Cigánynak lenni Magyarországon

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Cigánynak lenni Magyarországon Jelentés 2007 A gyûlölet célkeresztjében Szer kesz tet te: Tör zsök Eri ka, Paskó Ildi és Zolnay János Budapest, 2008

Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Kiadja az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay u. 24. félemelet 1. Levelezési cím: 1461 Budapest, Pf. 362 Telefon: (+36 1) 216 7292, 456 0779, fax: (+36 1) 216 7696 Internet: www.eokik.hu E-mail: minor@eokik.hu Felelős kiadó: dr. Törzsök Erika igazgató Minden jog fenntartva. Nyomdai előkészítés és nyomás: emel Press Kft., (+36 70) 418 4382 E-mail: molnart@freemail.hu

Tartalom Törzsök Erika: Előszó........................................................ 5 Hidvégi-B. Attila: Válogatás a magyarországi romákat érintő legfontosabb eseményekből 2007..................................... 7 Temetetlen múlt Lakatos Elza: Vidámpark a holtakon.......................................... 71 Szociálpolitika Mózer Péter: Jóléti alternatívák és szegénység Szegénység, jövedelmi egyenlőtlenségek, munkapiaci kirekesztés, jóléti transzferek Magyarországon................................ 75 Mészáros Magdolna: Az állami paternalizmustól az egyéni felelősség felé Szegénység, jövedelmi egyenlőtlenségek, munkapiaci kirekesztés, jóléti transzferek Szlovákiában.................................... 99 Hidvégi-B. Attila: Gumibottal csillapított éhség Éhséglázadások Szlovákiában............................................... 123 Egységesülő munkaerőpiac Fleck Gábor: Romániai cigány közösségek migrációs stratégiái................ 131 Eparu Krisztián: Gáborcigányok............................................ 145 Virág Tamás: Programok a cigánytelepek felszámolására (Tervek és tapasztalatok).................................................... 165 Hidvégi-B. Attila: Gárdaszellem.............................................. 179 Tér és társadalom Zolnay János: A határtalan város Városfejlesztés és közoktatáspolitika Pécsen................................ 213 Zolnay János: Nyilvánvaló és közvetlen veszély.............................. 255

Előszó A magyarországi roma közösségek helyzetét a szegénység, a közel két évtizedes munkapiaci kirekesztés és a fokozódó térbeli és közoktatási szegregáció jellemzi. A romákkal kapcsolatos kormányzati cselekvés tehát mindenekelőtt társadalompolitika feladat és nagyban függ az éppen hivatalban lévő kormány gazdasági és elosztási elveitől és persze tényleges lehetőségeitől. Vannak azonban a roma társadalom léthelyzetének olyan speciális jellegzetességei, amelyek nem teszik teljesen üressé a romapolitika kifejezést. A szegregáció alapvetően tünete a magyarországi közoktatás nagyfokú egyenlőtlenségeinek, de azért a roma diákok helyzete mégiscsak egyedi, mivel arányuk az adott iskola piaci pozíciójának legfontosabb ismérve. A tartós munkanélküliség sem csupán roma probléma, de az állásra jelentkező romáknak meg kell küzdeniük a diszkriminációval is. De a gyűlölet célkeresztjében is kifejezetten a romák állnak: ebből a szempontból 2007 vízválasztó volt. Immár nemcsak uszító honlapok szítják az indulatokat, de megalakult egy nyilas szimbólumokat használó paramilitáris szervezet, amely ősszel elkezdte megfélemlítő akcióit a romák lakta településeken. Néhány elítélő nyilatkozaton kívül a kormánynak egyelőre sejtelme sincs arról, hogyan reagáljon erre a fejleményre, a parlamenti ellenzék és a hozzá közelálló sajtó pedig távlatos és felelős magatartás helyett igyekezett politikai tőkét kovácsolni a gárda megalakulásából. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány Roma jelentés sorozatának mostani kötete nem annyira a 2007. év legfontosabb eseményeire, mint inkább problémáira kívánja irányítani az olvasó figyelmét. A kötet Lakatos Elza rövid, megrázó riportjával kezdődik. Emlékezésről és felejtésről van szó egy Várpalota melletti tó kapcsán, ahol száznál is több romát lőttek agyon a második világháború utolsó hónapjaiban a magyar csendőrök. De erre a helyszínen nem lehet emlékezni: a kivégzés helyén korábban vidámpark volt, ma pedig horgásztó, amit egy vállalkozó kerítéssel zár el a külvilágtól. A temetetlenség állapota nemcsak a halottaktól tagadja meg a méltóságot és a gyászt, de a ma élőket is szembesíti újra meg újra a múlt lezáratlanságával, csakúgy, mint az elárasztott erdélyi Bözödújfalut ellepő tározóból kimeredő templomtorony, amely egyszerre emlékezteti a tó partján piknikezőket az 1944-ben deportált székely szombatosok és a később elpusztított Maros megyei falu temetetlen állapotára. A szegénység nem új keletű probléma, de 2007-ben sokan, sokféle szempontból hasonlították össze az egy helyben toporgó Magyarországot és a bátor reformokat végrehajtó és dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkező Szlovákiát. Nem tagadjuk a szlovákiai gazdaság eredményeit, mégis fontosnak tartottuk, hogy bemu- 5

