KULTURÁLIS STRATÉGIA RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA 2009-2014

KAZINCBARCIKA ÉS VONZÁSKÖRZETE TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS 230/2010. (06.18.) sz. Ökt. határzat melléklete KULTURÁLIS STRATÉGIA RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA 2009-2014 Alsószuha, Alsótelekes, Bánhrváti, Berente, Dédestaplcsány, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Felsőtelekes, Imla, Izsófalva, Jákfalva, Kánó, Kazincbarcika, Kurityán, Mályinka, Mucsny, Nagybarca, Ormsbánya, Ragály, Rudabánya, Rudlftelep, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Szuhafő, Szuhakálló, Tardna, Trizs, Vadna, Zádrfalva, Zubgy Készítette: Kazincbarcika és Vnzáskörzete Többcélú Önkrmányzati Kistérségi Társulás Társulási Irda 1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...3 1.1 A prgram jgszabályi háttere.3 1.2 A prgram célja..4 1.3. A prgram célja, várható eredménye....4 1.4 A közművelődési feladatk ellátásának alapelvei...5 2. Általáns helyzetkép.. 6 2.1 Statisztikai kistérség, többcélú társulás.6 2.2 Demgráfiai adatk 6 2.2.1 Születések számának váltzása a kazincbarcikai kistérségben 2001-2008..8 2.2.2. A 0-17 évesek aránya a lakssághz visznyítva 2008-ban...9 2.3 A regisztrált álláskeresők száma, és az összlakssághz visznyíttt aránya 2008-ban..10 2.4 A Kistérség település-szerkezete és közlekedési visznyai 10 2.4.1. Infrastruktúra...10 2.4.2 Településszerkezet...11 2.4.3 A Kistérség közlekedési helyzete...11 3. Közművelődési intézmények jellemzői a kistérségben 12 3.1. A feladatellátás jellemzői...12 3.2. Közművelődési intézmények a kistelepüléseken...12 3.3. Közművelődési intézmény Kazincbarcikán 15 3.4. Az intézményekben megfrduló látgatók száma (2008) a kistelepüléseken..15 3.5. Az intézményekben megfrduló látgatók száma (2008), Kazincbarcikán 16 3.6. Az intézmények dlgzóinak száma a kistelepüléseken (2008)..16 3.7. Az intézmények dlgzóinak száma Kazincbarcikán (2008)..17 3.8. Épületállmány, infrastrukturális felszereltség 17 4. Közművelődési intézmények a Kistérségben 17 4.1. Bevezető gndlatk..17 4.2. A Kistérséghez tartzó településeken működő közművelődési és közgyűjteményi intézmények feladatai...17 5. A közművelődés kistérségi fejlesztési lehetőségei...34 6. A kistérség közművelődésének összefglaló SWOT analízise...41 6.1 Célk, beavatkzásk, intézkedések...42 6.2 Priritásk 42 6.3 A kistelepülési intézményhálózat fejlesztésének alternatívái..42 6.3.1 Jelenlegi intézményi hálózat váltzatlan működtetése...42 6.4 A kistérségi mikrkörzeti közpntk hsszú távú kialakításának lehetősége (2014)...43 6.4.1 A mikr-térségi szerkezet előnyei...45 6.4.2 A mikr-térségi szerkezet kialakításának veszélyei...45 6.4.3 Összefglalás...45 2

6.4.4 A terv felülvizsgálatára vnatkzó szabályk.45 6.4.5 A terv nyilvánsságára vnatkzó szabályk..45 Legitimáció...47 1. Bevezető A kistérség plgárainak a kulturálódás alapvető érdeke és jga. A laksság kmfrtérzetének megteremtése krszerű kultúra, és ennek igénybevételi lehetőségei nélkül elképzelhetetlen. Európaiságunk értelme és zálga a minőség és a pluralitás. Az intézményfenntartásnak és az önkrmányzati támgatásnak ezen elvek érvényesítését kell szlgálniuk. A piaci visznyk kialakulásának krában óvni kell azkat a kulturális értékeket, amelyekre a piac törvényszerűségei nem érvényesíthetők. A közművelődés terén segíteni kell az egyéni kezdeményezéseket, az önszerveződő csprtkat, egyesületeket, alapítványkat, a kiemelkedő tehetségeket. A kultúrát az emberi lét megjelenési frmájaként is értelmezve, lyan döntési mechanizmusk kialakítása szükséges, amelyek lehetővé teszik a mindennapi élet környezetének, a kistérségnek kulturált ki- és átalakítását. Legyen ennek első lépése ez a prgram. Kazincbarcika és vnzáskörzete számttevő örökséggel rendelkezik. Jelentősek e térség kulturális hagymányai, melyek elsősrban a bányászat kulturális örökségében, a népművészet területén nyilvánulnak meg. A települések önállóvá válásától, a rendszerváltzás következtében megalakult önkrmányzatk egyre erőteljesebben és markánsabban alakíttták ki helyi, részben speciális tevékenységüket. Meghatárzó szerepet játszik a Kazincbarcikán található Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sprt Közpnt tevékenysége, amely kulturális szakmai módszertani segítséget, prgramkínálatt nyújt a környező településeknek. Az együttműködést kezdetben, az 1985-ben megalakíttt Várskörnyéki Közművelődési Alap, majd utódja, az 1990-ben létrejött Kazincbarcika és Térsége Közművelődési Társulás segítette. A Társulás az önkrmányzatkkal kötött társulási szerződés alapján működött. 2004-ben megalakult a Kazincbarcika és Vnzáskörzete Többcélú Önkrmányzati Kistérségi Társulás, amelynek kiemelt feladata a közművelődés feltételeinek javítása. 1.1 A prgram jgszabályi háttere Az Alapvető Jgk Chartájának Preambuluma kimndja a tagállamk kulturájának nemzeti identitásának megőrzését, tiszteletben tartását: Európa népei mind szrsabb uniójuk létrehzása srán úgy döntöttek, hgy sztznak a közös értékekre alapíttt békés jövőben. Az Európai Unióról Szóló Szerződés és Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés Egységes Szerkezetbe Fglalt Váltzata: Az Unió hzzájárul a tagállamk kultúrájának virágzásáhz, tiszteletben tartva nemzeti és reginális, skszínűségét, ugyanakkr előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. A Magyar Köztársaság Alktmányáról szóló, többször módsíttt 1949. évi XX. Törvény 70/F. bekezdése szerint: A Magyar Köztársaság biztsítja az államplgárk számára a művelődéshez való jgt. A (2) bekezdés szerint: A Magyar Köztársaság ezt a jgt a közművelődés kiterjesztésével és általánssá tételével, az ingyenes és kötelező általáns isklával, képességei alapján mindenki számára hzzáférhető közép és felsőfkú ktatással, tvábbá az ktatásban részesülők anyagi támgatásával valósítja meg. A muzeális intézményekről, a nyilváns könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény. A Magyar Krmány Nemzeti Stratégiai Jelentés a szciális védelemről és a társadalmi összetartzásról (2006-2008) szóló jelentésében kitér a kulturális javak védelmére: A kulturális javakhz való hzzáférés érdekében flytatódik a Közkincs prgram, amely a könyvtári szlgáltatásk és a közművelődés infrastrukturális lehetőségeit teremti meg, illetve javítja a hátránys helyzetű térségekben. A Könyvtárellátási Szlgáltató Rendszer a könyvtári rendszer egésze által biztsíttt dkumentumkat és infrmációs szlgáltatáskat juttatja el a falvakba és kistelepülésekre. Az önálló könyvtárépület mellett könyvtári szlgáltató helységek kialakításával, illetve mzgókönyvtár (könyvtárbusz) üzemeltetésével történhet a szlgáltatásk fgadása. 3

