KÉSZÜL A VÁROS ÚJ RENDEZÉSI TERVE Együttmûködésre kérem a város lakosságát.

KÉSZÜL A VÁROS ÚJ RENDEZÉSI TERVE Együttmûködésre kérem a város lakosságát. Baja város jelenlegi rendezési terve 1994 óta van hatályban. A változó igények, a város fejlõdése, s a jogszabályok megváltozott követelményei indokolják a terv megújítását. Múlt év õszén megkezdõdtek a vizsgálatok a városfejlesztési koncepció és a rendezési terv alátámasztására. Az adottságok feltárása a következõ témákban történt meg: a város kialakulása, városépítészeti fejlõdése demográfia, foglalkoztatás, életkörülmények gazdaság intézményrendszer természetvédelem, tájszerkezet, tájhasználat környezetvédelem közlekedési adottságok belterület szerkezete, felhasználása, épületállománya, mûvi értékei belterület zöldfelületi rendszere vízgazdálkodás, viziközmû-, gáz- és távhõellátás villamosenergia-ellátás távközlés Ez év februárjában megszületett a városfejlesztési koncepció vitaanyaga, s párhuzamosan megindult a tervek készítése is. A településrendezési terv három részbõl fog állni: Településszerkezeti terv és leírása elsõdleges célja, hogy meghatározza a település alakításának, védelmének lehetõségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelõen az egyes területrészek felhasználási módját, a település mûködéséhez szükséges mûszaki infrastruktúra szerkezeti jelentõségû elemeinek térbeli kialakítását és elrendezését. A településszerkezeti terv jóváhagyása önkormányzati határozattal történik. Helyi építési szabályzat az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelõen megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. Szabályozási terv az a településrendezési terv, amely a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket térképen, rajz formájában ábrázolja. A szabályozási terv a helyi építési szabályzat mellékletét képezi. Baja településrendezési tervének készítése mindhárom rész esetén elõrehaladt, s olyan munkaközi állapotot ért el, amely már lehetõséget ad elõzetes véleményezésre és természetesen a lakossági vélemények megismerésére is. Az önkormányzat és a tervezõk közös célkitûzése, hogy a tervek a lehetõ legnagyobb A településrendezési terv rajzi részének két legfontosabb eleme a belterület és környékének településszerkezeti terve és szabályozási terve. A tervek a még hiányzó alátámasztó rajzi munkarészekkel (külterületi tervek, tájrendezési-, környezetalakítási-, közlekedési-, közmûvesítési-, hírközlési javaslatok) és a jóváhagyandó szöveges tervi elemekkel (Helyi Építési Szabályzat, Településszerkezeti terv leírása) hamarosan államigazgatási és lakossági érdekképviseleti egyeztetésre kerülnek. Mielõtt ez megtörténik, célszerû a lakosság és a jóváhagyó testület elõzetes véleményét kérni a munkaközi tervekrõl, annak érdekében, hogy a tervezés a megfelelõ irányban folytatódjék. A színes települészerkezeti tervet mellékeljük, a szabályozási szelvényeket a polgármesteri hivatalban mutatjuk be, mivel terjedelmüknél és tartalmuknál fogva nehézségekbe ütközik a sokszorosításuk. társadalmi kontroll mellett készüljenek el. Ezért a kötelezõ véleményeztetési eljárást megelõzõen több helyi fórumra és testületi vitára kerül majd sor, mielõtt a rendezési terv elnyeri végleges formáját. A képviselõtestületi ülés keretében illetve azt megelõzõen a tervezõk tájékoztatást adnak a tervezett település szerkezet kialakításának irányelveirõl, a tervezés során fontosnak ítélt szempontokról, valamint a városfejlesztési koncepció meghatározó elemeirõl. A május 23-i képviselõtestületi ülés keretében soron következõ közmeghallgatáson a belterületnek és környékének Településszerkezeti terve, valamint a Szabályozási terv lapjai kerülnek -a legszélesebb nyilvánosság elõtt- ismertetésre. A vitában a város jövõjére, távlataira kitekintõ véleményeknek és az egyes városrészek, telektömbök, telkek építésügyi kérdéseit felvetõ észrevételeknek egyaránt helyük van. Végleges döntések még nem történtek, a véleményezés nyitott, kellõ indokkal változtatásokra még van lehetõség. A cél annak biztosítása, hogy a város belterületének tervezett, közérdeknek megfelelõ felhasználása a jogos magánérdekek figyelembevételével történjen. Ezért fontosnak tartom, hogy a szakhatósági egyeztetések megkezdése elõtt a város lakói kifejthessék véleményüket, illetve javaslataikat. Kérem a város polgárait, hogy Baja Városfejlesztési Koncepciójának tervezetét és a belterületnek és közvetlen környékének településszerkezeti tervét ismerjék meg és javaslataikkal járuljanak hozzá a közakaraton nyugvó, fontos városi dokumentum véglegesítéséhez. A közmeghallgatásra 2002. május 23-án 16 órakor a Képviselõ Testület ülésén fog sor kerülni. Elõtte 10 órától a terv készítõi a Díszterem melletti tárgyalóban várják a lakossági észrevételeket és javaslatokat. Baja Városfejlesztési Koncepciója, belterületnek és környékének településszerkezeti terve, valamint szabályozási terv szelvényeinek munkaközi példányai május 16-23-a között a hivatal I. emeleti tanácstermében lesznek megtekinthetõk. BAJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 2002. Széll Péter polgármester MUNKAKÖZI TERVEZÕI ISMERTETÉS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS KORLÁTOK Elkerülõ út Amint a városfejlesztési koncepció is jelzi, a beépített várostestnek a természetes folyami határon kívül az elkerülõ fõútszakaszok szabnak határt. Az 55-ös számú út elkerülõ (helyesebben: tehermentesítõ) szakaszának beruházása elõkészítés alatt áll. A nyomvonal már rögzített, a hatályos ÁRT-nek nagyrészt megfelel, némi eltérés adódott abból, hogy az út tervezõi a meglévõ úthálózathoz igazodtak, a leendõ belsõ városszerkezetre kevesebb tekintettel voltak. A lehetséges korrekciókat a terv tartalmazza. A Keleti körutat a Hercegszántói úttal összekötõ D-i elkerülõszakasz tervezés alatt áll. A BKM-i Állami Közútkezelõ Kht. tanulmánytervet készíttet, a nyomvonal-variációk közül egyelõre nem tisztult le a Kht. által is támogatható változat, ezért a TRT a várospolitikai célok és a szakmai szempontok együttes figyelembe vételével javaslatot ad az út vonalvezetésére. Az alapjavaslat a hatályos ÁRT nyomvonalát kisebb korrekcióval átveszi, a merészebb változat a jelenlegi 51-es úthoz a Mária könnye kegyhelytõl D-re kapcsolódik. Utóbbi nyomvonal a felszedett vasút mentén halad, és az alapjavaslathoz képest kb. 1,5 km-rel hosszabb útvonalat jelent. A Bácsbokodi útnál és a Vaskúti útnál körforgalmi csomópontot javaslunk a beérkezõ forgalom csillapítására és leosztására. A Bácsbokodi úti körforgalom lehetõvé teszi a nyomvonal törését, ez takarékosabb megoldás, de a lendületesebb vonalvezetés is elképzelhetõ, ami a Keleti körút utolsó szakaszának visszabontás utáni kiegyenesítésével érhetõ el. Új lakóterületek A terv igyekszik takarékosan lekövetni az utak nyomvonalát. A szabályozási terv lakó- és gazdasági területekkel szorosan csatlakozik az útterülethez, az út középvonalától 20 méterre már telekhatárt húz meg, de telken belül kb. 25 méter fásított sávot, egyes esetekben zárt kerítést ír elõ. Az épületek legalább 50 méterre esnek az út középvonalától. A zajvédelem követelményeinek teljesítése szabta meg elsõsorban az említett távolságokat. A levegõtisztaságvédelmi jogszabályt a terv olyan értelmezésben alkalmazza, hogy a védett objektum maga a lakóépület, s nem az épület telke. Szentistván lakóterülete hozzávetõleg 18 hektárral, Katonavárosé pedig 45 hektárral bõvülhet az elkerülõ útig. A még tervezés alatt álló D-i elkerülõ szakaszra a szabályozással ellátott fejlesztési terület nem simul rá, mivel a nyomvonal az engedélyezést megelõzõen szabályozási tervben nem szerepeltethetõ. A településszerkezeti terv is csak nagyobb távlatú fejlesztési területként kezeli az út menti sávot. Így is jelentõs a várostest területi növekedése. Hosszú távlatban (kb. 15 éven belül) egy újabb Homokváros épülhet fel a Vaskúti és a Hercegszántói út között (legalább 100 hektár). Növeli a lakóterületet a Hercegszántói út mentén fekvõ kiskertek egy részének a lakóterületbe vonása is (kb. 8 hektár). A Vaskúti úti laktanya és a Bácsbokodi út melletti temetõ között kb. 50 hektár szõlõs-tanyás terület fekszik. Vitatott, hogy a temetõfejlesztéshez mennyi tartalékterületet jelöljön ki a terv. Bajának lényegében két jelentõsebb temetõjére lehet távlatban számítani: a kiscsávolyira és a Bácsbokodi út mellettire (a szentistváni a bõvítésével együtt is igen kicsi, ezen kívül két védett, lezárt temetõ van). Utóbbi a jobban felszerelt temetõ, amelynek bõvítéséhez az infrastruktúra könnyebben biztosítható. A temetések száma alapján évente kb. 2500 m2-nyi temetõterületre van szükség, azaz négyévente kell 1 hektár bõvítési terület, amennyiben a rátemetéseket és a modernebb, kis helyigényû temetkezési módok elterjedését nem számítjuk. A tervezõk véleménye szerint a jelenlegi ÁRT-ben szereplõ bõvítési terület nagysága távlatban is elegendõ, elrendezésén viszont lehet javítani. Az elkerülõ út D-ebbre kerülne a javaslataink szerint, ezért a temetõ ebbe az irányba is tud terjeszkedni. Az É-i irányban megmaradna a bõvítési lehetõség, de az Ény-ról csatlakozó, íves záródású telektömb és a kijelölt bõvítési terület Ny-i sávja lakóterületként volna hasznosítható. A meglévõ belterületen belül is vannak még beépítetlen telekcsoportok, a belvárost kivéve minden városrészben, melyek rövid távon kínálnak fejlesztési lehetõségeket. A fejlesztési területek meghaladják azt az igényt, ami a stagnáló lakosságszámra méretezhetõ, tehát nagyfokú mobilitást tesznek lehetõvé, s a lakosság gazdasági helyzetének erõsödését feltételezik. Valószínû, hogy csak nagyobb távlatban valósulnak csak meg a fejlesztések, s telnek be a területek. Új gazdasági területek A rendezési terv jelentõs kiterjedésû gazdasági területeket is kijelöl. A lakóterületek mellett fekvõ zónákban kereskedelmi-szolgáltató, a lakóterületektõl távolabb egyéb ipari rendeltetéssel. Új iparterületek kizárólag az elkerülõ úton kívül alakulnak ki. Kiterjedésük hozzávetõleg 160 hektár (kb. 18 ha a Mártonszálllási út mentén, kb. 46 hektár a Szegedi úti volt laktanya mögött, kb. 98 ha a Keleti körút mentén). A kereskedelmi-szolgáltató területek szintén a lakóterületi fejlesztés elsõbbségét figyelembe véve, az elkerülõ úthoz húzódva jönnek létre. Összesen kb. 32 hektárnyi terület hasznosítható e célra a terv távlatában (15 év ) és további 25 hektár nagytávlatban, a D- i elkerülõ útszakasz mentén. Medencés kikötõ Az országos fejlesztési koncepcióval összhangban kijelölt új medencés kikötõ a Duna-hídtól É-ra létesül majd, a megvalósítás távlata bizonytalan. Kiszolgálása a jelenlegi Duna-parti iparterület felõl, a jelenlegi közúti kapcsolatokkal és új iparvágánnyal biztosítható. A város vízbázisának közelsége miatt bizonyos, hogy az érintett szaktárcák között egyeztetésre lesz szükség. A városlakók kérése alapján a híd fölött szabadstrand-szakaszt tervezünk, melynek hátterében, a védett oldalon, idegenforgalmi-víziturizmus céljait szolgáló vegyes területet jelöl ki a terv. Ugyanezzel a rendeltetéssel jelenik meg a tervben a Ferenc csatorna induló szakaszát kísérõ két parti terület. Szigetek A hullámterekrõl 1999-ben hozott új, szigorító rendelkezések nehéz feladatot jelentenek a fejlesztés-tervezés és megvalósítás terén egyaránt. Hullámtérnek minõsül a Pandúr, a Petõfi sziget, az egész Gemenc, a Dunafürdõvel együtt, ahol kizárólag vízgazdálkodási terület jelölhetõ ki. A Petõfi szigetet töltéssel és mellvédfallal célszerû bevédeni, legalább a mértékadó árvízszintig, ami kb. 1,5 méter magasságot jelent a jelenlegi terepszinthez képest. A sziget felhasználása így szabadon formálhatóvá válik, vegyes, különleges sport-szabadidõ és üdülõterületeket egyaránt ki lehet jelölni. Újabb beépítésre is ad a terv elõírást. A Pandúr szigeten a részbeni bevédés is irreálisnak tûnik. Távlatban is hullámtérként tudja csak kezelni a terv, akárcsak a Dunafürdõt. A már meglévõ beépítés tûrt állapotot jelent. A már kialakított, de még be nem épült üdülõtelkek lábakon álló épületekkel való beépítését a tervezõk igyekszenek megfelelõ jogszabályértelmezéssel biztosítani. E témában tárcaközi egyeztetésre is várunk. Sugovica-part A város ékessége még tartogat lehetõségeket. Mivel a Bajcsy-Zsilinszki út és az árvédelmi töltés közötti sáv összehangolt fejlesztését célzó elképzelések nem jutottak el a szabályozási részletességig, ezért a terv külön telekalakítási, vagy szabályozási terv készítését írja elõ a terület nagy részére. A Sugovica-parti sétány vonala és kialakítási módja szintén csak részletes (engedélyes) tervek alapján állapítható meg. Szabályozási elvek A készülõ új építési szabályzat igyekszik rugalmas lenni minden meglévõ, nem zavaró adottsággal szemben. Használja majd a kialakult telek és a kialakult beépítés fogalmat, ami az eljáró hatóságnak szabadságot enged bizonyos kereteken belül az illeszkedési szempontok figyelembe vételére. Sok esetben továbbra is szükség lesz a fõépítész véleményezésére, elsõsorban a történeti városrészekben történõ új telekalakítás, építés, illetve bõvítés során. Számos szabályozási elem még nincs megjelenítve a tervben, ilyen a kötelezettségek elõírása (beültetés, beépítés, helyrehozatal), az önkormányzati elõvásárlási jog bejegyzésére szánt telkek, stb. Ezekre javaslatokat várnak a tervezõk. Kimunkálás alatt van a helyi értékvédelem javaslata is. A beérkezõ észrevételek még beépíthetõk a tervbe, akár jelentõsebb változtatásról, akár egy-egy telekcsoportot, vagy telket érintõ korrekcióról van szó. Balogh Tünde felelõs tervezõ