tassunk egy másfajta szempontot is: Mészáros Magdolna és Mózer Péter a szegénység és a munkanélküliség mértékét, a romák helyzetét és a problémákra adott válaszokat elemzi a két országban, Hídvégi Balogh Attila pedig felidézi a szociális ellátások megkurtítása nyomán 2004-ben kitört kelet-szlovákiai éhséglázadásokat. Románia EU-csatlakozása időszerűvé tette a két ország közötti munkaerő-migráció problémáját. Az első évek mindenesetre nem igazolták azokat a várakozásokat, hogy az EU-bővítést követően romániai munkavállalók tömegesen keresnek majd legálisan és illegálisan munkát Magyarországon. A kötetben Fleck Gábor és Eparu Krisztián foglalkozik a romániai romák migrációjával. Fleck Gábor írása áttekintést ad a probléma egészéről, míg Eparu Krisztián egy Magyarországon meglehetősen ismeretlen közösséggel, a gáborcigányokkal ismerteti meg az olvasókat. A szaktárca modellprogramnak tekintette a cigánytelepek felszámolásának projektjét, már csak annak csekély összege miatt is. Virág Tamás a projekt első fázisának mérlegét igyekszik megvonni írásában. Az iskolafenntartó önkormányzatoknak 2007 tavaszán kellett első ízben alkalmazniuk a szabad iskolaválasztást, illetve az iskolai szelekciót korlátozó jogszabályokat. Zolnay János tanulmánya azt vizsgálja, hogy csökkent-e a jogszabályhely alkalmazása folytán az iskolai szegregáció a 2007-ben beiratkozott első osztályos diákok körében az előző évhez képest Pécsen, illetve, hogy vajon képes-e a városi önkormányzat összehangolni városfejlesztési és közoktatási politikáját. Az utóbbi probléma azért időszerű, mert Pécs belterületén a 2001-es népszámlálás szerint több alacsony státuszú lakás volt és több alacsony státuszú család élt, mint a kiterjedt bányászkolóniákon. A Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekt a dél-dunántúli nagyváros fejlesztési szempontból legérzékenyebb területén akar nagyszabású és nagymérvű dzsentrifikációs hatású fejlesztéseket megvalósítani. Miközben tehát a város oktatáspolitikája valamiféle egyensúlyra törekszik és lehetőségeihez mérten igyekszik fékezni a közoktatási szegregációt, a fejlesztések szándékolt vagy nem szándékolt következménye az lesz, hogy szegény és cigány családok sokasága szorul ki a város belterületéről. A folyamat következményeivel pedig utólag lesz majd kénytelen szembenézni az önkormányzat. Az év ijesztő szenzációjáról, a Magyar Gárda megalakulásáról, annak hazai és nemzetközi visszhangjáról ad részletes beszámolót Hidvégi Balogh Attila írása. A sorozat hagyományaihoz híven az év romákkal kapcsolatos eseményeit összegző kronológia segíti az olvasókat a tájékozódásban. A kötetet Zolnay János öszszegző tanulmánya zárja. Törzsök Erika 6

Válogatás a magyarországi romákat érintő legfontosabb eseményekből 2007* Január Három kecskeméti roma család kártérítési pert indított az önkormányzat és a helyi speciális iskola ellen, mivel fogyatékosnak nyilvánították gyermekeiket. A három család 15, 14 és 12 éves gyermekeit a keresetek szerint az óvoda befejezése után tévesen nyilvánították fogyatékosnak, és ennek következményeiről nem is tájékoztatták a szülőket. Egy másfél éve megkezdett országos vizsgálat alkalmával született szakpszichológusi vélemény kimondta: a gyerekek nem fogyatékosok. Az egyik család jogi képviselője azt az álláspontot képviselte a tárgyaláson, hogy a gyermeket a fogyatékossá nyilvánítással nemcsak megbélyegezék, hanem behozhatatlan hátrányba is került, továbbtanulását, felnőttkori elhelyezkedését lényegében meggátolták ezzel az intézkedéssel. Az alperesek a családonként egymillió forint kártérítésre igényt tartó keresetek elutasítását kérték a bíróságtól, arra hivatkozva: a fogyatékosságot nem az intézmény, hanem egy független szakértői bizottság állapította meg. Ruska Zsuzsanna, az érintett kecskeméti Nyíri úti speciális iskola vezetője szerint a felülvizsgálatok során a szülők kérhették volna az iskolaváltoztatást. A szülők viszont azt állították, hogy erre vonatkozó pontos útbaigazítást nem kaptak az iskolától. A tárgyaláson megjelent Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke és Mohácsi Viktória európai parlamenti képviselő is. Mohácsi a bíróság folyosóján tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a másfél éve kezdett vizsgálatok szerint több tízezer gyereket nyilvánítanak igazságtalanul fogyatékossá Magyarországon: 96 százalékuk roma. Megszűnt a folyamatos rendőri jelenlét Olaszliszkán. A rendőrség 2006. október 15. óta tartott fönn folyamatos járőrszolgálatot a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán, ahol feldühödött helyiek meggyilkolták Szögi Lajos tiszavasvári tanárt, miután autójával elsodort egy kislányt. A gyerek könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet. A következő napokban számtalan fenyegetés érkezett a faluba a helyi romáknak címezve, s közülük többen a gyilkosság miatti bosszútól tartva elmenekültek otthonaikból. A bűncselekmény utáni napokban naponta tíz-tizenkét rendőr tartózkodott éjjel-nappal a településen, később a létszám két járőrpárra csökkent. December közepére úgy tűnt, normalizálódik a helyzet * A válogatás a RomNet, a Népszabadság és az MTI internetes archívuma alapján készült 7

Olaszliszkán. Akkor azonban a gyilkosság helyszínétől távol eső helyi romatelepet dobálták meg kővel ismeretlenek, egy ház pedig azóta is tisztázatlan körülmények között kigyulladt. Ekkor újból megerősítették a járőrszolgálatot a faluban. 2007 januárja viszont már nyugalomban telt el a zempléni településen, ezért a rendőri vezetés nem látta már indokoltnak a huszonnégy órás járőrözést. A kormány különösebb feltűnés nélkül megszüntette az 1990-ben létrehozott Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt. A kisebbségi politikát 2007 elejétől Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára felügyeli. Az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel erről 2006 őszén, a Kormányhatározat módosítása után folytattak vitát. Hogy a kisebbségi vezetők tudomásul vették a hivatal megszüntetéséről szóló döntést, annak okára csak abból lehet következtetni, amit Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke nyilatkozott: szerinte politikai szempontból erősebb pozíció, ha a kisebbségi ügyek egy tárca, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felügyelete alól a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerülnek. Lehetett volna rosszabb döntés is vélte Kolompár. Heinek Ottó, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke is osztja azt a véleményt, hogy a változás akár kedvezőnek is nevezhető: a Miniszterelnöki Hivatal valóban magasabb közigazgatási szint. Elmondta, hogy Gémesi Ferenc tájékoztatása szerint nem csökken sem a kisebbségüggyel foglalkozó kormányzati szakértők száma, sem a kisebbségek szervezeteinek költségvetési támogatása. Senki sem mondhatja, hogy a kormány nem jeleskedett a cigánypolitikával foglalkozó intézmények átszervezésében. Ennek újabb állomása volt, hogy a bizottságok megszűntek, helyettük Kiss Péter akkori szociális miniszter vezetésével megalakult a Roma Integrációs Tanács. Sokféle hivatal, titkárság és testület foglalkozott már a romák helyzetének javításával valódi eredmények nélkül. A Cigányügyi Tárcaközi Bizottság elődjét még a Horn-kormány hozta létre a kilencvenes évek közepén, a Romaügyi Tanácsot pedig Medgyessy Péter miniszterelnök 2002- ben. Akik eleve nem értették, mi szükség van párhuzamosan két testületre, utólag igazolva érezhették magukat: mindkettő megszűnt. (A Romaügyi Tanács jó ideje amúgy is csak papíron létezett és a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság sem sok vizet zavart.) A kormány határozata szerint a konzultatív, véleményező, javaslattevő integrációs tanács feladata egyebek mellett a döntések előkészítése, új programok kezdeményezése. Nincs értelme egyszerre két cigányügyi bizottságot fenntartani indokolta az átszervezést Ürmös Andor, a szociális tárca roma integrációs főosztályának vezetője. Ráadásul az egyikben a kormányzati, a másikban a civil szakértők kaptak helyet, így az a látszat keletkezett, hogy nincs közöttük együttműködés. Az átalakítással Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke 8

