2009. Február 5. dr. Varga Kornél A jogi szabályoz lyozás s minősége és s a jogalkalmazás s helyessége egy mérce, m ami megmutatja, hogy az adott szabályoz lyozás mennyire képes k biztosítani tani a társast rsasági szervezetben megvalósul suló gazdasági gi folyamatok hatékonys konyságát. Miért jöttek létre a társaságok? A gazdasági tevékenység megvalósításához szükséges különböző típusú és különböző személyek rendelkezése alatt álló erőforrások megszervezése tipikus erőforrások: tőke, emberi munkaerő szükséges az erőforrások egyesítése, de nem kényszerrel, ahogyan azt korábban tették Honnan kerül tőke a vállalkozóhoz? 1. Hitelt vesz fel - Általában van egy közvetítő, ami rendszerint egy bank, aki a tőkét juttatja - DE! Ez nem végleges tőkejuttatás - Előre meghatározott formában és feltételekkel vissza kell fizetni - Rendszerint kamat formájában ellenszolgáltatás jár érte - A visszafizetése nem függ a vállalkozás sikerétől Honnan kerül a tőke a vállalkozóhoz? 2. Társaságot alapít - A tagok (leendő tagok) közvetlenül bocsátják rendelkezésre a tőkét - Ez nyilvánvalóan egy szűkebb körből lehetséges, de az Nyrt. Esetén tagokat nyíltan is lehet gyűjteni részvényjegyzés formájában. - A társaság nem köteles visszafizetni a tőkét a tagoknak és annak használatáért sem jár díj. - Sikertelenség esetén veszteség van, de ezért nem jár kompenzáció! Honnan szereznek munkaerőt? 1. Munkaerőpiacról - A dolgozónak a munkájáért előre rögzített fizetség (bér) jár, s ennek megfizetése független a vállalkozás sikerétől 2. A tagok dolgoznak a társaságban - A nyereségből kell fizetni, tehát függ a vállalkozás sikerétől.
A társasági jogi szabályozás funkciója Kettős funkció: 1. a) Állami elismerés b) Jogalanyisággal nem rendelkező társaságok c) A gazdasági társaságok jogalanyisága 2.Az érdekkonfliktusok kezelése a) Állami elismerés - szükséges, hogy a társaság önálló, a tagoktól elkülönült jogalanyként jelenhessen meg ehhez szükséges az állam elismerése, a tagok puszta akarata nem elégséges - Szükség esetén így a polgári jogi jogviszonyokból eredő igényeiket állami kényszer útján is kikényszeríthetik - Egyedi elismerésre van szükség: cégbírósági bejegyzéssel jön létre b) A jogalanyisággal nem rendelkező társaságok - Vannak társas viszonyok, amelyek nem képeznek a tagoktól elkülönült jogalanyt - Pl: Polgári jogi társaság (Pjt.), amelyet a Ptk. szabályoz speciális szerződéstípusként A létesítésre irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Saját neve alatt a Pjt. nem szerezhet jogokat és nem vállalhat kötelezettségeket vagyoni viszonyaiban csak a tagok jelenhetnek meg! A vagyon nem a társaság tulajdona, hanem a tagok közös tulajdona, de a tag önállóan nem rendelkezhet a saját tulajdoni hányadával A közös tulajdoni helyzet megszűntetése is csak két esetben lehetséges: 1. A Pjt. Megszűntetése esetén 2. A tag tagsági viszonyának megszűntetésekor A szerződések alanyai is csak a tagok lehetnek, de az összes tag jogosult a társaság képviseletére A társaság tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal felelnek: KORLÁTLAN, KÖZVETLEN ÉS EGYETEMLEGES FELELŐSSÉG! Valamelyik tag kiesése a társaság megszűnését eredményezi, de a megmaradó tagok elhatározhatják a folytatást, kivéve az azonnali hatályú felmondás esetét c) A gazdasági társaságok jogalanyisága 1.A jogi személy és a nem jogi személy gazdasági társaságok egységes jogalanyisága - 2 gazdasági társaság jogi személy: Rt. És Kft. jogképesek, ami kiterjed minden jogra és kötelezettségre, ami természeténél fogva nem csak az emberhez fűződhet Abszolút jogképesség: a tagoktól függetlenül a társasághoz kapcsolódik - 2 gazdasági társaság nem jogi személy: Kkt. És Bt. A Ptk. szerint nem lehetne abszolút jogalanyisága, de ezt a Gt. elismeri, amikor kimondja, hogy jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat (tulajdonszerzés, szerződéskötés, perindítás, perelhetőség!) Arra utaló rendelkezés nincsen, hogy ez a jogképesség relatív lenne, ezért azt abszolútnak kell tekinteni Hol lehet gond? Ha valamilyen szabály nem terjeszti ki a hatályát csak a jogi személyekre! (Például kötvényt nem bocsáthat ki csak jogi személy.)