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális stratégiájában priritásnak tekinti az élethsszig tartó tanulást (LLL) és a kreativitást. A közművelődés kulcs szerepet játszik az egész életen át tartó tanulás, a Lifelng-learning, (LLL) területén. A felnőttképzés közművelődési intézményekben szervezett frmális, nnfrmális és infrmális alkalmai az Európai Unió által is kiemelten támgattt közművelődési tevékenységek, melyek intézményi háttere alapvetően adtt Magyarrszág kistelepülésein, hátránys helyzetű térségeiben egyaránt. Az itt megszerezhető munkaerő piaci rehabilitációhz és a sikeres alkalmazkdáshz szükséges kmpetenciák rövid-, közép- és hsszútávn egyaránt, hzzájárulnak a gazdasági versenyképesség javításáhz, a kulturális autizmus (kulturális szegénység) fkzats felszámlásáhz. A kreativitás és önkifejezés (amatőr tevékenységek, népművészeti hagymány) közösségei, alktói, az öntevékeny alktók és közösségek működésének, társadalmi elfgadásának segítése, a kultúra iránti fgéknyság érdekében a kreativitás önmegvalósítást és életértelmezést biztsító képességének kibntakztatása, a helyi társadalmra és a munkaerőpiacra gyakrlt kedvező hatásainak bemutatása. 1.2 A prgram elkészítésének indkai A muzeális intézményekről, a nyilváns könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. -nak (1) bekezdése a települési önkrmányzat kötelező feladatává tette a helyi közművelődési tevékenység szervezését, krdinálását, irányítását. A törvény tehát a közművelődésre vnatkzóan a helyi önkrmányzatkról szóló, 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében felsrlt önként vállalt feladatt kötelezővé tette. A Kazincbarcikai Kistérségben eddig nem készült tényfeltáró vizsgálat, hsszabb távra szóló kulturális prgram. A kulturális prgram elkészítésének legfntsabb indka az, hgy támpntkat nyújtsn a kistérség közművelődési feladatellátásáhz. 2008.-ban készült Kistérségi kulturális érték leltár címmel egy szakmai anyag, amely tartalmazza a Kazincbarcika Kistérség helyzetelemzés és fejlesztési prgram egyszerűsített váltzatát. Célszerű, hgy ez az anyag a prgram megalktása srán felhasználásra kerüljön, mert egyrészt a térség közművelődésének aktuális helyzetét elemzi, másrészt értékes támpntt ad a prgram elkészítéséhez. 1.3 A prgram célja, várható eredménye Segítséget adjn a helyi közművelődési feladatellátás színvnalas ellátásáhz, amely összhangban áll a magasabb szintű jgszabályi követelményekkel, a helyi igényekkel, körülményekkel, elváráskkal. A prgram elkészítéséhez szükséges a kistérség valamennyi települése vnatkzásában összegyűjtött, tényszerű, hiteles, értékelhető adatbázis létrehzása. A megalktandó prgramnak knkrétan és lgikusan elő kell írnia a kistérség közművelődéssel kapcslats feladatvállalását. A prgram elkészítése szükséges ahhz, hgy a térség középtávú közművelődési plitikájáhz megfelelő iránymutatást nyújtsn, behatárlja az elkövetkező 5 év feladatait az aktuális helyzet alapján. A prgramnak, amennyire lehetséges, le kell írnia a jövőbeni szándéklt állapthz vezető utat, a kezdeti sürgető lépéseket, a távlati célkat. A prgram tehát nem csupán iránymutatás, hanem a szükségletek, a feladatk, a megldási módzatk számbavétele ly módn, hgy a meglévő értékek megőrizhetők, a hiánysságk pótlhatók, és a várs kultúrájának skszínű fejlődési tendenciái tvábbra is biztsíthatók legyenek. A prgram várható eredménye: Az együttműködés és a közös gndlkdás előtérbe kerül A rendezvények, prgramk térségi szintű összehanglása megvalósul Az erőfrrásk kncentrálódása javul A kulturális területfejlesztés előtérbe kerül Sikeres fejlesztési prgram humán erőfrrásk, és humán infrastruktúra fejlesztésével megvalósul A kistérség szellemi, kulturális értékeinek ismertté tétele növekszik A térségben élők szellemi, mentális állapta javul A közösségek aktívabbá válnak 4

A kistérség kulturális identitás tudatának erősödése 1.4. A közművelődési feladatk ellátásának alapelvei: a) A közművelődéshez kapcslódó jgk érvényesítése srán az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. b) A közművelődéshez való jg gyakrlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támgatása közcél. c) Mindenkinek jga, hgy: - megismerhesse a kulturális örökség javait, és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret frmálásában, valamint az ezek védelmével kapcslats ismereteket a könyvtári szlgáltatásk, az ktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékztatás útján, - igénybe vegye a könyvtári ellátás rendszerét, a közművelődési intézmények szlgáltatásait, - műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jgai érvényesítése céljából közösséget hzzn létre, d) Mindenkinek jga van ahhz, hgy közművelődési jgairól, azk gyakrlásának helyi lehetőségeiről flyamatsan tájékztatást kapjn különösen a helyi média, sajtó útján. 5

2. Általáns helyzetkép 2.1 Statisztikai kistérség, többcélú társulás A Brsd-Abaúj-Zemplén Megye észak-keleti részén található Kazincbarcikai Kistérséget a Szlvákérchegységben eredő Sajó flyó sztja ketté. Dél-nyugati irányból a Bükk hegység, északról az Aggteleki Karszt határlja. A két tájegység nyugati felén található a Lázbérci Tájvédelmi Körzet. Gyönyörű természeti környezettel, megkapó patakvölgyekkel, a történelem megannyi emlékével találja magát szembe az idelátgató. Ez a vidék már az őskrban is laktt vlt, és az emberré válás útján is jelentős szerepet játsztt. Régészeti kutatásk biznyítják a tízmillió évvel ezelőtt élt Rudapithecus Hungaricus jelenlétét. A hnfglalás előtt errefelé döntő többségben szlávk éltek. A régió árucsere közpntjai a Sajóvölgyében alakultak ki, melyek közül a legjelentősebb a XV. században mezővársi rangra emelt Sajókaza vlt. A kistérség laksságszáma jelenleg 62.618 fő. A települési önkrmányzatk többsége krán felismerte, hgy az aprófalvas településszerkezetből adódó prblémákra megldást csak hatékny együttműködés hzhat, ezért már 1998-ban szövetséget alakítttak, majd a területfejlesztési törvényben fglaltak szerint területfejlesztési társulást hztak létre 2004. május 19-én. Az előzmények után természetes módn következett a többcélú kistérségi társulás megalakítása a közszlgáltatásk, kötelező feladatk színvnalasabb, eredményesebb ellátása érdekében. A társulás létrejöttekr (2005. nvember 30-án) a kistérségben lévő települések közül mind a 33 csatlakztt, 66 ezer fős lakssági lélekszámmal, benne Kazincbarcika várssal. A társulást az önkrmányzati törvény szerint alapíttták, majd a 2004. évi CVII. törvény szerint került átalakításra. A társulás intézménye a Munkaszervezet 2005 júliusában alakult meg. A statisztikai kistérség 33 településből állt, ez a szám Aggtelek 2008. január 1-jével történő kiválása miatt 32-re csökkent. Területi tagltságból adódóan szükséges vlt a mikr térségi szintű feladat ellátás megszervezése. A mikr térségeken belül alakultak intézményfenntartó társulásk az alapfkú ktatásra, egészségügyi ellátásra, szciális, családsegítő gyermekjóléti alapszlgáltatási feladatkra, illetve egyéb közösségi rendezvények szervezésére. A társulás döntéshzó szerve a Társulási Tanács. Dönt többek között a társulási megállapdást érintő kérdésekről, a stratégiai feladatk meghatárzásáról, együttműködési megállapdásk megkötéséről, pályázatk benyújtásáról. A társulás hatáskörébe tartzó feladatk: települési önkrmányzatk kötelező és önként vállalt ktatási, egészségügyi, szciális feladataiban az együttműködés krdinálása, segítése, a költségvetési szervek belső ellenőrzése, az önkrmányzatk érdekképviselete, a mzgókönyvtári feladatk ellátása, területfejlesztési prjektek végrehajtása. Kazincbarcika a szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, ktatási, egészségügyi, kulturális, sprt intézményi ellátttsággal rendelkezik, és a kistérség gazdasági közpntja. A kistérség szlgáltatási szervezeti és döntési rendszere magán viseli azn kistérségek jellegzetességeit, ahl aprófalvas a településszerkezet, és egy nagybb várs található. A felmerülő anmáliák ka a szlgáltatásk és az infrastrukturális fejlettség jelentős eltérése. 2.2 Demgráfiai adatk A Kazincbarcikai Kistérségben sk alacsny lélekszámú település található. A jelenlegi és a jövőbeni tendencia is azt mutatja, hgy a településeken születő gyermeklétszám flyamatsan csökken. Ezért az önkrmányzatk közktatási feladataikat társult frmában látják el. Az emberi erőfrrásk tekintetében Brsd-Abaúj-Zemplén megye az rszágs átlagnál gyengébb pzíciókkal rendelkezik. Ez az isklai végzettség és a tudmánys kutatás mutatószámaira egyaránt érvényes. Az általáns, közép- és felsőfkú végzettségűek megyei aránya elmarad a régió átlagától. A kistérség a legtöbb mutató tekintetében a megyei átlag alatt van a humán erőfrrás területén, az általáns isklai végzettség tekintetében hasnló mutatókkal rendelkezik, mint a megye és a régió. A kistérség laksságszám csökkenésének mértéke 2004 és 2008 között 4,8 %-s vlt, települési szinten 5 % feletti vlt Alsószuha, Bánhrváti, Berente, Izsófalva, Kánó, Mályinka, Szuhafő, Trizs és Zádrfalva településeken, 10 %-nál rsszabb vlt az eredmény Mályinkán. 6