is egyetértett. Az előzetes egyeztetéseken Kolompár javasolta, hogy a Roma Integrációs Tanács munkájába vonják be a cigány civilszervezeteket is. Kérése meghallgatásra talált, a kormányzati delegáltak és az OCÖ elnöke mellett a roma közösségek hét képviselője is a tanács tagja lett. A felkért roma szervezetek jelöltjei közül Kiss Péter választotta ki azokat, akik bekerültek a tanácsba. A Roma Integrációs Tanács ülésein állandó meghívottként többek között a kisebbségi ombudsman és az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke is jelen lehet. Elítélte a Jobbik Magyarországért mozgalom illetve párt által létrehozott ciganybunozes.com honlapot a Magyarországi Munkáspárt 2006. Az oldal üzemeltetői olyan cikkeket, publikációkat közölnek, amelyekben a cigány népességet mint kollektív bűnösöket jelenítik meg. Hangvételük sok esetben nyíltan uszító, felháborítóan általánosító, és a cigánybűnözés kifejezéssel az egész etnikumot megsértik hangoztatta a Munkáspárt 2006 közleménye. A Jobbik egyoldalúan, nem az összes tény figyelembevételével közelíti meg a problémát, hasonlóan a II. világháború előtt föllépő szélsőjobboldali erőkhöz: csak most nem a zsidóságban, hanem Magyarország legnagyobb lélekszámú etnikumában, a cigányságban vélik megtalálni ellenségüket, a társadalmi problémák első számú okozóit olvasható a Munkáspárt 2006 felhívásában. A Magyarországi Munkáspárt 2006 a demokratikus értékek védelme érdekében elhatárolódik a Jobbik Magyarországért mozgalomtól, és ezt elvárja a Jobbikkal választási szövetségre lépett Fidesztől is zárult a közlemény. Demonstrációt tartott a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet a jászladányi iskola és a polgármesteri hivatal előtt. A helyi alapítványi iskola vezetője ugyanis lezárta azt a folyosószakaszt, amelyen keresztül az alapítványi és az önkormányzati iskola tanulói az ebédlőbe jártak. Így az utóbbiak zömmel roma diákok kénytelenek voltak az utcáról megközelíteni a helyiséget. A polgárjogi szervezet vezetője indiai ruhát öltve, mezítláb vonult be a községházára, azt jelezve: a jászladányiak a cigányokat idegen nép gyermekeinek tartják. Dankó István polgármester az általa korábban megadott időpontban nem vette át a petíciót. Arra kérte a küldöttséget, várják végig a testületi ülés egyik beszámolóját. A demonstrálók erre nem voltak hajlandóak. Hiller István oktatási és kulturális miniszter Jeruzsálemben ünnepélyesen felavatta a miatyánk lovári nyelvű tábláját az Olajfák hegyén álló Miatyánk-templomban. A mai esemény kiemelkedő jelentőségű, hiszen a Miatyánk-templomban, ahol az 1800-as évek vége óta magyar nyelven már ott áll a szent ima, felavattuk a táblát lovári nyelven a miatyánk szövegével, cigány honfitársaink és azok tiszteletére, akik őrzik emléküket mondta a miniszter. Hozzátette, hogy több mint 9

száz nyelven örökítették már meg ezt az imát. Részt vett az emléktábla felavatásán Michel Sabbah, Jeruzsálem latin pátriárkája, a szentföldi keresztények legfőbb egyházi méltósága. A pátriárka az avatás előtt a patriarkátus központjában fogadta a magyar delegációt. Három roma fiút ültetett az autójába egy ittas férfi Olaszliszkán, majd rövid száguldás után oszlopnak ütközött. Mindez azon az úton történt, ahol meglincseltek egy tiszavasvári tanárt, miután autójával elsodort egy cigány kislányt és nem sokkal a tragikus eset után. A balesetben a roma fiúk közül az egyik súlyosabban megsérült. Az ügyről beszámoló Blikk szerint a férfi azt kiabálta a kocsiban, hogy Együtt döglünk meg, majd egy bukósisakot húzott a fejére, és nekiment egy villanyoszlopnak. A férfit, D. Z.-t a bámészkodó gyerekek kérték meg, hogy próbálják ki, mennyivel tud menni az autó, így tudta az autóba ültetni őket. A sárospataki rendőrkapitányság közúti közlekedési baleset okozása miatt indított eljárást. A vizsgálat első megállapításai szerint nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel haladt a 45 éves férfi a kocsival, és elvesztette uralmát a jármű felett. Ennek egyik oka lehet, hogy alkoholt fogyasztott. Befejeződött az a vizsgálat, amelyet egy cigányellenes hozzászólásokkal megtűzdelt rendőrségi honlap miatt indított az ORFK. Az előítéletes rendőröket pszichológiai tréningre küldték. A rendkívül durva cigányellenes hozzászólások miatt Bene László akkori országos rendőrfőkapitány 2006 őszén felfüggesztette a Holdudvar nevű belső rendőrségi honlap működését. A szélsőséges kijelentésekre egy CD-n kimentett gyűjtemény hívta fel a figyelmet. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője közölte, hogy sikerült azonosítani azokat, akik rasszista hozzászólásokkal jelentkeztek a honlap fórumain: a szóvivő azt hangsúlyozta, hogy jó részük nem is rendőr, hanem irodai dolgozó. Máté Mihály, a CD-n szereplő gyűjtemény egyik készítője viszont állította, hogy ennél jóval többen fogalmaztak meg cigányellenes véleményeket az adott fórumon. Az országos főkapitány által elrendelt fegyelmi vizsgálatot befejezték, a rendőrség a szóban forgó harminc munkatársának van közöttük tiszt, tiszthelyettes, járőr és nyomozó, irodai alkalmazott, férfi és nő, kevésbé iskolázott és jogi egyetemet végzett is olyan egyhetes tréninget szervezett, amelynek célja az előítéletektől mentes gondolkodás kialakítása. A tréning résztvevői nagyon fogékonyak a téma iránt, őszintén érdeklődnek, hogyan lehet kezelni az előítéleteket mondta a képzés egyik vezetője, Bobák Artúr rendőr alezredes, a bűnmegelőzési intézet főeladója. Merem állítani, hogy a többségük nem rasszista jelentette ki. Ha valóban így lenne, nem világos, miért írogattak rasszista hozzászólásokat a Holdudvarra. Bobák Artúr erről nem kívánt véleményt nyilvánítani, mint mondta, ennek elemzése hosszabb időt igényel. 10

