A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA V. KÖTET

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA V. KÖTET 2010. SZEPTEMBER 21.

2 ISKOLARENDSZERBEN A FELNŐTT TAGOZATON INDÍTHATÓ SZAKMÁK

3 KÖVETELMÉNYEK A képzés jogi háttere, a képzés szervezésének személyi és tárgyi feltételei, a tanulók felvételének feltételei (iskolai előképzettség, szakmai előképzettség, egészségügyi és munkaalkalmassági feltételek,) a képzés célja, a képzés szakmai követelményei, a szakképesítéssel betölthető munkakörök, a képzés struktúrája megegyezik iskolánk nappali tagozatára vonatkozó Pedagógai Programban találtakkal úgy, hogy a központi tanterv alapján, a szakmai tantárgyakra fordítható ajánlott, a nappali tagozatra vonatkozó óraszámok ötven százalékát használjuk fel az felnőtt tagozaton. A felnőtt-tagozaton oktatható szakmák: 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő 31 522 01 0000 00 00 Elektromos gép- és készülékszerelő 54 481 04 0000 00 00 Informatikus Ezen belül: -54 481 04 0010 54 04 Műszaki informatikus (elágazás) 54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus 54 724 01 0000 00 00 Fogtechnikus és fülilleszték-készítő 33 523 01 1000 00 00 Számítógép szerelő- és karbantartó 54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus 52 523 01 1000 00 00 Automatikai műszerész.

4 Erősáramú elektrotechnikus OKJ száma: 54 522 01 0000 00 00 Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam hetek száma 37 37 37 32 36 32 Összes óraszám Elmélet óraszám Gyakorlat óraszám Kimeneti képesítések száma Műszaki informatika 0,25 9 18 0 20 Műszaki informatika gyak 1 36 0 72 20 Műszaki alapgyakorlat 1,25 45 0 90 19 Munkavédelem 0,5 18 36 0 19 Villamos áramkörök és hálózatok 1,5 54 108 0 1 Elektrotechnika gyakorlat 2 72 0 144 1 Villamos áramkörök gyakorlat 1,5 54 0 108 1 Szakmai ismeretek II. 0 1 32 64 0 1 Alkalmazott számítástechnika 2 72 0 144 1 Szakmai gyakorlat I. 2 72 0 144 1 Műszaki dokumentáció és munkaszervezés 0,75 27 54 0 1 Szakmai gyakorlat II. 0 1 32 0 64 1 Szakmai ismeret I. 0,5 18 36 0 1 Villamos hálózatok és védelmek 0,5 0,5 34 0 68 1 Géptan 0,75 27 54 0 1 Elektrotechnika elmélet 1,5 54 108 0 1 Villamos berendezések üzeme és mérése 0 4 128 0 256 1 Villamos művek 0 2,25 72 144 0 1 Villamos mérések 0 2,5 80 160 0 1 Szakmai gyakorlatok III. 0 4,5 144 0 288 1 Szakmai idegen nyelv 0,5 0,5 34 68 0 Osztályfőnöki 0,5 0,5 34 68 0 0 Összesen: 0 0 0 0 612 536 1148 918 1378 Heti óraszám: 0 0 0 0 17 16,75 Heti óraszám elmélet: 0 Heti óraszám gyakorlat: 0 40,0%

5 Automatikai műszerész OKJ száma: 52 523 01 1000 00 00 Tantárgy 13. évfolyam 14. évfolyam Heti óraszám Heti óraszám hetek száma 36 32 Összes óraszám (éves) Elmélet óraszám Elméletigényes gyakorlat óraszám Villamos alapismeretek elmélet 3 108 216 0 0 Hidraulika és pneumatika elmélet 0,5 18 36 0 0 Műszaki dokumentálás elmélet 0,5 18 36 0 0 Műszaki rajz elmélet 1 36 72 0 0 Automatika I. elmélet 1,5 54 108 0 0 Számítástechnika alapok egyak. 0,5 18 0 36 0 Villamos javítási gyakorlat egyak. 1,5 54 0 108 0 Hidraulika és pneumatika gyakorlat egyak. 1 36 0 72 0 Szerelési-üzembehelyezési gyakorlat II. egyak. 2 72 0 144 0 Technológia gyak. 2,5 90 0 0 180 Szerelési-üzembehelyezési gyakorlat I. gyak. 1,5 54 0 0 108 Automatika II. elmélet 0 2 64 128 0 0 Eszközök illesztése elmélet 0 0,75 24 48 0 0 PLC programozás elmélet elmélet 0 1,5 48 96 0 0 Osztályfőnöki elmélet 0,5 0,5 34 68 0 0 Szakmai angol nyelv elmélet 1 1 68 136 0 0 PLC programozás gyakorlat egyak. 0 3,5 112 0 224 0 Beállítási gyakorlat egyak. 0 2 64 0 128 0 Vezérlési gyakorlat egyak. 0 2,5 80 0 160 0 Üzemeltetési gyakorlat gyak. 0 3,25 104 0 0 208 Összesen: 0 0 872 496 Összesen: 612 544 1156 944 1368 Heti óraszám: 17 17 Heti óraszám elmélet: 8 5,75 81,7% Heti óraszám gyakorlat: 9 11,25 Gyakorlat óraszám

6 Elektronikai műszerész OKJ száma: 33 522 01 0000 00 00 Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam hetek száma 37 37 36 32 Összes óraszám Elmélet óraszám Gyakorlat óraszám Kimeneti képesítések száma Informatika egy 2 0 144 0 144 20 Munkaszervezés e 0,5 0 36 36 0 19 Elektronikus áramkörök e 4,5 0 324 324 0 1 Szakrajz e 1 0 72 72 0 1 Elektronikai gyakorlatok gy 2,5 2 308 0 308 1 Elektronikai mérések egy 2 0 144 0 144 1 Technológiai alapműveletek egy 2 0 144 0 144 19 Információfeldolgozás és adatátvitel e 0 3 192 192 0 1 Műszerek és mérések egy 1,5 2 236 0 236 1 Sz.elektronika és adatátvitel e 0 3,5 224 224 0 1 Sz.elektronikai és adatátviteli mérések egy 0 2,5 160 0 160 1 Szerelés. bemérés egy 0 3 192 0 192 1 Osztályfőnöki 0,5 0,5 68 68 0 Testnevelés 0,5 0,5 68 68 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen: 0 0 612 544 2312 916 1396 Heti óraszám: 0 0 17 17 Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat: 39,6%

7 Elektronikai technikus. OKJ száma: 54523 01 0000 00 00 Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam hetek száma 37 37 37 32 36 32 Összes óraszám Elmélet óraszám Gyakorlat óraszám Informatika egy 0,5 18 0 36 20 Technológiai műveletek gy 2,5 90 0 180 19 Műszaki rajz e 0,5 18 36 0 1 Munkaszervezés gy 0,5 18 0 36 19 Elektronikus áramkörök e 4,5 162 324 0 1 Elektronikai gyakorlat gy 4 144 0 288 1 Műszerek és mérések egy 1,5 1,5 102 0 204 1 Villamosipari méréstechnika egy 1 36 0 72 1 Ipari gyakorlatok gy 0 4,5 144 0 288 1 Anyagismeret e 0,5 18 36 0 1 PLC programozás egy 0 1,5 48 0 96 1 Automatika e 0 1 32 64 0 1 PLC ismeretek e 0 1 32 64 0 1 Számítógép és elektronika egy 0 2 64 0 128 1 Automatika egy 0 2 64 0 128 1 Ipari méréstechnika egy 0 2 64 0 128 1 0 0 Osztályfőnöki 0,5 0,5 34 68 0 Műszaki angol nyelv 1 1 68 136 0 0 0 0 0 Összesen: 0 0 0 0 612 544 1156 728 1584 Heti óraszám: 0 0 0 0 17 17 Heti óraszám elmélet: 0 31,5% Heti óraszám gyakorlat: 0 Kimeneti képesítések száma

