Az Ön szociális biztonsági jogai Szlovákiában
A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langid=hu&catid=815 A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. 2012. július 2
TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 4 Általános tudnivalók... 4 A szociális védelem szerkezete... 8 Finanszírozás... 9 II. fejezet: Egészségügyi ellátások...11 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?...11 Finanszírozott ellátások...11 Az egészségügyi ellátások igénybevétele...11 III. fejezet: Táppénz...12 Mikor jogosult táppénzre?...12 Finanszírozott ellátások...13 A táppénz igénybevétele...14 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...15 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...15 Finanszírozott ellátások...15 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...16 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...18 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...18 Finanszírozott ellátások...18 A rokkantsági ellátások igénybevétele...19 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...20 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...20 Finanszírozott ellátások...21 Az öregségi ellátások igénybevétele...23 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...24 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...24 Finanszírozott ellátások...25 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...26 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...27 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...27 Finanszírozott ellátások...27 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...29 IX. fejezet: Családi ellátások...30 Mikor jogosult családi ellátásokra?...30 Finanszírozott ellátások...31 A családi ellátások igénybevétele...33 X. fejezet: Munkanélküliség...34 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...34 Finanszírozott ellátások...34 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...34 XI. fejezet: Minimumjövedelem...35 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...35 Finanszírozott ellátások...35 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...36 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...37 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...37 Finanszírozott ellátások...37 Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...37 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok...38 2012. július 3
I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók A szociális biztonsági ágak Szlovákia szociális védelmi rendszere magában foglalja a betegbiztosítási (egészségügyi biztosítási), a társadalombiztosítási, a nyugdíj-előtakarékossági rendszert, míg ettől független elem a családoknak nyújtott állami szociális támogatás és a szociális segély. Egészségügyi ellátásnak (az egészségbiztosítási törvény rendelkezése alapján) tekinthető minden olyan természetbeni ellátás, amelyet a kötelező szociális védelem címén nyújtanak (jelen esetben a kötelező betegbiztosítás címén), és amely nem tartozik a magánellátások körébe, azaz azon ellátások közé, amelyek tekintetében a beteg közvetlenül az orvosának fizeti meg a költségeket. Ez egy minden lakosra kiterjedő (lakóhellyel való rendelkezésen alapuló) általános egészségügyi ellátási rendszer, amelyet a munkavállalók, a munkáltatók, az önálló vállalkozók és az állam (a gyermekek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek stb.) által fizetett kötelező biztosítási járulékokból finanszíroznak. A biztosítottaknak bizonyos esetekben önrészt kell fizetniük. A természetbeni ellátások elsődlegesen gyógykezeléseket, orvosi beavatkozásokat, gyógyszereket, orvostechnikai eszközöket, diétás élelmiszereket, fürdőkúrákat foglalnak magukban, amennyiben rendeletetésük az egészség zavarainak kezelése vagy megelőzése, a fájdalom csökkentése, a megelőzés, a diagnosztikai vizsgálat, a terápia, a rehabilitáció stb. A társadalombiztosítás valamennyi munkavállaló és önálló vállalkozó számára biztosítási fedezetet nyújt, a nemzeti rendőrség testületének, a szlovák információs szolgálatoknak, a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, a büntetés-végrehajtási és igazságszolgáltatási szervezetnek, a vasúti rendőrségnek, a vámszerveknek és a hadsereg személyzetének a hadseregen belül keresőtevékenységet folytató (hivatásos katona) tagjait kivéve. A rendőrökre, a hivatásos és kiképzésen lévő katonákra a