Romákkal találkozott és mindennapjaikról érdeklődött Gyurcsány Ferenc az abaúji Alsóvadász romatelepén. A miniszterelnököt sok tucatnyian köszöntötték, panaszkodtak neki, és kérték, mutasson helyzetükből kiutat. A másfél ezer lakosú abaúji településen majd ötszáz roma él, a munkanélküliség körükben jócskán meghaladja a nyolcvan százalékot mondta Kiss Lászlóné polgármester Gyurcsány Ferencnek, amikor végigkísérte a telepen. Gyurcsány Ferenc több roma férfi, nő és gyermek mondandóját végighallgatva, a cigánysor hepehupás földútján végigmenve betért a többgyermekes Siroki Jenőné házába és elbeszélgetett vele. Ezzel egyidőben Bajnai Gordon (akkor fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos, ma fejlesztési miniszter) újságíróknak azt mondta: mintegy 120 milliárd forint áll rendelkezésre a komplex kistérségi programok fejlesztésére 2007 és 2013 között. Szerinte ez a program tenni akar a vidéki mélyszegénység újratermelésének megakadályozásáért. Bajnai azt mondta szavait az újságírókon kívül a helybéli romák is hallhatták, hogy a mai magyar társadalom válságtünete, a mélyszegénység növekvő ütemű, generációkon átívelő újratermelődése, egyre erőteljesebb területi koncentrációja a legaggasztóbb gondok egyike. A komplex térségfejlesztési program működőképességének záloga, hogy erősen támaszkodik a helyi adottságokra és erőfeszítésekre, és sikerét az is biztosíthatja, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv II. több operatív programja elkülönít olyan forrásokat, programelemeket, amelyeket a kiválasztott kistérségekben használnak fel tette hozzá. A program támogatja a foglalkoztatást, az oktatást, az egészségügyi és szociális ellátást, a közszolgáltatások fejlesztését, a fenntartható környezeti és infrastrukturális fejlesztéseket is. Bajnai emlékeztetett arra: Alsóvadászon már több mint kétszázmillió forintot nyertek uniós forrásból az iskola és az óvoda fejlesztésére. A komplex programra fordítandó nagyjából 120 milliárd forintból a huszonnyolc leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségbe egyenként négymilliárd forint juthat. Névre szóló levelet küldött az Országos Cigány Önkormányzat a több mint ötezer helyi roma kisebbségi képviselőnek, remélve, hogy minél többen csatlakoznak a Jobbik elleni feljelentéshez. Az OCÖ ugyanezt kéri a romákkal szolidáris nem cigány civil szervezetektől is mondta ifjabb Bogdán János, az országos önkormányzat szóvivője, aki 2007 elején közölte, hogy az OCÖ büntetőfeljelentést tesz a fasisztoid nézeteket valló pártképződménynek nevezett Jobbik ellen. A kassai székhelyű szlovákiai alkotmánybíróság elrendelte három szlovákiai roma nő panaszának újravizsgálását. A kelet-szlovákiai illetőségű, a panasz alapjául szolgáló eset idején még kiskorú roma lányokat állításuk szerint 2003-ban akaratuk ellenére sterilizálták. A beavatkozást végző kórház illetékesei nem tájékoztatták sem a szülőket, sem pedig a gyámhatóságot. Bejelentésüket a Test és Lélek 11

nevű szlovákiai civilszervezet más hasonló panasszal együtt 2005-ben megküldte az ENSZ-nek is. A kórház illetékesei tagadták a vádat. Azt hangsúlyozták, hogy a pácienseiket felvilágosították a szükséges lépésről, és ők beleegyeztek a műtétbe. Azt viszont elismerték, hogy nem kérték ki a leányok szüleinek és az illetékes gyámhivatalnak a véleményét. Néhány hónappal később a Kassa megyei rendőrség bizonyítékok hiányában leállította a nyomozást. Határozatukat az illetékes ügyész is jóváhagyta. Ezután a világszervezet illetékesei is elfogadták a szlovákiai bűnüldöző szervek megállapításait, s a gyanút alaptalannak minősítették. A három sértett azonban a szlovák alkotmánybírósághoz fordult, amely úgy határozott, hogy a nyomozati anyag több megállapítása felületes, és néhány vonatkozásban nem meggyőző. Barbora Bukovská ismert szlovák polgárjogi aktivista üdvözölte az alkotmánybírósági döntést, amely lehetővé teszi, hogy alaposan kivizsgálhassák, vajon három éve valóban nem sérültek-e súlyosan a három fiatalkorú emberi jogai. Szinte valamennyi mohácsi cigány család hazaérkezett Svédországból, majd kétszáz szomszédjukkal együtt Kanadába készültek kivándorolni. Azt azonban nem tudták még a kisebbségi önkormányzat elnöke sem, hogy az észak-amerikai ország már évekkel a mostani kivándorlási mizéria előtt visszaállította a vízumkötelezettséget hazánkkal szemben. Az ezredfordulón utazott ki Mohácsról kétszáz család Kanadába, többségük azóta már hazatért. Kovács István, a mohácsi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke állítása szerint a Kanadát megjárt családok azt mesélték a Svédországból kénytelenségből hazatért rokonaiknak, hogy amikor annak idején megérkeztek a kanadai repülőtérre, rövid kihallgatás után azonnal menekültstátushoz, majd munkához és pénzhez jutottak. Polgár Viktor akkori külügyi szóvivő szerint Ottawa idén újra megvizsgálja a korábbi döntést, de munkát vállalni addig is csak külön engedéllyel lehet az országban. A mohácsiak a kanadai nagykövetséggel akarták felvenni a kapcsolatot. Mohácson hatvan hazatért romának adtak három hónapra munkát egy közmunkaprogram keretében. Befolyással való üzérkedés gyanúja ez az egyik szála annak a szerteágazó nyomozásnak, amelyet a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya folytatott a baloldali vezetésű Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) gazdálkodási visszásságait vizsgálva. A büntetőügy 2005 márciusában kezdődött. Többek között hűtlen kezelés, illetve sikkasztás elkövetésének gyanúja miatt indult büntetőeljárás az OCÖ költségtérítési elszámolásaival és egy kríziskeret felhasználásával kapcsolatban A 2003-as, 2004-es, 2005-ös időszakra vonatkozott a több millió forintról szóló nyomozás. A rendőrség elkülönített egy további eljárást a számvitel rendjének megsértése bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. Befolyással való üzérkedés gyanúja miatt is nyomoztak a 12