8 Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam hetek száma 37 37 37 32 37 32 Összes óraszám Elmélet óraszám Gyakorlat óraszám Informatika elm. 0,5 0,5 34,5 69 0 20 Munka- és környezetvédelem 0 0,5 16 32 0 19 Technológia elm. 0,5 0,5 34,5 69 0 1 Villamos mérések elm. 0,5 0,5 34,5 69 0 1 Műszaki dokumentáció 0,5 0,5 34,5 69 0 1 Villamos gépek 1 1,5 85 170 0 1 Szakmai gyakorlat 7 6 451 0 902 1 Villamos készülékek I. 1,5 0 55,5 111 0 1 Munkamódszertan 0 0,5 16 32 0 1 Villamos szakrajz 0,5 0,5 34,5 69 0 1 Villamos művek elm. 0,5 0,5 34,5 69 0 1 Technológi gyak. 0,5 1 50,5 0 101 19 Villamos mérések gyak. 1 1,5 85 0 170 1 Informatika gyak. 0 1 32 0 64 20 Villamos készülékek II. 0 1 32 64 0 1 Villamos művek gyak. 1 1 69 0 138 1 Osztályfőnöki 0,5 0,5 34,5 69 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen: 0 0 0 0 573,5 560 1133,5 892 1375 Heti óraszám: 0 0 0 0 15,5 17,5 Heti óraszám elmélet: 0 39,3% Heti óraszám gyakorlat: 0 Kimeneti képesítések száma

9 Műszaki informatikus szakképesítés OKJ száma: 54 481 04 0010 54 04 Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam 14. évfolyam hetek száma 37 37 37 32 36 32 Összes óraszám Elmélet óraszám Gyakorlat óraszám (Elm.ig.) Adatátviteli hálózatok 0 3 96 192 0 5 Adatátviteli hálózatok gyakorlat 0 3 96 0 192 1 Adatbázis kezelés 0 1 32 64 0 7 Adatbázis kezelés gyakorlat 0 1 32 0 64 7 Digitális technika 2,5 2,5 170 340 0 5 Digitális technika gyakorlat 2,25 1 113 0 226 5 Elektronika 2 72 144 0 5 Elektronika gyakorlat 2 72 0 144 10 Gazdasági ismeretek 0 2 64 128 0 8 Gazdasági ismeretek gyakorlat 0 0,75 24 0 48 8 Informatika gyakorlat 0,5 18 0 36 20 Információtechnológia 1,75 63 126 0 20 Információtechnológia gyakorlat 1 36 0 72 20 Irányítástechnika gyakorlat 1 36 0 72 5 Irányítástechnika 0,5 18 36 0 5 Munka és környezetvédelem 0,5 18 36 0 20 Mérések és műszerek 1,5 54 108 0 5 Programozás 0 1 32 64 0 5 Programozási gyakorlat 0 1 32 0 64 8 Szakmai angol 0,5 1 50 100 0 Osztályfőnöki 0,5 0,5 34 68 0 0 0 Összesen: 0 0 0 0 594 568 1162 1406 918 Heti óraszám: 0 0 0 0 16,5 17,75 Heti óraszám elmélet: 0 60,5% Heti óraszám gyakorlat: 0 Kimeneti képesítések száma

Számítógép-szerelő, -karbantartó OKJ száma:: 33523 01 1000 00 00 11. évfolyam Modul Heti Tan.egység Tan.egység Tantárgy óra Éves óra Hogyan, hol 1142 171/1.1/1142-06 Az információtechnológia alapjai e Inf.techn. e 0,5 18,5 eo 1142 171/1.3/1142-06 Operációs rendszerek elmélete e 171/1.5/1142-06 Irodai alkalmazások elméleti alapjai e Szoftver1 e 1 37 eo 1142 171/2.1/1142-06 A munkajog alapismeretei e Munka, Munkahely, 171/2.2/1142-06 A munkahely és a környezet védelme e Környezet 171/2.3/1142-06 Minőségbiztosítás e 0,5 18,5 eo 1173 171/1.1/1173-06 Bevezetés a számítógépes architektúrákba e Hardver1 e 0,45 17 eo 1173 171/2.1/1173-06 Operációs rendszerek e 171/2.2/1173-06 Szoftveres környezet e Op.rendszer2 e 1,5 55,5 eo 1173 171/3.1/1173-06 Hálózati ismeretek e 171/3.2/1173-06 Hálózati eszközök e Hálózat1 e 1,5 55,5 eo 1173 171/4.1/1173-06 Bevezetés a számítógép és hálózatfelügyeletbe e Rendszerfelügyelet e 0,75 28 eo 1142 171/1.2/1142-06 Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban gy Inf.techn. gyak 0,5 18,5 cs műhely 1142 171/1.4/1142-06 Operációs rendszerek (gyakorlat) gy Op.rendszer1 gyak. 0,5 18,5 cs műhely 1142 171/1.6/1142-06 Szövegszerkesztés gy Számítástechnikai 171/1.7/1142-06 Táblázatkezelés gy alkalmazások1 gy 171/1.9/1142-06 Prezentációkészítés gy 1 37 cs 1142 171/1.10/1142-06 Internet és intranet gy Számítástechnikai 171/1.11/1142-06 Multimédia- és kommunikáció gy alkalmazások2 gy 0,5 18,5 cs 1142 171/1.8/1142-06 Adatbáziskezelés gy Adatbáziskezelés gy 0,5 18,5 cs 1173 171/1.2/1173-06 Számítógép összeszerelése gy Hardver1 gyak 1,5 55,5 cs műhely 1173 171/2.3/1173-06 Telepítés és konfigurálás gy Op.rendszer2 gy 1,5 55,5 cs műhely 1173 171/3.3/1173-06 Hálózati telepítés és konfigurálás gy Hálózat1 gy 2,5 92,5 cs műhely e Osztályfőnöki 0,5 18,5 eo e Műszaki angol 0,5 18,5 eo Hetek Elméleti óraszámok összesen 7,2 266,4 száma Gyakorlati óraszámok összesen 8,5 314,5 37 11.évf. Elmélet és gyakorlat összesen 15,7 580,9 Elmélet - gyakorlat aránya Elmélet Gyakorlat 45,86 54,14 Az elméleti és gyakorlati órákat informatika tanár vagy számítástechnika tanár tarthatja. 10

11 12. évfolyam Modul Tan.egység Tan.egység Tantárgy Heti óra Éves óra Hogyan, hol 171/1.1/1174-06 Számítógépes architektúrák alapjai e 1174 171/1.2/1174-06 Számítógépek erőforrásai - CU, CPU, MEMÓRIA e 171/1.3/1174-06 Számítógépek erőforrásai - kapcsolatok kezelése e Hardver2 e 4 128 eo 171/1.4/1174-06 Számítógépek erőforrásai - perifériák e 171/2.1/1174-06 Hálózatfelügyeleti rendszerek e 1174 171/2.2/1174-06 Teljesítmény-menedzsment e Hálózat2 e 4 128 eo 171/2.3/1174-06 Hibamenedzsment e 1173 171/5.1/1173-06 Felügyeleti programok használata gy Rendszerfelügyelet gy 6 192 cs műhely 1174 171/1.5/1174-06 Hardvertechnikai mérések gy Hardver mérés gy 6 192 cs műhely 1174 171/2.4/1174-06 Hibakezelés gy 171/2.5/1174-06 Hálózatkiépítés gy Hálózat2 gy 10 320 cs műhely e Osztályfőnöki 1 32 eo e Műszaki angol 1 32 eo Hetek Elméleti óraszámok összesen 10 320 száma Gyakorlati óraszámok összesen 22 704 32 12.évf Elmélet és gyakorlat összesen 32 1024 Elmélet - gyakorlat aránya Elmélet Gyakorlat 31,25 68,75 11. évf -12. évf. össz. Elméleti óraszámok összesen 586,4 Gyakorlati óraszámok összesen 1018,5 Elmélet és gyakorlat összesen 1604,9 Elmélet - gyakorlat aránya Elmélet Gyakorlat 36,54 63,46 Az elméleti és gyakorlati órákat informatika tanár vagy számítástechnika tanár tarthatja.

