az, hogy az önkéntes eredet megjelölés és az egyes élelmiszerek vagy élelmiszer-kategóriák estében jelenleg is kötelező eredet megjelölés együttes alkalmazása jelentené a megfelelő megoldást. A Tej Terméktanács a tej, valamint a tejtermékek összetevőjeként felhasznált tej esetében a kötelező jelölést támogatja: kötelező származás megjelölés annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a jelzésével, amelyben a fejés (a) és/ vagy a tejfeldolgozás (b) történt. A Földművelésügyi Minisztérium a bizottsági jelentéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakításakor a Tej Terméktanács szakmai véleményét maximálisan figyelembe vette. A Tej Terméktanács még 2014. évben kezdeményezte a Magyar Élelmiszerkönyv módosítását a tekintetben, hogy a megnevezés közvetlen közelében a fő látómezőben az egyedi fogyasztói csomagolási egységen jelölni kelljen a tej származási országát, amennyiben az nem Magyarország, illetve hogy a magyar nyelvű megnevezés legalább a csomagoláson legnagyobb betűnagysággal feltüntetett idegen nyelvű megnevezés betűnagyságával megegyező méretben legyen feltüntetve. Sajnálatos módon az Európai Bizottság az eredet megjelölésre vonatkozó kezdeményezést elutasította, amelynek következtében hangsúlyosnak tartjuk a jelentéssel kapcsolatban tett fenti szakmai álláspontunkat. Európai demonstrációk Június elején Németországban figyelemfelhívó megmozdulásokra került sor, míg Romániában már drasztikusabb módszerrel, tejlocsolással tüntettek a termelők az alacsony tejárak ellen. Július elején Litvániában ugyancsak tejkiöntéssel demonstráltak, az elmúlt héten pedig Franciaországban a tejtermelő gazdák több napos útzárral tüntettek az egyik legforgalmasabb európai útvonalon az önköltségi szint alatti tejárak miatt. Még ugyanazon a héten Belgiumban az egyik legnagyobb mezőgazdasági vásárra szerveztek tüntetést a gazdák, ideiglenes kvótarendszer felállítását sürgetve az Európai Bizottságtól az uniós túltermelés csökkentése és ezáltal a zuhanó tejárak megfékezése érdekében.