cigány képviselő-testülettel kapcsolatba hozható személyek tevékenységét miatt. A feljelentő Farkas Antal képviselő a Cigány Szervezetek Országos Szövetsége (CSZOSZ) elnökhelyettese volt. Két társadalmi csoport van, ahol alacsony az aktív dolgozók aránya: ezek közül az egyik a hazai roma közösség. A segélyek gyakran arra ösztönzik a az embereket, hogy ne vállaljanak munkát vélte Kiss Péter, 2007-ben szociális és munkaügyi, ma kancelláriaminiszter. Növelni kell szerinte az aktív munkavállalók számát. Kiss Péter a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségénél tartott tájékoztatóján mondta, hogy társadalmi támogatottságra van szükség a munkaerőpiacról kiszorult emberek újbóli munkába állításához. Kiss szerint két hazai társadalmi csoport van, ahol alacsony a dolgozók aránya: a magyar roma társadalom, és a munkalehetőségeikben sérültek, rokkantak köre. Kiss Péter hozzátette: ma Magyarországon hatszázötvenezer megváltozott munkaképességű ember kap segélyt, és a segélyek gyakran arra ösztönzik a az embereket, hogy ne vállaljanak munkát. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretein belül összesen hat programot indít a kormány a munkavállalói aktivitás növelésére. Nem született közös nyilatkozat a sajtóban megjelenő cigányozásról azután, hogy a kisebbségi ombudsman az olaszliszkai gyilkosság kapcsán általános állásfoglalást kért a magyar újságírók Etikai Együttműködési Testületétől írta a Roma Sajtóközpont. Kaltenbach Jenő akkori kisebbségi ombudsman azt kérte, hogy az Etikai Együttműködési Testület általános állásfoglalásban ítélje el a sajtóban egy-egy konkrét eset kapcsán újra meg újra felerősödő, felelőtlen, diszkriminációs hangulatkeltésre is alkalmas cigányozást. A MÚOSZ etikai bizottsága ugyan elfogadott egy állásfoglalás-tervezetet, amelyet elküldött az Etikai Együttműködési Testület alapító tagjainak és a társult tagszervezeteknek; közös nyilatkozatot azonban nem sikerült kiadni. A MÚOSZ etikai bizottságának álláspontja szerint az olaszliszkai gyilkosságból nem a sajtó híradásai kreáltak cigányügyet, hanem a sajtón kívüli társadalmi jelenség hordozta magában a rasszizmust, amiről a sajtó kötelességszerűen hírt ad. A bizottság ugyanakkor úgy vélte, hogy vannak lapok és újságírók, akik tevőlegesen szítják a gyűlöletet és az erőszakot. A bizottság Bayer Zsolt Magyar Nemzetben megjelent, Cigányliszka című írását nevesítette, amely az állásfoglalás szerint megsértette mind a sajtótörvény előírását, mind a közös etikai alapelvekben megfogalmazott követelményeket. A MÚOSZ etikai bizottságának állásfoglalásával egyetértett a Magyar Sportújságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének Elnöksége is, a Sajtószakszervezet elnöke pedig az ombudsmannal közös személyes tanácskozásra tett javaslatot. 13

Bulgária és Románia csatlakozásával mintegy 2,5 milliónyi roma népesség került be az Európai Unióba. Korózs Lajos szocialista szakpolitikus erről tartott Lévai Katalin EP képviselővel közösen sajtótájékoztatót. Az Országgyűlés szociális bizottsága 2007 február elején Brüsszelben ülésezet; ezzel az eseménnyel nyitotta meg Magyarország az esélyegyenlőség évét. A rásztvevőket fogadta az EU szociális ügyekért felelős biztosa, Vladimir Spidla. Lévai Katalin szerint a nők, az idősek, a romák vagy a fogyatékossággal élők érdeke nem válhat a pártpolitikai csatározások áldozatává. Egyúttal elismerte: azzal, hogy 2007-et az esélyegyenlőség évének nyilvánította az unió, jelezte: baj van ezen a területen. Lévai az unió esélyegyenlőségi bizottságának egyetlen magyar tagjaként év végén írásban számolt be arról, mit tett hazánk az esélyegyenlőségért 2007-ben. Hatvanmilliárd forintot fordítottak esélyegyenlőségi célokra, ennek nagyobb része uniós támogatás. Jelentős részét rehabilitációra és akadálymentesítésre szánták, kisebb hányada jutott a romatelepek felszámolására, a nők foglalkoztatásának javítására, távmunkahelyek megteremtésére. A Lungo Drom és tizennyolc másik cigány érdekképviseleti szervezet részvételével szövetség alakult a 2007 márciusi területi és országos cigány önkormányzati választásokra. Farkas Flórián közlése szerint a választási szövetséghez baloldaliak és liberálisok is csatlakoztak. A Fidesz táborához tartozó Lungo Drom elnöke bejelentette, hogy tizenkilenc szervezetből álló szövetség jött létre annak érdekében, hogy az Országos Cigány Önkormányzat jelenlegi vezetését leváltsák. Farkas Flórián azt is állította, a szövetségben vannak konzervatív, baloldali és liberális érzelműek is, akik politikai hitvallástól függetlenül akarják képviselni a magyar cigányság ügyét. A tizenkilenc szervezetből álló szövetség a 2007. március 4-i területi és országos cigány önkormányzati választáson közös országos és területi listákat állított azért, hogy az előző országos cigány önkormányzati vezetés felhatalmazását visszavonja, és egy szakmai alapon nyugvó, valós társadalmi támogatottságú érdekképviseletet hozzon létre. Nyilatkozatuk szerint az Országos Cigány Önkormányzat jelenlegi vezetése a demokratikus intézmény funkcióját megcsúfolva folyamatosan korrupciógyanús ügyekben szerepel, nem a cigányság érdekét, csupán a vezetőség egyéni érdekét szolgáló tevékenységet végez. A szövetségesek arra szólították fel az OCÖ tagjait, hogy a választásokig ne hozzanak újabb, a cigányságra nézve hátrányos döntéseket, a kormányt pedig arra kérték, se nyíltan, se a háttérből ne manipulálja a cigányság önszerveződését, befolyásolva ezzel a választások eredményét. Farkas Flórián úgy vélte: az OCÖ négy éve cselekvésképtelen, súlyos erkölcsi és szakmai válságban van. Szerinte ha a magyar cigányság most nem ismeri fel, hogy változtatni kell és összefogásra van szükség, akkor meg is érdemli azt, amilyen helyzetben van. A fideszes országgyűlési képviselő aggasztónak nevezte, hogy a cigányok körében 88-90 százalékos a munkanélküliség. 14

