BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A KÖZÉP- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS FÓRUMA Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton részvízgyűjtőn Tahy Ágnes, Rákosi Judit
Balaton részvízgyűjtő 5 765 km 2 (a teljes részvízgyűjtő Magyarországon) 350 ezer lakos 270-300 ezer üdülő 298 település, ebből 5 nagy város (Siófok nem) - a kiemelt üdülőkörzet: 179 település 4 megye, 3 régió 2 tervezési alegység 3 vízügyi igazgatóság Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) Hajtóerők 1.: turizmus és településfejlesztés Hajtóerők 2.: mezőgazdaság (szőlő, hal) és éghajlatváltozás Hajtóerők 3.: ipar és bányászat
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv tartalma 1. Vízgyűjtők jellemzése 2. Védett területek 3. Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások 4. Monitoring hálózatok és programok 5. Vízhasználatok gazdasági elemzése 6. A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítása 7. Környezeti célkitűzések 8. Intézkedési program 9. Kapcsolódó programok és tervek 10. A közvélemény tájékoztatása
VÍZTESTEK STATISZTIKÁI 92 (1078-ból) felszíni víztest 82 (889) vízfolyás víztest (1013 km) ebből: 29 (381) erősen módosított 22 (139) mesterséges 10 (189) állóvíz (677,4 km 2, ebből Balaton 594 km 2, Kis-Balaton 71 km 2 ) ebből: 6 (124) erősen módosított 3 (32) mesterséges 15 (185-ből) felszín alatti víztest 8 porózus (5 sekély + 3 rétegvíz) 4 hegyvidéki (2 sekély + 2 hasadékos) 3 karszt (1 hideg + 2 termál) Kiemelt víztestek: Zala, Kis-Balaton, Balaton, Dunántúli-középhegység karszt
FELSZÍNI VÍZTESTEK KATEGÓRIÁI Balaton RVG a legtermészetesebb részvízgyűjtő
Védett területek Ivóvízkivételek védőterületei: 120 db (1952-ből) 7 felszíni és 113 felszín alatti vízbázis (EU VKI 7. cikk szerint: >10 m 3 /nap; min 50 fő ellátása), 75% sérülékeny, de csak 37 db védőterületi határozat van kiadva! Tápanyag-érzékeny és nitrát-érzékeny: a Balaton rvgy 100%-a (ország területének 70%-a) (240/2000 (XII. 23.), illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet) Természetes fürdőhelyek: 182 db (309-ből) a Balaton parton 174 db, és Hévizi-tó is fürdőhely (78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet, OKI nyilvántartása) Természeti értékei miatt védett területek (1996. évi LIII. törvény, FM nyilvántartása) Natura2000 területek: 67 db (522) (élőhely és madárvédelmi) Egyéb természetvédelmi vizes területek: 37 db (399) (NP,TK, TT, Ramsari, ex lege)
EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelések (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Veszélyes anyag szennyezés és az emisszió leltár (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Morfológiai beavatkozások (keresztirányú műtárgyak, hosszirányú beavatkozások, fenntartások) Vízjárást módosító beavatkozások (víz visszatartás, vízátvezetés, vízszint szabályozás, vízkivétel, vízbevezetés) Egyéb terhelések (közlekedés, rekreáció)
Veszélyes anyagok emisszió leltára
Veszélyes üzemek, balesetszerű szennyezések, szennyezett területek Balaton rvgy: a diffúz és a légköri kiülepedés mellett két jelentős ipari gócpont FEV kémiai állapot Veszélyes üzem: 9+9 db (345) Szennyezett terület:45 db (696)
Felszín alatti porózus víztestek állapota kémiai állapot mennyiségi állapot
Hidromorfológiai terhelések Kisvízfolyások: hosszirányú átjárhatóság korlátozása, meder és parti sáv fenntartása Tározók: kategória váltás, túlzott vízvisszatartás Balaton: vízjárás módosítása, meder és parti sáv fenntartása (kikötők, fürdőhelyek!)