12 SORSZÁM 33 522 04 1000 00 00 azonosító számú Villanyszerelő megnevezésű szakképesítés KPPR161 - heti óraszámok - 2009.09.01 - től ( ú j ) 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Hetek száma: 36 Hetek száma: 36 Hetek száma: 32 T A N T Á R G Y A K Heti óraszám Heti óraszám Heti óraszám iskolában tanműhelyben iskolában tanműhelyben iskolában tanműhelyben 1. Alkalmazott számítástechnika (gyak.) 1,5 0 0 0 0 0 20 2. Épület villamos hálózatok és berendezések (gyak.) 0 4,75 0 0 0 0 1 3. Ipari villamos hálózatok és berendezések 1 0 1 0 0 0 1 4. Munka- és környezetvédelem 0 0 0,75 0 0,5 0 1 5. Munkaszervezés / tervezés (gyak.) 0 0 0 0 0 3 19 6. Műszaki dokumentációk 0 0 0 0 1,5 0 1 7. Műszaki előkészítés (gyak.) 0 0 0 6 0 0 1 8. Szabadvezeték- és kábelhálózatok (gyak.) 0 0 0 0 0 3,25 1 9. Számítógépes alapismeretek 0,5 0 0 0 0 0 20 10. Technológiai alapműveletek (gyak.) 0 4 0 0 0 0 19 11. Világítási hálózatok és berendezések (gyak.) 0 0 0 0 0 2,5 1 12. Villamos gépek 0 0 2,25 0 0 0 1 13. Villamos gépek javítása (gyak.) 0 0 0 2,75 0 0 1 14. Villamos mérések (e-gyak.) 0 0 0 0 1,5 0 1 15. Villámvédelem 0 0 0 0 0,5 0 1 16. Elektrotechnika 1,25 0 0,5 0 0,5 0 17. Elektrotechnikai szakszámítások (e-gyak.) 1,5 0 1,25 0 2 0 18. Műszerek és mérések (e-gyak.) 0,75 0 0,75 0 0 0 19. Szakmai idegen nyelv 0,5 0 0,5 0 0,5 0 20. Testnevelés 0,5 0 0,5 0 0,5 0 21. O s z t á l y f ő n ö k i 0,5 0 0,5 0 0,5 0 HETI ÓRASZÁMOK Ö S S Z E S E N : 8 8,75 8 8,75 8 8,75 Ciklusonkénti (2 heti) óraszámok: 16 17,5 16 17,5 16 17,5 Heti átlagóraszámok összesen: 16,75 16,75 16,75 89 Heti átlagóraszám ELMÉLET: 8,5 12 9 Heti átlagóraszám E-GYAK. + GYAKORLAT: 25 21,5 24,5 Jelölések TANTÁRGYAK Elmélet Elméletigényes gyakorlat (e-gyak.) Gyakorlat (gyak.) Azonos nevű, de különböző azonosítójú tantárgyak Kimeneti képesítések száma

13 SORSZÁM T A N T Á R G Y A K 33 522 04 1000 00 00 azonosító számú Villanyszerelő megnevezésű szakképesítés KPPR161 - éves óraszámok - 2009.09.01 - től ( ú j ) 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam Hetek száma: 36 Hetek száma: 36 Hetek száma: 32 Elmélet- Összes Elmélet Éves óraszám Éves óraszám Éves óraszám óraszám óraszám igényes Gyakorlat tan- tan- tan- gyakorlat Gyakorlat összesen iskolában iskolában iskolában műhelyben műhelyben műhelyben óraszám óraszám óraszám 1. Alkalmazott számítástechnika (gyak.) 54 0 0 0 0 0 27 0 0 54 54 20 2. Épület villamos hálózatok és berendezések (gyak.) 0 171 0 0 0 0 85,5 0 0 171 171 1 3. Ipari villamos hálózatok és berendezések 36 0 36 0 0 0 36 72 0 0 0 1 4. Munka- és környezetvédelem 0 0 27 0 16 0 21,5 43 0 0 0 1 5. Munkaszervezés / tervezés (gyak.) 0 0 0 0 0 96 48 0 0 96 96 19 6. Műszaki dokumentációk 0 0 0 0 48 0 24 48 0 0 0 1 7. Műszaki előkészítés (gyak.) 0 0 0 216 0 0 108 0 0 216 216 1 8. Szabadvezeték- és kábelhálózatok (gyak.) 0 0 0 0 0 104 52 0 0 104 104 1 9. Számítógépes alapismeretek 18 0 0 0 0 0 9 18 0 0 0 20 10. Technológiai alapműveletek (gyak.) 0 144 0 0 0 0 72 0 0 144 144 19 11. Világítási hálózatok és berendezések (gyak.) 0 0 0 0 0 80 40 0 0 80 80 1 12. Villamos gépek 0 0 81 0 0 0 40,5 81 0 0 0 1 13. Villamos gépek javítása (gyak.) 0 0 0 99 0 0 49,5 0 0 99 99 1 14. Villamos mérések (e-gyak.) 0 0 0 0 48 0 24 0 48 0 48 1 15. Villámvédelem 0 0 0 0 16 0 8 16 0 0 0 1 16. Elektrotechnika 45 0 18 0 16 0 39,5 79 0 0 0 17. Elektrotechnikai szakszámítások (e-gyak.) 54 0 45 0 64 0 81,5 0 163 0 163 18. Műszerek és mérések (e-gyak.) 27 0 27 0 0 0 27 0 54 0 45 19. Szakmai idegen nyelv 18 0 18 0 16 0 26 52 0 0 0 20. Testnevelés 18 0 18 0 16 0 26 52 0 0 0 21. O s z t á l y f ő n ö k i 18 0 18 0 16 0 26 52 0 0 0 288 315 288 315 256 280 ÉVES ÓRASZÁMOK Ö S S Z E S E N : 603 603 536 871 513 265 964 1229 89 Elmélet / gyakorlat aránya: 58,90 % / 141,10 % Jelölések TANTÁRGYAK Elmélet Elméletigényes gyakorlat (e-gyak.) Gyakorlat (gyak.) Azonos nevű, de különböző azonosítójú tantárgyak Kimeneti képesítések száma

14 ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKMAI KÉPZÉS

15 1. PLC-PROGRAMOZÓ OKJ (52 523 01 0100 52 01) PLC-programozó 52 523 01 1000 00 00 automatikai műszerész szakma rész szakképesítését képezi, ezért csak iskolarendszeren kívüli képzésként indítható. A szakképesítés tantervét a Beregszászi Pál Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet felnőtt tagozata készítette, a kész programot közoktatási szakértővel jóváhagyatta. Mivel az országba kevés képző hely van ezen a szakon az írásbeli vizsgakérdéseket is mi állítjuk össze. Hasonló okok miatt az érdeklődés a hallgatók részéről jelentős. 1.1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE A képzési program A közoktatásról szóló 1995. évi CXXI. és az 1996. évi LXII. törvényekkel módosított 1993. évi LXXIX. törvény A szakképzésről szóló 1994. évi XVI. És az 1995. évi LXXXIV. törvényekkel módosított 1993. évi LXXVI. törvény A gazdasági kamarákról szóló 1995. évi LXXXVII. törvénnyel módosított 1994. évi XVI. Törvény valamint Az ipari és kereskedelmi szakképesítésekről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet A betölthető szakképesítésekről szóló 50/1999. (IX. 10.) GM. rendelet A szakképzés megszerzésének és folytatásának feltételeiről szóló 2/1997. (I. 22.) MüM. Rendelet Az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól szóló 9/1993. (XII.30.) MüM-MKM. együttes rendelete A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 4/1996. (V.24.) MüM. Rendelettel módosított 10/1993.(XII. 30.) MüM. rendelet

16 1.1.1. A KÉPZÉS SZERVEZÉSÉNEK FELTÉTELEI 1.1.1.1. Személyi feltételek Az elméleti és a gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17. - ában szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve szakember láthatja el. 1.1.1.2. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak oktatását a Beregszászi Pál Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet látja el. A IPOSZ országos szövetsége a szakképzés szervezésébe besegít ( külön szerződés alapján). A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak munkavédelem műszaki dokumentációk ügyviteli ismeretek számítástechnika alkalmazása munkafolyamat megtervezése a PLC vezérlő kiválasztása a PLC program elkészítése a PLC program tesztelése a PLC dokumentálás Oktatásához külön az erre a célra kifejlesztett PLC szaktanterem rendelkezésre áll. A képzésről az intézmény gondoskodik, illetve külön megállapodásban rögzített módon, az IPOSZ-szal, vállalatokkal, gazdálkodó szervezetekkel együttműködik a képzés szervezésében.