A Csongrád megyében élő cigányok létszámát, életkörülményeit feltáró kutatást kezdeményezett a megyei önkormányzat első cigány képviselője. Ilyen felmérés nem készült a rendszerváltás óta. Ma tíz- és húszezer közé tehető az itteni roma lélekszám. Pontosan ezt azért nehéz meghatározni, mert a hivatalos számláláskor az dönt, ki vallja magát cigánynak írta a Délmagyarország. Károlyi Sándor, a megyei közgyűlés első cigány képviselője elmondta: háromféle ívvel járják majd a családokat a helybeli kérdezők. A helybeli biztosok pontosan tudják, ki tartozik a kisebbséghez, és ki nem, függetlenül attól, kik vallják magukat cigánynak. Megnézik az egy lakásban élő személyek számát, az életkori összetételt, a cigány nyelv ismeretét, a lakás felszereltségét és azt is, hány embernek nincs munkahelye. Mindezt azért teszik, hogy végre pontos képük legyen a döntéshozóknak arról, mennyien vannak és milyen segítségre szorulnak az érintettek. Február Burka Ferenc és fia, akiket ártatlanul elítéltek, s csaknem hat évre börtönbe zártak, egy debreceni bankban fölvették azt a negyvenötmillió forintot, amelyet kárpótlásként kaptak a magyar államtól. A két újszentmargitai roma férfit 1999-ben tartóztatták le gyilkosság vádjával. 2002-ben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mindkettőjük bűnösségét megállapította társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében, és a fiút 15 év, az apát 13 év fegyházra ítélte. 2003-ban a Szegedi Ítélőtábla mint felülbírálatra alkalmatlan és megalapozatlan ítéletet hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság ítéletét, 2005-ben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság felmentő ítéletet hozott, és a két férfi kiszabadult a börtönből. Az apa és fia eredetileg ötven-ötvenmilliós kártalanításra tartott igényt. A hosszú hónapokig tartó pereskedésben végül egyezség született a felperesek és a magyar állam nevében eljáró Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium között. Eszerint idősebb Burka Ferenc húszmillió, ifjabb Burka Ferenc huszonötmillió forint kárpótlásban részesül. Ez a Magyarországon valaha megítélt legmagasabb összegű állami kártalanítás. Idősebb Burka Ferenc korábban azt mondta, ha kézhez kapja a pénzt, elköltözik Újszentmargitáról, mert a faluban még mindig gyanakvással tekintenek rá, az egyezség megszületése után azonban úgy nyilatkozott: mégis marad Újszentmargitán, s még nem tudja, mire költi a pénzt, de mint mondta biztosan ad belőle a családtagjainak is. Ifjabb Burka Ferenc már elköltözött a faluból, élettársával Polgáron él. A második világháború idején létező fasiszta szlovák államot, és az akkori állítólagos jólétet éltette Pozsony központjában több tucat újnáci, akik közül a leg- 15

többen éveken keresztül a magyar-, zsidó- és romaellenes megnyilvánulásai miatt tavaly betiltott Szlovák Közösség (Slovenská pospolitost) tagjai voltak. A magukat legújabban a Szólásszabadságért Kezdeményezésként (Iniciatíva za slobodu slova) megnevező bőrfejűek támogatták Ján Sokol pozsony-nagyszombat megyei római katolikus bíborost, aki 2006 karácsonyán elismerően nyilatkozott a Jozef Tiso-féle bábállam életszínvonaláról. Véleményét akkor azonnal elítélte a szlovákiai zsidó hitközség és több roma polgári szerveződés is. A bíboros viszont elhatárolódott a pozsonyi tüntetőktől, akik ellen pozsonyi fiatal antifasiszta aktivisták is felléptek. Összecsapásukat a nagy erőkkel kivonuló rendőrség akadályozta meg. Több tüntetőt elővezettek, személyi sérülés nem történt. A romák hamarosan Magyarország lakosságának húsz százalékát teszik majd ki, s akkor majd retteghetünk, hogy mit kezdünk velük ez a mondat Schmitt Páltól, a Fidesz alelnökétől, EP-képviselőtől származik, és Brüsszelben, az Országgyűlés szociális bizottságának kihelyezett ülésén hangzott el. A fogyatékosügy, a romák integrációja, a nők társadalmi esélyeinek javítása ezek voltak 2007-nek mint az unió esélyegyenlőségi évének kiemelt témái, területei. Az ehhez tartozó magyar nemzeti stratégia céljait vitatták meg az Országgyűlés szociális bizottságának tagjai Brüsszelben, amikor is először tartott az Európai Parlamentben kihelyezett ülést magyar parlamenti bizottság. A kezdeményező Lévai Katalin MSZP-s EP-képviselő volt, aki az ülésen kifogásolta, hogy a női és férfi foglalkoztatási kvóták kiegyenlítésére vonatkozó, illetve a diszkriminációt tiltó törvények nem működnek Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-ban prioritás a romák kérdése, amiben része van annak is, hogy az újonnan csatlakozó államok roma lakosai révén harminc százalékkal nőtt az uniós népességen belüli arányuk. Az ülésen a fideszes László Tamás a lakótelepek gettósodásának veszélyeire hívta föl a figyelmet. Emellett a főállású anyaság és a gyermekvállalást segítő családtámogatási rendszer erősítését, a diszkriminációmentes munkajog megteremtését szorgalmazta. Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, EP-képviselő viszont a romák érdekében emelt szót. Úgy fogalmazott: hamarosan Magyarország lakosságának húsz százalékát teszik ki, s akkor majd retteghetünk, hogy mit kezdjünk velük. Hozzátette, romáknak és nem romáknak közösen kell megoldást találniuk. A Schmitt által mondottakról Lévai Katalin azt mondta: szerencsétlen a megfogalmazás, mert félreértésre adhat okot. Nem rettegni kell a problémától, hanem közösen megoldást találni rá. Az európai néppárti Járóka Lívia keményen bírálta a nemzeti stratégiát, különösen a romák esélyegyenlőségét célzó programot. Szerinte ma Magyarországon a lakosság 78 százaléka lenézi a cigányokat, ezért látszatpolitizálás helyett hatékony megoldásokat kell keresni a problémára. 16