A laksságszám legalább 5%-kal növekedett Alsótelekesen, Felsőkelecsényben és Jákfalván. A táblázat szemlélteti az egyes településeken lakók számának váltzását: Település lakssága település 2004 2005 2006 2007 2008 Alsószuha 512 494 491 478 479 Alsótelekes 159 161 169 169 172 Bánhrváti 1 668 1 637 1 607 1 582 1 565 Berente 1 055 1 065 1 043 1 035 1 060 Dédestaplcsány 1 671 1 656 1 644 1 630 1 582 Dövény 309 304 310 301 308 Felsőkelecsény 416 419 437 439 439 Felsőnyárád 1 063 1 055 1 081 1 078 1 067 Felsőtelekes 866 857 849 841 837 Imla 119 117 114 116 115 Izsófalva 1 980 1 971 1 946 1 901 1 860 Jákfalva 481 501 501 520 536 Kánó 193 185 182 176 174 Kurityán 1 798 1 776 1 756 1 762 1 757 Mályinka 613 594 578 555 532 Mucsny 3 467 3 444 3 464 3 440 3 405 Nagybarca 1 001 990 972 988 980 Ormsbánya 1 907 1 907 1 900 1 921 1 862 Ragály 704 707 702 712 691 Rudabánya 3 081 3 050 3 008 2 955 2 932 Rudlftelep 809 815 803 785 771 Sajógalgóc 393 398 408 397 397 Sajóivánka 612 614 610 611 598 Sajókaza 3 414 3 416 3 365 3 313 3 275 Szuhafő 199 202 192 177 180 Szuhakálló 1 131 1 133 1 084 1 099 1 109 Tardna 1 160 1 124 1 146 1 143 1 144 Trizs 285 278 274 270 260 Vadna 617 624 634 630 629 Zádrfalva 525 516 498 482 483 Zubgy 615 609 613 610 612 kistelepülések 33 480 33 258 33 021 32 116 31 811 Kazincbarcika 32 907 32 602 32 297 31 859 31 392 Kistérség 66 387 65 860 65 318 63 975 63 203 Váltzás (2004-hez visznyítva, %) 93,6 108,2 93,8 100,5 94,7 99,7 105,5 100,4 96,7 96,6 93,9 111,4 90,2 97,7 86,8 98,2 97,9 97,6 98,2 95,2 95,3 101,0 97,7 95,9 90,5 98,1 98,6 91,2 101,9 92,0 99,5 95,0 95,4 95,2 7

Laksság számának váltzása (2004-2008) 70000 60000 50000 fő 40000 30000 20000 10000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év Kistelepülés Kistérség Kazincbarcika A fenti grafikn a laksság számának váltzását mutatja be 2004 és 2008 között kistelepülési, kazincbarcikai és kistérségi bntásban. A grafiknból látható, hgy a kistérség népessége stagnál. 2.2.1. Születések számának váltzása a kazincbarcikai kistérségben 2001-2008 Születések száma Település 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Alsószuha 7 5 7 9 5 5 5 7 5 Alsótelekes 2 2 2 1 1 4 0 2 1 Bánhrváti 16 12 15 16 n.a. 6 8 9 5 Berente 11 7 16 9 11 9 16 4 8 Dédestaplcsány 10 7 12 6 10 8 12 7 12 Dövény 2 3 4 2 2 0 0 6 2 Felsőkelecsény 5 2 4 2 4 3 5 2 3 Felsőnyárád 13 11 8 5 11 10 10 8 10 Felsőtelekes 6 9 6 15 8 9 9 10 8 Imla 1 1 1 1 2 0 1 0 1 Izsófalva 23 18 21 23 20 23 20 24 19 Jákfalva 7 8 5 2 13 13 10 8 10 Kánó 1 2 2 2 1 2 2 0 0 Kurityán 25 18 19 13 18 13 20 17 14 Mályinka 6 3 2 5 3 1 6 2 3 Mucsny 37 33 40 29 30 38 21 24 22 Nagybarca 13 14 13 14 9 10 8 10 5 Ormsbánya 14 29 34 31 27 27 23 17 15 Ragály 12 5 8 5 7 4 10 4 6 Rudabánya 27 33 34 29 29 30 41 28 35 Rudlftelep 13 8 10 8 7 3 3 4 6 Sajógalgóc 6 4 7 6 4 5 2 5 2 Sajóivánka 10 11 7 3 2 6 5 2 5 Sajókaza 55 69 40 63 64 43 72 60 53 Szuhafő 1 1 3 2 0 1 0 0 2 Szuhakálló 9 8 9 14 15 10 11 10 12 Tardna 12 3 6 13 6 6 11 8 8 Trizs 1 2 0 3 3 0 1 2 2 Vadna 7 4 7 7 4 12 5 7 8 Zádrfalva 7 7 6 7 5 3 8 8 6 Zubgy 5 4 6 3 9 7 5 2 6 Települések 364 343 354 348 330 311 350 297 294 Kazincbarcika 323 311 272 297 299 267 279 216 254 Kistérség 687 654 626 645 629 578 629 513 548 8