17 1.1.2. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK FELTÉTELEI 1.1.2.1. Iskolai végzettség és szakmai előképzettség Az Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban OKJ ) szerint a PLC programozó (OKJ 34 4641 01) szakképesítés 10. osztály és szakmai végzettség elvégzéséhez kötött. 1.1.2.2. Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek A képzésre jelentkező tanulóknak olyan - orvosok által meghatározott -egészségügyi feltételeknek kell megfelelniük, amelyek a képzésben való részvételt, valamint a PLC programozó, (OKJ 34 4641 01) szakképesítés megszerzését követően a folyamatos munkavégzést lehetővé teszik. Ezek a következők: átlagos testi fejlettség átlagos fizikum megfelelő mozgáskoordináció tünetmentes szervi működés színtévesztés hiánya épp idegrendszer Előírt pszichikai követelmények: mindenre kiterjedő figyelem -körültekintés következetesség kombináció készség Baleseti lehetőségek: áramütés mechanikai sérülések A betölthető munkakör jellege: könnyű illetve közepesen nehéz fizikai munka közepesen nehéz szellemi tevékenység

18 1.2. A KÉPZÉS CÉLJA A PLC- programozó (OKJ 34 4641 01) szakmai képzés célja: olyan általánosan műveit, korszerű, szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelel ő munkaköröket, foglalkozásokat. Ezen cél érdekében a képzés: nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, korábbi ( lehetőleg rokon ) szakmai végzettségére is támaszkodva alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, a technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, neveljen a PLC -programozó (OKJ 34 4641 01) szakma szeretetére, hivatástudatra, neveljen fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősség tudatra, optimális gazdaságosságra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét. 1.2.1. A MUNKATERÜLET LEÍRÁSA, A VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESSÉGE A PLC -programozó (OKJ 34 4641 01) feladata a tervező, technológus stb. által kidolgozott berendezések, folyamatok, technológiák vezérlő programjának elkészítése, bevitele, tesztelése, dokumentálása a programozható logikájú vezérléshez (PLC -hez). A PLC programozás nemzetközi szabványainak ismeretén túl a következő - a Magyarországon leginkább elterjedt - PLC típusok programozását kell ismernie: SIEMENS OMRON AEG TELEMECANIQUE Szabadon választott típus (FESTO )

19 Az általa készített PLC programnak meg kell felelnie: a szakmai követelményeknek a biztonságtechnikai követelményeknek a munkavédelmi követelményeknek Képes legyen a már meglévő PLC programok igény szerinti javítására, átalakítására, esetleges módosítására, vagy átírására más típusú PLC-re.

20 1.3. A SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI KÖVETELMÉNYEI A PLC-programozó (OKJ 34 4641 01) képzés végére a tanulóknak el kell sajátítaniuk mindazokat a szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket és készségeket, amelyek a PLC-programozó munkakör betöltéséhez szükségesek. 1.3.1. A FOGLALKOZÁS GYAKORLÁSA SORÁN ELŐFORDULÓ LEGFONTOSABB FELADATOK 1.3.1.1. Munkavédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása A saját és környezetében dolgozó munkatársak balesetvédelmének biztosítása. Áramütéses baleset esetén a további sérülések megakadályozása végett az áramtalanítás elvégzése és a sérült kiszabadítása. A gép, berendezés feszültség alá helyezése elöírásainak betartása. 1.3.1.2. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása Műszaki rajzok olvasása. A pneumatikus és hidraulikus kapcsolási rajzok olvasása. Az elektromos kapcsolási és huzalozási rajzok készítése, áramutas rajz készítése. Az elektronikus elvi kapcsolási rajzok olvasása. Műszaki dokumentációk, katalógusok, működési leírások felhasználása.

21 1.3.1.3. Ügyviteli ismeretek A szerződések és fajtáinak értelmezése. A szerzői jog előírásainak betartása. A szoftverrel kapcsolatos forgalmazás, adózás, szerzői jogi védelem ismerete. 1.3.1.4. Számítástechnika alkalmazása Az IBM PC típusú számítógép kezelése Számítógép üzembe helyezése Fájl műveletek végzése Szöveges feladatok írása szövegszerkesztővel Alkalmazói programok kezelése 1.3.1.5. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése Az alapinformációk tanulmányozása. A szükséges műszaki dokumentumok, katalógusok, gépkönyvek, leírások beszerzése, tanulmányozása. A programozáshoz szükséges hardver és szoftver meglétének ellenőrzése, szükség esetén biztosítása 1.3.1.6. A PLC- vezérlő kiválasztása Meglévő PLC esetén a szükséges műszaki dokumentáció meglétének ellenőrzése, szükség esetén beszerzése. A feladatnak megfelelő PLC kiválasztása a megbízó által adott prioritásnak megfelelően.

22 1.3.1.7. A PLC -program elkészítése A vezérlési feladat leírása a megbízó által érthető módon. A program átírása a PLC típusának megfelelően: SIEMENS STEP-5 program szerint OMRON program szerint AEG program szerint TELEMECANIQUE program szerint Egy tetszőleges típusú PLC program (FESTO ) szerint A program bevitele a rendelkezésre álló eszköztől függően számítógépen, vagy kézi programozóval. A program megjegyzésekkel, kommentárokkal való kiegészítése. Szükség esetén a program áttöltése vagy mentése. 1.3.1.8. A PLC-program tesztelése, üzemi próba A program tesztelése a rendelkezésre álló eszközökkel: a programfejlesztő szoftver segítségével, makett, illetve lámpás kapcsolótábla segítségével. A program üzemi próbájának előkészítése A program üzemi próbája. Az üzemi próba eredményének megfelelően a változások, a javítások véglegesítése. 1.3.1.9. A PLC-program dokumentálása A dokumentáció előkészítése az ide vonatkozó szempontok betartásával: kézi programozó és programfejlesztő szoftver hiánya esetén írásos dokumentáció készítése, programfejlesztő szoftver esetén számítógépes dokumentáció készítése.

23 1.3.2. Követelmények 1.3.2.1. Munkavédelmi, biztonságtechnikai előírások ismerete, betartása, alkalmazása A szakmára, a munkahelyre érvényes munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása. A szakmára vonatkozó biztonsági előírások alkalmazása a munkafolyamatokban. Az elektromos áram élettani hatásainak ismerete, az áramütés elleni védekezés szabályainak ismerete. 1.3.2.2. Műszaki dokumentációk olvasása, felhasználása és összeállítása A pneumatikus és hidraulikus kapcsolási rajzok és az út-idő, valamint az út-lépés diagramok alkalmazása. Az elektromos kapcsolási és huzalozási rajzok olvasása, a csatlakozási pontok és csatlakozó kiosztások alkalmazása. Az elektronikus elvi kapcsolási rajzok olvasása és az elektronikus készülékek be-, illetve kimeneteinek a PLC-hez való illeszthetőségük felismerése. A feladatnak megfelelően az esetlegesen szükséges PLC interfész kivitelében való közreműködés. 1.3.2.3. Ügyviteli ismeretek A szerződés fajtáinak ismerete, alkalmazása. A szerzői jog feladatának, a Szerzői Jogvédő Hivatal hatáskörének ismerete A szoftver forgalmazás szabályainak ismerete, a szoftverrel kapcsolatos aktuális adózási szabályok ismerete.

