Integrált gyümölcstermesztés Dr. Dimény Judit egyetemi tanár Integrált gyümölcstermesztés hazai terjedése A nemzetközi együttműködés hozzájárult a fejlődés gyorsulásához 1989: ISHS (Kertészeti Tudományok Nemzetközi Tanácsa) nemzetközi szimpózium első jelentős fórum globális gondolkodás szükséges a gyümölcspiacon megjelenő országok érdeke normatívák kidolgozását elkezdték nemzetközi kutatások koordinálása vegyi anyagok erőteljes csökkentése minőség elsődlegessége a mennyiségi szemlélettel szemben 1990 Dél-Tirol: elfogadják az irányelveket IP= Integrated Production Firenze: Nemzetközi Kertészeti kongresszus súlypont eltolódása hagyományos termesztésről az integrált módszer irányába 1991 Biológiai és Integrált Védekezés Nemzetközi Szervezete az ISHS-el közösen megjeleníti a regionális irányelveket 1992 EU Közösség Tanács rögzítette: az eredményességet a megfelelő szaporítóanyag befolyásolja megszületnek az integrált áruvédjegyek Európai minőségbiztosítási Rendszer 1993 Az Orosz Föderáció 1993. július 1-től az import termékekre kötelező minőségtanúsítást írt elő. Magyarország élen járt a biológiai növényvédelem bevezetésében 1991: megfogalmazták az irányelveket 1
Integrált termesztés és a piac kapcsolata Lélektani kapcsolat az integrált termékek piaca jól ismerte fel a humán megközelítés fontosságát a termesztésre reagáló fogyasztói magatartás pozitív! nem fordítható vissza!- a megtorpanás is kockázatos! EU! minőség! Piacgazdaság! A költségeket csak a legkiválóbb minőségű gyümölcsök tudják fedezni! Verseny! A piacon maradás feltétele a minden igényt kielégítő integrált gyümölcstermék Újra kell gondolni a teljes gyümölcsvertikum stratégiáját A változó igényeket (időben, térben, volumenben, terméktípusban) ki kell elégíteni, azonos, márkázott minőségű és rendszeres mennyiségű termékkel NINCS LIBERÁLIS MINŐSÉGELLENŐRZÉSI GYAKORLAT! Ha engedünk a minőségből - az egyöntetű áruminőséget, szállítást, megfelelő csomagolást vállaló külföldi cégek átveszik a helyünket itthon és külföldön egyaránt! Verseny erősödik a mindenkori integrált termékből kialakult bőség további választékfejlesztést kíván! különleges termékekkel lehet előre haladni Almatermésűek integrált termesztésének kilátásai Segítő tényezők hazai irányelvek rendelkezésre állnak (harmonizálva az EU-val) komplex technológia felügyelet és minősítési rendszer megoldott Segítő tényezők a növény- és talajvédelmi szolgálat országos hálózata (növényvédőszer maradványok vizsgálatára alkalmas laborok, szakemberek) szaktanácsadás kutatók vannak (pénz?) jövő? 2
Hátráltató tényezők elöregedett ültetvények fajtaösszetétel új ültetvények telepítése rendkívül költséges felaprózott földterületek hiány a versenyképes termelői társulások kialakulásában még mindig! Hátráltató tényezők kereskedelem dominanciája anyagi források hiánya hiányos média programok közömbösség, érdektelenség (boltok részéről elsősorban) Fajták megválasztásának szempontjai A fajtaválasztás folyamata A fajtaválasztás célja lehet: nagyobb áruértékű fajta nagyobb teljesítményű fajta választékbővítés fajtahelyettesítés (felváltás) Forrás: Integrált gyümölcstermesztés in: Soltész Miklós, Mezőgazda Kiadó, 1997 FONTOS: a szedési (érési) idő pontos tudata a fajtainformációk megbízhatósága döntés alapja nincs olyan fajta, amely minden piaci igényt ki tudna elégíteni és mindenütt biztonsággal termeszthető lenne A gyümölcsök nagysága nagyság - minden gyümölcsfajra, fajtára megtalálható a korrekt méret 3