A táblázatból látható, hgy kistérségi és kistelepülési szinten a születések száma ingadzást, és ezzel együtt csökkenést mutat, amit a következő grafikn is alátámaszt. fő 800 700 600 500 400 300 200 Születések száma a kistérségben (2000-2008) 100 0 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 év Települések Kistérség 2.2.2. A 0-17 évesek aránya a lakssághz visznyítva 2008-ban Az alábbi táblázat szemlélteti a 0-17 éves krsztály arányát az egyes települések visznylatában. település laksság (2008) 0-17 év arány [%] Alsószuha 479 117 24,4 Alsótelekes 172 35 20,3 Bánhrváti 1565 280 17,9 Berente 1060 251 23,7 Dédestaplcsány 1582 262 16,6 Dövény 308 71 23,1 Felsőkelecsény 439 96 21,9 Felsőnyárád 1067 210 19,7 Felsőtelekes 837 180 21,5 Imla 115 20 17,4 Izsófalva 1860 404 21,7 Jákfalva 536 157 29,3 Kánó 174 24 13,8 Kurityán 1757 357 20,3 Mályinka 532 70 13,2 Mucsny 3405 672 19,7 Nagybarca 980 219 22,3 település laksság (2008) 0-17 év arány [%] Ormsbánya 1862 402 21,6 Ragály 691 128 18,5 Rudabánya 2932 667 22,7 Rudlftelep 771 166 21,5 Sajógalgóc 397 99 24,9 Sajóivánka 598 122 20,4 Sajókaza 3275 894 27,3 Szuhafő 180 29 16,1 Szuhakálló 1109 250 22,5 Tardna 1144 200 17,5 Trizs 260 46 17,7 Vadna 629 126 20,0 Zádrfalva 483 122 25,3 Zubgy 612 106 17,3 Települések 31811 6782 21,3 Kazincbarcika 31392 5421 17,3 Kistérség 63203 12203 19,3 A fenti táblázat adataiból megállapítható, hgy a 0-17 éves krsztály aránya a kistérségben 19,3 %, a kistelepüléseken 21,3 %. Kazincbarcikán 17,3 %. Visznylag magas, 29,3%-s ez az arány Jákfalván, 20 % alatti Bánhrváti, Dédestaplcsány, Felsőnyárád, Imla, Kánó, Kazincbarcika, Mályinka (13,2 %!), Mucsny, Ragály, Szuhafő, Tardna Trizs, és Zubgy településeken. Kazincbarcika a 1970-80-as években a fiatalk vársa címet kapta, napjainkban visznt a vársi társadalm elöregedése a jellemző. A települések közül Mályinka (532 fő) ebben a statisztikában a legkedvezőtlenebb képet mutatja, Jákfalva (536 fő) pedig leggyrsabban emelkedő tendenciát mutatja a fiatal krsztály arányát illetően. Az adatk összevetéséből megállapítható, hgy a számlt arányk nincsenek összefüggésben a települések nagyságával. 9

2.3 A regisztrált álláskeresők száma, és az összlakssághz visznyíttt aránya 2008-ban település Alsószuha Alsótelekes Bánhrváti Berente Dédestaplcsány Dövény Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőtelekes Imla Izsófalva Jákfalva Kánó Kurityán Mályinka Mucsny laksságszám (2008) 479 172 1565 1060 1582 308 439 1067 837 115 1860 536 174 1757 532 3405 Regisztrált munkanélküliek Száma arány (2008) [%] 11,5 55 12,2 21 7,9 123 6,3 67 10,2 162 11,7 36 10,5 46 8,0 85 11,1 93 12,2 14 7,8 146 13,2 71 5,7 10 8,8 155 3,4 18 8,5 288 település Nagybarca Ormsbánya Ragály Rudabánya Rudlftelep Sajógalgóc Sajóivánka Sajókaza Szuhafő Szuhakálló Tardna Trizs Vadna Zádrfalva Zubgy Kistelepüléseken Kazincbarcika Kistérségben laksságszám (2008) 980 1862 691 2932 771 397 598 3275 180 1109 1144 260 629 483 612 31811 31392 63203 Regisztrált munkanélküliek 7,8 76 9,2 171 13,5 93 10,3 302 11,2 86 5,3 21 9,0 54 8,1 264 11,1 20 8,0 89 6,8 78 10,4 27 8,4 53 12,4 60 7,0 43 2817 8,85 7,6 2387 5214 8,25 A kaptt adatk alapján kiugróan magas a regisztrált munkanélküliek aránya Ragályn (13,5%) és Jákfalván (13,2 %), legalacsnyabb Mályinka (3,4%) és Sajógalgóc (5,3%) településeken. Összességében elmndható, hgy a kistelepüléseken élő regisztrált munkanélküliek aránya csekély mértékben tér el a kistérségi aránytól. A Kistérségben jelentős azknak a személyeknek a száma, akik regisztrált munkanélküliek, illetve járadékban, rendszeres szciális segélyben részesülnek. A prgram készítésekr figyelemmel kell lenni az itt lakó emberek szciális, anyagi és kulturális helyzetére is, hiszen a közművelődés egyik célja, hgy segítséget nyújtsn az embereknek a hátrányaik leküzdésében. A Könyvtáraknak és egyéb közművelődési színtereknek fnts feladata, hgy ön-, tvábbképző tanflyamkat szervezzen a laksság számára. 2.4 A Kistérség település-szerkezete és közlekedési visznyai 2.4.1 Infrastruktúra Az infrastrukturális helyzet értékelésénél előre kell bcsátani azt a tényt, hgy a statisztikai mutatók tekintetében Kazincbarcika Várs helyzete javítja a kistérség ellátttságát. Részben ennek köszönhető, hgy a kistérség általáns infrastrukturális helyzete némileg kedvezőbb képet mutat az rszágs átlagnál. A 90-es években a kmmunális szlgáltatásk köre és kiterjedtsége jelentősen váltztt. Mindenhl kiépült a vezetékes vízhálózat és a települések több, mint felében a vezetékes gázhálózat is van. A közüzemi 10

vízhálózatba bekötött lakásk aránya 2003-ban meghaladta térségi szinten a 86%-t. Az előbbi értéktől aznban elmarad a csatrnázttság aránya. A kazincbarcikai kórház térségi feladatkat lát el, itt 2004. évben kezdődött meg az a kórház felújítási prgram, az állami támgatás a teljes reknstrukció kb. 45 %-át teszi ki. 2009. március 1-jétől a Kórház üzemeltetési jgát a Debreceni Egyetem vette át. 2.4.2 Településszerkezet A kistérségre az aprófalvas településszerkezet jellemző, melyből néhány település Kazincbarcika agglmerációs övezetében helyezkedik el. Az aprófalvas jelleget híven tükrözi az a tény, hgy a kistérség 32 települése laksság száma az alábbi táblázat szerint szlik meg: Laksság száma [fő] 0-500 500-1000 1000-5000 5000 < Települések száma [db] 10 10 11 1 2.4.3 A Kistérség közlekedési helyzete: Közlekedés Egy, a környező térségektől függő, szerény belső ptenciálkkal rendelkező térség esetében a közlekedési feltételek biztsítttságának kiemelt jelentősége van. A közlekedésplitika legfntsabb feladata, hgy elősegítse a fenntartható fejlődést, javítsa az életkörülményeket, valamint a térségi megközelíthetőséget a versenyképesség fkzása érdekében. A közlekedésplitikai célk megvalósítása srán rendkívül fnts az ágazati és területi célk összehanglása, valamint a közlekedésnek más ágazatkkal (pl. gazdasággal, turizmussal) történő szinergiájának vizsgálata. A legfntsabb szakplitikai priritásk knkrétan tartalmazzák a területfejlesztési célk megvalósításáhz való hzzájárulást, ezen belül a területi felzárkózás elősegítését. A fenntarthatóság fgalma a GDP és a közlekedési igények, a gazdasági növekedés és a közlekedési teljesítmények közötti kapcslatt jelentik ly módn, hgy a közlekedési teljesítmények lassabban növekedjenek, mint a gazdaság. A területi versenyképesség, valamint az életminőség egyenlőtlenségeinek mérséklése érdekében a különböző térségi szinteken eltérő fejlesztéseket kell alkalmazni, aznban minden szintnek priritása, az elérhetőség javítása. Ennek alárendelve történhet az rszágs közúthálózat krszerűsítése, a reginális és települési, valamint a hálózati jelentőségű egyes önkrmányzati külterületi utak kialakítása. Közúti közlekedés: A térséget a szmszédkkal a Sajó flyó völgyében kiépített, 26-s számú főközlekedési útvnal és vasútvnal köti össze. Ezek Misklc és Szlvákia (Bánréve) felé jelentenek közvetlen összeköttetést. A térség belső részeiből és peremvidékeiből is ezeken keresztül érhetők el az említett centrumk. Jelentős a 26-sra keresztirányú, Tardna - Kazincbarcika 11