szociális védelemmel kapcsolatos külön rendelkezések vonatkoznak. Csak a hadsereg vagy a Szlovák Köztársaság fegyveres testülete keretében keresőtevékenységet folytató természetes személy veheti igénybe ezt a sajátos, katonáknak és rendőröknek szóló társadalombiztosítási rendszert. Az e testületekhez való csatlakozás egyik elengedhetetlen feltétele a szlovák állampolgárság. Ezenfelül egy szlovák katona vagy rendőr egyidejűleg nem lehet harmadik ország állampolgára is. Ez természetesen nem vonatkozik a túlélő családtagokra és a túlélő hozzátartozói nyugdíjra (özvegyi nyugdíj, árvasági nyugdíj) való jogosultságukra: állampolgárságuk nem befolyásolja jogosultságaikat. A társadalombiztosítási törvény által meghatározott társadalombiztosítási rendszer a következőket foglalja magában: betegbiztosítás, amely az egészségügyi okokból bekövetkező jövedelemkiesés vagy -csökkenés esetén biztosításként működik, és ideiglenes munkaképtelenség, terhesség és anyaság esetén jövedelmet nyújt; nyugdíjbiztosítás, amely a következő biztosításokat tartalmazza: 2012. július 4
öregségi biztosítás, amely jövedelmet biztosít az idős személyek számára, és halál esetén nyugdíjat folyósít a túlélő hozzátartozók számára; rokkantsági biztosítás, amely nyugdíjat folyósít a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásával kapcsolatos képességnek a biztosított hosszan tartó egészségügyi problémái okán történő csökkenése vagy elvesztése esetén, valamint a biztosított halála esetén; munkahelyi baleseti biztosítás, amely kiterjed a munkahelyi baleset következtében beálló egészségkárosodásra vagy halálra, a feladatok ellátása során bekövetkező sérülésre (a továbbiakban a munkahelyi balesetekhez hasonlított eset), vagy valamely foglalkozási megbetegedésre; munkanélküli-biztosítás, amely munkanélkülivé válás okán bekövetkező jövedelemkiesés esetén biztosítást, és a munkaviszony megszűnésének esetén jövedelmet nyújt. garanciaalap, amely fedezetet nyújt arra az esetre, ha a munkáltató nem képes a munkavállaló felé fennálló kötelezettségvállalásait megfizetni, továbbá a munkáltató által az alap öregséginyugdíj-előtakarékosság címén fizetendő öregségi biztosítási járulékban felhalmozódó hátraléka esetére. A Szlovák Köztársaság kötelező nyugdíjbiztosítása két elven alapul: a kötelező öregségi biztosításon, amely meghatározott járulékokon alapuló, felosztó-kirovó rendszer, és amelyet a Társadalombiztosítási Pénztár igazgat és a kötelező nyugdíj-előtakarékosságon, amely meghatározott ellátásokat nyújtó tőkefedezeti rendszer, és amelyet nyugdíjigazgatási magántársasságok igazgatnak. A nyugdíj-előtakarékosság egy magánszámlán felhalmozott tartalékból áll, amelynek célja a társadalombiztosítási törvényben előírt öregségi biztosítással együtt, hogy jövedelmet biztosítson a biztosított számára nyugdíjazása idejére, vagy halála esetében a leszármazottai számára. A családoknak nyújtott állami szociális támogatás a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozik, és elsődlegesen a családoknak nyújtott pénzbeli ellátásokat tartalmaz. E rendszer keretében a jelenlegi jogszabályok haláleseti juttatás és családi támogatás formájában biztosítanak ellátásokat. Az ellátásokat a jogosult kedvezményezetteknek a Munkaügyi, Szociálisés Családügyi Hivatal helyi kirendeltségeinek közvetítésével nyújtják, a Központi Munkaügyi Szociális- és Családügyi Hatóság (Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny) ellenőrzése mellett. Az eltartott gyermek utáni adójóváírás a Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának hatáskörébe tartozik, és azt az adóhatóság közvetítésével nyújtják. A szociális segélyezési rendszer a jogosult kedvezményezetteknek természetbeni és pénzbeli ellátásokat nyújt (a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztériumának hatáskörébe tartozó) Állami Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalok vagy a helyi hatóságok/önkormányzatok közvetítésével. Ezt a segélyt a súlyos anyagi nehézségekkel küzdő személyeknek és a fizikai fogyatékkal élő személyeknek nyújtják. A segélyek elosztásának megszervezése állami beavatkozást igényel, különösen a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalokét és a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztériumét, a helyi hatóságokét/önkormányzatokét, és egyes nem állami (harmadik szektorbeli) szervekét. 2012. július 5