24 1.3.2.4. Számítástechnikai ismeretek Az IBM típusú számítógép kezelése: hálózatra csatlakozás, monitor, billentyű, egér, nyomtató csatlakozás, bekapcsolás, DOS, vagy WINDOWS alatti indítás, fájlok létrehozása, másolása, átnevezése, összefűzése, törlése, lemezműveletek, szöveges feladatok írása szövegszerkesztővel, alkalmazói programok ( pl. PLC-programfejlesztő ) kezelése, programírás. 1.3.2.5. A munkafolyamat megtervezése és előkészítése A munkafolyamatok meghatározása és egyeztetése a szóban és / vagy írásban megadott adatok szerint. Információk begyűjtése a PLC-program elkészítéséhez. A vizsgálati, az üzemeltetési adatok meghatározása és kiértékelése. A szükséges hardver és szoftver működőképességének ellenőrzése, a programfejlesztő szoftver futásának biztosítása. 1.3.2.6. A PLC -vezérlő kiválasztása Meglévő PLC esetén a rendelkezésre álló dokumentáció ellenőrzése, a programozhatóság biztosítása. A feladatnak megfelelő PLC kiválasztása a bővíthetőség, a kompakt vagy moduláris kivitel, a terhelhet őség, a program várható nagysága, a program archiválhatósága és a biztonsági követelmények. 1.3.2.7. A PLC -program elkészítése A vezérlési feladatot le kell tudni írni: szövegesen, táblázatosán, különféle diagramokkal, érintkezős kapcsolásos (relés vezérléses) módon, funkcionális elemekkel (logikai alapkapcsolásos),

25 folyamatábrával. A program fentiekben leírt változatát át kell tudni írni a szabványos PLC - nyelvekre, úgymint: AWL -utasításlista, KOP -érintkezős kapcsolásos logika, FUP -funkcionális elemes logika, FD -folyamatábrás logika, GRAFCET -grafikus ábrázolás. A következő - Magyarországon használatos PLC -típusok programozási módját kell ismerni és az előző leírási módok használatában gyakorlatot szerezni: SIEMENS STEP 5, OMRON, AEG, TELEMRCANIQUE, egy szabadon választott típus (FESTO). A program beviteléhez a bevitel módjától függően kezelni kell: az adott PLC kézi programozóját, az adott PLC számítógépes programfejlesztőjét. A program kezelhetősége miatt egyfelől, a későbbi érthetőség miatt ( mit, miért csinált a programozó ) a programot el kell látni megjegyzésekkel, kommentárokkal a programozás módjának megfelelően: kézi programozó esetén az írásos dokumentációt kell ellátni megjegyzésekkel, programfejlesztő szoftver esetén vagy a szoftver által kínált lehetőséggel élünk, vagy szöveges beszúrásokat végzünk. A programot minden esetben tudni kell elmenteni, illetve egy biztonsági másolatot kell készíteni a következő módokon: írásos programlista esetén egy másolatot el kell tenni, programfejlesztő szoftver esetén a kész programot hajlékony lemezre, CD-re vagy merevlemezre kell másolni a PLC memóriáját ( EPROM, vagy EEPROM ) meg kell kettőzni és eltenni. 1.3.2.8. A PLC -program tesztelése, üzemi próba A programot felhasználás előtt tudni kell tesztelni:

26 ha a programfejlesztőnek van teszt üzemmódja, akkor azzal (vigyázat, azért ez nem a valóság, az éles" próba mindig okozhat kínos meglepetéseket!), teszt üzemmód nélkül maketten, akár egy lámpás-kapcsolós táblán kell kipróbálni a működést. Az üzemi próba szakszerű elvégzése: a gép, berendezés biztonsági és határoló készülékeit meg kell vizsgálni, és be kell állítani, a gép, berendezés körülkerítéséről gondoskodni kell. 1.3.2.9. A PLC -program dokumentálása Kézi programozóval való bevitel esetén a program írásban rögzítése, általában AWL -ben. PLC programfejlesztővel a dokumentáció készítés rendszerint a program tartozéka; fejléc kitöltése, azonosítóval megjelölés, megjegyzések tétele a dokumentációhoz.

27 1.4. A PLC -PROGRAMOZO (OKJ 34 4641 01) SZAKKÉPESÍTÉSSEL BETÖLTHETŐ MUNKAKÖRÖK 1.4.1. A PLC-PROGRAMOZÓ MUNKATERÜLET LEÍRÁSA, VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZEGZÉSE A PLC-programozó (OKJ 34 4641 01) feladata a tervező, technológus stb. által kidolgozott berendezések, folyamatok, technológiák vezérlő programjának elkészítése, bevitele, tesztelése, dokumentálása a programozható logikájú vezérléshez (PLC-hez). A PLC programozás nemzetközi szabványainak ismeretén túl a követkéz ő - a Magyarországon leginkább elterjedt - PLC típusok programozását kell ismernie: SIEMENS OMRON AEG TELEMECANIQUE Szabadon választott típus ( FESTO ) Az általa készített PLC programnak meg kell felelnie: a szakmai követelményeknek a biztonságtechnikai követelményeknek a munkavédelmi követelményeknek Képes legyen a már meglévő PLC programok igény szerinti javítására, átalakítására, esetleges módosítására, vagy átírására más típusú PLC-re.

28 1.4.2. A PLC-PROGRAMOZÓ (OKJ 34 4641 01) SZAKKÉPESÍTÉSSEL A KÖVETKEZŐ MUNKAKÖR TÖLTHETŐ BE PLC -programozó

29 1.5. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA 1.5.1. A KÉPZÉSI IDŐ A képzési idő heti 25 tanórát figyelembe véve 22 hét, 5,5 hónap, a vizsgaidőszakokkal tehát 6 hónap ( fél év ). Ebből következik, hogy egy naptári év alatt egymást követően két csoport is végezhet (keresztféléves képzés). Évfolyamok száma: 1 Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % 1.5.2. A KÉPZÉS TANTÁRGYAI Kötelező szakmai elméleti tantárgyak: Munkavédelem, biztonságtechnika Műszaki dokumentációk Ügyviteli ismeretek Számítástechnika alkalmazása Munkafolyamat megtervezése Kötelező szakmai gyakorlati tantárgyak: A PLC -vezérlő kiválasztása A PLC -program elkészítése A PLC -program tesztelése A PLC -program dokumentálása Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tantárgyak: 10. PLC -programok javítása 11.PLC -programok átalakítása Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlati tantárgyak: 12.Különleges vezérlések programozása 13.Szabadon választható típus (FESTO ) programozása

30 1.5.3. A PLC-PROGRAMOZÓ (OKJ 34 4641 01) SZAKMAI TANTÁRGYAI ÉS AZ AZOKRA FORDÍTHATÓ AJÁNLOTT ÓRASZÁMOK SORSZÁM TANTÁRGY ÓRASZÁM MEGNEVEZÉS HETI ÖSSZ 1. Munkavédelem, biztonságtechnika 1 18 2. Műszaki dokumentációk 0,5 9 3. Ügyviteli ismeretek 1 18 4. Számítástechnika alkalmazása 1 18 5. Munkafolyamat megtervezése 0,5 9 KÖTELEZŐ ELMELET ÖSSZESEN 4 72 6. A PLC-vezérlő kiválasztása 2 36 7. A PLC-program elkészítése 6 104 8. A PLC-program tesztelése 3 54 9. A PLC-program dokumentálása 1 18 KÖTELEZŐ GYAKORLAT ÖSSZESEN 12 216 KÖTELEZŐ ÖSSZESEN 16 288 Szabadon választható kötelező szakmai elmélet 10. PLC-programok javítása 0,5 9 11. PLC-programok átalakítása 1 18 SZABADON VÁLASZTHATÓ KÖTELEZŐ ELM. ÖSSZ. 1,5 27 Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlat 12. Különleges vezérlések programozása 2 36 13. Szabadon választható típus (FESTO) program. 1,5 27 SZABADON VÁLASZTHATÓ KÖTELEZŐ GYAK. ÖSSZ. 3,5 63 ELMELET ÖSSZESEN 30 % 5,5 99 GYAKORLAT ÖSSZESEN 70 % 15,5 279 ÖSSZESEN 21 378