Mucsny - Aggtelek és a vele párhuzamsan húzódó Szuhafőig tartó alsóbbrendű utak frgalma is. A Brsd-Abaúj-Zemplén megye közúthálózati végpnttelepülései és a közülük legkedvezőtlenebb helyzetű hárm zsákfalu-csprt elhelyezkedését, valamint a települések főútvnalaktól való távlságát mutatja be. A térkép alapján látható, hgy a kistérség településszerkezete a hárm fő közlekedési útra, és az ezek leágazásai mentén alakult. A már krábban kialakíttt intézményfenntartói társulásk is többségében e sajátsságkat figyelembe vették. Ez sem jelenti aznban azt, hgy a rendkívül kedvezőtlen településszerkezet ne kzna aránytalanságkat az egyes közművelődési intézmények megközelíthetőségében. 3. Közművelődési intézmények jellemzői a kistérségben 3.1. A feladatellátás jellemzői A kazincbarcikai kistérség közművelődése az rszágsan ismert tendenciákkal jellemezhető (népességszámfgyás, kihasználatlan kapacitásk, egymás ellen ható rövid távú fejlesztések) azzal a különbséggel, hgy a kistérségben a gazdasági, demgráfiai, infrastrukturális hátrányk az rszágs tendenciáknál is súlysabbak. Számtalan kihívással kell szembenéznie az ágazat egészének. A flyamatsan csökkenő laksságszám teszi gazdaságtalanná az ágazatt, hiszen a kistérségre is jellemző, hgy jelentős kihasználatlan kapacitással működnek az intézmények. A fentiekből következik, hgy az intézmények között a társulás ellenére kevés a valós szakmai kapcslat, egymás melletti fejlesztéseiket elszigetelten, így többszörös energiával végzik. A területi széttagltság természetes velejárója, hgy a kultúra valamennyi fka nehezen finanszírzható. Az intézmények szakmai és pénzügyi elszámltathatósága eddig csekély eredményeket tud felmutatni. Sem reális és megbízható mérési mutatók, sem a szükséges mérési eszközök nem állnak ehhez rendelkezésre. 3.2. Közművelődési intézmények a kistelepüléseken: Település Közművelődési intézmény neve Feladatellátáshz kapcslódó funkciója Közintézmény típusa Alsószuha Alsótelekes Bánhrváti Művelődési Ház szakfeladat Művelődési Ház Berente Berentei Általáns Művelődési Közpnt ÁMK. Általáns (Művelődési Ház int. egység) Művelődési Közpnt Dédestaplcsány Kis Benjámin Művelődési Ház Alapítvány Művelődési Ház Dövény Községi Könyvtár mzgókönyvtár Klubkönyvtár Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőtelekes Imla Művelődési Ház mzgókönyvtár Művelődési Ház Izsófalva Izsó Miklós Művelődési Ház és Könyvtár Önállóan működő Művelődési Ház 12

Település Közművelődési intézmény neve Feladatellátáshz kapcslódó funkciója Közintézmény típusa Jákfalva Kánó Községi Könyvtár mzgókönyvtár Klubkönyvtár Kurityán Kurityáni Műv. Ház és Könyvtár Közhasznú mzgókönyvtár Művelődési Ház Egyesület Mályinka Teleház mzgókönyvtár Teleház Mucsny Mucsnyi Általáns Művelődési Közpnt Önállóan működő Általáns Petőfi Sándr Műv. Ház és Könyvtár Művelődési Közpnt Nagybarca Tllas Tibr Művelődési Ház Önállóan működő Művelődési Ház Ormsbánya Községi Önk. Műv. Ház és Könyvtár Önállóan működő Ragály Rudabánya Gvadányi József Művelődési Ház és Önállóan működő Könyvtár Rudlftelep József Attila Művelődési Ház, Bányász (alapítvány) Kultúráért Alapítvány Sajógalgóc Művelődési Ház Művelődési Ház Sajóivánka Sajókaza Radvánszky Béla Kultúrház és Könyvtár Önállóan működő Művelődési Ház Szuhafő Kultúrtthn Önállóan működő Szuhakálló Egressy Béni Könyvtár, Kult. és Sprt Közp. Önállóan működő és Többfunkciós Fiókkönyvtára gazdálkdó intézmény Tardna Községi Könyvtár és Művelődési Ház Önállóan működő Művelődési Ház Trizs Vadna Göőz Pál Művelődési Ház és Könyvtár Önállóan működő Művelődési Ház Zádrfalva Zubgy 1 Intézmények Művelődési Internetes e-m. Galéria Tájház Múzeum száma Ház közösségi tér Pnt Alsószuha 1 1 1 0 0 0 0 Alsótelekes 1 0 0 1 0 0 0 Bánhrváti 2 1 0 0 1 1 1 Berente 2 1 1 1 1 0 1 Dédestaplcsány 4 1 1 1 0 1 0 Dövény 1 1 1 1 0 0 0 Felsőkelecsény 1 0 1 1 0 0 0 1 Készült a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektrátus adatbázisa alapján 13

1 Intézmények Művelődési Internetes e-m. Galéria Tájház Múzeum száma Ház közösségi tér Pnt Felsőnyárád 1 1 1 1 1 0 0 Felsőtelekes 4 1 1 0 1 0 0 Imla 2 1 0 0 0 0 0 Izsófalva 2 2 2 1 1 1 1 Jákfalva 0 0 0 0 0 0 0 Kánó 2 1 0 0 0 0 0 Kurityán 1 1 1 0 0 0 0 Mályinka 2 1 1 0 0 0 0 Mucsny 3 2 3 1 2 2 2 Nagybarca 2 1 1 0 1 1 0 Ormsbánya 1 1 0 0 1 0 0 Ragály 2 1 0 0 1 1 1 Rudabánya 3 1 1 0 1 0 1 Rudlftelep 1 1 1 1 0 0 0 Sajógalgóc 2 1 1 0 1 1 1 Sajóivánka 1 1 1 0 1 0 0 Sajókaza 2 1 1 1 1 1 1 Szuhafő 1 1 1 0 1 0 0 Szuhakálló 1 1 1 0 0 0 0 Tardna 4 1 1 1 0 1 1 Trizs 1 1 1 0 0 0 0 Vadna 2 1 0 1 1 0 0 Zádrfalva 1 1 1 1 0 0 0 Zubgy 0 0 1 0 0 0 0 Összesen 31 település 41 24 21 8 14 8 8 14

3.3. Közművelődési intézmény Kazincbarcikán: Intézmény Feladatellátási hely Tevékenységi köre Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sprt Közpnt Művelődési Ház Vársi Könyvtár Gyermekek Háza Gyermekkönyvtár Színház, mzi, művészeti és szakmai előadásk, knferenciák, szabadtéri kulturális prgramk, fesztiválk stb. Könyvkölcsönzés, flyóiratk, internet Kézműves fglalkzásk Gyermekkönyvek kölcsönzése Kisgaléria Időszaks kiállításk Intézmények Művelődési Internetes e-m. Galéria Tájház Múzeum száma Ház közösségi tér Pnt Kazincbarcika 5 1 1 1 1 0 0 3.4. Az intézményekben megfrduló látgatók száma (2008) a kistelepüléseken A közművelődési intézményben megfrdulók száma életkr szerint Település Intézmény 3-6 éves 7-30 éves 31-65 éves 65 év feletti Összesen Alsószuha Alsótelekes Bánhrváti Művelődési Ház n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Berente Berentei Általáns Művelődési Közpnt (Művelődési Ház int. egység) 0 63 5 11 79 Dédestaplcsány Kis Benjámin Művelődési Ház n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Dövény Községi Könyvtár Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőtelekes Imla Művelődési Ház n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Izsófalva Izsó Miklós Művelődési Ház és Könyvtár 600 2500 6000 2000 Jákfalva Kánó Kurityán Községi Könyvtár Kurityáni Műv. Ház és Könyvtár Közhasznú Egyesület Mályinka Községi Könyvtár 14 0 0 0 14 Mucsny Mucsnyi Általáns Művelődési Közpnt Petőfi Sándr Műv. Ház és Könyvtár 30 100 50 60 240 Nagybarca Tllas Tibr Művelődési Ház és Könyvtár Ormsbánya Községi Önk. Műv. Ház és Könyvtár 20 35 25 10 90 Ragály Rudabánya Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár 600 5500 8000 3000 17100 15