Biztosítási tagság A betegbiztosítás az állam által nyújtott biztosítási fedezettel rendelkezők kivételével mindenki számára kötelező. A betegbiztosítás és az öregségi biztosítás a következő személyek számára kötelező: a munkaviszonyban álló személyek, akiknek a munkahelye a Szlovák Köztársaság területén található, vagy egy, a munkáltató által meghatározott ideig azon kívül, ha a Szlovák Köztársaság jogával szemben elsőbbséget élvező nemzetközi szerződések nem rendelkeznek más tagsági rendszerről. A munkavállalói belépési kötelezettséget keletkeztető vagy megszüntető jogi tény a munkavállalói jogállás megszerzése vagy elvesztése. önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek (a továbbiakban: önálló vállalkozók ), akiknek közvetett vagy közvetlen jövedelme vállalkozási tevékenységből, vagy más önálló keresőtevékenységből származik, amint azt a jövedelemadóról szóló jogszabály meghatározza, és e jövedelem meghaladja a teljes munkaidőre meghatározott éves átlagbér 44,2%-át. Az önálló vállalkozónak a betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszerbe történő belépési kötelezettségét keletkeztető vagy megszüntető jogi tény a vállalkozásból vagy más önálló keresőtevékenységből származó közvetett vagy közvetlen jövedelem összege. E jövedelmek összegét általában a folyó év július 1-jén kell bejelenteni a megelőző naptári évre vonatkozóan. Az öregségi biztosításban kötelezően biztosított más személyek: A Szlovák Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező és egy állandó jelleggel a Szlovák Köztársaságban lakó, hat évesnél fiatalabb gyermek teljes munkaidőben történő ellátásáról gondoskodó természetes személyek, akik munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egyébként nem biztosítottak, korai öregségi nyugdíjban és rokkantsági nyugdíjban nem részesülnek, és nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjbiztosításba történő belépés iránti kérelmet a megfelelő formában be kell nyújtani az illetékes szervezethez; A Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező és egy állandó jelleggel a Szlovák Köztársaságban lakó, hat évesnél idősebb, de tizennyolc évesnél fiatalabb, súlyos egészségügyi problémákkal küzdő gyermek teljes munkaidőben történő ellátásáról gondoskodó természetes személyek, akik munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként, vagy az 1. pontnak megfelelően nem biztosítottak, korai öregségi nyugdíjban és rokkantsági nyugdíjban nem részesülnek, és nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjbiztosításba történő belépés iránti kérelmet a megfelelő formában be kell nyújtani az illetékes szervezethez; A Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően legfeljebb 12 évig pénzbeli ápolási támogatásban részesülő természetes személyek, akik munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként, vagy a fenti 1. vagy 2. pontnak megfelelően nem biztosítottak, korai öregségi nyugdíjban és rokkantsági nyugdíjban nem részesülnek, és nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjbiztosításba történő belépés iránti kérelmet a megfelelő formában be kell nyújtani az illetékes szervezethez; a nyugdíjkorhatár elérése vagy a korkedvezményes nyugdíj megállapítása előtt rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek, valamint a munkahelyi baleset címén nyugdíjban részesülő személyek. 2012. július 6
Kötelező jelleggel tagja a munkahelyi balesetbiztosításnak minden, legalább egy személyt akár munkaszerződés, akár egyéb megállapodás alapján foglalkoztató munkavállaló. Kötelező jelleggel tagja a munkanélküli-biztosításnak a kötelező betegbiztosítás minden munkavállaló tagja. A munkanélküli-biztosítás nem vonatkozik a törvény által meghatározott egyes személyekre (például a közfeladatot ellátó állami alkalmazottakra, az ügyészekre, a tűzoltóság és a mentőszolgálat tagjaira), a szabadságvesztéses büntetésüket töltő személyekre vagy az öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban és legalább 70%-os rokkantság esetén rokkantsági nyugdíjban részesülő személyekre. Valamennyi, 16. életévét betöltött természetes személy, aki a Szlovák Köztársaság területén rendelkezik állandó lakóhellyel, vagy e területen ideiglenes vagy állandó jelleggel tartózkodik, önkéntes betegbiztosítást, öregségi biztosítást és munkanélkülibiztosítást köthet. Az önkéntesen biztosított személy biztosítotti jogállása a belépési dokumentumok benyújtásának napjával