A régi gyakorlat módosítása, a jó gyakorlat ösztönzése rekonstrukció előtt és után projekt célkitüzése: A parti sáv rendezése a meder fenntartás feltételeinek javítása, és a rendezett környezet kialakítása VGT2 új cél a jó nádgazdálkodási gyakorlat, vagy a jó meder fenntartási gyakorlat meghatározása
Felszíni vízkivételek a vízhasználat célja szerint Országos: Felszíni vízkivételek: 5,4 km 3 /év = 171,4 m 3 /s Q aug80 = 2184 m 3 /s, ebből hazai keletkezés 45,7 m 3 /s 55% ökológia, 45% hasznosítható Vízkivételek a vízhasználat célja szerinti megoszlá Balaton rvgy: Felszíni vízkivételek: 0,024 km 3 /év = 0,759 m 3 /s Q aug80 = 1,84 m 3 /s, ebből hazai keletkezés 1,84 m 3 /s
A VGT2 az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata Az intézkedési program tartalma lényegében nem változott, de a hangsúlyok eltolódtak Intézkedések részletesebb kidolgozása, több útmutató, több szabályozási koncepció, több háttérinformáció A VKI célkitűzések megvalósításához mindenkinek hozzá kell járulnia (minden vizes projektben kell lennie VGT elemnek) Intézkedések forrása biztosított kell legyen DPSIR model alkalmazása az intézkedések tervezéséhez
Intézkedések tervezése a DPSIR alapján Igény kezelő (hajtóerő) (víztakarékos berendezések alkalmazása, gazdasági szabályozók, határértékek, oktatás, képességfejlesztés) Terhelés csökkentő (szennyvíztisztítás hatásfokának növelése, tápanyag-gazdálkodás) Állapot javító (rehabilitáció, vízpótlás) Hatás mérséklő (holtág, hullámtér revitalizációja például egyes árvízvédelmi intézkedések ellensúlyozása céljából)
INTÉZKEDÉSEK I. 1. Pontszerű szennyezések Szennyvíztisztító telepek építése, korszerűsítése Elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentése Talajerózióból származó terhelés csökkentése Települési csapadék-gazdálkodás Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése Szennyezés csökkentése, felszámolása 2. Diffúz terhelések Településekről származó szennyezések megelőzése és szabályozása Talajerózióból származó terhelés csökkentése Természetes vízvisszatartás Mezőgazdasági eredetű tápanyag és veszélyes anyag szennyezés csökkentése Erdészeti tevékenységből származó szennyezések csökkentése 3. Hidromorfológiai elváltozások enyhítése A hidromorfológiai viszonyok javítása Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, keresztirányú művek hatásainak csökkentése
INTÉZKEDÉSEK II. 4. Vízkivételek szabályozása, a természetes vízjárást módosító hatások Ökológiai szempontok beépítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításába A víz hatékony felhasználása, nem vízigények kielégítését szolgáló FA vizek szabályozása Vízár politikai intézkedések Vízjárási viszonyok javítása, ökológiai kisvíz helyreállítása, vizes élőhelyek védelme 5. Ivóvízellátás biztonsága Ivóvízbázis védelmét szolgáló intézkedések 6. Védett természeti területek és fürdésre kijelölt vizek Károsodott vízi, vizes és szárazföldi élőhelyek védelme Hidromorfológiai viszonyok javítása, kompenzációs intézkedések FA vízelvonások szabályozása 7. Monitoring (EU Bizottság feltételeinek megfelelően kell kialakítani) bióta monitoring elvégzése, kiegészítő kémiai monitoring elvégzése, kiegészítő halmonitoring vizsgálatok elvégzése, felszín alatti vizek kiegészítő kémiai monitoringja elvégzése, emisszióprofil meghatározása az EU által megadott veszélyes anyagokra
INTÉZKEDÉSEK III. 8. Gazdasági szabályozás a vízpolitikai célok elérése érdekében Felügyelet, igazgatás megerősítése, a VKJ rendszer átalakításával A vízgazdálkodás és vízkárelhárítás területi infrastruktúrájának árazása és szabályozása Vízkészlet-gazdálkodás korlátos készletekkel Vízvédelmi zónák, beszivárgási területek és puffer területek (területhasználatok) Települési vízgazdálkodás 9. Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, az igénygazdálkodás erősítése, vízigény szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, vízvisszatartás különböző formáinak növelése, vízszintszabályozás, vízpótlás,árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelmbe vételével területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősítése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, tározók ökológiai szempontú üzemeltetése, szennyvízkibocsátás határértékeinek módosítása