Anyagi nehézségei miatt egy hónapon át csak híreket és zenét sugároz a Rádió C jelentette be egyik műsorukban Fátyol Tivadar igazgató. A kulturális minisztérium ötmillió forintos gyorssegélyt adott a rádiónak. Az ötödik születésnapját 2006 októberében ünneplő adóval szolidaritást vállalt a RomNet internetes portál is, amely öt napra elsötétítette képernyőjét, elérhetetlenné tette híreit. Fátyol Tivadar már 2006 végétől beszélt arról, hogy erkölcsi támogatásban sohasem szenvedett hiányt, anyagi támogatásnak azonban igencsak híján van a Rádió C. Panaszolta: nagyon nehezen boldogul a zömében előre biztonsággal nem kalkulálható pályázati pénzekből gazdálkodó médium, s a konkrétumok említését elhárítva elmondta: kormányszinten tárgyalnak arról, hogy állami forrásokhoz jutna az adó. Kállai Katalin, a kulturális miniszter romaügyi stratégiai főtanácsadója azt mondta: a folyamatos működés érdekében hosszú távú megoldást kell találni Magyarország első roma rádiójának ügyére. A továbblépéshez azonban szükséges, hogy az intézmény rendezze az alapfelállást. A 2006-ban leégett és 2007 elején ismét felgyújtott kőbányai Országos Cigány Információs és Művelődési Központ (OCIMK) értékesítése, valamint az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökének politikája ellen tiltakozott mintegy harminc ember a szervezet fővárosi Dohány utcai székháza előtt, miközben a testület közgyűlést tartott. A demonstrációt szervező Farkas Antal OCÖ-képviselő aki korábban az alelnöki tisztséget töltötte be, amíg ezt a pozíciót meg nem szüntették, szerint tiltakozni kell, mert az önkormányzat tulajdonában lévő Gyömrői úton lévő elhagyatott épület közel másfél milliárd forintot ér, és negyvenmillió forintos adósság mellett száznegyvenmillió forintért kívánják elárverezni. Az OCÖ székháza előtt főként vidékről autóbusszal felszállított tizenéves fiatalok követelték Kolompár Orbán távozását, és a Lungo Drom színeiben induló képviselőkkel arra biztatták az elektorokat, hogy ne támogassák a Magyarországi Cigányszervezetek Fórumának (MCF) szövetségi listáját a választáson. Kolompár Orbán arra kérte a tiltakozást szervező képviselőket, hogy az éppen zajló közgyűlésen szólaljanak fel, ne az utcára vigyék a politikai nézeteiket. Kolompár nem értette a tüntetők aggályait, mivel Farkas Antal, aki az OCÖ felügyelőbizottságának elnöke, maga is megszavazta az OCIMK eladását, és annak összegével is tisztában volt. Kaltenbach Jenő akkori kisebbségi ombudsman és Palya Bea énekes lettek Magyarország esélyegyenlőségi nagykövetei; megbízólevelüket Kiss Péter akkori szociális és munkaügyi miniszter adta át Budapesten az esélyegyenlőség éve keretében. A nagykövetek feladata, hogy személyiségükkel és munkájukkal hívják fel a figyelmet az esélyegyenlőség ügyére. Médiakampányt indítottakl partnerségi konferenciát rendeztek az esélyegyenlőségi nagykövetek megválasztása kapcsán. Kaltenbach Jenő, 17

1995 óta a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa volt, 2005-től az Európai Ombudsman Intézet alelnöke. Az ombudsman vezetője volt az országos német kisebbségi önkormányzatnak is. Kaltenbach Jenő ombudsmani bízatása idén jár lejárt, újrajelölni nem lehetett, mert a második ciklusát töltötte ezen a poszton. Palya Bea magyar, cigány, bolgár és más népzenékkel, indiai zenével foglalkozik, emellett közreműködik világzene, dzsessz, énekelt vers műfajokban is. Újra megszaporodtak a cigányellenes kirohanások Magyarországon, ezért a gyűlöletbeszédet önálló büntető törvénykönyvi tényállásként kell szabályozni mondta az Országos Cigány Önkormányzat elnöke. Nem elegendő abban bízni, hogy a társadalom többsége elutasítja a gyűlöletet keltő kijelentéseket, jogilag is szabályozni és büntetni kell azokat az embereket, csoportokat, szervezeteket vagy pártokat, amelyek nyíltan egy adott kisebbségre nézve sértő, uszító, lázító rasszista kijelentéseket tesznek mondta Kolompár Orbán. Annak ellenére, hogy a javaslatot már többször is visszadobta az Alkotmánybíróság, az OCÖ arra kérte a parlamenti pártokat, hogy még az Országgyűlés 2007-es tavaszi ülésszakára terjesszék be az erre vonatkozó javaslataikat, és sürgősséggel tárgyalják, majd fogadják el azt. Ha a Jobbik büntetlenül gyalázhatja a cigányságot a szólásszabadságra hivatkozva, akkor erkölcsi és politikai felelősség terheli az egész társadalmat, mert ennek a beteg, náci eszme terjedésének véget kell vetni jelentette ki az OCÖ elnöke. Ifj. Bogdán János szerint szellemi holokauszt zajlik Magyarországon, de ha a szélsőségek továbbra is teret kapnak, legközelebb egyenesen a cigányság fizikai megsemmisítésére szólíthatnak fel. Az OCÖ szóvivője ismételten kérte a Fideszt és szövetségeseit, főként a Lungo Drom cigányszervezetet és roma származású parlamenti képviselőit, hogy ne a cigányság, hanem a valódi konzervatív értékek védelmében határolódjanak el a velük szövetségben lévő szélsőséges csoportosulástól. A Lungo Drom vesse le magáról a kápó szerepét, ne asszisztáljon ahhoz, hogy a másodrendű állampolgárként kezeljék a cigányságot, és ne pajzsként használja maga előtt a Jobbikot mondta Bogdán. Az OCÖ elnöke a sajtótájékoztatón azt is közölte: a Jobbik Magyarországért Mozgalom ellen büntető feljelentést tesznek közösség elleni izgatás és uszítás miatt, és a beadványhoz valamennyi cigány kisebbségi önkormányzati képviselő csatlakozást kérték. Bíber József, a Jobbik alelnöke az OCÖ Dohány utcai székháza előtt tartott korábbi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: polgárháborúhoz vezethet, ha Kolompár Orbán nem hajlandó a cigánybűnözésről tárgyalni velük. Erre reagálva az OCÖ elnöke viszont kijelentette: nincs miről tárgyalnunk egy radikális, fasiszta nézeteket valló szervezettel. Roma parlamentet hoznak létre a cigány kisebbség képviselői Romániában, hogy hatékonyabban intézhessék az Európai Unió legnagyobb, általuk két és fél 18