kezdődik, és a biztosított törlésének vagy a törlési kérelem benyújtásának a napján szűnik meg. Kötelezően tagja az öregséginyugdíj-előtakarékossági rendszernek (előtakarékossági pillér) minden olyan természetes személy (a rendszerhez önkéntesen csatlakozott személyek is), aki 2006. június 30-a után lépett be az öregségi biztosítási rendszerbe, és aki 2005. január 1-je előtt nyugdíjbiztosítás címén soha nem volt biztosított a Társadalombiztosítási Pénztárnál (például a Szlovák Köztársaságba keresőtevékenység folytatása céljából érkező külföldi munkavállalók), és akik: a munkavállalók; a kötelező öregségi biztosítási rendszerben biztosított önálló vállalkozók; a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező és egy állandó jelleggel a Szlovák Köztársaságban lakó, hat évesnél fiatalabb gyermek teljes munkaidőben történő ellátásáról gondoskodó természetes személyek; a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező és egy állandó jelleggel a Szlovák Köztársaságban lakó, hat évesnél idősebb, hosszan tartó egészségügyi problémákkal küzdő gyermek teljes munkaidőben történő ellátásáról gondoskodó természetes személyek; a Szlovák Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy, akinek kötelezően be kell lépnie az öregségi biztosítási rendszerbe, hogy ápolási támogatásban részesülhessen; az öregségi biztosítási rendszer keretében önkéntes biztosítással rendelkező személyek. Szociális biztonsági azonosító szám (Nemzeti azonosító) Minden, természetes vagy jogi személy által a Társadalombiztosítási Pénztárhoz benyújtott kérelmen, nyilatkozaton vagy dokumentumon kötelezően fel kell tüntetni az érintett személy társadalombiztosítási azonosító számát. Eltérő rendelkezés hiányában egy természetes személy társadalombiztosítási azonosító száma megegyezik a születési számával. Az azonosítószám használatának célja a hatóságokkal folytatott kommunikáció felgyorsítása és a hibák kockázatának csökkentése. 2012. július 7
A szociális védelem szerkezete A Szlovák Köztársaság szociális védelmi rendszere négy ágra oszlik: A két fő ág a betegbiztosítás és a szociális biztonsági biztosítás; a másik kettő a családoknak nyújtott állami szociális támogatás és a szociális segély. Társadalombiztosítás A társadalombiztosítás pénzbeli ellátásait a Társadalombiztosítási Pénztár igazgatja, amely közigazgatási szerv. A társadalombiztosítás rendszerének egészét szabályozó jogszabályok a Szlovák Köztársaság Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztériumának (Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny) hatáskörébe tartoznak, amely azonban közvetlenül nem avatkozik bele a Társadalombiztosítási Pénztár tevékenységébe, amely továbbra is felelős az említett ellátásokért. A társadalombiztosításért felelős szerepének keretében a Társadalombiztosítási Pénztár összekötő szervként működik a különböző érintett intézmények és a jogosultak, valamint az Európai Unió és az EGT tagállamai, valamint Svájc között. A Társadalombiztosítási Pénztár regionális ágazati irodákat működtet. Egészségügyi ellátások A természetbeni ellátások nyújtása az Egészségügyi Minisztérium (Ministerstvo zdravotníctva) hatáskörébe tartozik. A kötelező betegbiztosítási rendszer biztosítási fedezetet nyújt az egészségügyi intézményekben nyújtott kezelésekre és bizonyos gyógyszerekre. Ennek biztosítása három betegbiztosítási pénztár feladata, de a polgárok többsége az Általános Betegbiztosító Pénztárnál (Všeobecná zdravotná poisťovňa) rendelkezik biztosítással. A tényleges egészségügyi ellátást települési egészségügyi központok, kórházak, klinikák, szanatóriumok és gyógyfürdők nyújtják. A szociális rendszer állami és magántulajdonban lévő egészségügyi intézményeket is igénybe vesz. Családoknak nyújtott állami szociális támogatás A pénzbeli ellátások biztosítása a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. Ezeket az ellátásokat a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalon (Úrad práce, sociálnych vecí a rodiny) keresztül folyósítják. Az adójóváírás biztosítása a Pénzügyminisztérium (Ministerstvo financií) hatáskörébe tartozik, igazgatása az adóhivatalok és a vállalatok feladata. Szociális segély A pénzbeli ellátásokat és a természetbeni ellátásokat a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és az önkormányzatok felügyelete alatt nyújtják. Ebben az ellátásban a csökkent munkaképességű személyek, az egy másik személy segítségére szoruló fogyatékkal élők és az anyagilag rászorulók részesülnek. A szociális segélyt a regionális önkormányzatokon, a regionális Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Hivatalokon, az önkormányzati hivatalokon és a nem kormányzati szervezeteken keresztül szervezik. 2012. július 8