2 Önkormányzati Tájékoztató 2002. május BAJA VÁROS HOSSZÚTÁVÚ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ELÕZETES VITAANYAG Készült: az Új-Lépték Tervezõ Iroda Szeged, Arany János u. 7. száma alatti mûtermében (Munkaszám: 22-2001) 1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI SZEREPKÖR, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Szerkesztõ Gaborjákné Dr. Vydareny Klára terület- és településfejlesztési szakközgazdász Tervezõcsoport tagjai Felelõs tervezõ: Balogh Tünde építészmérnök, Szeged Természetvédelem, tájrendezés: Tóthné Pocsok Katalin táj- és kertépítészmérnök, Budapest Településtörténet, mûvi értékvédelem: Ozsváthné Csegezi Mónika építészmérnök, Szeged Víziközmûellátás, víz- és talajvédelem, hulladékgazdálkodás: Vargáné Patkós Margit vízépítõ mérnök, Szeged Közlekedés: Csapó László építõmérnök, Szeged Belterületi zöldfelületi rendszer: Rácz Mária táj- és kertépítészmérnök, Szeged Villamosenergia-ellátás és távközlés: Somogyi János villamosmérnök, Szeged Gázellátás: Ivánkovits Imre mérnök, Szeged Levegõtisztaságvédelem: Novai György mérnök, Szeged Zaj- és rezgésvédelem: Dr. Szanka Károly fizikus, Szeged Szeged, 2002. február hó ELÕZMÉNYEK Baja városa 2001-ben új városfejlesztési koncepciót és településrendezési tervet (TRT) rendelt meg. A munka vizsgálati szakasza 2002. januárjában zárult le. Tartalmánál fogva egyidejûleg szolgált a koncepció helyzetelemzõ és a rendezési terv megalapozó munkarészeként. Jelen vitaanyaghoz csak azokat a tényfeltáró dokumentumokat csatoljuk, melyek a koncepció kialakítását közvetlenül szolgálják. VITAANYAG T A R T A L M A VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (szövegtervezet, egyeztetés után képviselõtestület elé kerül határozati jóváhagyásra) A koncepció idõmegjelölése általában hosszútávú, ami kb. 15 évet jelent. A hoszszútávlaton túli jövõre vonatkozó célok nagytávlatú jelzõt kaptak. A közeljövõ illetve rövidtáv megjelölés nagyjából 5 évre elõre mutat, a középtáv 10 évre tehetõ. A városfejlesztési koncepcióval összhangban, az egyeztetésekkel párhuzamosan készül a településrendezési terv. Baja és környéke évszázadok óta lakott, gazdag és változatos természeti adottságai, a Duna mint hajóút, az átkelésre alkalmas folyószakasz, ezáltal a Dunántúl és az Alföld közötti hídfõ szerep, a fontos kereskedelmi csomópont, a sok nemzetiségû népesség, a lakosságánál jóval szélesebb kört ellátó intézményrendszer és több történelmi esemény határozta meg Baja sorsát és tette térségének kiemelkedõ központjává. A történelem során a nagy Dunai révátkelõhelyek fontos szerepet játszottak. A Báta-Bajai ezek között is kitüntetett jelentõségû, mivel a magyarok és délszlávok letelepedési területeinek határán húzódik. Baja a folyamparti fekvésbõl és a szegélyhatásokból fakadó telepítõ, településképzõ erõk mûködésének köszönheti létrejöttét, de érzékeny is egyben azokra a változásokra, amik a déli államokhoz fûzõdõ viszonyunkban történnek. A híd megépítése és különösen a konzolos kibõvítés még jelentõsebb átkelõhellyé emelte, fõleg ha figyelembe vesszük, hogy Budapest alatt a Dunán a korábban igen korlátozottan, a felújítás után jobban használható dunaföldvári hidat is tekintve csak itt lehet vasúton is, kamionokkal is átkelni. A város szállítás-szervezõ, árutovábbító és -megfordító szerepe 3 évszázados fennállása óta folytonosságot mutat, a történelmi megrázkódtatások ellenére. A trianoni döntés a Kárpát-medencei vasúthálózattól leszakította a Dél-alföldi városokat, Baját ezen kívül a vonzásába tartozó Felsõ-bácskai tájegység nagyobb részérõl is leválasztotta. A vasúti összeköttetés pl. Budapesttel a Duna túlpartján valósul meg, a Bajára befutó vonalszakasz nem is tartozik a fõvonalak közé, így minõsége is elmarad az elvárhatótól. Közlekedésföldrajzi szempontból a vasúton kívül a Duna, mint É-D-i irányú víziút, az országrészek közötti K-Ny-i közúti kapcsolatokat a Duna-hídon át biztosító 55-ös számú fõút és a nemzetközi jelentõségû (a hercegszántói határátkelõhöz vezetõ) 51-es fõút emelhetõ ki. A fõutak városi átkelõ szakaszai igen komoly forgalmi és környezetvédelmi gondokat okoznak. A jelenlegi tervek szerint Baját nem fogja érinteni autópálya, arra viszont erõs törekvések vannak, hogy az M9 gyorsforgalmi útról a várost az 51. számú út átépítése révén autóúton lehessen megközelíteni. A megye területfejlesztési koncepciójának megfogalmazásában a bajai kistérség a Felsõ-Bácska különleges kultúrájú fókusz-területe, amely az elsõ világháború után az ország egyik legfejlettebb alföldi/vidéki területébõl hirtelen forgalmi árnyékba került A kistérségi fejlesztés irányvonalára a következõket javasolta: Adottságai jobb kihasználására kiemelt nemzetközi és regionális léptékû fejlesztési programok lehetnek alkalmasak. Egy jól mûködõ logisztikai központ és/- vagy vállalkozási övezet a határmenti zóna egészét fejlesztheti, de szinten tartandó a magas színvonalú agrárkultúra, és a nagyobb települések kis- és közepes méretû vállalkozásainak fejlesztése. A humán erõforrások helyi bázisát a fõiskolák integrációja és a kulturális/nemzetiségi hagyományok ápolása adhatja. Az országos területfejlesztési koncepció több megközelítésben is név szerint említi Baját: a javasolt 7 országos közforgalmú kikötõ egyikeként (a címet a város meg is kapta), a Duna-mentén elõirányzott 10 jachtbázis között, a vallási- és zarándok turizmus célpontjaként, a Dél-alföldi Régió innovációs decentrumaként Szeged, Kecskemét és Békéscsaba mellett és kedvezõtlen elõjellel a levegõszennyezettséggel leginkább érintett 24 település listájában. A város része a határmenti területeknek, a logisztikai központok létesítése szempontjából számításba vehetõ 11 területnek, a jelentõs gazdasági kedvezményekkel járó 11 vállalkozási övezet közül a mohácsinak, s az ország 24 üdülõkörzete egyikének (Alsó-Duna szakasz). Baja a trianoni béke után megyeszékhely lett, ezt a funkciót 1950-ben elveszítette. Az akkor kialakított Bács-Kiskun megyében azonban a késõbbiekben is meghatározó jelentõségû, fejlettségû és vonzáskörzetû város maradt. Megyeszékhely szerepét ugyan nem kapta vissza, a megyei jogú város címért azonban küzdelmet folytat. Ennek megalapozottságát támasztja alá, hogy a jelenlegi megyei jogú városok rangsorában számos tényezõ tekintetében elõkelõ helyezést tudhat magáénak. A 23 település közül pl. 6. az 1000 lakosra jutó személygépkocsik, 7. az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok számát, 8. a vándorlási nyereséget, az 1000 lakosra jutó mûködõ kórházi ágyakat, vagy a nappali tagozatos középiskolai tanulókat illetõen. Ugyanakkor kedvezõtlen képet mutat a természetes szaporulat alakulásában, a fiatalok arányában, a munkanélküliek arányában. Baja és a hozzá kötõdõ környékbeli települések között az élet minden területén szoros kapcsolat áll fenn, amit kölcsönös érdekbõl ápolni kell. A városban több olyan közigazgatási, közhatalmi szervezet illetve részlege - mûködik pl. okmányiroda, bíróság, ÁNTSZ, Erdészeti Szolgálat, Környezetvédelmi Felügyelõség, Vízügyi Igazgatóság, Munkaügyi Központ, Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Gyámhatóság, Vámhivatal, Építéshatósági hivatal, Földhivatal, Rendõrkapitányság, Polgárvédelmi Parancsnokság - amely az egész térséget látja el. Más, szolgáltatásokat nyújtó szervezetek pl. kamara, IPOSZ, bankok, biztosítók is mûködtetnek olyan irodákat, fiókokat, amelyeket a környékbeliek is felkeresnek. A város oktatási intézményeibe is széles területrõl járnak a tanulók. Az általános iskolák felsõ tagozatain számos szomszédos település gyermeke tanul. A középiskolák beiskolázási köre még szélesebb, távolabbi településekrõl is jönnek ide tanulók, különösen a speciális szakmai képzések vonzanak ide messzebb lakókat is. A fõiskola hallgatói pedig fõleg a környezetmérnöki képzésre az ország szinte minden részébõl érkeznek. A környék egészségügyi ellátásában is kiemelkedõ szerepe van Bajának. A kórház igen széles ellátókörzettel rendelkezik, a fekvõbetegek mellett a járóbeteg szakellátás is feladata (ennek kapcsán kb. 100 ezer, egyes szakterületeken 160 ezer ember tartozik hozzájuk). A szociális otthon lakói szintén tágabb környezetbõl érkeztek. A könyvtárat, a múzeumokat, a mûvelõdési intézményeket a helybelieken és a környékbelieken kívül külföldiek is látogatják. Baja történelmi idõk óta kereskedelmi központ, számos olyan szaküzlettel pl. mezõgazdasági, vegyiáru, építõanyag, bútor, gépjármû, gépalkatrész, számítástechnikai, könyv, vadász, gyógyászati segédeszköz, stb. rendelkezik, amelyeket más településen sõt külföldön - élõk is felkeresnek. A szélesebb választékot kínáló áruház, üzletházak mellett megjelentek a multinacionális kereskedõ cégek egységei is, sorra nyitott pl. a Penny Market, a Spar, a DM, C+C, ezekben is számos környékbeli és határon túli vásárló fordul meg. Baján több olyan szolgáltató tevékenységet végzõ vállalkozást lehet megtalálni - pl. ügyvéd, könyvelõ, fordító, ingatlanforgalmazó, mûszerész, szemüvegkészítõ, üveges, fuvarozó, mérlegjavító, autószerviz, stb. amelyeket a kisebb településeken nem, így ezeket is Baján keresik fel. A szálláshelyek, a vendéglátóhelyek pedig jelentõs szerepet töltenek be a várost központi szerepköre, illetve a különbözõ utak keresztezõdése miatt felkeresõ, átutazó, valamint a munkavégzés, vagy kikapcsolódás érdekében több napra odalátogató belföldiek és külföldiek ellátásában. A város és környékének szoros kapcsolata a munkaerõ-piac terén is érzékelhetõ. Korábban több vállalat, gyár, szövetkezet úgy mûködött, hogy dolgozóinak jelentõs hányada a szomszéd településekbõl járt be. Az 1990-es népszámláláskor pl. a Baján dolgozók 30 %-a máshol lakott. A rendszerváltást követõ átalakulások következtében nagyszámú munkahely szûnt meg, az elbocsátások elsõsorban az ingázókat érintették. A gazdaság valamelyest stabilizálódó folyamatában azonban továbbra is fennmaradtak ezek a kapcsolatok, a vállalkozói kérdõívre érkezett válaszokból kitûnik, hogy most is sok ingázót alkalmaznak. A gazdasági kapcsolat a munkaerõn kívül egyéb területeken is érvényesül, pl. több vállalkozásnak van a környéken telephelye, üzlete, üzeme, ugyanakkor más székhelyû vállalkozások köztük több nemzetközi cég részlegeivel Baján találkozhatunk. A vállalkozások termelési folyamatában szintén tapasztalható a térségi kötõdés, az alapanyagok, részegységek beszerzése, illetve értékesítése gyakran a környékbeli vállalkozások révén bonyolódik. Ezek az élet szinte minden területét átszövõ kapcsolatok egyértelmûen alátámasztják Baja központi szerepkörét. Vonzó hatása a közvetlen szomszédságára igen erõs, egyes területeken pedig lényegében a fél megyét látja el. Az országhatár közelsége révén még a külföldiek elsõsorban a Vajdaságiak ellátásában is jelentõs szerepet vállal. A kapcsolatrendszer önkormányzati szinten intézményesült is. A Felsõ-Bácskai Önkormányzatok Szövetsége a kistérségi összefogásokat elõíró területfejlesztési törvény elõtt alakult, érdekeltsége a megye kb. egyharmadára terjed ki. A területfejlesztési törvény alapján a Baja és térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás keretében dolgoznak együtt a települések. Ezek a kapcsolódások nemzetközi színtérre is kiterjednek. Bajának testvérvárosa Argentan (Franciaország), Thisted (Dánia), Waiblingen (Németország) és Zombor (Jugoszlávia), több más várossal is alakulnak partner-kapcsolatok. Ezek különbözõ programokat, kiállításokat, vállalkozói találkozókat, gazdasági együttmûködéseket eredményeznek. A város feladata tehát - erõs központi szerepkörét figyelembe véve továbbra is a környéken élõ, mintegy 50-100 ezer ember számára városi szintû ellátás biztosítása, a szomszédos községekkel való hatékony gazdasági együttmûködés lehetõségeinek feltárása és kihasználása, az összefogásból származó együttmûködések hasznosítása. 