A gyümölcsök alakja, felületi jellemzői alak és felületi bélyeg fajok szerint eltérő jelentősége van (pl. körte, alma, őszibarack, kajszi, szilva, szamóca) friss fogyasztáskor és az ipari felhasználásnál is döntő lehet a gyümölcs alakja - málna, birs csak ipari felhasználásnál, - cseresznye, meggy, köszméte, ribiszke, berkenye, homoktövis, áfonya stb. alig játszik szerepet az áruértékben és feldolgozáskor Kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállóság Minden fajnál, fajtánál meg kell ismerni! Általános Axénia: öröklött, szűkebb értelemben vett rezisztencia Morfológiai tulajdonságok: lehetetlenné teszik vagy erősen mérséklik a fertőzést, ill. károsítást Fenológiai jellemzők: megakadályozzák vagy jelentősen korlátozzák a z egyes kártevők támadását Védekezési reakció: a növény ellenállósága a kórokozó támadása után kezd működni Szaporítás és faiskolai termesztés Általános integrált termesztésnél a kifogástalan egészségi állapot és a jó kondíció a faiskolák az integrált termesztési eljárásokat korlátozott mértékben alkalmazhatják növény-egészségügyi előírások miatt sokszor kénytelenek rendszeres növényvédelmet (kemikáliák) végezni ültetvényanyag előállítás 2-3 évet igénybe vesz, a faiskolai munkák során a sorközökben erős a talajtömörödés gátat szab a kiemelkedő jelentőségű biológiai talajművelésnek a faiskolák egészséges, vírusmentes ültetvényanyagot kell, hogy előállítsanak kiváló biológiai alapot biztosítsanak az integrált művelésű gyümölcsösök létesítéséhez Ültevény-anyag előállítását rendelet szabályozza! CSAK ALAPOS SZAKTUDÁSSAL SZABAD A TEVÉKENYSÉGET FOLYTATNI! Ültetvények fajtatársítása Virágzásbiológiai sajátosságok Fenológiai ismeretek fiziológiai (téli) mélynyugalom (szabályos virágzás és terméskötődés feltétele) téli kényszernyugalom 4
Magyarországon a termésbiztonság szempontjából azok a fajták felelnek meg legjobban, amelyeknek a nyugalmi ideje igen hosszú és a rügyfakadás későn kezdődik. Gyümölcsfajok virágzási ideje igen korai:mogyoró korai: mandula, húsos som, japánszilva, köszméte, kajszi, középkorai:cseresznye, piros ribiszke, fekete ribiszke, őszibarack, meggy A nyugalmi időszakon belül kedvező, ha a fiziológiai nyugalom hosszabb és a kényszernyugalom a lehető legrövidebb. középkésői: körte, berkenye, szamóca, alma késői: fekete bodza, dió, homoktövis, áfonya, birs, naspolya, málna igen késői: rózsa, szeder, gesztenye Megporzás ismerete: rovarmegporzású fajták szélmegporzású fajták Szakember! Gyümölcsfajok termékenyülési viszonyai! A fajták összetételének és elhelyezésének meghatározása Arra kell törekedni, hogy táblánként egyetlen fajtát ültessünk, mert az integrált termesztés feltételeit így lehet biztosítani! Az idegentermékenyülés biztosítása érdekében még nehéz eltekinteni a vegyes ültetéstől. SOK TÉNYEZŐT EGYÜTT KELL VIZSGÁLNI! Fajta áruértéke mellett együttvirágzás, megporzás, termékenyülés stb. Termőhely megválasztása természeti és gazdasági adottságokat foglalja magába országos gyümölcstermőhely kataszter (400 ezer ha-ra) ökológiai szempontok tervezett gyümölcsfajok igénye, tűrőképessége tengerszint feletti magasság, földrajzi szélesség domborzati viszonyok (terület fekvése, lejtők kitettsége és lejtése, mély fekvésű területek közelsége stb.) éghajlati, időjárási tényezők (fényellátottság, hőségnapok, átlaghőmérséklet, csapadék mennyiség és eloszlás, tavaszi fagy és nyári jégeső gyakorisága, uralkodó szélirány, szélerősség, széllökések gyakorisága) talajadottságok (talaj típusa és szerkezete, kémhatás és mésztartalom, termőréteg vastagsága és homogenitása, talajvíz szintje és ingadozása, vízzáró réteg, víztartó képesség, levegőzöttség) terület természetes növénytakarója és a kultúrnövények jelenléte 5
Termőhely gazdasági adottságai munkaerőhelyzet, integrált termesztési szervezet működése, kapcsolatrendszere piac- és feldolgozó kapacitás közelsége szállítási távolság, útviszonyok, vízforrás, tárolókapacitás, hírközlőrendszer, gépellátottság termesztési hagyomány, területi koncentráció, specializáció, konkurencia, támogatási preferencia Talaj előkészítés Az integrált termesztésben nem engedhető meg a talajfelszín megbontása és a felső termékeny talajréteg elhordása. 