31 1.6. MUNKAVÉDELEM, BIZTONSÁGTECHNIKA

32 1.6.1. A PROGRAMMODUL CÉLJA A munkavédelem, biztonságtechnika tanításának célja, hogy általános munkavédelmi ismereteket nyújtson a tanulóknak, megismertesse a munkavédelem, a biztonságtechnika célját, eszközrendszerét, alapfogalmait, bemutassa a veszélyforrásokat, megismertesse az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés, valamint a biztonságtechnika személyi és tárgyi feltételeit, megértesse a tanulókkal a munkavédelmi követelmények biztosításának, a PLC technika biztonságos használatának és az erre vonatkozó szabályok betartásának szükségességét, segítse elő a tanulói balesetek számának csökkenését, a PLC technika alkalmazásának és felhasználásának területén, felkészítse a tanulókat - mint a PLC területén lévő leendő munkavállalókat - a szervezett munkavégzésre, a biztonságtechnikai szempontok érvényesítése a PLC technikát alkalmazó illetve felhasználó gépek és berendezések gyártása,szerelése, javítása során, munkavédelem tudatos, biztonságtechnika tudatos szemlélet és magatartás a PLC -s beruházási és kivitelezési munkálatok során, a villamosipari anyagok kezelése, a PLC technika felhasználása során vegyék figyelembe a tanulók a környezetre fokozott veszélyt jelentő anyagok és hulladékok biztonságos kezelését

33 1.6.2. KÖVETELMÉNYEK A MUNKA VÉDELEM, BIZTONSÁGTECHNIKA PROGRAMMODUL ELVÉGZÉSE UTÁN A munkavédelem, biztonságtechnika programmodul elvégzése után a tanuló képes lesz : felismerni a veszélyeket az otthoni, az iskolai, a munkahelyi és egyéb környezetben, alkalmazni a PLC -s tevékenységek esetén a munkavégzés biztonságtechnikai szabályait, különös képen a magatartásra vonatkozókat, munkavállalóként jogait és kötelességeit érvényesíteni, illetve betartani, a PLC programozó szakmára, a munkahelyre, a munkaterületre érvényes munkavédelmi előírásokat ismerni, alkalmazni, esetenként ismertetni, az esetleges baleseteknél, vagy tűzeseteknél alkalmazandó intézkedéseket, az elsősegély nyújtás szabályait ismerni, ismertetni, és végrehajtani, a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket és a tűzoltás szabályait ismertetni, a tűzoltó készülékeket kezelni, az elektromos áram élettani hatásait ismertetni, az áramütéses baleseteknél szükséges teendőket végrehajtani, a PLC programozó szakmára, a munkahelyre jellemző környezeti szennyezéseket felsorolni, a környezet szennyezést csökkentő eljárásokat, módszereket ismertetni, alkalmazni, a PLC programozó szakterületen a levegőszennyezés fontosabb forrásait megnevezni, a PLC programozó szakterületen a zaj-és rezgés ártalom megelőzését, illetve csökkentését szolgáló üzemeltetési lehetőségeket megnevezni.

34 s o R s z Á 1.6.3. A TANANYAG Ó R A A TÉMÁK S MEGNEVEZÉSE z Á M M 1. Általános biztonságtechnikai és munkavédelmi alapismeretek 1 2. Villamos szakterület biztonságtechnikai és munkavédelmi 1 alapismeretei 3. Az érintésvédelemmel valamint a berendezések biztonságos 2 létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírások 4. Érintésvédelem 5 5. A PLC vezérlő berendezés, valamint a vezérelt villamos és egyéb gépi berendezések kapcsolata, biztonságos létesítése és üzemeltetése 5 6. Összefoglalások 2 7. Felmérés a tárgykör anyagából 2 ÖSSZESEN 18

35 A témák anyagának részletezése 18 óra elmélet 1.6.3.1. Általános biztonságtechnikai és munkavédelmi alapismeretek a biztonságtechnika fogalma, a munkavédelem fogalma, célja, a hatályos Munkavédelmi törvény felépítése, vázlatos ismertetése, a baleset fogalma, a baleset fajtái: munkabaleset üzemi baleset 1 óra az elsősegélynyújtás fogalma és célja, elsősegélynyújtás különböző sérüléseknél, az újraélesztés általános szabályai. 1.6.3.2. Villamos szakterület biztonságtechnika és munkavédelmi alapismeretei az áramütés veszélyességét befolyásoló tényezők, a villamos áram élettani hatása, az emberi testen átfolyó áram nagyságának hatása, az árambehatás időtartamának jelentősége, az áramütéses balesetek fajtái, az áramütéses balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás villamos baleseteknél, az újraélesztés szabályai villamos baleseteknél 1 óra 1.6.3.3. Az érintésvédelemmel valamint a berendezések biztonságos létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos előírások 1.6.3.3.1. Általános alapismeretek villamos termékek szabványossági és biztonsági vizsgálati jele, 2 óra

36 általános létesítési, biztonsági előírások gépek és villamos berendezések esetén, 1.6.3.4. Érintésvédelem az érintésvédelem jelentősége, az érintésvédelemmel kapcsolatos szabványok, előírások, az érintésvédelem meghatározása, érintésvédelmi módok: védővezetős érintésvédelmi módok nullázás (TN rendszer), a TN rendszer változatai: TN-C rendszer TN-S rendszer TN-C-S rendszer egyenpotenciálra hozás ( EPH ) áramvédő kapcsolás ( ÁVK ) védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerben (IT ) állandó szigetelés-ellenőrző berendezés. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok érintésvédelmi törpefeszültség, a villamos szerkezetek elszigetelése, a környezet elszigetelése, földeletlen egyenpotenciálra hozás, védőelválasztás, korlátozott zárlati teljesítményű áramkör alkalmazása. villamos gyártmányok közös biztonsági előírásai Érintésvédelmi osztályozás: 0. Érintésvédelmi osztályú villamos gyártmány, II. Érintésvédelmi osztályú villamos gyártmány, III. Érintésvédelmi osztályú villamos gyártmány (III.A, III.B, III.C), 5 óra

37 1.6.3.5. A PLC vezérlő berendezés, valamint a vezérelt villamos és egyéb gépi berendezések kapcsolata, biztonságos létesítése és üzemeltetése 5 óra a villamos berendezések biztonságos létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos szabványok, előírások, a robbanásbiztonság általános követelményei, villamos berendezések létesítése és üzemeltetése, villamos szerkezetek kiválasztásának, szerelésének és üzemeltetésének általános biztonsági előírásai, Biztonságtechnika és munkavédelem: csatlakozás, leválasztás, kikapcsolás, áramütés elleni védelem, egyenpotenciálú összeköttetés, villamos szerkezetek védelme, elektronikus berendezések, vezérlőkészülékek: elhelyezés, szerelés, burkolatok vezérlő áramkörök és vezérlési funkciók: digitális be/kimeneti csatlakozások, vezérlő csatlakozások perifériák, információátviteli készülékek, a kezelői rész és a gépre szerelt vezérlő eszközök kapcsolata, vezetékek, kábelek, huzalozási módszerek, villamos motorok és a hozzájuk kapcsolt szerkezetek hajtások analóg bemenetű csatlakozásai, a vezérlés és a villamos hajtás elkülönítése, pneumatikus és hidraulikus részegységek, szervószelepek, villamos szervóhajtások és sebességszabályzott hajtások, különféle gépi berendezések biztonsága, tartozékok és világítás, figyelmeztető jelek és jelölések, térképek és táblák. 1.6.3.5.1. Összefoglalás 2 óra