2. TÁJHASZNÁLAT, VÁROSSZERKEZET Baja városa 3 táj, az Alsó-Dunaártér, Bácska és Kiskunság találkozásánál fekszik. Az Alsó-Duna ártér ligeterdõkkel borított területe hazánk legszebb természeti tájai közé tartozik. Különleges természeti adottságai miatt a Sió torkolattól délre húzódó ártéri terület legismertebb része Gemenc, melynek jelentõs része a város közigazgatási területéhez tartozik. A város Dunától keletre esõ területei az ártéren kívül az Észak-bácskai löszhát, mint tipikus kultúrtáj vonásait viselik, míg az ún. Öregszõlõk külterületrész (volt Szentistváni határ) a kiskunsági táj elemeit hordozzák. Külterület A város külterületének csaknem harmada (5199 hektár) a Duna-Dráva Nemzeti Park részeként a 7/1996. (IV. 17.) KTM rendelet alapján országos védettséget élvez. E területek azonban a Gemenci Tájvédelmi Körzet alapító határozatával már 1977 óta országos jelentõségû védelem alatt állnak. A gemenci erdõ nemzetközi jelentõségû vízimadár élõhely, ennek megfelelõen nemzetközi természetvédelmi konvenció hatálya alá tartozó ún. Ramsári terület. Nagyvad-állománya miatt kedvelt területe a vadászoknak. A település északi részén lévõ mélyfekvésû egykori szikes tó (ún. exlege terület ) nem része a Nemzeti Parknak, de az 1996. évi LIII. törvény országos védelemben részesíti. Az országosan védett természeti területeken a gazdasági termelõ tevékenység (erdõgazdálkodás, halászat, vadászat, mezõgazdasági mûvelés, stb.), s a turisztikai tájhasználat (épített üdülõlétesítmények, építmény nélküli pihenõhelyek, infrastruktúra, stb.) a természetvédelem állami szinten intézményesült érdekeinek van alárendelve, az ellenérdekekbõl származó konfliktusok kezelésében azonban a helyi önkormányzatnak szerepet kell vállalnia. Városi érdek, hogy Gemenc a lakossági felüdülésnek és az idegenforgalmi programkínálatnak a színtere maradjon. Az országos védettségû területekkel szoros összefüggésben lévõ ún. puffer zónában ugyancsak állami segítséggel érvényesíthetõk a természet- és környezetkímélõ tájhasználat szempontjai. A Nemzeti Park felõl vagy felé feltáruló zavaró látványok (kilátás, rálátás) megszüntetésére rendezési stratégia kidolgoztatását kell szorgalmazni. A védettséget nem élvezõ mûvelt területeken számos természetközeli állapotú rét, legelõ, nádas, vízállás található, amely a helyi flóra és fauna megtartásában fontos szerepet játszik. Egy részük a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által természeti területként meghatározott (sárközi, és Ferenc-csatorna parti vizes élõhelyek, Bokodi úti erdõ), más részüket pedig a város rendezési terve vette lajstromba, mint helyi védelemre javasolt területeket (Nagy-Pandúr sziget eddig nem védett erdei és rétjei, madárfészkelõ és táplálkozó helyek). Természetvédelmi jelentõségük miatt kezdeményezni kell e területek országos védelem alá helyezését, ezáltal is biztosítva megmaradásukat és a megfelelõ mûvelési-fenntartási mód érvényesíthetõségét. További területek (csatornák, erdõk, természetközeli állapotú élõhelyeket övezõ gyepek) is betöltenek természetvédelmi szerepet, mivel az ökológiai hálózat általuk válik összefüggõ egésszé. Megõrzésük érdekében olyan szabályozást kell rájuk kidolgozni, ami e szerepük sérelme nélkül elégíti ki a jogos gazdálkodási igényeket. A mezõgazdasági tájhasználatot az EU-normatív és minõségi elvárásokat is figyelembe vevõ, a táj és természet értékeinek védelmét, megõrzését biztosító szerkezetátalakítással kell fejleszteni. Az általános táj- és természetvédelem érdekében segíteni kell a mezõgazdasági ágazat céltudatos, összehangolt átszervezését, meghatározva és figyelembe véve a Nemzeti Agrárkörnye-

2002. május Önkormányzati Tájékoztató 3 zet-védelmi Program szerinti földhasználati zónarendszert: - Agrártermelési meghatározottságú terület az a termõterület, ami intenzív hasznosításra alkalmas, így az integrált gazdálkodási célprogram célterülete (ökológiai és ökonómiai szempontok együttes érvényesítése mellett). - Kettõs meghatározottságú a terület, ha extenzív hasznosításra alkalmas. E területek jelentõs részén az ökológiai gazdálkodás kívánatos (növénytermesztés, állattenyésztés terén egyaránt). Ilyenek a gyenge talajminõségi osztályba (5-7. minõségi osztály) tartozó, szántó mûvelési ágú, jellemzõen veszteségesen mûvelhetõ termõterületek az összes szántóterület több mint egyharmada. Mûvelési águk megváltoztatása a város számára gazdaság- és környezetfejlesztési cél, amit az országos támogatási rendszer mellett helyi eszközökkel is elõ kell segíteni. Az EU-csatlakozás és azzal összefüggõ jogszabályi változások is ezt indukálják. - A Nemzeti Agrárkörnyezet-védelmi Program keretében az ültetvénytelepítési (bõvítési) lehetõségeket a termõhelyi adottságok, valamint a távlatosan prognosztizálható nemzetközi és hazai gazdasági szabályozók figyelembe vételével kell támogatni. A város területe a Hajós-Bajai borvidék része. Az ültetvények fele a minõségi bor termelését teszi lehetõvé. Az ültetvények területét az eredményes borvidéki gazdálkodás és az EU sajátos, visszafejlesztést elõnyben részesítõ támogatási rendszerének figyelembe vételével kell meghatározni. - A gyenge talajminõségû szántók területén pedig a termõhelyi adottságokhoz igazodva az erdõtelepítést, illetve a gyepesítést kell elõnyben részesíteni. - Környezetérzékenységi meghatározottságú terület, ami árutermelõ területként nem vehetõ számításba. Ezek természetvédelmi szempontból érzékeny természeti területek, melyeknek segíteni kell az átállását az intenzív mezõgazdasági használatról (pl. szántóföldi mûvelés) a természet- és környezetkímélõ területhasználatra (erdõsítés, gyepgazdálkodás, ártéri gazdálkodás). Baja mûvelt területeinek jelentõs hányada célterületnek minõsül, a talaj, a víz, az élõvilág védelemre szorul (pl. a szennyezõdésre érzékeny, sérülékeny Duna-parti ivóvízbázis, a vízfolyások és felszíni vizek védelme speciális intézkedések betartása révén oldható meg. A település távlatos fejlesztési koncepciójának fontos táj- és természetvédelmi célkitûzéseként kell megfogalmazni a vízpartok és hullámterek természetközeli állapotának megtartását, illetve a kialakult állapot szerint a jelenleg már zavart természeti környezetû, természeti értékeiben veszélyeztetett vízpartok, hullámterek differenciált és ütemezett rehabilitációját. A külterületi mezõgazdasági üzemi területeket (majorok) a környezeti érzékenység és a kialakult-átalakult használati mód szerint kell figyelembe venni, ipari célú rendeltetésváltásuk csak különleges esetekben, a környezethez való viszonyuk javulása esetén engedhetõ meg (környezeti határértékek betarthatósága, tájképi illeszkedés az infrastruktúra-ellátásban, építésben, használatban). A rendszeresen és tartósan belvízzel sújtott mezõgazdasági, jelenleg szántó mûvelési ágban levõ területek alternatív hasznosítása az Agrárkörnyezet-védelmi Program révén támogatható (Sárköz, Nagy Pandúr sziget, stb.). Vizes élõhelyekké, vagy rét-legelõvé történõ átalakításuk környezet- és természetvédelmi szempontból elõnyös és támogatandó. Az erdõgazdasági tájhasználat befolyásolására támogatni kell a haszonerdõk telepítésénél a nemcsak a termõhelyi adottságokhoz, hanem a táj karakteréhez is illeszkedõ fafaj-összetételû erdõk létesítését. A Tüskeerdei parkerdõ közjóléti-turisztikai használatáról csak abban az esetben lehet lemondani, amennyiben a Cserta parti parkerdõ a megnövekedett lakossági igények kielégítését a környezet és a természeti értékek sérelme nélkül biztosítani tudja. Ellenkezõ esetben, a terhelhetõségen túli igénybe vétel elkerülése érdekében a Tüskeerdei parkerdõ közjóléti-turisztikai használatát lehetõvé tevõ fejlesztés-rendezés feltételeit kell biztosítani. Az elsõsorban a vízpartokon jelentkezõ idegenforgalmi-turisztikai tájhasználatból eredõ táj- és természetvédelmi, illetve környezetvédelmi konfliktusokat (pl. vízbázis-védelem) az adottságokat részletesen feltáró, differenciált és ütemezhetõ stratégiával, rendezéssel lehet és kell feloldani (Futrinka sor, Méhész fok). Sárköz és a Nagy-Pandúr sziget természeti területeit és Duna-partját sok pihenni, kirándulni, sportolni akaró helyi lakos és látogató keresi fel, számukra az elérhetõségen kell javítani. Belterület A beépített várostest távlati kiterjedését behatárolja az 51. számú fõút városi elkerülõ szakaszának nyomvonala. A lakóterületek bõvítésére hosszú távon célszerûen tartalékolni kell a nyomvonalon belüli zónát. Szabad fejlõdési irány dél felé, a volt katonai gyakorlótér és a kiskert-zóna felhasználásával adódik, mivel keleten ipari területek, északon és nyugaton természeti területek fekszenek. A lakosság igényeit alapul véve jellemzõen a családi házas, illetve a formálódó alközpontok környékén a kistársasházas beépítés lehetõségét kell megteremteni. Alközpont alakítandó ki Homokváros-Szállásváros területén, valamint Szentistván-Katonavárosban, az észak-déli irányban széthúzódó városszerkezetbõl eredõ megközelítési nehézségek oldása érdekében. A keleti városrészt a lakásépítés célövezetévé lehet tenni, hogy a várostest arányosabb formát öltsön, s a pezsdülés által a fejlettségben elmaradó területek felzárkózzanak. A dinamikus növekedést mutató déli városrészben a bõvülés szerkezeti rendjét idejében meg kell szabni, megelõzve a spontán folyamatokat. Szentistván és Katonaváros között szorosabbá kell tenni a szerkezeti kötõdést. Az északi városrészek közlekedési ütõere a Dózsa György út, amely az egymás közt zajló és a város többi részével tartott kapcsolataikban döntõ szerepet játszik. Az átmenõ forgalomnak az 51-es számú elkerülõ útszakasz megépülése utáni csökkenését fel kell használni a városi célforgalom térnyerésére, a parkoló- és zöldsávok helyreállítására. A belváros fejlesztése során alapvetõ szempontként a meglévõ értékek védelmét kell elõtérbe helyezni, mivel Baja egyik legnagyobb vonzereje, erõforrása a történeti városmag gazdag építészeti, tér- és utcaszerkezeti, valamint kertépítészeti hagyatéka, amely egyedi arculatot hozott létre. A gyalogosok és kerékpárosok szemszöge, igényei alapján a városmagot átjárhatóbbá kell tenni. Közterületei úgy alakítandók, hogy a szabadban tartózkodásra, nézelõdésre és sétára kedvet keltsen, s különbözõ köztéri rendezvények lebonyolítására alkalmas legyen. Az Újváros rendezése befejezetlen. El kell érni, hogy a hiányzó szerkezeti elemek (gyalogos- és kerékpárutak, belsõ feltáróutak) pótlásával és építészeti térfalak képzésével a város szerves részévé váljon a lakótelep és az intézmény-csoport. Az újvárosi Duna-part, s a kikötõhöz kapcsolódó ipari zóna a regionális jelentõségû logisztikai központ fejlesztési területeként kezelendõ. Távlatban tartalékolni kell a híd É-i oldalán lévõ partszakaszt a medencés kikötõ létesítésére, amelynek konkrét kijelölésekor a vízbázis-védelem szempontjaival is számolni kell. Átmeneti területhasznosításként amíg a medencés kikötõ sorsa nem rendezõdik - szabadstrand létesítését kell fontolóra venni. Ipari zóna, azon belül Ipari Park jelölhetõ és jelölendõ ki az 51. számú út elkerülõ szakaszától keletre fekvõ területeken. Elsõsorban olyan beruházásokat kell idevonzani, melyek a környezetre nincsenek káros áthatással. Olyan helyi, területi szabályozás állapítandó meg, amely az elõre nem ismerhetõ fejlesztési programot rugalmas fogadókészséggel kezelni tudja. Segíteni kell a körút és a Szegedi út mentén meglévõ iparterületek kiegyensúlyozott területi fejlõdését is. A lakott területek közé ékelõdõ üzemek esetén a környezeti hatások csökkenése irányába ható mûködési változások támogatandók. Érdekeltséget kell teremteni arra, hogy távlatban ezek a gazdasági tevékenységek a kialakuló Ipari Parkban rendezkedjenek be. A városlakók szabadidõ-eltöltési lehetõségeit elsõsorban a Petõfi szigeten és a Nagy-Pandúr szigeten lehet és kell biztosítani. Ebbõl a célból javítani kell a szigetek megközelítését, jobban ki kell használni és megóvni a már meglévõ adottságaikat, bõvíteni kell a turisztikai és sportlétesítmények körét. A Nagy-Pandúr szigeten az üdülõterület továbbfejleszthetõ, figyelembe véve az árvízvédelem és a természetvédelem szempontjait, az egyéb (vízügyi, idegenforgalmi, lakossági rekreációs) igényeket, s a terület terhelhetõségét. A sziget nem védett természeti környezetét ökológiai szemléletû turisztikai célokra kell alkalmassá tenni. A lakosság sportolási lehetõségeit a város más részeiben is biztosítani kell, részben a meglévõ létesítmények tornatermek, sportudvarok bevonásával, részben a szabadban végezhetõ sportok futás, kerékpározás, labdajátékok számára a megfelelõ tér biztosításával. Általános terület-felhasználási elv, hogy a beépített területek között adódó maradvány zöldfoltok, telekvégek (pl. Józsefváros északi határán) hasznosuljanak. A stratégiai fontosságú, alulhasznált területek (pl. volt laktanyák, Sugovica északi partszakasza) közcélú igénybe vételére ingatlanfejlesztési stratégiát kell kidolgozni. A Sugovica-parti sétány és strand rendezése kiemelt fejlesztési célként kezelendõ, hiszen ez a városrész nemcsak a helybeliek kedvelt pihenõhelye, de a látogatók által is gyakran felkeresett helyszín. A Sugovica magaspartján a csúszásveszély kockázati tényezõinek felderítéséig és az esetleg szükségessé váló partfal-megfogás létrejöttéig az építési korlátozást fenn kell tartani. A városba látogatók elsõ benyomása az országút felöl éri a belépõket, ezért fontos egy olyan összkép kialakítása, amely bármely irányból a város jelzését/jelképét adja. Érdemes lenne átgondolni ezen városkapuk jelenlegi helyzetét (pl. Érsekcsanád felöl az elsõ épületek hasznosítását), küllemét, elhelyezkedését, mondandóját. 