Finanszírozás A pénzbeli ellátásokat a járulékokból finanszírozzák és a Munkaügyi, Szociális- és Családügyi Minisztérium (Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny) felügyelete alatt főként a Társadalombiztosítási Pénztár (Sociálna poisťovňa) nyújtja. A munkavállalók betegbiztosítási, öregségi biztosítási, munkanélküli-biztosítási járulékait a munkavállalók nevében a munkáltató fizeti meg. A betegbiztosítási, öregségi biztosítási és munkanélküli-biztosítási járulékok e munkavállalókat terhelő részét a munkáltató vonja le a munkabérből. Betegbiztosítást a következők fizetnek: a munkavállalók; a munkáltatók; önálló vállalkozók; az állam (a gyermekek, a nyugdíjasok, a munkanélküliek stb. nevében). A betegbiztosítási, öregségi biztosítási és rokkantsági biztosítási járulékot a következő személyek fizetik meg: a munkavállalók; a munkáltatók; a belépésre kötelezett önálló vállalkozók; önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottak (csak társadalombiztosítás). A fenti Biztosítási tagság cím alatt Az öregségi biztosításban kötelezően biztosított más személyek rész első három pontjában megjelölt személyek öregségi és rokkantsági biztosítási járulékait az állam vállalja át. A Társadalombiztosítási Pénztár vállalja át azon természetes személyek öregségi biztosítási járulékait, akik munkahelyi baleset címén nyugdíjban részesülnek, amíg e személyek nem érik el a nyugdíjkorhatárt, vagy amíg a tekintetükben korkedvezményes öregségi nyugdíjat nem állapítanak meg. Nem kell rokkantsági járulékot és munkanélküli-biztosítási járulékot fizetniük az öregségi biztosítással rendelkező azon személyeknek, öregségi nyugdíjban vagy korai öregségi nyugdíjban részesülnek, és a legalább 70%-os rokkantság esetén rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknek. Ugyanígy nem köteles a rokkantsági és a munkanélküli-biztosítási járulék rá eső részének megfizetésére a munkáltató az öregségi biztosítással rendelkező, öregségi nyugdíjban vagy korai öregségi nyugdíjban részesülő, vagy legalább 70%-os rokkantság esetén rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalói után. A balesetbiztosítási járulékot a munkáltatónak kell megfizetnie. A munkanélküli-biztosítási járulékot a következők fizetik meg: a munkavállalók; a munkáltatók; az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosított munkanélküliek. A szolidaritási tartalékalapba a következők fizetnek járulékot: 2012. július 9
a munkáltatók; a kötelező öregségi biztosítási rendszerben biztosított önálló vállalkozók; az öregségi biztosítási rendszer keretében önkéntes biztosítással rendelkező személyek; az állam az adóbevételekből A nyugdíj-előtakarékossági rendszer járulékait a következők fizetik meg: a munkáltatók, a munkavállalók után; a kötelező öregségi biztosítási rendszerben biztosított önálló vállalkozók; a nyugdíjbiztosítási rendszer keretében önkéntes biztosítással rendelkezők. Az állam vállalja át azon személyek nyugdíj-előtakarékossági járulékait, akiknek az öregségi biztosítási járulékait is megfizeti. A Társadalombiztosítási Pénztár vállalja át azon személyek nyugdíj-előtakarékossági járulékait, akiknek rokkantsági nyugdíjat vagy munkahelyi baleset címén nyugdíjat fizet, ha ezek a természetes személyek a nyugdíjjogosultságuk keletkezése előtt már tagjai voltak a nyugdíj-előtakarékossági rendszernek. 2012. július 10
II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Minden szlovákiai lakóhellyel rendelkező személy jogosult egészségügyi ellátásra. Az egészségügyi támogatásokat az egészségbiztosítási alaphoz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatók folyósítják. Finanszírozott ellátások Kizárólag az egészségügyi intézmények vagy orvosok által végzett szolgáltatásokat fedezi az állami egészségbiztosítási rendszer. A gyógyászati támogatások korlátozott költségmegosztás alapján vehetők igénybe. A betegeknek kiszabott díjak a következők: 1,99 EUR a sürgősségi szolgáltatásokért; 0,17 EUR minden rendelvényért; 0,07 EUR megtett kilométerenként betegszállítás esetén. Nem kell önrészt fizetni a fogyatékkal élő betegek