Rudlftelep Sajógalgóc Sajóivánka József Attila Művelődési Ház, Bányász Kultúráért Alapítvány 368 2240 1850 856 5314 Sajókaza Radvánszky Béla Kultúrház és Könyvtár 80 800 610 190 1680 Szuhafő Kultúrtthn 15 35 40 15 105 Szuhakálló Egressy Béni Könyvtár, Kult. és Sprt Közp. Fiókkönyvtára Tardna Községi Könyvtár és Művelődési Ház 10 70 150 15 245 Trizs Vadna Göőz Pál Művelődési Ház és Könyvtár n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Zádrfalva Zubgy 3.5. Az intézményekben megfrduló látgatók száma (2008), Kazincbarcikán A közművelődési intézményben megfrdulók száma életkr szerint 3-6 éves 7-30 éves 31-65 éves 65 év feletti Összesen A település laksságszáma 3400 14500 27200 18300 63400 31392 3.6. Az intézmények dlgzóinak száma a kistelepüléseken (2008) A közművelődési intézményben dlgzók száma Település Intézmény Dlgzók száma Főfglalkzású Részfglalkzású Végzettségek Alsószuha Alsótelekes Bánhrváti Művelődési Ház 1 1 0 1 fő egyetem/főiskla Berente Berentei Általáns Művelődési Közpnt (Művelődési Ház int. egység) 4 4 0 2 fő egyetem/főiskla 1 fő középiskla 1 fő szakmunkás Dédestaplcsány Kis Benjámin Művelődési Ház n.a. n.a. n.a. n.a. Dövény Községi Könyvtár n.a. n.a. n.a. n.a. Felsőkelecsény Felsőnyárád Felsőtelekes Imla Művelődési Ház n.a. n.a. n.a. n.a. Izsófalva Izsó Miklós Művelődési Ház és Könyvtár 2 2 0 Jákfalva Kánó Kurityán Községi Könyvtár Kurityáni Műv. Ház és Könyvtár Közhasznú Egyesület 1 fő egyetem/főiskla 1 fő szakirányú középisk. Mályinka Községi Könyvtár 1 n.a. n.a. n.a. Mucsny Nagybarca Mucsnyi Általáns Művelődési Közpnt Petőfi Sándr Műv. Ház és Könyvtár Tllas Tibr Művelődési Ház és Könyvtár 2 1 1 1 fő egyetem/főiskla 1 fő gimnázium Ormsbánya Községi Önk. Műv. Ház és Könyvtár 1 1 0 Szakirányú középiskla 16

Ragály Rudabánya Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár 3 2 1 Rudlftelep Sajógalgóc Sajóivánka József Attila Művelődési Ház, Bányász Kultúráért Alapítvány 1 fő egyetem/főiskla 1 fő középiskla 1 fő kisegítő 1 1 0 Szakirányú középiskla Sajókaza Radvánszky Béla Kultúrház és Könyvtár 4 4 0 2 fő egyetem/főiskla 1 fő középiskla 1 fő 8 általáns iskla Szuhafő Kultúrtthn 1 n.a. n.a. Megbízási díjjal Szuhakálló Egressy Béni Könyvtár, Kult. és Sprt Közp. Fiókkönyvtára Tardna Községi Könyvtár és Művelődési Ház 1 0 0 1 fő szakközépiskla Trizs Vadna Göőz Pál Művelődési Ház és Könyvtár 1 1 0 n.a. Zádrfalva Zubgy 3.7. Az intézmények dlgzóinak száma Kazincbarcikán (2008) A közművelődési intézményben dlgzók száma Dlgzók száma Főfglalkzású Részfglalkzású 34 34 0 Végzettségek 15 fő egyetem/főiskla 2 fő középiskla 17 fő érettségi 3.8. Épületállmány, infrastrukturális felszereltség A közművelődési intézmények infrastrukturális ellátttsága a legtöbb intézménynél átlags, illetve annál gyengébbnek mndható, csak néhány településen tekinthető megfelelőnek. 4. Közművelődési intézmények a Kistérségben 4.1. Bevezető gndlatk A Kistérség gazdag történelmi múlttal rendelkezik, sk, a magyar történelemben, irdalmban jeles személyiség gyökerei, munkássága ehhez a tájhz kötődik. A településeken őrzik, áplják nagyjaink emlékét. A kis településeken a hagymányőrző rendezvények széleskörű összefgással valósulnak meg, a települések életének minden fnts intézménye, szervezete részt vesz a megvalósításban. A prgramk skszínűségét a helyi és a környéken működő művészeti csprtk, alktók és meghívtt előadók biztsítják. A rendezvények széles krsztályt szólítanak meg az óvdástól a nagyszülőkig. A tehetséggndzó és ismeretterjesztő prgramelemek is fnts részei a rendezvénysrzatnak. 17

4.2. A Kistérséghez tartzó településeken működő közművelődési és közgyűjteményi intézmények feladatai A Kistérségben működő települési intézményeknek a jövőben is a település és a Kistérség lakóinak értékközpntú kulturális infrmációs bázisként kell működniük. Közösségbarát intézményt kell kialakítani, amelyre jellemző az tthns berendezés, megfelelő hangulat, minden krsztály befgadását elősegítő, értékközvetítő közösségi tér. Tevékenységét az elkötelezett minőség az igényes prgramválasztás, az építő-fejlődő munka és igényesség határzza meg. Legfntsabb feladatk a közművelődés területén: A közművelődési szlgáltatás Kistérségi közművelődési dkumentációs bázis működtetése Kistérségi közművelődési statisztikai adatk gyűjtése, elemzése, tvábbítása Rendszeres infrmációs kiadvány készítése és terjesztése Műsrszlgáltatás, körműsrk biztsítása Közművelődési szakmai képzés, tvábbképzés rendszerének működtetése Szellemi műhelyek, szakmai tábrk működtetése Nemzetközi és hazai tapasztalatcserék, knferenciák, tanácskzásk, kiállításk szervezése Hangzó és videó anyagk rögzítése, máslása Helyi rendezvényekhez reklám és prpagandaanyag készítése Kölcsönzés: szemléltető, audivizuális eszközök, kiállítási anyagk stb. Kiadványk megjelentetése és frgalmazása Skszrsítási szlgáltatás A közművelődési szakmai tanácsadás Helyszíni knzultáció, szakértői felmérés, véleményezés, elemzés, fejlesztő tevékenység Helyszíni szakmai minősítés, értékelés Kistérségi tanácskzás, értekezlet, knferencia, fórum az aktuális tennivalókról Bemutatók, tapasztalatcserék, tréningek, tanflyamk, szakmai napk, tábrk szervezése Szakirdalm ajánlása Kiadványk, hangzó és videó anyagk készítése és ajánlása a kistérség kulturális értékeiről, hatékny és bevált közművelődési kezdeményezéseiről és tevékenységéről Kistérségi és helyi tömegkmmunikációs hírek kínálata aktuális közművelődési kérdésekről, lehetőségekről, civil kezdeményezésekről A kultúra és a túrizmus együttműködésének fejlesztése Kazincbarcika Várs és a Kazincbarcika és Vnzáskörzete Többcélú Önkrmányzati Kistérségi Társulás fejlesztési prgramjai kiemelt figyelmet frdítanak a turizmus fejlesztésére. A prgram alapelvként fgalmazza meg, hgy kistérségi összefgással lyan turisztikai prgramt kell kialakítani, melyek hzzájárulnak a kistérség gazdasági fejlődéséhez, a térség megismertetéséhez. E célkitűzéshez a kultúrának lyan kistérségi rendezvényekkel kell hzzájárulnia, melyek nemzetközi, rszágs, megyei vnatkzásban is az épített örökség és a természeti adttságkn túl felkelti az érdeklődők figyelmét. Intézményi bővítés, felújítás Ennek megvalósítása céljából igénybe kell venni a különböző pályázati lehetőségeket, a pályázatkhz szükséges önerők biztsítása indklt. Az intézmények állagmegóvása, krszerűsítése, felújítása és bővítésén túl szükséges fejleszteni az intézmények műszaki, technikai felszereltségét (hangsító és világsító berendezések stb.) Szakmai tevékenység fejlesztése A szakmai tevékenység fejlesztése érdekében ugyancsak szükséges felhasználni és igénybe venni a különböző pályázati lehetőségeket. Minden településen el kell érni, hgy a közművelődési intézményben szakképzettséggel 18