3. GAZDASÁG Baja gazdaságát környékének kedvezõ mezõgazdasági adottságai, közlekedésföldrajzi helyzetéhez kötõdõ tevékenységek, a történelmi események és a szocialista rendszerben a központi döntések formálták. A vidék mezõgazdaságát szolgálta az élelmiszeripar több ága, a húsfeldolgozás, a malomipar, sütõipar, hûtõipar, szeszipar. Az ipartelepítések során nagy állami beruházások, nagy gyáregységek nem kerültek a városba, inkább a könnyûipar (pl. textilipar, konfekcióipar, fafeldolgozás, bútorgyártás), a gépgyártás vállalatai, üzemei mûködtek. A város kereskedelmi központként funkcionált, kereskedelemmel foglalkozó vállalatok, szövetkezetek, számos szaküzlet szolgálta ki az egész térséget. A közlekedési hálózatok (vasút, közutak, Duna) adta lehetõségeket jelentõs raktározási, árukezelési tevékenységgel, vámszabadterülettel használták ki. A kilencvenes évtized alapvetõ politikai, társadalmi, gazdasági változásai Baját is érintették, az állami-tanácsi vállalatokat privatizálták, egyesek kisebb-nagyobb változtatásokkal megmaradtak, mások több vállalkozásra oszlottak. Egyes üzemek, részlegek megszûntek, ugyanakkor számos új vállalkozás bár gyakran kényszerbõl jött létre. Az évtized elsõ fele az átalakulások, létesítések és elhalások jegyében telt, munkahelyek tömege vált bizonytalanná, szûnt meg. Az évek múltával konszolidálódott a helyzet, több vállalkozás stabilizálódott, megerõsödött, kezdett fejlõdni, bõvülni. A hazai vállalkozók mellett megjelentek a külföldi befektetõk, teljes, vagy részleges tulajdont szereztek. Más településen más országban székhellyel rendelkezõ vállalkozások részlegei, egységei, üzletei színesítették a képet. A változások nem szûntek meg pl. vállalkozások összevonásával, újak alakításával, vagy meglévõk felszámolásával most is találkozhatunk -, de mértékük már nem olyan számottevõ. Amit a helybeliek hiányolnak, az az utóbbi években az új, munkahelyeket teremtõ vállalkozások akár nagy nemzetközi cégek részérõl megjelenésének és megtelepedésének elmaradása. A vállalkozások számának alakulását a nyilvántartások hiányosságai miatt nehéz nyomon követni. 1996- ban 3646 bajai székhelyû mûködõ vállalkozást tartottak nyilván, számuk 2000-ben 3874-re bõvült. A vállalkozásoknak eleinte kb. kétharmada egyéni formában mûködött, az évek folyamán azonban a jogi személyiségû vállalkozások (pl. Kft, Rt) dinamikusabb emelkedése és az egyéni vállalkozások számának mérséklõdése következtében változott az arány. 2000-ben a 620 jogi és a több mint ezer jogi személyiség nélküli vállalkozást 2267 egyéni egészítette ki. 2001. év elején 1700 bajai társas vállalkozást tartottak nyilván, ezek 14 %-ának nem ismertek a létszámadatai. A város gazdaságában nem lehet meghatározó a vállalkozások 60 %-a, ahol csak egy-két fõ dolgozik, további 22 %-uknál 20 fõ alatti a létszám. Mindössze 15 részvénytársaságnál, korlátolt felelõsségû társaságnál foglalkoztatnak 100 fõnél több embert. Ezek többnyire nagy múltú állami/tanácsi vállalatok utódjaként folytatják új körülmények között, korszerûbb formában, esetleg szerkezet-átalakítással tevékenységüket. Bajai székhelyükön kívül többüknek van máshol is telephelye. Árbevétel szempontjából szintén a kisvállalkozások döntõ súlya tükrözõdik, a bajai társas vállalkozások több mint kétharmada 20 millió forintnál kevesebb bevételbõl gazdálkodik (ezen kívül 14 %-ukról nincs adat). A város gazdasági szerkezete igen változatos, lényegében minden ágazat megtalálható kisebb-nagyobb súllyal. Az agrárgazdaságban az egyéni gazdaságok mellett sokan jövedelem-kiegészítésként foglalkoznak növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, a kb. 1200 õstermelõi igazolvánnyal rendelkezõk nagyobb részére ez jellemzõ. A társas vállalkozások körében számos részvénytársaság, Kft, Bt foglalkozik gabonatermesztéssel, zöldség, virág termesztésével, a gyümölcsök közül a legjellemzõbb faj az alma. A város a Hajós-Bajai borvidék részeként 368,5 ha szõlõterülettel rendelkezik, ezen közel háromszáz termelõ foglalkozik szõlõtermesztéssel. Az állattenyésztésen belül a hagyományos sertéstenyésztés mellett pl. ló-, baromfi-, nyúltenyésztéssel, méhészettel foglalkozó vállalkozások mûködnek. A termelést több, a korábbi mezõgazdasági szervezetek egységeibõl és újonnan létrehozott szolgáltató vállalkozás is kiszolgálja, pl. szervizzel, faiskolával, kertészeti tevékenységgel, a kukoricatermelés koordinálásával. Az erdõgazdálkodás ágazatba nyolc termelõ és öt szolgáltató vállalkozás tartozik. Érdekes, hogy a Duna mentén, ahol a horgászat sokak elfoglaltsága, nem alakult még társas vállalkozás, amely üzemszerûen folytatna halászatot, halgazdálkodást. Baján a bányászat is képviselteti magát, a helyi adottságok a kavics- és homokbányászatot teszik lehetõvé, ez öt vállalkozás bevételi forrása. A feldolgozóipar számos ágazata sorolható fel a bajai székhelyû vállalkozások körében. Nagy hagyományai vannak az élelmiszeriparnak, a húsfeldolgozás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás szinte õsi mesterségnek számít. Többen foglalkoznak növényi (elsõsorban napraforgó) nyersolaj elõállításával, malomiparral, takarmány gyártásával. A bajai sütõipar termékeit a környékbeli településekre is kiszállítják. A desztillált szeszes italok elõállítása, a bortermelés is a régi tevékenységek közé tartozik. A textília, textilgyártás szinte minden részterületét mûvelik a bajai vállalkozások. A pamut- és gyapjúfonás, a pamutszövés, a kötött-hurkolt cikkek elõállítása, a harisnyafélék gyártása megtalálható a tevékenységi körökben, készítenek munkaruházatot, többféle felsõruházati terméket, alsóruházatot. Néhány vállalkozás bõrkikészítésbõl, bõrdíszmû készítésébõl, illetve lábbeli-gyártásból jut bevételhez. A fafeldolgozás is a nagy múltra visszatekintõ tevékenységek közé tartozik. A fûrészáru, a falemez, az épületasztalos-ipari termékek, a tároló fatermékek, a különbözõ fatömegcikkek gyártása régóta zajlik a városban. Kosárfonó vállalkozással is találkozhatunk. A papíripart több kisebb-nagyobb nyomda, kiadói tevékenységgel foglalkozó vállalkozás képviseli. A vegyi anyagok, termékek gyártása körében festékelõállítás, a mûanyag termékek körében csomagolóeszközök gyártása zajlik. Készítenek síküveget, egyéb üvegterméket, háztartási kerámiát, csempéket, építkezésekhez betontermékeket, foglalkoznak kõmegmunkálással. A fémfeldolgozás szintén a régóta végzett tevékenységek körébe tartozik. Fémszerkezetek, fémtartályok gyártásával, különbözõ fémmegmunkálásokkal több vállalkozás szerzi bevételeit. Néhányan szerszámokat, huzaltermékeket állítanak elõ. Gépek, berendezések, híradástechnikai termékek gyártása korábban is zajlott a városban, most a szivatytyútól kezdve a mezõgazdasági gépeken át az élelmiszeripari gépekig többféle termék elõállítását és egyéb gépek javítását végzik el a bajai vállalkozók. A termékek között szerepel áramelosztó, kábel, világítóeszköz, elektronikai alkatrész, biztonságtechnikai berendezés, távközlés-technikai berendezés és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások. A vizek városát jelzi a szabadidõ-, sporthajó javítással foglalkozó két vállalkozás. A fafeldolgozáshoz kapcsolódóan nagy hagyományokkal és számos jól ismert, közkedvelt termékkel rendelkezik Baja bútoripara. A kárpitos bútoroktól kezdve a fenyõ bútorokon, szekrénysorokon keresztül a kiegészítõ bútorokig, a konyhabútorokig, az irodabútorokig sokszínû kínálattal találkozhatnak a vásárlók. A városban számos kisebb-nagyobb építõipari vállalkozást tartanak nyilván. A földmunkától kezdve az építéseken keresztül az épületgépészeti szerelésekig, a belsõ szerelésekig, befejezõ munkálatokig mindenféle munkát el tudnak végezni. A város kereskedelmi központ jellegét alátámasztja a társas vállalkozások több mint egyharmadát jelentõ kereskedelmi cégek hada. Nagy számban alakultak nagykereskedéssel foglalkozó vállalkozások, gyakorlatilag minden ágazatban tevékenykednek, sokuknak intenzív külkapcsolatai is vannak. A kiskereskedelem korábbi koncentrált rendszerét felváltotta a vállalkozások sokszínûsége, a kisebb-nagyobb szaküzletek, vegyesboltok, az olcsóbb és a drágább üzletek, az áruházak, üzletházak a vásárlókért és a fennmaradásért folyó komoly versenye érzékelhetõ egymással, a nemzetközi üzletláncok boltjaival. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatában is jelentõs változások tapasztalhatók. Több új panziót nyitottak, a turista szálláshelyek száma is bõvült, ugyanakkor a szállodák kevesebb férõhelyet kínálnak. A helybelieket és a látogatókat egyre több vendéglátóhely szolgálja ki, számos kis falatozó, utcai árus jelent meg a vendéglõk kínálatát színesítve. A szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatban is növekvõ számú vállalkozást regisztráltak. A hagyományos személy- és teherszállítás mellett többen foglalkoznak vízi és légi szállítással is. A város logisztikai központ jellegét mutatja a raktározást, tárolást végzõ vállalkozások sora. Több vállalkozás utazásszervezéssel, szállítás-szervezéssel keresi bevételét. A futárpostai szolgáltatás és a távközléssel kapcsolatos szolgáltatás is megtalálható Baján. Pénzügyi tevékenységet alapvetõen a nagy pénzintézetek, bankok, takarékszövetkezetek végeznek ezek nem bajai székhelyûek -, a szolgáltatásokat azonban sok kisebb vállalkozás egészíti ki pl. pénzügyi tanácsadással, értékpapír-ügynökséggel, zálogházi tevékenységgel, pénzváltással. Az ingatlanügyletek ágazatba a sok társasház mellett a beruházásokkal, ingatlanok forgalmazásával és bérbeadásával foglalkozó vállalkozás tartozik. Az utóbbi években látványosan bõvült a számítástechnikai cégek száma is. Igen nagy a gazdasági tevékenységet segítõ szolgáltatók köre, ide tartoznak ugyanis az ügyvédi irodák, a könyveléssel, mindenféle tanácsadással, mérnöki tervezéssel, hirdetéssel, õrzõ-védõ szolgáltatással, fényképezéssel, fordítással foglalkozó vállalkozások. A tanulni vágyók több vállalkozást kereshetnek fel, akik autóvezetésre, idegen nyelvekre, számítástechnikai ismeretekre, vagy akár vízi sportra oktatnak. Az egészségügyi ellátásban is egyre gyakrabban találkozhatunk vállalkozásokkal, az orvosok közül sokan akár a fekvõ-, vagy járóbeteg ellátás, akár a fogorvosi ellátás területén ebben a formában látják el a betegeket. A szórakoztatás, kultúra, sport ágazatban a filmgyártás, -vetítés, a rádió, a mûvészetek, a szerencsejáték, a fittness képviselteti magát. Az egyéb szolgáltatások körébe pl. a fodrászok, kozmetikusok, a mosással, tisztítással foglalkozók tartoznak. Az említett társas vállalkozások mind bajai székhelyûek, ezek mellett számos más belföldi és külföldi székhelyû vállalkozás tevékenykedik a városban. Összességében a város heterogén gazdasági szerkezete azt jelzi, hogy a hagyományos kitermelõ un. primer és a feldolgozó un. secunder szektor mellett megtalálható és terjedõben van a szolgáltató un. tercier és a kutató-fejlesztõ (itt kell megemlíteni az obszervatóriumot, mint kutatóhelyet, a fõiskolát) un.