VGT1 végrehajtása specialis Balaton részvízgyűjtő intézkedések ROP-ok természetes fürdőhely (strand) fejlesztések: 177 db projekt - Σ1,2 milliárd Ft KEOP-2.2.1 Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása 8,2 milliárd Ft KEOP-3.1.2 - Élőhelyvédelem és rekonstrukció a Hévízi-tónál 230 millió Ft NYDOP - Zalakarosi Gránit Gyógy- és Élményfürdőben fejlesztések 2,8 milliárd Ft BÉKAVÁR - Vizes élőhely bemutató park és ökoturisztikai oktatóközpont kialakítása a Keszthelyi kistérségben, a védett hévízi láp területén 360 millió Ft KEOP-2.4.0 Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése 200 millió Ft SI-HU ETE T-JAM - Geotermikus hasznosítások számbavétele, a hévízadók értékelése és a közös hévízgazdálkodási terv előkészítése a Mura-Zala medencében 150 millió Ft CE ETE TRANSENERGY Közös geotermikus információs rendszer létrehozása négy közép-európai országban (AT, HU, SI, SK)
Belvíz-gazdálkodás és csapadékvíz-gazdálkodás, titsztított szennyvíz újrahasznosítás VGT2 háttéranyag: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató Ingatlan települési rendszer belterület és külterületi vízrendezés kapcsolata
VGT2 Intézkedések csoportjai 1. Hajtóerőre ható (D) vízárpolitikai eszközök, gazdaságszabályozási eszközök tanácsadó szolgáltatás a mezőgazdaság részére, más szektor részére kutatás, tudásbázis fejlesztés a bizonytalanság csökkentése érdekében 21
VGT2 Intézkedések csoportjai 2. Terheléscsökkentő intézkedések (P) Állapotjavító intézkedések (S) Hatáscsökkentő intézkedések (I) Szabályozási intézkedések Gazdasági ösztönzők Egyéb nem szerkezeti intézkedések Műszaki intézkedések A VGT2 intézkedései között jelentős szerepe lesz a szabályozási, és a puhább intézkedéseknek (jó gyakorlatok, gazdasági ösztönzők, tanácsadás, képzés).
Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 1. Célok Az állami vízvagyon igazgatási és hatósági alapfeladatainak (szolgáltatásainak) kiszámítható finanszírozása, A jelenleg VKJ-t nem fizető vízhasználatok közül az öntözés, a halgazdaság és rizstermelés VKJ fizetésének visszaállítása.
Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 2. Megvalósítás A VKJ (és a VTD) szolgál a vízgyűjtőgazdálkodás-felügyeleti feladatainak forrásaként A Vízkészlet járulék g szorzó számítás víztest típusonkénti alkategóriáinak egyszerűsítése és víztestenkénti megfeleltetése a VKI szerinti jó, vagy a nem jó állapot minősítésének. t, túlhasználati szorzó bevezetése
Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 3. Megfizethetőségi elemzés Az egyes ágazatok által fizetett járuléknak a bruttó hozzáadott-értékhez viszonyított aránya. Az öntözés, halgazdaság, rizstermelés célkódok esetében a járulék újra bevezetésének problémájára az ágazati járuléknak a bruttó hozzáadott-értékhez viszonyított magas aránya mutat rá (alacsony a hozzáadott érték mértéke, ezért alacsony a fizetőképesség). Alacsonyabb szorzó a javaslat.
Infrastruktúra fenntartás-mezőgazdasági vízszolgáltatás árazása Közérdekű funkciók lehatárolása-vízpótlás esetén: a jó ökológiai állapothoz és jó ökológiai potenciálhoz szükséges vízmennyiségek biztosítása ex-ante feltétel: a mezőgazdasági vízszolgáltatásra kialakítandó költségmegtérülést biztosító árpolitika. A vízpótló infrastruktúra közérdekű működtetésének finanszírozási terhe nevesítve kerüljön be az érintett vízügyi igazgatóságok éves költségvetésébe. Az árképzést végző vízszolgáltató szervezet az árképzésben használt információkat és a költségmegosztás alapjául szolgáló adatokat meg kell, hogy küldje az OVF-nek, akinek feladata a költségkontroll. Megfizethetőségi elemzés alapján látható, hogy a vízszolgáltatási díj jövedelmezőségre gyakorolt hatása nagyon széles skálán mozoghat. A nem lényeges hatástól a pozitív jövedelmezőség megszűnéséig terjed a skála. A díj bevezetését ezért az alkalmazkodás lehetőségének (fokozatosság) a biztosításával kell bevezetni.