2. Az önálló jogalanyiság fogalmi elemei A) Elkülönült szervezet - A társaság jogalanyiság a a tagoktól elkülönül, azoktól függetlenül illeti meg - Ebből a szempontból is fontos és elengedhetetlen a cégnyilvántartáson keresztüli állami elismerés - A tag jogalanyiságának megszűnése vagy új tag megjelenése nem érinti a társaságot - Saját döntéshozó, ügyvezető, képviseleti és ellenőrző szervezete van Ez a kitétel másodlagos, mert nem jelent teljes függetlenséget. Például a legfőbb döntéshozó szervben mindig a tagok vesznek részt, és vannak olyan formák, ahol az ügyvezetést is csak a tagok láthatják el. B) Elkülönült vagyon - A rendelkezésre bocsátott vagyon a társaság vagyonává válik, s így lesz ez a működés alatt keletkező vagyonnal is a tagoknak erre nincsen tulajdonosi jogosítványa - Kizárt, hogy 3. személy a társasággal szembeni követelését a taggal szembeni tartozásába beszámítsa, és ez igaz fordítva is. Ez akkor is így van, ha a társaság csak egyszemélyes!!! - Kötelmi viszonyokban is önállóan jelenik meg a társaság, sőt szerződést akár a saját tagjával is köthet - A tag nem támadhatja meg a társaság által kötött szerződést! C) Elkülönült felelősség - Nem lehet a társaság kötelezettségeit a taggal szemben érvényesíteni, és a tag tartozásának kiegyenlítésére sem vehető igénybe a társasági vagyon! Korrekciós szabály: - Mögöttes tagi felelősség: A kkt. tagjainál és a bt. beltagjánál, de csak akkor, ha a társaság vagyona nem elegendő a társasági hitelezők követeléseinek kiegyenlítésére - Az üzletrész és a részvény a tag magánvagyona, végrehajtás alá vontható, ezért a tag magánhitelezője által igénybe vehető - A kkt. és a bt. esetén nem lehet igénybe venni, de felmondási jog gyakorolható a hitelező által, így kikerül a vagyon, ami már a hitelező kielégítésére felhasználható 3. Az önálló jogalanyiság áttörése Két lehetséges módja van, vagy a bírói gyakorlat alakítja ki vagy jogszabályokkal. Magyarországon a bírói gyakorlat nem hajlott rá, így jogszabályokkal oldották meg. Példák: - Korlátozottan felelős tag is felel a jogutód nélkül megszűnt társaság tartozásáért, ha a tagok visszaéltek korlátolt felelősségükkel. - A hátrányos üzletpolitikát folytató minősített többségi befolyással rendelkező tag felelőssége megállapítható a Kft. és az Nyrt. esetében. Az érdekkonfliktusok kezelése Belső jogviszonyok: A társaságok tagjai, tagcsoportjai között A társaság meghatározott funkcióit ellátó személyek, szervek között A tagok és a társaság között - Belső jogviszonyokban lehetőség van a konfliktusokat megállapodással előre rendezni. - A jognak a megállapodást kell elősegítenie. Kisebbségvédelmi szabályokat kell adnia. Az érdekkonfliktusok kezelése Külső jogviszonyok: A társaság és 3. személyek között A tagok és 3. személyek között - Nem lehet a konfliktusokat előre megállapodással rendezni. - A jognak garanciális szabályokat kell adnia a hitelezők védelme érdekében: kockázatcsökkentés!