szállítása, a dialízisben, onkológiai vagy szívsebészeti ellátásban részesülő betegek esetében. A gyógyszereket, orvosi eszközöket és diétás termékeket részben vagy teljes egészben téríti meg az állami egészségbiztosítási rendszer (eseti alapon). A fogászati ellátás tekintetében a szerződött fogorvosok közül szabadon lehet választani. A fogászati szolgáltatásokat a betegbiztosítási pénztárak és a szolgáltatók közötti megállapodásban szereplő árak szerint térítik meg. A fogászati vizsgálatért a betegnek nem kell fizetnie. Az előírt normák feletti anyagfelhasználás esetén azonban a teljes költséget a betegnek kell megfizetnie. Az egészségügyi ellátások igénybevétele Az egészségbiztosítási rendszer tagjaként működő bármely orvost felkeresheti. Első látogatása hallgatólagos megállapodásnak minősül arról, hogy legalább hat hónapig az adott orvos beteglistáján marad. A betegek a szakorvosokat közvetlenül vagy saját orvosuk beutalójával kereshetik fel és szabadon választhatnak a kórházak közül. 2012. július 11
III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? A munkavállalók akkor jogosultak pénzbeli betegbiztosítási ellátásra, ha: megfelelnek az adott betegbiztosítási ellátásra való jogosultság feltételeinek a betegbiztosítási biztosítottságuk folyamán, vagy e biztosítottság megszűnésekor a jogosultságok kezelése vagy fenntartása során; a munkaképtelenségből következő keresőképtelenség, a hatályos jogszabályok által meghatározott hozzátartozói körbe tartozó személynek nyújtott ápolás, a tíz évesnél fiatalabb gyermek teljes munkaidejű felügyelete, a szülési szabadság, vagy a gyermek nevelésbe vétele során jövedelmük a betegbiztosítási járulékok kiszámítása tekintetében meghatározott alsó határ alatt marad. A betegbiztosítási rendszerben kötelezően biztosított önálló vállalkozók és az önkéntesen biztosított természetes személyek akkor jogosultak pénzbeli betegbiztosítási ellátásra, ha: megfelelnek az adott betegbiztosítási ellátásra való jogosultság feltételeinek a betegbiztosítási biztosítottságuk folyamán, vagy e biztosítottság megszűnésekor a jogosultságok kezelése vagy fenntartása során; az ellátásra való jogosultságot keletkezető ok bekövetkezése naptári hónapjának utolsó napján az (önkéntes vagy kötelező) belépés és az ellátásra való jogosultság megnyílását megelőző naptári hónap utolsó napja közötti időszak egésze tekintetében megfizették a betegbiztosítási járulékot. A pénzbeli betegbiztosítási ellátások a következők: táppénz (Nemocenské); jövedelempótlás (Náhrada príjmu); beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátás (Ošetrovné); a terhesség és az anyaság alatti kiegyenlítő ellátás (Vyrovnávacia dávka); anyasági ellátás (Materské). Betegbiztosítási juttatások: A munkavállaló akkor jogosult táppénzre, ha betegség vagy baleset következtében ideiglenesen beszünteti a munkát, vagy ha karanténba helyezik (alább csoportosított esetek). A munkavállalók táppénzre való jogosultsága: az ideiglenes munkaképtelenség 11. napján keletkezik; az ideiglenes munkaképtelenség végét követő napon szűnik meg, vagy az öregségi nyugdíj, a korai öregségi nyugdíj vagy legalább 70%-os rokkantság esetén a rokkantsági nyugdíj megállapításának napján. A táppénz folyósításának ideje semmi esetre sem haladhatja meg az ideiglenes munkaképtelenség kezdetétől számított 52 hetet. A betegbiztosítási rendszerben kötelezően biztosított önálló vállalkozók és az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottak akkor jogosultak táppénzre, ha ideiglenes munkaképtelenségük elismert és a munkaképtelenség bekövetkezését megelőző két évben legalább 270 napon át biztosítással rendelkeztek. Ezen személyek (a kötelezően 2012. július 12
biztosított önálló vállalkozók és az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottak) esetében a táppénzre való jogosultság: az ideiglenes munkaképtelenség 11. napján keletkezik; az ideiglenes munkaképtelenség végét követő napon szűnik meg, vagy az öregségi nyugdíj, a korai öregségi nyugdíj vagy legalább 70%-os rokkantság esetén a rokkantsági nyugdíj megállapításának napján. A táppénz folyósításának ideje semmi esetre sem haladhatja meg az ideiglenes munkaképtelenség kezdetétől számított 52 hetet. Jövedelempótlás Ezt az ideiglenes munkaképtelenség idejére nyújtott jövedelempótló támogatást (a továbbiakban: jövedelempótló támogatás ) a munkavállaló betegségének első 10 naptári napján a