4 Önkormányzati Tájékoztató 2002. május quaterner szektor is, amely a nemzetközi tapasztalatok alapján a jövõ fejlõdésének motorja lehet. 3. 4. EMBERI TÉNYEZÕK, ELLÁTÁS, ÉLETVITEL A város népessége Baja népessége az 1870-es népszámlálás óta folyamatosan bõvült, az akkori 21 ezres településbõl mára 38 ezressé nõtt. Ez a folyamat azonban nem volt töretlen, 1994 óta (akkor több mint 39 ezren éltek a városban) lassú mérséklõdés figyelhetõ meg. A csökkenés ellenére Baja továbbra is Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa. A változások egyik tényezõje a természetes szaporodás, illetve fogyás. A 90-es évtizedben folyamatosan csökkent a születések száma, a halálozásoké hullámzóan az utóbbi években emelkedõen alakult, így a város népessége tovább csökkent. A jövõ tekintetében nem túl optimista a kép, a város korösszetételét jelzõ korfából látszik, hogy a mostani, nagyobb lélekszámú szülõképes korosztálynak igen kevés gyermeke születik, az idõsebbek számának emelkedése pedig a halálozások számának emelkedését vetíti elõre. A népesség számának alakulásában a másik tényezõ a vándorlás, a be- és elköltözések alakulása.. A 90-es évtized elsõ felében többen költöztek be, mint el, 1995 óta azonban megfordult az irány, valamivel többen hagyták el a várost, mint amennyien lakhelyül választották Ezt a jelenleg még nem túl nagyarányú elvándorlást vállalkozások vonzásával, új munkahelyek létesítésével, a város kedvezõ adottságainak hasznosításával, szélesebb marketing tevékenységgel lehetne megállítani és megfordítani. A jelzett folyamatok eredményeként érzékelhetõen átalakult a város korstruktúrája. Az 1980-as népszámláláskor a lakosság egyötöde 14 éven aluli gyermek volt, többségük még bölcsõdés-korú volt. Jelentõs arányt képviseltek azok a 25-29 éves fiatal szülõk, akik az un. Ratkó korszakban születettek gyermekeiként nagy számban képviselték a szülõképes korosztályt. 1990-re már változott a kép, eltolódott a korösszetétel, már a 10-19 évesek nagyobb aránya, a szülõk idõsödése látható. Napjainkra (bár a 2001-es népszámlálás adatai még nem ismertek) tovább idõsödött a népesség, a 14 éven aluliak aránya tovább csökkent az un. Ratkó korszak gyermekeinek gyermekei nagy létszámuk ellenére kevéssé vállalkoznak gyermekszülésre, nevelésre ugyanakkor jelentõsen emelkedett a 62 éven felüliek száma és aránya. Bár a gyermekáldás nem köthetõ feltétlenül a házasságkötésekhez, az azért szintén jelzés értékû, hogy folyamatosan csökken a házasságot kötõk száma és lényegében változatlan a válások száma. A város lakosságának korösszetétele, a változások nyomon követése fontos információkkal szolgál. Egyrészt jelzi a különbözõ intézmények iránti igények alakulását. A kevesebb gyermek kevesebb bölcsõdei, óvodai, majd iskolai férõhelyet igényel, ez a folyamat már érzékelhetõ. Az oktatási intézmények zsúfoltságának mérséklõdése mélyebb pedagógiai munkát tesz lehetõvé, egy idõ után azonban már leépítéseket, bezárásokat eredményez. A lakkosság korosodásával egyre nagyobb jelentõségû lesz az egészségügyi és a szociális ellátás, az intézményhálózat helyzete, kapacitása, szolgáltatásai, színvonala. Szükség lesz a szociális intézmények rendszerének szélesebb kiépítésére, bõvítésére. Az idõsödõ lakosság a munkaerõ-piacon is gondokat okozhat. Egyre többen kerülnek ki a munkából, mennek nyugdíjba, ugyanakkor csökken az utánpótlás. Ezek a folyamatok persze nem speciálisan bajai jelenségek, így az egész országban keresni kell a megoldást, eközben a helyi lehetõségeket is fel kell tárni. A munkaerõ-piac helyzetét, a vállalkozások igényeinek kielégíthetõségét befolyásolja a lakosság iskolai végzettsége is. 1980-ban a 18 évnél idõsebbek 29 %-ának, 1990-ben pedig már 35 %-ának volt középfokú végzettsége, tíz év alatt több mint ezer fõvel nõtt a felsõfokú oklevéllel rendelkezõk száma, 1990-ben a 25 évnél idõsebbek 12 %-át tették ki. Az egyre magasabb képzettségûek számának és arányának emelkedése továbbra is folytatódott (a 2001-es népszámlálás adatai még nem ismertek). Ez azért lényeges, mert az egyre korszerûbb technológiák, gépek, berendezések magasabb szintû ismereteket igényelnek, a város akkor tud fejlõdni, ha minél több kvalifikált munkaerõvel rendelkezik. A lakosság aktivitásáról, foglalkozási szerkezetérõl a népszámlálások alkalmával kapunk képet. 1990-ben a tíz évvel korábbi helyzethez képest - kicsit csökkent az aktív keresõk aránya (44 %), emelkedett az inaktív keresõké (26 %-ra) és kissé mérséklõdött az eltartottaké. Az 1990-es változások következtében alapvetõen más kép alakult ki (pontos adataink erre sajnos nincsenek), csökkent az aktív keresõk száma, egyre többen váltak munkanélkülivé. 1993-ban pl. 2358 munkanélkülit regisztráltak, többségük szakmunkás volt, illetve középiskolai végzettségûek voltak. Számuk az évek folyamán fokozatosan csökkent, 200-ben 1374 fõ volt munka nélkül, közöttük is a középfokú végzettségûek voltak nagy arányban. Baja nem tartozik a kiterjedt külterülettel rendelkezõ települések közé. 1980-ban a lakosság 5 %-a élt külterületen, 1990-ben ez az arány 4 % volt, napjainkban újból 5 %-os a külterületen lakók részesedése. Intézményrendszer A város népességmegtartó erejének az egyik legdöntõbb összetevõje a megélhetési feltételek biztosítása mellett az intézményrendszer minõsége. A város saját lakosainak kötelezõ ellátását továbbra is más fenntartókkal közösen, összehangolt partneri viszonyban kívánja megoldani. Ezen túl a kisebb és tágabb települési környezetben élõk városi szintû ellátása is Baján történik, és távlatban mindaddig fenntartandó ez a viszony, amíg kölcsönösen elõnyös a települések számára. A kötelezõ feladatkörön kívül Baja számos területen biztosít önkéntesen vállalt ellátást, hogy vonzását és jelentõségét megõrizze. Elõnyös adottságot, de többlet teendõt jelent ezen a téren a nemzetiségi és etnikai kisebbség jelenléte. Az oktatás a város egyik erõssége, Baja a megye második legnagyobb oktatási központja. Az óvodák, általános iskolák, középfokú és szakképzõ iskolák, valamint a mûvészeti képzést nyújtó intézmények fenntartását az önkormányzat alapítványokkal köztük a Magyarországi Németek Általános Mûvelõdési Központjával, egyházzal (Szent László ÁMK) és az Eötvös József Fõiskolával együtt biztosítja. A partnerkapcsolatot érdemes - és erre törekvések is vannak - szorosabbra fûzni, különösen a fõiskola és a többi fenntartó között a képzések összehangolására és a profilváltó, vagy képzési szint-emelõ fejlesztések közös megvalósítására. A jelenlegi mezõgazdasági, vízügyi, közgazdasági, informatikai, vendéglátó, ruhaipari, gépész szakképzés mellett erre is készültek már tervek - olyan új szakmák oktatásának bevezetésére kell felkészülni, amelyek jobban kielégítik a vállalkozók igényeit. Ezt folyamatos egyeztetésekkel, párbeszéddel lehetne megvalósítani. Az általános iskolák és szakképzõ iskolák elhelyezését a jobb területi eloszlás, a kisebb széttagoltság és a kedvezõbb mûködési feltételek irányába hatva szükség szerint át kellene szervezni, akár az intézmények számának csökkentésével, amit a fiatalok számának sajnálatos csökkenése is indokol. A német nyelvû képzés, a fõiskola vízügyi, építõmérnöki, környezetmérnöki és tanítói szakjai továbbra is vonzóvá teszik a várost, ezt a speciális és felsõfokú képzést erõsíteni is kellene, így a város jelentõs oktatási centruma lehetne térségének. A város sokszínû kulturális életét elsõsorban önszervezõdõ lakossági csoportok alkotják. A közmûvelõdési intézmények feladata, hogy a mûködési tér biztosításával, a tevékenység ösztönzésével, s lendítõerõt adó rendezvényeikkel megtartsák és megerõsítsék ezeket a kezdeményezéseket, s újabbakat indítsanak útjukra. A városi szintû intézmények (önkormányzati mûködtetésû Ifjúsági Ház, Mûvelõdési Központ, Városi Könyvtár, megyei mûködtetésû Nemzetiségi Ház, múzeum és kiállítóházak, helyõrségi és szakszervezeti mûvelõdési ház) a kisebb, lakóterületi ÁMK-kal (közoktatási intézményekben mûködõ Általános Mûvelõdési Központ) összehangoltan dolgozva tudják csak ellátni ezt a nagy feladatot. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az ifjúság tartalmas, az életkori sajátosságokra alapozó szórakoztatására. Van ugyan mozi és színházterem, ez azonban a mai igényeket egyáltalán nem elégíti ki, ezért távlatban színház- és hangversenyterem létesítése szükséges. A közmûvelõdés szellemi tõkéje, a különbözõ rendezvények közösségszervezõ és turistacsalogató hatása a városfejlesztés minden területén gyümölcsözik, jelentõségét e szerint kell megítélni. Több rendezvény pl. nyári színház, a híres Halászléfõzõ Népünnepély, a Jánoska eresztés, a Szent Márton napi ünnepség, a Bajai Napok rendezvénysorozata, a három évente sorra kerülõ Dunamenti Folklórfesztivál és a Páneurópai Kisebbségi fesztivál, a különbözõ mûvészeti rendezvények, találkozók, táborok a helybelieken kívül számos látogatót vonzanak a városba. Baja sportélete a nagy múltú klubok megrendült gazdasági helyzete, a szponzorálás kialakulatlansága, s a forráshiány miatt bekövetkezett eredményvesztés ellenére jó hírû. Képzettek a trénerek, folyik az utánpótlásnevelés, jó alapokra lehet építeni a versenysportok (futball, kosárlabda) és a szabadidõsportok (pl. vizisport) terén egyaránt. A támogatási rendszer kiépítésén és a meglévõ önkormányzati és más fenntartású intézmények célszerûbb kihasználásán túl jótékony hatás csak megfelelõ létesítményfejlesztést követõen várható: pótolandók az iskolai testnevelés még hiányzó mûszaki feltételei, a lakóterületi szabadtéri sportolás létesítményei, s megépítendõ a városi sportcsarnok. A Petõfi szigeten, a Nagy-Pandúr szigeten különbözõ sportok ûzésére alkalmas létesítményeket lehetne elhelyezni (pl. bowling-, teremlabda-, fedett teniszpálya, stb.). A bajaiak és a turisták többféle vizisportot ûzhetnek ezt szolgálja pl. az uszoda, a kajak, kenu, csónak-kölcsönzési lehetõség, a szabadstrand, a horgász-területek -, több gondot kellene azonban a rendszeres karbantartásra, a szükséges létesítmények (pl. WC, öltözõ) biztosítására. Az egészségügy komoly fejlesztéseken esett át az elmúlt években. A Városi Kórház mûszaki körülményei és szakembergárdája alkalmas a több mint 100 ezer egyes szakterületen 160 ezer lakosú vonzáskörzet ellátására. A bölcsõdék, az ÁNTSZ, az Iskolaorvosi Rendelõ jól mûködik, a háziorvosi hálózat vállalkozói alapon fejlõdõképes. Kiemelten kell ügyelni arra, hogy rendelõ költözése/megszûnése miatt ne maradjon ellátatlan körzet, ne kelljen a betegeknek távolabbra menniük. A szociális ellátás szintén átszervezõdött, a jól áttekinthetõ intézményrendszer rugalmasan alkalmazkodni tud az igények változásaihoz. A családok átmeneti otthona, a hajléktalan szálló és a népkonyha ellátása viszont bõvítésre szorul. Az emelt szintû nyugdíjasház megépítése mellett szükség van olyan szociális otthon létesítésére, amelynek szolgáltatása a nyugdíjból fedezhetõ. Folytatni kell a Fecske-ház programot, mivel a fiatalok helyben tartása javítja a korösszetételt, s így jótékony hatást gyakorol a város jövõjére. 