10 % feletti lejtésviszonyok teraszírozás talajlazítás forgatás -2-4 hónappal előzze meg az ültetést Művelési rendszerek Forrás: Integrált gyümölcstermesztés in: Soltész Miklós, Mezőgazda Kiadó, 1997 Az integrált termesztés művelési rendszerének kidolgozásánál figyelembe kell venni az intenzitás fokozását pl. napfényellátottság max. kihasználása, hatékony megporzás, termőfelület megóvása szüretkor, termesztés kockázatának mérséklése a hatékonyág növelését megfelelő érésmenet biztosítás, kézimunka termelékenysége, növényvédelem hatékonysága stb. Legkritikusabb az intenzív és hatékony művelési rendszerben megfelelő törzsmagasságú korona optimális sor-és tőtávolság Termesztéstechnológia Talajművelés: az integrált gyümölcstermesztésben a természetbarát talajművelés biztosítja a kedvező talajtermékenységi állapot fenntartását. Ismerni kell a gyümölcstermő növények gyökérrendszerének fejlődési és elhelyezkedési sajátosságait! csapadékviszonyokat és talajkötöttséget! Talajművelési módok Mechanikai talajművelés kevésbé felel meg az integrált gyümölcstermesztés alapelveinek, de öntözés hiányában számolni kell vele. Az öntözés hiánya miatt terjedt el. Hazai gyakorlat: tavasszal és nyár elején 2-4 alkalommal végzett mechanikai művelést a továbbiakban a gyomok rendszeres kaszálása követi- az integrált alapelveknek jobban megfelel. 6
őszi mechanikai művelés fő feladata: szerves trágyák, foszfor- és káliumtrágyák bedolgozása szántás nem szükséges és nem is javasolható a gyümölcsösökben! A mechanikai talajművelésnél, a gépek megválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy talajszerkezet kímélő, víz- és energiatakarékos legyen! Vegyszeres gyomirtás vitatott talajbiológiai és környezetvédelmi szempontból egyaránt! Integrált termesztésben csak a lehető legkisebb területen és a lehető legkisebb mennyiségben alkalmazható! Előnyben kell részesíteni (integrált termesztésben)a levélen keresztül ható gyomirtó szereket integrált almatermesztésben július 15-től szüretig TILOS a herbicidek használata (több ország gyakorlatában) Talajtakarásos talajművelés A leginkább természetbarát, ez felel meg legjobban az integrált termesztés alapelveinek (füvesítés, zöldtrágyázás). Füvesítés integráltban előírt! számtalan előnye van: talajszerkezet javulás együttesen a levegőzöttséggel javulnak a tápanyaggazdálkodás feltételei biológiai körforgás alakul ki Magyarországon csak öntözéssel együtt! Talajtakarás a legjobb lenne, de drága árnyékoló trágyázás szalma takarás(szamócában általános) fóliával történő takarás Tápanyag- gazdálkodás Az integrált gyümölcstermesztésben a tápanyag-gazdálkodásban természeti erőforrásokra, napenergiára és a talaj termékenységére kell építeni. Azokat a tápanyagokat kell elsősorban pótolni, amelyek a növények gazdaságos termesztéséhez és a talaj termékenységének fenntartásához feltétlenül szükségesek, de figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is. TUDATOSSÁG! talajvizsgálat 3-5 évente növényelemzés, növényi részek analízise makro- és mikroelem hiánytünetek ismerete! A TALAJERŐGAZDÁLKODÁS KÖZPONTI KÉRDÉSE A GYÜMÖLCSÖSÖK TÁPANYAGSZÜKSÉGLETÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA! SOK TÉNYEZŐS ISMERETANYAGRA VAN SZÜKSÉG SZAKEMBER! 7
Öntözés Víz: a gyümölcstermesztés egyik fontos tényezője, a biztonságos termesztés alapfeltétele. Víz- és tápanyagellátás együttes megvalósítása Növény vízigényét befolyásoló tényezők: terület mikroklímája: az állomány fejlettségi állapota fontos tényező; csökkenthető a párolgás mértéke pl a sorok helyes megválasztásával a talaj vízbefogadó és víztartó képessége a fajlagos levélfelület (LAI) növény kora, fajtája termés mennyisége a növény fenofázisai SZAKISMERET! Öntözési módok, célok ismerete! Fitotechnika ültetvények korai füvesítésével a gyökérnövekedést mérsékelhetjük növekedést korlátoz, elősegíti a korábbi termőre fordulást öntözéssel közvetlenül befolyásoljuk a termővessző típusok megoszlását és virágzási hajlamát Fitotechnika bonyolult rendszerösszefüggéseket kell ismerni! SZAKTUDÁS! Termőfelület kialakítás, termőre fordítás SZAKTUDÁS! Fajonkénti ismeretek szükségesek! 6-22. ábra - A vegetatív és reproduktív tevékenység viszonya, illetve a különböző jellegű fitotechnikai műveletek szerepe a közepes törzsű, hagyományos sudaras koronájú almaültetvényekben (Soltész, új adat) FONTOS Integrált termesztés IP (Integrated Production) Integrált gyümölcstermesztés IFP(Integrated Fruit Production) Forrás: Integrált gyümölcstermesztés in: Soltész Miklós, Mezőgazda Kiadó, 1997 8