rendelkező dlgzók végezzék a közművelődési feladatkat. A színvnalas szakmai munka érdekében szükséges megvalósítani a flyamats tvábbképzés és önképzés rendszerét, a témakörben elismert szakértők, előadók bevnásával. Kazincbarcikán az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sprt Közpnt többcélú intézményként működik. Fenntartója Kazincbarcika Várs Önkrmányzata. Az intézmény meghatárzó szerepet tölt be a Kistérség kulturális életében. 2007-től mzgókönyvtári tevékenységet lát el a Kistérség településeinek többségén. A közművelődési intézmény állapta jó, tárgyi felszereltsége közepes, akadály-mentesítése részben megtörtént. Az intézmény fenntartása stabilnak mndható, IKSZT alapú technikai fejlesztése egyáltalán nem történt meg. Az intézmény nyitva tartása 66 óra/hét. Rendszeresen megszervezett rendezvények: Újévi hangverseny Brsdi Művészeti Fesztivál Sajó-völgyi Nemzetközi Flklór Fesztivál Krzók KASZA Fesztivál Ifjabb Hrváth István Nemzetközi Színjátszó Fesztivál Vársi Diáknap Vársi Ballagás Szakmai fórumk, Író-lvasótalálkzók Tanflyamk szervezése (virágkötészet, patchwrk) Magyar Kultúra Napja Nemzeti ünnepek Kazincbarcikai Vásár Fesztiválk Bányász Fúvószenekark Találkzója Nyári Olvasótábrk Farsangi Játszóház Srzat Valentin Napi Játszóház Játszóházak Kazincbarcikai Majális Vársi Gyermeknap Kazincbarcikai Krzó Kézműves Tábr Népművészeti Tábr Kazincbarcikai Diákparádé Teréz Napi Vásár Adventi Játszóházak Egyházak Karácsnya Szilveszteri Szabadtéri Buli Az intézmény kiemelt feladatának tekinti a tehetséggndzást, a kistérség óvdásai és az általáns isklásai számára lehetőséget biztsít a tehetséggndzó versenyeken való részvételre. Ezek: Szabó Zltán Szépkiejtési Verseny Petőfi Sándr Vers- és Prózamndó Verseny Egressy Béni Nemzetközi Szavalóverseny Gyermek Ki, Mit Tud? Ovis Gála 19

Az intézményen belül működő Gyermekek Háza alktóház által szervezett játszóházi fglalkzásk biztsítják a gyermekek számára a szabadidő haszns eltöltését. Többféle kézműves szakkör és alktóműhely fejleszti a gyermekek, tanulók kreativitását, kézügyességét, megismerteti őket a népi hagymánykkal és népi kismesterségekkel (rigami, gyöngyfűzés, csipkeverés, tűzzmánc, bőrművesség, fazekasság, fafaragás stb.). Felnőttek és pedagógusk részére a Gyermekek Háza képzési színhely, ahl módszertani kézműves fglalkzáskat és képzési prgramkat biztsítanak az érdeklődők számára. Az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sprt Közpnt a kistérség gyermekei és tanulói számára hsszú évek óta, minden évben megszervezi az óvdás és általáns isklás bérletes előadássrzatt, mely a krcsprtnak megfelelő értéket közvetít. A középisklásk részére bérletes hangverseny előadásk szervezésére kerül sr. A várs és a kistérség laksainak számára hagymánysan megrendezésre kerül a felnőtt bérletes előadássrzatt, többféle művészeti ágban (színház, hangverseny, filmvetítés, könnyűzenei kncertek stb.). Az alábbi művészeti csprtk működnek a településen: Kazincbarcikai Ifjúsági Mazsrett Együttes Galagnya Citerazenekar Fáklyafüst Verséneklő Kör Izsó Miklós Képzőművészeti kör Kamera Ftókör Az intézmény idegenfrgalmi fejlesztéseként Turinfrm irda működik. Kazincbarcikán az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sprt Közpnt szlgáltatásain kívül egyéb számtalan lehetőség segíti a kistérség lakóinak kikapcslódását, pihenését. A vársi strandfürdő, az uszda, a jégpálya, a sprt közpnt létesítményei a szabadidő haszns eltöltésében, az egészség megőrzésében segíti a kistérség lakóit. A várs kiváló természeti szépségű helyen fekszik, területén óriási parkk, zöldfelületek találhatók, ahl a várs laksai szabadidejüket tölthetik. Ezek közül a területek közül kiemelkedik a Csónakázó tó és környéke, amely a várs megalapításától kezdve várja a pihenni vágyókat. Itt található egy csónakázásra és hrgászatra egyaránt alkalmas tó, kikapcslódásra alkalmas parkk, az Európai Uniós szabályknak megfelelő játszótér 2009. május 1-jén került átadásra. A terület alkalmas nagybb rendezvények lebnylítására is. Itt kap helyet például a vándrcirkusz és a majális. A vársban négy egyház képviselteti magát (baptista, görög katlikus, refrmátus és római katlikus), jelentős hitéleti munkát végezve. Ennek keretében száms prgramt szerveznek (karácsnyi kncertek, előadásk, egyéb rendezvények, vallási ünnepek) nem csak a felekezet tagjai, hanem valamennyi érdeklődő számára. Kazincbarcika vársának hat testvértelepülése van (Burgkirchen, Knurów, Nagyszentmiklós, Rimaszmbat, Swidnica és Técső), akikkel igen szrs kulturális kapcslatt ápl a várs. Ennek köszönhetően a testvértelepüléseket mindig szívesen látják a térségi kulturális rendezvényeken. A kultúra és a közművelődés szerves részét képezik a településen a közszlgálati televíziók és a jelentősebb flyóiratk. Ezek közül kiemelkedik a Kazincbarcikai Vársi Televízió (KVTV), a Diák TV és a Mzaik című havi lap, amelyek segítségével a várs és a kistérség lakssága rendszeresen tájékzódhat a legfrissebb kulturális hírekről, rendezvényekről, eseményekről. A megyei fenntartású Kdály Zltán Alapfkú Művészetktatási Intézmény székhelye Kazincbarcikán van, tanszakai 16 településen működnek. Az isklai művészeti nevelést kiegészítve nevel önkifejezésre, alktásra, a művészetek befgadására és nem utlsó srban a szakirányú tvábbtanulásra. Az iskla ktatómunkája célés feladatrendszerét, a tanszakk tantárgyait, óratervét és az isklai miliőt tekintve rszágsan is példaértékű nevelést végez. 20