milliósra becsült közösségének ügyeit. Megpróbáljuk erőinket egyesíteni, közös hangot szeretnénk, amelyen szólni tudunk majd a belföldi és az európai hatóságokhoz, hiszen eddig az volt a baj, hogy ahány szervezet, vezető volt, külön-külön mind a romániai cigányság nevében beszélt indokolta a roma parlament létrehozásának szükségességét Nagyszebenben élő Florin Cioabă. Szervezete, a Keresztény Romakör az öt-hat legnagyobb roma párttal és egyesülettel közösen kezdeményezte a roma képviselőház létrehozását. Eddig több mint száz szervezet csatlakozott hozzájuk, állítja Cioabă, akit munkájában a bukaresti törvényhozás roma képviselője, Nicu Păun is segít. A roma parlament az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetében elképzelt kulturális autonómiatanácshoz hasonló, négyszázharminc fős testület lesz. A közösség oktatással, kultúrával foglalkozik, a képzési, felzárkóztatási programokat figyeli, a munkahelyteremtést szorgalmazza és segíti, hiszen a romániai cigányság nyolcvan százaléka munkanélküli összegezte a tennivalókat Florin Cioabă. Azonnali lemondásra szólítja fel a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) Farkas Flóriánt fideszes parlamenti tisztségéről vagy a Lungo Drom elnöki posztjáról, mert véleményük szerint e két pozíció egyidejű betöltése a jelen politikai helyzetben károsan befolyásolja a romák társadalmi integrációját. Felszólítjuk Farkas Flóriánt, a cigányság érdekében döntse el, hogy ellenzéki parlamenti képviselő vagy egy roma civil szervezet vezetőjeként kíván dolgozni a cigányságért mondta ifj. Bogdán János, az MCF szóvivője, hozzátéve: a romák jogi, gazdasági és szociális helyzetét figyelembe véve nem megengedhető, hogy ellenzéki képviselőként a miniszterelnök beszéde alatt kivonuljon a parlament ülésterméből, majd fél óra elteltével tárgyalást kezdeményezzen a romák nevében a kormányfőnél. Bogdán szerint az identitás válságban lévő roma politikus kordon- és falbontó cselekedeteivel elzárja a lehetőséget attól, hogy a kormányzat tárgyalópartnernek tekintse a cigányságot az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában. Aggodalmát fejezte ki armiatt is, hogy a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség elnöke az ellenzéki párt támogatásával a cigányügyet is az utcára viszi, mert az MCF meggyőződése szerint a roma érdekeket csak a parlament falain belül lehet tisztességesen képviselni. Arra kérték a Lungo Drom tagságát, hogy ne az erőszakot, hanem a tárgyalásokat támogassák. Harminckét roma férfi előállításával fejeződött be egy rendőr elleni éjszakai támadás a szlovákiai Érsekújváron. Egy döntően romák lakta háztömböt, ahol többen elbarikádozták magukat, rohamrendőröknek kellett megrohamozni. A háztömbben útját állták egy ott lakó rendőrnek, majd meg is sebesítették t. A rendőrnek a helyszínre érkező kollégái a túlerő miatt nem tudtak segíteni közölte a 19

szlovák rendőrség nyitrai kerületi kapitányságának szóvivője. Milos Fábry szerint az egyik rendőrnek nem maradt más választása, mint hogy több figyelmeztető lövést adjon le. Újabb rendőrök érkeztek a helyszínre, de a támadók időközben a ház különböző pontjain, a lakásokban, a pincékben és a padláson rejtőztek el. A helyszínre riasztott újabb rendőri erők reggelig teljes őrizet alá vették az épületet, hogy senki ne találjon egérutat. A házban rejtőzködő férfiak a rendőrség többszöri felszólítására sem jöttek elő. A reggeli órákban a rendőrségi rohamosztag tizenhat embere megrohamozta az épületet, és előállított harminckét embert. A rendőrség közlése szerint az ellenszegülők ellen kényszerítő eszközöket, sőt rendőrkutyát is bevetettek. Analfabéta a romániai romák negyede a romák beilleszkedését vizsgáló barométervizsgálatból amelyet a Nyílt Társadalomért Alapítvány ismertetett származik ez az adat. A felmérés azt is kimutatja, hogy a romák harmada még nyolc osztályt sem végzett el, és kilencvenöt százalékuk nem érettségizett. Összehasonlítva a románokkal, a roma nemzetiségűek huszonegy százalékának nincs semmiféle iskolai végzettsége tehát még négy osztályt sem járt ki, míg a román nemzetiségű fiatalok esetében ez az arány csupán kétszázalékos. A hatévesnél kisebb roma gyermekek nyolcvan százaléka nem jár sem óvodába, sem napközibe, míg a román gyermekek körében ez az arány ötven százalék. A közvélemény-kutatás 2006 novemberében készült egy kátezer-ötszáz romából álló mintán, a hibaküszöb két százalék. Az oktatási integráció mellett a harmadik világban is terjedő alacsony kamatozású mikrohitel rendszere jelenthet megoldást a magyarországi romák számára mondta az Inforádió által megkeresett cigánykutató, Babusik Ferenc, a társadalomkutatásokkal foglalkozó Delphoi Consulting ügyvezetője. Méréseik szerint az uniós csatlakozás óta nem változott a romák helyzete, többségük a negyvenöt éves kort sem éri meg. Megvizsgáltál azokat a cégeket, amelyek legalább tíz embert foglalkoztatnak. A csaknem ezernyolcszáz cégnél alig találtak roma alkalmazottakat. Akiket felvettek, azokat is főleg fizikai munkára alkalmazták, függetlenül attól, hogy milyen iskolai végzettséggel rendelkeztek. Roma alkalmazottakat nagyobb számban azoknál a cégeknél találtak, amelyeket romák alapítottak. Itt a cigányok jellemzően magasabb beosztásban dolgoztak, és többet is kerestek. Magyarországon csaknem hatszázötvenezer roma él. Átlagosan tíz évvel fiatalabban halnak meg, mint a teljes népesség átlaga, és bizonyos betegségek ötször, tízszer olyan gyakoriak a körükben, mint a népesség többi részében. Megállapították azt is, hogy azoknak a cigányoknak a gyermekei iskolázottabbak, akik vállalkozásba kezdtek. A romák hatvan százaléka azonban kétezer lakosnál kisebb településen 20