38 1.6.3.5.2. Felmérés a tárgykör anyagából 2 óra

39 1.6.4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL Szoros kapcsolat mutatható ki valamennyi elméleti és gyakorlati tananyagrésszel. 1.6.5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA Az anyag elsajátítása a tanulók magatartásában, az egyénhez és a közösséghez való viszonyában, annak változásában mérhető le. Az általános részek számonkérése feleltetés vagy feladatlap formájában történhet a programmodul végén. A számonkérés során a lexikális tudás felmérése helyett a PLC -s technikai összefüggéseinek feltárására kell törekedni. A tananyag feldolgozásának egész folyamatát, az alkalmazott módszereket a követelményekhez igazodva, a célok ismeretében ezek szem előtt tartásával kell megtervezni. A feladatok megoldása igényelje a munkavédelem, biztonságtechnika megismert összefüggésein keresztül a tanulók önálló gondolkodását, a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazását.

40 1.7. MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓK

41 1.7.1. A PROGRAMMODUL CÉLJA A műszaki dokumentációk tanításának célja, hogy rendezze és közvetítse azokat az alapozó és speciális ismereteket, melyek elsajátítása után a tanulók képesek legyenek a szakmai gyakorlat során előforduló egyszerűbb alkatrészek, szerkezeti megoldások műszaki rajzainak, vázlatainak elkészítésére, olvasására, fejlessze a tanuló arányérzékét, kézügyességét, szemmértékét, javítsa esztétikai érzékét és a kreativitása kibontakozását, ismerje meg a műszaki rajzkészítés alapvető szabályait, a vonalvastagságok, a vonalfajták, a méretarányok alkalmazását, a méretmegadás elemeit, fejlessze a tanulók térlátását, alakítsa ki bennük a műszaki rajz, a műszaki dokumentációk olvasásának alapkészségeit, fejlessze a pneumatikus és a hidraulikus kapcsolási rajzok olvasásának alapkészségeit, fejlessze az elektromos kapcsolási - és huzalozási rajzok készítését, az egyszerűbb áramutas rajzok olvasását, rajzolását, ismerje meg a tanuló a szabványos elektronikus rajzjeleket, adott kapcsolási rajzokban ezeket tudja azonosítani, tudja analizálni az elektronikus elvi kapcsolási rajzokat, a tanuló a műszaki dokumentációk modul ismerete segítségével tudja alkalmazni, felhasználni a különböző katalógusokban, működési leírásokban találtakat, a műszaki dokumentációk modul nevelje a tanulókat a PLC technikában szükséges belső igényességre, önfegyelemre, szorgalmas, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre.

42 1.7.2. KÖVETELMÉNYEK A MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓK PROGRAMMODUL ELVÉGZÉSE UTÁN A műszaki dokumentációk programmodul elvégzése után a tanuló képes lesz: szakszerűen alkalmazni a rajzeszközöket; a műszaki rajz szabályai szerint ábrázolni a különféle testeket, alkatrészeket; alkalmazni a műszaki rajzban használt vonalfajtákat és vonalvastagságokat, valamint megszerkeszteni a fontosabb műszaki görbéket; vetületi ábrázolást olvasni, a síklapú és a görbe felületű testek axonometrikus ábrázolásának szabályait, egyszerűbb testekről axonometrikus képet szerkeszteni; ismertetni a pneumatikus és a hidraulikus, a PLC technikában alkalmazott kapcsolási rajzok olvasásának alapkészségeit; az elektronikában jellemzően alkalmazott munkadarabokról szakszerű képet rajzolni, a metszeti ábrázolást olvasni; tudja analizálni az elektromos kapcsolási és huzalozási rajzokat, az egyszerűbb áramutas rajzokat olvassa, rajzolja; a PLC technikában alkalmazott műszaki dokumentációkban, katalógusokban, működési leírásokban találtakat tudja alkalmazni; alkalmazni az elektronikus rajzjelekre, az elektronikus rajzok készítésére, rajzolására vonatkozó szabványokat;

43 s o R s z Á 1.7.3. A TANANYAG A TÉMÁK MEGNEVEZÉSE Ó R A S z Á M M 1. Testek ábrázolása, síkmértani szerkesztések, axonometrikus 1 ábrázolás 2. Vetületi ábrázolások, testek áthatása, metszetek 1 3. Az elektronikus rajzjelekre vonatkozó legfontosabb szabványok, elektronikus rajzjelek és ezek ábrázolása 3 4. Pneumatikus és hidraulikus PLC technikai rajzok 1 5. Műszaki dokumentációk, katalógusok, működési leírások 1 6. Összefoglalások 1 7. Felmérés a tárgykör anyagából 1 ÖSSZESEN 9

44 A témák anyagának részletezése 9 óra elmélet 1.7.3.1. Testek ábrázolása, síkmértani szerkesztések, axonometrikus ábrázolás 1 óra rajzeszközök használata vonalfajták, vonalvastagságok egyszerű testek látszati és vetületi képe, síkidomok méretezése, alapelvei szabályos sokszögek, síkidomok, érintőegyenesek, érintőkörök szerkesztése egyméretű és ferdeszögű axonometria 1.7.3.2. Vetületi ábrázolások, testek áthatása, metszetek 1 óra vetületképzés, merőleges vetület, nézetrend rendezett vetület elhelyezés, képsíkok egyesítése, segéd képsík, síklapu testek ábrázolása, forgástestek ábrázolása az áthatás fogalma, gyakorlati megjelenése, síklapu testek és forgástestek áthatása metszetek keletkezése, egyszerű metszetek fogalma és jellemzői, teljes metszet, részmetszet, félmetszet 1.7.3.3. Az elektronikus rajzjelekre vonatkozó legfontosabb szabványok, az elektronikus rajzjelek és ezek ábrázolása 3 óra az MSZ 9200 szabvány legfontosabb előírásai, vonalak, vonalvastagságok, kötések elektronikus rajzjelek, kapcsolók, biztosítók rajzjelei, ellenállások rajzjelei, kondenzátorok rajzjelei, induktivitások rajzjelei, különböző félvezető diódák rajzjelei, bipoláris tranzisztorok rajzjelei, integrált áramkörök rajzjelei a szabványos rajzjelek rajzolása, ábrázolása, felismerése elektronikus kapcsolási rajzokon

45 1.7.3.4. Pneumatikus és hidraulikus PLC technikai rajzok pneumatikus és hidraulikus kapcsolási rajzok olvasása pneumatikus és hidraulikus kapcsolási rajzok analízise a PLC technikában alkalmazott leggyakoribb pneumatikus és hidraulikus eszközök és ezek alkalmazása 1 óra 1.7.3.5. Műszaki dokumentációk, katalógusok, működési leírások 1 óra a PLC technikában alkalmazott műszaki dokumentációk ismertetése a PLC technikában alkalmazott leggyakoribb katalógusok, katalógusadatok a PLC technikában alkalmazott leggyakoribb működési leírások 1.7.3.6. Összefoglalás 1 óra 1.7.3.7. Felmérés a tárgykör anyagából 1 óra