3. 5.KÖRNYEZETI TÉNYEZÕK, INFRASTRUKTÚRA Mûvi értékek védelme A város a Dunát kísérõ mellékfolyó (mai nevén Sugovica, a török idõkig Ruhuz/Feket/Vajas néven emlegették) partján alakult ki, mivel ezen kedvezõbb és biztonságosabb volt a korábban elsõdleges szerepû vízi közlekedés, de a település növekvõ területe azóta összetalálkozott a lassan feléje vándorló Dunával. A vasúti szállításnak a múlt század közepétõl történõ térnyerésével azonban az új, gyorsabb vérkeringésben perifériális szerepre kényszerült város korábban különlegesen pezsgõ kereskedelmi élete és fejlõdése megtorpant, csöndesebbé lett. Ennek az önmagában kedvezõtlen jelenségnek köszönhetjük viszont azt az alapjában kellemes, nyugodt, emberléptékû települést, amely a néhány nem éppen szerencsés beavatkozás ellenére mára unikummá vált. Komoly kihívás az építészeti-városképi értékek megõrzése és a létezõ és orvosolható sebek gyógyítása a modern világ sokszor ellenérdekû, de indokolt elvárásai közepette. Baja a hasonló nagyságrendû városokhoz képest igen gazdag országos mûemlékekben és számos épületet, kertet, valamint történeti értékû utca-, tér-, és telekszerkezetû területet vont helyi védelem alá. Ezek állapota, védelmük hatása és mûködése folyamatosan figyelemmel kísérendõ. A védett létesítmények megóvása, értõ alakítása, a védelemre méltó további objektumok felkutatása, a városképen esett csorbák begyógyítása révén el kell érni, hogy a Bajára oly jellemzõ történeti hangulat érvényesüljön. A tapasztalatok alapján felül kell vizsgálni a helyi értékvédelmi szabályozást. A vonzó, emberbarát léptékû beépítés konzerválásával nem lehet akadályt állítani a folyamatos városfejlõdés elé, ellenben mindenképpen meg kell elõzni, hogy a nagyon sajátságos bajai miliõt eldeformálják a földszintes házak közé beépülõ, rosszul elhelyezett, a városképi hangsúlyokat eltakaró, azok arányait eljelentéktelenítõ magas épületek. Zöldfelületi rendszer Minden település zöldfelületének döntõ szerepe van a városlakók hangulatának és komfortérzetének kialakításában, az átutazók benyomásának, a település vonzásának formálásában. A napi kapcsolat mellett fontos a környezetvédelmi szerepük és színterei a szabadidõ eltöltés bizonyos formáinak. Baja értékes környezeti adottságú helyen fekszik. A vízzel való különleges kapcsolata a közeli Dunaholtágak, a városközponthoz bekanyarodó Sugovica valamint kiterjedt erdõségei mellett a természettel való napi kapcsolatot a városlakók számára a település zöldfelületei jelentik. Ez a zöldfelület változó képet mutat kialakításban, fenntartási színvonalban, növényanyagban egyaránt. A belváros viszonylag nívós közcélú zöldfelületei is minõségi fejlesztésre szorulnak (Déry kert, Vonatkert), nagyobb azonban a lemaradás a lakóterületi zöldfelületek esetében: teljes körû rehabilitáció szükséges az Újvárosi lakótelepen, közpark létesítendõ a vasúttól K-re fekvõ városrészekben és a gyorsan terjeszkedõ D-i területeken. A Sugovica melletti strandok szegényes infrastruktúrája, a parti sétány hiánya, a Petõfi sziget és a Nagy-Pandúr sziget kertészeti rendezése is megoldásra vár. Jelentõs feladatok jelentkeznek az utcafásításban, s a temetõk méltóbb fenntartásában. A cél egyrészt a meglévõ napi feladatok folyamatos, jó színvonalú ellátása, távolabbra tekintve pedig olyan rendszer kialakítása, ahol a használati érték növelése mellett lehetõség van a környezeti ártalmak csökkentésére, valamint a hagyományos környezetkultúra megõrzésére. E rendszer alappillérei a következõ fejlesztések: - belvárosi közparkok rekonstrukciója - lakóterületi közparkok terv alapján történõ megépítése - játszóterek elhelyezésének felülvizsgálata, a megfelelõ eloszlású és adottságú területek korszerûsítése - fõútvonalak fásítása, hiányzó szakaszokon megfelelõ fajokkal történõ pótlás - utcafasorok rekonstrukciója, a jelentõs zöldfelületi elemeket összekapcsoló utcákban karakteres fasorok telepítése - a temetõkben a kertészeti fenntartás színvonalának emelése, a lehetséges helyeken terv alapján történõ fásítás megvalósítása - a Sugovica gondozatlan, besûrûsödött állományának megszüntetése, a parti sávok tervszerû parkosítása - útmenti zöldsávok fásításának megtervezése és kivitelezése, a zöldsávok nagymértékû fogyásának megállítása. Vizek védelme A felszíni vizek tisztaságának megóvása, illetve további romlásának megakadályozására be kell fejezni a szennyvíz tisztító korszerûsítését (II., III. fokozatú tisztítás.). Rövid távon el kell érni a még meglévõ szennyvíz-rákötések leválasztását a csapadékvíz-elvezetõ rendszerrõl. Torkolati iszapfogó mûtárgyakat kell kiépíteni - ahol még hiányzik-, megakadályozandó a csapadékvíz-csatornában szállított homok, iszap és egyéb hordalék bejutását a felszíni vizekbe (Sugovica, Duna-völgyi Fõcsatorna). A Sárközi vízrendszer és Duna-völgyi fõcsatorna torkolati mûtárgyainál rothadó növényi maradványokat vissza kell tartani és el kell távolítani. Távolabbi célkitûzés a Szeremlei Duna-ág vízgazdálkodási rehabilitációjának megvalósítása, a Ferenc József tápcsatorna rehabilitációja (meder-felújítási feladatok végrehajtása). Folyamatos feladatot jelent a medrekbe, hullámterekbe való hulladék-lerakás felszámolása. A talajvízvédelem érdekében a még nem csatornázott városrészek hálózatát is ki kell építeni, s az ingatlanok rákötését elérni, egyidejûleg csökkentve a magas talajvízállást és a talajvíz szennyezettségét. A partiszûrésû vizek védelme érdekében a vízbázis védõidomán belül - ami kb. 33 ha terület - meg kell valósítani a vízügyi igazgatóság közeljövõben kiadásra kerülõ határozatában foglaltakat (parti üdülõk, mezõgazdasági területek használatának bizonyos korlátozása.) A rétegvíz védelme érdekében a használaton kívüli mélyfúrású kutakat szakszerûen meg kell szüntetni. A Baka kút néven ismert, 1929-ben épült 520 m mély vörösfenyõ bélésû kutat mint mûszaki mûemléket helyi védelem alá kell helyezni, környezetét 10 m- en belül rendbe kell tenni, be kell keríteni. Föld- és talajvédelem Földvédelmi szempontból arra kell törekedni, hogy a lakó és ipari területek céljára a gyengébb termõképességû területeket vegyük igénybe. A defláció okozta talajpusztulás megakadályozását a célszerûen megválasztott erdõsávokkal és erdõsítésekkel kell elõsegíteni. A parlagon hagyott földek gazdáinak felderítésével és felszólításával megelõzhetõ a sokak számára allergiát okozó gyomnövények elszaporodása. A talaj és a talajvíz védelmét egyaránt szolgálja a vegyszerek (mûtrágyák, növényvédõszerek) ésszerû, környezetkímélõ felhasználása a mezõgazdasági területek mûvelése során, amihez a falugazdák bevonásával kell tájékoztatást, eszmecsere-lehetõséget nyújtani. A MOL Rt. Duna parti telepén az olajszivárgásból származó szennyezõdések eltávolítását figyelemmel kell kísérni a teljes felszámolásig. A környezeti ártalmak megelõzése, elhárítása, felszámolása érdekében általános feladata az önkormányzatnak a fokozott együttmûködés biztosítása a környezet védelmében érintett szervek és hatóságok között: - Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség, - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, - Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság Mûszaki Biztonsági szolgálata - Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht. Hulladékgazdálkodás A város szervezett hulladékszállítását ki kell terjeszteni a lakott külterületrészekre is. A megváltozott jogszabályi keretek között át kell gondolni a finanszírozás rendjét. A meglévõ szakszerûtlen kialakítású és kezelésû Bokodi úti szeméttelepet fel kell számolni, miután a Vaskúton épülõ Felsõ-Bácskai Regionális Szilárd Hulladék Lerakó létesítményhez való csatlakozás megtörténik. Hatékony megoldást kell keresni és alkalmazni az illegális szemétlerakás megakadályozására. A megkezdett szelektív hulladékgyûjtést ki kell terjeszteni a város belterületére és közvetlen környékére, ehhez széleskörû propaganda munkára, az érintett lakosság és a vállalkozók, intézmények bevonására van szükség. A további feldolgozásra alkalmas anyagok elszállításáról ezután folyamatosan gondoskodni szükséges. A települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) lerakása nehezen ellenõrizhetõ, sok esetben szabálytalan, az évi 60 ezer m3/d mennyiségbõl csak 12 ezer kerül a szennyvíztisztítóba, a többi közvetve vagy közvetlenül károsítja a talajt és a talajvizet. A bõvítés alatt álló szennyvíztisztító fogadni tudja az összes szippantott szennyvizet. A régi lerakó, illetve ürítõhely rekultivációját meg kell oldani. További feladatok: - figyelmet kell fordítani az iskolai környezetvédelmi nevelésre, fõként a szelektív hulladékgyûjtés eredményessége érdekében - komposztáló telep alakítandó ki a hulladéklerakó területén - a vágóhídi hulladékok szabálytalan, környezetszennyezõ lerakása megszüntetendõ - a települési folyékonyhulladék csökkentése érdekében el kell érni, hogy a csatornával rendelkezõ ingatlanok kössenek rá a rendszerre. Zaj- és rezgésvédelem Baja legfõbb zajszennyezõje a közlekedés. A két fõközlekedési út városi átvezetõ szakasza mentén nagyobb a zajterhelés a megengedhetõ értéknél. A jelentõs belsõ városi forgalmat bonyolító utcákban szintén határérték-túllépések vannak. Elõfordul ipari eredetû zajtúlterhelés, de ez lényegesen kevesebb embert érint.