Az intézmény száms térségi prgramnak ad tthnt, növendékeik rszágs és nemzetközi versenyeken kimagasló eredményeket érnek el. A Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma jelentős szerepet tölt be a Kistérség közéletének fejlesztésében, az egyesületek, alapítványk munkájának segítésében, tevékenységük krdinálásában. A Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma 1996-ban alakult meg. A Fórum alapvető célja a Kazincbarcikán és a kistérségében működő civil szervezetek összefgása, érdekképviselete. Szlgáltatásaival elősegíti a civil szervezetek és közösségek megerősödését. Kapcslatt épít és tart fenn reginális, rszágs és nemzetközi szinten. Együttműködést kötött a Társulással, létrehzták a Közkincs Kerekasztalt. Széleskörű együttműködést alakíttt ki az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sprt Közpnttal. A kistelepüléseken működő közművelődési intézmények: Alsószuha: A településen mzgókönyvtári szlgáltatási hely működik, heti 6 órás nyitva tartással. Alsótelekes: A településen nincs könyvtári szlgáltatás. Bánhrvátiban a Berkes Jáns Művelődési Ház és Könyvtár működik. Fenntartója Bánhrváti Község Plgármesteri Hivatala. A közművelődési intézmény állapta jó, tárgyi felszereltsége szintén jónak mndható, akadály-mentesítése részben megtörtént. Az intézmény fenntartása stabil, IKSZT alapú technikai fejlesztése részben megtörtént. Az intézmény nyitva tartása 40 óra/hét. Rendszeresen megszervezett rendezvények: Magyar Kultúra Napja Majális Bánhrváti Népdalkör Találkzó Brsdi Művészeti Fesztivál Falunap Bányászzenekark és Mazsrett Együttesek rszágs találkzója Öregek Napja Mikulás házhz megy Bánhrváti Krumplis Lángs Fesztivál Az alábbi művészeti csprtk működnek a településen: Bánhrváti Gyermek Néptánc Együttes Bánhrváti Népdalkör Szivárvány Zenekar A településen mzgókönyvtári szlgáltatás működik, heti 35 órás nyitva tartással. Kazinczy Gábr, Kazinczy Ferenc unkaöccse Bánfalván aktív irdalmi munkásságt fejtett ki, életének utlsó 14 évét a Platthy-kastély falai között töltötte. Krtársai: Jókai Mór, Egressy Gábr, Lévay József, Kemény 21

Zsigmnd, Arany Jáns, Petőfi Sándr, Tmpa Mihály elismerték munkásságát és többször meglátgatták Bánfalván. A település idegenfrgalmi fejlesztést tervez. Berentén Általáns Művelődési Közpnt működik, amely önálló jgi személy. Az intézményt a Berentei Önkrmányzat tartja fenn. A közművelőségi intézmény állapta és tárgyi feltétele jó, akadálymentesítése részben megtörtént. A közművelődési intézmény fenntartása stabil alapkn nyugszik, IKSZT alapú technikai fejlesztése egyáltalán nem történt meg. Az intézmény nyitva tartása 40 óra/hét. Rendszeresen megszervezett rendezvények: Brsdi Művészeti Fesztivál Sajó-völgyi Flklór Fesztivál Augusztus 20-i rendezvény Versmndó verseny Kórustalálkzó Karácsnyi rendezvény Gyermeknapi rendezvény, Szüreti felvnulás, Falunapi rendezvény (a közktatási intézményben megvalósult prgram) Az alábbi művészeti csprtk működnek a településen: Rzmaring Dalkör Mazsrett Csprt Idegenfrgalmi fejlesztést a település tervez, jelenleg is flyik a dédesi vár bástyáinak feltárása és megerősítése. A településen mzgókönyvtári szlgáltatás működik, heti 12 órás nyitva tartással. Dédestaplcsányban Kis Benjámin Művelődési Ház, amelyet a KBK Közalapítvány tart fenn. A közművelőségi intézmény állapta és tárgyi feltétele is egyaránt rssz, akadály-mentesítése egyáltalán nem történt meg. A közművelődési intézmény fenntartása gyenge alapkn nyugszik, IKSZT alapú technikai fejlesztése egyáltalán nem történt meg, de pályázatt nyújtttak be a cím elnyerésére. Idegenfrgalmi fejlesztést a település nem tervez. A dédestaplcsányi temetőben áll Lajs Árpád síremléke, aki a misklci Herman Ottó Múzeum neves néprajzsmúzelógusa vlt, kinek munkássága, gyűjtő munkája eggyé frrt a Bán-völgyével. Végakarata szerint temették ebbe a temetőbe. Lajs Árpád egész életén át tudmánys munkásságával és közéleti tevékenységével mindvégig igyekezett életre kelteni a múlt népi kultúráját és annak haszns örökségével táplálni a kulturális tömegmzgalmat. A dédestaplcsányi általáns iskla 2006. szeptember 29-e óta Lajs Árpád nevét viseli. A településen mzgókönyvtári szlgáltatási hely működik, heti 12 órás nyitva tartással. Dövény: 22

A településen mzgókönyvtári szlgáltatás működik, heti 18 órás nyitva tartással. Felsőkelecsény: A településen nincs könyvtári szlgáltatás. Felsőnyárád: A településen nyilváns könyvtár működik. Felsőtelekes: A településen mzgókönyvtári szlgáltatás működik, heti 16 órás nyitva tartással. Imlán művelődési ház működik, amelynek fenntartója a Községi Önkrmányzat. A közművelőségi intézmény állapta átlags, tárgyi feltétele közepes, akadálymentesítése egyáltalán nem történt meg. A településen mzgókönyvtári szlgáltatás működik, heti 6 órás nyitva tartással. Izsófalván az Izsó Miklós Művelődési Ház önállóan működik, amelynek fenntartója a Nagyközségi Önkrmányzat. A közművelődési intézmény állapta jó, tárgyi feltétele közepes. Akadálymentesítése részben megtörtént. A közművelődési intézmény fenntartása stabilnak mndható, IKSZT alapú technikai fejlesztése részben megtörtént. Az intézmény nyitva tartása 40 óra/hét. Az intézmény több nyertes pályázatn eredményesen szerepelt, a támgatást felújításra, eszközbeszerzésre frdíttták. Rendszeresen megszervezett rendezvények: Kiállításk Klubestek, bálk Ismeretterjesztő előadásk Izsó Miklós Emlékhét Gyermekműsrk Irdalmi estek Vetélkedők, községi rendezvények Kiállításk, előadásk, vetélkedők, bemutatók, játékk közktatási intézményekben megvalósult prgramk Az alábbi művészeti csprtk működnek a településen: Aerbic, egészségügyi trna Mazsrett Csprt (kis, közép és haladó szint) Hnismereti fglalkzásk, játszóház Énekkar 23

Az intézmény rendelkezik szakmai fejlesztési tervvel. Idegenfrgalmi fejlesztést a település nem tervez. A településen mzgókönyvtári szlgáltatás működik, heti 40 órás nyitva tartással. Jákfalva településen közművelődési intézmény nem, de mzgókönyvtári szlgáltatás működik, heti 10 órás nyitva tartással. Kánó település Kultúrházzal rendelkezik, aznban az nem működik. Nemzeti ünnepek megünnepléséhez, választási rendezvények, illetve termékbemutatók lebnylítására használják az épületet. A településen mzgókönyvtári szlgáltatási működik, heti 9 órás nyitva tartással. Kurityánban működik művelődési ház és könyvtár is, amely fenntartója egy közhasznú egyesület. Az intézmény önálló jgi személy. A közművelődési intézmény állapta rssz, a felújítását 2010-re tervezik. A tárgyi feltétel közepes, akadálymentesítés egyáltalán nincs megldva. A közművelődési intézmény fenntartása közepesnek mndható, IKSZT alapú technikai fejlesztése nem történt meg. Az intézmény nyitva tartása 40 óra/hét. Az intézmény több nyertes pályázatn eredményesen szerepelt. Rendszeresen megszervezett rendezvények: Ifjúsági klubrendezvény Nyugdíjas klubnap Játszóházak Tavaszi és őszi sprtnap Gyermeknap Kulturális kirándulás Házhz megy a Mikulás Az alábbi művészeti csprtk működnek a településen: Nyugdíjas klub Ifjúsági Klub A településen két civil szervezet működik. A Bányaipari Dlgzók Szakszervezetének Szövetsége, illetve a Brsd-Abaúj-Zemplén Megyei Nyugdíjask Egészségmegőrző Egyesülete Idegenfrgalmi fejlesztést a település nem tervez. A településen mzgókönyvtári szlgáltatás működik, heti 40 órás nyitva tartással. Mályinkán teleház működik a Községi Önkrmányzat fenntartásában. A Teleház állapta átlags, tárgyi feltétele közepes. Akadálymentesítése és az IKSZT alapú technikai fejlesztése nem történt meg. Az intézmény nyitva tartása igény szerint történik. Rendszeresen megszervezett rendezvények: 24