Hatékony vízkészlet-gazdálkodás Ahol van már hiány, túlhasznált készlet: új allokációs mechanizmusra van szükség, forgalmazható lekötési jogosultság Az új rendszer bevezetését meg kell, hogy előzze a készletek tényleges használatának adminisztratív felülvizsgálata és az engedéllyel nem rendelkező használatok döntő részének a felszámolása. Felszíni vizek esetén a lekötés időszakának a kettéosztása javasolt (eltérő lekötési jogosultság, vízbőség esetén, ha nem jár a szolgáltató számára többletköltséggel ingyenes használat lehetősége)
Területi diffúz terhelések, vízvédelmi zónák A diffúz terhelés csökkentése a Közös Agrárpolitika zöldítésre vonatkozó feltételeinek az ökológiai jelentőségű területek vízvédelmi szempontú kialakításával, amely a szennyezőanyagokkal terhelt (elsősorban erózió és belvíz forrású) lefolyás csökkentésére irányul. Ösztönzés szempontjából a leghatékonyabb megoldás akkor lenne elérhető, ha a feltételek be tudnak épülni a zöldítési kifizetés (80 /ha) elfogadási feltételei közé. Kimagasló szerepe van a képzésnek és a tanácsadásnak. Megfontolandó a későbbiekben egy vízterhelési díj bevezetése
Vízügyi igazgatósági tevékenységek egységes szempontok szerinti árazása. Országosan érvényes elvek és ennek megfelelő szabályozás, költségszámítás kidolgozása Jelenleg megfizettetett többlet tevékenységek: mederhasználat (hajózás lehetőségének biztosítása), erőművi vízhasználat akadályainak elhárítása (pl. uszadék), hűtővíz kivétel lehetőségének biztosítása, töltésen való közlekedés lehetősége.
Víziközmű-szolgáltatás Cél: A költségfedező és egyben megfizethető díjszabályozás Az ágazati különadók, különösen a közműadó kivezetése a szektorból A rezsicsökkentés jelenlegi gyakorlata helyett az ágazati ÁFA csökkentése megfontolandó A vezetékes vízellátáson és közműves szennyvízelvezetésen kívüli feladatok, szolgáltatások költségeinek elkülönített nyilvántartása és költségeinek megfizetése annak érdekében, hogy azok ne terheljék a vízdíjakat (ilyen szolgáltatások a tűzivíz biztosítása, a csapadékvíz-elvezetés) Progresszív díjrendszer (esetleg egy bizonyos fogyasztási szintig ingyenes vízfogyasztás) Rekonstrukció finanszírozási stratégia (nem lehet mindent díjból)
Vízelvezetés árazása Közérdekű funkciók lehatárolása-vízelvezetés esetén: a belterületek vízkárokkal (belvíz, aszály) szembeni biztonságához szükséges vízrendszerek működtetése (belterület önkormányzat, külterület vízügyi igazgatóság), állami tulajdonú külterületi, pl. vonalas létesítményekhez kapcsolódó vízelvezetés befogadása A vízelvezető infrastruktúrával a közérdeken felül nyújtott szolgáltatások esetén, a vízrendszer minden elemére ki kell alakítani az igénybevétellel arányos hozzájárulás finanszírozási mechanizmusát a működtetési és fenntartási költségek tekintetében egyaránt. (Az igénybevétel mértéke a vízmennyiség) A finanszírozási szisztéma az igénybe-nem-vétel opciójának felajánlásával kezelheti a differenciált költség elosztás igényét
Települési csapadékvíz-gazdálkodás A cél a települési csapadékvíz-gazdálkodás kialakítását előmozdító szabályozási, szervezeti és, gazdasági ösztönző rendszer elindítása. A Vg. Tv 4. (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az önkormányzat feladata a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás. Települési csapadékvíz-gazdálkodás a csapadék hasznosítását/hasznosulását célzó rendszerek tervezése, kiépítése és üzemeltetése úgy, hogy a károk elkerülése és/vagy csökkentése is megvalósul. A települési csapadékvíz-gazdálkodás ellátására szolgáltató szervezet kijelölése szükséges. A vízvisszatartást és hasznosítást ösztönző díjképzési/helyi adó rendszer bevezetése, melyre egységes díjképzési jogszabály kidolgozása szükséges
A VGT2 TÁRSADALMASÍTÁSA www.vizeink.hu honlapon a Balaton RVGT2 tervezetek, vitaanyagok publikálása - 6 hónapos véleményezési időszak: Vitaanyag I. (2015. augusztus 31-ig) Vitaanyag II. (2015. szeptember november) Fórumok rendezése (június-szeptember) Területi fórumok 3 db (balatoni VIZIG-ek) Balaton Részvízgyűjtő fóruma: 1 db Területi specifikus egy-egy helyi kiemelt témakörben: Dunántúliközéphegység karsztvíz Országos szakmai tematikus (egy-egy ágazat) számára tartott fórum 18 db A fórumokon elhangzottak és az e-mailben: vgt2@vizeink.hu címre, vagy postán megküldött vélemények folyamatosan feldolgozásra kerülnek. VGT2 10. fejezet mellékletben a vélemények és válaszok közlése. KÉRJÜK KÜLDJE MEG VÉLEMÉNYÉT A VITAANYAGOKRÓL!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!