2002. május Önkormányzati Tájékoztató 5 A lakosság egészségvédelme érdekében az átvezetõ utak forgalmát elkerülõ utakra kell áthelyezni. A Duna-hídtól az 51-es elkerülõútig vezetõ útszakasz csak lakóterületen keresztül építhetõ meg, ezért az út zajterhelése korszerû eszközökkel a lehetõ legalacsonyabb szintre csökkentendõ. A környezetüket zajjal szennyezõ üzemek esetében meg kell vizsgálni, hogy a védendõ és zajt okozó területek helyben történõ rendezésével, a zajkibocsátás utólagos mûszaki csökkentésével megszüntethetõ-e a túlterhelés, s amennyiben erre nincs mód, el kell érni az üzemek áttelepülését a város ipari zónáiba. Levegõtisztaság-védelem Baja levegõminõségi szempontból a kifogásolt, mérsékelten szennyezett települések kategóriába van besorolva. Nitrogén-dioxid és az ülepedõ por tekintetében a mérõhálózat túllépést jelzett, az adatokat azonban (tekintettel elavultságukra) kritikusan kell felhasználni. A levegõ minõségét Baja városában alapvetõen a hõtermelésbõl és a közlekedésbõl származó emissziók határozzák meg. Nem elhanyagolható hatású a külterületekrõl transzmisszió útján bekerülõ por hatása sem. A város technológiai eredetû levegõterhelése nem jelentõs. A levegõminõségi szempontból kifogásolt légszennyezõ anyagok jelentõs része a közlekedésbõl származik. Baja városán keresztül mind kelet-nyugati, mind pedig észak-déli irányban jelentõs tranzitforgalom bonyolódik, mely különösen a teherforgalom - hatással van a levegõ minõségére. Az elkerülõ út teljes hosszban való megépülése és az új átkelési szakasz megnyitása révén, valamint a környezetvédelmi szempontból is hatékony közlekedésszervezéssel hosszabb távon reális lehetõség nyílik a levegõminõség javulására. A porterhelés csökkentése érdekében az út menti sávok zöldfelületi fedése és a közlekedési útvonalak rendszeres takarítása kívánatos. A jelenleg hatályos levegõvédelmi szabályozás szerint az ország területét a légszennyezettség mértéke alapján zónákba kell sorolni. A zónák kijelölését jogszabályban kell közzétenni (21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 7.. (5), (6) bekezdés). A zónák kijelölését 2002. június 30-ig kell elvégezni (21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 28.. (5) bekezdés). Közlekedés A közúti közlekedés fejlesztése terén a közeljövõ feladata a város meglévõ adottságainak fejlesztése, beteg pontjainak orvoslása, és a végrehajtandó feladatok sorolása. Legfontosabbak azok a feladatok melyek a lakosság komfortérzetét viszonylag kis beruházással javítják: Az 55. sz. fõút új átkelõ és elkerülõ szakaszának megépítése, négy körforgalmi csomóponttal: 1. a jelenleg épülõ Dózsa György utcai, 2. Kaszás utcán a Katonavárost és Szentistvánt összekötõ gyûjtõútnál 3. az elkerülõ út és Budapest felé haladó ág csomópontjában, 4. a Szegedi úti csomópontban. - Gyûjtõút kiépítése az 51 számú fõút és az Újvárosi lakóterület között, alkalmas nyomvonalon. - Szeremlei utca átépítése, burkolatának szélesítése. - Petõfi utca rekonstrukciója. - A Nagy-Pandur sziget közúti összekötése a Petõfi szigettel. - Dózsa György utcai parkolási helyzet vizsgálata és rendezése. - Kelet-Nyugat irányú összekötõ kerékpárutak létesítése az Újvárosi kerékpárútjai és a Szegedi út melletti kerékpárút között. - Újvárosi Vörös-sétány befejezése. - Sugovica-parti sétány megépítése. - A Sugovica és a Kossuth Lajos utca között fõgyalogút kiépítése, a Kossuth Lajos utcáról az autóbuszok kitiltása. - Autóbusz-hálózat átszervezése, különös tekintettel a feltáratlan területekre és az építendõ bevásárlóközpontokra. - Jelky András téri csomópont átépítése körforgalmúvá. - Szegedi út Czirfusz Ferenc utca csomópontjának átépítése körforgalmúvá az autóbusz-állomás megközelíthetõségének javítására. Az állomás áthelyezése nem indokolt, ugyanakkor a helyi és távolsági pályaudvar szétválasztását a jövõben is biztosítani kell. - A mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedése érdekében rézsûk kialakítása a közterületeken. - A kórház új sürgõsségi osztályához helikopter-leszálló építése. - A külterületi burkolt úthálózati rendszer létrehozása a mezõgazdasági gépek és szállító jármûvek számára, a keleti külterületrész É-D-i irányú átjárhatóságának a biztosítása. További folyamatos feladatok: - Kerékpárút-hálózat teljes kiépítése. - Üdülõterületek úthálózatának kiépítése. - Forgalmi utak vasút feletti átvezetése. - Belterületi földutak megfelelõ szélességû aszfaltúttá történõ átépítése, a városias infrastruktúrának megfelelõen. Nagyobb távlatban (15 éven belül) várható a várost tehermentesítõ közutak kiépítésének befejezése, a hiányzó szakaszok megvalósítása. A vasúti közlekedés terén felújítások szükségesek az eljutási idõ csökkentése és az utazási körülmények javítása céljából. Támogatandó a Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja-Pécs vasútvonal helyreállítása. A vízi közlekedés fejlesztésére szükség szerinti idõzítéssel meg kell valósítani a medencés kikötõt és kiépíteni a hozzá tartozó infrastruktúrát. Új, korszerû személyhajó-kikötõ létesítését akár 10 éves távlatban meg lehetne/kell valósítani. Jachtkikötõre is szükség van olyan elhelyezéssel, ami a kikötés biztonsága mellett lehetõvé teszi a város életébe való közvetlen bekapcsolódást. A légi forgalom iránti igény felmerülésére is számítani kell, az idegenforgalom, a sportrepülés, vagy akár az áruszállítás érdekében meg kell keresni a megfelelõ helyszínt, biztosítani kell a megfelelõ feltételeket. Ivóvízellátás Baja város vízellátása kiépített vízellátó hálózattal alapvetõen megoldott. Vízbázisa a város északi részén a parti szûrésû kutakra alapozott víznyerõ terület. A kutakból kinyert víz minõsége II.o. parti szûrésû víz, amit a víztermelõ telepen vas- és mangántalanító berendezés szûr meg. Amennyiben az EU szabványok változása szükségessé teszi, a további vízkezelést a víztermelõ telepen kell megoldani. A közüzemi vízhálózatba a lakások 96 %-a van már bekötve. Külterületen (fõként a nagyobb mezõgazdasági üzemekben és Mártonszálláson) egyedi kutas vízellátás van. A belterület határához kapcsolódó kb. 1 km-es körzetben a hálózat bõvítését igény szerint kell megoldani a meglévõ hálózathoz kapcsolódva. A nyomásviszonyok kiegyenlítése érdekében a fõelosztó vezetékek körvezetékké kapcsolandók össze. A déli városrész és az iparterület nagyobb mértékû fejlesztése esetén egy újabb magastároló építése szükséges (1000 m3) a város déli részén. Baja területe a különösen érzékeny felszínalatti vízminõségi terület kategóriába tartozik. Vízbázisa sérülékeny. A védõterület és védõidom kialakításához szükséges vizsgálat és számítás megtörtént. A védõterület földhivatali rögzítése folyamatban van, a védõterületet érintõ tulajdoni, illetve használati korlátozásokat tartalmazó vízjogi határozat ezt követõen készül el. További bõvítésre a lehetõség a tartalék területen adott, de egyelõre nem szükséges. Szennyvízelvezetés, tisztítás A város szennyvízelvezetõ hálózattal csak részben ellátott, Szentistván, Katonaváros és Homokváros területén még nem épült ki teljesen. A csatornahálózat hossza 102,0 km, az ellátottsági szintje a bekötött lakásszám alapján 59 %-os. A hálózat építése lassú ütemben, folyamatosan folyik a rendelkezésre álló pénzügyi lehetõség és lakossági igények függvényében, a befejezést lehetõség szerint fel kell gyorsítani. A meglévõ csatornahálózatra való rákötések számát különbözõ, esetenként egyedi megoldásokkal- növelni kell. Az összegyûjtött szennyvíz a tisztítótelepen történõ mechanikai tisztítás után a Duna folyó sodorvonalába kerül. A telep hatásfoka nem kielégítõ, átmenetileg egyedi határértékkel rendelkezik néhány komponensre. Korszerûsítése és bõvítése folyamatban van, melyet a tervek szerint be kell fejezni. Az új tisztítási technológia (kétlépcsõs eleveniszapos biológiai teljes tisztítás nitrifikációval és denitrifikációval, vegyszeres foszfor eltávolítással) és iszapkezelés (sûrítés, víztelenítés után elszállítás a Bácsbokodi szeméttelepen kialakítandó komposztáló telepre) távlatban is kielégíti a minõségi elvárásokat és a kapacitásigényt. Csapadékvíz-elvezetés A város alapközmûvei közül a csapadékvíz elvezetõ rendszer helyzete a legkevésbé rendezett. 1995-ben az Alsó-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság által készített tanulmányterv feltárta a hiányosságokat és felvázolta a megoldási lehetõségeket. A csapadékvizek befogadója a Duna, a Sugovica, a Duna-völgyi fõcsatorna és az Igali belvízcsatorna. A belváros régi (téglából falazott) csapadékvíz elvezetõ rendszere nyilvántartásilag bizonytalan, helyenként elleneséses. A régi befogadó (a mai Újváros feltöltött területe) megszüntetése és a város fejlõdése közben történt ráépítkezések eredményeként létrejött állapot pontos feltárása és a hiányosságok megszüntetése a közeljövõ feladata. A fõgyûjtõ csatornák helyenkénti átépítésével és a még meglévõ szennyvízbekötések leválasztásával a hálózat rendbe tehetõ. A külsõ városrészek belvízveszélyes területeinek (Livoda, Szentistván, Józsefváros) felszámolásához helyi fõgyûjtõ csatornák építendõk ki. Az új beépítések során a tereprendezési munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy a vízelvezetést is megoldja. Földgázellátás A DÉGÁZ Rt. által üzemeltetett hálózat és a Szegedi úti gázátadó állomás kapacitása csak a jelenlegi meglévõ igények kielégítésére alkalmas. Számottevõ új gázigény kielégítése a tervezett 1500 m3/ óra kapacitású új átadó állomás megvalósításával és gázvezetékek építésével biztosítható. A gázszolgáltató és gázértékesítõ részére a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XIII. törvény az ellátottak tekintetében kizárólagos jogokat és kötelezettségeket ír elõ. A gázértékesítõ az összekapcsolható teljes gázrendszerre kiterjedõen jogosult és köteles az ellátási egyensúly biztosítására, az engedélyben meghatározott intézkedések megtételére. Az engedélyes gázszolgáltató ha a törvény másként nem rendelkezik köteles a mûködési engedélyben meghatározott ellátási kötelezettségének megkülönböztetés nélkül eleget tenni, és ennek érdekében a szükséges fejlesztéseket elvégezni. A tervezett fejlesztések gázenergiával történõ ellátása érdekében el kell érni, hogy a gázszolgáltató és gázértékesítõ minél elõbb megépítse a gázátadó állomást, így teljesítve a törvényben foglalt ellátási kötelezettségét. Az ipari fejlesztésekhez nagyközépnyomású, a lakó- és vegyes területi fejlesztésekhez pedig középnyomású földgáz elosztóvezeték-hálózatot kell kiépíteni, utóbbiak esetén nyomáscsökkentõ állomások telepítése szükséges. Távhõellátás Az Újvárosban 21.7 MW-os földgáztüzelésû fûtõmû üzemel 80 %-os kapacitás-kihasználtsággal. A fölös teljesítmény hasznosításáról a közelben lévõ nagyobb intézmények hõigényének kiszolgálásával célszerû gondoskodni: Német Nevelési Központ 1028 kw Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség 107 kw Fõiskola kollégiuma 452 kw Tervezett Árpád utcai épület 400 kw Törekedni kell a távhõellátás minél szélesebb körû alkalmazására, ahol az gazdaságos. Energia-ellátás Baja villamosenergia-ellátása a Szegedi út melletti 120/35/20 kv-os alállomásból jelenleg is biztosított. Igényként merül fel, hogy a város minél nagyobb belsõ területén földkábeles 10 kv-os hálózat üzemeljen. Ezt a célt is szolgálja a volt szovjet laktanya területén jelenleg tervezett 120/20/10 kv-os alállomás megépítése. Ezzel egyrészt felszabadítható a beszorított helyen levõ Dunaparti 35/10 kv-os állomás, és a város északi és keleti területein is folytatni lehet a 10 kv-os földkábeles hálózat