46 1.7.4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MÁS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL A műszaki dokumentációk szakmai programmodul szoros kapcsolatban áll a PLC vezérlő kiválasztása, a PLC program elkészítése, a PLC program tesztelése, a PLC program dokumentálása alapozó tantárgyakkal. A műszaki dokumentációk programmodul oktatása megelőzi a szakmai tantárgyak ismeretanyagát, fő célja azok előkészítése, megalapozása. A műszaki dokumentációk programmodul elektronikai, hidraulikus, pneumatikus témáinál hivatkozni lehet a PLC technika más témáira is. Használjuk ki a kínálkozó koncentrációs lehetőséget. 1.7.5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA A műszaki dokumentáció programmodul azon tantárgyak közé tartozik, amelyek kiegészítik a PLC technika fő szakmai tantárgyait, de a gyakorlati élet számára nélkülözhetetlen, ill. mindennaposán alkalmazott ismereteket nyújtanak. A PLC programozó szakképesítéssel rendelkező tanuló akkor válik jó szakemberré, ha gondolatait egy műszaki problémáról, egy PLC feladatról nemcsak szóban, hanem elektronikus rajzban is képes kifejezni. Az értékelés valamennyi formáját célszerű alkalmazni. Célszerű otthoni rajzfeladatokat is kiadni, különösen az elektronikus, pneumatikus, hidraulikus rajz területén. A tananyag feldolgozása és a tanulói értékelés során követeljük meg, hogy a tanulók az ábrázolási, szerkesztési módokat szabatosan megfogalmazva, szakszerűen magyarázzák el, ezzel is jelentősen fejleszthetjük az elektronikai, pneumatikus, hidraulikus rajzolvasási készségüket, képességeiket. Célszerű megkövetelni, hogy a vázlatfüzetben az óra címe, a rajz megnevezése és ezek feliratai szabványírással készüljenek. Ezt célszerű rendszeresen ellenőrizni.

47 1.8. ÜGYVITELI ISMERETEK

48 1.8.1. A PROGRAMMODUL CÉLJA A ügyviteli ismeretek tanításának célja, hogy az ügyviteli ismeretek programmodul több szempontból interdiszciplinárilis tantárgy; célja, hogy a tanuló a PLC programozó szakma elsajátítása után alapvető ismereteket szerezzen a szerződések és fajtáinak értelmezéséből, a szerzői jog előírásainak betartásából, a szoftverrel kapcsolatos forgalmazás, adózás, szerződi jogvédelem ismeretéből; a tanuló ismerje a gazdasági és vállalkozással kapcsolatos tudnivalókat, különösen a PLC területre vonatkozóan; 1.8.2. KÖVETELMÉNYEK AZ ÜGYVITELI ISMERETEK PROGRAMMODUL ELVÉGZÉSE UTÁN Az ügyviteli ismeretek programmodul elvégzése után a tanuló képes lesz: eligazodni a gazdasági életben és szükség esetén a PLC programozó szakképesítés megszerzése utáni ismereteit alkalmazva sikeres vállalkozói tevékenységbe kezdeni; a tanuló alapvető ismereteket szerezzen a szerződések és fajtáinak értelmezéséből, és a PLC programozó szakképesítés megszerzése után ezen ismereteit tudja alkalmazni; a tanuló ismerje meg a szerzői jog előírásainak betartásából eredő kötelmeket és a PLC programozó szakképesítés megszerzése után ezeket tudja alkalmazni; a tanuló igazodjon el a szoftverrel kapcsolatos forgalmazás, adózás előírásainak betartásából, végzés után tudja ezeket alkalmazni; tudja ismertetni az érvényes jogszabályok alapján a számlák szabályos jellemzőit; tudja felsorolni a hitelezési módokat, a hitelfelvételi lehetőségeket és tudja kiszámolni a hitelek után fizetendő kamatok mértékét; tudja felsorolni az adózási mulasztások jogkövetkezményeit.

49 s o R s z Á M 1.8.3. A TANANYAG A TÉMÁK MEGNEVEZÉSE 1. A szerződések típusai, a szerződés fajtáinak ismerete, alkalmazása, vállalkozási és gazdasági alapismeretek 2. A szerzői jog feladatai 2 3. A Szerzői Jogvédő Hivatal hatásköre 2 4. A szoftverforgalmazás szabályai 2 5. A szoftverrel kapcsolatos adózási szabályok 2 6. Összefoglalások 2 7. Felmérés a tárgykör anyagából 2 ÖSSZESEN 18 Ó R A S z Á M 6

50 A témák anyagának részletezése 18 óra elmélet 1.8.3.1. A szerződések típusai, a szerződés fajtáinak ismerete, alkalmazása, vállalkozási és gazdasági alapismeretek 6 óra a vállalkozás és környezete, a vállalkozás indítása, a vállalkozás tervezése, a vállalkozás megkezdése; az üzleti terv megvalósítása; a szerződések jelentősége, fajtái; a szerződések és ezek alkalmazása; a szerződéskötések jogi háttere. 1.8.3.2. A szerzői jog feladatai - a szerzői jog megismerése, felismerése, feladatai; 2 óra 1.8.3.3. A Szerzői Jogvédő Hivatal hatásköre 2 óra - a Szerzői Jogvédő Hivatal területei, hatásköre, különös tekintettel a PLC területen használatos szoftverek alkalmazására; 1.8.3.4. A szoftverforgalmazás szabályai 2 óra - a szoftverforgalmazás általános szabályai, a felhasználóra nézve kötelező jogszabályok, a licensz jogok. 1.8.3.5. A szoftverrel kapcsolatos adózási szabályok - adók típusai, befizetések rendje. 2 óra

51 1.8.3.6. Összefoglalások 2 óra 1.8.3.7. Felmérés a tárgykör anyagából 2 óra 1.8.4. A TANTÁRGY TÉMÁINAK KAPCSOLATA MAS TANTÁRGYAK TÉMÁIVAL Az ügyviteli ismeretek programmodul a PLC -s feladatokkal (program kiválasztása, programkészítés, programtesztelés, programok dokumentálása) szoros kapcsolatban áll. Oktatása megelőzi a szakmai tantárgyak ismeretanyagát, célja ezek előkészítése, megalapozása. 1.8.5. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA A programmodul tananyagának elsajátítása a PLC programozó szakképesítés megszerzése után a munkába állásban, a munka megtartásában mérhető majd le. Az ügyviteli ismeretek programmodul kiegészíti a PLC technika fő szakmai tantárgyait, de a gyakorlati élet számára nélkülözhetetlen, ül. minden naposán alkalmazott ismereteket nyújtanak. A jogszabályok közötti eligazodáshoz egy újfajta látásmódra van szüksége a tanulóknak.

52 1.9. A MUNKAFOLYAMAT MEGTERVEZÉSE

53 1.9.1. A PROGRAMMODUL CÉLJA A munkafolyamat megtervezése és előkészítése tanításának célja, hogy a szóban megadott adatok alapján a munkafolyamatok meghatározása és egyeztetése; az írásban megadott adatok alapján a munkafolyamatok meghatározása és egyeztetése; a PLC program elkészítéséhez szükséges információk összegyűjtése, alkalmazása; a PLC vizsgálati és üzemeltetési adatok meghatározása; a PLC vizsgálati és üzemeltetési adatok kiértékelése; a PLC technikához szükséges hardver és szoftver működőképességének ellenőrzése, a programfejlesztő szoftver futásának biztosítása. 1.9.2. KÖVETELMÉNYEK A MUNKAFOLYAMAT MEGTERVEZÉSE ÉS ELŐKÉSZÍTÉSE PROGRAMMODUL ELVÉGZÉSE UTÁN A munkafolyamat megtervezése és előkészítése programmodul elvégzése után a tanuló képes lesz: a szóban megadott adatok alapján a munkafolyamatok meghatározására és egyeztetésére a PLC programozó szakképesítés megszerzése után; az írásban megadott adatok alapján a munkafolyamatok meghatározására és egyeztetésére a PLC programozó szakképesítés megszerzése után; a PLC program elkészítéséhez szükséges információ összegyűjtését követően képes legyen az adott PLC program elkészítésére, feltelepítésére, alkalmazására; képes legyen az adott PLC programvezérlő kiválasztására, tesztelésére, dokumentálására, esetleges javítására, átalakítására, a vizsgálati és üzemeltetési adatok meghatározására, dokumentálására; tudja ellenőrizni az adott PLC technikához szükséges hardver és szoftver működőképességét, megfelelő futását.