A szabályozási rendszer - A társaságok szabályozása komplex, összefüggő rendszert alkot, amelynek alapvető elemei a Ptk., a Gt. és további speciális jogszabályok (Tpt, Ctv ). - Jogalanyiság nélküli Pjt. a Ptk-ban van, s itt található egy speciális típusa is, az építőközösség, ezen kívül a közös háztartásban élők vagyoni viszonyai (élettársak szerződésként szabályozva?), valamint a társasházközösség. - Valamennyi gazdasági társasági forma megjelenik a Ptk-ban is, de csak a definiálás szintjén, a részletszabályok a Gt-ben vannak! - A Gt. sem ad, és nem is adhat teljes körű szabályozást, ha nincsen szükség speciális szabályra, akkor a polgári jogi szabályokat kell alkalmazni! A szabályozási rendszer - Gt. 9. (2) bekezdése: A gazdasági társaságoknak és a tagjaiknak a törvényben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira a Polgári Törvénykönyv szabályait kell megfelelően alkalmazni. Alapelvek, személyhez fűződő jogok - A Gt. Általános részében vannak a minden társasági formára alkalmazandó szabályok, majd az egyes formákra irányadó szabályok. A gazdasági társaságok fajtái 1. A gazdasági társaságok funkciói és a típuskényszer - Az erőforrások megszervezése többféleképpen valósulhat meg, ezért a társaságok is többfélék lehetnek - Lehetséges minden formára hatékonyan alkalmazható garanciális szabályokat alkotni? nehezen átlátható rendszert eredményezne, ami magát a hatékonyságot is megkérdőjelezné - Típuskényszert alkalmaznak: normatív módon meg van határozva, hogy milyen formában lehet gazdasági társaságot alapítani. DE: Fontos, hogy az érdekeket minél szélesebben jelenítsék meg! A gazdasági társaságok fajtái 2. Személyegyesítő és vagyonegyesítő társaságok a)a gazdasági társaságok differenciálódása 4 féle gazdasági társaság van: Közkereseti társaság (Kkt.), Betéti társaság (Bt.), Korlátolt felelősségű társaság (Kft.), Részvénytársaság (Rt.), ezek a személyegyesítő jellegtől a vagyonegyesítő jelleg felé haladnak. b) A személyegyesítő jelleg jogi tükröződése - A tagok mögöttes felelőssége - Az ügyvezetést és a képviseletet csak tagok láthatják el - A tagok döntenek arról, hogy ki kerüljön be a társaságba c) A vagyonegyesítő jelleg - A tag személyes tulajdonságainak nincsen jelentősége - Értékpapírt állítanak ki, ezáltal elválnak egymástól a tagsági jogok és a jogosult - Nyrt. esetén a tagokat nyilvános felhívás útján is lehet gyűjteni Gazdasági társaságnak nem minősülő társaságok 1. Egyesülés - A Gt. szabályozza, de nem gazdasági társaság!!!! - Célja: a tagok gazdálkodása eredményességének előmozdítása és a tagok gazdasági tevékenységének összehangolása, valamint a szakmai érdekképviselet - A kooperáció miatt jön létre, de az együttműködés eredményének a tagoknál kell jelentkeznie - Gazdálkodási tevékenységet a kooperációs tevékenység kiegészítéseként, másodlagos jelleggel végezhet Gazdasági társaságnak nem minősülő társaságok 2. Szövetkezetek 3. Európai társasági formák: Európai részvénytársaság: 2004. évi XLV. törvény Európai gazdasági egyesülés: 2003. évi XLIX. törvény - A Gt. értelmében nem tekinthetőek gazdasági társaságnak!!!
Köszönöm a figyelmet! A következő óra: 2009. február 12. Téma: A gazdasági társaságok közös szabályai