építését. A földkábeles primer hálózattal együtt kívánatos, hogy a jelenlegi oszloptranszformátorok helyett félig földbe telepített kis trafóállomások és épületbe telepített transzformátor-állomások épüljenek. Az ipari körzetek villamos hálózatát el kell különíteni a városi 10 kv-os hálózattól, ezeken a területeken megmaradhat a 20 kv-os légvezetékes rendszer. A 35 kv-os hálózat távlatban Baján megszûnik. A földkábeles 10 kv-os hálózat fejlesztésével együtt ezekben a körzetekben a kisfeszültségû légvezetékes hálózatok folyamatos földkábelre történõ átépítése is szükséges. A közvilágítási lámpatestek és fényforrásokat korszerû, nátriumlámpás típusokra való lecserélése megtörtént, ez a program azonban megtartotta a régi oszlopokat és tartószerkezeteket. A közvilágítás további korszerûsítését olyan irányban kell folytatni, hogy földkábeles hálózattal új kandeláberes közvilágítás épüljön. Törekedni kell a külsõ családiházas területek jobb megvilágításának biztosítására is. A belváros mûemléki területein a környezethez illeszkedõ egyedi közvilágítást kell biztosítani. Számba kell venni az alternatív energiahordozók alkalmazásának a lehetõségét is. A napsütéses órák magas száma indokolja a helyhez kötött, kis mennyiségû energiaigény (pl. meglévõ hálózatoktól távol esõ külterületi létesítmények) napelemekkel való ellátását, esetleg a technológia olcsóbbá válása esetén az intézmények ellátásának rásegítését. A keletkezõ biomasszából is nyerhetõ gáz, amelyet energiaforrásként célszerû felhasználni a keletkezési hely közelében fekvõ kisebb energiaigény kielégítésére. Hírközlés Baja távbeszélõ ellátása megoldott. Az igények kielégítése folyamatosan biztosított. A város belsõ területein a szükséges alépítmény hálózat az elmúlt években megépült. A hálózatbõvítéseknél ezeket a rendszereket kell használni, új alépítmény építése csak indokolt esetben lehetséges. A városban két kábeltelevíziós szolgáltató, a POS- SESSOR Kft. és FIBER-NET Kft. üzemel. Részükre a teljes város ellátásának kialakítása a feladat. Mind a távbeszélõ-, mind a kábeltelevízió-hálózat - további minõségi fejlesztésekkel - megfelelõ mûszaki alapot ad az un. intelligens város elképzelés megvalósításának, amelyet a város informatikai koncepciója is megfogalmazott. 6. KITÖRÉSI PONTOK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, PRIORITÁSOK A város adottságainak, helyzetének részletes felvázolása nyomán számos tennivaló fogalmazódott meg a természet, a társadalom, a gazdaság területén. Ezen feladatok egy része emberi hozzáállást, akaratot, tennivágyást, összefogást igényel és kevéssé anyagi ráfordításokat. Vannak feladatok, amelyek rövid idõn belül megvalósíthatók, helyi forrásokra támaszkodva reálisan megoldhatók. Vannak ugyanakkor olyan léptékû elképzelések, amelyek jelentõsen meghaladják Baja lehetõségeit, mindenképpen térségi, megyei, regionális, sõt országos megoldást kívánnak. Távlati - stratégiai - célként - a város jelenlegi értékeinek megõrzését, a fenntartható fejlõdés biztosítását - társadalmának felemelkedését, az életszínvonal, az életminõség javítását - gazdaságának sokszínû fejlõdését, a kvalifikált munkaerõre, az innovatív vállalkozásokra alapozó új fejõdési irányok meghonosítását - térségi vezetõ szerepének megõrzését, megerõsítését fogalmazhatjuk meg. A konkrét feladatok felsorolása hosszú listát eredményezne, mindent egyszerre viszont nem lehet megoldani. Ki kell tehát választani azokat a fõ irányokat, prioritásokat, amelyeket a város maga elé tûz, amelyeket leginkább és leghamarabb megvalósít, amelyekre forrásait összpontosítja. A helyzetértékelés, a kérdõíves válaszok, a szakértõk és a fórumokon, interjúkon elhangzottak alapján a város számára fejlesztési prioritás logisztikai központ funkciójának kiteljesítése. Ez a szerepkör többféle országos tervben is megjelent, ez az országos figyelem akár források elérhetõségét is jelenti. Baja ezen tevékenységének hatása az országhatáron túlra is kiterjed, nemzetközi elképzelésekben is szerepel, ami külföldi források lehetõségét vetíti elõre. Baja logisztikai központtá válásának néhány eleme már megvalósult: az Országos Közforgalmú Kikötõvel, több ilyen területen mûködõ vállalkozással, raktározási, szállítási tevékenységgel, vasúti, közúti, folyami elérhetõséggel, többféle szolgáltatással. A további fejlõdést szabad, hosszú távon bérelhetõ területek is lehetõvé teszik, amely további raktározással, csomagolással, szállítmányozással, információ-áramlással, a várost ezen célból felkeresõk szálláshelyi, vendéglátói ellátásával foglalkozó - vállalkozások megtelepedését eredményezheti, a nemzetközi kapcsolatok kiszélesedésével pedig újabb piacok nyílhatnak a többi vállalkozás számára is. Ez a fejlõdés tovább erõsítheti Baja kereskedelmi központ szerepét is. Az egész város tartós és megalapozott fejlõdésének, a népesség ellátásának és megtartásának alapja és ezért fejlesztési prioritás az egész gazdaság fejlõdése, fejlesztése, különösen a nagy hagyományokkal rendelkezõ feldolgozóipar pl. az élelmiszeripar, könnyûipar, gépipar -, de az agráriumtól kezdve a szolgáltatásokig minden területen. Ebben jelentõs szerepet tölthet be az, hogy Baja a Mohácsi Vállalkozási Övezet részeként kiemelt figyelmet kapott, ehhez kapcsolódóan többféle országos és helyi adókedvezménnyel támogatják a beruházásokat, munkahely-teremtéseket. A város keleti részében iparterületet jelöltek ki, erre Ipari Park pályázatot is kidolgoztak. Itt további lehetõségek vannak a vállalkozások számára. Baja kedvezõ természeti és mûvi adottságai, a Nemzeti Park területe, a vízpartok, a mûemlékek, látnivalók és számos egyéb vonzerõ alapján fejlesztési prioritás az idegenforgalom fejlesztése. A turizmus több ága jelenhet meg a városban. A csodálatos természeti területek az ökoturizmus kedvelt célját jelentik, a vízi sportok széles körét lehet ûzni. Van lehetõség a lovaglásra, kerékpározásra, vadászatra, horgászatra, többféle sport mûvelésére. A halászlé, a vadételek a gasztronómiai turizmus vonzerejét adják. A nemzetiségi, folklór fesztiválok szintén sok látogatót hoznak a városba. Az idegenforgalomhoz szükséges feltételeket szálláshelyek, vendéglátóhelyek, boltok nyújtó vállalkozásokon kívül sok egyéb szolgáltatást is igénybe vesznek a látogatók, így a fejlesztés szélesebb kört érint. A továbblépés egyes elemei viszonylag kis ráfordítással megvalósíthatók: pl. a programok összehangolása, egységes és széleskörû, többnyelvû propaganda-kiadványok, erõteljesebb marketing, az új eszközök Internet nyújtotta lehetõségek kihasználása, tájékoztató táblák kihelyezése, a partok, parkok, a látogatók által gyakran felkeresett létesítmények karbantartása, korszerûsítése. Más területeken nagyobb befektetésekre van szükség: pl. újabb szálláshelyek létesítése, fedett sportpályák, szórakoztató központ, mozi, színházterem építése. Felmerült az a gondolat is, hogy termálfürdõt hozzanak létre. Megfelelõ kút feltárása, a víz bevizsgálása, magának a fürdõnek a megépítése igen nagy költségekkel jár, megvalósítására inkább hosszabb távon lehet számítani. Az említett prioritások mindegyike, a lakosság életkörülményeinek javítása, a vállalkozások munkakörülményeinek megfelelõ biztosítása érdekében fejlesztési prioritás az infrastruktúra fejlesztése. A közmûhálózat kiteljesítése mellett alapvetõ a város közlekedési helyzetének javítása, az elkerülõ út megépítése, a belterületi utcák burkolattal való ellátása, az utcák karbantartása, stb. Ide tartozik a szilárd és a folyékony hulladék gyûjtésének és kezelésének fejlesztése is. A harmadik évezred kihívásaira reagálva az informatikai fejlesztésekre is figyelemmel kell lenni. Ezen prioritások felsorolása nem jelent sorrendiséget, ezek egymással párhuzamosan, egymáshoz kapcsolódva valósíthatók meg. Egy-egy prioritás számtalan feladatot foglal össze, ezek részletes kidolgozása, a programok megfogalmazása a prioritások elfogadását követõen oldható meg. A településrendezési terv elkészítése során már több elem kimunkálására sor kerül, konkrét javaslatok fogalmazódnak meg. A most ki nem fejtett tennivalók pedig további gondolkodást, tervezést igényelnek.

6 Önkormányzati Tájékoztató 2002. május Baja helyezése a megyei jogú városok rangsorában

2002. május Önkormányzati Tájékoztató 7

8 Önkormányzati Tájékoztató 2002. május Óvodai ellátás adatai Kereskedelmi szálláshelyek fontosabb adatai Általános iskolai ellátás adatai Intézmény Baja város vállalkozásainak száma létszám és árbevétel-kategóriák szerint, 2001. II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Központi Általános Iskola József Attila Általános Iskola Újvárosi ÁMK Dózsa György Általános Iskola Összesen: Intézmény Szent László ÁMK Felsõvárosi Gyakorló Ált. Iskola Gyakorló Általános Iskola Ének-Zenei Általános Iskola MNÁMK ÁLtalános Iskola Összesen: Mindösszesen: Társas vállalkozások száma ágazatok szerint Baja társas vállalkozásainak száma gazdálkodási forma szerint Középiskolai ellátás adatai TÁJÉKOZTATÓ A TESCO Global Áruházak Rt. - 2040 Budaörs, Kinizsi P.u. 1-3. sz. - Baján, a volt szovjet laktanya területén, az 1862/6. hrsz.-ú ingatlanon egy 12 447 m2 össz-szintterületû áruház-egységet kíván létesíteni. A létesítéshez szükséges környezeti hatástanulmány elkészült, és annak alapján az Alsó-Duna- Völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség az áruház létesítéséhez a környezetvédelmi engedélyt kiadta, melynek szövege a Polgármesteri Hivatalban megismerhetõ. T Á J É K O Z T A T Ó Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeirõl, a mûködési engedélyrõl és az egyéni vállalkozás keretében végezhetõ egészségügyi szolgáltatásról szóló 69/2002. (IV. 12.) Korm. számú rendeletben foglalt szabályozás szerint az orvosi magángyakorlatra, egyéb egészségügyi magántevékenység folytatására, valamint egyéni vállalkozó által végzett egészségügyi szolgáltatásra engedéllyel rendelkezõ személy 2002. december 31-ig folytathatja tevékenységét egyéni vállalkozói igazolvány nélkül. Az egyéni vállalkozói igazolványt 2002. december 31-ig kell kiváltani és bemutatni a mûködési engedélyt kiadó ANTSZ intézetnek. Ha az egyéni vállalkozó fenti határidõig nem mutatja be vállalkozói igazolványát, a korábban egészségügyi vállalkozásra kiadott engedély 2003. január 1-én érvényét veszti. A vonatkozó jogszabály 2002. április 15-én lépett hatályba, de egyidejûleg a technikai és szakmai felkészítése az e feladatot ellátó okmányirodáknak nem történt meg, ezért célszerû az érintetteknek a III. negyedévben megkezdeni a vállalkozói igazolvány kiváltására irányuló ügyintézésüket. Az egészségügyi vállalkozói igazolvány kiváltásához szükséges: egészségügyi szakképesítés okirati igazolása, egészségügyi hatóság által kiadott mûködési engedély, 5.000 Ft értékû illetékbélyeg, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, az erre a célra rendszeresített kérelem nyomtatvány és mellékletei pontosan kitöltve. Nyomtatvány Baja Város Polgármesteri Hivatal Okmányirodájában (Baja, Szentháromság tér 1.) kérhetõ ügyfélfogadási idõben: Hétfõ: de 8-12 du 13-15 Kedd: de du 13-15 Szerda: de 8-12 du 13-17 Csütörtök: de du 13-15 Péntek: de 8-12 du Dr. Völgyesi László jegyzõ Ingyenes, idôszakos kiadvány Felelôs kiadó: Baja Város Önkormányzata nevében Széll Péter polgármester Felelõs szerkesztõ: Appel László Tördelés: Arculat Nyomda Kft., Baja, Attila u. 15. Felelôs vezetô: Csuvár Zoltán Nyomtatta: Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája Felelôs vezetô: Burján Norbert Táskaszám: 02.0955 Készült 16 000 példányban ISSN 1416-2970