munkáltató finanszírozza saját forrásaiból. Minden munkavállaló jogosult jövedelempótló támogatásra, ha ideiglenesen alkalmatlannak nyilvánították a munkára, betegség vagy baleset következtében karanténba helyezték, és ha megfelel a jogszabályok által adott esetben előírt egyéb feltételeknek. Beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátás A beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátásra való jogosultság megszerzéséhez a biztosítottnak (akár munkavállaló, akár önálló vállalkozó, akár az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosított személy) meg kell felelnie a következő feltételek egyikének: ellátja házastársát, gyermekét, közvetlen felmenőjét vagy házastársa közvetlen felmenőjét, ha ezek egészségi állapotuk következtében harmadik személy által nyújtott állandó ápolásra szorulnak. Ezt a helyzetet orvosi igazolással kell tanúsítani; illetve tíz évesnél fiatalabb gyermeket lát el a következő esetek valamelyikében: a gyermekkel szemben karantént rendeltek el; a gyermek által látogatott szociális, oktatási vagy iskola-előkészítő intézményt az illetékes hatóságok lezárták, vagy annak tekintetében karantént rendeltek el; a gyermekkel általában foglalkozó személy beteg lett, vele szemben karantént rendeltek el, vagy szülés miatt ápolást nyújtó intézménybe vették fel, és ebből kifolyólag nem tudja ellátni feladatát. Finanszírozott ellátások Betegbiztosítási juttatások: A munkavállalók minden naptári napra napi alapbérük 55%-ának megfelelő összegű táppénzben részesülnek. A kötelezően biztosított önálló vállalkozók és az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottak minden naptári nap tekintetében részesülnek táppénzben. A támogatás mértéke: az első három napon a járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 25%-a (csak önálló vállalkozók); ezt követően a járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 55%-a (munkavállalók és önálló vállalkozók). 2012. július 13
A biztosítottak nem halmozhatják a táppénzt az anyasági támogatással. Az ellátások folyósításának időtartama legfeljebb 52 hét. Jövedelempótlás A jövedelempótló támogatás összegét (csak a munkavállalók esetében) egy referenciaidőből és a betegbiztosítási járulékok kiszámolása alapjául szolgáló napi bérből kiindulva kell kiszámítani, ezeket a fent említett betegbiztosítási ellátásokhoz hasonlóan kell meghatározni. A jövedelempótlás összege: az ideiglenes keresőképtelenség első három napján a járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 25%-a; ezt követően a járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 55%-a. A jövedelempótlás az alapbér magasabb százaléka is lehet, ha ezt a hatályos jogszabályokkal összhangban kötött kollektív megállapodások előírják. Mindazonáltal e százalékos arány nem haladhatja meg a 80%-ot. Beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátás A beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátást az elismert családtag vagy a tíz év alatti gyermek ápolásra szorulásának első napjától minden naptári napra folyósítják. Összege a betegbiztosítási járulékok kiszámításának alapjául szolgáló napi jövedelem 55%-a. A beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátást az ápolás szükségességének első napjától folyósítják mindaddig, amíg ez a szükségesség meg nem szűnik; az ellátás tíz napnál hosszabb ideig azonban nem folyósítható. A társadalombiztosítási törvény előírja, hogy a beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátást csak egyszer és egyetlen kedvezményezettnek folyósítják, minden esetben, amikor családtagot vagy tíz év alatti gyermeket ápolnak. A biztosított a beteg hozzátartozó ápolása esetén járó ellátást nem halmozhatja a következőkkel: jövedelempótlás; táppénz; anyasági támogatások. A táppénz igénybevétele A munkaképtelenséget családorvos igazolhatja a betegség első napjától és ez négyhetente felülvizsgálható. Az időközi kifizetések a Társadalombiztosítási Pénztáron keresztül történnek. A munkáltatónak a bérek, díjak, prémiumok, jutalmak vagy a javadalmazás bármilyen más formája tekintetében előírt határidőn belül kell a jövedelempótló támogatást folyósítania a munkavállalói számára, és legkésőbb az azt követő naptári hónap utolsó napján, amely hónap címén támogatást folyósítanak. A munkavállaló és a munkáltató közötti, a jövedelempótlással kapcsolatos jogvitát az illetékes bíróság bírálja el. 2012. július 14